Helyi Vidékfejlesztési Stratégia – 3-as KÉZFOGÁS NP Kft.

1. Helyi Vidékfejlesztési Stratégia – 3-as KÉZFOGÁS NP Kft. Budapest, 2009 November 26. A dokumentumban szereplő összes szellemi termék a European Public Advisory Partners (EPAP) kizárólagos tulajdonát képezi. A dokumentum bármely részét idézni, forrásként felhasználni csak az EPAP előzetes hozzájárulásával, a forrás pontos megjelölésével szabad.

2. Tartalom • A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia összefoglalása • Helyzetelemzés • Fő fejlesztési prioritások és fejlesztési intézkedések, forrásallokáció • Megoldási javaslatok

3. 3-as KÉZFOGÁS NP Kft. – Összefoglaló a térségről A(z) 3-as KÉZFOGÁS NP Kft. területe 24 települést foglal magába, melyek közül 2 város. A térség lakossága 34,051 fő, a városokban élő lakosok száma 13,928 fő A térségen belül a legtöbb vállalkozás a(z) Kereskedelem, javítás szektorban tevékenykedik. A legnagyobb foglalkoztató a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektor, az 500 főnél többet foglalkoztató vállalkozások száma 0 A térségben összesen 6 db fő fejlesztési prioritás és 14 db fejlesztési intézkedés fogalmazódott meg A térségben összesen 21 db gazdaságfejlesztési javaslat fogalmazódott meg, melyek közül a legtöbb – az összes javaslat 38%-a, 8 db – a(z) Egyéb szolgáltatás szektorhoz kapcsolódik A térségben összesen 11 db szolgáltatás-, valamint falu- és településfejlesztési javaslat fogalmazódott meg, melyek közül a legtöbb – 6 db – a(z) Kultúra mozgatórugó-csoporthoz kapcsolódik Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

4. A térségben a legtöbb vállalkozás a(z) Kereskedelem, javítás szektorban található; a legnagyobb foglalkoztató a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektor 3-as KÉZFOGÁS NP Kft. – Általános áttekintés Négy legnépesebb település Vállalkozások, jelentős szektorok Általános információk Népesség 34,051 Tamási 9,464 fő Vállalk. száma létszám szerint (db) Legtöbb vállalk. adó szektor Kereskedelem, javítás Települé-sek száma 24 Simontornya 4,464 fő Legnagyobb fogl. szektor Városok száma 2 Iregszemcse 2,804 fő Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás Hátrányos helyzetű települések száma 24 Pincehely 2,515 fő Fejlesztési prioritások és intézkedések, megoldási javaslatok Települések száma, ahol... ...nincs szélessávú internet 1 6 Fő fejlesztési prioritások száma 14 Fejlesztési intézkedések száma ...nem elérhető mindhárom mobilhálózat 3 21 Gazdaságfejlesztési megoldási javaslatok száma ...nincs helyközi autóbusz-megálló 1 11 Szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatok száma ...van közművesített, köz-úton elérhető ipari park 0 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

5. 3-as KÉZFOGÁS NP Kft. – HPME allokáció összefoglaló A legtöbb forrás – 1,375,478 EUR – a Mikrovállalkozások létrehozásának és fejlesztésének támogatása jogcímhez lett rendelve Jogcím neve HPME-k száma (db) Allokált forrás (EUR) • Mikrovállalkozások létrehozásának és fejlesztésének támogatása • 6 • 1,375,478 • A turisztikai tevékenységek ösztönzése • 4 • 851,486 • Falumegújítás és -fejlesztés • 1 • 818,737 • A kulturális örökség megőrzése • 1 • 229,246 • Leader közösségi fejlesztés • 1 • 200,000 • Leader vállalkozás fejlesztés • 1 • 20,000 • Leader képzés • 2 • 82,600 • Leader rendezvény • Leader térségen belüli szakmai együttműködések • 1 • 82,000 • Leader térségek közötti és nemzetközi együttműködések • 1 • 240,000 • Leader komplex projekt • 6 • 295,600 • Leader tervek, tanulmányok 4 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

6. A legfontosabb probléma megoldása, és a legfontosabb lehetőség kihasználása jelenti a kiugrási lehetőséget a térség számára 3-as KÉZFOGÁS NP Kft. - Legfontosabb probléma és lehetőség Legfontosabb probléma Legfontosabb lehetőség • A legsúlyosabb problémája a térségnek a rendkívül magas munkanélküliség. Kiemelt problémát jelent a fiatalok elhelyezkedésének nehézsége, és ennek következtében a munkaképes korosztály elvándorlása. A lakosság folyamatos elöregedése további problémát vet föl. • A térségben működő vállalkozások versenyképessége korlátozott kis méretük miatt, nagyon sok vállalkozás kényszervállalkozásnak tekinthető. • A turisztikai adottságok (termálvíz és vadászati lehetőségek) kihasználatlansága a fejlesztések elmaradása miatt. • Az iskolák, közösségi terek, művelődési házak működéséhez szükséges, és a kulturális életet, általános közbiztonságot szolgáló infrastruktúra hiányosnak, meglehetősen elavultnak mondható. • Általános probléma a településeken a megőrzésre érdemes épületek elhanyagoltsága, sok esetben kihasználatlansága. • A foglalkoztatási nehézségekben problémát jelent a lakosság aluképzettsége is, vagy a kor igényének megfelelő képzettség hiánya. • A térség gazdasági fejlődésére komoly húzó erőt gyakorolhatna a vállalkozások versenyképességének javítása infrastrukturális beruházások által. Ezen kívül fontos lehetőségként mutatkozik a turisztikai beruházások és szolgáltatások ösztönzése, ugyanis a térség egy kitörési pontja lehet a helyi aktív és passzív kikapcsolódási lehetőségekre épülve a helyi turisztikai beruházások támogatása. • Az épített örökség megóvás és falufejlesztés, természet és tájmegőrzés is komoly fejlődési lehetőségeket rejt a térség számára, mely magában foglalja a közösségfejlesztés közösségi színterek, szolgáltatások infrastrukturális fejlesztését is. • A munkaerő piacképesebbé válásához elengedhetetlen a humánerőforrás fejlesztés tréningek, képzések segítségével. • Tursztikai vonzerőnk emelése szempontjából fontos lehetőségként jelenik meg a térségmarketing helyi termék/védjegy bevezetése, településmarketing és kiadványok megjelenése. Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis

7. 3-as KÉZFOGÁS NP Kft. – A stratégia alapvető célja Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

8. Tartalom • A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia összefoglalása • Helyzetelemzés • Fő fejlesztési prioritások és fejlesztési intézkedések, forrásallokáció • Megoldási javaslatok

