Helyi Vidékfejlesztési Stratégia – Felső-Szabolcsi VKE

1. Helyi Vidékfejlesztési Stratégia – Felső-Szabolcsi VKE Összefogás egy új típusú vidéki életformáért, avagy kísérleti modell az Európai Unió és a gazdasági szektorok mezsgyéjén. Budapest, 2009 November 27. A dokumentumban szereplő összes szellemi termék a European Public Advisory Partners (EPAP) kizárólagos tulajdonát képezi. A dokumentum bármely részét idézni, forrásként felhasználni csak az EPAP előzetes hozzájárulásával, a forrás pontos megjelölésével szabad.

2. Tartalom • A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia összefoglalása • Helyzetelemzés • Fő fejlesztési prioritások és fejlesztési intézkedések, forrásallokáció • Megoldási javaslatok

3. Felső-Szabolcsi VKE – Összefoglaló a térségről A(z) Felső-Szabolcsi VKE területe 24 települést foglal magába, melyek közül 3 város. A térség lakossága 49,770 fő, a városokban élő lakosok száma 13,654 fő A térségen belül a legtöbb vállalkozás a(z) Kereskedelem, javítás szektorban tevékenykedik. A legnagyobb foglalkoztató a(z) Szállítási, raktározási, postai és távközlési szolgáltatásokra vonatkozó megoldási javaslatok szektor, az 500 főnél többet foglalkoztató vállalkozások száma 0 A térségben összesen 5 db fő fejlesztési prioritás és 26 db fejlesztési intézkedés fogalmazódott meg A térségben összesen 26 db gazdaságfejlesztési javaslat fogalmazódott meg, melyek közül a legtöbb – az összes javaslat 27%-a, 7 db – a(z) Egyéb szolgáltatás szektorhoz kapcsolódik A térségben összesen 20 db szolgáltatás-, valamint falu- és településfejlesztési javaslat fogalmazódott meg, melyek közül a legtöbb – 9 db – a(z) Kultúra mozgatórugó-csoporthoz kapcsolódik Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

4. A térségben a legtöbb vállalkozás a(z) Kereskedelem, javítás szektorban található; a legnagyobb foglalkoztató a(z) Szállítási, raktározási, postai és távközlési szolgáltatásokra vonatkozó megoldási javaslatok szektor Felső-Szabolcsi VKE – Általános áttekintés Négy legnépesebb település Vállalkozások, jelentős szektorok Általános információk Népesség 49,770 Mándok 4,694 fő Vállalk. száma létszám szerint (db) Legtöbb vállalk. adó szektor Kereskedelem, javítás Települé-sek száma 24 Záhony 4,614 fő Legnagyobb fogl. szektor Városok száma 3 Dombrád 4,346 fő Szállítási, raktározási, postai és távközlési szolgáltatásokra vonatkozó megoldási javaslatok Hátrányos helyzetű települések száma 19 Ajak 4,064 fő Fejlesztési prioritások és intézkedések, megoldási javaslatok Települések száma, ahol... ...nincs szélessávú internet 5 5 Fő fejlesztési prioritások száma 26 Fejlesztési intézkedések száma ...nem elérhető mindhárom mobilhálózat 1 26 Gazdaságfejlesztési megoldási javaslatok száma ...nincs helyközi autóbusz-megálló 3 20 Szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatok száma ...van közművesített, köz-úton elérhető ipari park 0 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

5. Felső-Szabolcsi VKE – HPME allokáció összefoglaló A legtöbb forrás – 1,198,700 EUR – a A turisztikai tevékenységek ösztönzése jogcímhez lett rendelve Jogcím neve HPME-k száma (db) Allokált forrás (EUR) • Mikrovállalkozások létrehozásának és fejlesztésének támogatása • 5 • 1,175,000 • A turisztikai tevékenységek ösztönzése • 4 • 1,198,700 • Falumegújítás és -fejlesztés • 4 • 835,000 • A kulturális örökség megőrzése • 6 • 1,159,500 • Leader közösségi fejlesztés • 8 • 922,600 • Leader vállalkozás fejlesztés • 3 • 293,690 • Leader képzés • 1 • 121,500 • Leader rendezvény • 2 • 215,000 • Leader térségen belüli szakmai együttműködések • 1 • 50,000 • Leader térségek közötti és nemzetközi együttműködések • 1 • 82,104 • Leader komplex projekt • Leader tervek, tanulmányok • 1 • 70,000 4 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

6. A legfontosabb probléma megoldása, és a legfontosabb lehetőség kihasználása jelenti a kiugrási lehetőséget a térség számára Felső-Szabolcsi VKE - Legfontosabb probléma és lehetőség Legfontosabb probléma Legfontosabb lehetőség • A térség legfontosabb problémája a gazdasági szerkezetátalakításból adódó munkanélküliség, melyet súlyosbít a szakképzetlen, vagy nem megfelelő (nem piacképes) szakképzettséggel rendelkezők nagy száma. A térség alacsony tőkevonzó képessége versenyhátrányba kényszeríti a helyi vállalkozásokat. Szintén jelentős probléma a kommunális hulladékkezelés hiánya egyes településeken. • A szabad erőforrások (természet, képezhető munkaerő) adják alapját a helyi gazdaságfejlődésnek, életminőség javulásnak. A térség jellegéből adódóan két kitörési lehetőség van, egyrészt a térség logisztikai-infrastrukturális előnyének kihasználása, a keleti termékek feldolgozása, raktározása tekintetében. • Másrészt a speciális helyi természeti környezetre, adottságokra alapozó mezőgazdasági, turisztikai lehetőségek kiaknázása. Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis

7. Felső-Szabolcsi VKE – A stratégia alapvető célja Célunk olyan társadalmi és gazdasági környezet kialakítása a térségben, amely kihasználva a logisztikai és természeti adottságait, épít a mezőgazdasági és kulturális hagyományira, versenyképes szolgáltatást biztosít az itt élő és ide betelepülő lakosságnak, munkát és megélhetést biztosítva a szakképzett munkaerő számára, elősegítve ezáltal a lakosság életminőségének javulását és a fiatalok elvándorlásának megállítását Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

