A gyógyítás lehetőségei a gyermekpszichológiában

1. A gyógyítás lehetőségei a gyermekpszichológiában összeállította Németh Lóránd Klinikai szakpszichológus

2. Előfordulhat, hogy a gyermek életében olyan események történnek, melyek feldolgozásához saját erőforrásai nem elégségesek. • Erről rendszerint a környezet a megváltozott viselkedésen, a legkülönfélébb tüneteken (pl. félelem bizonyos helyzetektől, tárgyaktól, emberektől, alvászavarok, bevizelés, hasfájás, étvágytalanság, esetleg túlzott falánkság, rossz kedélyállapot stb.) keresztül szerez tudomást.

3. A szülők, a nagyszülők, sokszor a pedagógusok is érzik, tapasztalják a kisgyerek változásait, a megszokottól eltérő reakcióit. • Éppen felelősségtudatuk miatt lehet elbizonytalanító számukra az, amit a gyereknél észlelnek. • A felnőttek szorongása, aggodalma, bizonytalansága pedig visszahat a gyerekre. • Ezekben az esetekben feltétlenül érdemes szakemberhez fordulni.

4. A gyermek pszichológia legfontosabb területei • alvászavarok, • evési problémák, • gyermekkori depresszió, • tanulási zavarok, • egyéb szorongásos zavarok, • fejlődési zavarok, • hiperaktívitás, • figyelemzavarok, • magatartási- és beilleszkedési problémák, • kötődési problémák.

5. Gyermekterápia • Tevékenység: a különböző pszichoterápiás módszerek gyermekkorúakra adaptált formája. • Közös jellemzőjük, hogy szem előtt tartják a fejlődési szempontot és az életkori sajátosságokat. • Ebből következik, hogy a felnőtt terápiáktól alapvetően eltérő, egységes eszközrendszerrel, esetenként nevelői attitűddel dolgozik, és magában foglalja a gyermek szociális környezetével való kapcsolattartást.

7. Játék szerepe a gyermekek életében • Evolúciós megfigyelés: minél fejletlenebb idegrendszerrel születnek egy faj gyermekei, annál többet játszanak gyermekkorukban  fontos szerep az idegrendszer érésében, fejlődésében • A gyermekeknek játéktérre van szükségük! valamint ésszerű korlátokra és gyökerekre (érzelmi biztonságra) is…

8. A játék jelentősége • A játéktevékenység, a világ felfedezésének vágya a gyermek természetes, biológiailag programozott igénye. • A játék nem haszontalan, hanem a világ felfedezésének eszköze. • Hogy ezt ki tudja bontakoztatni, ahhoz optimális stimulációra van szükség. • Optimális stimuláció: az elhanyagolás és a túlzott elvárás között. (A fű nem nő gyorsabban, ha húzzák…) • A játék feltétele, hogy a gyermek érzelmi biztonságban érezze magát. A teljesítménynyomás is bizalmatlanságot szül, nemcsak az elhanyagolás vagy a bántalmazás. • Egészséges énképéhez szüksége van önmaga hatékonyságának megtapasztalására  homloklebeny, fiatal felnőtt korig érik…

9. Korunk gyermekei • Sokan nem tudnak játszani • Fokozott teljesítmény elvárások, társadalmi versenyszellem • Stress, idegesség, fantáziatevékenység beszűkülése • Legrosszabb esetben a gyermek önálló aktivitásának csökkenéséhez és nyugtalan passzivitáshoz vezet.

11. A gyermek-pszichoterápia • A felnőtt világ sokat korlátoz – főleg a gyermek testi épsége érdekében, sok spontán, felfedező és mozgásos aktivitást legátolnak. • A terápia új helyzetet teremt: „használhat (majdnem) bármilyen eszközt”, viselkedését nem kritizálják olyan mértékben, mint egyébként  a saját szükségletek szabadon előtérbe kerülhetnek és vizsgálhatja őket.

12. A terápiás közegben az én öngyógyító mechanizmusai előbb-utóbb felszínre hozzák a konfliktust, mely ilyen módon körüljárható lesz. Ennek következtében kialakul a megértés, segítés

13. Játék- és rajzterápia • A játék és rajz: királyi út a gyermeki tudattalanhoz • A gyermeki érzelem- és gondolatvilág nehezen hozható egy felnőtt számára élmény közelbe. A beszámolókból néha nehéz kiokoskodni, mi is történt valójában. A játék és rajz a terápia közegében, a terapeuta minden mozzanatot végigkísér, a megértés és empátia így könnyebbé válik.

14. Gyermekterápiák specifikumai • A gyermeknek nincs betegségbelátása. Bár tüneteitől szenved. Nem a gyermek kéri a terápiát, hanem a szülő viszi… • Válogatás nélkül elmondja ötleteit, ezeket nem (mindig) társítja a meglevő anyaghoz, álomhoz, játékhoz. Magunknak kell kitalálnunk játékának és mondanivalójának értelmét  nagyobb a veszélye a projekcióknak.

15. Gyermekterápiák specifikumai 2 • Hiányzik az önmegfigyelés, önreflexió. A terapeuta aktívabb kell legyen, minden apró részletre figyel, a gyermek szemléleti szintjéhez alkalmazkodva ad visszajelzést. Ugyanakkor a saját szintjén is feldolgozza a megfigyelt anyagot.

16. A szülő szerepe a gyerekterápiában • A szülő a kezdeményező (a „megbízó”), de a gyermek érdekeit kell képviselni • A szülő általában ambivalens, a terapeuta kritikájától tart • A gyermekkel azonosul, és attól tart, hogy a terapeuta megrója őt, kiderülnek a „hibái” • A szülő-gyermek viszony tudattalan szintjei fontosak a terápia szempontjából • Felmérni, van-e konfliktus a szülők között, és ebben a gyermek milyen szerepet játszik  családterápia?, szülő pszichoterápiája? • A gyermek érdekeit szem előtt tartva  a terapeuta ne rendelje alá magát a szülőnek

18. Hogyan hat a gyermekterápia? • Vajon mitől javulnak a tünetek? Mitől lesz jobban a gyermek? A terápiától? Spontán fejlődés következik be? • A terápia célja valójában a megzavart fejlődési folyamat helyreállítása.

19. A kezelés célja valójában a hibás magatartás rendezése. Segítség a konfliktusok rendezésében a gyermek és a családtagok (környezet) között. • A terapeuta kivárja az érzelmek megjelenését a terápiában, a kapott anyagot az anamnézissel kiegészíti. És azután segíti a feszültség lereagálását rajzban vagy játékban, empatizál azokkal  korrekciós élmény.

20. Serdülőkori problémás viselkedés • Ide soroljuk az olyan viselkedési megnyilvánulásokat, amelyek túllépnek a kamaszok megszokott viselkedésén, nem jelentenek betegséget, de sokszor ijesztőek, feltűnőek • Gyakran csak átmeneti jelenségekről van szó, de a környezettel való konfliktusokon kívül a fejlődés elakadásához is vezethetnek

22. Megnyilvánulási formái • zárkózottság, • iskolai problémák, • kockázatkereső viselkedés, • elidegenedés, • deviáns csoportokhoz csatlakozás, • alkohol, • szexuális problémák, • antiszociális megnyilvánulások, • szökés, • csavargás, • önsértés, • agresszív viselkedés.

23. Az iskolai problémák • súlyos teljesítményszorongás, • egyre romló iskolai eredmények, • hiányzások, az iskola elutasítása, iskolakerülés, • kritikus, szemtelen, agresszív viselkedés az iskolában tanárokkal, osztálytársakkal, • teljes érdektelenség, csalódottság, • az iskolai tanulmányok megszakítása.

24. Kockázatkereső viselkedés • Az életet fenyegető, egészséget károsító, „veszélyes” tevékenységekben a serdülők általában szívesen vesznek részt, • A következményeket nem ismerik, vagy ha ismerik is, nem törődnek velük. • A kockázatvállalás képessége fontos a serdülők személyiségfejlődése szempontjából, „felnőttes” viselkedés, • Erősíti az önértékelést, kezdeményezőkészséget, elismerést vált ki a kortársak körében.

25. Szociálisan elfogadott módja a különböző veszélyes sportok gyakorlása. Problémás viselkedésnek akkor tarthatjuk, ha különösen gyakori, túl nagy szerepet játszik a serdülő életében

26. Szökés, csavargás • Akkor beszélhetünk erről, ha a serdülő legalább egy napot engedély nélkül távol tölt otthonától. • Gyakran aktuális konfliktus, félelem, szorongás vezet szökéshez, máskor a szökések ismétlődnek, a csavargás életformává válhat. • A serdülők többsége nem megy messzire, barátokhoz, rokonokhoz szökik el és néhány nap alatt hazakerül, mások hetekre, hónapokra „eltűnnek”.

27. Hová lehet fordulni Gyulán segítségért? • Nevelési tanácsadó • Gyermek ideggondozó • Gyermekpszichiártiai osztály • Gyermekjóléti szolgálat

28. Gyermekjóléti szolgáltatás • Ez a gyermek érdekeit védő speciális személyes, szociális szolgáltatás, • amely a szociális munka módszereinek és eszközeinek a felhasználásával szolgálja a gyermek testi és lelki egészségének, családban történő nevelésének elősegítését, • a gyermek veszélyeztetettségének megelőzését, a kialakult veszélyeztetettség csökkentését, megszüntetését, illetve a családból kiemelt gyermek visszahelyezését

29. Feladata • a családtervezési, • a pszichológiai, a nevelési, az egészségügyi, a mentálhigiénés és a káros szenvedélyek megelőzését célzó tanácsadás • vagy az ezekhez való hozzájutás megszervezése • a szabadidős programok szervezése

30. A nevelési tanácsadó feladatai • A nevelési tanácsadók a 3-18 éves gyermekek és fiatalok • mentálhigiénés ellátásában közreműködő • gyermekpszichológiai, pszichopedagógiai-logopédiai szakintézményei. • Szolgáltató intézmény, bárki minden adminisztratív kötöttség nélkül felkeresheti. • Munkájuk hatékonyságát növeli, ha az őket felkereső családok önként jelentkeznek, átérzik nehézségeiket és motiváltak a problémák megoldására.

31. Diagnosztikai feladatok • tanulási nehézségek, magatartási rendellenességek, • beilleszkedési zavarok • az iskolábalépéshez szükséges fejlettség elérésének megállapítása • pszichés állapot feltárása • beszédfejlettség, grafomotoros fejlettség • családgondozás • szupervizor biztosítása

32. Terápiás feladatok • pszichoterápiás eljárások • pedagógiai, gyógypedagógiai, pszichológiai és pszichiátriai • fejlesztő vagy terápiás eljárások • tanácsadás egyéni vagy csoportos foglalkozások keretében • konzultáció, esetmegbeszélés • családgondozói tevékenység

33. Akik még segíthetnek: • Civil szerveződések • Pedagógusok, gyógypedagógusok • Művelődési ház • Táborok • Stb. ahol a gyermek szabadidejét eltöltheti

34. Ami nem segít: • Televízió • Időt vesz el a gyermektől • Kialvatlanság, amennyiben este sokáig nézi • Nincs nyugalma mert minden pillanatban másra kell figyelnie Tv nézés közben • Akadályozza a gyermeki képzelet működését • Nemi szerepek? • Erkölcsösség?

35. Ami még nem segít: • Számítógépes játékok • Utánzás szerepében van a gyermek • Jutalmazás elvén alapulnak a játékok • Kontroll elvész

36. Éééééééééés az internet!!!!!!!!! • Magányosodás • Könnyű gyermeknevelés • Tabularázákat nem kell a szülőknek magyarázni • Kapcsolatok értéktelenedése (kuka)

37. Befejezésül: • „A gyerekek mindenkiben megbíznak. Elhiszik, hogy nyugodtan megehetik, amit adnak nekik. Elhiszik, hogy arra kell menni, amerre mutatják nekik. Nem kérdezik, hogy miért. Ha teletömöd a gyereket cukorral és telített zsírsavval, akkor egy életre a barátod marad. A felnőttekkel sokkal nehezebb!” (Dexter)

38. Köszönöm a figyelmet!