Download
modern fizika n.
Skip this Video
Loading SlideShow in 5 Seconds..
MODERN FIZIKA PowerPoint Presentation
Download Presentation
MODERN FIZIKA

MODERN FIZIKA

951 Views Download Presentation
Download Presentation

MODERN FIZIKA

- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - E N D - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
Presentation Transcript

  1. MODERN FIZIKA

  2. 1. A modern fizika születése Eddig: Olyan törvényekkel ismerkedtünk meg melyekhez tapasztalatokat a mindennapi életből is szerezhettünk Klasszikus fizika: mechanika, hőtan, elektromosságtan, fénytan XIX. sz. végéig óriási sikerek

  3. Mechanika: Newton munkásságaSegítségével földi és égi testek mozgása Pl: A bolygók szabályos pályájának eltéréséből felfedezték az Uránuszt Hőtan: Joule, energiamegmaradás törvénye Boltzmann, atomok molekulák mozgása Elektromosságtan: Faraday és Maxwell Pl.: fényhullámról kiderül hogy elektromágneses jelenség

  4. Az anyagot folytonos eloszlásúnak tekintettük. Nem foglalkoztunk azzal hogy az anyag atomos molekuláris felépítésű. Olyan mennyiségeket használtunk a jelenségek leírásánál mint pl.: sebesség, felhajtóerő, sűrűség stb. . Ezek úgynevezett makroszkopikus mennyiségek, azaz nagyméretű, szabad szemmel látható testeket leíró mennyiségek.

  5. 19. században váltott át a fizika fokozatosan a mikroszkopikus leírásra. Makrofizika mikrofizikává változott.A mikro részecskék világában másféle törvények uralkodnak.

  6. A modern fizika megszületésének főbb állomásai: Démokritosz (i.e. 460-370)Az atomok létezésének a gondolata először a görög filozófiában. Elméleti alapon tárgyalt, nem voltak közvetlen megfigyelései az atomnak. Lavoisier (1743-1794) kb. 1970 tisztázta ez elem fogalmát, az elemek közötti súlyarányát a vegyületekben.

  7. Proust (1754-1826) felállította az állandó súlyviszonyok törvényét. Dalton (1766-1844) 1803-1808 között többszörös súlyviszonyok törvényét megállapította, már atomsúlytáblázatotis közölt. Gay – Lussac 1808-ban megállapítja a gázok térfogati arányát.

  8. Avogadro kimondja nevezetes törvényét: Azonos nyomás térfogat és térfogat mellett a gázok azonos számú részecskét tartalmaznak.

  9. A kinetikus gázelmélet nem tudott felelni arra hogyan kapcsolódnak molekulává a vegyületekben az elemek atomjai, és milyen az egyes atomok belő felépítése szerkezete.Az atomok felépítésére vonatkozó első elképzelés a gázkisülések megfigyelése során az úgynevezett katódsugarak vizsgálata alapján született meg.

  10. A klasszikus fizika területein ellentmondások születtek, ahol nem volt lehetősége az embernek érzékszervi tapasztalatszerzésre. (fénysebességgel még nem utaztunk, nem tudtunk bepillantani az atomon belüli mikrovilágba)

  11. A klasszikus fizika ilyen szokatlan körülmények között nem alkalmazható. Relativitás elmélet: fénysebesség közelében jelentkező természettörvények kutatása. Kvantumelmélet: az atomon belüli mikrovilág kutatása.

  12. A relativitáselmélet születése A fény transzverzális hullám, terjedéséhez rugalmas közeg szükséges. Vákuumban c=300000 km/s Mihez viszonyítva?????

  13. Feltételezés: létezik egy a világmindenséget kitartó rugalmas anyag az éter. A gyorsabb transzverzális hullámhoz keményebb étert kellett feltételezni, de ez ellentmond az égitestek akadály nélküli mozgásának a világűrben. Albert Einstein (1879-1955) világhírű német fizikus a speciális relativitás elméletében (1905) felállította a hipotézisét: nincs éter

  14. A fény bármilyen inerciarendszerhez képest c sebességgel terjed. (!) „A józan ész az ifjú korunkig kialakult előítéletek összessége.” Einstein szerint: hibásak az abszolút térről és időről alkotott fogalmaink (a helytelenség csak igen nagy, c –hez közeli sebességeknél válik érzékelhetővé)

  15. A fény terjedési sebességét a testek csak megközelíthetik, de nem érhetik el. A relativitás legfontosabb megállapítása, a tömeg – energia ekvivalencia egyenlet: E=m·c2 A test összenergiája és tömege egymással arányos, eszerint ha egy testnek nő az energiája, akkor nő a tömege is (c közelében válik jelentősé).

  16. Mgj: energia átalakulhat tömeggé és a tömeg is átalakulhat energiává. (Hirosimai atombomba) Az atombombában nyugalmi energia szabadul fel.

  17. Kvantumelmélet születése Max Planck (1858-1947) Az atomok és elemi részecskék világának felfedezésében nagyon fontos lépést tett, a hőmérsékleti sugárzás elméleti leírásával. Tudjuk: a Nap melege elektromágneses hullámok formájában érkezik a Földre. Kevésbé forró testeknek is van hősugárzása, akár látható fényt is kibocsátanak.

  18. Planck elméletileg feltételezte: a testek energiát kisugározni vagy elnyelni csak meghatározott adagokban úgynevezett energiakvantumokban tudnak. Eddig: az energia folytonos mennyiségként szerepelt, bármilyen kicsi lehetett.

  19. Elméletében:egy adott f frekvenciájú fényhullám energiája csak egy megadott érték, az energiakvantum egész számú többszöröse lehet. Az energiaadag nagysága arányos az f frekvenciával. Azaz ε=h∙fahol h=6.62610-34 Js (Planck állandó).

  20. Kirchhoff: megállapította hogy minden test kisugárzása egyenesen arányos a hőelnyelő képességéve. Eszerint az abszolút fekete test képes a legnagyobb mértékű kisugárzásra. Azaz kisugárzási tényezője 1.

  21. A fekete test sugárzási görbéi azt mutatják hogy a test minden hőmérsékleten minden hullámhosszon sugároz. A fekete test színképe folytonos. Wien féle eltolódási törvény: T∙λmax=állandó

  22. Ez lehetőséget ad hogy a testek hőmérsékletét sugárzásuk, színük alapján határozzuk meg. Pl.: vasolvasztók, öntödék, csillagok

  23. Speciális relativitás elmélet szerint:

  24. Általános relativitás elemélet gravitáció kérdéseivel foglalkozik, azaz nemcsak a vonatkoztatási rendszerektől, hanem az anyag jelenlététől, a gravitáció erősségétől is függenek a tér és az idő tulajdonságai.