Az szoci lis munka interakcionista modellje
Download
1 / 30

Az szociális munka interakcionista modellje - PowerPoint PPT Presentation


  • 107 Views
  • Uploaded on

Az szociális munka interakcionista modellje. Hervainé Szabó Gyöngyvér dr. habil. tanszékvezető főiskolai tanár, tud.. rektorh. - Szokoli Erzsébet adjunktus KJF Szociális Tanulmányok Tanszék. Az interakcionista modell gyökerei.

loader
I am the owner, or an agent authorized to act on behalf of the owner, of the copyrighted work described.
capcha
Download Presentation

PowerPoint Slideshow about 'Az szociális munka interakcionista modellje' - ayla


An Image/Link below is provided (as is) to download presentation

Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author.While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server.


- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - E N D - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
Presentation Transcript
Az szoci lis munka interakcionista modellje

Az szociális munka interakcionista modellje

Hervainé SzabóGyöngyvér dr. habil. tanszékvezető főiskolai tanár, tud.. rektorh. -

Szokoli Erzsébet adjunktus

KJF Szociális Tanulmányok Tanszék

A szociális munkás képzés interakcionista modellje Nyíregyháza 2006 okt.


Az interakcionista modell gy kerei
Az interakcionista modell gyökerei

  • A szimbolikus interakcionizmus a társadalmi folyamatok leírásában: a tapasztalat, az egyének feletti szimbolikus rendszerek.

    • Az interakció és a cselekvő szuverenitása

    • A véleményformáló és konszenzusépítő stratégiák fontossága

    • A szerepjátszás az interakciók folyamatában

  • A posztmodern társadalomelméletek –hálózati társadalom modellek

    A szociális munka, mint governance modell: tematizálás, szabályozás, programozás, a szereplők elfogadása, a cselekvés és annak kommunikálása, az ellenőrzés rendszerei

  • Az európai régióállam többszintű kormányzásának interakcionista logikája

    • Hálózatok, folyamatok, non-profit rendszerek beépülése, a szereplők interaktív együttműködése, a szolgáltatások életciklusa

    • Modern menedzsment elméletek beépülése a folyamatokba

A szociális munkás képzés interakcionista modellje Nyíregyháza 2006 okt.


Az interakcionista modell t rsadalmi h ttere
Az interakcionista modell társadalmi háttere

  • A társadalom munkaszervezetei jelentősen átalakultak, és a munkaszervezés kultúrájának átalakulása erőteljesen befolyásolja a szociális ellátási szervezetek kultúráját, a közszolgáltatási kultúra új standardjai vannak kialakulóban

  • A posztfordista kultúra kihat a szociális munkás képesítés szakmai kompetencia tartalmaira, egyre inkább megköveteli, hogy a szociális munkás egyfajta „portfolió készletre” tegyen szert.

  • Az új információs kultúra egy beláthatatlan gazdag módszertani tudásanyag feltérképezését igényli, aminek megszerzésére a szociális munkások már önállóan nem lesznek képesek, a szociális munka ismeretanyag és módszertani ismeretanyag új tudásmenedzsment kultúrát igényel, új tartalomipari szolgáltató szektor kiépítését követeli meg.

  • A társadalmi interakciók egymást átfedő és eltérő csoportokban zajlanak, a szociális munkás már nem egyedüli személy a képzés alakításában, az elit, a tömeges és a kríziskezelő szolgáltatási folyamatok egyszerre lesznek jelen a szervezetekben.

  • Az új kompetencia alapú oktatás új kommunikációs és módszertani kultúrát igényel a szociális munkások képzésében, amelyben ha nem tekinti a hallgatót partnernek nem lesz képes eredményt elérni.

A szociális munkás képzés interakcionista modellje Nyíregyháza 2006 okt.


A szoci lis munka transznacionaliz ci ja s lokaliz ci ja
A szociális munka transznacionalizációja és lokalizációja

  • A szociális munka nemzeti struktúrái felbomlóban vannak és a mintegy 10 000–nyi nemzetközi NGO megerősödése az egyik legjelentősebb üzletággá emelte a globális segélyezést. Emellett a fejlett nyugati országok máris jelentős elszívó hatást gyakorolnak.

