Helyi Vidékfejlesztési Stratégia – Hortobágyi Leader NP Kft.

1. Helyi Vidékfejlesztési Stratégia – Hortobágyi Leader NP Kft. Az élhetőbb Hortobágy és térsége fejlődéséért Budapest, 2009 November 27. A dokumentumban szereplő összes szellemi termék a European Public Advisory Partners (EPAP) kizárólagos tulajdonát képezi. A dokumentum bármely részét idézni, forrásként felhasználni csak az EPAP előzetes hozzájárulásával, a forrás pontos megjelölésével szabad.

2. Tartalom • A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia összefoglalása • Helyzetelemzés • Fő fejlesztési prioritások és fejlesztési intézkedések, forrásallokáció • Megoldási javaslatok

3. Hortobágyi Leader NP Kft. – Összefoglaló a térségről A(z) Hortobágyi Leader NP Kft. területe 11 települést foglal magába, melyek közül 4 város. A térség lakossága 55,187 fő, a városokban élő lakosok száma 41,357 fő A térségen belül a legtöbb vállalkozás a(z) Kereskedelem, javítás szektorban tevékenykedik. A legnagyobb foglalkoztató a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektor, az 500 főnél többet foglalkoztató vállalkozások száma 2 A térségben összesen 6 db fő fejlesztési prioritás és 23 db fejlesztési intézkedés fogalmazódott meg A térségben összesen 23 db gazdaságfejlesztési javaslat fogalmazódott meg, melyek közül a legtöbb – az összes javaslat 48%-a, 11 db – a(z) Egyéb szolgáltatás szektorhoz kapcsolódik A térségben összesen 29 db szolgáltatás-, valamint falu- és településfejlesztési javaslat fogalmazódott meg, melyek közül a legtöbb – 9 db – a(z) Egyéb infrastruktúra mozgatórugó-csoporthoz kapcsolódik Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

4. A térségben a legtöbb vállalkozás a(z) Kereskedelem, javítás szektorban található; a legnagyobb foglalkoztató a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektor Hortobágyi Leader NP Kft. – Általános áttekintés Négy legnépesebb település Vállalkozások, jelentős szektorok Általános információk Népesség 55,187 Balmazújváros 18,401 fő Vállalk. száma létszám szerint (db) Legtöbb vállalk. adó szektor Kereskedelem, javítás Települé-sek száma 11 Nádudvar 9,377 fő Legnagyobb fogl. szektor Városok száma 4 Polgár 8,533 fő Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás Hátrányos helyzetű települések száma 9 Egyek 5,829 fő Fejlesztési prioritások és intézkedések, megoldási javaslatok Települések száma, ahol... ...nincs szélessávú internet 1 6 Fő fejlesztési prioritások száma 23 Fejlesztési intézkedések száma ...nem elérhető mindhárom mobilhálózat 1 23 Gazdaságfejlesztési megoldási javaslatok száma ...nincs helyközi autóbusz-megálló 0 29 Szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatok száma ...van közművesített, köz-úton elérhető ipari park 1 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

5. Hortobágyi Leader NP Kft. – HPME allokáció összefoglaló A legtöbb forrás – 1,168,423 EUR – a Mikrovállalkozások létrehozásának és fejlesztésének támogatása jogcímhez lett rendelve Jogcím neve HPME-k száma (db) Allokált forrás (EUR) • Mikrovállalkozások létrehozásának és fejlesztésének támogatása • 9 • 1,168,423 • A turisztikai tevékenységek ösztönzése • 6 • 1,010,613 • Falumegújítás és -fejlesztés • 6 • 848,509 • A kulturális örökség megőrzése • 3 • 741,565 • Leader közösségi fejlesztés • Leader vállalkozás fejlesztés • 2 • 478,978 • Leader képzés • 4 • 239,490 • Leader rendezvény • 4 • 399,150 • Leader térségen belüli szakmai együttműködések • 4 • 359,233 • Leader térségek közötti és nemzetközi együttműködések • 2 • 239,489 • Leader komplex projekt • 2 • 279,405 • Leader tervek, tanulmányok 4 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

6. A legfontosabb probléma megoldása, és a legfontosabb lehetőség kihasználása jelenti a kiugrási lehetőséget a térség számára Hortobágyi Leader NP Kft. - Legfontosabb probléma és lehetőség Legfontosabb probléma Legfontosabb lehetőség • A közösség települései egymástól távol helyezkednek el igazi együttműködés nehezen alakult ki,bár a problémák hasonlóak.Közös nehézség a munkalehetőségek hiánya,emiatt a képzett munkaerő elvándorlása,a lakosság elöregedése.A problémák megoldását sokszor az önkormányzatoktól várják.Több település esetében problémaként jelentkezik a külterületen élő lakosság életkörülményeinek javítása,hiszen a szétszórt szerkezet miatt még az alapellátás biztosítása is nehézséget jelent.A településközi együttműködés mellett hiányzik a településen belüli, szférák közötti összefogás is. A környezeti adottságok (HNP jelenléte)kihasználása nem általános. • A települések többsége(8)a fejlődés lehetséges útjaként a turizmust jelölte meg.A közösség összefogásával van ennek reális esélye,ám ehhez a sajátos arculat, a specifikumok felmérése és „összeszervezése” feltétlenül szükséges.A térségi hálózatok szervezése,a települések közötti együttműködés a közös jövőt jelentheti.Ezt folyamatosan,minél szélesebb körben szemléletváltás,az érdekek felismerése és összehangolása útján lehet elérni.Különleges adottságokkal rendelkezik a közösség:természeti,kultúrális és épített értékek,hagyományos gazdálkodási formák,rendezvények,melyek a Hortobágy Helyi Közösséget egyedivé teszik. Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis

7. Hortobágyi Leader NP Kft. – A stratégia alapvető célja A stratégia megvalósítása során szemléletváltás történik, mely nemcsak a települések szféráinak együttműködését javítja, de a közös programok, a hálózatosodás révén településközi összefogás, térségi együttműködés jön létre. A földrajzi elhelyezkedés és a természeti-környezeti adottságok előnyeire építő versenyképes, fenntartható gazdaság megteremtése az itt élők számára a minőségi életkörülményeket biztosítja. A térség értékeinek megismerése által erősödik az identitás. A megvalósuló fejlesztések hozzájárulnak, hogy egyedi arculat alakuljon ki, javuljon a térségben élők életminősége, a térség vonzóbbá váljon a látogatók számára. A fiatalok is helyben maradnak, mert a térség perspektívát kínál számukra. A terség lakói megtanulnak gondoskodni magukról, felelősséget vállalni egymásért. A fenti célkitűzések elérése a közösség számára fontos, hiszen a helyzetlelmzésben megfogalmazott települési problémalánc szűnne meg: a munkalehetőség hiányában nehéz a megélhetés - a fiatalok elvándorolnak a településről - elöregedik a lakosság - csökken a lakónépesség - a település tőkevonzó képessége megszűnik - nő az elmaradottság. Fontos, hogy a települések által lehetőségnek tartott turizmus fejlődjön, ám ehhez meg kell találni a bemutatható értéket, a vonzerőt megszilárdítani. A hagyományokra és adottságokra alapozott mezőgazdasági termelést a feldolgozottsági szint emelésével és az előállított termék piacra jutásának segítésével lehet fenntarthatóvá tenni. Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

