1 / 32

Regionális gazdaságtan I.

Regionális gazdaságtan I. Méhesné Berek Szilvia. Bevezetés. Kialakulása XX. Század Tartalma összetett: Elvek, törvényszerűségek Működés térbeli problémái „Elhelyezés” passzivitása Tárgya: Gazdasági törvényszerűségek térbeli érvényesülése. Alkalmazott gazdaságtudományok :

Download Presentation

Regionális gazdaságtan I.

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. Regionális gazdaságtan I. Méhesné Berek Szilvia

  2. Bevezetés • Kialakulása XX. Század • Tartalma összetett: • Elvek, törvényszerűségek • Működés térbeli problémái • „Elhelyezés” passzivitása Tárgya: Gazdasági törvényszerűségek térbeli érvényesülése

  3. Alkalmazott gazdaságtudományok: Ágazati gazdaságtudomány (ipargt,agrárgt,kergt) Funkcionális gazdaságtudomány (pénzügytan,munkagt, marketing) Regionális gazdaságtan: legszorosabban a közgazdaságtanhoz kapcsolódik. Határtudomány a gazdaság- és földrajztudományok között.

  4. Gazdasági földrajz, Regionális gazdaságtan • Tárgy • Tér • Törvényszerűségek • Időbeliség • Gazdasági döntések TÉR fogalma

  5. Gazdasági tér • A közgazdaságtan sokáig nem foglalkozott vele kellőképpen • Térbeliség vizsgálata: Konkréttól az absztraktig, Absztrakttól a konkrétig. Cél: Elméleti tétel valósághoz való közelítése

  6. „Egy pont gazdaság” Térbeliség vizsgálata Egyetlen egységes piac-minden árunak egy ára van Áruk árát átlagos körülmények határozzák meg (termelési színvonal, termelékenység,felszereltség)

  7. Egységes piac jellemzői • Bármely vásárló azonos árszínvonal mellett bármely eladótól vásárolhat • A gazdasági viszonyok ugyanazon a piacon realizálódnak (verseny-azonos/ helyettesítő áru,egyéb áru) • A gazdasági feltételek azonosak-a gazdasági folyamatokra való reagálás közel azonos

  8. Egységes piac jellemzői II. • Fennállnak egy bizonyos egyensúly feltételei-a gazdaság összes résztvevője számára egyensúlyi helyzetet jelent. • A munkamegosztásnak csak a TK-k csökkentésére gyakorolt hatása van kihangsúlyozva Specializálódás, Termékvolumen növekedés miatt

  9. „Egy pont gazdaság” a térben • Egységes piac a térben nem létezik • Az adottságok területenként eltérőek (a gazdaság elhelyezkedése lehet előny,hátrány) • Térbeli szemlélet • Az átlag abszurd kategóriává válik • Jövedelmezőség térbeli problémái

  10. A gazdasági tér,mint költségtér Adottságok differenciálódásának 2 csoportja: Természeti adottságok, Azon adottságok, melyeket a gazdasági tevékenység hozott létre. Az adottságok és költségek ilyen jellegű eltéréseinek feltárásával, törvényszerűségek meghatározásával foglakozik a regionális gazdaságtan.

  11. A gazdasági tér, mint költségtér II. Egyetlen nyersanyaglelőhely, üzem költségteret hoz létre maga körül. Az azonos termelési költségekkel rendelkező földrajzi pontokat összekötő görbéket izodapanoknak nevezzük. Költségfelszín ábrázolása.

  12. A gazdasági tér tagolódása LÖSCH gondolatmenete: Adott síkságra 1 üzem települ-ellátási körzete addig terjed, amíg szállítási ktg-e= a nagyüzemi és a háztáji termelés közti ktg különbözetet. Ha a termelési ág jövedelmező, mások is bekapcsolódnak-”teljes lefedettség”. Az üzemek száma mindaddig nő, amíg adott tevékenység nyereséges lesz.

  13. A gazdasági tér tagolódása II. A piacterületet kör alakúnak feltételeztük. Azonban a kör nem tud teljes lefedést létrehozni. A piacterületnek sokszög alakúnak kell lenni, hogy teljesen lefedjék a teret. Ez a 3, 4 és a hatszög. A gazdasági tér tagolódása hatszögeken keresztül megy végbe.

  14. A gazdasági tér, mint valószínűségi tér • A valószínűségi megközelítés előretörésének okai: • Valósághoz való közelítés, • Ismert törvényszerűségek igazolása, újak • feltárása. • Térbeli szerkezet jellege: • Az adott struktúra, vagy eloszlás szabályos, vagy véletlen.

  15. A gazdasági tér, mint valószínűségi tér II. A véletlen jellegű eloszlás két alapvető feltétele: Egyenlő valószínűség feltétele Függetlenség feltétele Ha a két feltétel közül valamelyik nem érvényesül, nem beszélhetünk véletlen jellegű eloszlásról.

  16. A térbeli szerkezet fejlődésének valószínűségi modellje-MARKOV láncok A térben folyamatok mennek végbe- a Markov láncok ezek nyomon követésére adnak segítséget. A térbeli egységet csoportokba lehet sorolni. Ezen csoportok között átjárás lehetséges. (népességvándorlás egyik területről a másikra)

  17. A térbeli szerkezet fejlődésének valószínűségi modellje-MARKOV láncok II. Az időbeli átmeneteket valószínűségekkel fejezhetjük ki. Adott idő után a Markov lánc eljut egy olyan stádiumba, ahol 1 egyensúlyi helyzet jön létre. Elnyelő Markov lánc-elnyelő állapottal rendelkezik, amiből nem lehet átmenni másik állapotba.

