1 / 165

Helyi Vidékfejlesztési Stratégia – D.Z.Nektár LNP Kft.

Helyi Vidékfejlesztési Stratégia – D.Z.Nektár LNP Kft. Összefogással a dél-zempléni örökség fenntartható fejlődéséért!. Budapest, 2009 November 27.

haruko
Download Presentation

Helyi Vidékfejlesztési Stratégia – D.Z.Nektár LNP Kft.

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. Helyi Vidékfejlesztési Stratégia – D.Z.Nektár LNP Kft. Összefogással a dél-zempléni örökség fenntartható fejlődéséért! Budapest, 2009 November 27. A dokumentumban szereplő összes szellemi termék a European Public Advisory Partners (EPAP) kizárólagos tulajdonát képezi. A dokumentum bármely részét idézni, forrásként felhasználni csak az EPAP előzetes hozzájárulásával, a forrás pontos megjelölésével szabad.

  2. Tartalom • A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia összefoglalása • Helyzetelemzés • Fő fejlesztési prioritások és fejlesztési intézkedések, forrásallokáció • Megoldási javaslatok

  3. D.Z.Nektár LNP Kft. – Összefoglaló a térségről A(z) D.Z.Nektár LNP Kft. területe 30 települést foglal magába, melyek közül 1 város. A térség lakossága 49,898 fő, a városokban élő lakosok száma 4,292 fő A térségen belül a legtöbb vállalkozás a(z) Kereskedelem, javítás szektorban tevékenykedik. A legnagyobb foglalkoztató a(z) Közszféra szektor, az 500 főnél többet foglalkoztató vállalkozások száma 0 A térségben összesen 4 db fő fejlesztési prioritás és 37 db fejlesztési intézkedés fogalmazódott meg A térségben összesen 23 db gazdaságfejlesztési javaslat fogalmazódott meg, melyek közül a legtöbb – az összes javaslat 48%-a, 11 db – a(z) Egyéb tevékenység szektorhoz kapcsolódik A térségben összesen 14 db szolgáltatás-, valamint falu- és településfejlesztési javaslat fogalmazódott meg, melyek közül a legtöbb – 6 db – a(z) Egyéb infrastruktúra mozgatórugó-csoporthoz kapcsolódik Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

  4. A térségben a legtöbb vállalkozás a(z) Kereskedelem, javítás szektorban található; a legnagyobb foglalkoztató a(z) Közszféra szektor D.Z.Nektár LNP Kft. – Általános áttekintés Négy legnépesebb település Vállalkozások, jelentős szektorok Általános információk Népesség 49,898 Tiszalúc 5,643 fő Vállalk. száma létszám szerint (db) Legtöbb vállalk. adó szektor Kereskedelem, javítás Települé-sek száma 30 Tokaj 4,292 fő Legnagyobb fogl. szektor Városok száma 1 Taktaharkány 4,056 fő Közszféra Hátrányos helyzetű települések száma 30 Tarcal 3,228 fő Fejlesztési prioritások és intézkedések, megoldási javaslatok Települések száma, ahol... ...nincs szélessávú internet 5 4 Fő fejlesztési prioritások száma 37 Fejlesztési intézkedések száma ...nem elérhető mindhárom mobilhálózat 4 23 Gazdaságfejlesztési megoldási javaslatok száma ...nincs helyközi autóbusz-megálló 0 14 Szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatok száma ...van közművesített, köz-úton elérhető ipari park 1 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

  5. D.Z.Nektár LNP Kft. – HPME allokáció összefoglaló A legtöbb forrás – 1,952,000 EUR – a Falumegújítás és -fejlesztés jogcímhez lett rendelve Jogcím neve HPME-k száma (db) Allokált forrás (EUR) • Mikrovállalkozások létrehozásának és fejlesztésének támogatása • 4 • 1,257,576 • A turisztikai tevékenységek ösztönzése • 2 • 1,280,000 • Falumegújítás és -fejlesztés • 4 • 1,952,000 • A kulturális örökség megőrzése • 1 • 120,000 • Leader közösségi fejlesztés • 7 • 933,073 • Leader vállalkozás fejlesztés • 4 • 560,000 • Leader képzés • 1 • 20,000 • Leader rendezvény • 1 • 80,000 • Leader térségen belüli szakmai együttműködések • 1 • 40,000 • Leader térségek közötti és nemzetközi együttműködések • 1 • 160,000 • Leader komplex projekt • Leader tervek, tanulmányok • 2 • 80,000 4 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

  6. A legfontosabb probléma megoldása, és a legfontosabb lehetőség kihasználása jelenti a kiugrási lehetőséget a térség számára D.Z.Nektár LNP Kft. - Legfontosabb probléma és lehetőség Legfontosabb probléma Legfontosabb lehetőség • A legfontosabb probléma a térségben a magas munkanélküliségi mutató mellett, az elöregedéssel és elvándorlással csökkenő lélekszám, s azon belül is a szakképzetlen, akkut szegénységben élő társadalmi rétegek növekedésével járó szociális válsághelyzet mélyülése. Hiányoznak a nagy foglalkoztatók, a kis- és mikro vállalkozások tőkehiányosak, vállalkozási intenzitásuk alacsony. A megnövekedett forgalom hatására leromlott, és korszerűtlen a közúthálózat. A kulturált életminőséghez szükséges szolgáltatások többnyire hiányoznak, vagy elavultak. • A természeti, kulturális, történelmi örökségünk ökotudatos megőrzésével, komplex célturisztikai szolgáltatások, infrastrukturális fejlesztések valósíthatók meg. Az így megerősödő idegenforgalmi ágazat, a Tokaji világhírnév vonzerejére építve, egységes marketinggel a szolgáltatások hálózatba rendeződésével nagyban kiaknázhatják a bel- és külföldi turizmus adta lehetőségeket a térségben. A vállalkozások fejlesztésével, a tájjellegű mezőgazdasági művelés és az erre épülő feldolgozó ipar támogatásával, a települési életminőség javító szolgáltatások ösztönzésével és a vállalkozás barát környezet kialakításával munkahelyek teremthetők. Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis

  7. D.Z.Nektár LNP Kft. – A stratégia alapvető célja Célunk a dél-zempléni örökség ökotudatos megtartása, művelése mellett, munkahelyek létesítése, a gazdaság élénkítése, a belső és külső piacok erősítése, a vidéki élet minőségének javulása érdekében. Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

  8. Tartalom • A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia összefoglalása • Helyzetelemzés • Fő fejlesztési prioritások és fejlesztési intézkedések, forrásallokáció • Megoldási javaslatok

  9. A térség általános jellemzői, a hely szelleme 1/2 A Dél-Zempléni Nektár LEADER Helyi Közösség az Észak –Magyarországi régióban, B-A-Z megyében van, az Abaúj-Hegyközi, a Szerencsi és Tokaji kistérségeket érinti. A Helyi Közösség harminc településből áll, tagjai a Tokaji kistérség teljes egészében, a Szerencsi kistérség –Szerencs város kivételével- ugyancsak teljes egészében, és az Abaúj-Hegyközi kistérség két települése (Sima, Baskó). A helyi közösség három kistájat foglal magába: a síkvidéki jellegű Taktaközt, a dombvidéki Harangod térségét, és Tokaj-Hegyalját. Mindhárom területre egységesen jellemző, hogy kevésbé iparosodott, döntően mezőgazdasági jellegű. Tokaj-Hegyalján, amely a legnagyobb részét fedi le a helyi közösség célterületének, a több száz éves hagyományokkal rendelkező szőlőművelés és borászat a meghatározó tevékenység. Ezt az értéket az UNESCO – kultúrtáj kategóriában – Világörökségi címmel ismerte el 2002-ben. A ’90-es évektől kezdve, a szőlészeti és borászati tevékenység fejlődésnek indult és folyamatosan egészült ki az ehhez kapcsolódó idegenforgalmi szolgáltatásokkal A Szerencsi kistérségben, Szerencs város ipari hagyományihoz kapcsolódva jellemző a beszállítói körök működése. A Taktaközben –’90-es évek előtti időkkel szemben- az országos tendenciákhoz hasonlóan, az állattenyésztés fokozatosan háttérbe szorult a növénytermelés javára. A térségre általánosan jellemző az alacsony számú, tőkehiányos vállalkozás; a kismértékű vállalkozási aktivitás. A mikro- és kisvállalkozásokban kevés a foglalkoztatottak száma. A térség munkanélküliségi rátája a legtöbb érintett településen meghaladja mind az országos, mind a megyei átlagot.Mindemellett az országos átlagnál alacsonyabb bérszínvonal jellemző. A Taktaközben jelentős az iskolázatlanabb, szociálisan halmozottan hátrányos helyzetű lakosság aránya, akik jellemzően roma származásúak. A Helyi Közösség területét döntően aprófalvas települési hálózat és fogyó népesség jellemzi. Ennek két fő oka a lakosság elöregedő korszerkezete és a fiatalokra jellemző elvándorlás. Jelenleg a térség népességmegtartó ereje gyenge. A célterületet jellemzi a nagyvárosoktól való relatíve nagy távolsága (30-60km) is, amely a magas munkanélküliségnek is az egyik oka. 8 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

  10. A térség általános jellemzői, a hely szelleme 2/2 További problémája az akcióterületnek a rossz minőségű közúthálózat, amely egyik oka lehet annak, hogy a Helyi Közösség területén nincs jelen nagy foglalkoztató. 9 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

  11. A térség környezeti állapota 1/2 A Dél-Zempléni Nektár LEADER Helyi Közösség 30 települése által alkotott terület az Észak-magyarországi Régióban helyezkedik el. Az egykori történelmi Zemplén Vármegye déli részén, a régi szerencsi járás "nyomvonalán", a 37-es főútvonal, Miskolc-Sárospatak összekötő szakasza mellett található. A térség természet földrajzilag három kistájat foglal magába: a síkvidéki jellegű Taktaköz (9 település), a dombvidéki Harangod térség (4 település) és Tokaj-Hegyalját (17 település). Az akcióterület része az Északi Közép-hegység déli vonulata, a Tisza és Bodrog folyók, a Takta-csatorna és a Harangod patak. A térség területét érinti: a Zempléni Tájvédelmi Körzet:26 496 ha; Tokaj-Bodrogzug Tájvédelmi Körzet:4 242 ha; Kesznyéteni Tájvédelmi Körzet:4 070 ha (egyben RAMSAR-i terület is); Long-erdő:1123 ha; Erdőbényei Fás-legelő Természetvédelmi Terület:196 ha; Aranyosi-völgy Természetvédelmi Terület: 160 ha; Megyaszói Tátorjános Természetvédelmi Terület:35 ha; Tállyai Patócs-hegy Természetvédelmi Terület:3 ha; Bodrogszegi Várhegy Természetvédelmi Terület:2 ha. Ezek védelmét az Aggteleki Nemzeti Park látja el. Az UNESCO 2002-ben, kultúrtáj kategóriában Világörökség részévé nyilvánította a Tokaji Borvidéket, tájjellegű mezőgazdasági arculatát és az ahhoz illeszkedő épített örökségét. A NATURA 2000-es területek, "különleges védettségű madár populációk" - Rátka és Taktakenéz községek kivételével - valamennyi településen megtalálhatóak. Tíz településen NATURA 2000-es, "különleges védelembe vett élőhelyek"et is nyilvántartanak. Öt település területén országos, további nyolc településen helyi jelentőségű védett természeti területet tartanak nyilván. A Térség talajszerkezete erózióra hajlamos. A Takta-közben az öntéstalajok, a Tokaji-hegyen pedig vastag lösztakaró a jellemző. A Takta-közben többnyire gyenge termőhelyi adottságokkal rendelkező, alacsony AK értékű talajok találhatók. A Tiszához közeledve az öntéstalajok dominálnak. A déli, dél-keleti fekvésű hegyaljai területek szőlőtermesztésre kiválóak, míg a hűvös lejtők és a Takta-közi területek az erdészeti művelésnek, vadgazdálkodásnak kedveznek. 10 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

  12. A térség környezeti állapota 2/2 A klímaváltozás hatására kialakuló szélsőséges időjárási viszonyokkal szembeni küzdelemben jó esélyt jelenthet a Takta-közi öntözőcsatorna rendszer fokozott öntözésbe történő bevonása, az öntözött területek nagyságának növelése a biztonságos művelésmód elérése érdekében. Több település jelentős ásványkincsekkel rendelkezik(riolit, andezit, perlit). A térség mélyebben fekvő részei ár- és belvíz-veszélyeztetettek. A Tisza és a Bodrog folyók nemzetközi vízgyűjtő területtel rendelkeznek. Az Eperjes-Tokaji-hegységben, a Tokaji hegy törésvonala mentén hidrogeológiai tanulmányok mérései szerint meleg vizű források valószínűsíthetők. 11 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

