1 / 32

Regionális gazdaságtan

Regionális gazdaságtan. A közgazdaság viszonya a térbeliséghez A telephelyelmélet (location theory). Irodalom. Nemes-Nagy J.: A tér szerepe a társadalomkutatásban Lengyel I. – Rechnitzer J.: Regionális gazdaságtan Illés I.: Regionális gazdaságtan és területfejlesztés.

gil
Download Presentation

Regionális gazdaságtan

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. Regionális gazdaságtan A közgazdaság viszonya a térbeliséghez A telephelyelmélet (location theory)

  2. Irodalom • Nemes-Nagy J.: A tér szerepe a társadalomkutatásban • Lengyel I. – Rechnitzer J.: Regionális gazdaságtan • Illés I.: Regionális gazdaságtan és területfejlesztés

  3. A regionális gazdaságtan tárgya, területei A regionális gazdaságtan tárgya: • a gazdaság általános törvényszerűségeinek térbeni érvényesülése, • a térben létező gazdaság mozgástörvényei, • a gazdaság térbeli szervez(őd)ésének sajátos törvényszerűségei, • a társadalmi újratermelés folyamán létrejövő térbeli kapcsolatok, a jövedelem, a pénz és az áru területi áramlása és annak törvényszerűségei. A regionális gazdaságtan 2 fő területe: • területi mikrogazdaságtan (a gazdasági tevékenységek térbeli eloszlása, azok elhelyezkedése és kölcsönhatása, telephely-választási döntések) b) területi makrogazdaságtan (regionális növekedés, a gazdasági teljesítmény térbeli ingadozása) Fő módszerei: • absztrakció • dedukció

  4. A regionális gazdaságtan szereplői Regionális mikroökonómia: • profitorientált szervezetek (vállalatok): letelepedés, telephely-választás; olyan (térbeli) működés, melynek outputjait értékesítik és kiadásait főként ezen bevételekből fedezik; • közszolgálati, kormányzati szervezetek és intézmények: tevékenységüket főként költségvetési pénzből vagy tagdíjakból, egyéb támogatásokból végzik, s a kiadásaikat meghaladó bevételeket az alaptevékenységre fordítják; • háztartások: lakó- és munkahely-választási döntések. Regionális makroökonómia: térségek (pl. régiók)

  5. A közgazdaság viszonya a térbeliséghez (1)

  6. A közgazdaság viszonya a térbeliséghez (2)

  7. A telephelyelmélet (location theory) tárgya: • a gazdasági egységek térbeli elhelyezkedésének és működésének vizsgálata; • a telephely, azaz az üzem, a vállalat elkülönült működési helyének kiválasztása; • a gazdaság bármelyik mikroszervezete gazdasági tevékenységének vizsgálata, amennyiben abban térbeli sajátosságok figyelhetők meg.

  8. A telephelyelméletek kialakulása Tudatos telephely-választás: üzleti kalkulációk alapján próbálják a gazdasági szereplők a megfelelő (optimális) működési helyet megtalálni. A telephelyválasztás, a gazdasági tevékenységek térbeli helyének kiválasztása és az egységek térbeli működése az árutermelés meghatározott fokán bontakozhatott csak ki. Ennek előfeltételei: • az árutermelő gazdaság térbeli kiterjedése (specializáció, munkamegosztás); • technikai oldalról a nyersanyagok és a termékek tömeges szállíthatósága (közlekedési infrastruktúra, szállítási eszközök); • a tőke és a munkaerő térbeli mozgásának szabadsága.