8. Tartalom • A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia összefoglalása • Helyzetelemzés • Fő fejlesztési prioritások és fejlesztési intézkedések, forrásallokáció • Megoldási javaslatok

9. A térség általános jellemzői, a hely szelleme 1/1 A helyi közösség az Észak-Alföldi Régió észak-keleti részén található, a Nyírségnek nevezett nagytáj tiszaháti, újabb elnevezéssel felső-szabolcsi, vagy tiszakönyöki részén helyezkedik el. A megyében jellemző aprófalvas településhálózat a térséget is jellemzi. A térség természetes központja gazdaságilag, kulturálisan és közlekedésileg Kisvárda, a közösség települései között három város található, azonban településszerkezetileg, szolgáltatások szempontjából a városok nagyközségi szintet képviselnek. A térség észak-déli tengelye mentén a vasúti fővonal (100-as), a 4. számú főútvonal, valamint a magyar-ukrán (korábban szovjet) határátkelő térformáló hatására logisztika, és feldolgozóipar telepedett le. A peremterületeken, melyet a Tisza folyó határol, megmaradt a mezőgazdasági termelésre alapuló helyi gazdaság. A viszonylag kis területen elhelyezkedő közösség rendkívül változatos képet mutat. A településen belüli és a települések közötti partnerség nem igazán jellemző a térségre, mely elsősorban régi társadalmi és gazdasági beidegződés miatt alakult ki. Az egymás közötti látens verseny fölösleges erőforrásokat köt le, mellyel versenyhátrányba kerül a terület. Kormányzati szándék szerint a térségben rejlő logisztikai lehetőség kiaknázása a térség fő kitörési pontja. A logisztikai előny alapján a gazdasági tengely mentén a nehézipar, feldolgozóipar, és a harmadik szektor megerősödése várható középtávon. A falusi értékek, életforma fennmaradása az új életkörülmények között új megoldási javaslatokat kíván. A hely szelleme esetünkben konkrétan nem megfogalmazható a sokszínűség, valamint a kellő kohézió hiánya miatt. 8 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

10. A térség környezeti állapota 1/2 A térség általános környezeti állapota viszonylag jó. Jelentősebb környezeti terhelést jelentő ipari tevékenység nincs, illetve az üzemek megfelelő technológiával rendelkeznek. A környezeti állapot romlásának jelenleg két fő oka van: a mezőgazdasági termelés túlzott, nem összehangolt vegyszerfelhasználása, valamint a kommunális szilárd és folyékonyhulladék nem megfelelő kezelése. A térséget keleti, északi és nyugati irányból a Tisza határolja, melynek sávja gyakorlatilag érintetlen természeti környezet jelent. A védett területek is a Tisza mentén találhatóak. Az országosan védett területek az itteni növényritkaságoknak, életközösségeknek köszönhető. A Natura 2000-es területek földhasználatát jelenleg a tiltások határozzák meg, a benne rejlő lehetőségek kiaknázatlanok. A tiltások egyes esetben túlzott területhasználati korlátot jelentenek. A védett területek környezeti állapota a környezettudatos életfelfogás hiánya ellenére megfelelő. Vízminőség területén a térségben jelentős gondok – a kommunális folyékonyhulladék kezelés kivételével – nincsenek. Jelentősebb gondok a vízgazdálkodás területén van. A térség árvíz és belvízvédelmi szempontból egyaránt veszélyeztetett, ugyanakkor az aszály folyamatosan jelentős károkat okoz a mezőgazdaságban. Vízfelhasználás folyamatosan csökkenő mértékű a térségben, nő viszont az illegális vízhasználat, mely káros következményei késéssel jelentkeznek a Tisza talajvíz visszatöltése miatt. A klímaváltozás már érinti a térséget, amit a súlyosbodó aszályos időszakok, a szélsőségesebb időjárási viszonyok mutatják. A klímaváltozás a mezőgazdasági termelést érinti legszembetűnőbben (gyümölcstermés teljes lefagyása 2007-ben). A tájképet a nyírségi homokdombok, valamint a Tisza határozza meg. Az ezekből származó hátrányok érzékelhetőek, az előnyei viszont nincsenek kiaknázva. 9 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

11. A térség környezeti állapota 2/2 A természeti szépségek alig ismertek, s az infrastruktúra hiánya miatt elérhetetlenek, vagy nem nyújtanak kellő „szolgáltatást”. Utóbbi hátrányok egyben legfontosabb értékünk is, hiszen az érintetlen természet sajnos manapság kuriózumnak számít térségünkben. Talajszerkezete: a település felszínét szinte teljes gyenge minőségi homok (futóhomok) borítja, mely alatt löszös homok, illetve kissé mélyebben vízzáró agyagréteg van. A deflációs kártételnek kitett terület az összterület egyharmada. Talajszennyezettség egyes iparterületeken pontszerűen szennyezett, a települési folyékonyhulladék a legjelentősebb talajszennyező forrás. Légszennyezés szempontjából kedvező képet mutat a térség, helyi szennyező források gyakorlatilag nincsenek. Agrártermelés szempontjából a talajtani adottságok, valamint a mikroklíma viszonylag szűk mozgásteret engednek, így alakult ki a szinte monokultúrás almatermesztés, valamint az árvízveszélyes, illetve a kis termőképességű területeken az erdőgazdálkodás. Utóbbi a megújuló energiaforrások előállítása terén jelenthet előnyt. A földhasználat tekintetében nincs egységes séma, ennek okát elsősorban az elaprózódott birtokszerkezetben találjuk. 10 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

12. Hátrányos helyzetű települések közé tartozó települések bemutatása 1/1 A térségben nincs olyan település, mely a 33 leghátrányosabb helyzetű kistérség közé tartozna. 19 hátrányos besorolású település közül egy társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott település 16 az országos átlagot legalább 1,75-szörösen meghaladó munkanélküliséggel sújtott, két település mindkét jellemző szempontjából hátrányosnak minősíthető. A nem hátrányos besorolású települések egyes gazdasági mutatói jobbak egy kijelölt szinttől, de a közösség többi településétől jelentősebb eltérés nincs. A települések közötti ilyen típusú megkülönböztetés a program végrehajtását nem segíti, a közösség összetaró ereje ellen hat a statisztikai adaton alapuló szegregáció. 11 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

