NÖVÉNYFÖLDRAJZ ÉS TÁRSULÁSTAN 7. előadás Dr. Bartha Dénes

1. NÖVÉNYFÖLDRAJZ ÉS TÁRSULÁSTAN7. előadásDr. Bartha Dénes

2. GYERTYÁNOS – TÖLGYESEK

3. DOMBVIDÉKI ÉS KÖZÉPHEGYSÉGI GYERTYÁNOS – KOCSÁNYTALAN TÖLGYESEK

4. DOMBVIDÉKI ÉS KÖZÉPHEGYSÉGI GYERTYÁNOS – KOCSÁNYTALAN TÖLGYESEK Termőhelyi viszonyok: D: regionálisan ált. 300-500 m tszf. magasság között és domborzati formák által befolyásolva extra-regionális helyzetben – északi kitettségben 300 m tszf. magasság alatt K: gyertyános-tölgyes klímaöv A: gyakorlatilag mindenféle alapkőzeten H: többletvízhatástól független (VFLEN), ritkán szivárgó vizes (SZIV) T: kőzethatású talajok (RA, RE) és barna erdőtalajok (ABE,SBE, ritkábban PGBE, BFÖLD, RBE és LHE)

5. DOMBVIDÉKI ÉS KÖZÉPHEGYSÉGI GYERTYÁNOS – KOCSÁNYTALAN TÖLGYESEK Fiziognómiai és ökológiai jellemzés: A:zárt, általában kétszintes, néhány helyen az alsó szint hiányzik (fajait kiirtották) – mezofil fajok B:nincs vagy jelentéktelen, (GY hiányában jelentősebb lehet) C:közepes borítás, lehet nudum és szubnudum is, a korral és az évszakok változásával változik mind a borítás, mind a fajösszetétel – mezofil (nagyrészt üde lomberdei) fajok D:jelentéktelen, (kidőlt fákon korhadéklakók)

6. DOMBVIDÉKI ÉS KÖZÉPHEGYSÉGI GYERTYÁNOS – KOCSÁNYTALAN TÖLGYESEK Faji összetétel: A: KTT, GY, CSNY, KH, (NH), MJ, KJ, CS, MK, B, helytelen erdőművelés nyomán a GY, KH, EH, CS, ill. fagyzugos helyen a GY, sekély, sziklás talajon a MK, (MJ) eluralkodhat B: cseregalagonya (Crataegus laevigata) fagyal (Ligustrum vulgare) vörösgyűrűsom (Cornus sanguinea) mogyoró (Corylus avellana) borostyán (Hedera helix) csíkos kecskerágó (Euonymus europaeus) farkasboroszlán (Daphne mezereum)

7. DOMBVIDÉKI ÉS KÖZÉPHEGYSÉGI GYERTYÁNOS – KOCSÁNYTALAN TÖLGYESEK C: a gyepszint aszpektusbeli viszonyai és faji összetétele – a hasonló ökológiai feltételek miatt - hasonlít a bükkösökéhez ; gyakoribbak, illetve nagyobb borításúak a gyertyános – tölgyesekben az alábbiak: kis télizöld (Vinca minor) erdei ebír (Dactylis polygama) olocsán csillaghúr (Stellaria holostea) vicsorgó (Lathraea squamaria) pézsmaboglár (Adoxa moschatellina) gumós nadálytő (Symphytum tuberosum) ujjas sás (Carex digitata) fénytelen galaj (Galium schultesii) kéküstökű csormolya (Melampyrum kányaharangvirág (Campanula nemorosum) rapunculoides) D: -

8. DOMBVIDÉKI ÉS KÖZÉPHEGYSÉGI GYERTYÁNOS – KOCSÁNYTALAN TÖLGYESEK Földrajzi elterjedés: Északi-középhegység, Dunántúli-középhegység, Nyugat-Dunántúl, Dél-Dunántúl (Zselic, Külső-Somogy, Marcali-hát, Baranyai- és Tolnai-dombvidék, Mecsek, Villányi-hg.)

9. DOMBVIDÉKI ÉS KÖZÉPHEGYSÉGI GYERTYÁNOS – KOCSÁNYTALAN TÖLGYESEK Földrajzi változatok: ÉSZAKI-KÖZÉPHEGYSÉGI GYERTYÁNOS-KOCSÁNYTALAN TÖLGYES pirosló hunyor (Helleborus purpurascens) DUNÁNTÚLI-KÖZÉPHEGYSÉGI GYERTYÁNOS-KOCSÁNYTALAN TÖLGYES kisvirágú hunyor (Helleborus dumetorum) magyar varfű (Knautia drymeia) szártalan kankalin (Primula acaulis)

10. DOMBVIDÉKI ÉS KÖZÉPHEGYSÉGI GYERTYÁNOS – KOCSÁNYTALAN TÖLGYESEK NYUGAT-DUNÁNTÚLI GYERTYÁNOS-KOCSÁNYTALAN TÖLGYES szelídgesztenye (Castanea sativa) erdei varfű (Knautia drymeia) ciklámen (Cyclamen purpurascens) erdei galaj (Galium sylvaticum) DÉL-DUNÁNTÚLI GYERTYÁNOS KOCSÁNYTALAN TÖLGYES ezüst hárs (Tilia tomentosa) illatos hunyor (Helleborus odorus) jerikói lonc (Lonicera caprifolium) kisvirágú hunyor (H. dumetorum) szúrós csodabogyó (Ruscusaculeatus) kispárlófű (Aremonia agrimonoides) díszes vesepáfrány (Polystichum setiferum) olasz müge (Asperula taurina) tarka lednek (Lathyrus venetus) pirítógyökér (Tamus communis) medvehagyma (Allium ursinum)

11. DOMBVIDÉKI ÉS KÖZÉPHEGYSÉGI GYERTYÁNOS – KOCSÁNYTALAN TÖLGYESEK Fontosabb származék- és kultúrerdők: Sz: gyertyános, kocsánytalantölgyes, kislevelűhársas, ezüsthársas, magaskőrises K: lucfenyves, erdeifenyves, cseres, akácos

12. DOMBVIDÉKI ÉS KÖZÉPHEGYSÉGI GYERTYÁNOS – KOCSÁNYTALAN TÖLGYESEK Vízgazdálkodási fokot jelző növények:

13. DOMBVIDÉKI ÉS KÖZÉPHEGYSÉGI GYERTYÁNOS – KOCSÁNYTALAN TÖLGYESEK

14. DOMBVIDÉKI ÉS KÖZÉPHEGYSÉGI GYERTYÁNOS – KOCSÁNYTALAN TÖLGYESEK

15. SÍK(- ÉS DOMB)VIDÉKI GYERTYÁNOS – KOCSÁNYOS TÖLGYESEK

16. SÍK(- ÉS DOMB)VIDÉKI GYERTYÁNOS – KOCSÁNYOS TÖLGYESEK Termőhelyi viszonyok: D: 1. síkvidékek ármentes, de mély fekvésű lapályai, 2. homok- területek, 3. domb- és hegyvidéki patak- és folyóvölgyek magasabb térszínei – alacsony tszf. magasság (200 m alatt), ill. domb- és hegyvidéken magasabban is K: mezoklimatikus okok miatt hűvösebb termőhelyek  gyertyános-tölgyes mezoklíma A: 1. rétegezett folyóhordalék (kavics, murva, homok, iszap, agyag, stb.), 2. homok, 3. lejtőhordalék, lösz H: többletvízhatástól független (VFLEN), többletvízhatástól függő (IDŐSZ, SZIV) T: 1. mocsári és ártéri erdők talajai (ÖE, RÉTIE), 2.barna erdőtalajok (RBE, KBE; 3. lejtőhordalék erdőtalaj, barna erdőtalajok (LHE, PGBE, ABE)

17. SÍK(- ÉS DOMB)VIDÉKI GYERTYÁNOS – KOCSÁNYOS TÖLGYESEK Fiziognómiai és ökológiai jellemzés: A:zárt, kétszintes – mezofil és mezohigrofil fajok B:alacsony vagy közepes borítás, vagy hiányzik – mezofil fajok C:alacsony vagy közepes borítás – mezofil (nagyrészt üde lomberdei) fajok D:jelentéktelen

18. SÍK(- ÉS DOMB)VIDÉKI GYERTYÁNOS – KOCSÁNYOS TÖLGYESEK Faji összetétel: A: KST, GY, CSNY, KH, (KJ), MJ, AL, MSZ, (KTT) B: cseregalagonya (Crataegus laevigata) vörösgyűrűsom (Cornus sanguinea) borostyán (Hedera helix) csíkos kecskerágó (Euonymus europaeus) mogyoró (Corylus avellana) tatár juhar (Acer tatarium) fagyal (Ligustrum vulgare)

19. SÍK(- ÉS DOMB)VIDÉKI GYERTYÁNOS – KOCSÁNYOS TÖLGYESEK C: koratavaszi aszpektus odvas keltike (Corydalis cava) berki szellőrózsa (Anemone nemorosa) ujjas keltike (C. solida) bogláros szellőrózsa (A. ranunculoides) galambvirág (Isopyrum thalictroides) hóvirág (Galanthus nivalis) tavaszi lednek (Lathyrus vernus) tavaszi tőzike (Leucojum vernum) vicsorgó (Lathraea squamaria) kétlevelű csillagvirág (Scilla bifolia) saláta boglárka (Ficaria verna)

20. SÍK(- ÉS DOMB)VIDÉKI GYERTYÁNOS – KOCSÁNYOS TÖLGYESEK tavaszi-nyári aszpektus ligeterdei fajok podagrafű (Aegopodium podagraria) kapotnyak (Asarum europaeum) selyemsás (Carex brizoides) hagymás fogasír (Dentaria bulbifera) ritkás sás (C. remota) erdei kutyatej (Euphorbia amygdaloides) erdei nenyúljhozzám (Impatiens erdei varázslófű (Circaea lutetiana) noli-tangere) veselke (Chrysosplenium alternifolium) gombernyő (Sanicula europaea) erdei sás (Carex sylvatica) hegyvidéki mezofil fajok általános mezofil fajok szagos müge (Galium odoratum) erdei szálkaperje (Brachypodium sylvaticum) sárga árvacsalán (Lamium galeobdolon) télizöldmeténg (Vinca minor) évelő szélfű (Mercurialis perennis) enyves zsálya (Salvia glutinosa) illatos ibolya (Viola odorata) erdei ibolya (Viola sylvestris) erdei tisztesfű (Stachys sylvatica) göcsös görvélyfű (Scrophularia nodosa)

21. SÍK(- ÉS DOMB)VIDÉKI GYERTYÁNOS – KOCSÁNYOS TÖLGYESEK D: - Földrajzi elterjedés: Nagyalföld (Nyírség, Szatmár-Beregi-sík, Bodrogköz, Heves-Borsodi-sík, Duna-Tisza köze, Mezőföld), Kisalföld (Hanság, Szigetköz, Komáromi-síkság, Rábaköz), Nyugat-Dunántúl (Rába- völgy, Őrség, Göcsej), Dél-Dunántúl (Belső-Somogy, Zselic, Dráva- sík)

22. SÍK(- ÉS DOMB)VIDÉKI GYERTYÁNOS – KOCSÁNYOS TÖLGYESEK Földrajzi változatok: NAGY- és KISALFÖLDI, NYUGAT-DUNÁNTÚLI GYERTYÁNOS - KOCSÁNYOS TÖLGYES Megj.: Jellemzését lásd fent. DÉL-DUNÁNTÚLI GYERTYÁNOS – KOCSÁNYOS TÖLGYES magyar kőris (Fraxinus angustifolia ssp.medvehagyma (Allium ursinum) danubialis) borostás sás (Carex strigosa) ezüst hárs (Tilia tomentosa) gyűrűvirágok (Carpesium spp.) szúrós csodabogyó (Ruscus aculeatus) jerikói lonc (Lonicera caprifolium)

