Közgazdasági alapismeretek

1. Közgazdasági alapismeretek Dr. Rádi Szelman főiskolai tanár

2. A közgazdaságtan A közgazdaságtan azt tanulmányozza, hogy az emberek- és a társadalom miként gazdálkodnak (1) a szűkösen (2) rendelkezésre álló, alternatív módon (3) felhasználható erőforrásokkal (4) annak érdekében, hogy különböző javak és szolgáltatásokattermeljenek (5), és hogy elosszák (6) azokat a társadalom különböző tagjai és csoportjai között a korlátlan tárgyi vagy jövőbeli szükségletek (7) kielégítése céljára.

3. A gazdasági élet szereplői (az emberek) • Erőforrások- szűkösek • Természeti erőforrások (A) • Munka (L) • Tőke (C) • Vállalkozás ( E ) Szükségletek- korlátlanok Kielégítés Gazdálkodás Adott eredmény  minimális ráfordítás Adott ráfordítás  maximális eredmény Alternatív mód: Opportunity cost (áldozat, lemondás) A közgazdaságtan alapproblémái Mit ; Hogyan ; Kinek Munkamegosztás, csere

4. A közgazdaságtan tudományágazatai: • Mikrogazdaságtan (mikroökonómia): tanulmányozza a fogyasztók és a termelők • tevékenységét és azzal kapcsolatos problémákat • Makrogazdaságtan ( makroökonómia): tanulmányozza az egész gazdaság • működését és folyamatait (összkibocsátás, összjövedelem foglalkoztatás, • munkanélküliség, infláció,…) • Nemzetközigazdaságtan: tanulmányozza a külgazdasági kapcsolatok • összefüggéseit és törvényszerűségeit. • Gazdasági rendszerek

5. A gazdasági modellek: a modell elmélet vagy nézetrendszer • Funkciói: • Leegyszerűsítik a valóságot, • Áttekinthetőbbé teszik a folyamtokat, • Lehetővé teszik a gondolatban folytatott kísérleteket, az események és összefüggések elemzését és magyarázatát • Előre jelzéseket is készíthetünk velük • A közgazdaságtan történelmi áttekintése és elméletei

6. A piac és a piaci mechanizmus Piac: a tényleges és a potenciális eladók és vevők találkozásának színhelye vagy azok kapcsolatainak rendszere vagy a keresletet és a kínálatot összehozó intézmény. A kereslet Kereslet : az a jószágmennység, amelyet a vevők hajlandók és képesek megvásárolni. A keresleti függvény : az a matematikai eszköz, amely megmutatja azt az összefüggést, ami a keresett mennyiség és a meghatározó tényezői között van. D = f (P, I, E ) A Kínálat Kínálat : az a jószágmennyiség, a melyet egy időszak alatt az eladók megvételre felkínálnak. Kínálati függvény : az a matematikai eszköz, amely megmutatja azt az összefüggést, ami a piaci ár és a termelők által eladni kívánt jószágmennyiség között van . S = f ( P, E ) DP=f( P ) SP=f( P ) P P Inverz keresleti függvény P=f( D ) Inverz kínálati függvény P =f( S ) D D’ S’ S’’ • Az eltolódás okai: • - Változások a vevők elkölthető Jövedelemében • - Változások más javak árában • - Hitelre történő vásárlás • - Hirdetés és reklámhatására • Változások a népesség számában • Pénz illúzió • Az eltolódás okai: • - Az időjárás hatása • - Technikai haladás • - Változások a termelési tényezők áraiban • Más javak árváltozásai • - Adók és termelési támogatások P1 P1 P2 P2 QS QD D1 D’2 S2 S’2 S’1 S1 D1 D’1