  13. Hátrányos helyzetű települések közé tartozó települések bemutatása 1/1 A Dél-Zempléni Nektár Leader Helyi Közösséget alkotó -mindhárom kistérség- Abaúj-Hegyközi, Szerencsi és Tokaji statisztikai kistérség a leghátrányosabb helyzetű kistérségek közé tartozik. A legsúlyosabb problémát a munkanélküliség mellett a térség lakosságának csökkenése jelenti. Ez a helyzet párosul még tőkehiányos vállalkozásokkal valamint rossz minőségű helyi és településeket összekötő utakkal. Fontos adottsága a térségnek, hogy jelentős mezőgazdasági termelési potenciál áll rendelkezésre. Kiemelt jelentőséggel bír a szőlészet-borászat, valamint a gyümölcstermesztés. Problémát jelent ugyanakkor, hogy nagyon kevés a helyi feldolgozó kapacitás, és ezzel összefüggésben a mezőgazdasági termékek hozzáadott értéke általában alacsony. A mezőgazdasági adottságok kihasználása, a mezőgazdaság versenyképességének javítása meghatározó célkitűzése a helyi közösségnek. A tájjellegű termékekre támaszkodva, a szőlészet-borászattal és gyümölcstermesztéssel foglalkozók együttműködésének erősítése, a kapcsolódó feldolgozó kapacitások fejlesztése, valamint környezet kímélő mezőgazdasági tevékenységek ösztönzése lehet az akcióterület mezőgazdaságának fejlődési iránya. A gazdaság fejlesztése szempontjából komoly lehetőséget jelent, hogy a térség földrajzi elhelyezkedése viszonylag kedvező, az M3-as autópálya és az M30-as gyorsforgalmi út megépülése, valamint a 37-es út négysávosítása jelentősen javítják a megközelíthetőséget. Feltétlenül szükséges vállalkozások letelepítésére alkalmas területek kialakítása az autópálya irányába vezető 37-es út közelében. Amennyiben a fejlesztésekhez befektetés-ösztönzési- és marketing akciók is kapcsolódnak, az a térségbe érkező külső vállalkozói tőke növekedését is eredményezheti. A megközelíthetőség javulása azonban nem csak termelő vállalkozások letelepülését segítheti elő, hanem hozzájárulhat a térség turisztikai potenciáljának jobb kiaknázásához is. A turizmus megerősítése érdekében egyrészt fontos a turisztikai infrastruktúra fejlesztése – ideértve a közösségi turisztikai létesítmények, vonzerők fejlesztését; valamint a falusi szálláshelyek mennyiségének növelését és minőségének javítását –, másrészt pedig a turisztikai marketing tevékenység javítása (programcsomagok, vonzó térségi rendezvények kialakítása) szükséges. 12 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

  14. Az egyes szektorok jelentősége a térségben - Jelmagyarázat Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás Kereskedelem, javítás Építőipar Szállítás, raktározás, posta és távközlés Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás Pénzügyi közvetítés Egyéb szolgáltatás Egyéb tevékenység Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

  15. 2. Néhány nagy vállalat 1. Sok kis/közepes méretű vállalat 3. Sok kis vállalat 4. Kevés kis vállalat A térség legfontosabb szektorait a foglalkoztatásban, illetve a vállalkozások számában képviselt részesedés alapján lehet azonosítani Az egyes szektorok jelentősége a térségben Foglalkoztatottak számának megoszlása a szektorok között(%) • A településen azok a legfontosabb szektorok, amelyek nagy mértékben részesednek a foglalkoztatásból és/vagy a vállalkozások számából • Ebből a szempontból a település legfontosabb szektorai • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás • Kereskedelem, javítás Vállalkozások számának megoszlása a szektorok között (%) Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

  16. A vállalkozások számát tekintve a szektorok közül 26%-kal a(z) Kereskedelem, javítás szektor rendelkezik a legnagyobb részesedéssel Vállalkozások szektor szerinti megoszlása Aktív vállalkozások száma szektoronként (db) Szektorok részesedése Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás 9% Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás 12% 12% Építőipar 26% Kereskedelem, javítás Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás 8% Szállítás, raktározás, posta és távközlés 7% 4% Pénzügyi közvetítés Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás 13% 7% Egyéb szolgáltatás 0% Egyéb tevékenység Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

  17. A foglalkoztatottak számát tekintve a szektorok közül 25%-kal a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektor rendelkezik a legnagyobb részesedéssel Foglalkoztatottság szektor szerinti megoszlása* Foglalkoztatottak száma szektoronként (fő) Szektorok részesedése Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás 9% Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás 25% 6% Építőipar 11% Kereskedelem, javítás Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás 3% Szállítás, raktározás, posta és távközlés 13% 1% Pénzügyi közvetítés Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás 3% 2% Egyéb szolgáltatás Közigazgatás, védelem, társadalom-biztosítás, oktatás, egészségügy 27% 0% Egyéb tevékenység * A foglalkoztatottsági adatok nemcsak a vállalkozásokra vonatkoznak Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

  18. Az aktív korú lakosságon belül az álláskeresők aránya 2007-ben 19.4%, ami -0.9 százalékpontos változást jelent 2003 óta Álláskeresők aránya az aktív korú lakosságon belül Álláskeresők aránya az aktív korú lakosságon belül(százalék) • Az álláskeresők aránya az aktív korú lakosságon belül 2007-ben 19.4% • Változás 2003-hoz képest -0.9 százalékpont Forrás: HVS kistérségi HVI, Állami Foglalkoztatási Szolgálat, HVS adatbázis

  19. A térség foglalkoztatottsági helyzete 1/2 Jellemző a térségre,hogy magas az eltartottak, inaktívak és munkanélküliek lakosságon belüli részaránya. A regisztrált munkanélküliek számának alakulását a közhasznú, közcélú és közmunka pályázatok beindulása és megszűnése határozza meg. Egyre több munkaerő-igény érkezik az ország fejlettebb térségeiből, de az álláskeresők nehezen mobilizálhatók. A tartósan munkanélküliek elhelyezkedési esélyeit rontja, hogy képzettségük, mentális és fizikai egészségi állapotuk megnehezíti a munkaerő-piacra történő visszakerülésüket. Különösen nehéz helyzetben vannak a munkaerő piacon a 45 év felettiek. A rendszeres szociális segélyben részesülők száma magas, aktivizálásuk nehéz. A népesség gazdasági aktivitás szerinti megoszlását a 2001. évi népszámlálás adatai szerint vizsgálva megállapítható, hogy Borsod-Abaúj-Zemplén megyében az országos átlagnál jóval alacsonyabb a foglalkoztatottak (28,12% az országos 36,19%-kal szemben), ugyanakkor magasabb a munkanélküliek és az eltartottak aránya. A térség egyes településein a kedvezőtlen megyei helyzetnél is rosszabb a kép. A foglalkoztatottak aránya Szerencs és Bekecs kivételével minden településen jóval a megyei átlag alatt marad (a kistérségi átlag 24,2%). Taktakenézen és Taktabájon a foglalkoztatottak aránya az országos átlag egyharmadát sem éri el (Taktakenéz: 11,75%; Taktabáj: 11%). Majd' minden településen jóval magasabb az inaktívak (nyugdíjban, gyermek-gondozási ellátásban részesülők) aránya a megyei átlagnál. Térségünkben a foglalkoztatott népességen belül jelentős a más településre eljárók aránya. A népszámlálási adatok szerint Borsod-Abaúj-Zemplén megyében átlagosan a foglalkoztatottak 32,9%-a jár el más településre dolgozni (az országos átlag 29,9%). A megyei átlagnál csak Erdőbénye, Mád, Szerencs és Tokaj mutatója kedvezőbb, ahol a foglalkoztatottak kevesebb, mint egynegyede ingázik. A Szerencsi kistérségben a települések csaknem mindegyikéről a foglalkoztatottak többsége más településre jár el dolgozni. A munkanélküliségi arányokban kialakult megyén belüli különbségek, érdemben, évek óta nem módosultak, a ráta a Dél-Zemplénben meghaladja a megyei átlagot. A térségben a regisztrált munkanélküliek, munkavállalói korú népességen belüli aránya is csaknem minden településen meghaladja a magas megyei átlagot. 18 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