  • A regionális integrációk kialakulása, a fejlesztés transznacionális formáinak szélesedése az intézményeket a profil, vagy a regionális elhelyezkedés alapján speciális hálózatokká és képzési klaszterekké szervezi, így jobban versenyképesek lesznek, mint korábban.

  • Az európai térségben megindult változások várhatóan a szociális szolgáltatási struktúrák és tartalmak homogenizációját eredményezik, ami a bürokratikus minőség egyre mélyebb formáival párosul.

  • A fenntartók differenciálódása lehetetlenné teszi a képzési tartalmakban a nemzeti standardok kialakítását és követését.

  • A helyi önkormányzat, mint fenntartó, pedig a maga belső struktúrájának megfelelően, az új közmenedzsment kultúrákból fakadóan egyre kevésbé lesz képes fenntartani a szociális hálózatot.

A szociális munkás képzés interakcionista modellje Nyíregyháza 2006 okt.


A szoci lis munka menedzserializ l d sa s a holisztikus n z pont
A szociális munka menedzserializálódása és a holisztikus nézőpont

  • A szociális munka, az egészségügyi szolgáltató szektor, a humán szolgáltatásszervezés, a humán erőforrás menedzsment, az eltérő életkorú kliensek oktatásának képességét, a felnőttoktatás, a munkaerő piaci tréning, a nemzetközi kereskedelem, a fenntartható fejlesztéshez kötődő, szakmák betöltését is lehetővé teszi, nyitottá téve a szakmába való ki és bemenet lehetőségeit.

  • A szociális munka képzésben több gyakorlatszervezési filozófia is kiemelendő, ame­lyek között behaviorista, pszichoanalitikus, kríziselméletek, rendszerelmélet, csa­lád­elmélet, kognitív elmélet, kritikai elmélet, feminista elmélet, evolucionista elmélet, ökológiai elmélet és gazdasági elméletek egyaránt megjelennek. A szimbolikus interakcionizmus megfelelő módszertani keretet ad egy holisztikus, a fenti elméletek leghatásosabb elemeinek megfelelő beemelését biztosító programra.

  • Célunk a szociális munkás rendszerén belül a gyakorlat és értékelés rendszereinek integrálása, a szociális munkás személyiségének szuverenitása megteremtése.

A szociális munkás képzés interakcionista modellje Nyíregyháza 2006 okt.


A szoci lis szakma oktat s nak modelljei s a fels oktat s

Modernista felsőoktatás holisztikus nézőpont

Az elit és tömegképzés megkülönböztetése

Elit életstílus –nappali képzés

Az egy képzési egységre jutó hallgatószám alacsony

Elit épület, könyvtár, technológia

A tanári tevékenység egyedi volta

A hallgató tanulása nem tervezett

A kutatás mércéje a publikálhatóság

A képzések meghatározója az oktatáspolitika

Posztmodern felsőoktatás

A privilegizált csoportok értékeinek megkérdőjelezése

Diverzifikált hallgatói életstílus ( 40 % dolgozik)

Nagy tömegek az oktatásban

Épület, eszköz, könyvtár forráshiány

Az oktatási tartalom professzionalizálódott

Tanulást támogató egységek létrejötte

Az alkalmazott kutatás és fejlesztés tömegessé vált

Menedzserializmus, minőségirányítás

A szociális szakma oktatásának modelljei és a felsőoktatás

A szociális munkás képzés interakcionista modellje Nyíregyháza 2006 okt.