9. A térség általános jellemzői, a hely szelleme 1/2 Az Észak Tolna Hegyhát Helyi Közösség által 24 település területe került lefedésre. Ezek a települések Belecska, Diósberény, Felsőnyék, Fürged, Gyönk, Iregszemcse, Kalaznó, Keszőhidegkút, Kisszékely, Magyarkeszi, Miszla, Nagyszékely, Nagyszokoly, Ozora, Pincehely, Regöly, Simontornya, Szakadát, Szárazd, Tamási, Tolnanémedi, Udvari, Újireg és Varsád. A térség egyik legnagyobb potenciálja a domborzatilag tagolt, változatos táj, a szép természeti környezet, a jó mezőgazdasági potenciál (28,5 aranykorona átlagosan hektáronként). A térség erősen erdősült, amely kedvez a kiránduló- ill. a vadászturizmusnak. A változatos táj alkalmassá teszi a térséget a falusi turizmus és vendéglátás számára. Fontos potenciálja a térségnek a viszonylag épen maradt épített környezet is. A hagyományos településszerkezet, a sok régi jellegzetes építésű porta (tornácos, hosszan hátranyúló ház), az egyedi építésű és szépségű templomok (pl: nagyszékelyi ikertemplom), kastélyok (pl: miszla-bikádi kastély) és kúriák a községek egykori anyagi és szellemi tartását, erejét mutatják, de többségük mára elhanyagolt, kisebb-nagyobb mértékben felújításra szoruló. Több településen, ill. közvetlen közelükben találhatóak az aktív kikapcsolódás számára kedvelőknek horgásztavak, lovasudvarok, vadászati lehetőségek, túraútvonalak, de a passzív pihenés kedvelői is találnak a helyi közösség területén látogatható tájházakat, várakat, termálfürdőt. Bár infrastrukturális szempontból nem mondható jónak a térség helyzete, minden szolgáltatás megtalálható, ám minősége nem, ill. csak kis mértékben javul, esetenként romlik. A nagy vállalatok hiánya, a kisebb, helyi vállalkozások működésének, gyarapodásának nehézsége is részben ide vezethető vissza. Az iskolák, közösségi terek, művelődési házak, működéséhez szükséges, és a kulturális életet, általános közbiztonságot szolgáló infrastruktúra hiányosnak, meglehetősen elavultnak mondható. Humán oldalról mutatja a legkedvezőtlenebb tendenciát a térség. A települések átlagos létszáma 1390 fő, mely folyamatosan fogy. A települések fejlődésének egyik legfőbb gátja az értelmiség, a kezdeményezni képes aktív réteg elvándorlása, így a települések folyamatos elöregedése jellemző. 8 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

10. A térség általános jellemzői, a hely szelleme 2/2 Szinte mindegyik településre jellemző rendezvények a falunapok, valamint ősszel a szüreti felvonulások, melyek a térség nagy részét megmozgatják. Ezekre a rendezvényekre gyakran látogatnak a testvér települések delegációi is. Az utóbbi időben teret hódítottak a térségben a lovas rendezvények (fogathajtás, díjugratás), melyek közül a legnagyobb látogatottsága a Tamási Lovasnapoknak van. A térség nemzetközileg ismert fürdője a Tamási Termálfürdő. A történelmi múlt tárgyiasult emlékei az Ozorai és Simontornyai Vár, amelyek jó lehetőséget biztosítanak a 10 éve elkezdett kulturális várjátékok lebonyolítására. Országosan csak nagyon szűk körben ismert a madárvilágáról híres Pacsmagi Halastavak, amely a Ramsar-i területek között szerepel. 9 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

11. A térség környezeti állapota 1/2 A kistérség természetföldrajzi helyzetéből adódóan változatos domborzati adottságokkal rendelkezik. A terület vízkészletének jellemzése A kistérség teljes területe a Kapos vízgyűjtő területéhez tartozik. Legnagyobb mellékvízfolyása a Koppány folyó. A külső-somogyi lösztábláról lesiető É-ÉNY - D-DK-i folyásirányú vízfolyások (Kánya-ér, Kulcsár-patak, Medgyesi-árok, Gonoszdi-patak, Szentmártoni-patak, Cseringáti-patak, Donát-patak) vize a Koppányon keresztül éri el a Kapost. A Fürgedi- és a Méhes-patak közvetlenül a Kaposba ömlik. A kistérség É-i peremén folyik a Sió-csatorna, amelyen keresztül a Balaton vizét vezetik le a Dunába. A kistérség természetes eredetű állóvizekben szegény. Ennek ellensúlyozására a Kapos és a Koppány, valamint mellékvízfolyásaik felduzzasztásával a völgytalpakon mesterséges eredetű halastavakat hoztak létre. A legtöbb halastó a Fürgedi-patak, a Gonoszdi-patak és a Kulcsár-patak völgyében van. Összkiterjedésük 699 ha. Éghajlat A területre a mérsékelten meleg, mérsékelten nedves éghajlat jellemző. A főbb éghajlati jellemzők mezőgazdasági szempontból rendkívül kedvezőek. A hőmérsékleti viszonyok csaknem minden hazánkban termesztett növény számára kielégítők, csak a kimondottan hűvös éghajlatot kedvelő fajok (például tavaszi árpa) számára nem felelnek meg. A csapadékviszonyok néhány kimondottan vízigényes fajtól (például szója, zab) eltekintve szintén kedvezőek termesztett növényeink számára. A terület természetes növényzetének, valamint állatvilágának legfontosabb jellegzetessége az illír és pannon flóra közötti átmenetiség. A balkáni jellegű flóraelemek legnagyobb számban a déli országhatár közelében fordulnak elő, kisebb számban azonban még a kistérség területén is megjelennek. A kistérség területének döntő része mezőgazdasági művelés alatt áll, s csak igen kis területen maradtak meg a természet közeli ökoszisztémák. A természet közeli élőhelyek kis területi kiterjedése miatt az eredeti állatvilág faj- és egyedszáma is erősen lecsökkent. Az érintett területen jelentős, az egész térségre kiható környezeti károkozás nem történt. Jellemző tevékenysége a szántóföldi növénytermesztés, ugyanakkor az országos átlagnál nagyobb az erdők és halastavak részaránya. 10 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

12. A térség környezeti állapota 2/2 Problémaként merül fel az utolsó évtizedben, hogy a mezőgazdasági termelésben jellemzővé vált a növénytermesztés, miközben az állattenyésztés szinte elsorvadt. A növénytermesztésen belül is a vetésszerkezet rendkívül leegyszerűsödött és egysíkúvá vált. A térség kiváló természeti adottsága az, hogy 3 helyen működő termál fürdők vannak, de bármelyik település alatt megfelelő mélység elérése esetén meleg vízhez lehet jutni. A térség településeit kivétel nélkül a felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területnek nyilvánították, ezek közül Belecska fokozottan érzékeny terület. Különleges madárvédelmi területek: Kisszékelyi dombság, Pacsmagi-tavak. Kiemelt jelentőségű különleges természetmegőrzési területnek jelölt területek: Szakadáti löszgyepek, Kisszékelyi dombság. 11 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