8. Tartalom • A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia összefoglalása • Helyzetelemzés • Fő fejlesztési prioritások és fejlesztési intézkedések, forrásallokáció • Megoldási javaslatok

9. A térség általános jellemzői, a hely szelleme 1/2 A Hortobágy Helyi Közösség a Balmazújvárosi,a Polgári és Püspökladányi kistérségek 11 települését foglalja magába, közülük 4 város. A települések összlakossága 55.187 fő. A természeti értékek – a Tisza folyó, a Tisza-tó közelsége és a Hortobágy- alapvetően meghatározzák a térség hangulatát. A közösségben a kistérségi központok kiemelkednek és központi funkciókat töltenek be. Több munkalehetőség, nagyobb ipari, mezőgazdasági vállalkozás székhelye a két központ. Több szolgáltatáshoz lehet hozzá jutni, mint a rosszabb helyzetben lévő belső periféria területein (Egyek), illetve a pár száz lelket számláló kisközségekben (Folyás, Újtikos, Tiszagyulaháza). A települések közötti kapcsot az országosan és nemzetközileg ismert Hortobágy tájegység jelenti. Itt alakult meg - hazánkban elsőként -1973-ban 52000 hektáron a Hortobágyi Nemzeti Park. Célja, hogy az egyedülálló természeti, néprajzi és épített értékeket megóvja, átörökítse. Természetföldrajzi szempontból a másik integráló tényező a Tisza, melynek bal partján helyezkednek el a közösség települései. A Tisza mellett még élnek a szép és érintetlen - kiaknázásra váró - ártéri erdők. A tájegység hévizekben bővelkedő területen helyezkedik el : az 1000 méternél mélyebbről feltörő, 70 °C feletti vizeket nagy ásványi sótartalmuk és hőfokuk alkalmassá teszi gyógyfürdőben való alkalmazásra Balmazújvároson, Tiszacsegén, Polgáron, Egyeken és Nádudvaron. A térségre a mezőgazdaság, - azon belül a szántóföldi termelés – dominál, alkalmazkodva a helyi talaj- és éghajlati adottságokhoz: a változó eloszlású és mennyiségű csapadék miatt néha aszályos éghajlat nehezíti a termelést. Az alacsony termőképességű szikes területek mellett kisebb kiterjedésben csernozjom (fekete föld) és ártéri talajok is találhatóak. A csernozjom talajokon folytatott termelés – kedvező időjárás mellett – magas minőségű termést ad. 8 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

10. A térség általános jellemzői, a hely szelleme 2/2 Annak feldolgozásával kiváló helyi termékekhez juthatunk. Fontos, hogy mezőgazdaságban a hagyományos termelési szerkezet konzerválódása jellemző, a gazdálkodók tevékenységét a tervezettség hiánya, ad hoc termelési döntések jellemzik. Az előnytelen birtokszerkezet (elaprózodottság, földrajzi kohézió hiánya) és a földpiac rugalmatlansága is lassítják a fejlődést. A szikes területek jellemzője a legeltető állattartás. Ehhez köthető a Hortobágy legfőbb kulturális öröksége – egyben turisztikai attrakció is – a pásztorélet fennmaradása és továbbörökítése. A pásztorépítmények a puszta ékszerei, a pásztoréletmódhoz kötődő hagyományok és a kézműves mesterségek hazánk különlegességét adó egyedi értékek, melyek bemutatását a térség településein megrendezett helyi, térségi, országos vagy nemzetközi jelentőségű rendezvények szolgálják. Hortobágy nemcsak egy település az itt élő emberek számára. Sokkal inkább egy tájegység, amelyhez kötheti magát. Országos és nemzetközi szinten is ismerik a tájat az egyediségéről, az itt található természeti értékekről, az itt élő emberek vendégszeretetéről. 9 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

11. A térség környezeti állapota 1/2 A kistérség jelenlegi állapota már a pleisztocén időszakban kialakult. Fokozatosan ellaposodó fátlan tájon a folyók között gyepek és mocsarak mozaikja jött létre. A legfontosabb élőhelyek: a pannon löszpusztagyepek (NATURA-2000-es kód: 6250) és a pannon szikes puszták és mocsarak (kód:1530) kiváló állapotban maradtak fenn. Itt alakult meg a Hortobágyi NP, és megkapta az UNESCO Világöröksége címet. A kistérség jelentős hányada a NATURA 2000-es területhez tartozik; hazánk egyik leggazdagabb biodiverzitású térsége. 340 madárfaj fordult elő; sok a speciális madárvédelmi terület, ahol sztyeppi eredetű fajok (kék vércse, túzok, csíkosfejű nádiposzáta) fészkelnek. A kistérség több millió vízimadár (nagy lilik, daru) pihenőhelye az európai-afrikai vonulási útvonalon. Emlősök közül ritka, sztyeppi faj az ürge és a pusztai görény. A terület vízellátottsága kiváló a Tisza folyó és belőle induló csatornák hálózata miatt. Az öntözővíz használat alacsony, a csatornák inkább a halastavakat táplálják. A védett területeken természetvédelmi célú csapadékvíz visszatartás folyik. Évenként folyamatosan csökkenő szennyezés csak a Hortobágy folyóban mutatható ki. A kistérség a mérsékelten kontinentális klímához tartozik, így aszályra hajlamos, amit a klímaváltozás tovább erősít. Magas a napsütéses órák száma, de ez nincs kihasználva napkollektorokkal. Szélenergia közepes, de a szélerőművek telepítése a tájképi értékek rombolása miatt nem kívánatos. A széndioxid kibocsátás a gyárak hiánya és kevés település miatt alacsony. Magyarország és Európa egyik legszebb tája a kanyargós Tiszával szegélyezett hortobágyi puszta. A kiterjedt legelőket és nádas mocsarakat apró szántók szabdalják, de a Hajdúhát csernozjom talaján nagyüzemi mezőgazdaság folyik. Turisztikai és természetvédelmi szempontból is fontos tájképi érték a Tisza folyó és árterei, a fátlan füves puszta, ahol a töretlen horizonton hodályok, gémeskutak és esztrengák remegnek a délibábban. A kistérségnek 80%-át borítják szikes talajok, ezek legeltetésre és takarmány előállításra használhatók. A csapadékvíz és legeltetés okozta eróziós tevékenységek hasznosak a szolonyec szikesek fenntartásában. 10 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