13. Az egyes szektorok jelentősége a térségben - Jelmagyarázat Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás Kereskedelem, javítás Építőipar Szállítás, raktározás, posta és távközlés Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás Pénzügyi közvetítés Egyéb szolgáltatás Egyéb tevékenység Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

14. 2. Néhány nagy vállalat 1. Sok kis/közepes méretű vállalat 3. Sok kis vállalat 4. Kevés kis vállalat A térség legfontosabb szektorait a foglalkoztatásban, illetve a vállalkozások számában képviselt részesedés alapján lehet azonosítani Az egyes szektorok jelentősége a térségben Foglalkoztatottak számának megoszlása a szektorok között(%) • A településen azok a legfontosabb szektorok, amelyek nagy mértékben részesednek a foglalkoztatásból és/vagy a vállalkozások számából • Ebből a szempontból a település legfontosabb szektorai • Kereskedelem, javítás • Szállítási, raktározási, postai és távközlési szolgáltatásokra vonatkozó megoldási javaslatok Vállalkozások számának megoszlása a szektorok között (%) Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

15. A vállalkozások számát tekintve a szektorok közül 32%-kal a(z) Kereskedelem, javítás szektor rendelkezik a legnagyobb részesedéssel Vállalkozások szektor szerinti megoszlása Aktív vállalkozások száma szektoronként (db) Szektorok részesedése Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás 8% Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás 5% 9% Építőipar 32% Kereskedelem, javítás Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás 10% Szállítás, raktározás, posta és távközlés 8% 5% Pénzügyi közvetítés Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás 13% 10% Egyéb szolgáltatás 0% Egyéb tevékenység Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

16. A foglalkoztatottak számát tekintve a szektorok közül 33%-kal a(z) Szállítási, raktározási, postai és távközlési szolgáltatásokra vonatkozó megoldási javaslatok szektor rendelkezik a legnagyobb részesedéssel Foglalkoztatottság szektor szerinti megoszlása* Foglalkoztatottak száma szektoronként (fő) Szektorok részesedése Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás 4% Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás 20% 3% Építőipar 11% Kereskedelem, javítás Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás 2% Szállítás, raktározás, posta és távközlés 33% 1% Pénzügyi közvetítés Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás 3% 1% Egyéb szolgáltatás Közigazgatás, védelem, társadalom-biztosítás, oktatás, egészségügy 21% 0% Egyéb tevékenység * A foglalkoztatottsági adatok nemcsak a vállalkozásokra vonatkoznak Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

17. Az aktív korú lakosságon belül az álláskeresők aránya 2007-ben 16.5%, ami 4.7 százalékpontos változást jelent 2003 óta Álláskeresők aránya az aktív korú lakosságon belül Álláskeresők aránya az aktív korú lakosságon belül(százalék) • Az álláskeresők aránya az aktív korú lakosságon belül 2007-ben 16.5% • Változás 2003-hoz képest 4.7 százalékpont Forrás: HVS kistérségi HVI, Állami Foglalkoztatási Szolgálat, HVS adatbázis

18. A térség foglalkoztatottsági helyzete 1/1 A térség, foglalkoztatási szempontból egyértelműen a rendszerváltás vesztese. A mezőgazdasági szektor az alacsony jövedelemszerző képesség miatt felaprózódott, általánossá vált a családi gazdálkodás keretében is átlagos jövedelmet biztosító almatermesztés, melyhez a környezeti feltételek adottak. A szétaprózódott birtokszerkezet egyik oka, hogy a gyümölcstermesztés nem kellően hatékony, különösen nemzetközi összehasonlításban. A nagy állami vállalatok megszűnése, vagy tevékenységük beszűkülése miatt jelentős számú munkanélküli került a szociális ellátórendszerbe, vagy ami még rosszabb, a rendszeren kívülre. Esetükben a munka világába való visszavezetésnek hagyományos módszerei már nem működnek. A foglalkoztatási adatokból leszűrhető, hogy néhány település kivételével szinte minden mutató rosszabb az országostól, az átlagos térségi mutató is több mint kétszerese az országosénak. Az idősoros adatokat vizsgálva kiderül, hogy évről évre magasabb a munkanélküliek aránya. A munkanélküliek körében magas a szakképzetlen (elsősorban a cigány származásúak között) munkaerő, illetve a tartós munkanélküliek aránya. Egyes településeken kimagaslóan magas a nők aránya a munkanélküliek között, máshol viszont alig mérhető ez az arány. 17 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

19. A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozásának jelentősége az alapján mérhető le, hogy milyen hányadban részesednek a foglalkoztatottságból A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozásának összefoglaló jellemzése Leírás Érték Legjelentősebb szektor • A(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektorban* működő vállalkozások száma 3 db A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása 10%-át adja a térségen belüli foglalkoztatás-nak Legjelentősebb település • Tuzsér székhellyel/telephellyel/fiókteleppel** működő vállalkozások száma 3 db Foglalkoztatás abszolút értelemben • A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása által foglalkoztatottak száma 1,257 fő Foglalkoztatás relatív értelemben • A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása által foglalkoztatottak számának aránya a térség összes foglalkoztatásán belül 10% * Ezen szektorban tevékenykedik a 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás legnagyobb hányada ** Ezen településen tevékenykedik a 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás legnagyobb hányada Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, Cégbíróság, HVS adatbázis

20. A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása közül a legtöbb – 3 db – a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektorban működik A 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás a térségben 1/2 Működés helye a térségben Fogl. száma (fő) Árbevétel (ezer Ft) Név Főtevékenység Szektor 1 • ERDÉRT Zrt. • Tuzsér • 5153 Fa-, építőanyag-, szaniteráru-nagykereskedelem • 295 • Kereskedelem, javítás 2 • MÁV Zrt., Záhony-Port • Záhony • 6312 Tárolás, raktározás • Szállítási, raktározási, postai és távközlési szolgáltatásokra vonatkozó megoldási javaslatok • 240 3 • Máv Cargo • Záhony • 6010 Vasúti szállítás • Szállítási, raktározási, postai és távközlési szolgáltatásokra vonatkozó megoldási javaslatok • 210 4 • Dombka 2003. Zrt • Dombrád • 0111 Gabonafélék, egyéb, máshova nem sorolt növény termelése • Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás • 130 5 • Agrana Juice Magyarország Kft. • Anarcs • 1533 Egyéb gyümölcs-, zöldségfeldolgozás • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás • 105 Forrás: HVS kistérségi HVI, Cégbíróság, HVS adatbázis