  20. A térség foglalkoztatottsági helyzete 2/2 A regisztrált munkanélküliek több mint fele tartós munkanélküli, és magas a pályakezdő munkanélküliek aránya is. A gazdasági aktivitás és a munkaerő-piaci helyzetkép kedvezőtlen alakulásának okai a romló demográfiai összetevők (gyermekkorúak, valamint idősek magas száma elvándorlás, természetes fogyás); az alacsony iskolázottsági szint; a helyi gazdaság gyenge teljesítménye; munkahelyteremtő képesség hiánya. A települések többségében a foglalkoztatásban fontos szerepet töltenek be az önkormányzati intézmények. 19 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

  21. A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozásának jelentősége az alapján mérhető le, hogy milyen hányadban részesednek a foglalkoztatottságból A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozásának összefoglaló jellemzése Leírás Érték Legjelentősebb szektor • A(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektorban* működő vállalkozások száma 4 db A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása 7%-át adja a térségen belüli foglalkoztatás-nak Legjelentősebb település • Bekecs székhellyel/telephellyel/fiókteleppel** működő vállalkozások száma 2 db Foglalkoztatás abszolút értelemben • A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása által foglalkoztatottak száma 845 fő Foglalkoztatás relatív értelemben • A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása által foglalkoztatottak számának aránya a térség összes foglalkoztatásán belül 7% * Ezen szektorban tevékenykedik a 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás legnagyobb hányada ** Ezen településen tevékenykedik a 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás legnagyobb hányada Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, Cégbíróság, HVS adatbázis

  22. A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása közül a legtöbb – 4 db – a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektorban működik A 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás a térségben 1/2 Működés helye a térségben Fogl. száma (fő) Árbevétel (ezer Ft) Név Főtevékenység Szektor 1 • Megyaszó-Mag Kft • Megyaszó • 0111 Gabonafélék, egyéb, máshova nem sorolt növény termelése • 240 • Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás 2 • Sydnex Kft • Tiszalúc • 2522 Műanyag csomagolóeszköz gyártása • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás • 100 • 207,735 3 • Prügy Mg Zrt • Prügy • 0111 Gabonafélék, egyéb, máshova nem sorolt növény termelése • Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás • 90 4 • Geoproduct Kft. • Mád • 2682 Máshova nem sorolt egyéb nemfém ásványi termék gyártása • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás • 86 5 • Viridis Pharma Gyógyszernagykereskedelmi Kft • Bekecs • 5190 Egyéb nagykereskedelem • Kereskedelem, javítás • 65 Forrás: HVS kistérségi HVI, Cégbíróság, HVS adatbázis

  23. A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása közül a legtöbb – 4 db – a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektorban működik A 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás a térségben 2/2 Működés helye a térségben Fogl. száma (fő) Árbevétel (ezer Ft) Név Főtevékenység Szektor 6 • Hegyalja BOS Kft. • Bekecs • 0130 Vegyes gazdálkodás • 60 • Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás 7 • Taktatransz Kft • Taktaharkány • 6024 Közúti teherszállítás • Szállítási, raktározási, postai és távközlési szolgáltatásokra vonatkozó megoldási javaslatok • 56 8 • Colas Északkő Kft • Tarcal • 1412 Mészkő, gipsz, kréta bányászata • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás • 53 9 • Colas Északkő Bányászait Kft. • Tállya • 1450 Máshova nem sorolt egyéb bányászat • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás • 50 10 • ZHK Kft. • Bodrogkeresztúr • 9002 Hulladékgyűjtés, -kezelés • Egyéb szolgáltatás • 45 Forrás: HVS kistérségi HVI, Cégbíróság, HVS adatbázis

  24. A térség helyzete a vállalkozások szempontjából 1/2 A vállalkozási szerkezetből kitűnik, hogy a térségben működő vállalkozások nem tudnak felszívni jelentős számú munkavállalót, amit az is nehezít, hogy a térség nem rendelkezik hatékony vállalkozás-fejlesztési stratégiával. A térségben működő jelentősebb vállalkozások a helyi erőforrásokra építenek. A legjelentősebb vállalkozások által képviselt tevékenységi körök: szőlészet, borászat; bányászat; élelmiszeripar; idegenforgalom; faipari és egyéb mezőgazdasági tevékenységek. Ezekben dominál a külföldi érdekeltségű vállalkozások száma, - s ha lassan is - de egyre bővül a hazai tőkéjű beruházások köre, illetve a fenti tevékenységekhez kapcsolódó beszállítói-, szolgáltatói vállalkozások száma. A térségben a vállalkozások aránya elmarad az országos átlagtól, elsősorban a kis- és mikro-vállalkozások a jellemzőek 80%-os arányt képviselve. A vállalkozások száma több településen nagyon alacsony, a vállalkozói szerkezet elaprózott. Jellemző az alacsony foglalkoztatotti létszámmal rendelkező, kisméretű, kevés tőkével bíró vállalkozások túlsúlya. A lakosság vállalkozási aktivitása, a jövedelmi viszonyokkal összefüggésben, a térségében alacsony, településenként is jelentős eltéréseket mutat. Alacsony továbbá a vállalkozássűrűség, mértéke is. Településenként vizsgálva jelentős a szóródás a vállalkozások gazdasági ág szerinti megoszlásában. A térség egészében a mezőgazdaságban; iparban és a szálláshely szolgáltatás,vendéglátás területen működő vállalkozások aránya az országos átlag feletti. Érdekes adat a szövetkezeti forma megoszlása: a 2% körüli érték azt mutatja, hogy a rendszerváltás után 18 évvel sem állt vissza a bizalom e társulási forma irányába, ami azért is igen szomorú tény, mert a térségben a mezőgazdasági (szőlőművelés, gyümölcstermesztés és szántók, stb.) adottságok nagyobb volumenű termelést tennének lehetővé. A jelenlegi helyzetre viszont az elaprózott szerkezet, a termelés szempontjából gazdaságtalan, az Európai Uniós támogatási források lehívása szempontjából pedig értelmezhetetlenül kicsi egységek a jellemzőek. A világhírű Tokaj-Hegyalja 17 településén, a borászatban a külföldi cégek által alkalmazott új technológiai eljárások, a hagyományostól jellemzően eltérő értékeket képviselnek, ami a fogyasztói réteget is megosztja. 23 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

  25. A térség helyzete a vállalkozások szempontjából 2/2 Az agrár ágazat fenntartható fejlődése érdekében ösztönözni szükséges a helyi gazdálkodókat a tájjellegű mezőgazdasági művelési módok bevezetésére, együttműködésen alapuló termelési, művelési és értékesítési szerveződésekre, valamint gazdaságosan üzemeltethető egységek kialakítására. Hiányoznak az üzleti, integráló-szolgáltató infrastruktúrák, mint például a vállalkozási övezetek, az ipari parkok, logisztikai és innovációs központok, inkubátorházak. A térségben csak egy ipari park, a Szerencsi Ipari Park működik, amely nem tagja az akcióterületnek, azonban a beszállítói körök szempontjából nagy jelentőséggel bír a térségben. 24 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

  26. A térség civil aktivitása a non-profit szervezetek alapján ítélhető meg Non-profit szervezetek a térségben Számuk a térségben Számuk a térségben Non-profit szervezet típusa Non-profit szervezet típusa Kultúrával kapcsolatos tevékenység 18 Környezetvédelemmel kapcsolatos tevékenység 8 Vallással kapcsolatos tevékenység 15 Településfejlesztéssel, lakásüggyel kapcsolatos tevékenység 27 Sporttal kapcsolatos tevékenység 24 Gazdaságfejlesztéssel, munkaüggyel kapcsolatos tevékenység 10 Szabadidővel kapcsolatos tevékenység 24 Jogvédelemmel kapcsolatos tevékenység 4 Oktatással kapcsolatos tevékenység 24 Kutatással, tudományokkal kapcsolatos tevékenység 0 Közbiztonság védelmével kapcsolatos tevékenység 18 Többcélú adományosztással kapcsolatos tevékenység 0 Egészségüggyel kapcsolatos tevékenység 3 Nemzetközi kapcsolatok 2 Szociális ellátással kapcsolatos tevékenység 13 Szakmai, gazdasági érdekképviselettel kapcsolatos tevékenység 20 Polgárvédelemmel, tűzoltással kapcsolatos tevékenység 4 Politikai tevékenység 0 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

  27. A térség jelentősebb non-profit szervezeteinek jellemzése 1/1 A Szerencsi és a Tokaji kistérségekben - az elmúlt év során - létrejöttek az úgynevezett civil egyeztető fórumok, melyek sokféle érdekeiket igyekeznek egyeztetni. Jellemző az aktivitásukra, hogy a szervezetek évek óta sikeresen pályáznak a különböző hazai és Európai Uniós források lehívására. Az akcióterületen működő szervezetek célkitűzései között a legtöbb esetben a településfejlesztés, a sport, az oktatás és a szabadidő hasznos eltöltése szerepel. Jellegét tekintve a legelterjedtebb - majd' minden településen fellelhető - civil szervező erők a sport egyesületek és a polgárőrségek valamint a hagyományőrző kulturális egyesületek. Erős a szakmai-,gazdasági érdek képviseleti funkciót ellátó térségi, kistérségi szinten működő szervezetek jelenléte, akik vállalt feladataikat közmegelégedésre régóta, nagy taglétszámmal, hatékonyan látják el. Meghatározó jelentőségű továbbá a nemzeti és etnikai kisebbségi önkormányzatok, mozgáskorlátozotti egyesületek, nyugdíjas szervezetek és a nagycsaládosok egyesületeinek térségi tevékenysége is. Jellemző az akcióterület önkormányzataira és a fenntartásukban működő intézményekre, hogy korlátozott költségvetési kereteiket kiegészítve közalapítványok, illetve intézményi alapítványok támogatásával, sikeres pályázataikkal könnyebben tudnak segíteni a helyben megoldandó feladatok megoldásában. Egyre erősödő a térségi zöld szervezetek súlya a helyi közéletben. Tipikusnak mondható a nagyobb egyházközségek segítésére létrejött alapítványok jelenléte is. Térségünkben bejegyzett szervezetek közül csak kevés foglalkozik polgárvédelemmel, tűzoltással, jogvédelemmel, egészségüggyel s nemzetközi kapcsolatokkal. Kutatással, tudománnyal, többcélú adományosztással, politikai tevékenységgel foglalkozó civil szervezet - térségünkben bejegyzett székhellyel - nem működik. A 2007-2013 közötti LEADER program során, olyan újszerű, progresszív partnerségi együttműködés körvonalazódik, amelybe a civil szervezetek soha nem látott mértékű beleszólásra kaptak lehetőséget, így az önkormányzatokkal és vállalkozásokkal egyenrangú felekként alakíthatják jövőjüket, térségük arculatát. 26 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

  28. 2002 (fő) 2003 (fő) 2004 (fő) 2005 (fő) 2006 (fő) A térség összesített lakossága 2002-2006 között 997 fővel csökkent, ami arányosítva 2%-os csökkenést jelent A térség lakosságának alakulása az elmúlt öt évben Térség összlakossága 50,895 50,541 50,413 50,236 49,898 Éves változás -177 -338 -354 -128 • A térség összesített lakossága 2002 és 2006 között 997 fővel csökkent • A térség összesített lakossága 2002 és 2006 között 2%-kal csökkent Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

  29. A térségben az aktív korú lakosság aránya 62%, ami 2 százalékponttal magasabb az országos átlagnál A lakosság kor szerinti összetétele a térségben Aktív korú lakosság Lakosság kor szerinti összetétele (fő) Országos átlag Megoszlás 3% 3% 0-2 év 3% 3% 3-5 év 12% 13% 6-14 év 62% 60% 15-59 év 19% 21% 59 év felett Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

  30. A térségben elsősorban a 0 általános képzettséget igénylő munkahelyekhez áll rendelkezésre megfelelő munkaerő Lakosság iskolai végzettség szerinti összetétele 7 évesnél idősebb népesség végzettség szerinti összetétele (fő) Országos átlag Megoszlás 3% 2% 0 általános 13% 9% 1-5 általános 13% 9% 6-7 általános 30% 26% 8 általános Középiskolai, érettségi és szakmai oklevél nélkül 4% 4% Középiskolai, érettségi nélkül, szakmai oklevéllel 18% 17% Középiskolai, érettségivel, általános oklevéllel 6% 9% Középiskolai, érettségivel, szakmai oklevéllel 7% 12% 1% 2% Egyetemi vagy főiskolai, oklevél nélkül 4% 10% Egyetemi vagy főiskolai, oklevéllel Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

  31. A térség demográfiai helyzete 1/2 Az akcióterülettel érintett Dél-Zempléni térség 30 települése közül mindössze egy, Tokaj rendelkezik városi ranggal. A térséghez tartozó települések együttes területe közel 700 km², mely Borsod-Abaúj-Zemplén megyének csaknem 11%-a. A népsűrűség alacsony, 87 fő/km². A térségben a megye lakosságának a területi aránynál kisebb része 49.898 ember él (8%). A térséghez tartozó települések fele alacsony lélekszámú, 1000 fő alatti lakónépességű. A természetes szaporodási mutatókat a Szerencsi kistérségben vizsgálva a megyei és az országos helyzetnél kedvezőbb kép rajzolódik ki. Ugyanezen mutató a Tokaj és az Abaúj-Hegyközi kistérségben a megyei és az országos helyzethez képest is rosszabb. A népesség az utóbbi években csökkenő tendenciát mutatott, a halálozások száma meghaladja az élve születések számát. Ez alól csak 5, nagyobb lélekszámú roma közösséggel rendelkező település képez kivételt. A természetes szaporodás alakulása a népesség életkor szerinti megoszlásának egyik következménye. A települések népességét korcsoportok szerint vizsgálva megállapítható, hogy a szomszédos kistérségekkel egyetemben igen magas a 60 évesnél idősebbek aránya az állandó népességhez képest. A 14 év alattiak és a 60 év felettiek nagy száma következtében magas az eltartottak aránya, ami fokozott terheket ró az aktív keresőkre. A belföldi vándorlási egyenleg negatív volt a térségben, azaz az elvándorlás meghaladta az odavándorlás nagyságát. Az akcióterületen megoldandó probléma a jellemzően nehéz körülmények között élő roma lakosság életkörülményeinek javítása. A roma népesség közel 50 %-a az ország észak-keleti részében, Borsod-Abaúj-Zemplén és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében él. A roma lakosság a megye népességének közel 12 %-a. A Dél-Zempléni térségben a roma lakosok részaránya 10-15 % körül mozog, ami meghaladja a megyei átlagot. A Dél-Zempléni térségben a romák közel 20 %-a él külterületi részeken. A szegregáció mértéke a megye többi kistérségéhez hasonlítva közepesnek tekinthető. A cigány kisebbség körében végzett felmérések azt mutatják, hogy a munkanélküliségi ráta az általuk sűrűbben lakott területeken magas, elhelyezkedési lehetőségeik beszűkültek, a legbiztosabb jövedelemforrást számukra a szociális segélyek, támogatások jelentik. 30 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

  32. A térség demográfiai helyzete 2/2 Körükben az alacsony iskolázottság együtt jár a munkanélküliséggel, egészségi károsodásokkal. Munkapiaci, társadalmi integrációjuk egyre súlyosabb problémát jelent az általuk lakott, jellemzően elmaradott, szegény településeken. 31 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

  33. Azon települések aránya, ahol nem található meg egyik fontos gazdasági fejlődést támogató infrastruktúra sem, 0% A gazdasági fejlődést támogató infrastruktúra elérhetősége Azon települések száma, ahol nem érhető el (db) Azon települések aránya, ahol nem érhető el (%) Infrastrukturális adottság • Szélessávú Internet 5 17% A térségben 0 db olyan település van, ahol a fejlődést támogató infrastruktúra közül egyik sem található meg, ez a térség településeinek 0%-a 13% • Mindhárom mobilhálózat 4 • Helyközi autóbusz-megállóhely 0 0% • Közművesített, közúton elérhető ipari park 28 93% • Fenti infrastruk-turális adottsá-gok együttesen 0 0% Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

  34. A fejlesztések során kiemelt figyelmet kell azokra az infrastrukturális adottságokra fordítani, amelyek a térség egyik településén sem találhatók meg A térség egyik településén sem megtalálható infrastrukturális elemek 1/2 Mozgatórugó alcsoport Egyik településen sem megtalálható infrastruktúra Mozgatórugó alcsoport Egyik településen sem megtalálható infrastruktúra Közlekedés • Repülőtér Közmű ellátottság Adminisztratív és kereskedelmi szolgáltatások Oktatás Ipari parkok Kultúra • Filmszínház Pénzügyi szolgáltatások Telekommuni-káció Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, VÁTI TeIR, HVS adatbázis, illetékes minisztériumok, egyéb tematikus források

  35. A fejlesztések során kiemelt figyelmet kell azokra az infrastrukturális adottságokra fordítani, amelyek a térség egyik településén sem találhatók meg A térség egyik településén sem megtalálható infrastrukturális elemek 2/2 Mozgatórugó alcsoport Egyik településen sem megtalálható infrastruktúra Mozgatórugó alcsoport Egyik településen sem megtalálható infrastruktúra Szociális ellátás Gazdaságfej-lesztési szervezetek • Ipari kamara • Agrárkamara • Rotary típusú klub Egészségügyi ellátás • Szülészeti ellátás Természeti adottságok Szabadidős te-vékenységre és sportolásra al-kalmas infrastr. • Fedett/nyitott úszómedence Natura 2000 területek Egyéb infrastruktúra • Életház Közbiztonsági szolgálat • Tűzoltóság Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, VÁTI TeIR, HVS adatbázis, illetékes minisztériumok, egyéb tematikus források

  36. A térség infrastrukturális adottságai 1/2 Közlekedési infrastruktúra: A térséget a gyorsforgalmi úthálózatból az M3-as autópálya érinti. Az M3 autópálya az V. Helsinki folyosó része, Olaszországot, Ausztriát és Nyugat-Európát köti össze Ukrajnával és más Kelet-európai országokkal. Nyíregyházáig juthatunk el az M3-as, Miskolcig az M3 és M30-as autópályákon. A térségen áthaladó 37. sz. főút Miskolc, a közeli 38. sz. főút pedig Nyíregyháza felé biztosít közlekedési lehetőséget. A térség települései emellett alsóbbrendű utakkal kapcsolódnak egymáshoz. A kistérség közúthálózatának állapotára jellemző, hogy az utak felülete, egyenetlensége és teherbírása nem megfelelő. Leginkább a főútvonal által érintett településeken (Bodrogkeresztúr, Tarcal, Tokaj) jelent gondot a megnövekedett átmenő forgalom, az utak túlzsúfoltsága. A lovas-turisztikai hasznosításra is alkalmas - mezőgazdasági úthálózat rossz minőségű. A személygépkocsival való ellátottság jelentősen elmarad a hazai átlagtól. A térség Budapest irányából a 80-as számú vasúti fővonalon érhető el. A térség több településéről azonban nehézkes a vasúti közlekedés, többségük nem rendelkezik vasútállomással. A helyi- és távolsági buszjáratok útvonalai behálózzák a térséget, azonban a járatok száma alacsony és a csatlakozási lehetőségek is kedvezőtlenek. Tokajt érintve halad a 15-ös sorszámú, törzshálózathoz tartozó Zemplén-Bodrog-Tisza menti kerékpárút, mely az Euro Velo hálózat 11. sz. útvonalának része. Az Erdőbénye-Tokaj-Taktabáj települések közé tervezett kerékpárút nyomvonala megegyezik a törzshálózatban kijelölt nyomvonallal. Ugyanígy fontos térségi összekötő útvonalat képezhet majd a Tarcal-Bodrogkeresztúr-Tokaj kerékpárútszakasz is. A vízi közlekedést tekintve, a Tisza és a Bodrog folyók hajózhatók. Menetrendszerű hajó közlekedés nincs, de a MAHART és magánvállalkozók igény szerint turisztikai szolgáltatást nyújtanak. A Bodrogon Sárospatak-Tokaj, a Tiszán Tokaj-Tiszaújváros, valamint Tiszaújváros-Tisza-tó közötti hajóutak szervezésére kerül sor. Mindkét folyó a vízi túrák kedvelt útvonala. A vízparti települések a személyhajók kikötésére alkalmas stégekkel, kiszolgáló egységekkel rendelkeznek. 35 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

  37. A térség infrastrukturális adottságai 2/2 A gyalog-túra útvonalak felújításra szorulnak. Hálózatos műszaki infrastruktúra: A közműves ivóvízellátás megoldott, a víz- és a szennyvízcsatorna-hálózat kiépítettségének jelentős eltérése az elfolyó szennyvíz miatt környezeti veszélyt jelenthet. Az ezer lakosra jutó távbeszélő fővonalak száma az országos átlag alatt marad, egyes településeken annak felét sem éri el. A mobil telekommunikációs rendszer a térség minden településén kiépült. A térségben 9 teleház működik, az Internet hozzáférés telefonos kapcsolat útján minden településen biztosított. 36 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

  38. A turizmus csak akkor rejt magában valós fejlődési lehetőséget, ha a térség már rendelkezik turisztikai potenciállal és aktivitással Adottságokból adódó fejlesztési lehetőségek – turizmus Egy főre jutó szálláshelyek száma (db/fő) Egy főre jutó vendégéjszakák száma (vendégéjszaka/fő) Magas kategóriájú szállás* Alacsonyabb kate-góriájú szállás** Magas kategóriájú szállás* Alacsonyabb kate-góriájú szállás** Térségi adat 0.02 0.03 0.67 0.43 Országos átlag 0.02 0.04 1.81 0.68 Térségi adat az országos átlag százalékában 90% 65% 37% 64% * Szálloda, gyógyszálloda, panzió ** Üdülőház, ifjúsági szálló, turistaszálló, kemping, magánszállásadás Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

  39. Települések főbb jellemzői 1/5 A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Munkanél-küliség (%) Lakosság (fő) Legnagyobb foglalkoztató szektor Jövedelmi helyzet* (Ft) Magas** kat. (db/fő) Alacsony** kat. (db/fő) Jogállás Alsódobsza • Község • 419 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... • 17.57% • 274,037 • 0.000 • 0.000 Baskó • Község • 212 • Közszféra • 20.00% • 327,111 • 2.538 • 3.665 Bekecs • Község • 2,602 • 9.38% • 512,209 • 0.000 • 0.000 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Bodrogkeresztúr • Község • 1,276 • 10.77% • 445,382 • 0.911 • 1.643 • Közszféra Bodrogkisfalud • Község • 955 • 11.96% • 415,323 • 0.000 • 0.742 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Csobaj • Község • 810 • 20.30% • 266,920 • 0.000 • 0.000 • Közszféra Erdőbénye • Község • 1,383 • 16.86% • 267,681 • 6.295 • 0.501 • Közszféra * Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra ** Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis 38

  40. Települések főbb jellemzői 2/5 A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Munkanél-küliség (%) Lakosság (fő) Legnagyobb foglalkoztató szektor Jövedelmi helyzet* (Ft) Magas** kat. (db/fő) Alacsony** kat. (db/fő) Jogállás Golop • Község • 644 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... • 10.30% • 290,279 • 0.000 • 0.000 Legyesbénye • Község • 1,721 • Közszféra • 14.99% • 268,229 • 0.000 • 0.000 Mád • Község • 2,512 • 11.10% • 399,871 • 0.841 • 0.000 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Megyaszó • Község • 2,921 • 16.48% • 320,547 • 0.000 • 0.000 • Közszféra Mezőzombor • Község • 2,553 • 20.55% • 293,516 • 0.904 • 0.564 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Monok • Község • 1,814 • 19.70% • 304,595 • 0.000 • 0.286 • Közszféra Prügy • Község • 2,743 • 24.46% • 250,377 • 0.000 • 0.000 • Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás * Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra ** Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis 39

  41. Települések főbb jellemzői 3/5 A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Munkanél-küliség (%) Lakosság (fő) Legnagyobb foglalkoztató szektor Jövedelmi helyzet* (Ft) Magas** kat. (db/fő) Alacsony** kat. (db/fő) Jogállás Rátka • Község • 1,032 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... • 8.11% • 402,099 • 0.609 • 1.061 Sima • Község • 28 • 16.67% • 519,315 • 0.000 • 206.821 Sóstófalva • Község • 283 • 17.68% • 225,260 • 0.000 • 0.000 • Közszféra Szegi • Község • 361 • 19.70% • 231,142 • 0.000 • 0.000 • Közszféra Szegilong • Község • 252 • 17.39% • 393,299 • 0.000 • 0.127 • Közszféra Taktabáj • Község • 620 • 32.52% • 132,888 • 0.000 • 0.000 • Közszféra Taktaharkány • Nagyközség • 4,056 • 12.41% • 340,834 • 0.000 • 0.000 • Közszféra * Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra ** Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis 40

  42. Települések főbb jellemzői 4/5 A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Munkanél-küliség (%) Lakosság (fő) Legnagyobb foglalkoztató szektor Jövedelmi helyzet* (Ft) Magas** kat. (db/fő) Alacsony** kat. (db/fő) Jogállás Taktakenéz • Község • 1,283 • Közszféra • 26.55% • 143,505 • 0.000 • 0.000 Taktaszada • Község • 2,166 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... • 19.55% • 257,120 • 0.000 • 0.000 Tállya • Község • 2,164 • 15.13% • 376,553 • 0.108 • 0.738 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Tarcal • Község • 3,228 • 20.27% • 457,192 • 1.597 • 0.115 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Tiszaladány • Község • 715 • 20.49% • 357,483 • 0.000 • 0.042 • Közszféra Tiszalúc • Nagyközség • 5,643 • 12.21% • 353,352 • 0.000 • 0.000 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Tiszatardos • Község • 261 • 90.00% • 261,588 • 0.000 • 0.000 • Közszféra * Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra ** Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis 41

  43. Települések főbb jellemzői 5/5 A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Munkanél-küliség (%) Lakosság (fő) Legnagyobb foglalkoztató szektor Jövedelmi helyzet* (Ft) Magas** kat. (db/fő) Alacsony** kat. (db/fő) Jogállás Tokaj • Város • 4,292 • Közszféra • 12.60% • 537,302 • 2.903 • 1.512 Újcsanálos • Község • 949 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... • 16.61% • 268,222 • 0.000 • 0.000 {TelFoJell.2.Nev} • {TelFoJell.2.M355} • {TelFoJell.2.M354} • {TelFoJell.2.M115} • {TelFoJell.2.M440} • {TelFoJell.2.Magas} • {TelFoJell.2.Alacsony} • {TelFoJell.2.Szektor} {TelFoJell.3.Nev} • {TelFoJell.3.M355} • {TelFoJell.3.M354} • {TelFoJell.3.M115} • {TelFoJell.3.M440} • {TelFoJell.3.Magas} • {TelFoJell.3.Alacsony} • {TelFoJell.3.Szektor} {TelFoJell.4.Nev} • {TelFoJell.4.M355} • {TelFoJell.4.M354} • {TelFoJell.4.M115} • {TelFoJell.4.M440} • {TelFoJell.4.Magas} • {TelFoJell.4.Alacsony} • {TelFoJell.4.Szektor} {TelFoJell.5.Nev} • {TelFoJell.5.M355} • {TelFoJell.5.M354} • {TelFoJell.5.M115} • {TelFoJell.5.M440} • {TelFoJell.5.Magas} • {TelFoJell.5.Alacsony} • {TelFoJell.5.Szektor} {TelFoJell.6.Nev} • {TelFoJell.6.M355} • {TelFoJell.6.M354} • {TelFoJell.6.M115} • {TelFoJell.6.M440} • {TelFoJell.6.Magas} • {TelFoJell.6.Alacsony} • {TelFoJell.6.Szektor} * Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra ** Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis 42

  44. Települések egy mondatos jellemzése 1/15 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Település Legfontosabb probléma a településen Legfontosabb lehetőség a településen • „A munkanélküliség növekedése mellett nagy számú a képzetlen munkaerő, így megélhetési gondok vannak a településen. Fejlesztéshez tőkehiány.” • „Önálló, csak a települést érintő foglalkoztatás, mely megtartaná a lakosságot, vonzaná a más vidéken élőket. Ezen a csodálatos tájon, mely helyen községünk elterül fejleszthető lenne a turizmus megfelelő háttér mellett.” • Alsódobsza • „Zsákfalu, elöregedő lakosság, munkahelyek hiánya” • „az egyedülálló természti értékekre alapozott turizmusfejlesztés, faluszépítés” • Baskó 43 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis

  45. Települések egy mondatos jellemzése 2/15 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Település Legfontosabb probléma a településen Legfontosabb lehetőség a településen • „A kis és középvállalkozások kevés száma miatt sok a munkanélküli a településen.” • „A kiépült infrastruktúra, az oktatás magas színvonala miatt fiatalok betelepülésének elősegítése építési telkek kialakításával.” • Bekecs • „Folyamatos lakosságszám csökkenése, elöregedés. Munkahelyek hiánya, főleg kvalifikált munkaerő vonatkozásában. Közlekedési túlterheltség,elkerülő út hiánya. Szabadtéri többfunkciós sport létesítmény kialakítása. Tanuszoda építése. Felszíni csapadékvíz elvezetés. Kerékpárút építés.” • „idegenforgalom, borturizmus, viziturizmus, Városokhoz közeli élhető közösség és terület. Világörökségi tagság” • Bodrogkeresztúr 44 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis

  46. Települések egy mondatos jellemzése 3/15 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Település Legfontosabb probléma a településen Legfontosabb lehetőség a településen • „A belterületi úthálózat állapota problémákat vet fel, a helyi védelem alatt álló épített örökség állapota sem megfelelő. A foglalkoztatottság helyzete is problémákat jelent.” • „Lehetőségként szerepel a községben az idegenforgalom fejlesztése, a vizi és borturizmus, a szálláshelyek bővítése és a rehabilitációs foglalkoztató központ létrehozása.” • Bodrogkisfalud • „Kevés munkahely, magas a munkanélküliek aránya, közutak rossz állapota” • „Holt-Tisza part fejlesztése, vizi turizmus, horgászati- vadászati lehetőségek jobb kihasználása, biogazdálkodás, őshonos állattartás.” • Csobaj 45 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis

  47. Települések egy mondatos jellemzése 4/15 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Település Legfontosabb probléma a településen Legfontosabb lehetőség a településen • „Kevés munkalehetőség van a községben, illetve a születések alacsony száma miatt a település elöregedése, lakosságszámának csökkenése jelent problémát.” • „Munkahelyteremtő beruházásra való ösztönzés pályázatok és önkormányzati támogatás által, ill. a közfoglalkoztatás bővítése.” • Erdőbénye • „A település fejlődését leginkább hátráltató tényező a munkanélküliség és a falu elöregedése.” • „A település fejlődését leginkább munkahelyteremtés, pályázatok kihasználása, falusi turizmus beindítása mozdítaná elő.” • Golop 46 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis

  48. Települések egy mondatos jellemzése 5/15 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Település Legfontosabb probléma a településen Legfontosabb lehetőség a településen • „TELEPÜLÉSÜNKÖN NAGY GONDOT OKOZ A MUNKANÉLKÜLISÉG ÉS A SZENNYVÍZELVEZETŐ-CSATORNA HIÁNYA.” • „NAGYON FONTOS A TELEPÜLÉSEN A MUNKAHELYTEREMTÉS ÉS A HELYI MEZŐGAZDASÁGI KISTERMELÉS ÚJRAÉLESZTÉSE.” • Legyesbénye • „A CSÖKKENŐ LAKOSSÁG ÉS ELÖREGEDÉS A TELEPÜLÉS MUNKAKÉPES LAKOSSÁGÁNAK CSÖKKENÉSÉHEZ VEZETETT. A TELEPÜLÉSEN KORÁBBAN MŰKÖDŐ NAGY LÉTSZÁMOT FOGLALKOZTATÓ MUNKAHELYEK ( SZAKSZÖV.,ÉS BORKOMBINÁT) MEGSZŰNÉSÉVEL MEGNŐTT A MUNKANÉLKÜLIEK SZÁMA. AZ ÚJ MUNKAERŐ FELHASZNÁLÁS NEM SZÁMOTTEVŐ” • „TELEPÜLÉSÜNK ELHELYEZKEDÉSBŐL ADÓDÓAN A VONZÓ TERMÉSZETI KÖRNYEZET EHHEZ KAPCSOLÓDÓAN A TURIZMUS, A KIEMELKEDŐ MINŐSÉGŰ SZŐLŐ-ÉS BORKULTÚRA,A RENDKÍVÜLI ÁSVÁNYI ELŐFORDULÁSOK ÉS A MŰEMLÉK JELLEGŰ ÉPÜLETEK.” • Mád 47 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis

  49. Települések egy mondatos jellemzése 6/15 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Település Legfontosabb probléma a településen Legfontosabb lehetőség a településen • „Magas a munkanélküliségi ráta, turizmus infrastruktúrájának hiánya.” • „Kerékpáros-vízi-borturizmus összekapcsolásával bemutatható lenne a falu idegenforgalmi látványosságai.” • Megyaszó • „Munkahelyek hiánya, alacsony foglalkoztatottság, megélhetési gondok. Aktív turizmushoz infrastruktúra hiánya.” • „Világörökségi lehetőségek jobb kihasználása mellett vállalkozásfejlesztés, munkahelyteremtés.” • Mezőzombor 48 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis

  50. Települések egy mondatos jellemzése 7/15 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Település Legfontosabb probléma a településen Legfontosabb lehetőség a településen • „Településünk rossz gazdasági mutatókkal rendelkezik,aminek fő kiváltó oka, hogy magas a munkanélküliek száma, illetve nagy arányú az etnikai kisebbség. Ez megjelenik ezen emberek környezetén is, ami hozzájárul a kedvezőtlen faluképhez, és ezáltal negatívan hat az idegenforgalomra.” • „Település kitörési pontja az idegenforgalom, mivel jelentős természeti értékekkel és kultúrtörténeti, építészeti emlékekkel rendelkezünk. Ezen lehetőség megvalósításához szükséges az aktuális pályázatok kihasználása.” • Monok • „A nagy és egyre növekvő létszámban képzetlen, alacsonyan szocializálódott, funkcionálisan analfabéta lakosság.” • „Szociális munkalehetőség általánossá és kötelezővé tétele. A mezőgazdasági és más vállalkozásokban a természeti és helyi lehetőségek célirányosabb kihasználása és az arra felkészült munkaerő szélesebb körű bevonása.” • Prügy 49 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis

More Related