  9. A telephelyelméletek fejlődési szakaszai • Mezőgazdasági telephely-elmélet (a XIX. sz. első harmada): a mezőgazdasági termelés térbelielhelyezkedésének, telephelyének és a kapcsolódó helyzeti járadéknak a magyarázata (Thünen); • Ipari telephely-elmélet (a XX. század első évtizedei): az ipari üzemek telepítési helyének meghatározása analitikus eszközökkel, a főbb termelési költségeket minimalizálva (pl. Roscher, Launhardt, Weber, Predöhl, Palander); • Monopolisztikus piaci verseny térben (a két világháború között): a telephelyválasztásnál a bevételek maximalizálása; a termelés helyett a fogyasztás jellemzőinek figyelembe vétele (pl. Lösch, Hotelling); • Területi termelési függvények (az 1950-es évektől a ’70-es évek közepéig): a legmegfelelőbb telepítési hely meghatározása az összes tényező figyelembe vételével kialakított (matematikai) modell optimalizálásával (pl. Isard, Greenhut, Smith); • Komplex, egymástól kölcsönösen függő telepítési döntések (az 1970-es évek közepétől): az infrastruktúra térben nagyjából egyenletes kiépülése után a mikroelektronikára és az informatikára alapozott innovációk és csúcstechnológiák kerülnek előtérbe (pl. Stöhr, Malecki, Scott).

  10. Telephelyelméletek: Johann Heinrich von Thünen (1783-1850) • A klasszikus telepelmélet első jelentős képviselője; a gazdasági fejlettség preindusztriális fejlődési szintjén álló autark gazdasági berendezkedésű állam telephelyrendszerének térbeli konfigurációját írta le. Az elméleti mag Friedrich List (1789-1846) gazdasági autarkia-elméletéből származik. • Elméletében a földrajzi munkamegosztás rendje olyan, amelyben a különböző specializáltságú övezetek koncentrikus köröket alkotnak a piacközpont körül. • Az övezetek meghatározói: • a termékek árában realizált jövedelem; • a termékek szállítási igényessége; • a kettő kombinációja. • Thünen elsőként ismerte fel a társadalmi-gazdasági centrum és a periféria funkcionális kölcsönhatásait. • Az elmélet alkotja a kiindulópontját a később kialakult gazdasági nagytérelméletnek.

  11. Thünen korának meghatározó tényezői: • A romlandó élelmiszerek tárolása és szállítása nehézkes (nagy távolságról nem lehet romlandó élelmiszereket szállítani a városba). • A szállítási lehetőségek rosszak (földutak, folyók; nagy tömegű terményeket a városhoz közel kell termelni). • A munkaerő közlekedése nehézkes (gyalogosan közlekednek, a nagy távolságra lévő földeket nem tudják megművelni).

  12. Telephelyelméletek: Johann Heinrich von Thünen Mezőgazdasági telephelyelmélet • külpiactól elszigetelt, önellátó (autark) állam, középen az egyetlen piacot alkotó várossal, amelyet jövedelemérdekelt termelők látnak el mezőgazdasági termékekkel; • a város körüli földek minősége mindenütt azonos, termékenként a termelési költségek is azonosak; • a városi piacra történő szállítás lehetőségei és fajlagos költségei azonosak. Kérdés: az egyes mezőgazdasági kultúrák termelése hol helyezkedik el a város, a piac körül. Válasz: A termelési zónák elhelyezkedését és sorrendjét a termékek bruttó jövedelmezősége (a termékegység árának és termelési költségének különbsége) és a szállítási költségek (a távolság) függvényében határozta meg. Koncentrikus körök a város, azaz a piacközpont körül: • szabadon művelt termőföld (zöldség-, gyümölcs-, tejtermelés); • erdőgazdaság (fakitermelés); • szántóföldi termelés vetésforgóval, ugarolással (burgonya, búza, rozs); • háromnyomású gazdálkodás (ipari növények, tenyész- és vágómarha); • külterjes állattenyésztés (juh).

  13. AThünen-körök Extenzív állattenyésztő öv II. állattenyésztő öv I. legelőváltós "háromnyomásos" gazdálkodás öve gabonaöv I. erdőöv zöldség-gyümölcsös öv igénybe nem vett pusztaság igénybe nem vett pusztaság Piacközpont(város)

  14. Telephelyelméletek: Walter ROSCHER (XIX. sz. második fele) • Minél nagyobb méretűvé és kiterjedtebbé válik a munkamegosztás, annál jobban feloldódik a telephelyi elszigeteltség és kötöttség. A termelés primer adottságai (pl. egyes nyersanyagok és a munkaerő) a nagyobb térségekben hozzáférhetőbbek, ami egyéb kedvező feltételek (pl. éghajlati és természeti adottságok, kedvező tőkeellátottság) megléte esetén bizonyos ágazatokat decentralizáltabb térbeli elhelyezkedésre ösztönöz. • A telephely-választás lényege: a termelés sajátos igényeinek és a telephelyi adottságok által nyújtott előnyöknek a minél ésszerűbb összeegyeztetése. • A telephely-választás szempontjából kedvező feltételek: - előnyös éghajlati és természeti adottságok; - nyersanyag-lelőhelyek; - munkaerő-kínálat; - kedvező tőkeellátottság.

  15. Telephelyelméletek: Carl W. F. LAUNHARDT (1832-1918) • A tér kérdése elsősorban távolságprobléma, ahol a geometriai törvényszerűségek szerepe a meghatározó. • A termelést 3 fő komponens, a nyersanyag-lelőhely, az energiabázis és a fogyasztópiac által bezárt térbeli háromszög súlypontjába kell helyezni. • Bár az elmélet logikus, a gyakorlat nem igazolta (ld. kohászati bázis példája)! • Első kísérlet matematikai módszerek (geometriai formulák) alkalmazására a társadalmi-gazdasági alapszituációk szimulálásában.

  16. Telephelyelméletek: Alfred WEBER (1868-1958) Ipari telephely-elmélet – kiinduló feltételek: • szabadversenyes kapitalizmus; • a termelési tényezők korlátlanul rendelkezésre állnak; • a munkaerő a szükséges számban és képzettségben rendelkezésre áll, • egyetlen pontszerű piac. Fix eladási ár mellett cél: olyan telephely, ahol a termelési és a szállítási költségek együttes összege a legkisebb (mikroökonómiai megközelítés) Két mutatószám: • anyagindex (1 tonna késztermék előállításához mennyi beszállított nyersanyag szükséges); • telephelysúly (1 tonna késztermék előállításához megmozgatott összes nyersanyag és a késztermék együttes súlya)

  17. Weber ipari telephelyelmélete Forrás: Lengyel I. – Rechnitzer J. Smahó Melinda

  18. Telephelyelméletek: Andreas PREDÖHL Gazdasági nagytér-elmélet: • A telephely-problémát nem lehet csupán egy település mikrokörnyezete alapján kezelni. • A főbb telephely-választási tényezők között bizonyos határokon túl nem alakul ki verseny. • Gazdasági nagytér: olyan kiterjedésű gazdasági tér, mely autark fejlődésre képes, a legtöbb termelési ágban a telephelyek vertikálisan együttműködő rendszerét tudja kialakítani. • A nagytéren belül: szoros munkamegosztás. A nagytéren belül elhelyezkedő államok külkereskedelmi forgalma szabadkereskedelmi jellegű. • A nagytéren kívül: protekcionista jellegű kereskedelem.

  19. Lösch térgazdasági elmélete • A nyereség maximalizálását állította középpontba. • Két dinamikus elemet kapcsolt be: az árak és a kereslet-kínálat hatását a telephelyválasztásra. • Felismerte, hogy „gazdasági tér” is létezik, amely a piaci és gazdasági kapcsolatok összességének térbeli vetülete, ezáltal a térelmélet fejlődését is előrevitte. • Helyesen felismerte, hogy a gazdasági tér fejlődése során különböző egyensúlytalanságok érvényesülnek.

  20. Az elmélet kiinduló feltételei: Egyenletes népsűrűségű és azonos természeti adottságokkal, mindenirányú szállítási lehetőségekkel rendelkező síkság: • mindegyik telephelyen a gazdasági tevékenység a termelő számára jövedelmező, a fogyasztók számára pedig hasznos terméket, szolgáltatást hoz létre, • a telephelyek olyan „sűrűn” helyezkednek el, hogy piackörzeteikkel a teljes teret kitöltik, • bármilyen gazdasági tevékenységet bárki és bárhol végezhet, • a termelés és a kereskedelem térbeli kiterjedése (piackörzetei) a lehető legkisebb, • a piackörzetek határánál a fogyasztók „közömbösek".

  21. Betelepülés fázisai 1. fázis: a síkságra odatelepül egy üzem, 2. fázis: ha ez a tevékenység jövedelmező, akkor újabb vállalkozók települnek; 3. fázis: a vállalkozások a síkságot befedik; a „sűrűsödés" mindaddig tart, amíg a profit el nem tűnik. Piackörzetek: körök - sokszögek - térbeli háló (a többféle termék piackörzeteinek összessége)

  22. A gazdasági tér kialakulásának fázisai Lösch-nél Dr. Rechnitzer János Forrás: Lengyel, Rechnitzer 2005.

  23. Telephelyelméletek: Walter ISARD Optimalizáláson alapuló telephelyelmélet: • Kísérlet egy átfogó, mindegyik ágazatra érvényes telephelyelmélet kidolgozására; • az összes fontos tényező figyelembe vételével történő optimalizálás; • a korábbi elméletek felhasználása; • a nagyobb településekhez kötődő funkciók, különös tekintettel az infrastruktúra kiemelése; • a telepítési tényezők köre nem állandó, hanem folytonos mozgásban vannak; • a tényezők helyettesíthetőségének elve (pl. a munkaerő bizonyos mértékig helyettesíthető a tőkével); • telephely-választási függvények: területi termelési függvények (a termelési tényezők árai döntő módon függnek a termelés térbeli helyétől, ill. az eltérő termékvolumenekhez más-más optimális telephely tartozhat) • regionális gazdaságtan tárgya: a gazdasági tevékenységek egymással összefüggő, konzisztens térbeli rendszere.

  24. A telephelyelméletek napjainkban • nem-gazdasági motivációk, a nem mérhető tényezők és a gazdasági externáliák figyelembe vétele a telepítési döntéseknél; • szakít a statikus alapállással, mivel a telepítési döntések általában hosszú távon hatnak; • a történelmi-politikai változások, a nagy nemzetközi cégek hatása; • a tér fogalmának kiterjesztése: gazdasági (költség-) tér mellett időtér, kognitív tér, a társadalmi tér, ökológiai tér; • racionális „gazdasági ember”: tisztában van a telepítés összes tényezőjével és képes költségét minimalizáló vagy a profitot maximalizáló döntést hozni – korlátozott racionalitás - döntés: keresési folyamat; - a kockázatok becslése; - nem az optimális, hanem a kielégítő döntés elég; - a szubjektív élmények befolyása. A gazdasági életben megjelent új innovációk, a mikroelektronikai és informatikai forradalom átrendezi nemcsak a gazdaság, hanem az élet minden területét. Komplex, egymástól kölcsönösen függő telepítési döntések.

  25. A telephelyválasztások főbb tényezői „A” változat A telephelyválasztások komplex döntési problémák, mindig a különböző tényezők és szempontok kombinációit veszik alapul. Főbb tényezői: • természeti környezet; • termelési tényezők (föld – munkaerő – tőke); • kereslet, szállítás és térbeli kapcsolatok; • technológia; • szervezeti, politikai és társadalmi tényezők.

  26. A telephelyválasztások főbb tényezői: természeti tényezők Csoportosításuk: a) szűkösségük szerint: • ubikvitás, a mindenhol előforduló és könnyen felhasználható javak, • kommonalitások, a viszonylag széles körben elérhető és felhasználható javak, • ritka javak, amelyek csak néhány helyen fordulnak elő, • unikális javak, amelyek csak egy-két meghatározott helyen találhatók; b) kiaknázás szerint; c) megújíthatóság szerint.

  27. A telephelyválasztások főbb tényezői: termelési tényezők A gazdasági tevékenységek inputját a térben egyenlőtlenül eloszló termelési tényezők alkotják. a) a föld A föld területhasznosítása szempontjából: termőföld és egyéb hasznosítású ingatlanok. b) a munkaerő • mobilitás (ingázás – migráció); • a főbb gazdasági ágakban foglalkoztatottak száma, aránya; • a munkaképes korú lakosság aránya; • a munkaerő típusa (a nemek és a képzettség szerinti térbeli megoszlás); • strukturális és globális munkanélküliség; • bérköltség (a munkaerő ára); c) a tőke • fizikai (reál-) tőke • pénztőke

  28. A telephelyválasztások főbb tényezői: kereslet, szállítás, térbeli kapcsolatok a) Kereslet A piaci kereslet szintje (nagysága) és szerkezete (összetétele) elsősorban a gazdasági fejlettségtől, azaz a felhasználók, a fogyasztók fizető-képességétől függ • végső fogyasztók; • termelő felhasználók. b) Szállítás • állandó költségek; • változó költségek, az aktuális nyersanyag, termék jellemzőitől, távolságtól függő kiadások. A legfontosabb szállítási módok: közúti, vasúti, vízi és légi szállítás, illetve speciális anyagoknál csővezeték. c) Térbeli kapcsolattartás • üzleti partnerek közötti kapcsolatok, ill. „közönségkapcsolatok”.

  29. A telephelyválasztások főbb tényezői: technológia A technológia olyan eljárást jelent, ahogyan és amelynek során az inputból a termék vagy a szolgáltatás előáll: a know-how és az információ. Az innovációk csoportosítása: • Folyamatos (meglévő termék vagy szolgáltatás megújítása); • radikális (az új termékek vagy szolgáltatások megjelenése ágazati hatású); • technológiai (az egész gazdaságra kiható változások). A termékek és a technológiák életciklusa: • kutatás, fejlesztés (a termék bevezetése); • az érettség szakasza (konkurencia); • hanyatlási periódus.

  30. A telephelyválasztások főbb tényezői: szervezeti, politikai és társadalmi tényezők a) Szervezeti tényezők: kettős tendencia: • a tömegtermékek piacát birtokló világcégek kialakulása; • néhány fős kisvállalkozások gyakori létrejötte és megszűnése. b) Politikai tényezők c)Társadalmi tényezők

  31. Telepítési tényezők a gazdasági tevékenység jellege szerint, „B” változat (1) • Üzleti tényezők: • a nemzeti piac közelsége • az egységes európai piac közelsége • a hasonló cégek jelenléte • a támogató szolgáltatások / kutatóintézetek jelenléte • rendelkezésre álló telek • Nemzeti és helyi jellemzők: • a vállalatok adóztatása • kommunikációs lehetőségek • a kormányzat magatartása, viselkedése • pénzügyi támogatás • Foglalkoztatási tényezők: • rendelkezésre állás • minőség / képzettség • munkakapcsolatok / beállítottság

  32. Telepítési tényezők a gazdasági tevékenység jellege szerint, „B” változat (2) • Költségtényezők: • telek- és épületköltségek • bérköltségek • Infrastruktúra: • közutak / vasutak minősége • kikötő, repülőtér közelsége • egyéb vonalas infrastruktúra kiépítettsége • a távközlés minősége • Életminőség, személyi tényezők: • kulturális tényezők • nemzetközi iskolák • oktatási intézmények • szabadidő / sportlétesítmények • a térség általános vonzereje

More Related