21. A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása közül a legtöbb – 3 db – a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektorban működik A 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás a térségben 2/2 Működés helye a térségben Fogl. száma (fő) Árbevétel (ezer Ft) Név Főtevékenység Szektor 6 • UWITA Kht. • Ajak • 1715 Selyemfonás • 90 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás 7 • TÉKISZ Zrt. • Tuzsér • 6312 Tárolás, raktározás • Szállítási, raktározási, postai és távközlési szolgáltatásokra vonatkozó megoldási javaslatok • 74 8 • Taurus Carbonpack Kft • Tuzsér • 5111 Mezőgazdasági termék ügynöki nagykereskedelme • Kereskedelem, javítás • 52 9 • START Rehabilitációs Foglalkoztató és Intézményei Kht. • Ajak • 1930 Lábbeligyártás • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás • 31 10 • Felső-Szabolcsi Vízgazdálkodási Társulat • Anarcs • 7230 Adatfeldolgozás • Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás • 30 Forrás: HVS kistérségi HVI, Cégbíróság, HVS adatbázis

22. A térség helyzete a vállalkozások szempontjából 1/2 Alegnagyobb vállalkozások a keleti (széles) és nyugati (normál) nyomtáv eltérésből adódó térségi logisztikai előnyt aknázza ki az átrakási tevékenységgel. A keleti nyersanyagok elsődleges feldolgozására alakult óriáscégek utódai, kisebb-nagyobb mértékben folytatják tevékenységüket. A mezőgazdasági és élelmiszeripari üzemek, szintén a régebbi termelőszövetkezetek, vállalatok utódai. Jelentőségük utóbbi időben szintén csökkent. Az akciócsoportnak nem tagja Kisvárda, ugyanakkor a térség legnagyobb foglalkoztatói itt működnek. Elsősorban az élőmunka-igényes feldolgozóipar van jelen, mely azonban rendkívül érzékenyen reagált a külső körülményekre, külső piaci hatásokra, gyakori üzemleállásokkal, csoportos létszámleépítésekkel. A kis és mikro vállalkozások elsősorban elsődleges lakossági igényeket elégítenek ki, de magas a kényszervállalkozások aránya is, különösen a mezőgazdasági szektorban. A lakossági szolgáltatások minősége, elérhetősége ugyanakkor továbbra sem megfelelő, különösen a kisebb lélekszámú településeken. A kis és mikro vállalkozások tőkehiánya mellett legfontosabb problémaként érzékeljük a vállalkozások közötti együttműködés hiányát, az egységes fellépést a piacon. Nincs vállalkozásfejlesztési együttműködés, alig van termelési, értékesítési szövetkezet, nincs egységes arculat, közös érdekek menti összefogás, érdekérvényesítés. A vállalkozások száma az országos átlag alatt van, mely egyrészt a vállalkozási kedv hiánya, másrészt az alacsony jövedelemszerző képesség miatt van, de jelentős ok a tőkehiány is. A vállalkozások jelentős része egyéni vállalkozás. 21 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

23. A térség helyzete a vállalkozások szempontjából 2/2 A kereskedelmi és magánszálláshelyek száma gyakorlatilag nem mérhető, turizmus infrastrukturális alapjai hiányoznak. A turisztikai lehetőségek kiaknázása, mely egyben a helyben lakók életminőségét is szolgálhatják, javíthatják a térség gazdasági megerősödését. 22 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

24. A térség civil aktivitása a non-profit szervezetek alapján ítélhető meg Non-profit szervezetek a térségben Számuk a térségben Számuk a térségben Non-profit szervezet típusa Non-profit szervezet típusa Kultúrával kapcsolatos tevékenység 4 Környezetvédelemmel kapcsolatos tevékenység 4 Vallással kapcsolatos tevékenység 5 Településfejlesztéssel, lakásüggyel kapcsolatos tevékenység 11 Sporttal kapcsolatos tevékenység 25 Gazdaságfejlesztéssel, munkaüggyel kapcsolatos tevékenység 2 Szabadidővel kapcsolatos tevékenység 22 Jogvédelemmel kapcsolatos tevékenység 1 Oktatással kapcsolatos tevékenység 17 Kutatással, tudományokkal kapcsolatos tevékenység 0 Közbiztonság védelmével kapcsolatos tevékenység 16 Többcélú adományosztással kapcsolatos tevékenység 0 Egészségüggyel kapcsolatos tevékenység 4 Nemzetközi kapcsolatok 0 Szociális ellátással kapcsolatos tevékenység 5 Szakmai, gazdasági érdekképviselettel kapcsolatos tevékenység 6 Polgárvédelemmel, tűzoltással kapcsolatos tevékenység 2 Politikai tevékenység 0 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

25. A térség jelentősebb non-profit szervezeteinek jellemzése 1/1 A térség non-profit szervezetei sem számarányukban, sem tevékenységükben nem érik el az elvárt szintet. Egyes területek felülreprezentáltak, azonban megvizsgálva ezeket a területeket (közbiztonság, oktatás, sport, szabadidő, településfejlesztés), kiderül, hogy ezek a non-profit szervezetek az önkormányzatok jelentős anyagi támogatásával működnek. Autonóm, valódi civilszervezet száma viszonylag csekély a térségben. Non-profit szervezetek számában, tevékenységében nem éri el a kellő szintet, mely a kohézió hiányára vezethető vissza. 24 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