12. A térség környezeti állapota 2/2 A Hajdúháton az erős szelek okozta talajeróziót erdősávok telepítésével kell megakadályozni. Jelentős talajszennyezés nincs a térségben. A kistérség települései két regionális hulladéklerakóba szállítják a kommunális hulladékot. A szelektív hulladékgyűjtés közepesen kiépített. Megoldásra vár a régi hulladéklerakók felszámolása. A szennyvízkezelés a legtöbb településen megoldott. A kistérségre a tiszta levegő, a zaj és fényszennyezés hiánya jellemző, ezért kiválóan alkalmas ökoturisztika szolgáltatások fejlesztésére. A biodiverzitás erőforrások nincsenek kihasználva az itt élő lakosság teljes körében. Az ökoturisztikai szolgáltatások színvonala alacsony, nincs összhangban a természeti adottságokkal. A kistérség fenntartható hagyományos földhasználati módokat alkalmaz, mint külterjes legeltetés, hagyományos földművelés, biogazdálkodás, a peremeken az iparszerű mezőgazdaság jellemző. 11 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

13. Hátrányos helyzetű települések közé tartozó települések bemutatása 1/2 A közösség 11 településéből 9 hátrányos helyzetű. Balmazújváros: kistérségi székhely. Infrastrukturális ellátottsága megfelelő, a szolgáltatások elérhetőek, de fejlesztésre szorulnak. Jól működő civil szervezetekkel rendelkezik. Problémát jelent a munkahelyhiány, az elvándorlás, az egyre öregedő népesség. Tiszacsege: jó turisztikai adottságokkal rendelkezik, ám ezek kihasználatlanok. A szolgáltatások elérhetőek, de fejlesztésre szorulnak. Magas a munkanélküliség, hiányoznak a munkahelyek. Egyek: fejlesztésre szorul az infrastrukturális ellátottság, az alapszolgáltatások elérhetőek. Magas a munkanélküliség aránya, jellemző a szakemberhiány. Hiányzik a települési szereplők közötti együttműködés. Hortobágy: természeti és kulturális értékekkel rendelkező, országos jelentőségű turisztikai központ, ám a lakosság 20%-a külterületen él. Ez is oka annak, hogy magas a munkanélküliség aránya. Jellemző az állami szektor jelenléte. Nádudvar: megfelelő infrastrukturális ellátottságú város, ahol a szolgáltatások jól elérhetőek. Jól működő civil szervezetekkel rendelkezik. Jellemző a mezőgazdaság és az ahhoz kötődő feldolgozóipar jelenléte. Újszentmargita: magas a munkanélküliség, vállalkozások számára nem vonzó település. A szolgáltatások hiányoznak, ill. fejlesztésre szorulnak. A lakosság korösszetétele elöregedésre utal. Folyás: jellemző a kisközségben a munkanélküliség és az ebből fakadó elszegényedés. Fiatalok számára nem vonzó a település, mivel hiányoznak a fejlődést lehetővé tevő adottságok. A szolgáltatások helyben nem elérhetőek. Újtikos: a munkalehetőségek korlátozottak, bár a vállalkozások számára jó területi adottságokkal rendelkezik a település és jól képzett a munkaerő. A szolgáltatások elérhetőek, de fejlesztésre szorulnak. Tiszagyulaháza: öregedő lakosság, a gyermekes családok hiánya jellemzi. Az infrastruktúra fejlesztése 12 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

14. Hátrányos helyzetű települések közé tartozó települések bemutatása 2/2 szükséges, a szolgáltatások részben elérhetőek, de fejlesztésre szorulnak 13 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

15. Az egyes szektorok jelentősége a térségben - Jelmagyarázat Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás Kereskedelem, javítás Építőipar Szállítás, raktározás, posta és távközlés Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás Pénzügyi közvetítés Egyéb szolgáltatás Egyéb tevékenység Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

16. 2. Néhány nagy vállalat 1. Sok kis/közepes méretű vállalat 3. Sok kis vállalat 4. Kevés kis vállalat A térség legfontosabb szektorait a foglalkoztatásban, illetve a vállalkozások számában képviselt részesedés alapján lehet azonosítani Az egyes szektorok jelentősége a térségben Foglalkoztatottak számának megoszlása a szektorok között(%) • A településen azok a legfontosabb szektorok, amelyek nagy mértékben részesednek a foglalkoztatásból és/vagy a vállalkozások számából • Ebből a szempontból a település legfontosabb szektorai • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás • Kereskedelem, javítás Vállalkozások számának megoszlása a szektorok között (%) Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

17. A vállalkozások számát tekintve a szektorok közül 26%-kal a(z) Kereskedelem, javítás szektor rendelkezik a legnagyobb részesedéssel Vállalkozások szektor szerinti megoszlása Aktív vállalkozások száma szektoronként (db) Szektorok részesedése Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás 11% Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás 9% 13% Építőipar 26% Kereskedelem, javítás Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás 7% Szállítás, raktározás, posta és távközlés 8% 3% Pénzügyi közvetítés Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás 15% 8% Egyéb szolgáltatás 0% Egyéb tevékenység Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

18. A foglalkoztatottak számát tekintve a szektorok közül 29%-kal a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektor rendelkezik a legnagyobb részesedéssel Foglalkoztatottság szektor szerinti megoszlása* Foglalkoztatottak száma szektoronként (fő) Szektorok részesedése Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás 19% Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás 29% 8% Építőipar 12% Kereskedelem, javítás Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás 4% Szállítás, raktározás, posta és távközlés 5% 1% Pénzügyi közvetítés Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás 3% 2% Egyéb szolgáltatás Közigazgatás, védelem, társadalom-biztosítás, oktatás, egészségügy 17% 0% Egyéb tevékenység * A foglalkoztatottsági adatok nemcsak a vállalkozásokra vonatkoznak Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

19. Az aktív korú lakosságon belül az álláskeresők aránya 2007-ben 14.5%, ami 2.0 százalékpontos változást jelent 2003 óta Álláskeresők aránya az aktív korú lakosságon belül Álláskeresők aránya az aktív korú lakosságon belül(százalék) • Az álláskeresők aránya az aktív korú lakosságon belül 2007-ben 14.5% • Változás 2003-hoz képest 2.0 százalékpont Forrás: HVS kistérségi HVI, Állami Foglalkoztatási Szolgálat, HVS adatbázis

20. A térség foglalkoztatottsági helyzete 1/2 A HORTOBÁGY Helyi Közösség területén, több gazdasági ág, illetve különböző nagyságú vállalkozás működik mezőgazdasági vállalkozások magas aránya figyelhető meg. A vállalkozások nagy része kisvállalkozás, 1-9 fővel működik. A nagyobb településeken középvállalkozások foglalkoztatnak nagyobb számban szakképzett munkaerőt, azonban a kistelepüléseken, illetve a külterületi településrészeken súlyos problémaként jelentkezik a munkahelyhiány. Nagyon sok a kényszervállalkozás a településeken. A nagyvállalatok hiányoznak a közösség területéről, a tendencia azt mutatja, hogy ez nem fog megváltozni. Az állami szféra a meghatározó a foglalkoztatottságban. A térségben 3 középfokú intézmény működik. Balmazújvároson a Veres Péter Gimnázium Szakközépiskola és Szakképző Iskola, Polgáron a Vásárhelyi Pál Gimnázium, Általános és Szakképző Iskola, és Nádudvaron a Népi Kismesterségek, és Szolgáltató Mesterségek Szakiskolája. A szakképzés területén nagy hagyományokkal rendelkezik az újvárosi szakképző, főleg fémmegmunkáló szakembereket képeznek magas színvonalon. A térség 3 felsőoktatási központ közelében található, Debreceni Egyetem, Nyíregyházi Főiskola, és Egri Főiskola. HORTOBÁGY Helyi Közösség területén mind a 11 településen magas a munkanélküliség aránya, az országos átlagot jelentősen túllépi. A települések vonatkozásában a közcélú munka folyamatossá vált, s az önkormányzatok jelentős részben felhasználják a keretet. Mindez kevésnek bizonyul akkor, ha igazán nincs tartós munkahelyteremtés a településen, s az tapasztalható, hogy munkahelyek szűnnek meg, s a létrejött új munkahelyek nem pótolják a megszűnteket. 19 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

21. A térség foglalkoztatottsági helyzete 2/2 A munkanélküliek között a 26-45 éves korosztály adja a nagyobb hányadot. A szakképzetlen munkaerő magas aránya mutatja, hogy fontos, milyen iskolai végzettséggel rendelkezik az álláskereső. Ezen a téren előremozdulást eredményezhet a szakmai képzéseket, átképzéseket lebonyolító szervezetekkel az együttműködés. Meg kell azonban jegyezni nagy azon álláskeresők száma, akiknek felsőfokú végzettsége ellenére sincs munkája. Ez azt eredményezi, hogy a qvalifikáltabb munkaerő elhagyja a térség településeit a jobb megélhetési körülmények miatt. Az álláskeresők megnövekedett a nők számaránya, nehezedik a munkaerőpiacon elhelyezkedésük is. A bértámogatási rendszer bevezetése térség területén élő hátrányos helyzetű rétegek munkába állítását segíti elő: tartós munkanélküliek, 50 év felettiek, szakképzetlenek, pályakezdők, illetve roma lakosságra. A közösség területén a munkanélküliséggel továbbra is hosszú távon kell számolni. Munkahelyek teremtésével elsődleges és másodlagos munkaerő piaci kínálat bővítéssel lehet oldani a feszültségeket. Fel kell hívni a munkáltatók intézmények figyelmét a pályázati lehetőségekre. Továbbra is szélesíteni kell a propagandát, mind a kirendeltség, mind az önkormányzat részéről. 20 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

22. A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozásának jelentősége az alapján mérhető le, hogy milyen hányadban részesednek a foglalkoztatottságból A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozásának összefoglaló jellemzése Leírás Érték Legjelentősebb szektor • A(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektorban* működő vállalkozások száma 3 db A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása 9%-át adja a térségen belüli foglalkoztatás-nak Legjelentősebb település • Balmazújváros székhellyel/telephellyel/fiókteleppel** működő vállalkozások száma 3 db Foglalkoztatás abszolút értelemben • A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása által foglalkoztatottak száma 1,446 fő Foglalkoztatás relatív értelemben • A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása által foglalkoztatottak számának aránya a térség összes foglalkoztatásán belül 9% * Ezen szektorban tevékenykedik a 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás legnagyobb hányada ** Ezen településen tevékenykedik a 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás legnagyobb hányada Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, Cégbíróság, HVS adatbázis

23. A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása közül a legtöbb – 3 db – a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektorban működik A 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás a térségben 1/2 Működés helye a térségben Fogl. száma (fő) Árbevétel (ezer Ft) Név Főtevékenység Szektor 1 • KITE Zrt • Nádudvar • 285 2 • Hortobágyi Természetvédelmi és Génmegőrző Kht • Hortobágy • 0111 Gabonafélék, egyéb, máshova nem sorolt növény termelése • Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás • 210 3 • Hortobágyi Halgazdaság Zrt • Hortobágy • 0502 Haltenyésztés • Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás • 165 4 • NAGÉV Kft • Tiszacsege • 150 5 • ACEX Acéltermékgyártó Kft • Balmazújváros • 2830 Gőzkazán gyártása • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás • 130 Forrás: HVS kistérségi HVI, Cégbíróság, HVS adatbázis

24. A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása közül a legtöbb – 3 db – a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektorban működik A 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás a térségben 2/2 Működés helye a térségben Fogl. száma (fő) Árbevétel (ezer Ft) Név Főtevékenység Szektor 6 • Hexa-Metal Kft • Balmazújváros • 2811 Fémszerkezet gyártása • 127 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás 7 • MARK-Nagisz Kft • Nádudvar • 103 8 • NÁDÉP Kft • Nádudvar • 4521 Épület, híd, alagút, közmű, vezeték építése • Építőipar • 100 9 • R-KO-N Húsipari Kft • Balmazújváros • 1511 Húsfeldolgozás, -tartósítás • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás • 95 10 • Polgár és Csege Coop Zrt • Polgár • 5211 Élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelem • Kereskedelem, javítás • 81 Forrás: HVS kistérségi HVI, Cégbíróság, HVS adatbázis

25. A térség helyzete a vállalkozások szempontjából 1/2 Térségben a külföldi, hazai tőkebefektetések száma alacsony. A térségben az ipar és a mezőgazdaság az uralkodó gazdasági ágazat, a szolgáltató szektor térhódítása nem jellemző. Az iparban foglalkoztatottak nagy része nem a térségben talál munkát. Az építőipari kivitelezés és építőipari szolgáltatások is jelen vannak, a fémipar acéltermék gyártásával, fémszerkezetek készítésével és orvosi műszergyártással kapcsolódik a térség iparához. A könnyűipart a textilipar képviseli legnagyobb részben, valamint élelmiszeripar, mezőgazdasági termékek feldolgozása található a térségben. Kézműiparát sokszínűség jellemzi, mely szorosan kötődik a népművészeti hagyományokhoz. Egyedi termékeket előállító mesterek (ostorkészítés, kalapkészítés, kézi szövés) és nagyobb mennyiségben termelő kisvállalkozások is megtalálhatóak a térség településein (fazekasság, mézeskalács-, kovácsoltvas készítés). A kézművesipar déli és keleti területeken a jelentős. A térség ipari beruházásokban nem bővelkedik, iparfejlesztésre a térség északi és keleti területén Polgár környezetében, valamint Balmazújvárosban lehet tervezni, a délebbi területeken a Hortobágyi Nemzeti Park közelsége miatt iparfejlesztés nem valószínűsíthető. Valamennyi település érintett a Hortobágyi Nemzeti Park munkájában. A terület hasznosítás szempontjából továbbra is fontos az NVT agrár-környezetgazdálkodási programjaiban való részvétel. Fontos és fejlesztendő terület a legeltetéses állattartás, valamint a biogazdálkodás. Az állami cégek meghatározó foglalkoztató szerephez jutnak a térségben (Hortobágyi Természetvédelmi és Génmegőrző Kht). A térség mezőgazdaságára a markáns termelési profil hiánya, a gazdasági szereplők alacsony versenyképessége jellemző. 24 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

26. A térség helyzete a vállalkozások szempontjából 2/2 A mezőgazdasági vállalkozások, eszközhiányosak, gazdálkodásuk egyensúlya törékeny. Az átalakult szövetkezetek, illetve néhány kft. és rt. gazdálkodása stabilabbnak látszik. A térségben az ágazat visszaesésének külső okai az exportlehetőségek beszűkülése, a szervezetlen termékkereskedelem és felvásárlás, térségen belüli oka pedig a szakképzett munkaerő hiánya, a hiányzó beszerzési és értékesítési önszerveződések, az átalakult mezőgazdasági üzemek foglalkoztató-képességének alacsony szintje, valamint a földhasználók megfelelő szakmai ismereteinek hiánya miatt fellépő hozamcsökkenés, minőségromlás. A térségre továbbra is elsősorban a nagytömegű alapanyag-termelés a jellemző. A feldolgozó kapacitások elégtelenek, az értékesítési lehetőségek szűkösek, a helyi kereslet szintje pedig alacsony. A térségben kevesen foglalkoznak turizmushoz kapcsolódó szolgáltatással, fejlesztésük után több munkahelyet is lehetne teremteni. A turisztikai szolgáltatók jellemzően 1-2 fővel működő családi vállalkozások. A megfelelő munkaerő még nem áll rendelkezésre, különféle képzésekre (nyelvi, marketing, falusi turizmus ismeretek) lenne szükség. A biodiverzitás (Hortobágy, Tisza völgy) erőforrások kihasználása nem megfelelő. 25 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

27. A térség civil aktivitása a non-profit szervezetek alapján ítélhető meg Non-profit szervezetek a térségben Számuk a térségben Számuk a térségben Non-profit szervezet típusa Non-profit szervezet típusa Kultúrával kapcsolatos tevékenység 15 Környezetvédelemmel kapcsolatos tevékenység 10 Vallással kapcsolatos tevékenység 3 Településfejlesztéssel, lakásüggyel kapcsolatos tevékenység 19 Sporttal kapcsolatos tevékenység 22 Gazdaságfejlesztéssel, munkaüggyel kapcsolatos tevékenység 9 Szabadidővel kapcsolatos tevékenység 28 Jogvédelemmel kapcsolatos tevékenység 3 Oktatással kapcsolatos tevékenység 22 Kutatással, tudományokkal kapcsolatos tevékenység 0 Közbiztonság védelmével kapcsolatos tevékenység 6 Többcélú adományosztással kapcsolatos tevékenység 0 Egészségüggyel kapcsolatos tevékenység 1 Nemzetközi kapcsolatok 0 Szociális ellátással kapcsolatos tevékenység 13 Szakmai, gazdasági érdekképviselettel kapcsolatos tevékenység 16 Polgárvédelemmel, tűzoltással kapcsolatos tevékenység 5 Politikai tevékenység 0 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

28. A térség jelentősebb non-profit szervezeteinek jellemzése 1/2 A HORTOBÁGY Helyi Közösség közigazgatási területének lakosságszáma 55187 fő, mely 11 településen terül el és mintegy 170 civil szervezet működik. A közösség területét két kistérség, - a balmazújvárosi és a polgári – földrajzilag teljesen lefedi, valamint a püspökladányi kistérségből egy település Nádudvar csatlakozott a helyi közösséghez. A balmazújvárosi kistérségben 114, a polgári kistérségben 40 bejegyzett non profit szervezet végzi munkáját, Nádudvar városban 16 civil szerveződés tevékenykedik. A non profit szervezetek döntő többsége a kulturális ( 8%), művészeti és szabadidős (15%) és sport (13%) területen működik. Az egyesületek, alapítványok nagyobbrészt az adott településen élők helyi érdekközösségei, közös érdeklődés alapján szerveződnek, vagy lokális célok megvalósításáért alakulnak. Ezek a csoportok nem feltétlenül tartanak kapcsolatot egymással, vagy más esetleg megyei, országos szervezetekkel. Ez a fajta együttműködés inkább azokra a civil szervezetekre jellemző, amelyeknek országos szövetségei vannak, mint például a Polgárőr Szövetség, Vöröskereszt, Nyugdíjasok Szövetsége, Falusi Turizmus Szövetség, Kelet-Magyarországi Biokultúra Egyesület. Viszonylag kevés azoknak az alapítványoknak, egyesületeknek a száma, amelyek különféle hátrányos helyzetű rétegek esélyegyenlőségének növelésére szövetkeztek. Ugyanez vonatkozik a környezet és természetvédelem témakörére is, bár ezen a területen vannak nagyon jól működő szervezetek, mint például a Madárkórház Alapítvány Hortobágyon, Hortobágyi Természetvédelmi Egyesület. A LEADER program remek lehetőség lenne arra, hogy keretein belül ezek a szervezetek kapcsolatba lépjenek egymással és közösen dolgozzanak ki projekteket rövidebb és hosszabb távú célok megvalósításáért ezekben a témakörökben. 27 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

29. A térség jelentősebb non-profit szervezeteinek jellemzése 2/2 Az együttműködés hozzájárul ahhoz, hogy a civil szervezetek növeljék erőforrásaikat. Az erőforrásokba a következők tartoznak bele: - pénzügyi erőforrás (tőke) - infrastrukturális erőforrás (pl. megfelelő iroda, kommunkációs eszközök stb.) - emberi erőforrás (az emberek a munkaerejükkel) - kulturális erőforrás (pl. szakmai ismeretek, önállóság, elkötelezettség stb.) - természeti környezet (egyes szervezeteknél) Ezek az erőforrások összeadódnak az együttműködés során, így a célokat sokkal hatékonyabban valósíthatják meg. Az együttműködés során a versengés nem kerülhető el. Fel kell tehát készülni a versenytársakkal való együttélésre és negatív hatásuk minimalizálására, valamint az együttműködésből adódó előnyök maximalizálására. Végül de nem utolsó sorban figyelemmel kell lenni a külső tényezőkre a társadalmi, gazdasági, kulturális, politikai és technikai hatásokra. 28 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

30. 2002 (fő) 2003 (fő) 2004 (fő) 2005 (fő) 2006 (fő) A térség összesített lakossága 2002-2006 között 937 fővel csökkent, ami arányosítva 2%-os csökkenést jelent A térség lakosságának alakulása az elmúlt öt évben Térség összlakossága 56,124 55,993 55,806 55,589 55,187 Éves változás -217 -402 -131 -187 • A térség összesített lakossága 2002 és 2006 között 937 fővel csökkent • A térség összesített lakossága 2002 és 2006 között 2%-kal csökkent Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

31. A térségben az aktív korú lakosság aránya 62%, ami 2 százalékponttal magasabb az országos átlagnál A lakosság kor szerinti összetétele a térségben Aktív korú lakosság Lakosság kor szerinti összetétele (fő) Országos átlag Megoszlás 3% 3% 0-2 év 3% 3% 3-5 év 11% 13% 6-14 év 62% 60% 15-59 év 20% 21% 59 év felett Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

32. A térségben elsősorban a 1-5 általános képzettséget igénylő munkahelyekhez áll rendelkezésre megfelelő munkaerő Lakosság iskolai végzettség szerinti összetétele 7 évesnél idősebb népesség végzettség szerinti összetétele (fő) Országos átlag Megoszlás 2% 2% 0 általános 14% 9% 1-5 általános 13% 9% 6-7 általános 31% 26% 8 általános Középiskolai, érettségi és szakmai oklevél nélkül 4% 4% Középiskolai, érettségi nélkül, szakmai oklevéllel 19% 17% Középiskolai, érettségivel, általános oklevéllel 6% 9% Középiskolai, érettségivel, szakmai oklevéllel 6% 12% 1% 2% Egyetemi vagy főiskolai, oklevél nélkül 4% 10% Egyetemi vagy főiskolai, oklevéllel Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

33. A térség demográfiai helyzete 1/2 A demográfiai folyamatok alakulása már önmagában is utalhat egy térség társadalmi-gazdasági problémáira, illetve periférikus jellegére. A rendszerváltást követően felerősödő, illetve újonnan megjelenő gazdasági-társadalmi folyamatok azonban már egyértelműen jelzik egy-egy térség gazdaságának prosperitását. A szuburbanizáció felerősödése figyelhető meg. Balmazújvárosnak van a legnagyobb esélye a kistérségből arra, hogy egyfajta bolygóvárosként profitáljon a Debrecenből kiköltözők által generált vándorlási többlettel. Emellett a lakosságszám gyarapodása egyes területeken a magasabb reprodukcióval jellemezhető roma lakosság nagyobb arányú jelenlétének is betudható. Mindamellett a 3 kistérség esetében egy átlagérték adódik, mely több település –esetenként markáns és teljesen ellentétes – demográfiai folyamatainak átlagolásával jön létre. A települések tényleges szaporodását, illetve fogyását a természetes szaporodás/fogyás (születések és halálozások különbsége), valamint a vándorlási különbözet (a településre oda és elvándorlók számának különbsége) összege adja ki. Emiatt érdemes megvizsgálni a demográfiai folyamatokat ezekre a komponensekre. Ha azonban az elmúlt évek adatait ábrázoljuk, kirajzolódik az egyértelmű tendencia – egyre több településen jelenik meg a természetes fogyás – vagyis többen halnak meg, mint ahányan születnek. 2004-ben már a kistérség mindegyik településére negatív értékek adódtak. A nemek közötti arány a nők felé billen, több lánygyermek születik, mint fiú. Ez a korfa elemzések szerint az idősebb korosztályokra is igaz. A lakosság etnikai megoszlása kapcsán elmondható, hogy napjainkra minimálisra csökkent a nemzeti kisebbségek száma a kistérség településein. Az egykor jelentős német kisebbség is alig képvisel említésre méltó részarányt Balmazújvárosban. 32 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

34. A térség demográfiai helyzete 2/2 A térségben a külterületeken élők száma is nagy. Szociálisan hátrányos helyzetűek, és problémákat eredményez az alapfokú szolgáltatásokhoz való hozzáférésük a földrajzi elszigeteltségük miatt. A legnagyobb etnikumnak a roma népesség tekinthető a kistérségben. Elmondható, hogy a roma lakosság száma jelentős a térségben, meghaladja a 10 % -ot, és a demográfiai sajátosságok miatt – magasabb természetes reprodukció – tovább fog nőni arányuk az érintett településeken. A romák körében magasabb arányú az alacsonyabb és nem piacképes iskolai végzettség, mely sok esetben párosul szociális problémákkal. Emiatt szükséges tehát a roma lakosság szegregációját és leszakadását megállítani, felzárkózásukat és társadalmi beilleszkedésüket segíteni. A romák egy része a hagyományos megélhetési formák mellett (vályogvetés, gyógynövénygyűjtés) olyan területeken helyezkedik el, ahol szakképzettség nem szükséges. A probléma összetettsége miatt átfogó és komplex programokra és forrásokra van szükség a kézzelfogható eredmények elérése érdekében. 33 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

35. Azon települések aránya, ahol nem található meg egyik fontos gazdasági fejlődést támogató infrastruktúra sem, 0% A gazdasági fejlődést támogató infrastruktúra elérhetősége Azon települések száma, ahol nem érhető el (db) Azon települések aránya, ahol nem érhető el (%) Infrastrukturális adottság • Szélessávú Internet 1 9% A térségben 0 db olyan település van, ahol a fejlődést támogató infrastruktúra közül egyik sem található meg, ez a térség településeinek 0%-a 9% • Mindhárom mobilhálózat 1 • Helyközi autóbusz-megállóhely 0 0% • Közművesített, közúton elérhető ipari park 10 91% • Fenti infrastruk-turális adottsá-gok együttesen 0 0% Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

36. A fejlesztések során kiemelt figyelmet kell azokra az infrastrukturális adottságokra fordítani, amelyek a térség egyik településén sem találhatók meg A térség egyik településén sem megtalálható infrastrukturális elemek 1/2 Mozgatórugó alcsoport Egyik településen sem megtalálható infrastruktúra Mozgatórugó alcsoport Egyik településen sem megtalálható infrastruktúra Közlekedés • Repülőtér Közmű ellátottság Adminisztratív és kereskedelmi szolgáltatások Oktatás Ipari parkok Kultúra Pénzügyi szolgáltatások Telekommuni-káció Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, VÁTI TeIR, HVS adatbázis, illetékes minisztériumok, egyéb tematikus források

37. A fejlesztések során kiemelt figyelmet kell azokra az infrastrukturális adottságokra fordítani, amelyek a térség egyik településén sem találhatók meg A térség egyik településén sem megtalálható infrastrukturális elemek 2/2 Mozgatórugó alcsoport Egyik településen sem megtalálható infrastruktúra Mozgatórugó alcsoport Egyik településen sem megtalálható infrastruktúra Szociális ellátás Gazdaságfej-lesztési szervezetek • Ipari kamara • Rotary típusú klub Egészségügyi ellátás • Szülészeti ellátás Természeti adottságok Szabadidős te-vékenységre és sportolásra al-kalmas infrastr. • Jelzett turistaút Natura 2000 területek Egyéb infrastruktúra • Életház Közbiztonsági szolgálat Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, VÁTI TeIR, HVS adatbázis, illetékes minisztériumok, egyéb tematikus források

38. A térség infrastrukturális adottságai 1/2 Ivóvízellátás A vezetékes ivóvízzel ellátott lakások aránya megfelel az országos átlagnak, a vizsgált 11 település közül Balmazújváros, Görbeháza, Polgár, Tiszacsege és Újtikos emelkednek az országos mérték fölé. Szennyvízkezelés Az elmúlt évek beruházásainak köszönhetően épült meg a szennyvíz-gyűjtő, elvezető hálózat nagy része. A települések csatornázottsága általában eléri, de több helyen meg is haladja az országos átlagot, de vannak települések ahol még nem valósult meg. Gázellátás A településeken közel 100%-os a kiépült a vezetékes gázhálózat, egy-egy új utca van ahol még nincs, vagy a lakosság nem igényelte ez idáig. Gázszolgáltató a TIGÁZ Rt. Villamosenergia-ellátás A vizsgált térség áramellátását az E-On TITÁSZ Rt. végzi. A településeken kivétel nélkül 100%-os a villamos energia ellátottság. Polgáron 120 KV-os állomás van, a többi településen csak 20 KV-os a betáplálás. Telekommunikáció A vizsgált településeken mindenhol biztosított a telekommunikáció (vezetékes vagy mobil formában), elérhető a szélessávú internet, vagy jelenleg van kiépítés alatt. A szélessávú internet nagy lehetőséget biztosíthat a térségben a foglalkoztatottság növelésére, versenyképesség javítására, távmunkára. Közlekedési infrastruktúra A térség beruházás- és befektetésvonzó képességét jelentősen növeli az M3 autópálya. Emellett azonban a rossz állapotú mellékutak és a korszerűtlen vasútvonal rontja az elérhetőséget. A települések belterületi útjainak állapota is több településen rossz, a külterületi utak rossz állapota a mezőgazdaság versenyképességét rontja. A munkavállalók mobilitását elsősorban az autóbuszos tömegközlekedés, illetve az egyéni közlekedési módok (gyalog, kerékpár, személygépkocsi). 37 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

39. A térség infrastrukturális adottságai 2/2 Polgáron jó közlekedési kapcsolatokkal rendelkező terület áll rendelkezésre ipari és logisztikai beruházásokra Vasúti közlekedés A térség vasútvonalain a szintfenntartáson kívül nem várható jelentősebb fejlesztés. Az eredeti kiépítési paraméterek visszaállítása és a mai kor követelményeknek megfelelő üzemvitel és szolgáltatási színvonal biztosítása is jelentős anyagi erőfeszítéseket igényel. Az ipari-logisztikai-kereskedelmi fejlesztések esetén csak a 108. sz. Debrecen – Füzesabony vonal alkalmas mai állapotában áruszállítás céljára. A 117. sz. Ohat-Pusztakócs – Görögszállás vonalon jelentős fejlesztéseket kellene végrehajtani az eredeti pályaállapotok helyreállítása érdekében. A térség déli szélén haladó Debrecen – Füzesabony vasútvonal lehetővé teszi a szállításigényes ipar telepítését... Vízi közlekedés A vízi áruszállításnak hiányoznak az infrastrukturális feltételei (kikötők), illetve jelen állapotában a vízi út sem alkalmas rendszeres hajózásra. A Tiszán a turisztikai célú személyhajózás is fejletlen, a térségben Tiszacsegén található ilyen célú kikötő. A külterületi részek infrastruktúrális ellátottságának hiánya a jellemző ezen területekre, ezen a téren jelentős fejlesztésekre szorul a térség. 38 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

40. A turizmus csak akkor rejt magában valós fejlődési lehetőséget, ha a térség már rendelkezik turisztikai potenciállal és aktivitással Adottságokból adódó fejlesztési lehetőségek – turizmus Egy főre jutó szálláshelyek száma (db/fő) Egy főre jutó vendégéjszakák száma (vendégéjszaka/fő) Magas kategóriájú szállás* Alacsonyabb kate-góriájú szállás** Magas kategóriájú szállás* Alacsonyabb kate-góriájú szállás** Térségi adat 0.01 0.03 0.63 0.25 Országos átlag 0.02 0.04 1.81 0.68 Térségi adat az országos átlag százalékában 68% 85% 35% 37% * Szálloda, gyógyszálloda, panzió ** Üdülőház, ifjúsági szálló, turistaszálló, kemping, magánszállásadás Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

41. Települések főbb jellemzői 1/2 A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Munkanél-küliség (%) Lakosság (fő) Legnagyobb foglalkoztató szektor Jövedelmi helyzet* (Ft) Magas** kat. (db/fő) Alacsony** kat. (db/fő) Jogállás Balmazújváros • Város • 18,401 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... • 12.19% • 375,449 • 0.376 • 0.110 Egyek • Nagyközség • 5,829 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... • 15.56% • 309,626 • 0.028 • 0.040 Folyás • Község • 401 • 22.63% • 286,505 • 0.000 • 0.000 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Görbeháza • Község • 2,596 • 12.35% • 458,810 • 0.000 • 0.000 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Hortobágy • Község • 1,620 • 13.70% • 456,280 • 14.116 • 1.725 • Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás Nádudvar • Város • 9,377 • 12.05% • 440,796 • 0.118 • 0.163 • Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás Polgár • Város • 8,533 • 13.40% • 507,651 • 0.403 • 0.054 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... * Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra ** Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis 40

