Szervezet- és munkaszociológia - PowerPoint PPT Presentation

slide1 n.
Download
Skip this Video
Loading SlideShow in 5 Seconds..
Szervezet- és munkaszociológia PowerPoint Presentation
Download Presentation
Szervezet- és munkaszociológia

play fullscreen
1 / 61
Szervezet- és munkaszociológia
340 Views
Download Presentation
bambi
Download Presentation

Szervezet- és munkaszociológia

- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - E N D - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
Presentation Transcript

  1. Szervezet- és munkaszociológia Szervezet- és munkaszociológia

  2. Munka definíciója • Filizófiai, antropológiai, szociológiai kérdés • Az ember alapvető tulajdonsága, vagy egy tevékenység a sok közül? • Tevékenység, vagy egy tevékenység végeredménye? • Nyűg és teher, vagy pozitív életmegynilvánulás, teljesítmény? • Produktív vagy destruktív? • A természettel vagy a kultúrkörnyezettel való küzdelem? • Anyagi vagy szellemi, immateriális folyamat? Mi a munka? Szervezet- és munkaszociológia

  3. Munka definíciója Még több kérdés... Szociológiai kategóriákban munka mint... • Individuális vagy társadalmi tevékenység? • Végtermékek vagy cseretermékek előállítása? • Formális, fizetett, vagy informális, nem-fizetett munka? Szervezet- és munkaszociológia

  4. Munka definíciója Do it yourself Szellemi munka Házimunka Munkaszolgálat Termelő munka Ipari munka Szervezet- és munkaszociológia

  5. Ember természeti és társadalomi környezettel való alkotó viszonya Munka definíciója Munka definíciója • alapja a szabad akarat és felelősség • célja a fizikai, szellemi és szociális igények kielégítése • Hegel szabadság felfogása: a szükségesség belátása, beletörődés a szükségesbe • Klasszikus filozófiai megközelítés: ember munkája során lel öntudatra, mivel munkája eredményében, mint tükörben látja önmagát Szervezet- és munkaszociológia

  6. Szervezet és munka szociológia • Szociológia egy adott kérdéskör társadalmi relevanciájával foglalkozik • 2 alapvető feladata: • elemzés: általános formák és összefüggések • diagnózis: adott történelmi körülmények, megjelenési formák és problémák • Szervezet és munka modern társadalmak alapfogalmai: • Szervezeti társadalom • Munkatársadalom • Ipari társadalom • Rizikótársadalom Szervezet- és munkaszociológia

  7. Szervezet és munka szociológia II. Szervezet- és munka- szociológia • Technológiai fejlődés: gőzgép; egységes energiaközpontból számos gép egyidejű üzemeltetése • Kisebb, családi, műhelyeket felváltja a gyár: központosított, nagyméretű, sok embert foglalkoztató termelési egység • Ùj irányítási stratégiák szükségesek: munkarend, szervezés, felügyelet, irányítás, munkamegosztás • Technológiai, szervezeti és társadalmi változások egymásra hatása • Modern times: http://www.youtube.com/watch?v=a0XjRivGfiw&feature=related Szervezet- és munkaszociológia

  8. Szervezeti társadalom Szervezet- és munka- szociológia • XX.-XXI. sz.-i társadalmak szervezeti társadalmak • emberi tevékenység mind nagyobb része szervezeti keretek között zajlik le • társadalom egészét és benne az egyén lehetőségeit nemcsak az osztályok, rétegek, csoportok és milliők határozzák meg, hanem egyre inkább a szerveztek is • szervezeti társadalmak születése az ipari forradalomra tehető • gyár és bürokrácia az első társadalmi jelentőségű nagy szervezet Szervezet- és munkaszociológia

  9. Szervezetelmélet • XIX. sz. végén, nagy szervezetek kialakulása idején születik • Történelmi jelentőségű változások, eddig ismeretlen kihívások: munkaszervezés, vezetés, vezető személyek képzése, beszerzés, szállítás, raktározás, energiaellátás, ellenőrzés • Gazdasági és egyéb szervezetek, azok működésének, felépítésének és irányításának rendszerezett, tudományos leírása • Kiemelkedő alakok: • Frederick Winslow Taylor (1856-1915) • Henri Fayol (1841-1925) Szervezet- és munkaszociológia