A szoci lis munka oktat sa a modernista s posztmodern fels oktat si rendszerekben

Modernista szociális felsőoktatás holisztikus nézőpont

Szociális munka elitképzési rendszerei

A szociális munka és szociálpedagógia tömegképzési színterei közötti diszkrepancia

A nappali képzés és levelező képzés strukturális aránytalansága

Megkésett az elit infrastruktúra kiépítése

A tanári tevékenység diszkrepanciái a szakmai elit és a minősítés nélküli gyakorlati szakemberek között

A hallgatói tanulás gyakorlatközpontúsága és gyakorlat pozitivista szervezése

A kutatás nem professzionalizálódott, a szakmai tudástartalom más diszciplinák területéről hozott

Az oktatáspolitika és a foglalkoztatáspolitika ellnetmondásai

Posztmodern szociális felsőokatás

A bolognai típusú kompetencia-modell európai térnyerése

Az elitképzés struktúrái átalakulóban Európában

A képzési tagozatok integrálódása

Reménytelen a szakszerű infrastruktúra rendszereinek kiépülése

Növekvő professzionalizálódás az oktatók között

A gyakorlat modelljeiben a pozitivista (tényalapú gyakorlat) modellek kifulladása és a menedzserialista modellek térhódítása

Tudásközpontok formálódása, a kutatás-fejlesztés, üzleti hasznosítása integrálódása

Transznacionális foglalkoztatási rezsimek kialakulása (legális és illegális struktúrák)

A szociális munka oktatása a modernista és posztmodern felsőoktatási rendszerekben

A szociális munkás képzés interakcionista modellje Nyíregyháza 2006 okt.


A szoci lis munka gyakorlat nak ir nyults gai
A szociális munka gyakorlatának irányultságai holisztikus nézőpont

  • A szociális munka szerepe és felfogása maga is politikai választás kérdése. A szociális munka felfogásokban a hazai és nemzetközi gyakorlatban

  • a reflexív-terapeuta, pszichológiai irányzat(pszichodinamikus, egzisztencialista, konstruktivista, krízisközpontú),

  • a fenntartási központú,individualista-reformista nézőpont(társadalmi fejlesztő, rendszerközpontú, kognitív-behaviorista, feladatközpontú)

  • illetve a kritikai-kollektivista

    (szociológiai alapozottságú- kritikai, feminista, megerősítési, kirekesztő-elnyomás visszavető) elméletek alakultak ki.

A szociális munkás képzés interakcionista modellje Nyíregyháza 2006 okt.


Az interpretat v szoci lis munka
Az interpretatív szociális munka holisztikus nézőpont

  • Az interpretatív nézőpont szerint az emberi lény független szubjektum, kapcsolatrendszere sem lehet objektív. Eszerint ahogyan a világot értelmezzük az is szubjektív, az ember társadalmi céljai és értékei meghatározzák kapcsolataikat.

  • Az interpretatív szociális munka a pszichodinamikai folyamatokra épít, kiemelt benne a megerősítés elmélet. Mivel a kliensek gyakorta elnyomott, marginalizált, hátrányokkal küzdő személyek, akik képesek megérteni saját helyzetüket. Kiemelt a kliens jogainak figyelembe vétele, és a szociális munka dialógusába be kell vonni a kliens nézeteit és ismereteit is.

A szociális munkás képzés interakcionista modellje Nyíregyháza 2006 okt.


A t ny alap szoci lis munka
A tény-alapú szociális munka holisztikus nézőpont

  • A tény-alapú szociális munka képviselői szerint, ahhoz, hogy a szociális munkás tevékenysége etikus lehessen, olyan tudásra van szüksége, ami lehetővé teszi, hogy tudományos alapossággal válassza ki a lehetséges cselekvési lehetőséget, ami legvalószínűbb, hogy a kliens számára hasznos. Ez a tudás a szakmai szervezetektől jöhet, egyfajta szakértői tudás.

  • A szakértői tudás rendszerező, elkülöníti a problémákat, differenciál a diagnózisokban, klasszifikálja, rendszerezi az eseteket;

  • A szakértői tudás kutatás alapú, azaz a kliens esetéhez kapcsolódó tényezőket más hasonló esetekkel összeveti.

  • A tény-alapú szociális munka szeret generalizálni, általánosítani, szívesen kerüli az egyéni, személyes problémákat, gyakorta használ standardokat és protokollokat. Ebben a rendszerben a szolgáltatás egészét értékelik, mennyire sikerült megoldani a problémát.

  • A szociális munkás itt saját gyakorlatát is kutatja, tényekkel igazolja azt, miért járt el helyesen. Ez a rendszer szívesen használja a gyakorlati kézikönyveket, protokollokat, besorolva a kimeneti célt és az azokhoz kapcsolódó beavatkozásokat, mindezt összekötve a szervezeti célokkal.

A szociális munkás képzés interakcionista modellje Nyíregyháza 2006 okt.


A konstrukt v szoci lis munka
A konstruktív szociális munka holisztikus nézőpont

  • A konstruktív szociális munka alaptézise, hogy kritikai álláspontot kell kialakítanunk a világra és a megismerési módokkal szemben.

  • Megkérdőjelezi, hogy a konvencionális tudás az elfogulatlan megfigyelésen alapul, ennek alapján könnyedén szétválaszthatjuk a szubjektumot és az objektumot, a megfigyeltet és a valóságot.

  • Bizalmatlan a pozitivizmus és az empirizmus iránt, és kételkedik a kategorizálhatóságban.

  • Ehelyett a társadalmi folyamatokkal kell foglalkoznunk, ami a tárgyalásos megértés különböző formáiban lehetséges.

  • A társadalmi világ társadalmi folyamatok terméke, tehát nem lehetséges a világnak semmiféle objektív természete.

A szociális munkás képzés interakcionista modellje Nyíregyháza 2006 okt.


A realista n z pont a szoci lis munka gyakorlat ban
A realista nézőpont a szociális munka gyakorlatában holisztikus nézőpont

  • A realista nézőpont képviselői megkérdőjelezik a tényalapú gyógyítás módszereit és fetisizálását,

  • elismerik, hogy a társadalmi jelenségek a tények mögött nem látszanak, és

  • hangsúlyozzák a személyiség viselkedésének fontosságát:

  • a valóságos ember valóságos szerepek közötti kapcsolatot.

  • Kiemelik a normatív modell és a tényleges kapacitás közti eltéréseket,

  • azt, hogy a szociális munka eltérő környezetben más eredményekhez vezethet.

A szociális munkás képzés interakcionista modellje Nyíregyháza 2006 okt.


A szoci lis gyakorlat hazai ideol giai gyazotts ga
A szociális gyakorlat hazai ideológiai ágyazottsága holisztikus nézőpont

  • A szociális munka eltérő nézőpontjai számos vonatkozásban kötődnek a politikai ideológiákhoz.

  • Az interpretatív szociális munka erős liberális színezetet hordoz,

  • a tényalapú szociális gyakorlat a radikális progresszív nézőpontot,

  • a konstruktivizmus kritikai gyakorlata a posztmodern valóságra adaptált marxista nézőpontot,

  • a realista megközelítés egy konzervatív gyakorlatot tükröz.

  • Magyarországon a liberális modell jutott érvényre, ám jelenleg a minőségbiztosítási rendszerek standardokra és protokollokra építő szemléletével a tényalapú pozitivista modell meghonosítási kísérlete jelent meg.

  • A rendszerváltás folyamatában a konstruktivista ideológiai modellek nem kerültek be a diskurzusokba, csakúgy, mint a konzervatív nézőpontok.

A szociális munkás képzés interakcionista modellje Nyíregyháza 2006 okt.


A kjf szoci lis k pz si modellj nek meghat roz i
A KJF szociális képzési modelljének meghatározói holisztikus nézőpont

  • Elkerülni az elmélet és gyakorlat egyoldalúságából következő ellentmondásokat ( a pszichológiai ágyazottság túlzottan hangsúlyos szerepe, a szociális szolgáltatások szervezeti fejlesztésének alulértékelése

  • A képzés és a szolgáltatások közötti kiegyensúlyozottság megteremtése (a szolgáltatást használók és intézményeinek személyzetének bevonása)

  • A szociális képzés hallgatói nem az elit státusú csoportokból kerülnek ki (erősebb kritikai attitűd és gyengébb kompetenciák)

  • A hazai szakpolitika megengedő volt a nem szakképzettek vonatkozásában

  • A hallgatók gyakorta a szociális hátrányok leküzdésének eszközét tekintik a szak elvégzésében

  • A szociális tevékenység oktatása szűken értelmezett: nem terjed ki olyan területekre, mint a vásárlási szokások, a foglalkoztatás kérdései, a munkaattitűd és a szociális fogyasztás, a gyermeki szabadidős szokások, a perszonális szolgáltatások stb. területére.

A szociális munkás képzés interakcionista modellje Nyíregyháza 2006 okt.


A kjf szakpolitikai alapelvei
A KJF szakpolitikai alapelvei holisztikus nézőpont

  • Minden szak esetében célszerű valamely paradigma kiválasztása a képzési tartalmak speciális, egyedi lehetőségei megteremtésére

  • Intézményi szinten elfogadott nevelési, oktatás-módszertani, pedagógiai alapelvek

  • Egységes oktatásszolgáltatási alapelvek

  • Transznacionalizáció és mobilitás tömeges gyakorlatként

  • Az oktatás maga is szociális hálózatok és kapcsolatok része

A szociális munkás képzés interakcionista modellje Nyíregyháza 2006 okt.


A kjf szoci lis munk s k pz s nek interakcionista modellje
A KJF szociális munkás képzésének interakcionista modellje

  • Holisztikus nézőpont- a szociális munka tevékenység összetett folyamat:

    • A szociális munkás képességei

    • A kliens

    • A szervezet

    • Dinamikus interakciós folyamatainak elemzésére épül

  • A szociális munka folyamat eredményei:

    • A szociális munkás tevékenységén, energiáján

    • A kliens percepcióján és motiváltságán

    • A szervezet tudásán és folyamatszervezésén múlik.

  • A szereplők eredményességét meghatározza:

    • A szűkebb környezet

    • A tágabb környezet, a regionális ágyazottság

    • A társadalom

    • A makroregionális beágyazottság

A szociális munkás képzés interakcionista modellje Nyíregyháza 2006 okt.


Az interakcionista k pz si modell gyakorlatelm lete
Az interakcionista képzési modell gyakorlatelmélete modellje

  • Az interakcionista modell

  • a szociális munka tevékenység újfajta felfogását jelenti.

  • Az elmélet nem a személyekre, hanem a folyamatokra fekteti a hangsúlyt, amelybenmindhárom szereplő egymástól függő tényező. A rendszerben az energia az éppen akkor zajló szociális munkás-kliens interakcióra épül, amelyben mind a szociális munkás, mind a kliens megérti saját szerepét a gondozási folyamatot illetően.

  • A hangsúly a szociális munkásnak nem a tanulást közvetítő, hanem a tanulást segítő szerepére esik, amelynek célja a kliens aktív szerepvállalásának elérése. Ez a szerep az értelmezés, a megkönnyítés, a képessé tevés zsargonjaival írható le.

A szociális munkás képzés interakcionista modellje Nyíregyháza 2006 okt.


A szoci lis munk s tud s nak term szete
A szociális munkás tudásának természete modellje

  • A posztmodern elmélet szerint a tudás nem semleges, a meghatározott életvilág választása személyes választási lehetőségeinken kívül esik, az emberek gyakorta zavartak pszichológiai-emocionális állapotukat tekintve, társadalmilag szétesett struktúrákba ágyazottak. A posztmodern tudásnak a történelmi és társadalmi tapasztalatokra kell támaszkodnia.

  • A szociális munkás legfőbb szerepe az, hogy higgyen abban, hogy eredményeket érhet el a társadalmi interakciókban, így a társadalmi igazságosság realizálásáról vallott eszmék növelhetik a szociális munka hatékonyságát.

  • A posztmodern társadalmi munka középpontjábanaz egyének személyes és társadalmi története áll, fontos a nyelv szerepe a szociális munkában.

  • A szociális munkás képzés interakcionista modelljében a cél a személyiség szakmai érésének felgyorsulása.

A szociális munkás képzés interakcionista modellje Nyíregyháza 2006 okt.


Társadalmi modellje

Konstruktivista

nézőpont

Interpretatív

pszichodinamikus

modell

Interakcionista

modell

integráló szerepe

Tény alapú

gyakorlati

modell

A szociális munkás képzés interakcionista modellje Nyíregyháza 2006 okt.



A szoci lis munka makro s mikroperspekt v i
A szociális munka makro-és mikroperspektívái Nyíregyháza 2006 okt.

A szociális munkás képzés interakcionista modellje Nyíregyháza 2006 okt.


A makro- Nyíregyháza 2006 okt.

és mikro-

perspektíva

integrációja

A szociális munkás képzés interakcionista modellje Nyíregyháza 2006 okt.


Az interakcionista modell perspekt v i a szoci lis munka gyakorlat ban a k pz s alatti szakaszban
Az interakcionista modell perspektívái a szociális munka gyakorlatában a képzés alatti szakaszban:

  • Tesz valamit valakiért: a szociális munkás személyisége még zavart, bizonytalan, mindenáron sikert akar. Az én és a gondozott személy határai diffúzak, a kontextust belülről éli meg, tevékenysége a külső struktúráktól függő. Érzelmi elismerésre vágyik, empátia helyett szimpátia, megmentő fantázia jellemzi.

  • 2. Tesz valakinek a javáért: a szociális munkás saját interpretációja a modell, attitúdjére a „meg kell tanulnia, hogy mi a jó neki”, célja, hogy változást mutasson, merev határok a szociális munkás és a kliens között, egy felsőbbrendű irányító szerep, a program és a célok mentén határozza meg a kontextust.

  • 3. Tesz valakivel együtt: A szociális munkás személyisége érettebb, kezd kibontakozni a segítő szerepe, a fiatal énképét képes érzékeltetni, bevonja a döntéshozatalba, beavatja a célokba, rutinossá válik. A kontextust szisztematikusan elemzi, az egyéni, én-perspektíva kiteljesítése a folyamat része. Tiszta szerephatárok, kevéssé frusztrált kudarc esetén, kivonja magát a perszonalizációból. A folyamatok fontosabbak számára, mint az eredmények. (Az egyén új pályára állításának folyamatai)

A szociális munkás képzés interakcionista modellje Nyíregyháza 2006 okt.


Az interakcionista modell perspektívái a szociális munka gyakorlatában a képzés utáni intenzív szakaszban:

  • 4. Együtt cselekvési szakasz: A szociális munkás és a kliens együtt strukturálja az interaktív terapeuta folyamatot, támaszkodik a kliens tapasztalataira, arra, hogy a kliens mit tesz az interakciós kontextusban.

  • Individualizált, kliensközpontú kontextuális elemzés jellemzi, szenzitivitás a speciális megoldások iránt. Képes önkritikára kudarcélmény nélkül, nem túlozza el a perszonalizációt. Nem túlmotivált az eredmény érdekében, belső dialógusokra készteti a klienst.

  • A hangsúly a kliens életkapcsolatainak interakcióin van, a reflektív tanulás, a transzformációs tapasztalat fontosabb, mint az egyszeri viselkedés. Képes alternatívák feltárására,a tapasztalatokra építi stratégiáját.

  • Kreatív módszerek alkalmazására képes: élettörténet mesélés, kreatív művészet, metafórák alkalmazása, zene és írásfejlesztés, film és regény narratívák alkalmazása, a kliens személyiségének újrastrukturálása az alkotó tevékenység révén.

  • Rugalmas kezelések jellemzik, személyi ügyeit képes elkülönítetten kezelni. Képes hatékony támogatások szervezésére, ritmus és harmónia jellemzi munkáját.

A szociális munkás képzés interakcionista modellje Nyíregyháza 2006 okt.


A szoci lis munka k zigazgat si paradigm i
A szociális munka közigazgatási paradigmái gyakorlatában a képzés utáni intenzív szakaszban:

  • Az európai közigazgatásban közigazgatás fogalmát egyre inkább átveszi a közmenedzsment kifejezés. Az ún. új közmenedzsment elmélete nyugaton a konzervatív fordulat eredménye, amelynek következtében megváltozik az állampolgárság és az ahhoz kapcsolódó jogok értelmezése.

  • Addig, amíg korábban az állampolgárság tartalmába a fejlett világban beletartozott a szociális állampolgárság, a szociális jogok rendszere, addig napjainkban ez megkérdőjeleződött, és az ún. fogyasztói állampolgárság vált hangsúlyossá.. A szociális állampolgárság esetében az állam feladata az ellátó szervezetek fenntartása, a fogyasztói formában a társadalmi tőke építése (önkéntesek, egyházi, szakmai, családi, etnikai, stb) speciális szervezetek révén.

  • Az új közmenedzsment esetében szemben a régi közigazgatási gyakorlattal, amelyben a politika szerepe meghatározó, az elszámoltatás a parlamentek hatáskörébe tartozik, alapvetőek az értékek, a szervezet küldetése, és a közelszámoltatás helyébe a magánfelelősség lép. Az új közmenedzsment esetében a szolgáltatásokat az állam kiszerződi, és megtörténik a szociális ellátás privatizációja. Az új közmenedzsment felelőssége a szervezeti felelősség, amely főként a minőségmozgalmakban és politikákban jelenik meg.

A szociális munkás képzés interakcionista modellje Nyíregyháza 2006 okt.


A szoci lis munk s k zpolitikai kompetenci i
A szociális munkás közpolitikai kompetenciái gyakorlatában a képzés utáni intenzív szakaszban:

  • A szociális munkás, amennyiben nemzetközi, globális, vagy európai színtéren kíván dolgozni, akkor meg kell ismerkednie a globális és regionális kormányzás szereplőivel, a nemzetközi rendszer struktúrájával, folyamataival, a nemzetközi rendszer interakcióival. A globális vagy nemzetközi szociális munkában fontos a nemzetközi közjavak: a nemzetközi fejlesztés, a fenntarthatóság, az információs társadalom programjainak megismerése.

  • A szociális munkásnak az európai közpolitikában meg kell ismernie az uniós döntéshozatal, az európai közadminisztráció folyamatait, az európai szociális dialógus diskurzusait, a többszintű kormányzás rendszerében a unkamegosztás folyamatait, az európai szociális civil szervezetek tevékenysége irányait.

  • A tagállami közpolitika folyamataiban a törvényhozási folyamatokat, a közigazgatás szabályait és rendszerét, az európai és nemzetközi kontextust, a nemzeti szintű kormányzás szereplőit, ügynökségeit.

  • A helyi igazgatásban a szociális szolgáltatások szervezése, a jogalkalmazás, a rendeletek betartása, a kliens központú szolgáltatások fejlesztése képességeit kell megszereznie.

  • A közpolitikai jellegű szociális munka a makroszociális munkába tartozik, amelynek szervezése történhet globális regionális, nemzeti és közép/helyi szinten. Ehhez szükség van a közösségi igazgatás szervezete kiépítésére, megfelelő szintű fejlesztési programok kidolgozására, operatív végrehajtására, tervezői, menedzseri képességekre. Ugyancsak elengedhetetlen a humán szolgáltatásszervezési képességek megszerzése, alapvető szervezeti igazgatási, tudásmenedzsment, javaslattevési, költségvetési, szupervíziós és értékelési képességekre.

A szociális munkás képzés interakcionista modellje Nyíregyháza 2006 okt.


A posztnacion lis llamis g s a politika diszkurz v rtelmez se
A posztnacionális államiság és a politika diszkurzív értelmezése

  • A politika diszkurzív értelmezésében a politika szerepét a ’politikai’ vette át, azaz a politikáról szóló viták, polémiák adják. „A vitaközpontú politikai valóság a politikát, képlékenynek, változásait nem-egyértelműnek mutatja. ..A határok nem kerítések, hanem paravánok, a politika háza állandó építés alatt van, a szobákban pedig azért nincs rend, mert mindig rendezkednek bennük, természetesen a rendteremtés igényével”.

  • Szabó Márton szerint a politikai vitákban négy alapszerepet tematizálnak, az idegen, az ellenség, az ellenfél és a szövetséges szerepét.

  • A szociálpolitika szempontjából két szempont emelkedik ki: a politikai idegen és a szövetséges kérdése. A politikai idegen értelmezéséhez szükséges megérteni az identitás fogalmát, a lakóhelyhez, régióhoz, etnikumhoz, nemzethez, civilizációhoz tartozás momentumát. A politikai idegen a ’mi’ és az ’ők’ közötti különbségtétel, a politikai ’mi’ gyakran nem konkretizálható, míg a politikai ’nem mi’ azonban mindig valamilyen meghatározott idegen (törökök és az európaiság, a bevándorlók és az európaiak.

  • Az idegeneket Szabó Márton a semleges, az ellenséges és a példaadó idegen kategóriájába sorolja, akik lehetnek közömbös, kirekesztett vagy független idegenek. (multinacionális menedzser osztály, bevándorló vendégmunkások, szakértők).

  • (A diszkurzív politikában kiemelkedő szerepe van az európai emberfelfogásnak, emberképnek, hiszen a bevándorlók mássága, és a fejletlen világ posztkoloniális mássága napjaink diskurzusainak egyik legfontosabb eleme.)

A szociális munkás képzés interakcionista modellje Nyíregyháza 2006 okt.


Diszkurzivit s a helyi politik ban
Diszkurzivitás a helyi politikában értelmezése

  • A diszkurzív politika a hálózati társadalom alapvető konfliktusmenedzselési eszköze, a kollaboratív, együttműködő politikacsinálás a dialógusok, párbeszédek révén megvalósuló kormányzási modellje.

  • A szociális munka közösségi szintjein ( globális, regionális, nemzeti, helyi) más és más hálózatokban valósul meg a szociális kormányzás gyakorlata.

  • A politika fontos eleme a helyi identitások kutatása, a helyi „idegenek” integrálása, az interpretatív (elemző, tanakodó, tanácskozó) politikai kezdeményezések elemzése, a demokrácia erősítése a diskurzusokban való részvétellel, a politikai gyakorlat megértése: amely a kezdeményezésre, a megtárgyalásra és az akcióra épít. Kiemelkedően fontos a helyi diskurzusokhoz szükséges tudás megszerzése, az interakciókon alapuló diszkurzív gyakorlat tapasztalatainak elemzése.

  • A diszkurzív politika tereit a sajtó által szocio-politikai valóság adja, amelynek formálása többszereplős.

A szociális munkás képzés interakcionista modellje Nyíregyháza 2006 okt.


A szoci lis munka politikuma
A szociális munka politikuma értelmezése

  • A szociális munka hétköznapi gyakorlata tehát alapvetően behatárolt

  • a többszintű kormányzás igazgatási szintjei,

  • a kormányzás rezsimjei,

  • a politikai ideológiák , diskurzusok, értékek, a szociális munka elmélete és gyakorlata felfogása által.

  • Napjaink szociális munkája a gyakorlat komplexitásából következik,

  • a múlt és jelen állandó interakciói azt követelik, hogy

  • a személyközi interakciók, a politikai célok, a szervezeti lehetőségek segítsék

  • a szociális korlátok lebontását, az egyenlőtlenségek csökkentését, a társadalmi változások elérését.

  • Mindez komplex gondolkodást, kritikai attitűdöt igényel, amelyben a választás lehetősége mindig fennáll.

  • A transzformatív gyakorlat alapvető eleme a reflexivitás, amely meghaladja a folyamatok dominálta, vagy a menedzserialista megközelítést.

A szociális munkás képzés interakcionista modellje Nyíregyháza 2006 okt.


Köszönöm a figyelmet! értelmezése

Hervainé Szabó Gyöngyvér és Szokoli Erzsébet

A szociális munkás képzés interakcionista modellje Nyíregyháza 2006 okt.


ad