TÚL A MAGYAR UGARON – A VIDÉKFEJLESZTÉS LEHETŐSÉGEI MAGYARORSZÁGON 2007-2013 2007. április 20.

1. TÚL A MAGYAR UGARON – A VIDÉKFEJLESZTÉS LEHETŐSÉGEI MAGYARORSZÁGON 2007-2013 2007. április 20. A a

2. Előzmények – KAP Finanszírozás átalakulása • A 2007-es pénzügyi évtől jelentős változások lépnek életbe a közösségi támogatások pénzügyi hátterében (1290/2005/EK Rendelet) • Az EMOGA alap helyébe két új alap lép: EMGA, EMVA • A reform tartalma: a KAP pilléreinek világos elkülönítése, a vidékfejlesztési intézkedések önálló pillérként való megjelenése • - piacszabályozás és közvetlen támogatások • - vidékfejlesztési intézkedések

3. EMOGA Garancia Részleg Orientációs Részleg Belpiaci intézkedések Kísérő intézkedések (NVT) AVOP LEADER + Külpiaci intézkedések Intervenció Vidékfejlesztési intézkedések Közvetlen támogatások KAP finanszírozása2006. év végéig

4. EMGA EMVA Belpiaci intézkedések A Közösség hozzájárulása a vidékfejlesztési programokhoz Külpiaci intézkedések Intervenció Közvetlen támogatások: SPS bevezetése 2009-től A KAP pillérjeinek szétválasztása A KAP finanszírozása 2007. pénzügyi évtől

5. Új Magyarország Vidékfejlesztési Stratégiai Terv és Program • 2007-2013 között közel 5 Mrd euró, 1400 Mrd Ftáll rendelkezésre a mezőgazdaság, a vidéki környezet és a vidéki térségek fejlesztésére • A 2007-2013-as időszakban cél: • Avállalkozások sokszínűségének fenntartása • Életképes birtokszerkezet és racionális földhasználat ösztönzése • Piaci szemlélet erősítése és a képzettségi szint emelése • A vidéki közösségek fejlesztése • Fő fejlesztési irányok: I. Sikeres mezőgazdaság: szerkezetváltás II. Sikeres mezőgazdaság: piacteremtés III. Környezetkímélő gazdálkodás IV. Erős vidéki kisvállalkozások V. LEADER

6. A jogi környezet megteremtése Az EMVA végrehajtásának jogi szabályozási rendje kialakítás alatt áll • Az általános intézményi és eljárási kérdések törvényi szintenkerülnek rendezésre • A pénzügyi elszámolási kérdésekrőlkormányrendelet fog rendelkezni • Az egyes támogatási jogcímek miniszteri rendeleti formában jelennek meg • A jogi szabályozási rendszerbe számos innovatív kezdeményezésépül be, melyek eredményei: • átláthatóbb, objektívabb projektkiválasztás; • gyorsabb átfutási idők(nagyrészt automatizálható feldolgozás, szerződéskötés helyett határozathozatal); • egyértelműháttérszabályozás a Ket. formájában.

7. I.Intézkedéscsoport: Szerkezetváltás és piacteremtés 47% II. Intézkedéscsoport: Környezetkímélő gazdálkodás 32% III. Intézkedéscsoport: Erős vidéki kisvállalkozások 17% Technikai segítségnyújtás 4% Forrásmegosztás A IV. Intézkedéscsoport forrásai – 5,5 % – az I-III. Intézkedéscsoportra előirányzott összegből kerülnek levonásra, rendre 25-10-65 százalékos arányban.

8. Társadalmi vita; Konzultáció az Európai Bizottsággal • A Kormány 2006. július 26-i, majd augusztus 16-i ülésén megtárgyalta a az Új Magyarország Vidékfejlesztési Stratégiát,2006. augusztus 21. és szeptember 19. között zajlott a Stratégia társadalmi vitája • A Kormány 2006. november 8-i ülésén megtárgyalta az Új Magyarország Vidékfejlesztési Programot, a Program társadalmi vitája 2006. novemberében és decemberében zajlott, mely által megerősítést nyert a fejlesztési irányokkal való széleskörű egyetértés • 2006 utolsó negyedévében folyamatos és intenzív konzultáció zajlott azEurópai Bizottság MezőgazdaságiFőigazgatóságával, melynek folyamán a legfontosabb magyar szempontoknak sikerült megfelelni • A Kormány 2007. január 10-i ülésén jóváhagyta az Új Magyarország Vidékfejlesztési Stratégiát, mely az Európai Bizottság részére hivatalosan is benyújtásra került

9. A vidékfejlesztés integrált megközelítése Alapvetések • A vidékfejlesztés meghatározó szerepe az agrár-vidékpolitikában • A partnerségi alapon szerveződő közösségek által generált, alulról jövő kezdeményezések támogatása • Integrált szemléletű, komplex vidékfejlesztés hatékony és fenntartható megvalósítása érdekében erősíteni szükséges a helyi szereplők együttműködéseit, hálózatépítését, és ösztönözni az általuk, helyi szinten megvalósított térségi tervezést