  10. Taylorizmus Szervezetelmélet Alapelvek: • Munkáltató és munkavállaló közötti antagonisztikus ellentét • Munka tervezését és kivitelezését külön kell választani • Tervezés tudományos alapokon, „scientific management“, munkásnak nincs beleszólása • Munkafolyamatok precíz előírása, mivel egy optimális megoldás van - „one best way“ • Ennek érdekében minnél kisebb egységekre kell bontani a munkafolyamatot, bonyolultabb, nagyobb egységeknél nemcsak egy jó megoldás van Szervezet- és munkaszociológia

  11. Taylorizmus II. Szervezetelmélet • Racionalizálás: • Termeléstervezés- és irányítás • Munka- és időtanulmányok • Munkafolyamatok részekre bontása tudományos alapon • Munkás pusztán végrehajtó, „gép meghosszabbított karja“ • Műszaki normák, szabványosított munkafeltételek • Szerszámok, technológiai előírások egységesítése • Munkások kiválasztása: • pályaalkalmassági vizsgálatok alapján Szervezet- és munkaszociológia

  12. Taylorizmus III. Szervezetelmélet • Ösztönzés, motiválás: • Nagyobb teljesítmény, nagyobb bér • Differenciált darabbérrendszer v. telejsítménybér rendszer • „Magas bér - alacsony költség“ • Vezetés, ellenőrzés: • Központi irányítás • Teljesítményt elő kell írni, „feladat szerinti vezetés“ • Gyors teljesítményemelkedés, de szociális feszültségek Szervezet- és munkaszociológia

  13. Szervezetelmélet • Henry Ford (1863-1947) • 1903-ban alapítja a Ford Motor Company-t • 1913-ban bevezeti a futószalagos gyártást • nagy innováció: felső szálítószalag (conveyor) • munkatempónak futószalaghoz kell igazodnia • conveyor irányít és ellenőriz is egyben • óriási költségcsökkenés és sebességnövekedés (1925-től percenként 6 kocsi) • Kizsákmányolás, magánélet ellenőrzése, de magas bérek, szociális háló, „new deal“: munkások és kapitalisták „kiegyezése“ Szervezet- és munkaszociológia

  14. Fordizmus Szervezetelmélet • Henry Ford (1863-1947) • 1903-ban alapítja a Ford Motor Company-t • 1913-ban bevezeti a futószalagos gyártást • nagy innováció: felső szálítószalag (conveyor) • munkatempónak futószalaghoz kell igazodnia • conveyor irányít és ellenőriz is egyben • óriási költségcsökkenés és sebességnövekedés (1925-től percenként 6 kocsi) • Kizsákmányolás, magánélet ellenőrzése, de magas bérek, szociális háló, „new deal“: munkások és kapitalisták „kiegyezése“ Szervezet- és munkaszociológia

  15. Taylori üzemszociológiai kutatások „Western Electric“ hawthorn-i ipartelepén (Chicago) a 20as években Szervezetelmélet „Human relations“ • További teljesítménynövekedés érdekében a világítás hatását vizsgálták • ún. „hawthorne- effektus“: mind a vizsgált, mind a kontrollcsoport teljesítménye növekedett • Elton Mayo és más üzemszociológus magyarázata: nem fizikális tényezők, hanem vezetési stílus, csoportméret, participáció okozta • „nem direktív“ vezetési stílus terjesztése, „human relations“, vagyis az emberi összetevő hangsúlyozása Szervezet- és munkaszociológia

  16. Munkahelyi kiscsoportok Szervezetelmélet • Informális kiscsoportok a szervezeten belül • Jelentőségükre a hawthorn-i vizsgálatok hívták fel a figyelmet, további kutatások, szociometria • Különböző eredetűek: közös feladat, érdekközösségek, térbeli közelség, szimpátia • Saját érték- és normarendszer alakul ki, csoporttagok viselkedését olykor jobban befolyásolja, mint az anyaszervezet • Saját „szervezettség“, ellen tud állni a szervezet akaratának • Közvetít az egyén és a szervezet között: szervezeti hatásokat megszűri, másrészt egyén kicsoporton keresztül tagja a szervezetnek Szervezet- és munkaszociológia

  17. Munkahelyi kiscsoportok Szervezetelmélet szervezet szervezet kiscsoport Egyén informális kis-csoportok Egyén Szervezet- és munkaszociológia

  18. Mesterségesen kialakított rendszer, melyben egy kitűzött cél érdekében a hozzá tartozó embereknek összehangolt feladatokat kell ellátniuk előírt szabályok szerint. Szervezet definiciója Mi a szervezet? • Emberi kapcsolatrendszer, közvetlen és közvetett kapcsolatok • Szervezetet valamilyen funkció betöltésére, konkrét cél elérésére hozzák létre • Szervezet szerkezetét, emberi kapcsolatok rendszerét e célnak alárendelve alakítják ki • Működést, feladatköröket, szerepeket többnyire írott szabályok irányítják Szervezet- és munkaszociológia

  19. Formális, szabályozott és informális, nem szabályozott emberi kapcsolatok s szervezeten belül Szervezet definíciója Formális és informális elemek • Informális: pl. munkacsoport, kiscsoport, focicsapat a szervezeten belül • Nem minden szerveződés szervezet, pl. játszótéri barátságok • Àtmenetek a szerveződés és a szervezet között, pl. sakk-klub • Formális + informális szervezet = tényleges szervezet Szervezet- és munkaszociológia

  20. Szervezetet létrehozzák, tudatosan Szervezet definíciója Mesterséges rendszer • Meghatározzák, hogy az egyéneknek mit kell csinálniuk, kikkel kell együttműködniük, milyen feladatokért felelősek • Tudatos létrehozás személytelen kapcsolatokat alakít ki, nincs tekintettel a szimpátiára • Szervezet személytelen, mivel elsődleges és legfontosabb maga a feladat Szervezet- és munkaszociológia

  21. Szervezet: szabályrendszer Szervezet definíciója Irányított, célkövető rendszer • Elsődleges a cél, minden más ennek van alárendelve • Kitűzött cél határozza meg a szervezet működését: • termelővállalat: profit • kórház: gyógyítás • múzeum: közművelődés • iskola: oktatás • Cél határozza meg a felépítést, alegységeket, egységek közötti kapcsolatokat, irányítás módszerét, ellenőrzést Szervezet- és munkaszociológia

  22. Tevékenységek egyértelmű, pontos leírása, melyet a munkavégzés során el kell látni; szabályozza a szervezet működését Szervezet definíciója Technológia • Tartalmazza a feladatokat, a feladatok elvégzésének módszerét, használható eszközöket, szükséges tudást • Pl. oktatási technológia: • milyen tantárgyak • tananyag, tanterv • pedagógiai módszer • számonkérés módja • alkalmalmassági kritériumok Szervezet- és munkaszociológia

  23. Pontosan meghatározható, hogy ki és mi tartozik a szervezethez és mi nem Szervezet definíciója Határok • Pl. személyek, pénzügyi folyamatok, költségek, eszközök • Irányítás szempontjából nagyon jelentős: kontroll csak a belső tényezők fölött • Határok szabják meg, hogy kiket vesznek fel tagnak, kikkel dolgoznak együtt külsősként • Szűrőrendszer; diszkriminatív is lehet Szervezet- és munkaszociológia

  24. Bemeneti oldal (input): munkavállalók, eszközözök, pénzforrás, anyagok, alkatrészek, energia, tanulók, betegek, gyógyszerek, tudás, bűnügy Szervezet definíciója Input-Output • Kimeneti oldal (input): végeredmény, termék, szolgáltatás, tanítás, bizonyítványok, gyógyítás, kutatási beszámolók, ítéletek • Cél határozza meg a legfontosabb input-output mozgást, de emellet másodlagos folyamatok is vannak • Pénzügyi input-output (majdnem) minden szervezetben lejátszódik Szervezet- és munkaszociológia

  25. Tulajdonos, pl. vállalkozás Szervezet definíciója Kinek az érdeke? • Tagság, pl. szakszervezet, gazdasági kamarák • Klientúra, pl. oktatási intézmények, kórház • Össztársadalom, pl. rendőrség, katonaság Szervezet- és munkaszociológia

  26. Gazdasági vállalkozás: tulajdonos, manager, felügyelői bizottság, hosszú és rövid távú érdekek Szervezet definíciója Kik kontrollálják? • Tagság érdekében működő szervezet: bonyolultabb az ellenőrzés, tagok nem tudják érdekeiket érvényesíteni • Klientúra nem fér hozzá az intézményhez • Össztársadalom: társadalmi kontroll igen gyenge Szervezet- és munkaszociológia