26. 2002 (fő) 2003 (fő) 2004 (fő) 2005 (fő) 2006 (fő) A térség összesített lakossága 2002-2006 között 556 fővel csökkent, ami arányosítva 1%-os csökkenést jelent A térség lakosságának alakulása az elmúlt öt évben Térség összlakossága 50,326 50,181 49,980 49,965 49,770 Éves változás -15 -195 -145 -201 • A térség összesített lakossága 2002 és 2006 között 556 fővel csökkent • A térség összesített lakossága 2002 és 2006 között 1%-kal csökkent Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

27. A térségben az aktív korú lakosság aránya 64%, ami 4 százalékponttal magasabb az országos átlagnál A lakosság kor szerinti összetétele a térségben Aktív korú lakosság Lakosság kor szerinti összetétele (fő) Országos átlag Megoszlás 4% 3% 0-2 év 4% 3% 3-5 év 13% 13% 6-14 év 64% 60% 15-59 év 15% 21% 59 év felett Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

28. A térségben elsősorban a 0 általános képzettséget igénylő munkahelyekhez áll rendelkezésre megfelelő munkaerő Lakosság iskolai végzettség szerinti összetétele 7 évesnél idősebb népesség végzettség szerinti összetétele (fő) Országos átlag Megoszlás 3% 2% 0 általános 13% 9% 1-5 általános 12% 9% 6-7 általános 32% 26% 8 általános Középiskolai, érettségi és szakmai oklevél nélkül 4% 4% Középiskolai, érettségi nélkül, szakmai oklevéllel 17% 17% Középiskolai, érettségivel, általános oklevéllel 8% 9% Középiskolai, érettségivel, szakmai oklevéllel 7% 12% 1% 2% Egyetemi vagy főiskolai, oklevél nélkül 4% 10% Egyetemi vagy főiskolai, oklevéllel Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

29. A térség demográfiai helyzete 1/2 A térség lakosságszáma összességében kiegyensúlyozottnak látszik, de a részletek romló mutatókat jeleznek. Élveszületések száma országos átlag feletti, ez elsősorban azokra a településekre jellemző, ahol magasabb a cigány kisebbség aránya. A természetes szaporulat pozitív mérlegű. A migrációs számok azonban negatívképet festenek, de településenként nagyon szórással. A gazdasági szerkezetátalakítás miatt nőtt az elvándorlás, amelyben különösen súlyos, hogy a szakképzett, illetve diplomás munkaerő elvándorlása jelentősebb. Egyes települések egyértelműen elöregedőnek minősíthetők. A 14 évesek aránya a teljes populációban sehol sem éri el a 18 %-ot, ami a térség jövője szempontjából hordoz veszélyt. Az iskolai végzettséget vizsgálva kiderül, hogy magas a szakképzettséggel, illetve az iskolai végzettséggel nem rendelkezők arány, kevés a diplomások száma, azok között is különösen kevés a gazdaságfejlesztés szempontjából elengedhetetlenül fontos végzettségűek száma. A munkavállalók, illetve a középiskolai tanulók között magas az ingázók aránya. A munkavállalók elhelyezkedését nehezíti, hogy a térség közlekedéshálózata csak részben alkalmas az ingázásra. Kisebbségek közül a térségben gyakorlatilag csak a cigány kisebbség van jelen. Viszonylagos nagy arányuk általános jelenség a településeken, számarányuk folyamatosan nő, elsősorban a fiatalabb korosztály körében. A jelenség oka a hagyományokon túl a szociálpolitikai ellátások rendszere, illetve a rossz egészségi körülmények miatt van. A magas arány ellenére a telepszerű környezetben élő családok száma elenyésző. A cigány kisebbség körében különösen magas a munkanélküliség, melynek fő oka a képzetlenség, de egyes társadalmi körülmények, folyamatok tovább rontják a helyzetet. A kisebbség asszimilációjának, integrációjának egyaránt gátja a kisebbségi és többségi társadalom attitüdje. 28 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

30. A térség demográfiai helyzete 2/2 Az erőltetett integrációt minden érintett elutasítja, így nem hatékony. A kistelepüléseknek megfelelően magas a vallásos emberek aránya, mely gyakorlatilag három történelmi felekezetet érint. A jövedelmi-szociális és egészségügyi helyzete a lakosságnak rossz képet mutat, melynek legfontosabb oka a gazdasági hanyatlás, illetve az emberek szocializációja 29 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

31. Azon települések aránya, ahol nem található meg egyik fontos gazdasági fejlődést támogató infrastruktúra sem, 0% A gazdasági fejlődést támogató infrastruktúra elérhetősége Azon települések száma, ahol nem érhető el (db) Azon települések aránya, ahol nem érhető el (%) Infrastrukturális adottság • Szélessávú Internet 5 21% A térségben 0 db olyan település van, ahol a fejlődést támogató infrastruktúra közül egyik sem található meg, ez a térség településeinek 0%-a 4% • Mindhárom mobilhálózat 1 • Helyközi autóbusz-megállóhely 3 13% • Közművesített, közúton elérhető ipari park 22 92% • Fenti infrastruk-turális adottsá-gok együttesen 0 0% Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

32. A fejlesztések során kiemelt figyelmet kell azokra az infrastrukturális adottságokra fordítani, amelyek a térség egyik településén sem találhatók meg A térség egyik településén sem megtalálható infrastrukturális elemek 1/2 Mozgatórugó alcsoport Egyik településen sem megtalálható infrastruktúra Mozgatórugó alcsoport Egyik településen sem megtalálható infrastruktúra Közlekedés • Kikötő • Repülőtér • EUROVELO kerékpárút Közmű ellátottság Adminisztratív és kereskedelmi szolgáltatások Oktatás Ipari parkok Kultúra Pénzügyi szolgáltatások Telekommuni-káció Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, VÁTI TeIR, HVS adatbázis, illetékes minisztériumok, egyéb tematikus források

