HAGYOMÁNYOS ÉPÍTÉSI TECHNOLÓGIA

1. HAGYOMÁNYOS ÉPÍTÉSI TECHNOLÓGIA ENERGETIKAI VIZSGÁLAT 2008.

2. 1. melléklet a 7/2006. (V. 24.) TNM rendelethez - Követelményértékek I. A határoló- és nyílászáró szerkezetek hőátbocsátási tényezőire vonatkozó követelmények • táblázat: • A hőátbocsátási tényező1) • követelményértékei

3. II. A fajlagos hőveszteség-tényezőre vonatkozó követelményértékek A fajlagos hőveszteség-tényező megengedett legnagyobb értéke a felület/térfogat arány függvényében a következő összefüggéssel számítandó: ahol A = a fűtött épülettérfogatot határoló szerkezetek összfelülete V = a fűtött épülettérfogat (fűtött légtérfogat) A fűtött épülettérfogatot határoló összfelületbe beszámítandó a külső levegővel, a talajjal, a szomszédos fűtetlen terekkel és a fűtött épületekkel érintkező valamennyi határolás. A fajlagos hőveszteség-tényező megengedett legnagyobb értékét a felület/térfogat arány függvényében az ábra szemlélteti. • ábra: • A fajlagos hőveszteség-tényező követelményértéke

4. Ha a sugárzási nyereségek hatását nem vesszük figyelembe (ez az egyszerűsített eljárásban megengedett a biztonság javára történő elhanyagolás), akkor a fajlagos hőveszteség-tényező követelményértékeiből az épülethatároló szerkezetek átlagos hőátbocsátási tényezőjének felső határértéke is származtatható a következő összefüggés szerint: Umértéke az ábráról is leolvasható. 2. ábra: Az átlagos hőátbocsátási tényező követelményértékei Az átlagos hőátbocsátási tényező értelemszerűen tartalmazza a fajlagos hőveszteség-tényezőnél meghatározott jellemzőket (rétegtervi hőátbocsátási tényező, hőhidak okozta hőveszteség). A sugárzási nyereség nagyságától függően magasabb átlagos hőátbocsátási tényező is megengedhető lehet - ezt a sugárzási nyereség számításával kell igazolni.

5. 2. melléklet a 7/2006. (V. 24.) TNM rendelethez - Számítási módszer • Számítási módszer leírása • (a részletes és az egyszerűsített számítási módszerek egyes lépései felváltva, vegyesen is alkalmazhatók) • 1. Az épület rendeltetésének és az ehhez tartozó alapadatoknak és követelményeknek a meghatározása. • 2. Geometriai adatok meghatározása, beleértve a vonal menti hőveszteség alapján számítandó szerkezetek (talajon fekvő padló, pincefal) kerületét és a részletes eljárás választása esetén a csatlakozási élhosszakat is. • 3. A felület/térfogatarány számítása. • 4. A fajlagos hőveszteség-tényező határértékének meghatározása a felület/térfogatarány függvényében. • 5. A fajlagos hőveszteség-tényező tervezett értékének megállapítása. • Ez a határértéknél semmiképpen sem lehet magasabb, de magas primer energiatartalmú energiahordozók és/vagy kevésbé energiatakarékos épületgépészeti rendszerek alkalmazása esetén a határértéknél alacsonyabbnak kell lennie.

6. 2. melléklet a 7/2006. (V. 24.) TNM rendelethez - Számítási módszer 6. A nyári túlmelegedés kockázatának ellenőrzése. 7. A nettó fűtési hőenergia igény számítása. 8. A fűtési rendszer veszteségeinek meghatározása. 9. A fűtési rendszer villamos segédenergia igényének meghatározása. 10. A fűtési rendszer primer energia igényének meghatározása. 11. A melegvíz-ellátás nettó hőenergia igényének számítása. 12. A melegvíz-ellátás veszteségeinek meghatározása. 13. A melegvíz-ellátás villamos segédenergia igényének meghatározása. 14. A melegvíz-ellátás primerenergia-igényének meghatározása. 15. A légtechnikai rendszer hőmérlegének számítása. 16. A légtechnikai rendszer veszteségeinek számítása. 17. A légtechnikai rendszer villamosenergia-igényének meghatározása. 18. A légtechnikai rendszer primerenergia-igényének meghatározása. 19. A hűtés primerenergia-igényének számítása. 20. A világítás éves energia igényének meghatározása. 21. Az épület saját rendszereiből származó nyereségáramok meghatározása. 22. Az összesített energetikai jellemző számítása.