13. Hátrányos helyzetű települések közé tartozó települések bemutatása 1/2 A Helyi Vidékfejlesztési Közösség által lefedett 24 település közül mindegyik a 33 leghátrányosabb helyzetű kistérség közé tartozó Tamási kistérség területén van. Ezek a települések a következőek: Belecska, Diósberény, Felsőnyék, Fürged, Gyönk, Iregszemcse, Kalaznó, Keszőhidegkút, Kisszékely, Magyarkeszi, Miszla, Nagyszékely, Nagyszokoly, Ozora, Pincehely, Regöly, Simontornya, Szakadát, Szárazd, Tamási, Tolnanémedi, Udvari, Újireg és Varsád. Az előbbi települések problémái általánosak, szinte teljes egészében megegyeznek: munkanélküliség, szakképzetlenség, elvándorlás, a népesség elöregedése, az infrastuktúra elavultsága. Kitörési lehetőségként említhetjük a települések számára a vidéki élet és –munkalehetőségek javítása, a vidéki jólét növelését. A vállalkozások megerősítésével és képzések szervezésével javul a foglalkoztatottság színvonala, több legális munkahely keletkezik, ami a jólét növeléséhez és az elvándorlás megállításához vezet. Egy másik lehetőség az életképes vidéki közösségek kialakítása, az együttműködési képesség és szervezettség javítása. Közösségek kialakítása csak közösségi programokkal, fórumokon való együttgondolkodással, szektorok közötti és egy-egy szektoron belüli párbeszéddel lehetséges. Vannak érdekérvényesítésre és érdekképviseletre alkalmas civil szervezetek a településeken, amelyeknek az aktivitását és hatékonyságát kell fokozni. Szükséges új, fenntartható jövedelemszerzési lehetőségek teremtése, ami a falusi vendéglátás területén lehetséges leginkább. Új munkahelyek teremtése és megőrzése fontos cél, amit a vállalkozások és civilek megerősítésével, a szolgáltatások színvonalának növelésével lehetne megvalósítani. A térség egyik specialitása, hogy viszonylag kis területen és kisebb (4-500 fős) településeken is több, nem mezőgazdasági vállalkozás található. Az akcióterületen van kihasználatlan munkaerő kapacitás, az aktív korú, nem foglalkoztatptt személyek száma magas. A vállalkozások motiváltak arra, hogy helyi munkaerőt foglalkoztassanak, de ez az esetek nagy százalékában nem megvalósítható a szükséges képzettség hiánya miatt. Némely vállalkozások egyáltalán nem tudnak foglalkoztatni, mert ehhez a tárgyi feltételek nem állnak rendelkezésre és jelenleg nincs olyan más pályázati lehetőség, amiből beruházásokat tudnának megvalósítani. 12 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

14. Hátrányos helyzetű települések közé tartozó települések bemutatása 2/2 Ezen a helyzeten mindenképpen javítanunk kell, annak érdekében, hogy a vállalkozások piaci pozíciói javuljanak, és a helyben foglalkoztatottak száma nőjön. A működőképes vállalkozások újabb vállalkozások létrejöttét serkentik, ami szintén jó hatással lesz a térség gazdasági helyzetére és a megtartó erő növelésére. A fiatalok identitástudatának növelésével, közösségfejlesztő munkával megállítható, illetve megfordítható lehet az elöregedés és az elnéptelenedés folyamata. Szerencsére ebben a munkában a civil szervezetek és önkormányzatok összehangolt munkájára számíthatunk. Az eddigiekkel szorosan összefügg az az elképzelés, hogy településeinket mások számára is vonzóvá szeretnénk tenni. Ehhez a környezeti feltételek, természeti értékek adottak, ám a biztos gazdasági háttér megteremtése (pl. turizmusra építő vállalkozások) és némi szemléletváltás az itt élők részéről (pl. igényesség a külső környezetre, helyi értékek felismerése és tisztelete) még várat magára. A LEADER program segít előrelépnünk és eredményt elérnünk ezen az úton. A partnerkapcsolatok kialakítása, erősítése megvalósítása érdekében a három szektor képviselői együtt dolgoznak. Az akciócsoport települései közös újságot készítenek, amit a gesztor szervezet ad ki. Ebben folyamatos a párbeszéd és az információáramlás a különböző szektorok között. Civil szervezetek felvállalnak képzéseket, ami a vállalkozásokat erősíti, és egyben esélyt teremt a munkanélküli fiataloknak és más aktív korú nem foglalkoztatott személyek számára, valamint azoknak a foglalkoztatottaknak, akik képzetlenség miatt nem tudnak továbblépni. 13 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

15. Az egyes szektorok jelentősége a térségben - Jelmagyarázat Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás Kereskedelem, javítás Építőipar Szállítás, raktározás, posta és távközlés Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás Pénzügyi közvetítés Egyéb szolgáltatás Egyéb tevékenység Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

16. 2. Néhány nagy vállalat 1. Sok kis/közepes méretű vállalat 3. Sok kis vállalat 4. Kevés kis vállalat A térség legfontosabb szektorait a foglalkoztatásban, illetve a vállalkozások számában képviselt részesedés alapján lehet azonosítani Az egyes szektorok jelentősége a térségben Foglalkoztatottak számának megoszlása a szektorok között(%) • A településen azok a legfontosabb szektorok, amelyek nagy mértékben részesednek a foglalkoztatásból és/vagy a vállalkozások számából • Ebből a szempontból a település legfontosabb szektorai • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás • Kereskedelem, javítás Vállalkozások számának megoszlása a szektorok között (%) Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

17. A vállalkozások számát tekintve a szektorok közül 27%-kal a(z) Kereskedelem, javítás szektor rendelkezik a legnagyobb részesedéssel Vállalkozások szektor szerinti megoszlása Aktív vállalkozások száma szektoronként (db) Szektorok részesedése Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás 12% Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás 9% 12% Építőipar 27% Kereskedelem, javítás Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás 7% Szállítás, raktározás, posta és távközlés 5% 5% Pénzügyi közvetítés Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás 16% 8% Egyéb szolgáltatás 0% Egyéb tevékenység Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

18. A foglalkoztatottak számát tekintve a szektorok közül 34%-kal a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektor rendelkezik a legnagyobb részesedéssel Foglalkoztatottság szektor szerinti megoszlása* Foglalkoztatottak száma szektoronként (fő) Szektorok részesedése Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás 12% Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás 34% 6% Építőipar 10% Kereskedelem, javítás Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás 3% Szállítás, raktározás, posta és távközlés 7% 1% Pénzügyi közvetítés Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás 4% 2% Egyéb szolgáltatás Közigazgatás, védelem, társadalom-biztosítás, oktatás, egészségügy 22% 0% Egyéb tevékenység * A foglalkoztatottsági adatok nemcsak a vállalkozásokra vonatkoznak Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

