Uránérc-bányászati lehetőségek Magyarországon

1. Barabás András okl. geológus, ügyvezető WildHorse Energy Hungary Kft. Uránérc-bányászati lehetőségek Magyarországon

2. Történeti áttekintés • 1953 – A mecseki uránérctelep felfedezése • 1956 – megindul az érctermelés az I. Bányaüzemben • 1957 – a II. Bányaüzem termelésbe állítása • 1961 – a termelés megkezdése a III. Bányaüzemben • 1963 – elkészül az Ércdúsító Üzem • 1971 – az I. Bányaüzem bezárása • 1973 – termelésbe áll a IV. Bányaüzem • 1983 – megindul a termelés az V. Bányaüzemben • 1984 – bezár a II. Bányaüzem • 1989. szeptember 22. – minisztertanácsi döntés a bányák bezárásáról • 1991 – haladék a bezárásra, a MECSEKURÁN Kft. megalapítása • 1994 – Kormányhatározat a bányászat befejezéséről • 1997. november 1. – a bányászat befejezése

3. Termelési adatok

4. A bányabezárás okai • Az urán tartósan alacsony világpiaci ára a nyolcvanas évek második felétől (20 USD/kg). • Ezzel szemben a termelési költség a bezáráskor 60-65 USD/kg, de hosszabb távon, reálisan 110-120 USD/kg. A viszonylag magas önköltség okai: • Nemzetközi összehasonlításban közepes vagy annál gyengébb ércminőség. • A telep lencsés kifejlődése miatt a bányászat nehezen gépesíthető, magas az élőmunka-igény. • A bányászat ugyan közvetlenül a felszín közeléből indult, de idővel az egyre növekvő mélység miatt egyes munkahelyeket már hűteni kellett. • A szilikátos uránásványok arányának növekedése miatt a feldolgozás költségei is megnőttek.

5. Az atomenergia nemzetközi megítélése. Egyre erősödő igény a nyersanyagfüggőség csökkentésére. Korszerű, olcsóbb, a környezetvédelmi elvárásoknak is megfelelő bányászati technikák. De legfőképpen: az urán világpiaci ára. Mi változott 1997 óta?

6. Az urán „szabadpiaci” (rövid lejáratú, spot) árának alakulása, 1970-2009 Forrás: Ux Consulting

7. A jelenlegi magas ár okai • A leszerelésből származó készletek elfogyása. • A megelőző 15 év tartósan alacsony ára nem ösztönzött kutatásra, az érckészletek bővítésére. • Működési problémák néhány nagy bányában (Ranger, Cigar Lake - vízbetörés). • Számos új nukleáris projekt világszerte (főleg USA, Kína, India, Japán, Dél-Korea, Európa egyes országai).

8. A jelenlegi magas ár okai • Jelenleg a világ éves urántermelése kb. a fogyasztás 2/3-a → készletezési, felvásárlási láz. • Ennek ellenére 2008-ban nem nőtt, hanem csökkent a termelés 2007-hez képest! Forrás: TradeTech

9. Uránpiaci tendenciák • A középtávú előrejelzések a jelenlegi 60 USD/lb U3O8 (144 USD/kg U) helyett 75 USD/lb (195 USD/kg) spot árat jósolnak. • Az uránkereskedelem kb. 85%-át adó hosszú távú szerződésekben foglalt ár már most is 70 USD/lb (182 USD/kg) körül mozog. • A rövidesen kialakuló kínálati hiány miatt a hosszú távú szerződéses ár akár 100 USD/lb (260 USD/kg) is lehet.

10. Ércesedési típusok, területek Ásványvagyon Kutatási területek, bányatelkek A kitermelés lehetséges módszerei Gazdaságossági kérdések Magyarországi helyzet napjainkban

11. Ércesedési típusok és területek • Magyarország területének kb. 30-40%-át érintették az előző évtizedek uránkutatásai, de ipari minőségű telepek csak a Mecsek környékén fordulnak elő. • Hazánkban csak üledékes uránérctelepek vannak, ezek jellemzője a gyengébb minőség, de gyakran nagy kiterjedés. Hazai altípusok: • homokkőben kialakult, rétegszerűen elhelyezkedő lencsék (Nyugat-Mecsek, Máriakéménd-bári vonulat); • fiatal, laza üledékekben, szerves anyagokhoz kötődően létrejött telep (Dinnyeberki); • fiatal, laza, homokos üledékben kialakult „roll front” (szalagszerűen, hosszan kígyózó redox front) típus (Bátaszék).

12. Magyarország uránércvagyona • Az Országos Ásványvagyon Nyilvántartás szerint (földtani vagyon): • Ezek szerint a megkutatott ércvagyon fémurán-tartalma az eddig kitermelt mennyiség kb. 1,5-szerese, a reménybeli vagyon esetében pedig akár a háromszorosa is lehet.

13. A nyilvántartott ércvagyon problémái • A készletszámítási területek az érces összlet ismert előfordulásának csak egy részét fedik le.

14. A nyilvántartott ércvagyon problémái • Az érctelep lencsés kifejlődése miatt a szokványos geostatisztikai módszerek készletszámítási alkalmazása gondokat vet fel, ezért bevezették az „ércesedési koefficienst”, mely igen óvatos, konzervatív megközelítést jelentett. • Az így kiszámított ércvagyon rendre túligazolódott a bányászati kitermelés során:

15. A nyilvántartott ércvagyon problémái • Mivel a nyilvántartott ércvagyont is az „ércesedési koefficiens” használatával számították ki, jogos a feltételezés, hogy a tényleges készlet a nyilvántartott másfélszeresét is elérheti. • E probléma kiküszöbölésére jelenleg folyik a készletek leginkább perspektivikus részének újraszámítása, mely figyelembe veszi mind a külszíni fúrási adatokat, mind pedig a bányabeli tapasztalatokat. • Mindezeken túlmenően, az Országos Ásványvagyon Nyilvántartás nem tartalmazza a kisebb, de már ismert előfordulások (Dinnyeberki, Bátaszék) érckészleteit sem.

16. Kutatási területek, bányatelkek • Hazánkban jelenleg csak a 100%-os állami tulajdonú Mecsek-Öko Zrt. rendelkezik uránércre megállapított bányatelkekkel. Rajta kívül még három cégnek vannak kutatási területei.

17. Kitermelési módszerek • ISL technológia („helyben kioldás”, földalatti perkoláció): O2 és CO2 tartalmú víz cirkuláltatása az érces rétegen keresztül, majd a kioldott urán leválasztása az oldatból a külszínen. Magyarországon csak a bátaszéki ércesedésnél alkalmazható.

18. Kitermelési módszerek • Mélyművelés:a „hagyományos” föld alatti bányászat, a mecseki lelőhelyen csak ez alkalmazható, de egy mai bánya sok mindenben különbözne a régitől: • sok függőleges akna helyett mindössze egyetlen, külszínre nyíló lejtősaknapár, valamint esetleg két függőleges légakna; • aknaszállítás és csillés tárószinti szállítás helyett kizárólag dízelüzemű gépjárművekkel történő szállítás a lejtősaknán keresztül; • magasabb fokú gépesítettség a fejtésben; • a korábbihoz képest kb. kétszeres éves érctermelés; • megmaradó üregek helyett visszatömedékelés meddőkőzettel vagy ércfeldolgozási meddőzaggyal; • a visszatömedékelés miatt sokkal kevesebb, külszínen elhelyezendő meddőanyag; • egyetlen, kisebb területre koncentrált külszíni létesítmények.

19. Kitermelési módszerek • Ércfeldolgozás:a mélyműveléshez kapcsolódó feldolgozás is alapvetően más lenne, mint régen: • Savas feltárás helyett szódás feltárás – ez az urán mellett lényegesen kevesebb elemet, iont mobilizál a kőzetből. • Lehetőség szerint a meddőzagy visszatömedékelése a bányaüregekbe – jóval kevesebb külszíni zagyelhelyezés. • Száraz zagy technológia – a zagynak a bányaüregekbe vissza már nem juttatható, kisebb részét mindössze 20%-os nedvességtartalom mellett rakják a zagytározóba, ami a zagytározó sokkal nagyobb mechanikai stabilitását eredményezi, ugyanakkor jelentősen csökkenti az oldatelszivárgás lehetőségét, még a szigetelés sérülése esetén is.

20. Gazdaságosság és kutatási kockázat • Máriakéménd-bári vonulat: • kutatási kockázat: magas, elsősorban a mélység tekintetében, de jelentős ásványvagyont eredményezhet; • beruházási és termelési költség: becslések még nem készültek, de bizonyosan magas lenne; • működés időtartama: bizonytalan. • Dinnyeberki és környéke: • kutatási kockázat: magas, bár már ismert az ércelőfordulás, de ennek mérete kicsi, és a korábbi kutatások nem találtak több telepet; • beruházási és termelési költség: becslések még nem készültek, de fajlagosan bizonyosan magas lenne a kicsi telepméret miatt; • működés időtartama: bizonytalan.

21. Gazdaságosság és kutatási kockázat • Bátaszék: • kutatási kockázat: közepes, már ismert az ércelőfordulás, de teljes mérete még ismeretlen (a jelenleg ismert túl kicsi egy beruházáshoz); • beruházási és termelési költség: alacsony, valószínűleg 30-40 USD/lb U3O8 (78-104 USD/kg U) szinten tartható; • működés időtartama: az érctelep méretétől függően 10-20 év. • Mecsek: • kutatási kockázat: kicsi, jelentős terület és ásványvagyon már kellően megkutatott; • beruházási és termelési költség: viszonylag magas, jelenlegi számítások szerint kb. 70 USD/lb U3O8 (182 USD/kg U) ár felett lenne nyereséges a bányászat; • működés időtartama: minimum 25 év. • Összes többi terület: • igen magas kutatási kockázatú, érctelepek megléte bizonytalan, költségek még nem becsülhetők.

22. Gazdaságosság - konklúzió • A mecseki lelőhelyben egyértelműen nagy lehetőségek rejlenek, érdemes részletes megvalósíthatósági tanulmányt kidolgozni. • A többi területen a gazdaságosság a kutatási eredmények és az uránár alakulásának függvénye.

23. Köszönöm a figyelmet!