7. II. Megjegyzések és értelmezés az egyes határoló szerkezetekre vonatkozó számításokhoz • A határoló és nyílászáró szerkezetek tervezése/kiválasztása során figyelembe kell venni, hogy kedvezőtlen felület/térfogat arányú vagy tagoltabb épület esetében a határoló szerkezetek hőveszteségéhez még jelentős hőhídveszteség is hozzáadódik. • Ehhez tájékoztató adatként használható az átlagos hőátbocsátási tényezőre vonatkozó diagram és összefüggés. • A rétegtervi hőátbocsátási tényező (U) a szerkezet általános helyen vett metszetére • (pl. az MSZ EN ISO 6946 szerint) számított vagy a termék egészére, • a minősítési iratban megadott [W/(m2·K) mértékegységű] jellemző, • amely tartalmazza a szerkezeten belüli pontszerű hőhidak hatását is. • A határoló szerkezetek felületét a belméretek alapján, • a nyílászárók felületét a névleges méretek alapján kell meghatározni. • Ha az épület egyes határoló felületei vagy szerkezetei nem a külső környezettel, hanem attól eltérő txhőmérsékletű fűtetlen vagy fűtött terekkel érintkeznek (raktár, pince, szomszédos épület), akkor ezen felületek U hőátbocsátási tényezőit a következő • (ti –tx)/(ti -te ) • arányban kell módosítani, ahol txés tea fűtési idényre vonatkozó átlagértékek. • Egyszerűsített módszer alkalmazása esetén ez az arányszám • pincefödémek esetében 0,5, • padlásfödémek esetében 0,9 értékkel vehető figyelembe.

8. II. Megjegyzések és értelmezés az egyes határoló szerkezetekre vonatkozó számításokhoz Az épületnek azokra a határoló szerkezeteire, amelyek hőveszteségét nem egydimenziós hőáramok feltételezésével kell számítani (pl. talajjal érintkező határolás, lábazat) a veszteségáramokat egyszerűsített számítási módszer esetén a 3. mellékletben közölt vonal menti hőátbocsátási tényezők alkalmazásával kell meghatározni. A hőhídveszteségeket egyszerűsített módszer alkalmazása esetén a következő összefüggés szerint UR= U (1 + χ) (II.3.b) kell figyelembe venni. A χ korrekciós tényező értékeit a szerkezet típusa és a határolás tagoltsága függvényében táblázat tartalmazza. A besoroláshoz szükséges tájékoztató adatok a következők: 2. Táblázat: Tájékoztató adatok a χ korrekciós tényező kiválasztásához

9. A hőhidak hatását kifejező korrekciós tényező

10. III. Vonalmentihőátbocsátási tényező tájékoztató adatok talajjal érintkező szerkezetek hőveszteségének számításához 1. táblázat: A talajon fekvő padlók vonalmentihőátbocsátási tényezői a kerület hosszegységére vonatkoztatva (ψpadló) Példa: Kerület mentén 1,5 m szélességben 10 cm PS hab R=0,1/0,05=2,0 m2K/W Padlószint magassága a járdaszint felett: 45 cm Z=0,45 m ψpadló = 1,15

11. III. Az épületet határolásának egészére vonatkozó számítások Egyszerűsített számítási módszer alkalmazása esetén a benapozás ellenőrzése elhagyható. A fajlagos hőveszteség-tényező a transzmissziós hőáramok és a fűtési idény átlagos feltételei mellett kialakuló (passzív) sugárzási hőnyereség hasznosított hányadának algebrai összege egységnyi belső-külső hőmérséklet-különbségre és egységnyi fűtött térfogatra vetítve. Egyszerűsített számítási módszer alkalmazása esetén a fűtési idényre vonatkozó direkt nyereség elhanyagolható.

12. 2. melléklet a 7/2006. (V. 24.) TNM rendelethez - Számítási módszer • Számítási módszer leírása • (a részletes és az egyszerűsített számítási módszerek egyes lépései felváltva, vegyesen is alkalmazhatók) • 1. Az épület rendeltetésének és az ehhez tartozó alapadatoknak és követelményeknek a meghatározása. • 2. Geometriai adatok meghatározása, beleértve a vonal menti hőveszteség alapján számítandó szerkezetek (talajon fekvő padló, pincefal) kerületét és a csatlakozási élhosszakat is. • 3. A felület/térfogatarány számítása. • 4. A fajlagos hőveszteség-tényező határértékének meghatározása a felület/térfogatarány függvényében. • 5. A fajlagos hőveszteség-tényező tervezett értékének megállapítása. • Ez a határértéknél semmiképpen sem lehet magasabb, de magas primer energiatartalmú energiahordozók és/vagy kevésbé energiatakarékos épületgépészeti rendszerek alkalmazása esetén a határértéknél alacsonyabbnak kell lennie.