19. Az aktív korú lakosságon belül az álláskeresők aránya 2007-ben 17.3%, ami 0.2 százalékpontos változást jelent 2003 óta Álláskeresők aránya az aktív korú lakosságon belül Álláskeresők aránya az aktív korú lakosságon belül(százalék) • Az álláskeresők aránya az aktív korú lakosságon belül 2007-ben 17.3% • Változás 2003-hoz képest 0.2 százalékpont Forrás: HVS kistérségi HVI, Állami Foglalkoztatási Szolgálat, HVS adatbázis

20. A térség foglalkoztatottsági helyzete 1/1 Az Észak Tolna Hegyhát Helyi Vidékfejlesztési Közösség által lefedett 24 településen a munkanélküliségi ráta a legmagasabb Tolna megyében. Ez annak ellenére van így, hogy a települések jelzése szerint a rendszeres foglalkoztatásból kimaradók aránya ennél lényegesen magasabb. Köszönhető ez annak, hogy különösen a kistelepüléseken rendkívül magas a munkaügyi regisztrációból kimaradók száma. A munkanélküliséggel leginkább érintett korosztály mindkét nem esetében a 26 és 45 év közötti. A regisztrált munkanélküliek 16%-a 50 év fölötti. Az elhelyezkedni nem tudók legnagyobb része a szakmunkásképzőt végzettek közül kerül ki. A munkanélküliek 8%-a nem fejezte be a 8 általános iskolát se. A kistérség munkanélküliségi adatai alapján megállapítható, hogy a tartós munkanélküliek aránya a regisztráltakon belül rendkívül magas. A tartós munkanélküliséggel leginkább érintett korosztály a 36 és 45 éve közötti, 8 általánost és szakmunkásképzőt végzettek. Mivel a felsőfokú végzettségű fiataloknak a kistérségben kevés munkahelyet tudnak ajánlani, ezért a területet folyamatos „vérveszteség” éri azáltal, hogy a magasan kvalifikált fiataljai nem térnek vissza a kistérségbe tanulmányaik végeztével. Mindezeken túl általánosan is megemlíthető az, hogy a pályakezdő fiatalok nem tudnak a kistérségben elhelyezkedni, és ezért tapasztalható a településekről való folyamatos elvándorlásuk. A foglalkoztatási struktúráról megállapítható, hogy nagyobb foglalkoztatotti létszámot alkalmazó vállalkozások elsősorban a térség két városában (Tamási, Simontornya) működnek, így a térség fontos jellemzője a lakóhely és a munkahely közötti ingázás. Emellett nem elhanyagolható tény, hogy ez a két helység közel sem képes munkával ellátni a környező települések lakosságát, így nagy számban járnak dolgozni a környező megyék nagyobb vállalkozásaihoz is, ami napi akár több órás utazást jelent a foglalkoztatottnak. A kistérség perifériáin található településeken jelentős foglalkoztatotti létszámot alkalmazó vállalkozás nem található. Ez különösen jellemző a térség keleti részére. 19 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

21. A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozásának jelentősége az alapján mérhető le, hogy milyen hányadban részesednek a foglalkoztatottságból A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozásának összefoglaló jellemzése Leírás Érték Legjelentősebb szektor • A(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektorban* működő vállalkozások száma 5 db A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása 10%-át adja a térségen belüli foglalkoztatás-nak Legjelentősebb település • Tamási székhellyel/telephellyel/fiókteleppel** működő vállalkozások száma 5 db Foglalkoztatás abszolút értelemben • A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása által foglalkoztatottak száma 1,077 fő Foglalkoztatás relatív értelemben • A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása által foglalkoztatottak számának aránya a térség összes foglalkoztatásán belül 10% * Ezen szektorban tevékenykedik a 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás legnagyobb hányada ** Ezen településen tevékenykedik a 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás legnagyobb hányada Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, Cégbíróság, HVS adatbázis

22. A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása közül a legtöbb – 5 db – a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektorban működik A 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás a térségben 1/2 Működés helye a térségben Fogl. száma (fő) Árbevétel (ezer Ft) Név Főtevékenység Szektor 1 • Massive Kft. • Tamási • 3150 Világítóeszköz gyártása • 320 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás 2 • Kop-Ka ZRT • Tamási • 5211 Élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelem • Kereskedelem, javítás • 220 3 • Gyulaj ZRT • Tamási • 0201 Erdőgazdálkodási termék-előállítás • Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás • 122 4 • Simotrade kft • Simontornya • 3150 Világítóeszköz gyártása • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás • 104 5 • Hike kft • Tamási • 2821 Fémtartály gyártása • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás • 100 Forrás: HVS kistérségi HVI, Cégbíróság, HVS adatbázis

23. A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása közül a legtöbb – 5 db – a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektorban működik A 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás a térségben 2/2 Működés helye a térségben Fogl. száma (fő) Árbevétel (ezer Ft) Név Főtevékenység Szektor 6 • Simovill kft • Simontornya • 3150 Világítóeszköz gyártása • 61 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás 7 • Tam-Bau kft • Tamási • 4521 Épület, híd, alagút, közmű, vezeték építése • Építőipar • 42 8 • Keszi-Sertés kft • Magyarkeszi • 0123 Sertéstenyésztés • Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás • 42 9 • Junior Galakszis kft • Pincehely • 0111 Gabonafélék, egyéb, máshova nem sorolt növény termelése • Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás • 35 10 • Kézmű Fővárosi Kézműipari Kht • Regöly • 2121 Papír csomagolóeszköz gyártása • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás • 31 Forrás: HVS kistérségi HVI, Cégbíróság, HVS adatbázis

