Összehasonlító gazdaságtan

1. Összehasonlító gazdaságtan A szociális piacgazdaság

2. A szociális piacgazdaság elméleti háttere • Az elnevezés eredete: Alfred Müller-Armack • ’30-as évek freiburgi kör (Freiburg im Breisgau, Németország) • Walter Eucken és Alexander Rüstow neoliberalizmus felfogása a kollektivizmus és a manchesteri kapitalizmus között • Wilhelm Röpke: A jelenkor társadalmi válsága 1942 (magyarul: A harmadik út) • Emigráció Rüstow-val az isztambuli egyetemen

3. A szociális piacgazdaság elméleti háttere • A gazdaság mint alrendszer önállósága relatív, társadalomba ágyazottan kell vizsgálni, az erkölcsi értékrendtől nem függetleníthető • A piaci rendszer, a verseny fenntartása az állam szabályozását igényli • Piackonform beavatkozás, ordoliberalizmus • Az árstabilitás elsődlegessége • A piaci mechanizmus korrekciója rászorultsági alapon • A társadalom a családra, a helyi közösségekre épül, Hilfe zur Selbsthilfe, szubszidiaritás (Rerum novarum-tól a Maastrichti Szerződésig)

4. A szociális piacgazdaság kialakulása • 1947 ahleni program (keresztényszocialista hátterű, széleskörű állami beavatkozást és állami tulajdont javasol) • 1949 düsseldorfi irányelvek – Kereszténydemokrata Unió (CDU) neoliberális alapokon

5. A szociális piacgazdaság kialakulása • Ludwig Erhard gazdasági miniszter, a szociális piacgazdaság gyakorlati megvalósítása • Valutareform 1948 • Monopólium ellenes törvényhozás • A gazdaság gyors liberalizálása, az árak felszabadítása, rögzített bérek

6. A szociális piacgazdaság a gyakorlatban • A magántulajdon dominál • A foglalkoztatottak egyharmada az állami szektorban dolgozik • Aktív piacszabályozás, de a keynesista anticiklikus költségvetési és monetáris politika nem jellemző • A társadalmi érdekegyeztetés, Mitbestimmung • A jóléti rendszer: társadalombiztosítás

7. A német fejlődés szakaszai • A háború utáni helyreállítás periódus 1945-1960, a német csoda, átlagosan évi 8 %-os növekedés • Fokozatos liberalizálás, államosítási hullám elkerülte • ’60-as évekre munkaerőhiány • A normalizálódott növekedés 1960-1990, a világgazdaság élvonalában • ’80-as évek eleje neoliberális hullám nem angolszász értelemben, hanem visszatérés a szociális piacgazdaság eredeti elgondolásaihoz • A német egyesítés 1990-től • Elmulasztott reformok, stagnáló gazdaság, az európai lokomotívból Európa beteg embere

9. Az egyesítés utáni helyzet • A vártnál sokkal lassabb felzárkóztatás, a bérszínvonal a nyugati tartományok átlagának 78 %-a, a termelékenység 30 % • A nyugati tartományok GDP-jének 4 %-a keletre áramlik, ami az ottani 34 %-át teszi ki • Egyesítéstől független problémák: merev munkapiaci szabályozás, fenntarthatatlan szociális rendszer (demográfiai okok) • Népszerűtlen reformok után 2006/2007-től a remény jelei: erősödő gazdasági növekedés, csökkenő munkanélküliség

10. A szociális piacgazdaság mint az EU gazdasági-társadalmi modellje • A 80-as évektől az Európai Közösség teret veszít a világgazdaságban • Megkérdőjeleződik az addigi európai fejlődési modell versenyképessége • A Maastrichti Szerződésben (1992) megerősítik a versenyképesség és a társadalmi-gazdasági kohézió együttes céljának a fenntartását, a szociális piacgazdaság modelljét

11. Van-e egységes európai modell? • Az 1995-ös bővítés óta egyre szembetűnőbb, hogy az EU tagállamok teljesítményei között nagy különbségek vannak, és ezeket különböző intézményi berendezkedés mellett érik el.

12. A szociális piacgazdaság mint az EU gazdasági-társadalmi modellje