1 / 68

BIOMECHANIKA

BIOMECHANIKA. BIOMECHANIKA TANSZÉK. Tanszékvezető:. Dr. Tihanyi József, egyetemi tanár, MTA doktor. Kiszolgáló épület III. em. Oktatók: Dr. Bretz Károly nyugalmazott tudományos tanácsadó, MTA doktor Dr. Barabás Anikó egyetemi docens, PhD (biológia)

felton
Download Presentation

BIOMECHANIKA

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript

  1. BIOMECHANIKA

  2. BIOMECHANIKA TANSZÉK Tanszékvezető: Dr. Tihanyi József, egyetemi tanár, MTA doktor Kiszolgáló épület III. em. Oktatók: Dr. Bretz Károly nyugalmazott tudományos tanácsadó, MTA doktor Dr. Barabás Anikó egyetemi docens, PhD (biológia) Dr. Laczkó József egyetemi docens, PhD (matematika) Dr. Csende Zsolt, egyetemi adjunktus, PhD (biológia) Szilágyi Tibor tudományos munkatárs Dr. Rácz Levente tudományos munkatárs Tudományos assziszens: Gréger Zsolt Előadó: Berki Bernadett

  3. www.hupe.hu

  4. KÖVETELMÉNYEK • Jelenlét az előadásokon • Jelenlét a laboratóriumi foglalkozásokon (a hiányzást pótolni kell) • Sikeres zárthelyi • Sikeres házi feladat megoldás Zárthelyi dolgozat: 1. nyolcadik hét 2. tízen harmadik hét Vizsga: írásbeli teszt és számítás Házi feladat: 1. tömegközéppont meghatározás

  5. FELKÉSZÜLÉS A VIZSGÁRA Tankönyv: Barton J.: Biomechanikai alapismeretek. Tankönyviadó Előadások anyaga Laboratóriumi foglalkozásokon tanultak

  6. BIOMECHANIKA ? A kineziológia egyik tudományága, amely az elő (bio) rendszerek mechanikai viselkedését vizsgálja, illetve a mechanikai törvényszerűségek érvényesülését vizsgálja az élő szervezeteken azok tér és időbeli mozgásai során.

  7. KINEZIOLÓGIA ? Az emberi mozgások során érvényesülő anatómiai, élettani, biomechanikai, neurofiziológiai, mozgásszabályozási és pszichofiziológiai törvényszerűségek érvényesülésének vizsgálata Mozgástan, vagy mozgástudomány Az elő (bio) rendszerek mozgását vizsgáló tudomány

  8. Mechanika Biológiai anyag Emberi test BIOMECHANIKA Alap, normál mozgások Normáltól eltérő mozgások Célorientált mozgások Sport Foglalkozás Minden napos tevékenység Levegőben Vízben Talajon

  9. Emberi test Aktív és passzív mozgatórendszer Keringési és légzőrendszer rendszer A szövetek biomechanikája Az izületek biomechanikája Szív Ér, Folyadék Tüdő, Levegő, Folyadék Izom, ideg, ín, szalag, porc, csont Láb, boka, térd, csípő, stb.

  10. MECHANIKA S(Z)TATIKA DINAMIKA Kinetika Kinetika Kinematika Erő Erő Tér, idő, sebesség, gyorsulás Munka, energia, teljesítmény

  11. MECHANIKAI MOZGÁSOK PONT KITEJEDT TEST HALADÓ FORGÓ Pálya szerint Időbeli lefolyás szerint Egyenes vonalú Görbe vonalú Egyenletes Nem egyenletes Változó Nem változó Egyenletesen változó Nem egyenletesen változó

  12. BIOMECHANIKA Matematikai modellezés, szimuláció Mérések, számítások Mozgásszabályozás Optimalizáció

  13. A biomechanika, mint tudományág kialakulása és előzményei

  14. Arisztotelész (i.e. 384-322) Az állatok úgy tudnak mozogni, hogy nyomást gyakorolnak arra, ami alattuk van (vagyis a talajra). Az atléták távolabbra tudnak ugrani, ha súlyt tartanak a kezükben, és gyorsabban tudnak futni, ha karjaikat erőteljesen lendítik. Az állatok részei Az állatok mozgása Az állatok fejlődése

  15. Az izmok szerepe a járás és más mozgások során. Pontos leírása annak, hogyan történik az izületekben létrejövő forgómozgások átalakítása transzlációs mozgássá. Az emelőrendszerekről, a gravitációról, a mozgás törvényszerűségeiről megfogalmazott koncepciói meglehetősen pontosak voltak és a későbbi tudósok (Leonardo da Vinci, Newton, Borelli stb.) felfedezéseinek tudományos előzményeinek tekinthetők.

  16. Arkhimédész (i.e. 287-212) A súlypont meghatározása Euréka, Euréka Adjatok egy helyet (stabil pontot), amelyen állni tudok és akkor megtudom mozgatni a Földet (kimozdítom sarkaiból a világot)! Egyszerű munkagépek (csiga)

  17. Galen (131-201) Agonista- antagonista izomcsoportok Az erek funkciója Harvey (1578-1657) Gladiátorok orvosa

  18. Leonardo da Vinci (1452-1519) Anatómus, biológus, mérnök, művész Testközéppont és egyensúly A madarak repülése

  19. Luigi Galvani (1737-1798) Az izmok ingerelhetősége Albrecht Haller (1708-1777) A kontrakció az izmok alapvető működési formája Amand Duchenne (1806-1875) Physiologie des Mouvements Az izmok együttműködése

  20. Adolf E. Fick (1829-1901) Izometriás és izotóniás kontrakció Wilhelm Roux (1850-1924) Edzés - izomhipertrófia

  21. Technikai újítások Mosso (1829-1901) Ergométer Einthoven (1843-1910) Galvanométer, elektromiográfia

  22. Izomműködés A.V. Hill (1894-1956) Erő-sebesség összefüggés

  23. Mozgások mechanikai elemzése Galileo Galilei (1564-1642) Nehézségi gyorsulás Isaac Newton (1642-1727) A mozgás három törvénye

  24. Giovanni Alfonso Borelli (1608-1679) A modern biomechanika atyja A matematika, a fizika és az anatómia összekapcsolása Az első tudós, aki kinyilvánította, hogy az emberi izomrendszer mechanikai törvények szerint működik Az állatok mozgása nem csak a belső erőktől, de a víz és a levegő ellenállásától is függ. Az izmok reciprok működése Az izmok nem kontrahálódnak, csak a térfogatukat növelik

  25. Étienne Jules Marey (1830-1904) Fényképezőgép kifejlesztése mozgások elemzésére (Chrono-Zyklo-Photographia) Eadweard Muybrigde (1831-1904) Sorozatfelvételek Lumiere fivérek kifejlesztették a filmkamerát (1894)

  26. Christian Wilhelm Braune (1831-1892) Otto Fisher (1861-1917) Járáselemzés Módszer a testközéppont kiszámítására A részsúlypontok helyének meghatározása

  27. Jackson (1831-1892) Az idegi központok nem tudnak semmit az izmokról, a mozgást ismerik

  28. Charles Sherrington (1857-1952) Az izmok reciprok beidegzése Henry Bowditch (1814-1911) Minden vagy semmi törvénye

  29. ?

  30. Az emberi test síkjai Koronális v. frontális Transzverzális v. vízszintes Szagittális v. oldal

  31. Helyi referencia rendszer Kardinális síkok és tengelyek

  32. KARDINÁLISSÍKOK TENGELYEK Mozgás FRONTÁLIS Közelítés - távolítás OLDAL feszítés - hajlítás TRANSZVERZÁLIS kifelé – befelé forgatás Hosszúsági Jobbra -balra Anteroposterior v. mélységi jobbra -balra Lateromedial v. szélességi Előre - hátra

  33. FORGÁS A HOSSZÚSÁGI TENGELY KÖRÜL

  34. FORGÁS A MÉLYSÉGI TENGELY KÖRÜL

  35. FORGÁS A SZÉLESSÉGI TENGELY KÖRÜL

  36. Izületi szög Kiegészítő (belső) 180° Anatómiai (külső) 0° Anatómiai (külső) 80° Kiegészítő (belső) 100°

  37. IZÜLETI SZÖGELFORDULÁS

  38. Izület Kettő vagy több csont összeköttetése inak, szalagok és izmok által 148 Mozgatható csont 147 izület

  39. Az izületek mozgási szabadságfoka Szabadságfok: a változóknak azt a számát jelenti, amellyel a mozgás leírható. A szabadságfok száma = a koordináták száma mínusz a a mozgás korlátozottság száma. Transzlációs Forgási 3 + 3 6

  40. Izületi mozgás szabadságfok (SZF) 3D:SZF = 6N - K 2D SZF = 3N - K N = testszegmensek száma, K = a korlátozottság szám

  41. Korlátozottság • ANATÓMIAI • független • függő (az egyes izületi mozgások egymásra hatása) • AKTUÁLIS (Pl. kerékpár pedálozás) • MECHANIKAI (pl. egyensúlyozás, véletlen megcsúszás) • MOTOROS FELADAT (meghatározott mozgás)

  42. 5 M = 6n - åI • ki I=3 Szabadságfok több, mint egy csuklóból álló izületi rendszerben Kinematikai lánc mobilitása M = a test mobilitása, I = izületi osztály, ki = az adott izületi osztályt képviselő izületek i = 6 -f, f= egy izület szabadságfoka

  43. Harmad osztályú izület: 29 (három szabadságfok) • Negyed osztályú izület: 33 (két szabadságfok) • Ötöd osztályú izület: 85 (egy szabadságfok) F = (6•148) - [(3 •29) + (4 •33) + (5 •85)] = 244

  44. TÖMEGKÖZÉPPONT

  45. TÖMEGKÖZÉPPONT 2004. 09. 23.

  46. G3 G1 G2

More Related