1 / 66

A hátrányos helyzetű rétegek munkaerő-piaci esélyeinek javítása

A hátrányos helyzetű rétegek munkaerő-piaci esélyeinek javítása. Siófok, 2007. augusztus 30. Szellő János. Hátrányos helyzet, hátrányos szemlélet. Az esélyegyenlőség mint meghatá-rozó alap Hátrányos helyzet (munkaerő-piaci hátrányok, nemek közötti egyenlőt-lenségek stb.)

zeheb
Download Presentation

A hátrányos helyzetű rétegek munkaerő-piaci esélyeinek javítása

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. A hátrányos helyzetű rétegek munkaerő-piaci esélyeinek javítása Siófok, 2007. augusztus 30. Szellő János

  2. Hátrányos helyzet, hátrányos szemlélet • Az esélyegyenlőség mint meghatá-rozó alap • Hátrányos helyzet (munkaerő-piaci hátrányok, nemek közötti egyenlőt-lenségek stb.) • Előítéletek, diszkrimináció, szegre-gáció • „Szegénységi csapda”

  3. Munkaerő-piaci hátrányok • Család – munkahely – inaktivitás • Átalakult gazdasági szerkezet, ala-csony iskolai végzettség • Területi egyenlőtlenségek – vidékiség • A szociális ellátórendszer hiányossá-gai • Közvetett vagy rejtett diszkrimináció

  4. Szemléletváltás az Európai Unióban • Holisztikus emberkép • Segély helyett munkát • Partnerség, mint az EU egyik legfon-tosabb prioritása: - a „nyerjünk együtt” kultúra, - a közösségi szemlélet, - a hozzáférhetőség.

  5. A foglalkoztatáspolitika új aspektusai, specifikus céljai* • Az egyén foglalkoztathatóságának javítása és munkaerő-piaci aktivitásának növelése, • A munkaerő-kereslet bővítése, több és jobb munkahely teremtése • A kereslet és kínálat összhangját biztosító munkaerő-piaci környezet fejlesztése * Új Magyarország Fejlesztési Terv

  6. A Társadalmi Megújulás Operatív Program prioritásai • A foglalkoztathatóság fejlesztése, a munkaerőpiacra való belépés ösztön-zése • Az alkalmazkodóképesség javítása • Minőségi oktatás és hozzáférés biztosítása mindenkinek • Az emberi erőforrások fejlesztése a minőségi képzés, a kutatás és innováció területén

  7. Meghatározó törvények és jogszabályok • 1991. évi IV. tv. a foglalkoztatásról • 1993. évi III. tv. a szociális igazga-tásról • 177/2005. Kormányrendelet a meg-változott munkaképességű munka-vállók foglalkoztatásának támogatá-sáról • 2007. évi LXXXIV. törvény a rehabi-litációs járadékról

  8. A foglalkoztatási törvény keretjellegű változásai • A szervezeti keretek változása a kapcsolódó 291/2006. kormányren-delettel • A támogatási rendszer változása a kapcsolódó 6/1996. MüM rendelettel • A szolgáltatási rendszer változása a kapcsolódó 30/ 2000. GM rendelettel

  9. Szervezeti keretek változásai • Regionális Munkaügyi Központ: jogi személy, önállóan gazdálkodó, köz- ponti költségvetési szervezet • Egységei: - központi szervezeti egységek - kirendeltségek • Az országban 7 regionális munkaügyi központ működik

  10. Támogatási rendszer átalakítása Az átalakítás célrendszere: • A közösségi joggal történő további harmonizáció • A támogatási rendszer áttekinthetősége • Párhuzamos támogatások megszüntetése • Eredményesebb felhasználás

  11. Megmaradt, illetve átalakított támogatások • Közhasznú munka támogatása • Képzés és átképzés • Vállalkozóvá válás támogatása • Bértámogatás • Munkahelyteremtés támogatása • Munkaerő-piaci programok • Szolgáltatások támogatása (30/2000. GM)

  12. Hátrányos helyzetű rétegek a munkaerőpiacon • Pályakezdők • Álláskereső nők • Megváltozott munkaképességű munkavállalók • Tartósan munkanélküliek • Roma álláskeresők

  13. Pályakezdők

  14. A potenciális célcsoport nagysága • Általános iskolai tanuló: 88 540 fő • Középiskolás: 47 732 fő • Egyetemi főiskolai hallgató, illetve érettségi után szakképzésben részesülő tanuló: 22 269 fő régiós szinten * KSH Mikrocenzus 2005. 9. iskolázottsági adatok

  15. Problémák • Ellentmondásos pályaválasztást segítő rendszer • Szülői kényszer, tanári akarat? • Módszertani hiányosságok • Kiművelt emberfők, „diplomája legyen a gyereknek” • Hiányzó fiatal szakmunkások • Alacsony iskolai végzettség, mint meghatározó hátrány

  16. Ami rendelkezésre áll • Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat (ÁFSZ) információs és szolgáltató rendszere kiépült • Prevenciós szint, tanácsadási rendszer áll rendelkezésre • Az ÁFSZ rendelkezik olyan aktivizáló, támogató eszközökkel, amelyek elősegíthetik a fiatalok pályaválasz-tását.

  17. Álláskereső nők

  18. Munkaerő-piaci hátrányok • Család – munkahely – inaktivitás • Átalakult gazdasági szerkezet • Területi egyenlőtlenségek – vidékiség • A szociális ellátórendszer hiányossá-gai (óvodák, bölcsődék stb.) • Közvetett vagy rejtett diszkrimináció

  19. Következtetések • Komplex, innovatív programok meg-tervezése és megvalósítása a nők munkaerő-piaci esélyeinek javítására • Kapacitásfejlesztés a nők munkába állását segítő szolgáltatások kialakí-tásával • Mindenki számára elérhető család-segítés

  20. Roma álláskeresők

  21. Problémák • Alacsony iskolázottság • Hozott negatív örökségek • Információhiány • „Mit kezdjünk önmagunkkal” • Magas munkanélküliség • Szocializációs és szociális hátrányok • Előítéletek

  22. Meglévő adottságok • Hozott örökség pozitív elemei • A meglévő roma szervező erő • Támogatási rendszerek • Eredmények a foglalkoztatás, képzés és átképzés, a kultúra területén

  23. Szükségletek • Munkahelyek teremtése • A foglalkoztathatóság elősegítése, felzárkóztatás • Interperszonális kapcsolatok • Integrált foglalkoztatás • Partnerség, társadalmi párbeszéd

  24. Lehetőségek • Információs, kommunikációs rend- szerek fejlesztése • Átfogó szolgáltatási rendszer biztosítása • Komplex foglalkoztatási programok • Foglalkoztatási partnerség • Összefogás a szemléleti hátrányok enyhítésére, leküzdésére

  25. Megváltozott munkaképes-ségű munkavállalók

  26. A Dél-Dunántúli régió helyzete • A munkaerő-piaci helyzet jelenleg nem kedvező a hátrányos helyzetű szabad munkaerő számára • A régióban élő fogyatékos emberek száma eléri a 46 ezer főt • Regisztrált megváltozott munkaképességű személyek száma több mint 4000 fő

  27. Feladatok • Az ellátórendszer jobban igazodjon az egészségi állapothoz és ezzel összefüggésben a tényleges munka-végző képességhez, jelenjenek meg benne a szakmai fejlődés elemei • Legyen lehetőség az egyén számára foglalkozási rehabilitáció segítségével a munka világában maradni, vagy oda visszatérni

  28. A megváltozott munkaképességhez kapcsolódó egészségügyi, szociális, foglalkoztatási problémák kezelése összhangban történjen • Csökkenjenek az ezzel együtt járó terhek.

  29. Foglalkozási rehabilitáció

  30. A foglalkozási rehabilitáció változásai • Új minősítési rendszer kialakítása • A rehabilitációs járadék bevezetése • Az egészségügyi, a szociális és a foglalkozási rehabilitációs szolgál-tatások egységes rendszere • Új támogatások bevezetése a mun-káltatók rehabilitációs kötelezettsé-geinek növelésével

  31. Alapfogalmak • Egészségkárosodás: az egész emberi szervezetre vonatkoztatott betegség, sérülés vagy veleszületett rendelle-nesség következtében kialakult ked-vezőtlen változás • Rehabilitáció: orvosi, foglalkoztatási, szociális és egyéb tevékenységek komplex rendszere, amelynek célja a szakmai munkaképesség biztosítása

  32. Minősítési rendszer változásai • A megmaradt munkavégző képessé-gek a meghatározók • Az egészségkárosodás mértékét és a szakmai munkaképességet veszi ala-pul • Az orvosszakértői bizottságokat re-habilitációs szakértő szervezet váltja fel (ORSZSZ)

  33. A rehabilitációs járadék • Bevezetése a III. csoportos rokkant-sági nyugdíjas csoportot érinti • A minősítés és a rehabilitálhatóság megállapítása az ORSZSZ által lét-rehozott szervezetek hatásköre • A járadékot a NYUFIG állapítja és a folyósításáról is e szervezet gondos-kodik (maximum 3 évig)

  34. A rehabilitációs járadékos: • nem minősül álláskeresőnek, • rehabilitációs terv alapján együttmű- ködési kötelezettsége van (ÁFSZ), • egy komplex rehabilitációs szolgálta-tási rendszer áll a rendelkezésére

  35. Komplex rehabilitációs szolgálta-tási rendszer létrehozása • Az egészségügyi rehabilitáció fejlesz-tésének fontossága • A szolgáltatások jogi garanciáinak megteremtése • A szolgáltatási kapacitások bővítése, szolgáltatások vásárlásával

  36. Prevenció • Olyan egészségfejlesztő és betegség- megelőző programokat, tevékenysé-geket kell szervezni, amelyek hozzá-járulnak a munkaképes korú lakós-ság egészségi állapotának javításá-hoz a tartós egészségkárosodás megelőzéséhez • Az ergonómia mint tudomány követ-kezetes alkalmazása

  37. A komplex foglalkozási reha-bilitáció főbb elemei • A foglalkozási rehabilitáció folyamatát már az orvosi rehabilitáció alatt meg kell kezdeni. • A minősítési rendszer alapját szolgálná az FNO* általános alkalmazása a rehabilitáció során. * Fogyatékosság, egészség, funkcióképesség, nemzetközi osztályozása

  38. FNO – adaptációs technikák • A fizikai képességek hasznosítása • Az érzelmek befolyásolása • Adott problémák megoldása • A munkavégzés módjának megvál-toztatása • A kapcsolatok befolyásolása • Jövőbeli tevékenységek támogatása

  39. A megmaradt képességek és fejleszthetőségének feltárása Kompetenciák: • Ismeretek szintje • Jártasság szintje • Készségek szintje • A képességek bázisa • Belső feltételrendszer

  40. Ami rendelkezésre áll • Az ÁFSZ rendelkezik egy viszonylag képzett szakembergárdával • Kialakultak gyakorlatok, módszerek és protokoll a képességalapú foglal-kozási és foglalkoztathatósági diag-nózis felállítására • Rendelkezésre állnak Rehabilitációs Információs Centrumok

  41. A támogatási rendszer változásai • Megszűnt a korábbi dotációs rend-szer • Kialakult a munkaadói akkreditáció • Új támogatási formák: - költségvetés alapú bértámogatás, - költségkompenzációs támogatás, - rehabilitációs költségtámogatás.

  42. Bértámogatások A munkabér és járulékainak 40-100 százalékáig terjedhet: • munkába helyezéshez, • munkahely megtartásához, • foglalkozási rehabilitációhoz, • munkahelyi segítő foglalkoztatásához

  43. Költségkompenzációs támogatás • A megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatásához kap-csolódó elismert és igazolt költségek, amelyek egészséges munkavállalók foglalkoztatása esetén nem merülné-nek fel.

  44. Rehabilitációs költségtámogatás • Nonprofit szervezetek számára, ha olyan speciális élethelyzetben lévő személyek foglalkoztatását vállalják, akiknek munkához jutásának esélyei – a munkavégzést gátló egészségi körülmények miatt – rendkívül kor- látozottak

  45. Integrált szolgáltatási rendszer

  46. Európai Foglalkoztatási Stratégia • A 2005-től hatályos lisszaboni stratégia újdonsága az hogy az aktivitáshoz és a megelőzéshez kapcsolódóan megjelennek a szociális szolgáltatások is, amelyek a leghátrányosabb helyzetűek munkaerő-piaci integrációját segítik elő.

  47. Nemzeti akcióprogram a növeke-désért és a foglalkoztatásért • Létre kell jönnie egy olyan integrált foglalkoztatási és szociális szolgáltató rendszernek, amely összehangoltan képes kezelni az inaktivitást és a szociális hátrányokat, a munkaerő-piaci aktivitás ösztönzésére helyezve a hangsúlyt

  48. II. Nemzeti Fejlesztési Terv (TÁMOP) • Az ÁFSZ tevékenységét ki kell ter-jeszteni az álláskeresők és munka-nélküliek mellett az inaktív népes-ségre is, ezért egy integrált foglal-koztatási és szociális ellátó- és szol-gáltató rendszert kell kialakítani, amely tevékenységet a szociális szektor szereplőivel együttműködve végzi.

  49. Integráció • Egységesülés, beilleszkedés, egyes részek egyesülése egy egésszé. • Esetünkben a munkaerő-piaci és szociális szolgáltató rendszerek összekapcsolása, egységes szolgáltatási rendszer kialakítása.

More Related