  18. Gazdasági jelenségek térbeni terjedése Új eljárást, felfedezést a termelés, tudomány fejlettségi foka jelenít meg. Terjedése: általában az új jelenség egy földrajzi ponton jelenik meg,és onnan terjed tovább. Jelenségek 2 csoportja: • Új ismeretek, • Áruk, jövedelmek, kereslet, kínálat.

  19. Jelenségek térbeni terjedése • Új ismeretek- nem rendelkeznek anyagi hordozóval, korlátlanul terjeszthetők, eredeti tulajdonságaik megmaradnak. Az új ismeretek terjedése hatást gyakorol az anyagi szférára. Új ism-új szükségletek-új kereslet-konkrét anyagi tárgyak, áruk

  20. Telephelyválasztás Telephelyelmélet: a gazdaság egységeinek térbeli elhelyezkedésével, működésével, mint általános gazdasági törvényszerűséggel foglakozik. THÜNEN-mg-i termelés térbeli elhelyezkedése WEBER,PREDÖHL,PALANDER-ipari telephely elméletek LÖSCH,HOTELLING-imperializmus piacproblémái,monopolisztikus piaci verseny, gazdasági tér jellemzői

  21. Telephelyválasztás II. ISARD,GREENHUT,SMITH-gazdasági tevékenység térbeliségére ható összes tényező vizsgálata STÖHR,SCOTT- a telephelyek kialakításának szempontjai: • Magasan képzett, kreatív munkaerő, • Települések szolgáltatásai, • Környezet állapota.

  22. A területi fejlődést meghatározó tényezők főbb összefüggései • Egy gazdasági térség növekedését befolyásoló tényezők: népesség,tőkeállomány,természeti tényezők,technikai haladás,innováció Ezeket a tényezőket lehet számszerűsíteni! Népesség: lakosság száma,születések-halálozások száma,bevándorlás-elvándorlás,munkaképesek száma,foglalkoztatottak száma.

  23. A mutatók számszerűsítése Tőkeállomány:álló és forgótőke mutatói pl. épületek,gépek,berendezések összértéke. A vállalkozások saját tőke mennyisége, beruházások nagysága. Természeti tényezők:termőföld nagysága és minőségi mutatói,erdőállomány,folyó-és állóvizek,nyersanyagvagyon,táji adottságok számszerűsített mutatói. Technológiai haladás:bejegyzett szabadalmak száma,alap-és alkalmazott kutatások.

  24. Növekedési tényezők • Belső (intern)növekedési tényezők: Saját belső termelési kapacitások és a belső kereslet • Külső (extern) növekedési tényezők: Más régiókkal való kapcsolatok(mobilizálható termelési tényezők interregionális áramlása+ előállított javak és szolgáltatások más régiók keresletét kielégítő cseréje.)

  25. Interregionális kapcsolatok • A régiók közti kapcsolatok célja a belső, külső fogyasztói kereslet kielégítése. • A régióközi ker. volumenét és irányait a régiók szakosodása, és a különböző termelési ágakra való specializálódása határozza meg. A szakosodás lehet szükségszerű(nem képes önellátásra),ill. méretgazdaságossági szempontokból.

  26. Régiók szakosodása+az ebből eredő előnyök • Abszolút előnyök (SMITH) Minden régió azt e terméket termelje, amit ő tud a legnagyobb hatékonysággal előállítani. • Komparatív előnyök(RICARDO) Arra a termékre kell szakosodni,amiben a lemaradás a legkisebb. • Heckscher-Ohlin elmélet A régió olyan termékeket exportál, melyek előállításához bőséges alapanyaggal rendelkezik,és Olyanokat importál,amikhez az erőforrásai szűkösek.

  27. Régiók szakosodása és ebből eredő előnyök • Porter- kompetitív előnyök Egy régió szakosodását a komparatív előnyei mellett a vállalatok versenystratégiái és ktg elvárásai is befolyásolják,amik akár versenyelőnyként is jelentkezhetnek.

  28. Tényezők szűkössége és mobilitása • Mobilitás alapján: Lokális inputok és outputok: a felhasználónak az input előfordulási helyét kell telephelyül választani,outputot ott kell létrehozni, ahol felhasználásra kerül. Áthelyezhető,mobil inputok, outputok: a telephelyet gazdasági megfontolás alapján választják ki.

  29. Tényezők szűkössége és mobilitása • Szűkösség alapján: Ubikvitás: szinte mindenhol(levegő) Kommonalitás:sok helyen (folyóvíz,elektromos áram) Ritka javak: kevés helyen (ércek,ásványkincsek) Unikális javak: nagyon kevés helyen (termálvíz)

  30. Területhasználat • Felhasználható: mg-i termőhely, ipari telephely,lakóhely-értéke változik. • Elhelyezkedés: Városban:többféle területhasználati igény korlátozott területen-éles verseny, magasabb árak.(egységnyi területen nagy TÉ-et előállító tevékenységek) Vidéken:relatíve nagyobb földterület, kisebb népsűrűség-kisebb verseny,alacsonyabb árak (egységnyi területen kis TÉ-et előállító tevékenységek-mg,erdőgazdálkodás)

  31. A területi fejlődést meghatározó természeti tényezők • A regionális gazdaság term-i tényezői: Domborzat, földfelszín, Talaj, Éghajlat,időjárás,levegő, Vizek, Ásványkincsek energiahordozók.

  32. Természeti tényezők csoportosítása • Fogyó erőforrások: • Felhasználással véglegesen elfogyasztott, átalakított erőforrások(kőolaj,földgáz,ércek) • Újrahasznosítható erőforrások • Megújuló erőforrások: • Korlátlanul újrahasznosíthatók(nap, szél,víz) • Csak kritikus kihasználási pontig képesek regenerálódni(erdő, állat-és növényvilág)

More Related