23. SÍK(- ÉS DOMB)VIDÉKI GYERTYÁNOS – KOCSÁNYOS TÖLGYESEK Fontosabb származék- és kultúrerdők: Sz:gyertyános, kocsányostölgyes, magyarkőrises K: akácos, nemesnyáras, feketediós, ritkábban vöröstölgyes, kultúrfenyves Vízgazdálkodási fokot jelző növények:

24. SÍK(- ÉS DOMB)VIDÉKI GYERTYÁNOS – KOCSÁNYOS TÖLGYESEK

25. SÍK(- ÉS DOMB)VIDÉKI GYERTYÁNOS – KOCSÁNYOS TÖLGYESEK

26. CSERES – TÖLGYESEK

27. DOMBVIDÉKI ÉS KÖZÉPHEGYSÉGI CSERES – KOCSÁNYTALAN TÖLGYESEK

28. DOMBVIDÉKI ÉS KÖZÉPHEGYSÉGI CSERES – KOCSÁNYTALAN TÖLGYESEK Termőhelyi viszonyok: D: plakor helyzetben és enyhe lejtőkön regionálisan 250-400 m tszf. magasság között és domborzati formák által befolyásolva extraregionális helyzetben déli kitettségben 400 m tszf. felett is K: cseres-tölgyes klímaöv A: gyakorlatilag mindenféle alapkőzeten H: többletvízhatástól független (VFLEN) T: (középmély-mély termőrétegű) kőzethatású talajok (HK, RA, RE, ER) és barna erdőtalajok (BFÖLD, KMBE, esetenként ABE, RBE)

29. DOMBVIDÉKI ÉS KÖZÉPHEGYSÉGI CSERES – KOCSÁNYTALAN TÖLGYESEK Fiziognómiai és ökológiai jellemzés: A:zárt, gyakran alacsony záródású második szinttel – fajgazdag, xeromezofil fajok B:általában magas borítás – fajgazdag, xeromezofil fajok C:magas borítás – fajgazdag, xeromezofil (nagyrészt száraz tölgyes) fajok D:jelentéktelen

30. DOMBVIDÉKI ÉS KÖZÉPHEGYSÉGI CSERES – KOCSÁNYTALAN TÖLGYESEK Faji összetétel: A: CS, KTT, MJ, KT, MSZ, BABE, HBE, (OT, MOT, KH, VK) – a KTT gyakran visszaszorul B: egybibés galagonya (Crataegus monogyna) csíkos kecskerágó (Euonymus europaeus) cseregalagonya (C. laevigata) bibircses kecskerágó (E. verrucosus) fagyal (Ligustrum vulgare) kökény (Prunus spinosa) ostorménbangita (Viburnum lantana) mogyoró (Corylus avellana) varjútövisbenge (Rhamnus catharticus) gyepűrózsa (Rosa canina) húsos som (Cornus mas) molyhos szeder (Rubus tomentosus) vörösgyűrűsom (C. sanguinea) tatár juhar* (Acertataricum)

31. DOMBVIDÉKI ÉS KÖZÉPHEGYSÉGI CSERES – KOCSÁNYTALAN TÖLGYESEK C: pillangósok vitézbükköny (Vicia cassubica) lóherék (Trifolium spp.) feketedő lednek (Lathyrus niger) édeslevelű csűdfű (Astragalus glycyphyllos) egyéb fajok fehér pimpó (Potentilla alba) festő zsoltina (Serratula tinctoria) bársonyos tüdőfű (Pulmonaria mollissima) fekete zászpa (Veratrum nigrum) sárga gyűszűvirág (Digitalis grandiflora) dombi macskagyökér (Valeriana collina) nagyvirágú méhfű (Melittis grandiflora) bársonyos kakukkszegfű (Lychnis erdei szamóca (Fragaria vesca) coronaria) tarka nőszirom (Iris variegata) borsikafű (Calamintha clinopodium) bakfű (Betonica officinalis) baracklevelű harangvirág (Campanula sátoros margitvirág (Chrysanthemum persicifolia) corymbosum)

32. DOMBVIDÉKI ÉS KÖZÉPHEGYSÉGI CSERES – KOCSÁNYTALAN TÖLGYESEK kisavanyodó talajokon orvosi veronika (Veronica officinalis) zanótok (Cytisus spp.) perjeszittyók (Luzula spp.) rekettyék (Genista spp.) hölgymálok (Hieracium spp.) sások – füvek hegyi sás (Carex montana) tollas szálkaperje (Brachypodium pinnatum) sápadt sás (C. michelii) erdei szálkaperje (B. sylvaticum) deres sás (Carex flacca) ligeti perje (Poa nemoralis) felemáslevelű csenkesz (Festuca egyvirágú gyöngyperje (Melicauniflora) heterophylla) D:-

33. DOMBVIDÉKI ÉS KÖZÉPHEGYSÉGI CSERES – KOCSÁNYTALAN TÖLGYESEK Földrajzi elterjedés: Északi-középhegység, Dunántúli-középhegység, Nyugat-Dunántúl (Soproni-dv., Sopron-Vasi-sík, Kőszegi-hg.), Dél-Dunántúl (Külső- Somogy, Baranyai és Tolnai-dv., Mecsek, Villányi-hg.)

34. DOMBVIDÉKI ÉS KÖZÉPHEGYSÉGI CSERES – KOCSÁNYTALAN TÖLGYESEK Földrajzi változatok: ÉSZAKI-KÖZÉPHEGYSÉGI, DUNÁNTÚLI-KÖZÉPHEGYSÉGI, NYUGAT-DUNÁNTÚLI CSERES-KOCSÁNYTALAN TÖLGYES Megj.: Jellemzését lásd fent. DÉL-DUNÁNTÚLI CSERES-KOCSÁNYTALAN TÖLGYES ezüst hárs (Tilia tomentosa) kisvirágú pimpó (Potentilla micrantha) szúrós csodabogyó (Ruscus aculeatus) mecseki zergevirág (Doronicum orientale) jerikói lonc (Lonicera caprifolium) délvidéki perjeszittyó (Luzula forsteri) erdei rózsa (Rosa arvensis) bánáti bazsarózsa (Paeonia officinalis ssp. banatica)

35. DOMBVIDÉKI ÉS KÖZÉPHEGYSÉGI CSERES – KOCSÁNYTALAN TÖLGYESEK Fontosabb származék- és kultúrerdők: Sz: cseres, kocsánytalantölgyes K: akácos, erdeifenyves, feketefenyves Vízgazdálkodási fokot jelző növények:

36. DOMBVIDÉKI ÉS KÖZÉPHEGYSÉGI CSERES – KOCSÁNYTALAN TÖLGYESEK

37. DOMBVIDÉKI ÉS KÖZÉPHEGYSÉGI CSERES – KOCSÁNYTALAN TÖLGYESEK

38. SÍK- (ÉS DOMB)VIDÉKI CSERES – KOCSÁNYOS TÖLGYESEK

39. SÍK- (ÉS DOMB)VIDÉKI CSERES – KOCSÁNYOS TÖLGYESEK Termőhelyi viszonyok: D: síkvidékek árvízmentes teraszai, dombvidékek lábai, plakor helyzetben vagy enyhe lejtőkön – alacsony tszf. magasság (200 m alatt) K: cseres-tölgyes klímaöv A: kavics, homok H: változó vízgazdálkodású (VÁLT) vagy többletvízhatástól független (VFLEN) T: kavicsos váztalaj (KV), pszeudoglejes barna erdőtalajok (PGBE)

40. SÍK- (ÉS DOMB)VIDÉKI CSERES – KOCSÁNYOS TÖLGYESEK Fiziognómiai és ökológiai jellemzés: A:zárt, ritkán kétszintes – xerofil, mezofil és mezohigrofil fajok B:alacsony vagy közepes borítás – xerofil, xeromezofil fajok C:közepes vagy magas borítás – xerofil (részben acidofil) és mezohigrofil (részben változó vízgazdálkodást jelző) fajok D:jelentéktelen

41. SÍK- (ÉS DOMB)VIDÉKI CSERES – KOCSÁNYOS TÖLGYESEK Faji összetétel: A: CS, KST, MJ, KT, MSZ, NYI, (KTT), (MOT), (MÉ), (EF) – a KST gyakran visszaszorul B: egybibés galagonya (Crataegus monogyna) veresgyűrűsom (Cornussanguinea) kökény (Prunus spinosa) csíkos kecskerágó (Euonymus europaeus) gyepűrózsa (Rosa canina) mogyoró (Corylus avellana) fagyal (Ligustrum vulgare) kutyabenge (Frangula alnus) varjútövisbenge (Rhamnus catharticus) boróka (Juniperus communis)

42. SÍK- (ÉS DOMB)VIDÉKI CSERES – KOCSÁNYOS TÖLGYESEK C: szárazabb termőhelyeken cérnatippan (Agrostis tenuis) erdei pereszlény (Calamintha sylvatica) keskenylevelű perje (Poa angustifolia) juhsóska (Rumex acetosella) festő rekettye (Genista tinctoria) orvosi veronika (Veronica officinalis) enyvecske (Viscaria vulgaris) hölgymálok (Hieracium spp.) valamint a cseres-kocsánytalan tölgyesekre jellemző fajok jó része üdébb-nedvesebb termőhelyeken háromfogfű (Sieglingia decumbens) ebtippan (Agrostis canina) gyepes sédbúza (Deschampsia caespitosa) vérontófű (Potentilla erecta) nagy kékperje (Molinia arundinacea) királyné gyertyája (Asphodelus albus) D:-

43. SÍK- (ÉS DOMB)VIDÉKI CSERES – KOCSÁNYOS TÖLGYESEK Földrajzi elterjedés: Dunántúli-középhegység (Vértes- és Bakonyalja), Kisalföld déli és nyugati része, Vasi-dombvidék, Dél-Dunántúl (Belső-Somogy)

44. SÍK- (ÉS DOMB)VIDÉKI CSERES – KOCSÁNYOS TÖLGYESEK Fontosabb származék- és kultúrerdők: Sz: cseres, kocsányostölgyes K: erdeifenyves, akácos Vízgazdálkodási fokot jelző növények:

45. SÍK- (ÉS DOMB)VIDÉKI CSERES – KOCSÁNYOS TÖLGYESEK

46. SÍK- (ÉS DOMB)VIDÉKI CSERES – KOCSÁNYOS TÖLGYESEK

47. 2. Edafikus erdőtársulásokés cserjések

48. 2. Edafikus erdőtársulások és cserjések - az alapkőzet és talaj szélsőséges tulajdonságai (szerkezet, szövet, pH, ásványi és szerves anyagokban való feldúsulás vagy elszegényedés, etc.) - a makroklíma csapadékmennyiségénél több vagy kevesebb víz - a domborzat (kitettség és meredekség) miatt megváltozott klíma- tényezők (sugárzástöbblet vagy -hiány)  talaj vízállapota - a fenti tényezők sokszor együttesen jelentkeznek - általában kis területű társulások - a társuláshatárok sokszor élesek - sohasem klimax állapotúak (szub- vagy paraklimax társulások)

49. 2. Edafikus erdőtársulások és cserjések Az edafikus erdőtársulások és cserjések természetes és aktuális területének összehasonlítása Magyarország mai területéhez viszonyítva (%)

50. SZIKLADOMBORZATÚ-ERDŐK ÉS CSERJÉSEK