  27. Hatékonyság: inputok és eszközök segítségével a szervezet milyen mértékben tudja szolgálni érdekcsoportjai érdekét Szervezet jellemzői Szervezeti hatékonyság • Tulajdonos, tag, kliens, össztársadalom • Inputokat milyen mértékben tudja az érdekcsoport érdekében felhasználi • Hatékonyság relatív fogalom: nyereség, egészség, intézkedési sebesség, • Fő hatékonysági kritérium mellett másodlagos szempontok is Szervezet- és munkaszociológia

  28. Output hatékonyság: mi a szervezet alapvető célkitűzése Szervezet jellemzői Hatékonyság formái • Gazdasági hatékonyság: legalább nulla szaldó • Formális hatékonyság: technológia, munkarend betartása • Hatalmi hatékonyság: irányítás mennyire tud érvényesülni, konfliktusok mennyire kezelhetőek • Szakmai hatékonyság: munka szakmai minősége Szervezet- és munkaszociológia

  29. Stabil környezet: Szervezet és környezet Szervezetek környezete • hosszú időn keresztül hasonló feltételek • lassú technológiai változás • piac alacsony változatossága • stabil politikai, jogi és gazdasági feltételek • kevés új szervezet alakul • Változó, turbulens környezet: • változó, kiszámíthatatlan környezet • gyors technológiai változás • nagy piaci verseny, konkurencia • nem megbízható politikai, jogi és gazdasági feltételek Szervezet- és munkaszociológia

  30. Woodward: 3 fő technológiai csoport: Belső környezet Szervezeti technológia • Egyedi gyártás: munkások nagy szerepe, érteniük kell hozzá, vezető és munkacsoport között szoros kapcsolat, ellenőrzés személyes, kommunikáció kölcsönös, magasabban képzett dolgozók • Tömeggyártás: merev vezető-beosztott viszony, változatlan munka, rosszul képzett betanított munkások, személytelen ellenőrzés, utasítások, elidegenedés, nincs munkásnak beleszólása • Sorozatgyártás: gyakori átállítások, dolgozók megkérdezése, jobb szakmai hozzáértése, beleszólása Szervezet- és munkaszociológia

  31. Kontingencia: esetlegesség; külső és belső feltételek esetleges együttállása Belső környezet Kontingenciaelmélet • Kontingenciaelmélet: ahány különböző feltételrendszer lehetséges, annyi környezeti feltétele a szervezetnek • Minden feltételrendszerhez hozzárendelhetők a leghatékonyabb alkalmazkodási stretégiák • Nincsen egy legjobb alkalmazkodási stratégia! Szervezet- és munkaszociológia

  32. Minden szervezetnek külső feltételekhez kell alkalmazkodnia Belső környezet Struktúrális alkalmazkodás • Alkalmazkodni kell: a fogyasztói igények fogyasztók térbeli eloszlása infrastruktúra, munkaerő működési feltételek, költségek adóterhek jogkörnyezet beszállítói kapacitás korrupció, megbízhatóság, adatvédelem Szervezet- és munkaszociológia

  33. Költség centrumok, profit centrumok elkülönítése Belső környezet Decentralizált irányítás • Profit centrum: Adott gazdálkodó szervezetnek nyereségesen kell működnie • Költség centrum: nem profitorientált szervezetek esetében, adott egységnek bizonyos költségeket nem szabad túllépnie • Egységes hierarchiavonal (line) helyett mátrix tipusú szervezeti formák • Mátrix: kettős igazgatás, igazgatója van az egyes szakmáknak, így a gazadasági, műszaki területeknek, fejlesztésnek; de a termékcsoportoknak is Szervezet- és munkaszociológia

  34. Tranzakció: két személy, szervezet, szervezeti egység kapcsolata Belső környezet Tranzakciós költségek • Tranzakciós költségek, nyereségek, ezek egyenlege • Pénzügyi, hatalmi, stratégiai és szociális költségek és nyereségek • Szervezetek olyan struktúrát és szervezeti kapcsolatokat igyekeznek létrehozni, ahol kedvezőek a tranzakciós költségek • Fő tranzakciós típusok: hierarchikus kapcsolatok, partnerség, piaci (szerződéses) kapcsolat Szervezet- és munkaszociológia

  35. Hierarchikus szervezet: nagy szervezetnél sok kapcsolat, ezeket mind felügyelni, ellenőrizni kell, irányítás költséges, rugalmatlan szervezt, sok szint, sok vezető Belső környezet Szervezeten belüli tranzakciók • Tulajdonosi szervezetcsoport: hierarchikus struktúra szétbontása, különálló szervezetek létrehozása, melyeknek közös a tulajdonosa. Közvetett irányítás, elvárások. Pl. külön szállítási, könyvelési, vagyonkezelő szervezet. • Klán szervezetcsoport: nem üzleti, hanem családi, szociális kapcsolatok szervezetek vezetői között. Szoros informális együttműködés, közös fellépés Szervezet- és munkaszociológia

  36. Belső környezet Szervezetek fejlődése S-Modell Szervezeti stabilizálódás krízis Gyors felfutás Üzlet beindulása Kezdeti stabilizálódás indulás Szervezet- és munkaszociológia

  37. Pszichológiai szerződés a munkavállaló és munkaadó közt Motiváció Motivációs és érdekelméletek • Munkavállaló elvárásai: pénz, pozíció, munka tartalma, munkafeltételek, előrejutás lehetősége • Vezetés: teljesítmény, kötelességtudat, elkötelezettség • Kényszer - motiváció • Folyamatszabályozás: magatartás ellenőrzése, munkaidő, biztonság, kapcsolattartás, munkafolyamat • Kimenetszabályozás: elvárt teljesítmény meghatározása, szellemi munkánál nehéz Szervezet- és munkaszociológia

  38. Teljesítmény mérésének nehézségei Motiváció Motiváció és érdek II. • Teljesítménykövetelmény megfogalmazásának nehézsége • Teljesítmény-visszatartás: nem minden munkakörben egyformán lehetséges, csoportok érdekegyeztetésétől is függ, teljesítmény-optimalizálás természetes • Motivációs elmélet: szervezet hogyan tudja az egyént ösztönözni: passzív hozzáállás • Èrdekelmélet: emberek hogyan viszonyulnak a szervezethez; aktív magatarást feltételez Szervezet- és munkaszociológia

  39. X elméletek (Taylorizmus): ember lusta, nem szeret dolgozni, autonómiát nem szereti, visszaél vele; fő motiváció: legkevesebb munkáért legnagyobb fizetés; szoros ellenőrzés szükséges; minnél kevesebb információ, annál jobb; szankciók Motiváció Szervezeti emberkép • Y elméletek (human relations): emberek szeretik a munkát; fő ösztönző az érdekes munka; kereset az elismerés módja; önállóság és felelősség; információ szükséges az önállósághoz; ember hajlamos tanulni • Z elméletek: japán hagyományok; empátia, vezető érdeklődése a beosztott iránt, családszerű kötődés; döntéshozatalba való bevonás Szervezet- és munkaszociológia

  40. Particiációs elméleti modell: motiváció legfontosabb eleme a részvétel; demokrácia, kooperáció Motiváció Szervezeti emberkép II. • Fejlődéselméleti modell: legerősebb motiváció a fejlődés lehetősége; tudásorientált ember • 3 fő csoport: • motivált • érdektelen: kötelességszerűen elvégzi amit kell, de kihívásra nem vágyik, nem kezdeményez • frusztrált: pszichológiai szerződés nem működik Szervezet- és munkaszociológia

  41. 1. Fiziológiai szükséglet Motiváció Maslow szükséglethierarchia 2. Biztonság szükséglet 3. Szociális szükséglet 4. Megbecsülés, elismerés, önértékelés szükséglete 4. Önmegvalósítási szükséglet Szervezet- és munkaszociológia

  42. Higiéniás faktor: munka fizikai környezete, munkakörülmények, munkafeltételek, kapcsolat munkatársakkal és vezetőkkel, tekintély, stressz, informáltság, csoportszellem Motiváció Hertzberg kéttényezős modell • Motivációs faktor: teljesítményarányos fizetés, kihívás, munka tartalma, karrier lehetősége, szellemi képesség kihasználása • Két faktor független, de kompenzációs kapcsolat Szervezet- és munkaszociológia

  43. Viselkedés nemcsak reakciókból áll, hanem kalkuláló egyén Motiváció Elváráselmélet • Kétfajta cél: • végső cél: életszínvonal, karrier, beruházás, • eszközjellegű cél: közbülső célok a szervezeten belül; kihívást jelentő munka, pozíció, fizetés • Vonzáserő: elérendő cél milyen erejű vonzást gyakorol • Cél eléréséhez vezető út, végigjárásának valószínűsége • Egyéni költségek elviselhetősége és időhorizontja • Visszacsatolás; dinamikus modell Szervezet- és munkaszociológia

  44. Èrdek: szükségeletek adott környezetben való megjelenítése Motiváció Èrdekelmélet • Érdek felismerés, megfogalmazása • Érdekérvényesítés: taktikai eszközök, lépések, cselekvési stratégiák, melyek a szükségletkielégítéshez vezetnek Èrdekelméletek Motivációs elméletek • aktív egyén • feltételekhez alakítja törekvését • helyzetértékelés • önálló cselekvési stratégia • hatalom, konfliktus alapvető • passzív egyén • adott motivációk • helyzetészlelés • motivációs eszközökre reagál • hatalmi problémákat, konfliktusokat nem ismer az elmélet Szervezet- és munkaszociológia

  45. Èrdek: a szükségletek adott társadalmi-gazadasági-szervezeti környezetben való megjelése Èrdek Èrdek a szervezeten belül • Szervezet érdekstruktúrája az eltérő egyéni érdekekből és pozíciókból adódik • Èrdekek 3 típusa: • egyéni érdek • csoportérdek (értékrend, együttműködési forma, kapcsolatok) • szervezeti érdek (nagycsoportoknak lehet érdeke? Inkább egymásnak feszülő csoportérdekek) • Szervezet érdekrelációja: érdekek eloszlása, struktúrája Szervezet- és munkaszociológia

  46. Vezetők és végrehajtók érdekhelyzet különbségei: pl. bér, munkaidő, hatékonyság Èrdek Èrdekrelációk • Szervezet hierarchiájából fakadó érdekkülönbségek: alsó-felső szint között mindíg antagonisztikus ellentét • Horizontális érdekellentétek: szakmák, foglalkozások, munkakörök, szervezeti egységek • Magasabb rendű érdek ?! Szervezet- és munkaszociológia

  47. A eléri, hogy B érdeke ellenében is megtegyen valamit Èrdek Hatalom • A-nak hatalma van B felett, ha rá tudja venni B-t olyan cselekedetre, melyet A ráhatása nélkük B nem tett volna • Max Weber • Hatalom - kényszer • Hatalom: kényszerítő eszközök alkalmazásának lehetősége, de annak alkalmazása nélkül is rá lehet venni valakit a cselekvésre; fenyegetés • Társadalmi viszony, melyben a szereplők egy csoportjának lehetősége van arra, hogy ezt a viszonyt saját érdekében működtesse Szervezet- és munkaszociológia

  48. Érdekérvényesítési készség, érdekérvényesítés eszköze Èrdek Hatalom II. • Hatalmi eszköz: fizikai kényszerítő eszközök, utasítási lehetőségek • Jutalom, kényszer: hatékonysága érdektől, szükségletektől függ • Maslow piramis: étel v. pénz • Hatalom terjedelme: kik felett, milyen tevékenységi területen van hatalma vkinek • Szimmetria, aszimmetria: általában hatalom aszimmetrikus, minnél szimmetrikusabb, annál inkább kompromisszum Szervezet- és munkaszociológia

  49. Támadás, védekezés Èrdek Aktív és passzív hatalom • Aktív hatalom: mások cselekedetét akaratának megefelelően befolyásolja; nem szükséges közvetlen kapcsolat • Passzív hatalom: érdekeit képes megvédeni mások törekvéseivel, érdekeivel szemben • Érdek-csere kapcsolatok, szerződések • Pozitív érdekcsere, negatív érdekcsere Szervezet- és munkaszociológia

  50. Hatalmi forrás: személyhez, csoporthoz, struktúrához kapcsolódó tényezők, melyek birtoklása, melyek feletti rendelkezés lehetővé teszi valakinek, hogy hatalma legyen Èrdek Hatalmi források • Amiből a hatalom származik, hatalmi eszköz: amit eszközként használnak, hogy mások cselekedetét befolyásolják • 3 nagy csoport: • pszichológia • struktúrális • meta-hatalmi források Szervezet- és munkaszociológia