42. Települések főbb jellemzői 2/2 A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Munkanél-küliség (%) Lakosság (fő) Legnagyobb foglalkoztató szektor Jövedelmi helyzet* (Ft) Magas** kat. (db/fő) Alacsony** kat. (db/fő) Jogállás Tiszacsege • Város • 5,046 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... • 16.78% • 314,166 • 0.062 • 1.370 Tiszagyulaháza • Község • 808 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... • 14.70% • 480,881 • 0.000 • 0.000 Újszentmargita • Község • 1,587 • 17.42% • 376,247 • 0.000 • 0.000 • Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás Újtikos • Község • 989 • 9.00% • 439,102 • 0.000 • 0.000 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... {TelFoJell.4.Nev} • {TelFoJell.4.M355} • {TelFoJell.4.M354} • {TelFoJell.4.M115} • {TelFoJell.4.M440} • {TelFoJell.4.Magas} • {TelFoJell.4.Alacsony} • {TelFoJell.4.Szektor} {TelFoJell.5.Nev} • {TelFoJell.5.M355} • {TelFoJell.5.M354} • {TelFoJell.5.M115} • {TelFoJell.5.M440} • {TelFoJell.5.Magas} • {TelFoJell.5.Alacsony} • {TelFoJell.5.Szektor} {TelFoJell.6.Nev} • {TelFoJell.6.M355} • {TelFoJell.6.M354} • {TelFoJell.6.M115} • {TelFoJell.6.M440} • {TelFoJell.6.Magas} • {TelFoJell.6.Alacsony} • {TelFoJell.6.Szektor} * Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra ** Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis 41

43. Települések egy mondatos jellemzése 1/6 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Település Legfontosabb probléma a településen Legfontosabb lehetőség a településen • „Munkahelyhiány, elvándorlás, egyre öregedő népesség, rossz megközelíthetőség.” • „Turisztikai beruházások, mezőgazdasági üzemek korszerűsítése, lakófunkciók magas szintre emelése.” • Balmazújváros • „Munkahelyek hiánya, munkanélküliség magas aránya, alacsony speciális képzettségi szint, elégtelen nyelvtudás és szakemberhiány, gyenge együttműködés az önkormányzati, civil és szakmai szervezetek között, természeti rendszer változékonysága, tőke- és forráshiány, hálózatos szolgáltatások és klaszterszemlélet hiánya.” • „Természeti és kulturális adottságokra épülő turizmus és kulturális rendezvények,vonalas és helyi infrastrukturális hálózat jelentős kiépülése, hagyományai vannak az állattartásnak” • Egyek 42 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis

44. Települések egy mondatos jellemzése 2/6 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Település Legfontosabb probléma a településen Legfontosabb lehetőség a településen • „A munkanélküliség és az ebből fakadó elszegényedés. A fiatalok elvándorlása.” • „A település egyenlőre semmi olyan adottsággal nem rendelkezik, mely előrelendíthetné a helyzetét. Esetleg a horgász- és halastavak fejlesztése.” • Folyás • „Munkanélküliség” • „A munkanélküliség problémájának megoldásában fontos szerepet játszhat a polgári ipari parkban létesülő beruházások és az M3 Outlet Center bevásárlóközpont létesítése.Jó és kedvező lehetőséget látunk a Leader programban is,egyrészt a helyi mezőgazdaság fejlődése,fejlesztése,ösztönzése,támogatása révén,másrészt az esetleges szolgáltatásbővítés és kisipari fejlesztések révén.” • Görbeháza 43 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis

45. Települések egy mondatos jellemzése 3/6 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Település Legfontosabb probléma a településen Legfontosabb lehetőség a településen • „A "kétarcúság": jelentős idegenforgalmat bonyolító, fejlett településközpont mellett külterületi tanyás településrészek, ahol a lakosság több, mint 20%-a él.” • „A természeti és kulturális értékekre alapozható gazdasági fellendülés.” • Hortobágy • „munkanélküliség, a települési utak rossz minősége” • „idegenforgalom fejlesztése, helyi termékek piacra jutásának elősegítése(kézművesség), városközpont rehabilitációja” • Nádudvar 44 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis

46. Települések egy mondatos jellemzése 4/6 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Település Legfontosabb probléma a településen Legfontosabb lehetőség a településen • „Az egyre növekvő lélekszámú hátrányos helyzetű alacsony munkakultúrájú(főleg roma származású)alulképzett munkaerő” • „Az autópálya-csomópont kínálta beruházói, vállalkozói kedv az ipari parkban és az azt övező területen” • Polgár • „Munkanélküliség magas létszámának jelenléte, munkahelyek hiánya, csökkenő lakossági létszám.” • „Turisztikai adottságok kihasználása. Természeti kincseink ésszerű kihasználása. Vonzó településkép kialakítása.” • Tiszacsege 45 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis

47. Települések egy mondatos jellemzése 5/6 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Település Legfontosabb probléma a településen Legfontosabb lehetőség a településen • „A lakosság elöregedése, fiatal, gyermekes családok hiánya” • „Turisztika, idegenforgalom kiépítése” • Tiszagyulaháza • „A település hátrányos helyzetű, elmaradott térségben fekszik. Magas a munkanélküliek aránya és vállalkozások számára sem bizonyult eddig vonzónak. A lakosság korösszetételének változása az elöregedésre utal, sajnos még kevés az itt letelepedni vágyó fiatal. Ebből adódóan a lakosságszám is csökken.” • „Az M3 autópálya kiépítésével és a közelben levő ipari park fejlődésével javulhat a foglalkoztatás és a vállalkozások számára is vonzóbbá válhat a község. Ezen túl az elmúlt évek infrastruktúra-fejlesztései komfortosabbá és élhetőbbé tették településünket. A Hortobágyi Nemzeti Park közelsége is lehetőséget adhat a turisztikai fejlesztésre.” • Újszentmargita 46 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis

48. Települések egy mondatos jellemzése 6/6 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Település Legfontosabb probléma a településen Legfontosabb lehetőség a településen • „Fogyó lakosság, munkalehetőségek korlátozottsága” • „Turisztikai programok fejlesztése, vállalkozás-bővítés(területek adottak, jól képzett a munkaerő)” • Újtikos • „{TelepulesJell.1.Ny248}” • „{TelepulesJell.1.Ny249}” • {TelepulesJell.1.Nev} 47 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis

49. Tartalom • A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia összefoglalása • Helyzetelemzés • Fő fejlesztési prioritások és fejlesztési intézkedések, forrásallokáció • Megoldási javaslatok

50. Kijelölt fő fejlesztési prioritások a térségben 1/1 A térségben 6 db fő fejlesztési prioritás került kijelölésre, amelyekhez összesen 23 db fejlesztési intézkedés tartozik Intézkedé-sek száma Összes allokált forrás (EUR) Fő fejlesztési prioritás • „Helyi életminőség fejlesztése” • 4 db • 1,918,494 • „A tájegység adottságainak megfelelő turisztikai termékfejlesztés” • 3 db • 1,510,613 • „Térségi együttműködés” • 4 db • 1,461,380 • „Gazdaság fejlesztése” • 5 db • 1,456,878 • „Társadalmi tőke fejlesztése” • 4 db • 638,640 • „Helyi örökség megőrzése” • 3 db • 577,271 • „{FejlPrioritasok.6.Ny396}” • {FejlPrioritasok.6.Sz331} db • {FejlPrioritasok.6.Sz332} • „{FejlPrioritasok.7.Ny396}” • {FejlPrioritasok.7.Sz331} db • {FejlPrioritasok.7.Sz332} 49 49 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis