slide1 l.
Download
Skip this Video
Loading SlideShow in 5 Seconds..
Csillagászati földrajz PowerPoint Presentation
Download Presentation
Csillagászati földrajz

Loading in 2 Seconds...

play fullscreen
1 / 44

Csillagászati földrajz - PowerPoint PPT Presentation


  • 413 Views
  • Uploaded on

Csillagászati földrajz. Petrovay Kristóf – Sik András. Mi a csillagászati földrajz ?. Csillagászati földrajz ≠ csillagászat Földrajzi rész-diszciplína : a Földre (is) vonatkozó csillagászati ismeretek rendszere. Mi a csillagászati földrajz ?. I. Térbeli és időbeli tájékozódás.

loader
I am the owner, or an agent authorized to act on behalf of the owner, of the copyrighted work described.
capcha
Download Presentation

PowerPoint Slideshow about 'Csillagászati földrajz' - amaris


An Image/Link below is provided (as is) to download presentation

Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author.While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server.


- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - E N D - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
Presentation Transcript
slide1

Csillagászati földrajz

Petrovay Kristóf – Sik András

slide2

Mi a csillagászati földrajz?

  • Csillagászati földrajz ≠ csillagászat
  • Földrajzi rész-diszciplína: a Földre (is) vonatkozó csillagászati ismeretek rendszere.
slide3

Mi a csillagászati földrajz?

I. Térbeli és időbeli tájékozódás

  • Égi koordinátarendszerek (szférikus csillagászat)
  • Időszámítás
  • Földrajzi helymeghatározás
slide4

Mi a csillagászati földrajz?

II. A Föld mint égitest

alapvetően befolyásolja a földrajzi folyamatokat

  • Alakja
  • Mozgásai (forgás, keringés, ezek időbeli változásai)
slide5

Mi a csillagászati földrajz?

III. Földön kívüli világtér

  • Közeli égitestek, kiemelten:

Nap

Hold

Bolygók – összehasonlító planetológia

Kis égitestek

  • Tejútrendszer
  • Kozmológia
slide6

Tematika

2013. IX. 10.: Követelmények, bevezetés, csillagászat-történet

2013. IX. 17.: Tájékozódás a Földön és az égbolton

2013. IX. 24.: Koordináta-átszámítás, égitestek látszólagos mozgása

2013. X. 1.: Időszámítás, naptár, földrajzi helymeghatározás

2013. X. 8.: A Föld alakja és mozgásai

2013. X. 15.: Szoláris éghajlati övezetek, az eljegesedések okai

2013. X. 22.: 1. zárthelyi dolgozat

2013. X. 29.: őszi szünet

2013. XI. 5.: A Nap

2013. XI. 12.: A Naprendszer

2013. XI. 19.: A Hold és a kőzetbolygók

2013. XI. 26.: Óriásbolygók és kis égitestek

2013. XII. 3.: Helyünk a Világegyetemben

2013. XII. 10.: 2. zárthelyi dolgozat

slide7

Ajánlott irodalom

http://astro.elte.hu/~kris/csillrajz

slide8

Az emberiség világszemléletének fejlődése

  • A csillagászat a legrégebbi természettudomány:
  • szabályosan ismétlődő + váratlan jelenségek
  • rendszeres megfigyelés képessége
  • tudományos / misztikus magyarázatok keresése
slide10

Az emberiség világszemléletének fejlődése

  • A csillagászat a legrégebbi természettudomány:
  • szabályosan ismétlődő + váratlan jelenségek
  • rendszeres megfigyelés képessége
  • tudományos / misztikus magyarázatok keresése
  • ASZTRONÓMIA asztrológia (áltudomány)
  • gyakorlati élet igényei: tájékozódás (kereskedelem)
  • naptár (mezőgazdaság)
slide11

Babilon

  • Nap és Hold járása
  • Hónap hossza
  • Nap, Hold, Merkúr, Vénusz, Mars, Jupiter, Szaturnusz
slide12

Kína

Kína

  • Nap- és holdfogyatkozások időpontja: tapasztalati úton †
  • Teljes szög osztása: 365 és ¼ fok
  • Kr. e. II. sz.: Föld gömb alakú, világmindenség végtelen
slide13

Egyiptom

  • Kevésbé fejlett, de a papok hatalmának alapja volt
  • Nílus áradása (Szíriusz heliákus kelése) → naptár
  • Gnomon
  • Égtájak pontos meghatározása → piramisok tájolása
  • Vénusz a Nap körül kering
slide14

Stonehenge (Kr.e. 3000-1600)

  • Salisbury mellett
  • Nap járása
  • Tavaszi napéjegyenlőség
  • Fogyatkozások időpontja
  • Nincs írásos emlék
slide15

Görögök

  • Megfigyelés mellett magyarázat-keresés is
  • Matematikai leírások, modellek
  • (Harmonikus világ, Pitagoraszi világkép)
  • Fizikailag gyenge lábakon
  • A Nap és a csillagok mozgása aránylag egyszerű modellel leírható (ld. szférikus csillagászat)
  • Gond a bolygókkal van!
slide16

Arisztarkhosz (Kr.e. 320-250)

1. Nap-Föld, Nap-Hold távolság viszonylagos meghatározása

2. Hold < Föld << Nap

→ Föld kering a Nap körül

HELIOCENTRIKUS VILÁGKÉP!

slide17

Eratoszthenész (Kr.e. 276-194)

Föld kerületének meghatározása

50 x 5 000 stadion = 250 000 stadion ≈ 39 690 km, R = 6317 km

slide18

Hipparkhosz (Kr.e. 190-125)

csillagkatalógus, magnitúdó-skála

tavaszpont eltolódása (precesszió)

földrajzi szélesség és hosszúság

slide19

Ptolemaiosz (Kr.u. 90-161)

„Megale szüntakszisz” (=Nagy Gyűjtemény, Almagest)

→ 1500 évig meghatározó! Mert pontos előrejelzést ad.

GEOCENTRIKUS VILÁGKÉP!

slide20

Ptolemaiosz (Kr.u. 90-161)

Szférák(kristálygömbök):

Hold

Merkúr

Vénusz

Nap

Mars

Jupiter

Szaturnusz

Csillagok

slide21

Ptolemaiosz (Kr.u. 90-161)

Probléma:

bolygók „furcsa” (hátrafelé irányú, retrográd) mozgása

slide23

Iszlám kultúra (arabok) I.

  • Római Birodalom idején arab közvetítés
  • Ptolemaiosz világképe
  • Hindu számjegyek

(Al-Khwarizmi, 780-850, Bagdad)

  • Fordítások (görög → szír → arab)
  • Rendkívül pontos mérések, csillagkatalógusok
  • Ekliptika és az égi egyenlítő hajlásszögének változása
  • Csillagászati szókincs (zenít, nadír, azimut, Aldebaran,…)
slide24

Iszlám kultúra (arabok) II.

Al-Biruni (973-1048, perzsa)

  • Forog a Föld?
  • A Nap is csillag?
slide25

Európa – „túl a sötét középkoron”

  • Hispánia – kapcsolat az arab világgal
  • Hézagok Ptolemaiosz rendszerén:
  • Miért halad mindig együtt a Merkúr és a Vénusz a Nappal?
  • Miért olyan nagy a Mars fényingadozása?
  • Bolygótáblázatok ekkorra már pontatlanok
  • Tengerhajózás  pontosabb navigáció kell!
slide26

Mikolaj Kopernik (1473-1543)

lengyel kanonok (nem pap, hanemegyházi tisztviselő)

HELIOCENTRIKUS VILÁGKÉP

  • A Föld középpontja csak a Hold-pálya középpontja
  • Minden bolygó pályája megkerüli a Napot
  • Az égbolt távolságához képest a bolygórendszer méretei elhanyagolhatók
  • A Föld forog a tengelye körül, kering a Nap körül
  • Könyvét csak halálos ágyán láthatta (Osiander előszava: nem a valóság, csak hipotézis)
slide27

Mikolaj Kopernik (1473-1543)

Hátrányai:

  • Hitt a ptolemaioszi kristályszférákban
  • Kör alakú bolygópályák (epiciklusok, Merkúr: 5 kör)

→ előrejelzési problémák!

slide28

Giordano Bruno (1548-1600)

  • A Nap is egy csillag a sok közül
  • A világegyetem végtelen
  • Tele van intelligens lényekkel
  • Eretnekség, máglyahalál
slide29

Tycho de Brahe (1546-1601)

  • Hatalmas észlelési anyag (Hven sziget: Uraniborg)
  • Elvetette a heliocentrikus világképet a „parallaxis” hiánya miatt (nem vette észre)
  • Hibrid: a Nap a Föld körül, de a többi bolygó a Nap körül
  • 1577: üstökös – mozgását a kristályszférák nem akadályozhatják! → nincsenek kristálygömbök
slide30

Galileo Galilei (1569-1642)

1609: távcső („szabadalmi jog” a Velencei Szenátusnak)

→ „2 hónap alatt (Nov., Dec.) több világrengető felfedezést tett, mint bárki más őelőtte”

1623: Dialógusok

a kopernikuszi világkép burkolt támogatása

Salviati (Galilei) – Sagredo – Simplicio (pápa?)

slide32

Galileo Galilei (1569-1642)

Vénusz fényváltozásai

slide34

Galileo Galilei (1569-1642)

Hold hegyei és „tengerei”

slide35

Galileo Galilei (1569-1642)

Tejút = sok csillag

slide36

Galileo Galilei (1569-1642)

  • A tudomány általános módszerének atyja:
  • hipotézis
  • előrejelzés
  • megfigyelés/kísérlet reprodukálható feltételekkel
  • bizonyítás/cáfolat
  • szükség esetén a hipotézis módosítása

Gravitációs kísérletek (ejtőtorony)

Inkvizíció miatt állításainak megtagadása

slide37

Johannes Kepler (1571-1630)

Tycho de Brahe asszisztense

királyi csillagász, Prága (VIII.)

1604: új csillag (szupernova)

→ Arisztotelész téved, a világ nem változatlan!

Harmonice mundi

slide38

Johannes Kepler (1571-1630)

1. törvény: „Minden bolygó ellipszispályán kering, amelynek egyik fókuszában a Nap található.”

slide39

Johannes Kepler (1571-1630)

2. törvény: „Bolygók területi sebessége állandó.”

slide40

Johannes Kepler (1571-1630)

Már nyomdában volt a Harmonice Mundi, amikor Kepler hozzáírta még a 3. törvényt.

„…először azt hittem, hogy álmodok és arra gondoltam, hogy talán a kiindulási feltételek közé véletlenül becsempésztem a végkövetkeztetést. De nem! Mindez egészen bizonyos és pontos, hogy

A bolygók Nap körüli keringési időinek négyzetei úgy aránylanak egymáshoz, mint az átlagtávolságaik köbe.”

a: fél nagytengely

T: keringési idő

slide41

Isaac Newton (1643-1727)

1642. karácsonyán született, de születési időpontja „egy évet csúszott”, mert 1752 előtt Anglia még nem a Gergely-féle naptárt használta.

Princípia – minden idők legcsodálatosabb tudományos műve

általános gravitációs törvény

Kepler-törvények fizikai magyarázata(egységesen, a zuhanó kőhöz hasonlóan)

slide42

További bolygófelfedezések

Uránusz-bolygópálya „rendetlenségei”

Neptunusz felfedezése (1846, Galle)

(igazából többen is látták már korábban,

pl. Galilei)

szerencséjük volt a számításokkal

Plútó felfedezése (1930, Tombough)

  • egymás fölé helyezett képek átvilágítása
  • névadás: Percival Lowell kezdőbetűi
  • TÚL KICSI!
slide44

XX. század – űrkutatás földrajzi hatásai (vázlat)

Űrkorszak (1957-)

Műholdak, űrszondák, űrrepülés

Gazdag megfigyelési anyag

földrajzi szempontból:

  • űrfelvételek, egyéb adatok a Földről (távérzékelés)
  • bolygókra vonatkozó ismeretek (összehasonlító planetológia)

Tájékozódási-navigációs rendszerek (pl. GPS)