24. A térség helyzete a vállalkozások szempontjából 1/1 A Tamási Kistérségben jelentős a gazdálkodók koncentrációja. E tekintetben Tamási város szerepe meghatározó. Míg a kistérség lakosságának 22,6%-a él Tamásiban, ugyanakkor itt található a gazdálkodók 35%-a, a vállalkozások 35,6%-a. A kistérség 18 településén a vállalkozások száma kevesebb, mint 20, 7 településen a 10-et sem éri el. A vállalkozások zöme csupán 1-2 alkalmazottat foglalkoztat, árbevételük is az első árbevételkategóriába tartozik. Jellemzően ezek a vállalkozások a helyi kiskereskedelemben, mezőgazdaságban, illetve az építőiparban tevékenykednek. Csekély a befektetői kedv, alacsony tőkebevonási képesség jellemzi a térséget. Az elmúlt 10 évben a kistérségbe jelentős tőkebeáramlás nem történt, bár, néhány vállalkozás pénzügyileg megerősödött, piaci pozíciója stabilizálódott. Ugyanakkor jelentős foglalkoztatók szüntették meg tevékenységüket a közelmúltban. A kistérség kiváló turisztikai adottságokkal rendelkezik, ennek ellenére az elmúlt években a turizmusból származó bevételek csökkentek, elsősorban azért, mert a turizmus potenciális húzó objektumában, a Tamási Termálfürdőben a szükséges fejlesztések nem valósultak meg. Emellett a Simontornyai Termálfürdőben sem történt nagyobb mértékű fejlesztési beruházás. Nem kedvező a vállalkozói struktúra a létszámkategória alapján. A kistérségben lévő gazdálkodók többsége az 1-9 főt foglalkoztatók kategóriájába tartozik, de az e körbe tartozók többsége csak 1 főt foglalkoztat. Kevés a 10-100 fő között foglalkoztató vállalkozások száma, 250 főnél több dolgozót pedig csak 1 szervezet foglalkoztat. A Tamási Kistérségben nincs ipari park címet elnyert terület. A kistérség elavult és elhanyagolt úthálózata miatt a már működő vállalkozásoknak jelentős nehézségekkel kell szembenézniük, ez a tény pedig nagy mértékben gátolja új vállalkozások betelepülését is. 23 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

25. A térség civil aktivitása a non-profit szervezetek alapján ítélhető meg Non-profit szervezetek a térségben Számuk a térségben Számuk a térségben Non-profit szervezet típusa Non-profit szervezet típusa Kultúrával kapcsolatos tevékenység 15 Környezetvédelemmel kapcsolatos tevékenység 2 Vallással kapcsolatos tevékenység 4 Településfejlesztéssel, lakásüggyel kapcsolatos tevékenység 20 Sporttal kapcsolatos tevékenység 21 Gazdaságfejlesztéssel, munkaüggyel kapcsolatos tevékenység 4 Szabadidővel kapcsolatos tevékenység 40 Jogvédelemmel kapcsolatos tevékenység 4 Oktatással kapcsolatos tevékenység 22 Kutatással, tudományokkal kapcsolatos tevékenység 1 Közbiztonság védelmével kapcsolatos tevékenység 15 Többcélú adományosztással kapcsolatos tevékenység 1 Egészségüggyel kapcsolatos tevékenység 3 Nemzetközi kapcsolatok 2 Szociális ellátással kapcsolatos tevékenység 15 Szakmai, gazdasági érdekképviselettel kapcsolatos tevékenység 12 Polgárvédelemmel, tűzoltással kapcsolatos tevékenység 6 Politikai tevékenység 0 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

26. A térség jelentősebb non-profit szervezeteinek jellemzése 1/1 A non-profit szervezetek között legnagyobb részarányt a sportegyesületek és a szabadidő eltöltését szolgáló egyesületek képviselik. Utóbbiakra jellemző, hogy tevékenységük kimerül évi 1-2 helyi rendezvény megszervezésében. Nagyobb rendezvények szervezése szempontjából komoly problémát jelent a rendkívül szűkös anyagi helyzet, valamint az infrastrukturális hiányosságok, így ilyen mérvű szervezések nem is valósulnak meg. Jelentős azoknak a száma, melyek oktatási, illetve szociális intézmények mellett jöttek létre, azok működési támogatására. Szinte mindegyik településen van 1-2 olyan non-profit szervezet, melynek alapítója az önkormányzat. Az utóbbi időszakban egyre több civil szervezet jön létre, melynek célja a település közbiztonságának javítása (közbiztonsági, tűzoltósági, katasztrófavédelmet segítő alapítványok). 25 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

27. 2002 (fő) 2003 (fő) 2004 (fő) 2005 (fő) 2006 (fő) A térség összesített lakossága 2002-2006 között 1,213 fővel csökkent, ami arányosítva 3%-os csökkenést jelent A térség lakosságának alakulása az elmúlt öt évben Térség összlakossága 35,264 34,927 34,697 34,473 34,051 Éves változás -224 -422 -337 -230 • A térség összesített lakossága 2002 és 2006 között 1,213 fővel csökkent • A térség összesített lakossága 2002 és 2006 között 3%-kal csökkent Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

28. A térségben az aktív korú lakosság aránya 63%, ami 3 százalékponttal magasabb az országos átlagnál A lakosság kor szerinti összetétele a térségben Aktív korú lakosság Lakosság kor szerinti összetétele (fő) Országos átlag Megoszlás 3% 3% 0-2 év 3% 3% 3-5 év 9% 13% 6-14 év 63% 60% 15-59 év 22% 21% 59 év felett Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

29. A térségben elsősorban a 6-7 általános képzettséget igénylő munkahelyekhez áll rendelkezésre megfelelő munkaerő Lakosság iskolai végzettség szerinti összetétele 7 évesnél idősebb népesség végzettség szerinti összetétele (fő) Országos átlag Megoszlás 2% 2% 0 általános 11% 9% 1-5 általános 14% 9% 6-7 általános 32% 26% 8 általános Középiskolai, érettségi és szakmai oklevél nélkül 4% 4% Középiskolai, érettségi nélkül, szakmai oklevéllel 18% 17% Középiskolai, érettségivel, általános oklevéllel 7% 9% Középiskolai, érettségivel, szakmai oklevéllel 7% 12% 1% 2% Egyetemi vagy főiskolai, oklevél nélkül 5% 10% Egyetemi vagy főiskolai, oklevéllel Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

30. A térség demográfiai helyzete 1/2 Főleg az elvándorlás miatt a lakosságszám jelentősen csökkent az 1900-as évek elejéhez képest. A térség lakossága összesen: 34051 főt tesz ki. Ebben a munkahelyek hiánya és a rossz közlekedési viszonyok játszanak szerepet. Az elvándorlás ugyan mérséklődött statisztikailag, de egy úgynevezett „népesség-csere” alakult ki. Az elköltözők, vagy tanulmányaik befejezése után már nem visszatérők helyébe általában alacsony képzettségű, perifériára sodródott emberek költöznek községeinkbe. Ezek a családok általában nem falun nevelkedtek, alapvető gazdálkodási ismeretek hiányában nehezen, vagy egyáltalán nem tudnak környezetükbe beilleszkedni. A 60 év felettiek aránya pl. Szakadáton eléri a 37 %-ot, míg Varsádon csak 27, a megyei átlag csak 19,6 %. A 15 év alattiak száma alacsony (15 % körüli, a megyei átlag 17,2 %). Az öregedési index majdnem duplája a megyei átlagnak, és ezek a számok az országos átlaghoz képest még rosszabb helyzetet mutatnak. A lakosság képzettsége alacsony. Sokan csak 8 általános végzettséggel rendelkeznek, kevés a diplomás. A felsőoktatásban továbbtanulók nagy része nem talál helyben munkát és elköltözik. Az É-T-H HH által lefedett 24 településekre jellemző az aprófalvas szerkezet, a népesség folyamatos csökkenése, a kistelepülések elnéptelenedése, és a lakosság elöregedése. A lakosság számának csökkenésében nagy mértékben közrejátszik az elvándorlás, amely elsősorban a fiatalokat, tanulmányaikat a közelmúltban befejezőket érinti, akik munkahely hiányában nem térnek vissza lakóhelyükre. Az elvándorlások száma a térségben meghaladta az odavándorlásokét. Mindezek következtében a terület népessége folyamatosan csökken, a népsűrűség elmarad a megyei átlagtól, és a 60 év feletti népesség aránya 2%-kal meghaladja a megyei átlagot. A kistérségben elő legjelentősebb kisebbségek a cigány és a német, melyeknek számos településen található kisebbségi önkormányzata. Az országos átlagnál alacsonyabb az oktatásban érintett korcsoportok jelenléte, miként az élve születések száma is, mindez a viszonylag magas halálozási aránnyal és a népesség átlagosnál nagyobb elöregedésével jár együtt. 29 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

31. A térség demográfiai helyzete 2/2 Ezek a tényezők a térség oktatási helyzetképét is más megvilágításba helyezik. 30 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

32. Azon települések aránya, ahol nem található meg egyik fontos gazdasági fejlődést támogató infrastruktúra sem, 0% A gazdasági fejlődést támogató infrastruktúra elérhetősége Azon települések száma, ahol nem érhető el (db) Azon települések aránya, ahol nem érhető el (%) Infrastrukturális adottság • Szélessávú Internet 1 4% A térségben 0 db olyan település van, ahol a fejlődést támogató infrastruktúra közül egyik sem található meg, ez a térség településeinek 0%-a 13% • Mindhárom mobilhálózat 3 • Helyközi autóbusz-megállóhely 1 4% • Közművesített, közúton elérhető ipari park 24 100% • Fenti infrastruk-turális adottsá-gok együttesen 0 0% Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

33. A fejlesztések során kiemelt figyelmet kell azokra az infrastrukturális adottságokra fordítani, amelyek a térség egyik településén sem találhatók meg A térség egyik településén sem megtalálható infrastrukturális elemek 1/2 Mozgatórugó alcsoport Egyik településen sem megtalálható infrastruktúra Mozgatórugó alcsoport Egyik településen sem megtalálható infrastruktúra Közlekedés • Kikötő • Repülőtér • Kerékpárút Közmű ellátottság Adminisztratív és kereskedelmi szolgáltatások Oktatás Ipari parkok • Ipari park Kultúra Pénzügyi szolgáltatások Telekommuni-káció Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, VÁTI TeIR, HVS adatbázis, illetékes minisztériumok, egyéb tematikus források

34. A fejlesztések során kiemelt figyelmet kell azokra az infrastrukturális adottságokra fordítani, amelyek a térség egyik településén sem találhatók meg A térség egyik településén sem megtalálható infrastrukturális elemek 2/2 Mozgatórugó alcsoport Egyik településen sem megtalálható infrastruktúra Mozgatórugó alcsoport Egyik településen sem megtalálható infrastruktúra Szociális ellátás Gazdaságfej-lesztési szervezetek • Ipari kamara • Turisztikai egyesület • Rotary típusú klub Egészségügyi ellátás • Szülészeti ellátás • Egészségügyi kommunikációs pont Természeti adottságok Szabadidős te-vékenységre és sportolásra al-kalmas infrastr. Natura 2000 területek Egyéb infrastruktúra Közbiztonsági szolgálat Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, VÁTI TeIR, HVS adatbázis, illetékes minisztériumok, egyéb tematikus források

35. A térség infrastrukturális adottságai 1/2 A kistérségbe nem vezet autópálya, de Tamásinál két főút a 61-es (Dunaföldvár-Kaposvár-Nagykanizsa) és a 65-ös (Szekszárd-Siófok) keresztezi egymást. A kistérséget északkelet-délnyugat irányban átszeli a 40-es számú (Budapest-Pécs) vasúti fővonal. Tamási és néhány község olyan mellékvonalakon fekszik, amelyen személyszállítás már nem történik, a forgalmat vonatpótló autóbuszokkal látják el, ezek Dombóvár-Tamási- Lepsény, Tamási-Fürged és Tamási-Pincehely viszonylatban közlekednek. Előnyt jelent a már meglévő és most épülő autópályákhoz való viszonylagos közelség. A busszal való tömegközlekedés feltételei a nagyobb, illetve a főútvonalak mentén elhelyezkedő települések esetében jók, azonban az elzártabb települések helyzete sokkal rosszabb, mivel a járatok jóval ritkábban közlekednek. Kiépített kerékpárút nem található. A térség településeiben találhatóak zsáktelepülések, de a települések között összekötő utak hiányoznak. Az egyik közgazdasági magyarázat a fejletlenségre a gabona vertikum itteni alacsony jövedelmezőségére vezethető vissza. A mezőgazdasági úthálózat teljes mértékben hiányzik. Ez azt jelenti, hogy a táblák kedvezőtlen időjárás esetén megközelíthetetlenek. A közösség vezetékes ivóvízzel való ellátottsága jónak mondható. A hiányok főként a perem-településerészeken, a közigazgatásilag egy-egy településhez tartozó pusztákon jelent problémát. A térségban a csatornázott háztartások száma igen kevés, csupán a közösség két városában (Tamási, Simontornya), valamint Gyönk nagyközség és Miszla községben megoldott valamilyen szinten. A települések vezetékes gázzal való ellátottságáról a MOL Rt. gondoskodik, az elektromos áram majd minden háztartásban elérhető. A vezetékes telefonnal való ellátottság csökkenő tendenciát mutat, ennek oka valószínűleg a közösség egész területén elérhető mobilszolgáltatók térnyerése. A térségben két kábeltévé hálózat működik, és többféle Internet-hálózat vehető igénybe. Kevés a nyilvános Internet szolgáltató hely, ezek is főleg a települések könyvtáraiban és teleházaiban találhatóak. 34 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

36. A térség infrastrukturális adottságai 2/2 Tamásiban és Iregszemcsén központi ügyelet működik, a hétvégéken és az ünnepnapokon. Összevont orvosi ügyelet móködik Gyönkön, Diósberény, Miszla, Szakadát, Szárazd, Udvari és Varsád községekre kiterjedően. Pincehelyen 6 felnőtt és 1 gyermekorvos látja el az ügyeletet, összevont ügyeletébe tartozik Belecska, Fürged, Kisszékely, Nagyszékely, Ozora és Tolnanémedi. Simontornya város saját közigazgatási területén önállóan látja el az egészségügyi alapellátási feladatokat. Általános iskola nem működik minden településen, sok esetben társulás útján megvalósított. Gimnáziumi képzés vehető igénybe Gyönkön, Tamásiban és Simontornyán. szakközépiskolai képzés csak Tamásiban vehető igénybe, míg a szakiskolai képzés Tamási mellett Simontornyán is megtalálható. A térség kiváló természeti adottsága, hogy 3 helyen működő termálfürdők vannak, de bármelyik település alatt megfelelő mélység elérése esetén meleg vízhez lehet jutni. 35 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

37. A turizmus csak akkor rejt magában valós fejlődési lehetőséget, ha a térség már rendelkezik turisztikai potenciállal és aktivitással Adottságokból adódó fejlesztési lehetőségek – turizmus Egy főre jutó szálláshelyek száma (db/fő) Egy főre jutó vendégéjszakák száma (vendégéjszaka/fő) Magas kategóriájú szállás* Alacsonyabb kate-góriájú szállás** Magas kategóriájú szállás* Alacsonyabb kate-góriájú szállás** Térségi adat 0.00 0.03 0.13 0.51 Országos átlag 0.02 0.04 1.81 0.68 Térségi adat az országos átlag százalékában 20% 83% 7% 75% * Szálloda, gyógyszálloda, panzió ** Üdülőház, ifjúsági szálló, turistaszálló, kemping, magánszállásadás Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

38. Települések főbb jellemzői 1/4 A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Munkanél-küliség (%) Lakosság (fő) Legnagyobb foglalkoztató szektor Jövedelmi helyzet* (Ft) Magas** kat. (db/fő) Alacsony** kat. (db/fő) Jogállás Belecska • Község • 431 • Közszféra • 10.20% • 238,119 • 0.000 • 0.000 Diósberény • Község • 392 • Építőipar • 11.20% • 266,788 • 0.000 • 0.000 Felsőnyék • Község • 1,163 • 8.80% • 283,067 • 0.000 • 0.040 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Fürged • Község • 752 • 29.20% • 216,486 • 0.000 • 0.000 • Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás Gyönk • Nagyközség • 2,034 • 8.02% • 464,862 • 0.000 • 0.004 • Közszféra Iregszemcse • Nagyközség • 2,804 • 14.20% • 388,043 • 0.000 • 0.000 • Közszféra Kalaznó • Község • 202 • 23.68% • 156,609 • 0.000 • 0.000 • Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás * Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra ** Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis 37

39. Települések főbb jellemzői 2/4 A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Munkanél-küliség (%) Lakosság (fő) Legnagyobb foglalkoztató szektor Jövedelmi helyzet* (Ft) Magas** kat. (db/fő) Alacsony** kat. (db/fő) Jogállás Keszőhidegkút • Község • 248 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... • 17.20% • 296,685 • 0.000 • 0.020 Kisszékely • Község • 371 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... • 14.36% • 237,931 • 0.585 • 0.000 Magyarkeszi • Község • 1,346 • 25.20% • 260,415 • 0.000 • 0.000 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Miszla • Község • 336 • 13.85% • 169,375 • 0.000 • 0.000 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Nagyszékely • Község • 449 • 32.00% • 225,889 • 0.000 • 0.000 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Nagyszokoly • Község • 952 • 35.10% • 217,592 • 0.000 • 0.000 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Ozora • Község • 1,823 • 21.20% • 260,522 • 0.000 • 0.053 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... * Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra ** Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis 38

40. Települések főbb jellemzői 3/4 A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Munkanél-küliség (%) Lakosság (fő) Legnagyobb foglalkoztató szektor Jövedelmi helyzet* (Ft) Magas** kat. (db/fő) Alacsony** kat. (db/fő) Jogállás Pincehely • Nagyközség • 2,515 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... • 11.20% • 372,440 • 0.000 • 0.021 Regöly • Község • 1,288 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... • 11.30% • 352,056 • 0.000 • 0.000 Simontornya • Város • 4,464 • 15.00% • 404,952 • 0.391 • 0.000 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Szakadát • Község • 296 • 8.38% • 306,304 • 0.000 • 0.000 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Szárazd • Község • 249 • 26.30% • 270,633 • 0.000 • 0.000 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Tamási • Város • 9,464 • 10.50% • 518,799 • 0.271 • 1.828 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Tolnanémedi • Község • 1,168 • 8.80% • 362,265 • 0.000 • 0.000 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... * Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra ** Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis 39

41. Települések főbb jellemzői 4/4 A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Munkanél-küliség (%) Lakosság (fő) Legnagyobb foglalkoztató szektor Jövedelmi helyzet* (Ft) Magas** kat. (db/fő) Alacsony** kat. (db/fő) Jogállás Udvari • Község • 523 • Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás • 17.63% • 249,647 • 0.000 • 0.000 Újireg • Község • 328 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... • 27.10% • 325,196 • 0.000 • 0.000 Varsád • Község • 453 • 15.90% • 241,137 • 0.000 • 0.000 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... {TelFoJell.3.Nev} • {TelFoJell.3.M355} • {TelFoJell.3.M354} • {TelFoJell.3.M115} • {TelFoJell.3.M440} • {TelFoJell.3.Magas} • {TelFoJell.3.Alacsony} • {TelFoJell.3.Szektor} {TelFoJell.4.Nev} • {TelFoJell.4.M355} • {TelFoJell.4.M354} • {TelFoJell.4.M115} • {TelFoJell.4.M440} • {TelFoJell.4.Magas} • {TelFoJell.4.Alacsony} • {TelFoJell.4.Szektor} {TelFoJell.5.Nev} • {TelFoJell.5.M355} • {TelFoJell.5.M354} • {TelFoJell.5.M115} • {TelFoJell.5.M440} • {TelFoJell.5.Magas} • {TelFoJell.5.Alacsony} • {TelFoJell.5.Szektor} {TelFoJell.6.Nev} • {TelFoJell.6.M355} • {TelFoJell.6.M354} • {TelFoJell.6.M115} • {TelFoJell.6.M440} • {TelFoJell.6.Magas} • {TelFoJell.6.Alacsony} • {TelFoJell.6.Szektor} * Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra ** Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis 40

42. Települések egy mondatos jellemzése 1/12 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Település Legfontosabb probléma a településen Legfontosabb lehetőség a településen • „megélhetés, munkanélküliség” • „Szociális földprogram” • Belecska • „Elöregedő lakosság, fiatalok elvándorlása, kevés munkalehetőség, infrastruktúra hiányossága, rossz közlekedés, kevés születés, magas halálozás.” • „Turizmus lehetőségének megteremtése, munkahely létesítése, vállalkozók támogatása.” • Diósberény 41 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis

43. Települések egy mondatos jellemzése 2/12 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Település Legfontosabb probléma a településen Legfontosabb lehetőség a településen • „munkahely teremtés” • „lakosság létszámának megtartása” • Felsőnyék • „Munkanélküliek nagy aránya, elszegényedés, infrastrukturális elmaradottság, forráshiány, kórházi ellátás problémája.” • „Pályázati források bővülése, térségi összefogás, falusi turizmus, kiváló minőségű termőföld, megújuló energiaforrások (bioerőművek, szélerőművek).” • Fürged 42 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis

44. Települések egy mondatos jellemzése 3/12 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Település Legfontosabb probléma a településen Legfontosabb lehetőség a településen • „A térség elöregedett lakossága, hiányos egészségügyi ellátás, foglalkoztatási problémák, lepusztult közlekedési infrastruktúra” • „Integrált mikrotérségi oktatási központ kialakításának jó feltételrendszere • Integrált mikrotérségi egészségügyi és szociális alapellátási központ létesítése” • Gyönk • „Alulfinanszírozottság, magas munkanélküliségi arány, korszerűtlen közintézmények és infrastruktúra, elavult közterek, rossz minőségű utak, oktatási intézmények széttagoltsága.” • „Pályázatok útján nyerhető támogatások, közösségi összetartás, összefogás erősítése, az abban rejlő tartalékok kihasználása.” • Iregszemcse 43 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis

45. Települések egy mondatos jellemzése 4/12 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Település Legfontosabb probléma a településen Legfontosabb lehetőség a településen • „Munkanélküliség, munkahelyteremtés, lakosság megtartása.” • „Pályázatok.” • Kalaznó • „Középületek állapota, munkanélküliség, szűkös költségvetés, szakképzettség hiánya” • „Rendelkezésre álló munkaerő, kihasználatlan ingatlanok, földterületek” • Keszőhidegkút 44 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis

46. Települések egy mondatos jellemzése 5/12 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Település Legfontosabb probléma a településen Legfontosabb lehetőség a településen • „A legfontosabb probléma a település lakosságának az elöregedése. A falunak nincs a fiatalságot megtartó ereje, mert nincs munka-, illetve megélhetési lehetőség. A tartós munkanélküliség leszoktatta az embereket a rendszerességtől, és így a későbbiekben sem tudnak munkaviszonyt létesíteni.” • „Mint minden hegyháti településnek, így nekünk is a legfontosabb lehetőségünk az érintetlen természet adta lehetőségeink maradéktalan kihasználása. településünk tisztasága, nyugalma, biztonsága jó lehetőséget biztosít a pihenni, kirándulni, sportolni vágyó emberek számára. Három horgász tavunk, nyári hideg vizes strandunk, és a környező erdők vadállománya szintén jó lehetőség a horg” • Kisszékely • „Munkahely hiányában a lakosság életszínvonala egyre csökken. Sok munkanélküli, sok segélyre jogosult egyén él a településen.” • „Munkalehetőséget keresni, a falusi turizmushoz kialakítani szálláshelyeket.” • Magyarkeszi 45 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis

47. Települések egy mondatos jellemzése 6/12 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Település Legfontosabb probléma a településen Legfontosabb lehetőség a településen • „Magas munkanélküliség, munkahelyteremtési problémák” • „Falusi turizmus” • Miszla • „A település belterületi útjainak több, mint 50%-a nem szilárd burkolatú, sokszor járhatatlan; Magas munkanélküliség, munkalehetőség hiánya, a falu zártsága.” • „Falusi, vadász, kerékpáros, bakancsos, családi, lovas turizmus; Falusi, háztáji jellegű termékek előállítása.” • Nagyszékely 46 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis

48. Települések egy mondatos jellemzése 7/12 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Település Legfontosabb probléma a településen Legfontosabb lehetőség a településen • „Az önkormányzat szűkös anyagi helyzete, önerő biztosításának hiánya.” • „Munkahelyek teremtése, a használaton kívüli Idősek Otthonának átalakítása, Kultúrotthon teljes felújítása, buszváró átalakítása, Hivatal akadálymentesítése.” • Nagyszokoly • „munkanélküliség” • „várturizmus, falusi turizmus” • Ozora 47 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis

49. Települések egy mondatos jellemzése 8/12 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Település Legfontosabb probléma a településen Legfontosabb lehetőség a településen • „Munkaerőkereslet hiánya, munkalehetőség hiánya, hulladéklerakó hiánya, kevés képzett szakember, szennyvíz csatornahálózat hiánya, erős kamionforgalom” • „Vörösmarty kúria, Balassa János Kórház pincehelyi részlege, Budapest-Pécs vasúthálózat halad át, helyi média, felnőtt képzés (gimnázium), Idősek Gondozási Központja)” • Pincehely • „Az országos átlagnál nagyobb munkanélküliség. Különösen az alacsony iskolai végzettséggel rendelkezők, illetve a nők helyzete nehéz. A település fokozatos elöregedése. A szakképzett fiatalok többsége, megfelelő munkalehetőség hiányában elköltözik. Ezeknek a családoknak az elköltözése maga után vonja a gyereklétszám nagyarányú csökkenését. Ez kihat a helyi óvoda és iskola gyerekléts” • „Regöly és környéke kiváló mezőgazdasági adottságokkal rendelkezik. Egy, országos szinten is jól működő mezőgazdaság a helyi gazdák erősödését vonná maga után, amely a község társadalmi bázisának és anyagi lehetőségeinek javulását eredményezné. A falusi turizmusban rejlő lehetőségek kihasználása: a viszonylagos elzártsággal együtt járó egészséges környezet, szép táj, közel száz hely” • Regöly 48 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis

50. Települések egy mondatos jellemzése 9/12 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Település Legfontosabb probléma a településen Legfontosabb lehetőség a településen • „periféria helyzet (kistérségi, megyei, regionális szinten) , elöregedő és fogyatkozó lakosság, lakosság gyenge fizetőképes kereslete, munkanélküliek magas aránya, vállalkozások tőkehiánya, utak, járdák rossz minősége (vízelvezetés, csapadékvíz elvezetése is), kevés turisztikai program, veszélyes hulladék” • „Önkormányzati tulajdonú telek közműellátása 2ha(0333/10 hrsz.), átmenő forgalom egy részének megállítása, számukra szolgáltatás nyújtása, turizmus meghonosítása (Sió, műemlékek, rendezvények), testvérvárosi kapcsolatok bővítése és gazdasági tartalommal való megtöltése” • Simontornya • „Magas munkanélküliségi arány, lakosság elöregedése.” • „Falusi turizmus lehetőségének megteremtése” • Szakadát 49 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis