Download
modern gazdas gi rendszerek a modern kapitalizmus n.
Skip this Video
Loading SlideShow in 5 Seconds..
Modern gazdas ági rendszerek – A modern kapitalizmus PowerPoint Presentation
Download Presentation
Modern gazdas ági rendszerek – A modern kapitalizmus

Modern gazdas ági rendszerek – A modern kapitalizmus

141 Views Download Presentation
Download Presentation

Modern gazdas ági rendszerek – A modern kapitalizmus

- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - E N D - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
Presentation Transcript

  1. Modern gazdasági rendszerek – A modern kapitalizmus Ing. Dudás Tamás, PhD.

  2. Alapvető gazdasági rendszerek

  3. Kapitalista gazdasági rendszer (Piacgazdaság) • Definíció – a kapitalista gazdasági rendszer olyan gazdasági rendszer, amelyben a magántulajdon a domináns tulajdonforma és amelyben a piac a domináns koordinációs mechanizmus • Ebben a gazdasági rendszerben a profit a gazdasági tevékenységek fő motivációja és a rendszert a kereslet és a kínálat mechanizmusa működteti az ármechanizmus segítségével • A befektetési döntéseket döntő mértékben a magánszféra hozza meg, a termelési és disztribúciós folyamatok racionálisan cselekvő vállalatok kezében vannak

  4. Kapitalizmus szó eredete • A Kapitalista (Kapitalist) szót először Marx és Engels használta a Kommunista kiáltványban (1848) – de a kapitalizmus kifejezés még itt nem fordult elő • A kapitalizmus szót először William Thackeray angol író használta 1854-ben, de még nem a mai jelentésében • A mai modern értelemben a kapitalizmus szót Werner Sombart (A modern kapitalizmus) és Max Weber (A protestáns etika és a kapitalizmus szelleme című művében) használta 1902-ben illetve 1904-ben

  5. A kapitalista gazdasági rendszer elméleti alapjai • A kapitalista gazdasági rendszer alapját képező elméletek több hullámban születtek • Az első hullámba az ipari forradalom idejében született elméletek sorolhatók (18. és 19. század) – Chydenius, Smith, Ricardo, Marx) • További fontos elméletek születtek a 20. században – a nagy gazdasági válság idején (Keynes) és a hidegháború korszakában (Hayek és Friedman)

  6. A kapitalista gazdasági rendszer elméleti alapjai • 1765 – egy finn politikus – Anders Chydenius – volt az első, aki a gazdasági liberalizmus eszméit hirdette (11 évvel Adam Smith - A nemzetek gazdagsága megjelenése előtt) • Adam Smith fő műve a modern kor egyik legnagyobb hatású könyve, mely megalapozza a modern közgazdaságtan alapjait. A kor további közgazdászai is átveszik Smith fogalmait (még Karl Marx is)

  7. Szabadság - A kapitalista rendszer fő vonása a klasszikus közgazdászok szerint • A gazdaság szereplői az önérdek alapján cselekszenek • Szabad (nemzetközi) kereskedelem • Szabad technológiai fejlődés

  8. A piacgazdaság történeti típusai • Szabadversenyes (korai) piacgazdaság • Vegyesgazdaság

  9. A korai és a modern piacgazdaság néhány fő jellemzője

  10. Vegyesgazdasági rendszerek fő típusai (Katzenstein, Zysman)

  11. Piac által vezérelt gazdaság • A legszűkebb körre korlátozz az állam szerepét a gazdaságban és a legtöbb teret engedi a piaci szabályozásnak • Ennek ellenére itt is lehet jóléti állam, redisztibúció, állami tuljdon, versenyszabályozás stb. • Fontos – az állam nem avatkozik be szelektív módon a vállalati szférába • Az erőforrások allokációjában a piacé marad a döntő szerep

  12. Piac által vezérelt gazdaság • A tőkefelhalmozásban a tőkepiac szerepe nagy, a bankok és az állam szerepe viszonylag csekély • Az a gazdasági rendszer, ahol a tőzsde játssza a legfontosabb szerepet a tőkefelhalmozásban, csak kis teret enged az állami beavatkozásoknak • Példa – USA vagy az Egyesült Királyság

  13. Állam által vezérelt gazdaság • A modern piacgazdaság azon modellje, amely a legnagyobb szerepet juttatja az államnak • Az állam autonóm módom beavatkozik a vállalati szférába és szelektíven befolyásolja ennek működését • Módszerek – beruházások és K-F finanszírozása, kedvezményes hitelek és támogatások stb. • A tőkepiac szerepe nem jelentős, a bankok és az állam szerepe viszont nagy • Kiemelt szerepet játszanak a bankok, melyek elsősorban a hosszú és rövidtávú hitelezés funkcióját látják el

  14. Állam által vezérelt gazdaság • A bankoknak gyakran jelentős érdekeltségeik vannak a vállalati szférában és nem ritkán befolyást gyakorolnak a vállalatok üzletpolitikájára is • A kereskedelmi bankok gyakran teljesen vagy részlegesen állami tulajdonban vannak és a vállalatok pedig rászorulnak a bankok által mozgósítható forrásokra • Példa – Japán vagy Franciaország

  15. Tárgyalásos (neokorporatív) gazdaság • Ez a gazdasági rendszer a gazdaságban kulcsszerepet játszó szereplők érdekszervezetei között létrejött alkuk rendszere révén koordinálja a piac és az állam gazdaságot szabályozó folyamatait • Az állam kívül marad a mikroszférán, de a mikrofolyamatokat nem csak a piac határozza meg • Ebben a modellben az állam nem autonóm szereplő, hanem a gazdasági érdekcsoportok foglya • Demokratikus korporatizmus vs. Autoritariánus korporatizmus

  16. Demokratikus korporatizmus • Szociális partnerség ideológiája • A gazdasági érdekcsoportok centralizált és koncentrált rendszere • Politikai alkuk a politikai szereplők között • 3 fő érdekcsoport – munkáltatók, munkavállalók és az állam • Miről döntenek? – bérek, árak, növekedés, adók, foglalkoztatás, jólét, stabilitás, az ipar modernizálása stb. • Példa – Ausztria, Svédország, Norvégia, Dánia...

  17. Szociális korporatizmus vs. Liberális korporatizmus

  18. Korai iparosítás modellje • A feudális arisztokrácia és az abszolutista állam gyenge volt • Parlamenti politikai rendszer jött létre korán és a mezőgazdaságot üzleti alapon szervezték meg • Jellemzője a kiegyensúlyozott gazdasági fejlődés, a vállalkozások viszonylag kis mérete, az ipari koncentráció alacsony foka, kevéssé korlátozott piaci verseny • A vállalat lett a gazdaság legfontosabb szereplője, az állam passzív szerept lát el

  19. Korai iparosítás modellje • A munkásmozgalom decentralizált, reformista és elkülönül a politikai pártoktól • Az államnak nincenek megfelelő eszközei a vállalati szférába való beavatkozásba • Példa – USA vagy Nagy-Britannia • A korai iparosítás a piac által vezérelt gazdasághoz vezet

  20. Megkésett iparosítás modellje • A feudalizmus erős volt, ezért az arisztokrácia meghatározó szerepének fölszámolása megkésve ment végbe • Jellemzői a robbanásszerű fejlődés, a vállalkozások nagy méretei, az ipari koncentráció magas foka és a nehézipar túlsúlya • A bankrendszer vált a gazdaság kulcsszereplőjévé és az állam az ipari fejlődés fontos tényezőjévé vált. A folyamat jellemzője tehát az állam, a beruházási bankok és az állam szoros együttműködése • A munkásmozgalom is centralizált és a politikai pártokhoz kapcsolóodik

  21. Megkésett iparosítás modellje • Példa – Japán, ahol az iparosodás csak a 19. század második felében indult el • Példa – Dél Kórea, mely a 60. években Park tábornok irányítása alatt komoly gazdasági fejlesztésekbe kezdett, melyeket az állam irányított • A megkésett iparosítás az állam által vezérelt gazdasághoz vezet