33. A fejlesztések során kiemelt figyelmet kell azokra az infrastrukturális adottságokra fordítani, amelyek a térség egyik településén sem találhatók meg A térség egyik településén sem megtalálható infrastrukturális elemek 2/2 Mozgatórugó alcsoport Egyik településen sem megtalálható infrastruktúra Mozgatórugó alcsoport Egyik településen sem megtalálható infrastruktúra Szociális ellátás • Tartós és átmeneti elhelyezést nyújtó szociális intézmény Gazdaságfej-lesztési szervezetek • Ipari kamara • Rotary típusú klub Egészségügyi ellátás Természeti adottságok Szabadidős te-vékenységre és sportolásra al-kalmas infrastr. Natura 2000 területek Egyéb infrastruktúra • Életház Közbiztonsági szolgálat Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, VÁTI TeIR, HVS adatbázis, illetékes minisztériumok, egyéb tematikus források

34. A térség infrastrukturális adottságai 1/2 A térség infrastrukturális szempontból heterogén képet mutat. A lakásállomány elsősorban régi építésű, felújításra, korszerűsítésre szorul. Közösségi szolgáltatások közvetítésére alkalmas intézmények a kisebb településeken hiányoznak, vagy gazdaságosan nem működtethetők. A nagyobb településeken fejlesztésük szinte minden esetben szükséges. Az intézmények elsősorban önkormányzati fenntartásban működnek. Egészségügyi és szociális intézményhálózat, bár majdnem teljes lefedettséget mutat, de a lakosság hozzáférése tekintetében súlyos hiányosságokat tapasztalhatunk a kisebb teleplések hátrányára. Elsődlegesen lakossági igényeket kielégítő szolgáltató szervezetek a települések többségében megtalálhatóak, de heterogén eloszlásban. Számarányuk egyértelmű összefüggésben van a települések fejlettségével, lakóik jövedelemszerző képességével. Közüzemi szolgáltatások létesítményei és hálózatai egyöntetűbb képet mutat. Az elektromos energiához valóhozzáférés gyakorlatilag teljeskörű. Az egészséges (vezetékes) ivóvízzel való ellátottság gyakorlatilag teljes körű, a külterületek kivételével. A kommunális hulladékkezelés, csak a térség egy részén megfelelő. Szennyvízelvezető csatornarendszer a városokban, s vonzáskörzeteikben van, a további bővítés lassú, de folyamatos. A szélessávú internet-hozzáférés, és a vezetékes telefonhálózat nem teljes körű. Mobiltelefon-hálózat minden szolgáltató esetében teljes lefedettséget mutat. Kábeltévés szolgáltatás a települések többségén nincs kiépítve. Szállítási, közlekedési hálózat létesítményei közül egy vasúti fővonal, egy mellékvonal, s egy keskenynyomközű vasútvonal található a térségben. Vasúti teherszállítás szempontjából kiemelendő a szélesnyomtávú vasútvonal, mely a térségben található kizárólag az országban. A közúthálózat gerincét a 4. számú főútvonal képezi. A mellékút hálózat általában rossz minőségű, felújításra szorul. 33 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

35. A térség infrastrukturális adottságai 2/2 Külterületi lakott részek, idegenforgalmi, vagy gazdasági potenciállal rendelkező területekhez nagy arányban nem vezet szilárd burkolatú út. A térségben található az ország egyok lgjelentősebb határátkelőhelye, közúti, vasúti viszonylattal. A környezet védelmére hivatott építmények közül öt szennyvíztisztító telep, két működő, de korszerűtlen szilárdhulladéklerakó és több rekultiválásra váró hulladéklerakó található. A szabadidő kulturált eltöltését segítő intézmények, zöldterületek majdnem minden településen megtalálhatók, de többségében korszerűsítésre várnak. Az infrastruktúrális hiányosságok akadályai a térség gazdasági fejlődésének, az elvárt életminőség elérésének. A közlekedési infrastruktúra kihasználása az egyik kitörési pontja lehet a térségnek. A térségből teljesen hiányzó infrastrukturális elemek közül a repülőtérre és életházra vonatkozóan igény nem lépett fel. Gazdasági szempontból kiemelt jelentősége lenne a folyami kikötőnek, mely tervezése a ciklus végére elkészülhet. A további hiányzó elemek tekintetében elsősorban a helyi igények hiánya miatt enm alakulnak intézmények, képviseletek, az EUROVELO kerékpárút-hálózat kiépíthető. 34 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

36. A turizmus csak akkor rejt magában valós fejlődési lehetőséget, ha a térség már rendelkezik turisztikai potenciállal és aktivitással Adottságokból adódó fejlesztési lehetőségek – turizmus Egy főre jutó szálláshelyek száma (db/fő) Egy főre jutó vendégéjszakák száma (vendégéjszaka/fő) Magas kategóriájú szállás* Alacsonyabb kate-góriájú szállás** Magas kategóriájú szállás* Alacsonyabb kate-góriájú szállás** Térségi adat 0.00 0.00 0.13 0.04 Országos átlag 0.02 0.04 1.81 0.68 Térségi adat az országos átlag százalékában 16% 8% 7% 6% * Szálloda, gyógyszálloda, panzió ** Üdülőház, ifjúsági szálló, turistaszálló, kemping, magánszállásadás Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

37. Települések főbb jellemzői 1/4 A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Munkanél-küliség (%) Lakosság (fő) Legnagyobb foglalkoztató szektor Jövedelmi helyzet* (Ft) Magas** kat. (db/fő) Alacsony** kat. (db/fő) Jogállás Ajak • Nagyközség • 4,064 • Szállítási, raktározási, postai és távközl... • 9.72% • 469,317 • 0.000 • 0.000 Anarcs • Község • 2,079 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... • 14.36% • 363,380 • 0.000 • 0.000 Benk • Község • 476 • 17.12% • 280,864 • 0.000 • 0.000 • Szállítási, raktározási, postai és távközl... Dombrád • Város • 4,346 • 16.36% • 274,494 • 0.434 • 0.301 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Döge • Község • 2,212 • 13.90% • 339,149 • 0.000 • 0.000 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Eperjeske • Község • 1,234 • 18.64% • 288,765 • 0.000 • 0.000 • Szállítási, raktározási, postai és távközl... Fényeslitke • Község • 2,574 • 9.12% • 497,136 • 0.000 • 0.057 • Szállítási, raktározási, postai és távközl... * Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra ** Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis 36

38. Települések főbb jellemzői 2/4 A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Munkanél-küliség (%) Lakosság (fő) Legnagyobb foglalkoztató szektor Jövedelmi helyzet* (Ft) Magas** kat. (db/fő) Alacsony** kat. (db/fő) Jogállás Győröcske • Község • 131 • Szállítási, raktározási, postai és távközl... • 16.25% • 312,709 • 0.000 • 0.000 Gyulaháza • Község • 2,168 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... • 19.28% • 305,611 • 0.000 • 0.000 Komoró • Község • 1,460 • 12.11% • 407,841 • 1.442 • 0.000 • Szállítási, raktározási, postai és távközl... Mándok • Város • 4,694 • 16.46% • 343,914 • 0.000 • 0.000 • Szállítási, raktározási, postai és távközl... Mezőladány • Község • 1,110 • 24.07% • 285,871 • 0.000 • 0.000 • Közszféra Pátroha • Község • 3,098 • 16.14% • 291,157 • 0.000 • 0.000 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Rétközberencs • Község • 1,185 • 27.00% • 219,152 • 0.000 • 0.000 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... * Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra ** Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis 37

39. Települések főbb jellemzői 3/4 A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Munkanél-küliség (%) Lakosság (fő) Legnagyobb foglalkoztató szektor Jövedelmi helyzet* (Ft) Magas** kat. (db/fő) Alacsony** kat. (db/fő) Jogállás Szabolcsbáka • Község • 1,346 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... • 13.97% • 317,396 • 0.000 • 0.000 Tiszabezdéd • Község • 2,099 • Szállítási, raktározási, postai és távközl... • 18.11% • 312,578 • 0.000 • 0.000 Tiszamogyorós • Község • 748 • 23.24% • 283,445 • 0.000 • 0.155 • Szállítási, raktározási, postai és távközl... Tiszaszentmárton • Község • 1,294 • 12.30% • 346,326 • 0.000 • 0.000 • Szállítási, raktározási, postai és távközl... Tornyospálca • Község • 2,745 • 16.86% • 358,104 • 0.113 • 0.000 • Szállítási, raktározási, postai és távközl... Tuzsér • Nagyközség • 3,491 • 21.08% • 340,781 • 0.049 • 0.093 • Szállítási, raktározási, postai és távközl... Újdombrád • Község • 741 • 11.76% • 322,511 • 0.000 • 0.000 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... * Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra ** Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis 38

40. Települések főbb jellemzői 4/4 A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Munkanél-küliség (%) Lakosság (fő) Legnagyobb foglalkoztató szektor Jövedelmi helyzet* (Ft) Magas** kat. (db/fő) Alacsony** kat. (db/fő) Jogállás Újkenéz • Község • 1,074 • Szállítási, raktározási, postai és távközl... • 22.01% • 267,086 • 0.000 • 0.000 Záhony • Város • 4,614 • Szállítási, raktározási, postai és távközl... • 7.73% • 733,075 • 0.429 • 0.000 Zsurk • Község • 787 • 17.47% • 390,347 • 0.000 • 0.193 • Szállítási, raktározási, postai és távközl... {TelFoJell.3.Nev} • {TelFoJell.3.M355} • {TelFoJell.3.M354} • {TelFoJell.3.M115} • {TelFoJell.3.M440} • {TelFoJell.3.Magas} • {TelFoJell.3.Alacsony} • {TelFoJell.3.Szektor} {TelFoJell.4.Nev} • {TelFoJell.4.M355} • {TelFoJell.4.M354} • {TelFoJell.4.M115} • {TelFoJell.4.M440} • {TelFoJell.4.Magas} • {TelFoJell.4.Alacsony} • {TelFoJell.4.Szektor} {TelFoJell.5.Nev} • {TelFoJell.5.M355} • {TelFoJell.5.M354} • {TelFoJell.5.M115} • {TelFoJell.5.M440} • {TelFoJell.5.Magas} • {TelFoJell.5.Alacsony} • {TelFoJell.5.Szektor} {TelFoJell.6.Nev} • {TelFoJell.6.M355} • {TelFoJell.6.M354} • {TelFoJell.6.M115} • {TelFoJell.6.M440} • {TelFoJell.6.Magas} • {TelFoJell.6.Alacsony} • {TelFoJell.6.Szektor} * Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra ** Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis 39

41. Települések egy mondatos jellemzése 1/12 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Település Legfontosabb probléma a településen Legfontosabb lehetőség a településen • „A településen belül a csapadékvíz elvezetése. A belvíz elvezetése. Faluközpont (városközpont) kialakítása. A népesség megtartása.A munkanélküliség növekedése.” • „Záhonyi vállalkozási övezet és Kisvárda közelségéből eredően lakó, pihenő, kisváros, kertvárosi jelleg kialakítása. Gyümölcs feldolgozás (alma stb. tárolás, logisztika). Lakodalmas és hagyományőrző fesztivál. Fesztivál, turizmus.” • Ajak • „A településen magas a munkanélküliség aránya, alacsony jövedelemből él a családok jelentős hányada, folyamatosan csökken a gyermekvállalási hajlandóság.” • „A munkalehetőségek növelésével és a település infrastruktúrájának teljes kiépítésével, a természetes-, az épített környezet fokozott védelmével egy "élhető" falut alakíthatunk ki, ami vonzó lehet a szomszédos kisváros lakói számára is.” • Anarcs 40 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis

42. Települések egy mondatos jellemzése 2/12 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Település Legfontosabb probléma a településen Legfontosabb lehetőség a településen • „Magas munkanélküliség, gazdasági lehetőségek hiánya.” • „Tisza folyó adta turisztikai lehetőség.” • Benk • „Magas a munkanélküliek aránya, melynek 80 %-a szakképzetlen. A szakképzett és szakképzetlen munkaerő számára nincs munkalehetőség. A megtermelt mezőgazdasági gyümölcsöt és terményeket áron alul tudnak értékesíteni, mivel nincs feldolgozóipara.A Tisza folyó természeti adottságai kihasználatlanok.” • „A Tisza folyó megléte, a Gimnázium megléte mely lehetőséget nyújt a felnőtt szakképzések megszervezésére is. A legnagyobb foglalkoztatóként jelen lévő Rt. tulajdonában lévő több ezer sertéstartás, melyre feldolgozó ipart lehet telepíteni. A 100 éves kisvasút megléte. A jó minőségű termőföld, gyümölcsösök, ezek bővítése, tovább fejlesztése.” • Dombrád 41 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis

43. Települések egy mondatos jellemzése 3/12 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Település Legfontosabb probléma a településen Legfontosabb lehetőség a településen • „Jövedelemszerzési lehetőségek hiánya, munkanélküliség. Elvándorlás, elöregedés, születések számának csökkenése, magas eltartottsági ráta. A település értéktermelő képessége igen alacsony. Alacsony vállalkozássűrűség. A vállalkozások alacsony minősége. Szolgáltatások, területfejlesztési és marketing kapacitások hiánya, ennek következtében gyenge tőkevonzó képesség.” • „Munkahely teremtés, idegen tőke bevonásával. Fiatalok letelepedésének javítása. Infrastúktúra további fejlesztése. Településrehabilició pályázati lehetőségek igénybevételével.” • Döge • „A munkanélküliség mértéke, bizonytalan munkahelyek.” • „A földrajzi elhelyezkedése miatt a gazdaság fejlesztése.” • Eperjeske 42 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis

44. Települések egy mondatos jellemzése 4/12 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Település Legfontosabb probléma a településen Legfontosabb lehetőség a településen • „Településképi megjelenítés hiánya, közösségi programok forráshiánya,gyalogos közlekedésre alkalmas területek hiánya, közterek fejlesztése, új tornaterem és sportöltöző,kis-középvállalkozásaink fejlesztéseinek forráshiánya,” • „A Fényeslitke-Komoró ipari-logisztikai park, kiemelt kormányprojekt. A Leader adta pályázati lehetőség.” • Fényeslitke • „Munkanélküliség, a község elöregedése.” • „A település természeti adottságai miatt a turisztikai fejlesztések.” • Győröcske 43 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis

45. Települések egy mondatos jellemzése 5/12 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Település Legfontosabb probléma a településen Legfontosabb lehetőség a településen • „A foglalkoztatottság hiánya és a szennyvízkezelés megoldatlansága, de egyre nagyobb gondot jelent a járdák, utak, csapadékvíz csatornák rossz műszaki állapota is.” • „Részben kiépült és működik a turizmus, sportturizmus feltételrendszere, ami további fejlesztésekkel országos szintű sport és szabadidős centrummá válhatna.” • Gyulaháza • „Integrált közösségi tér hiánya” • „fényeslitke-komoró ipari övezet adta lehetőség - ipari park kialakítása - munkahelyteremtés” • Komoró 44 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis

46. Települések egy mondatos jellemzése 6/12 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Település Legfontosabb probléma a településen Legfontosabb lehetőség a településen • „A gazdasági szerkezetátalakítás hátrányainak fennmaradása, mely gátja a fejlődésnek, s rontja a lakosok életminőségét.” • „A település logisztikai, térségközponti helyzetének kiaknázása.” • Mándok • „gazdasági szerkezetátalakításból adódó munkanélküliség.” • „Tisza, holtágak, turisztika, sport. Mezőgazdasági termékek feldolgozása, kereskedelme” • Mezőladány 45 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis

47. Települések egy mondatos jellemzése 7/12 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Település Legfontosabb probléma a településen Legfontosabb lehetőség a településen • „A Móricz Zsigmond Általános Iskola rekonstrukciójának, tornaterem építésének, illetve akadálymentesítésének megoldása, Faluház, teleház, oktatási központ építése a közösségi rendezvények megszervezésének biztosítására, mellyel az önkormányzat jelenleg nem rendelkezik” • „Mezőgazdasági termelés átalakítása, könnyűipari vállalkozások betelepülése.” • Pátroha • „Lakossági szolgáltatások és környezetvédelmi infrastruktúra hiánya.” • „Jelenlegi gazdasági tevékenység megerősödése, munkahelyteremtés.” • Rétközberencs 46 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis

48. Települések egy mondatos jellemzése 8/12 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Település Legfontosabb probléma a településen Legfontosabb lehetőség a településen • „Gazdasági szerkezet átalakítása, munkahely, képzetlenség hiánya miatti munkanélküliség. Környezet- védelmi infrastruktúra hiánya.” • „Befektetői ösztönzése, helyi foglalkztatás elősegítése. Jelzett túristautak összekötése, helyileg védett épített és természeti értékekkel.” • Szabolcsbáka • „Szakképzettség hiánya, ebből adódóan magasabb munkanélküliségi arány. Kevés számú foglalkoztató,” • „Jó adottságú településszerkezet, infrastruktúrával ellátott gazdasági, kereskedelmi szolgáltató övezet rész. Fejlett vasút és úthálózat. Fejlett telekommunikáció” • Tiszabezdéd 47 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis

49. Települések egy mondatos jellemzése 9/12 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Település Legfontosabb probléma a településen Legfontosabb lehetőség a településen • „Munkalehetőség hiány a településen.Szennyvízelvezető csatorna hiánya.” • „különleges természeti környezet nyújtotta turisztikai vonzerő.” • Tiszamogyorós • „Munkanélküliség, magas a szakképzetlenek aránya.” • „Munkahelyteremtés (a helyi konzervgyár újraindításával). Turisztikai fejlesztés.” • Tiszaszentmárton 48 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis

50. Települések egy mondatos jellemzése 10/12 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Település Legfontosabb probléma a településen Legfontosabb lehetőség a településen • „Munkahely hiánya, mely elvándorláshoz, gazdasági, szociális, társadalmi leromláshoz vezet, csökkentve a lakosok életminőségét” • „A település adottságaiból adódó logisztikai, gazdálkodási (almatermesztés)előny kiaknázásával a település gazdasága több lábon állóvá válik, növelve a létbiztonságot, életminőséget.” • Tornyospálca • „Cigány kisebbség helyzete, jövőkép hiánya.” • „A település földrajzi helyzetéből (Záhony és ukrán határ közelsége) eredő gazdasági lehetőségek széles körű kiaknázása, ipari park fejlesztése.” • Tuzsér 49 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis