Természetvédelem

1. Természetvédelem KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI AGRÁRMÉRNÖKI BSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI BSc

2. A természetvédelmi szabályozás az Európai Unióban HEFOP 3.3.1.

3. Az Európai Unió Természetvédelmi Irányelvei • Madárvédelmi Irányelv(Wild Birds Directive, 79/409/EEC) • Élőhelyvédelmi Irányelv (Habitats Directive, 92/43/EEC) • NATURA 2000 Irányelv HEFOP 3.3.1.

4. Madárvédelmi Irányelv • Madárvédelmi Irányelv(Wild Birds Directive, 79/409/EEC) • 1979. • A madárvédelmi irányelv általános célja a tagállamok területén, természetes módon előforduló összes madárfaj védelme. Különleges madárvédelmi területnek azok a régiók számítanak, amelyek az 1. mellékletben felsorolt, a tagállam területén rendszeresen előforduló és átvonuló fajok nagy állományainak adnak otthont, valamint a vízimadarak szempontjából nemzetközi jelentőségű vizes élőhelyeket foglalnak magukban. HEFOP 3.3.1.

5. Madárvédelmi Irányelv I. melléklet • Azoknak a fajoknak a listája, amelyek fennmaradásának és szaporodásának biztosítása érdekében elterjedési területükön az élõhelyüket érintõ speciális védelmi intézkedésekre van szükség. Ebben az összefüggésben figyelembe kell venni: • a kipusztulással fenyegetett fajokat; • az élõhelyük meghatározott változásaira érzékeny fajokat; • a kis állományuk vagy korlátozott helyi elterjedésük miatt ritkának minõsített fajokat; • az élõhelyük specifikus jellege miatt különleges figyelmet érdemlõ egyéb fajokat. • Az állományszintek változásának irányát és ingadozásait az értékelések háttérinformációiként figyelembe kell venni. HEFOP 3.3.1.

6. Madárvédelmi Irányelv • A tagállamok a számuk és méretük szerint legalkalmasabb területeket e fajok védelme érdekében különleges madárvédelmi területekké minősítik, figyelembe véve a fajok védelmi szükségleteit azokon a földrajzilag meghatározott tengeri és szárazföldi területeken, ahol ezt az irányelvet alkalmazni kell. HEFOP 3.3.1.

7. Madárvédelmi Irányelv HEFOP 3.3.1.

8. Különleges Madárvédelmi Területek (SPA) HEFOP 3.3.1.

9. Élőhelyvédelmi Irányelv • Élőhelyvédelmi Irányelv (Habitats Directive, 92/43/EEC) • 1992. • Az élőhelyvédelmi irányelv fő célkitűzése a biológiai sokféleség megóvása, a fajok és élőhelytípusok hosszú távú fennmaradásának biztosítása, természetes elterjedésük szinten tartásával vagy növelésével. • Az irányelv írja elő az európai ökológiai hálózat, a Natura 2000 létrehozását, melynek a madárvédelmi irányelv rendelkezései alapján kijelölt területek is részei. HEFOP 3.3.1.

10. Élőhelyvédelmi Irányelv • Az Élőhelyvédelmi Irányelv a madarakon kívül minden más élőlény és ezek élőhelyeinek védelme érdekében Különleges Természetmegőrzési Területek (Special Areas of Conservation, SAC) kijelölését írja elő a tagországok számára. HEFOP 3.3.1.

11. Élőhelyvédelmi Irányelv • A Különleges Természetmegőrzési Területek kijelölése három lépcsőben történik: • Az Élőhelyvédelmi Irányelv függelékeiben szereplő élőhely- és fajlisták alapján a tagországok kötelezettsége a javasolt Különleges Természetmegőrzési Területeket tartalmazó nemzeti lista elkészítése. • A tagországokkal együttműködve az Európai Bizottság által megbízott tudományos munkacsoport feladata a nemzeti listák alapján a Közösségi Jelentőségű Területek (Sites of Community Interest – SCI) kiválasztása. • A Közösségi Jelentőségű Területek kiválasztása után a tagországok kötelezettsége a kiválasztást követő hat éven belül a Különleges Természetmegőrzési Területek kijelölése. HEFOP 3.3.1.

12. Élőhelyvédelmi Irányelv HEFOP 3.3.1.

13. Különleges Természetmegőrzési Területek HEFOP 3.3.1.

14. NATURA 2000 • A Natura 2000 hálózat létrehozásának célja az Európai Unió területén vadon élő növény- és állatfajok, valamint azok természetes élőhelyeinek védelme. Ezek az élőhelyek Európát behálózva alkotják a vadon élő élőlények egyre fogyatkozó menedékeit. • A Natura 2000 tudományos szempontok alapján kijelölt összefüggő európai ökológiai hálózat. HEFOP 3.3.1.

15. NATURA 2000 • A Natura 2000 hálózat kijelölésének és fenntartásának jogi hátterét az 1979-ben megalkotott, a vadon élő madárfajok védelméről szóló Madárvédelmi Irányelv (Wild Birds Directive), valamint az 1992-ben a tagországok által elfogadott, a természetes élőhelyek, vadon élő állatok és növények védelméről szóló Élőhelyvédelmi Irányelv (Habitats Directive) rendelkezései alkotják. HEFOP 3.3.1.

16. HEFOP 3.3.1.

17. NATURA 2000 HEFOP 3.3.1.

18. NATURA 2000 • Az Élőhelyvédelmi Irányelv egyértelműen kifejezi, hogy a Natura 2000 területek kijelölésével nem a gazdasági fejlődés leállítása, nem zárt rezervátumok létrehozása a cél, ahol minden emberi tevékenység tiltott. • Egy terület Natura 2000 hálózat részévé történő kijelölése nem jelenti az emberi tevékenységek korlátozását, ha azok környezetvédelmi szempontból fenntarthatóak, nem veszélyeztetik a terület, vagy a területen megtalálható élőhelyek egységét, valamint a területre vonatkozó fajvédelmi terveket. HEFOP 3.3.1.

19. NATURA 2000 • Magyarországon is vannak példák, amelyek bizonyítják, hogy a természetvédelmi szempontok összhangba hozhatók a gazdasági tevékenységek életképességével: • Természetkímélő mezőgazdaságpl.: Apaj-puszta, Kiskunság • Tartamos erdőgazdálkodáspl.: Királyréti Erdészet, Börzsöny • Fenntartható vadgazdálkodáspl.: Moson Projekt, Kisalföld HEFOP 3.3.1.

20. NATURA 2000 • Vizes élőhelyek létrehozása, rekonstrukciópl.: Hevesvezekény • Oktatás, környezeti neveléspl.: Madarász suli • Közlekedési infrastruktúra – alternatívákkalpl.: Hagymás-mocsár, Hortobágy, HNPI • Természetvédelmi vagyonkezeléspl.: Bihari-sík Tájvédelmi Körzet, HNPI • Fenntartható turizmuspl.: Medves-hegység HEFOP 3.3.1.