13. II. Megjegyzések és értelmezés az egyes határoló szerkezetekre vonatkozó számításokhoz • A határoló és nyílászáró szerkezetek tervezése/kiválasztása során figyelembe kell venni, hogy kedvezőtlen felület/térfogat arányú vagy tagoltabb épület esetében a határoló szerkezetek hőveszteségéhez még jelentős hőhídveszteség is hozzáadódik. • Ehhez tájékoztató adatként használható az átlagos hőátbocsátási tényezőre vonatkozó diagram és összefüggés. • A rétegtervi hőátbocsátási tényező (U) a szerkezet általános helyen vett metszetére • (pl. az MSZ EN ISO 6946 szerint) számított vagy a termék egészére, • a minősítési iratban megadott [W/(m2·K) mértékegységű] jellemző, • amely tartalmazza a szerkezeten belüli pontszerű hőhidak hatását is. • A határoló szerkezetek felületét a belméretek alapján, • a nyílászárók felületét a névleges méretek alapján kell meghatározni. • Ha az épület egyes határoló felületei vagy szerkezetei nem a külső környezettel, hanem attól eltérő txhőmérsékletű fűtetlen vagy fűtött terekkel érintkeznek (raktár, pince, szomszédos épület), akkor ezen felületek U hőátbocsátási tényezőit a következő • (ti –tx)/(ti -te ) • arányban kell módosítani, ahol txés tea fűtési idényre vonatkozó átlagértékek. • Egyszerűsített módszer alkalmazása esetén ez az arányszám • pincefödémek esetében 0,5, • padlásfödémek esetében 0,9 értékkel vehető figyelembe.

14. 1. A GEOMETRIAI ADATOK ÖSSZEGYŰJTÉSE

15. 1. A GEOMETRIAI ADATOK ÖSSZEGYŰJTÉSE 1.1. A FŰTÖTT TÉRFOGAT SZÁMÍTÁSA

16. 1. A GEOMETRIAI ADATOK ÖSSZEGYŰJTÉSE 1.2. A FŰTÖTT TÉRFOGATTAL ÉRINTKEZŐ FELÜLETEK SZÁMÍTÁSA ÉSZAKI homlokzat

17. 1. A GEOMETRIAI ADATOK ÖSSZEGYŰJTÉSE NYUGATI homlokzat 1.2. A FŰTÖTT TÉRFOGATTAL ÉRINTKEZŐ FELÜLETEK SZÁMÍTÁSA KELETI homlokzat

18. 1. A GEOMETRIAI ADATOK ÖSSZEGYŰJTÉSE 1.2. A FŰTÖTT TÉRFOGATTAL ÉRINTKEZŐ FELÜLETEK SZÁMÍTÁSA DÉLI homlokzat

19. 1. A GEOMETRIAI ADATOK ÖSSZEGYŰJTÉSE VÍZSZINTES tetőfelület 1.3. AZ „A/V” VISZONY ÉS qm SZÁMÍTÁSA

20. 2. A HŐTECHNIKAI ADATOK ÖSSZEGYŰJTÉSE A HŐÁTBOCSÁTÁSI TÉNYEZŐK MEGHATÁROZÁSA 38-as kisméretű téglafal hőátbocsátási tényezője kétoldali vakolattal: Ufal = 1,43 W/m2K – javítandó! 38-as kisméretű téglafal hőátbocsátási tényezője 8 cm DRYVIT vakolattal: Ufal = 0,42 W/m2K (0,45) Üvegezett nyílászárók: Uablak = 1,6 W/m2K(1,60) Bejárati ajtó: Uajtó = 3,0 W/m2K (3,00) Eresz-sáv (vb.+15 cm hőszig): Ueresz = 0,25 W/m2K (0,25) Ferde tető (15+3 cm hőszig): Utető = 0,25 W/m2K (0,25) Tetősík ablak (Velux): Ut-ablak = 1,6 W/m2K (1,70)

21. A HOMLOKZATI FALAK HŐHIDASSÁGÁNAK MEGHATÁROZÁSA

22. A hőhidak hatását kifejező korrekciós tényező értékének meghatározása

23. A korrigált hőátbocsátási tényezők: Az épület hőveszteségének számítása q = 0,381 {W/m3K} >qm = 0,301 {W/m3K} A tervezett épület a választott szerkezetekkel nem felel meg!

24. MIT LEHET ITT TENNI? A korrigált hőveszteség számítása A kezdeti hőátbocsátási tényezők: A korrigált rétegrendek hőátbocsátási tényezői: q = 0,301 {W/m3K} =qm = 0,301 {W/m3K} A tervezett épület a korrigált szerkezetekkel már megfelel!