10. A vidékfejlesztés integrált megközelítése A III.-IV. intézkedéscsoport céljai • Az ÚMVP keretében megközelítőleg 200 mrd Ft áll rendelkezésre a III. intézkedéscsoport céljainak megvalósítására a 2007-2013-as időszakban • Cél a vidéki társadalom életminőségének javítása, valamint a vidéki gazdaság diverzifikációjának elősegítése • Olyan projektek kerülnek támogatásra, amelyek a fenntartható fejlődés elveinek megvalósítása mellett megtartják, vagy növelik a munkahelyek számát • A vidéki kapacitások fejlesztéseés a lehetőségek körének bővítése érdekében közösségfejlesztés, képzés, kapacitásépítés valósul meg a III.-IV. intézkedéscsoport egyes támogatott tevékenységei által

11. III.-IV. Intézkedéscsoport: A vidéki gazdaság fejlődésének támogatása és a vidéki életminőség javítása a természeti és a kulturális örökség megőrzésével; közösségfejlesztés A vidéki gazdaság diverzifikációja – megközelítőleg 110 mrd Ft forrás (800 m Ft kistérségenként) • Nem mezőgazdasági tevékenységgé történő diverzifikálás • Mikrovállalkozások létrehozásának és fejlesztésének támogatása • A turisztikai tevékenységek ösztönzése A vidéki életminőség javítása – megközelítőleg 60 mrd Ft forrás (3-400 m Ft kistérségenként) • A vidéki gazdaság és lakosság számára nyújtott alapszolgáltatások • A vidéki örökség megőrzése és korszerűsítése • Falumegújítás és –fejlesztés Helyi kapacitásbővítés és közösségfejlesztés – megközelítőleg 30 mrd Ft forrás (200 m Ft kistérségenként) • Készségek elsajátítása, ösztönzés és a helyi fejlesztési stratégiák kidolgozása és végrehajtása • Képzés, tájékoztatás a III. intézkedéscsoporthoz tartozó területeken LEADER–megközelítőleg 74 mrd Ft 1. Helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása 2. Hazai és nemzetközi kooperációk 3. Folyó kiadások, készségek elsajátítása és animáció (életre keltés) A III. Intézkedéscsoport célkitűzései jelennek meg a legnagyobb hangsúllyal a LEADER programban, de erőfeszítéseket kell tenni a helyi akciócsoportnak az I. és II. Intézkedéscsoport célkitűzései irányábatörténő orientálására is.

12. A vidékfejlesztés integrált megközelítése A III. intézkedéscsoport céljainak megvalósítási mechanizmusa Kistérségi szinten, partnerségi alapon (LEADER-elvek mentén, a köz-, civil-, üzleti szféra részvételével) Helyi Vidékfejlesztési Közösségek alakulnak, amelyek a helyi igényekre alapozva vidékfejlesztési tervet dolgoznak ki a Helyi Vidékfejlesztési Irodák koordinálásával. A helyi vidékfejlesztési tervek a III. intézkedéscsoporthoz tartozó intézkedések által megfogalmazott célok helyi szintű megvalósítási módját tartalmazzák. • A Helyi Vidékfejlesztési Közösségek megalakulásának alapelvei: • Reprezentáció • Nyitott szerveződés • Gyakorlatorientált gondolkodás • A Helyi Vidékfejlesztési Tervek tartalma: • helyi gazdaságfejlesztési terv • helyi szolgáltatásfejlesztési és megvalósítási terv • településfejlesztési terv • Két éves akcióterv

13. A vidékfejlesztés integrált megközelítése Intézményi háttér Vidékfejlesztési Képzési és Szaktanácsadási Intézet (HVI-k koordinációja országos szinten; információszolgáltatás és képzés a vidékfejlesztési szereplők számára)  Vidékfejlesztési Tanácsadó Hálózat Igazgatóság (HVI-k szakmai koordinációja)    Regionális Fejlesztési IgazgatóságTársadalmi Kapcsolatok (módszertan kidolgozása) KoordinációsOsztály (társadalmi kapcsolatok,reprezentáció) Koordinációs Osztály (HVI-k operatív ügyintézése)

14. A Helyi Vidékfejlesztési Közösségek és a LEADER kapcsolata • Cél, hogy a Helyi Vidékfejlesztési Közösségek LEADER - elvek mentén alakuljanak meg, majd a leginnovatívabb közösségek egymással kapcsolódva LEADER akciócsoporttá szerveződjenek • A HVI-k által a Helyi Vidékfejlesztési Közösségekben generált térségi tervezés és közösségfejlesztés megalapozza a LEADER akciócsoportok szerveződését, melyeknek igazodniuk kell a térségben már megkezdődött térségfejlesztéshez. • A HVK-HACS kapcsolatrendszerében cél a partnerség alapú viszony kialakítása

15. Köszönöm megtisztelő figyelmüket! Ficsor Ádám Közösségi ügyekért felelős szakállamtitkár www.fvm.hu www.program.fvm.hu www.strategia.fvm.hu