7. A piaci egyensúly és az ármechanizmus P Többlet ( túlkínálat ) Eltolódnak D P S S' P2 P d' S S Pe P' E' P' E’ P1 P E P E d ' Hiány ( túlkereslet ) d Q Q Q D2 S1 D1 S2 Qe Marshall-kereszt A keresleti, illetve a kínálati görbe eltolódásának hatása az egyensúlyi árra Pillanatnyi egyensúly Hosszú távú egyensúly Rövid távú egyensúly P P P Sm SS E' SL E' E E' E E Q Q Q Az idő szerepe a piaci folyamatokban ( a vállalatok reagálási lehetőségei a piaci igényekre )

8. A makrogazdaság szereplői és piacai A gazdasági szereplők Szereplő = minden állampolgár bizonyos tulajdonságaik szerint gazdasági egységekbe ( szektorok) vonhatók össze. Szektor = azonos gazdasági szerepet, funkciót ellátó szereplők összessége Fajtái: Háztartási szektor: a fogyasztás színtere, szükségletekkel(minél teljesebb kielégítése) és termelési tényezőkkel(kínálat, jövedelemnszerzés) rendelkeznek. Magánszektor Vállalati szektor: a termelés színtere, fő funkciója az értékesítés céljából a javak előállí- Vegyes gazdaság tása( termelési tényezők kereslete és alkalmazása), fő célja a profitszer- ( zárt gazdaság ) zés. Állami szektor: a nemzetgazdasági szintű feladatokat ellátó intézmények együttese, amelyek nem Nyitott gazdaság a piacon keresztül elégítenek ki szükségleteket, és kiadásaikat adókból és egyébforrásokból fedezik. Külföld: mindazok a természetes és jogi személyek, akik nem integrálódnak a nemzetgazdaság belső gaz- dasági folyamataiba, de gazdaságikapcsolatban állnak valamely belföldi gazdasági szereplővel. • A piacok = a gazdasági szereplők kapcsolatainak színhelyei. Szereplői ( eladók és vevők), elemei ( kereslet és kínálat ) • Árupiac: egy gazdaság összes végső felhasználásra kerülő árujának piaca • Részpiacai: • fogyasztási javak piaca • tőke javak piaca • Pénzpiac: a bankrendszer és a többi gazdasági szektor közötti kapcsolatok színhelye • Tőkepiac (értékpapírpiac) : a pénz- és a megtakarítási forrásokkal rendelkező és a tőke javakat vásárolni szándékozó szereplők kapcsolataiknak a színhelye. • Munkaerőpiac (munkapiac) : a munka mint termelési tényező adásvételét közvetítő színhely.

9. Makrogazdasági körforgás Árupiac Fogyasztási cikkek piaca Tőkejavak piaca Belső körforgás I = IP + IB Tőkejavak kínálata Fogy. cikkek kínálata Fogyasztási cikkek kereslete Pénz Kormányzati áruvásárlások Kibocsátás ( Y ) Pénz Árszínvonal C Állam Adó ( TH ) Adó ( TV ) Jövedelem újraelosztás YDI Jövedelem újraelosztás Y-T+TR = Transzferek (TR ) Transzferek (TR ) Vállalat S Bankrendszer Háztartás N Termelési tényezők kínálata Termelési tényezők kereslete Kamatláb pénzpiac Munkabér, kamat Jövedelem ( Y ) Tőkepiac Munkapiac Termelési tényező piaca

10. A termékek és jövedelmek áramlása a szektorok között Az árupiac elemei A kibocsátás: a gazdaságban egy bizonyos időszak (általában egy év) alatt megtermelt, illetve ott nyújtott szolgáltatások ( összes termelés) összessége. Reál kibocsátás: a természetes mértékegységben kifejezett kibocsátás tényleges nagysága. Nominális kibocsátás:a kibocsátás pénzben kifejezett értéke ( ) Árszínvonal ( P) : a termékek és szolgáltatások árainak mennyiségeikkel súlyozott átlaga. Nomináljövedelem: az a pénzösszeg, amennyit realizálunk Reáljövedelem: a nomináljövedelem és az árszínvonal hányadosa, vagyis a pénzben realizált jövedelem vásárlóereje, ami kifejezi, hogy abból mennyi jószágot tudunk vásárolni. Végső felhasználás : a bruttó kibocsátásnak a termelő fogyasztáson feletti részének az értéke = hozzáadott érték ( VA ) = a szereplők bruttó jövedelme A végső felhasználás összetevői: fogyasztás ( C ) + beruházás ( I ) + kormányzati vásárlások ( G ) A kibocsátás és a jövedelem felbontása, az azonosságok Összbevétel ( hozzáadott érték ) Ráfordítások fedezete profit Termelési tényezők jövedelme Beruházás ( a háztartások jövedelme) Potló Bővítő Fogyasztás Megtakarítás ( amortizáció ) Kétszektoros modell Háromszektoros modell Egyensúlyozott állami költségvetés Szufficites állami költségvetés Deficites állami költségvetés  Az állam hitelt vesz fel A magánszektor megtakarításainak fedezniük kell saját beruházásaikat és a költségvetés deficitjét  Az állam megtakarít A magánszektor beruházásai megegyeznek a saját és a költségvetés együttes megtakarításaival Négyszektoros modell Tőkemérleg

11. A nemzetgazdasági teljesítmények mérése és mutatói Elszámolási rendszer: A nemzeti számlák rendszere ( System of National Accounts SNA ): az ENSZ szakemberei az egységes és összehasonlítható számítás érdekében dolgozták ki , ( 1952; 1993 ) Az SNA mutatói: Output ( reálkibocsátás ) : azon megtermelt javak és szolgáltatások összessége, amelyek elhagyják ( elhagyhatják ) a termelőegységet. = értékesítés + saját termelésű készletek változása piaci áron értékelik + saját termelésű tőkejavak beruházása + nem piaci termelés ( természetbeni illetmény saját alkalmazottaknak, barterforgalomban kibocsátott termékek stb ) + a társadalmilag szervezett keretek között végzett, de nem piacon értékesített szolgáltatások értéke ( ingyenes közoktatás és egészségügyi ellátás )- előállítási költségeik alapján értékelik Nominális kibocsátás( bruttó kibocsátás( Gross Output GO )): az egyes gazdasági egységek pénzben kifejezett outputjainak az összessége GO – termelő fogyasztás = hozzáadott érték ( value added VA ) ; Bruttó hazai termék( Gross Domestic Product GDP) : egy ország határain belül egy évben előállított, végső felhasználásra kerülő termékek és szolgáltatások összessége. Nettó hazai termék ( Net Domestic Product NDP ) : a ország területén keletkezett nettó jövedelmek összessége ( termelési tényezők összjövedelme) Bruttó nemzeti jövedelem ( Gross National Income GNI ): az ország állampolgárai által adott évben realizált összes elsődleges jövedelem. Nettó nemzeti jövedelem ( Net National Income NNI ): az ország állampolgárai által adott évben realizált összes elsődleges nettó jövedelem. Bruttó nemzeti rendelkezésre álló jövedelem ( Gross National Disposable Income GNDI ): a be- és kiáramló transzferek egyenlegével módosított bruttó nemzeti jövedelem, vagyis az ország állampolgárai által adott évben felhasználható bruttó jövedelem összege. Nettó nemzeti rendelkezésre álló jövedelem ( Net National Disposable Income NNDI ): az ország állampolgárai által adott évben felhasználható nettó jövedelem összege.

12. A fogyasztói magatartás I. Lehetőségek • A fogyasztó, döntései, célja • Szükséglet • Hasznosság Legmagasabb fokon elégíti ki a szükségletet, tehát ennek van a legnagyobb hasznossága A borosüveget kinyitni  a bort meginni • Feltételek: • Ismerni kell a lehetőségeket; • Célra vezető lehetőségek legyenek; • A lehetőségek sorba rendezése. Szükségletkielégítés maximalizálása

13. A fogyasztó magatartása II. A fogyasztó ( gazdasági szereplő) = háztartás ( gazdasági egység ) • Célja : szükségleteinek kielégítése, hasznosságérzet maximalizálása • Döntései: • fogyasztási; • munkavállalási és • tőkebefektetési döntések • A fogyasztási döntéseket befolyásoló tényezők: • a fogyasztói preferenciák  belső tényező • árak külső tényezők • jövedelem • Fogalmak • Preferencia: valamely megoldás vagy lehetőség előnyben részesítése más megoldásokkal vagy lehetőségekkel szemben • Alternatív költség: azon lehetőség hasznossága, amelyről lemondunk az adott lehetőség kiválasztása érdekében • Jószágkosár ( x1, y1): két vagy több termék vagy szolgáltatás kombinációja • Jószágtér: két vagy több jószág összes lehetséges kombinációja ( jószágkosara ) ( x1,y1); ( x2,y2); …; ( xn, yn ) • Preferencia relációk: • szigorúan preferált jószágkosár: A( x1 , y1) > B( x2 , y2 ) A jószágkosarat jobbnak ítéli, mint B jószágkosár • gyengén preferált jószágkosár: A( x1 , y1 ) B( x2 , y2) A olyan jó, mint B • közömbös jószágkosár: A( x1 , y1 ) ~B( x2 , y2 ) A és B között nehéz dönteni • Közömbösségi görbe: egyenértékűnek tekintett jószágkosarak halmaza • Közömbösségi térkép: az adott jószágtérben elhelyezkedő közömbösségi görbék összessége Közömbösségi görbe Közömbösségi térkép Y termék Y termék A jól viselkedő közömbösségi görbék jelemzői: párhuzamosak (nem metszik sem érintik egymást); az origótól távolodva nagyobb hasznosságot fejeznek ki; negatív meredekségűek és konvex (alulról domború) görbületűek. B 50 .A C 20 U U3 U2 U1 Helyettesítési határráta: X termék X termék 40 10

14. A fogyasztó választása y • Mi jellemzi az A pontot? • teljes jövedelem elköltése mellett maximális a hasznosságérzet • megegyezik a két függvény meredeksége • az árarányok megegyeznek a két termék helyettesítési határrátájával • MRS =Px / Py B y A U3 U2 U1 C x x A fogyasztó kereslete A egyéni kereslet azt fejezi ki, hogy egy fogyasztó  saját preferenciarendszere, jövedelme és adott piaci árak mellett  milyen mennyiséget hajlandó vásárolni az adott termékből. A jövedelemtől függő kereslet Normál jószág esetén: ; 0  I  1 Alacsonyabbrendű (inferior) jószág esetén: ; I  0 Magasabbrendű (szuperior) jószág esetén: ; I1 Az ártól függő kereslet Normáljószág esetén: ; Luxus jószág (presztízsfogyasztás) esetén: ;

15. Az árváltozás kereszthatása Az árváltozás kereszthatása megmutatja, hogyan változik egy adott termék kereslete egy másik termék árváltozásának hatására. A piaci kereslet egy adott termék iránti összesített kereslet, az egyéni keresletek összessége. A fogyasztói többlet azon pénzösszegek, amelyet a fogyasztó maximálisan hajlandó lenne fizetni a termékért és a ténylegesen fizetendő összeg különbsége Ár X termék ára Piaci kereslet töréspontja = A fogyasztók egy része ennél magasabb áron is hajlandó vásárolni. Rezervációs ár: az a maximális ár, amit a fogyasztó hajlandó fizetni Pmax. FT= Pmax - P fogyasztói többlet P. A tényleges kiadás d(p) Dp dA dB dC Keresett mennyiség x. X termék mennyisége

16. A piaci szerkezet A piaci szerkezet megmutatja, hogy az egyes szereplők milyen mértékben és milyen eszközökkel képesek hatást gyakorolni a piaci folyamatokra, és ezzel együtt milyen mértékben kénytelenek alkalmazkodni a piaci szereplők összessége által meghatározott feltételekhez.

17. A termelés A termelési függvény egy matematikai statisztikai eszköz, ami leírja a felhasznált termelési tényezők és a velük maximálisan ( technikailag hatékonyan) termelhető termékmennyiség kapcsolatát. Az isoquant-görbe Az isoquant-görbe azon tényezőkombinációk összessége az inputtérben, amelyek azonos termelési mennyiséget eredményeznek Isoquant-görbe Isoquantok rendszere K K Az isoquant –görbe tulajdonságai - nem metszhetik és nem érinthetik egymást,- - az isoquantok negatív meredekségűek. q3 q2 q q1 L L A technikai helyettesítés határrátája MRTS azt fejezi ki, hogy egyik termelési tényező egy egysége hány egységnyi másik tényezőt képes helyettesíteni. Az MRTS az isoquant-görbe meredekségét mutatja • A termelés költségei • A költség a termelés során felmerülő pénzben kifejezett ráfordítás • Fajtái: • Alternatív költségek (opportunity cost) • Tágabb értelemben azokat a lehetőségeket jelenti, amelyeket a vállalat elveszit azzal, ha erőforrásait egy meghatározott célra használta fel. • Szűkebb értelemben mindazok a lehetséges kiadások, amelyek egy termék előállításához szükséges erőforrások • megszerzésével kapcsolatban felmerülhetnek. • Elsüllyedt költségek (sunk cost) azok a kiadások, amelyek már megtörténtek és adott időpontban már nem változtathatóak meg. • Számviteli költségek azok a ráfordítások, amelyek az adott termeléssel kapcsolatban pénzkiadást jelentettek és /vagy a • könyvelésben elszámolhatóak. • Gazdasági költségek mindazok az elsüllyedt és alternatív költségek, amelyek a termelés során felmerülnek.

18. A profit a vállalkozásból származó bevételek és a termelés során felmerülő költségek különbsége A profit és a költségek viszonya B e v é t e l e k A termelés gazdasági költségei Mindazon áldozatok, amelyek a termék előállítása miatt bekövetkeznek Gazdasági profit Számvételi profit Számvételi költségek Számlákon megjelent + az adott időszakban elszámolható folyó költségek ( közvetlen költségek + amortizáció ) Normálprofit A meglévő erőforrások alternatív költsége Explicit költségek Implicit költségek Számlákon megjelent és az adott számlákon nem meg jelenő időszakra vonatkozó költségek költségek ( közvetlen anyag-, bér-, energiaköltség) ( amortizáció + normálprofit ) Bruttó profit

19. Minimális költséget biztosító tényezőkombináció A minimális költséget biztosító tényezőkombináció jellemzői: - Technikailag és gazdaságilag hatékony kombináció - Az isocost- egyenes és az isoquant-görbe meredeksége megegyezik - A technikai helyettesítés határrátája megegyezik a tényezőárak arányával K K2 B A K1 C q1 K3 TC0 TC1 L L2 L1 L3 Tökéletesen versenyző vállalat kínálata A termelői többlet Termelői többlet= (P- MC) C C, P Üzem optimuma MC Változó tényező optimuma AC AVC MC P* AC AVC F F C Ü Ü AFC Q Q q* A profit maximalizálás feltétele MR = MC ; ahol: és

20. A profitmaximumot biztosító kínálat P P1 MC(Q) P2 A termelés növelésével nő a profit P3 Profitveszteség A termelés csökkenésével nő a profit MR(Q) D(P) Q Q2 A monopóliumnak nincsen a hagyományos értelemben vett kínálati függvénye, mert az ár tudatos döntésének eredménye.

21. Az árupiaci kereslet C i • Kétszektoros árupiaci kereslet: Y = C + I • Fogyasztási kereslet • Beruházási kereslet • Pótló beruházás (IP) + bővítő beruházás (IB) • Háromszektoros árupiaci kereslet Y = C + I + G • Fogyasztási kereslet • Beruházási kereslet • Kormányzati áruvásárlások kereslete YS C(Y) C0 S(Y) I( i ) I Nemzeti jövedelem(Y) -C0 YD YS Árupiaci egyensúly és egyensúlyi jövedelem C ( Y) + I0 – a. i2 C ( Y) + I0 – a . i1 Árupiaci egyensúly: I( i0) C0 Egyensúlyi jövedelem: ; ahol a kiadási multiplikátor Y Y1 Y2 i Az IS ( beruházás- megtakarítás )függvény a jövedelem és a kamatláb azon kombinációinak halmaza, ahol a tervezett beruházás megegyezik a tervezett megtakarítással, illetve az árupiaci kereslet és a kibocsátás, valamint a jövedeLem megegyezik egymással. I( i ) IS I , S Y SY Y

22. A pénz és a pénzpiac A A A pénz és a csere M B C B C A pénz csereeszköz Bárter • A pénz funkciói • elszámolási egység- ha más áruk mértékegységéül szolgál, ezzel lehetővé téve összehasonlításukat. • csereeszköz ( forgalmi eszköz )- az áruk mozgását közvetíti. • értékmérő ( árak mércéje) – a pénzárak segítségével a relatív árakat fejezi ki ( pld. 1 liter tej = 5 , 6,… kifli ) • fizetési eszköz ( a pénzmozgása és az árumozgása nem jár együtt ) • felhalmozási eszköz ( vagyontartás ) – valamely időpontban a forgalomból lilép és ettől kezdve vagyonként létezik. • világpénz ( valuta ) – a csereeszköz és fizetési eszköz szerepét betölti a nemzetközi forgalomban is. • Modern pénzrendszer • A modern pénz tulajdonságai: • törvények szabályozzák kibocsátását és köteleznek elfogadására, • hitelpénz, vagyis hitelnyújtással keletkezik, és hitel-visszafizetéssel szűnik meg, • nincs belső értéke, vásárlóereje ( az érte kapható javak mennyisége )a forgalomban alakul ki. • A pénz forgási sebessége: az a szám, amely megmutatja, hogy egy pénzegység évente hány tranzakció lebonyolításában vesz részt . • A bankrendszer • egyszintű ( központi bank ) • kétszintű ( központi bank + kereskedelmi bankok ) • A pénz formái: • Készpénz- a bankjegyek ésaz érmék, amelyeket a jogrendszer tesz fizetőeszközzé • Számlapénz- a bankoknál meglévő betétek, amelyek felett a tulajdonos a hitelintézménnyel kötött szerződés értelmében rendelkezik. • Fajtái: • látra szóló –bármikor váltható készpénzre • határidős – a tulajdonos csak egy előre megállapított időpont után rendelkezhet pénze felett. M

23. A pénzpiac elemei A pénzkínálat (MS): egy gazdaság forgalomban lévő pénzmennyisége, vagyis a készpénz és a látra szóló folyószámla- betétekegyüttese. Reál pénzkínálat (MS/P): : a nominális pénzkínálat és az árszínvonal a hányadosa. A pénzteremtés = hitelnyújtás ( készpénz, számlapénz ) A központi bank készpénzt és számlapénzt teremt A kereskedelmi bankok csak számlapénzt teremt A pénzkínálat szabályozásának a tényezői: 1. a készpénz kibocsátás, 2. a refinanszírozási kamatláb, 3. a kötelező tartalékráta, és 4. a nyílt piaci műveletek. A pénzkereslet ( LY , i ): a pénzkereslet a pénz meghatározott összegének tartására irányuló szándék, igény A pénzkereslet ( L ) motívumai: 1. a tranzakciós pénzkereslet, 2. a spekulációs (vagyontartási) pénzkereslet, 3. az óvatossági pénzkereslet. i LM A pénzpiac egyensúlya és az LM függvény LS MS/P ; LS Y MS/P Lt Az LM-függvény (Liquidity-Money ) a reáljövedelem és a kamatláb mindazon kombinációi, amelyek mellett a pénzkereslet megegyezik a pénzkínálattal, vagyis azon egyensúlyi pontok halmaza, amelyek felé a pénzpiac mozgása közelít. MS/P ; L t

24. Az áru- és pénzpiac együttes egyensúlya és az összkereslet A reál pénzkínálat változik MS / P  LM – görbe eltolódik i LM1 LM0 LM2 i1 i i0 i2 IS LM IS i0 Y Y1 Y0 Y2 p Y Ye p1 p0 p2 YD Y Y1 Y0 Y2 Az összkeresleti függvény a javak iránti reálkereslet és az árszínvonal közötti kapcsolatot fejez ki adott nominális pénzkínálat mellett. Az összkeresleti függvény minden egyes pontja egy adott IS- és változó helyzetű LM-görbe metszéspontja.

25. A munkapiac A munkakeresleti görbe Az Összesített munkakínálati görbe W/P Ns(W/P) W/P Lakosság: - nem munkaképes - munkaképes népesség: - inaktív - aktív népesség ( munkakínálat ): - foglalkoztatottak - munkanélküliek Ns (W/P)min.≤ Ns≤ Naktív ND (W/P) N N N* W/P A munkapiac egyensúlya Ns(W/P) Tisztán kényszerű munkanélküliség A munkanélküliség fajtái: 1. Önkéntes N* - Ns2 = uö 2. Kényszerű Ns2 – ND2= uk N* - ND2 = uk + uö=u 3. Frikcionális ( súrlódásos ) 4. Strukturális W/P3 u túlkínálat uk W/P2 uö W/Pe W/P1 ND(W/P) túlkereslet N ND2 Ns2 N* A nominálbérek lefelé rugalmatlanok. Ez azt jelenti, hogy túlkínálat esetén a nomi - nál bérszint nem sülyed. Ha viszont túlkereslet van, akkor a nominálbér emelkedik

26. Az összkínálati görbe tökéletes munkapiac esetén II. Ys I. P W/P A kibocsátás független az árszínvonaltól csak a munkapiac függvénye A reálbér független az árszínvonaltól YP Y W/P Potenciális kibocsátás ND A munkapiac egyensúlyban van Ns Y(N) IV. III. N Az összkínálati függvény tökéletlen munkapiac esetén(rögzített nominálbér) P Ys(P) A kibocsátás az árszínvonaltól függ P2 W0 /P = f (P ) P0 Ha: P <P0 , akkor Ys(P) pozitív meredekségű Ha: P >P0, akkor Ys(P) negatív meredekségű W0 /P P1 W0 /P1 W0 /P0 W0 /P2 W/P Y Y2 Y1 Yp N2 ND N1 Ne Ns N A munkapiac egyensúlya és a potenciális kibocsátás megvalósulása nem automatikus

27. A makroegyensúly Az összkereslet és összkínálat egyensúlya tökéletes piacok esetén Az összkereslet és összkínálat egyensúlya tőkéletlen piacok esetén P P W/P Ys Ys YD P0 YD W0/P Y W/P W/P Y Yp Yp ND ND Ne Y(N) Ns Ns Y(N) N N

28. Az állam szerepe a makrofolyamatok szabályozásában • Az állami beavatkozás célja és szerepe • Az állam három feladatkör ellátása érdekében vállal gazdasági szerepet, azok: • A gazdaság működése intézményi és jogi feltételeinek biztosítása ( törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás ) • Mikrojellegű szerep ( Különböző részpiacok elégtelen működése indokolja ) • allokációs funkció ( minden olyan kormányzati tevékenységet összefog, amely az előállított termékek és szolgáltatások mennyiségét befolyásolja.) • közjavak ( pl, közvilágítás ) az előállítását az állam egyedül képes megszervezni. • Irányított eloszlású javak ( pl, közoktatás, védőoltás )- fogyasztásukra az állam ösztönzi vagy kényszeríti az állampolgárokat. • külső gazdasági hatások ( pozitív és negatív externáliák ) • a piaci hatalom( monopólium) korlátozása • Makrojellegű szerep ( A makrogazdasági események, folyamatok és összefüggések alapján válik szükségessé ) • jövedelem újraelosztás funkció ( a bevételek (adók ) és kiadások ( transzferek és kormányzati vásárlások ) egyenlege és elemeinek hatása ) • stabilizációs funkció ( a kibocsátás növelése és egyenletes gazdasági növekedés, a teljes foglalkoztatás, az árstabilitás biztosítása és kiegyensúlyo- zott fizetési mérleg) A kormányzati gazdaságpolitika (A bűvös négyszög) A kibocsátás növelése és az egyenletes gazdasági növekedés Teljes foglalkoztatottság Stabil árszínvonal Kiegyensúlyozott fizetési mérleg Az állami beavatkozás eszközei - A költségvetés politika az állami bevételekre és kiadásokra, valamint ezek egyenlegére vonatkozó döntések összessége. - A monetáris politika a kormányzat- a központi bank – azon célkitűzéseinek és eszközeinek összessége, amellyel a pénzpiacot szabályozza, ezen belül elsősorban a forgalomban levő Pénzmennyiséget.

29. A költségvetés politika hatása a makrofolyamatokra Adók hatása az összkeresletre A költségvetés hatása az összkeresletre C C C(YDI ) C(Y) C(Y) C(YDI ) ∆TR 45o Y Y0 Y’0 Y i i LM IS’ LM IS IS IS’ ∆Y Y Az állami transzferek Jövedelemtől függő adók Y C C(Y) C(YDI ) Y i i IS IS’ LM LM IS’ IS Y Y A kormányzati áruvásárlásokk Egy összegű adók

30. A stabilizációs politika • Célkitűzései: • Teljes foglalkoztatás • Árstabilitás • Költségvetés egyensúlya • Külgazdasági egyensúly Kormányzati vásárlások nőnek (G )IS-görbe jobbra eltolódik  összekeresleti görbe jobbra eltolódik P Ys • A munkanélküliség kárai: • Csökkennek a kormányzat bevételei • A lakosság megfizeti a munkanélküliség csökkentésének a kiadásait. • Csökken az érintet egyének jövedelme • Lelki és társadalmi problémákat is okozhat P’1 P0 YD’ Ys Az infláció Y Y0 Y2 • Az infláció lényege:az árszínvonal folyamatos emelkedése vagy a pénz vásárlóerejének ( 1/P ) • folyamatos csökkenése • mérése ( fogyasztói árindex ) • Inflációs ráta • Fajtái  mérték szerint : • - kúszó (éves üteme néhány százalékos ), • - vágtató (évi mértéke két- vagy három számjegyű ), • - hiperinfláció (az árnövekedés olya mértékű, hogy szétzilálja a gazdaságot határozott állami intézkedésekkel • számolható fel ). • kiváltó okai szerint : Kereslet-, pénz- és kínálati (költség) infláció. • Hatásai; kárai • Az árak nem egyszerre és nem azonos arányban emelkednek • véletlenszerű jövedelem és vagyon újraelosztását eredményezi • Az inflációs ráta növekedése növeli a nominális kamatlábat és emiatt csökken a reál pénzkereslet. • Növeli az export árait, ami miatt az import volumene magasabb lesz az exporténál. • Hatása van a gazdasági növekedésre, mert bizonytalanná teszi a beruházási döntéseket.