A bankszabályozás kihívásai és változásai a pénzügyi-gazdasági válság hatására

1. A bankszabályozás kihívásai és változásai a pénzügyi-gazdasági válság hatására Mérő Katalin

2. Válságtanulságok –bankszabályozási-, és felügyelési hibák a válság előtt • Az egyes bankokra fókuszáló mikroprudenciális szabályozás nem képes megakadályozni a rendszerszintű bankválságokat • A bankok tőkéje jelentősen felhígult, a szabályozás olyan forrásokat is elfogadott tőkének, amiknek nem volt megfelelő a veszteségviselő képessége • A válság előtt a likviditás szabályozása feleslegesnek tűnt • A banki vezetők javadalmazási rendszere erkölcsi kockázatot keletkeztetett • A bankfelügyelés intézményi rendszere nem volt alkalmas a válság megelőzésére REAKCIÓ: számos új szabályozó elem kidolgozása

3. Egyedi vs. rendszerszintű kockázatok Egyedi kockázatok: a bankok legyenek felkészültek az exogén kockázatok azonosítására, mérésére, kezelésére, és legyen tőkéjük arra, hogy a betétesek pénze akkor is biztonságban legyen, ha a kockázatok nagyobbak lennének a korábban várhatónál • mikroprudenciális szabályozás Rendszerszintű kockázatok: a banki kockázatvállalás és kockázatkezelés a pénzügyi rendszer egészére hatással van • Rendszerkockázatilag fontos intézmények szabályozása • A bankrendszer egészében felépülő endogén kockázatok kezelése

4. A rendszerkockázatilag fontos intézmények (SIFI) szabályozása • too-big-to-fail erkölcsi kockázata, versenyelőnye → növekedési motiváció • too-big-to-save: 2008-ban 30 bankcsoport idegen forrása haladta meg a székhelyéül szolgáló ország GDP-jének 50%-át (UBS: 3,7; ING:2,2…..KBC 1; Erste 0,67…….OTP 0,39) • Indikátorrendszer kialakítása a SIFI-k meghatározására: hatás alapú megközelítés (méret, pénzpiaci kapcsolatok, helyettesíthetőség,nemzetközi jelleg, komplexitás) • 73 legnagyobb bankcsoport elemzése → 29 SIFI • Sávos többlettőke előírás a SIFI-k számára 2016-tól fokozatosan • Potenciális hatások: csődvalószínűség csökkentése, RoE csökkentése, aktivitási képesség csökkentése, kalibrációtól függően versenysemlegesség támogatása

5. Endogén kockázatok kezelése – meglevő eszközök • Hitelezéshez kapcsolódó eszközök – LTV, PTI korlátok előírása, hitelezési vagy hitelnövekedési korlátok • Likviditáshoz kapcsolódó eszközök - nyitott pozíciós limit, lejárati transzformációs korlát, likviditás tartási kötelezettség • Tőkekövetelményhez kapcsolódó eszközök –osztalékfizetési korlátok, anticiklikus tartalékolás vagy tőkekövetelmény

6. Endogén kockázatok kezelése – új szabályok Anticiklikus szabályozás igénye: • Anticiklikus tartalékképzési szabályok • Anticiklikustőkepufferekkialaítása • Tőkemegőrzési puffer • Nemzeti hatáskörben előírandó anticiklikustőkepuffer • Túlzott tőkeáttétel felépülésének megakadályozása Egyéb szabályok: • Sok piaci szereplő hasonló magatartása teszi endogénné a kockázatokat (pl. strukturált értékpapírosítás, devizahitelezés) → tevékenység korlátozásának vagy tiltásának lehetősége

7. Következtetések • Szemléletbeli fordulat a válság előtti trendekhez képest: szabály alapú → elvi alapú → szabály alapú • Szabályozási ciklusok a pénzügyi válságok mentén → jobb szabályozás vs. túlszabályozás (tartós és átmeneti szabályozási elemek) Egy speciális EU-s probléma: az európai bankok többlettőke követelménye vs. az európai bankok által vállalt túlzott szuverén kockázatok