Helyi Vidékfejlesztési Stratégia – Ipoly-menti Palócok

1. Helyi Vidékfejlesztési Stratégia – Ipoly-menti Palócok "Élhető táj, éltető kultúra, élhető vidék." Budapest, 2009 Május 12. A dokumentumban szereplő összes szellemi termék a European Public Advisory Partners (EPAP) kizárólagos tulajdonát képezi. A dokumentum bármely részét idézni, forrásként felhasználni csak az EPAP előzetes hozzájárulásával, a forrás pontos megjelölésével szabad.

2. Tartalom • A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia összefoglalása • Helyzetelemzés • Fő fejlesztési prioritások és fejlesztési intézkedések, forrásallokáció • Megoldási javaslatok

3. Ipoly-menti Palócok – Összefoglaló a térségről A(z) Ipoly-menti Palócok területe 50 települést foglal magába, melyek közül 1 város. A térség lakossága 51,882 fő, a városokban élő lakosok száma 6,359 fő A térségen belül a legtöbb vállalkozás a(z) Kereskedelem, javítás szektorban tevékenykedik. A legnagyobb foglalkoztató a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektor, az 500 főnél többet foglalkoztató vállalkozások száma 1 A térségben összesen 5 db fő fejlesztési prioritás és 13 db fejlesztési intézkedés fogalmazódott meg A térségben összesen 18 db gazdaságfejlesztési javaslat fogalmazódott meg, melyek közül a legtöbb – az összes javaslat 22%-a, 4 db – a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektorhoz kapcsolódik A térségben összesen 32 db szolgáltatás-, valamint falu- és településfejlesztési javaslat fogalmazódott meg, melyek közül a legtöbb – 12 db – a(z) Kultúra mozgatórugó-csoporthoz kapcsolódik Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

4. A térségben a legtöbb vállalkozás a(z) Kereskedelem, javítás szektorban található; a legnagyobb foglalkoztató a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektor Ipoly-menti Palócok – Általános áttekintés Négy legnépesebb település Vállalkozások, jelentős szektorok Általános információk Népesség 51,882 Szécsény 6,359 fő Vállalk. száma létszám szerint (db) Legtöbb vállalk. adó szektor Kereskedelem, javítás Települé-sek száma 50 Érsekvadkert 3,862 fő Legnagyobb fogl. szektor Városok száma 1 Romhány 2,375 fő Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás Hátrányos helyzetű települések száma 25 Nagyoroszi 2,196 fő Fejlesztési prioritások és intézkedések, megoldási javaslatok Települések száma, ahol... ...nincs szélessávú internet 5 5 Fő fejlesztési prioritások száma 13 Fejlesztési intézkedések száma ...nem elérhető mindhárom mobilhálózat 15 18 Gazdaságfejlesztési megoldási javaslatok száma ...nincs helyközi autóbusz-megálló 4 32 Szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatok száma ...van közművesített, köz-úton elérhető ipari park 1 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

5. Ipoly-menti Palócok – HPME allokáció összefoglaló A legtöbb forrás – 2,640,000 EUR – a Mikrovállalkozások létrehozásának és fejlesztésének támogatása jogcímhez lett rendelve Jogcím neve HPME-k száma (db) Allokált forrás (EUR) • Mikrovállalkozások létrehozásának és fejlesztésének támogatása • 8 • 2,640,000 • A turisztikai tevékenységek ösztönzése • 6 • 1,515,000 • Falumegújítás és -fejlesztés • 2 • 308,000 • A kulturális örökség megőrzése • 6 • 1,191,594 • Leader közösségi fejlesztés • 14 • 947,240 • Leader vállalkozás fejlesztés • 4 • 430,000 • Leader képzés • 2 • 70,000 • Leader rendezvény • 2 • 60,000 • Leader térségen belüli szakmai együttműködések • 2 • 60,000 • Leader térségek közötti és nemzetközi együttműködések • 2 • 70,000 • Leader komplex projekt 4 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

6. A legfontosabb probléma megoldása, és a legfontosabb lehetőség kihasználása jelenti a kiugrási lehetőséget a térség számára Ipoly-menti Palócok - Legfontosabb probléma és lehetőség Legfontosabb probléma Legfontosabb lehetőség • Az Ipoly-menti Palócok Helyi Közössége által földrajzilag lehatárolt térség elveszítette versenyképességét. Nemcsak az ország, a régió, hanem Nógrád megye más térségeivel szemben is. Vesztésre áll a hasznosítható tudásban, a helyi gazdaságban, az életminőség fenntartható fejlődése terén. A képzett fiatalok elvándorolnak, a hagyományos gazdasági és kulturális értékek pusztulnak, csökken a szülőföld tisztelete, értékeinek ismerete és a hozzá való ragaszkodás, az önbecsülés, a vállalkozói esély, hiányoznak az átgondolt stratégiák, hozzá az életszerű együttműködések. • A 3 szektor partnersége által a környezeti adottságok kihasználása. Az együttműködések következtében felszínre jönnek meglévő, ki nem használt, az elmúlt évtizedek változásai által háttérbe szorított adottságok, erőforrások, melyek újszerűvé, gazdaságilag versenyképessé válva, megelőzik más térségek hasonló törekvéseit. A partnerségnek köszönhetően teret nyer a helyi gazdaságban, turizmusban, a hagyományos gazdálkodási módszerek, kulturális értékek és tudások alkalmazása. Az újjászervezett belső piacra termelő vállalkozások egykor kelendő szolgáltatásaira, termékeire újraéledő fogyasztási igény jelentkezik. Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis

7. Ipoly-menti Palócok – A stratégia alapvető célja A helyzetelemzés megállapításai szerint az Ipoly-menti Palócok Helyi Közösség által lefedett térség gazdasági potenciálja szerény, a településeken nincsenek olyan prosperáló mikro- és kisvállalkozások, amelyek működésük révén számottevően javíthatnák a térség gazdasági, ezen keresztül a foglalkoztatási helyzetét. A népesség elöregedőben van és fogy. Külön kiemelendő a térség elmaradottabb falvaiban egzisztenciális és szociális helyzetüket tekintve kilátástalan körülmények között élő roma népesség aránya, valamint az, hogy a népesség mintegy 60 százaléka alacsony iskolázottságú, ami a foglalkoztathatóság szempontjából komoly hátrányt jelent. A térség ugyanakkor rendkívül gazdag természeti és épített értékekben, valmint a néphagyományokban. A rendkívüli adottságokban rejlő turisztikai, idegenforgalmi lehetőségek azonban messza nem kihasználtak. Fő cél az "Élhető táj, éltető kultúra, élhető vidék" megteremtése, ami a gazdaság fejlesztése, a piacképes termékek előállítása, a térség humánerőforrásának fejelslztése, az itt álők tudásbázisának bővítése révén valósítható meg. Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

8. Tartalom • A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia összefoglalása • Helyzetelemzés • Fő fejlesztési prioritások és fejlesztési intézkedések, forrásallokáció • Megoldási javaslatok

9. A térség általános jellemzői, a hely szelleme 1/2 Az Ipoly-menti Palócok Helyi Közösségéhez a szécsényi kistérség minden települése, a balassagyarmati és a rétsági kistérség településeinek egy része, illetve a pásztói kistérség egy települése tartozik, összesen ötven település. Földrajzilag a megye észak-nyugati részén helyezkedik el, északról az Ipoly folyó, dél-nyugati irányból a Börzsöny, dél-keleti irányból pedig a Cserhát hegységek határolják. A gazdaság jellemzői: A térség gazdaságának mozgásterét alapvetően meghatározza, hogy ásványi anyagokban szegény területen fekszik, az élelmiszeripar számára ugyanakkor jó mezőgazdasági környezet áll rendelkezésre. Ebből adódóan a térségben elsősorban feldolgozóipari kis- és középvállalkozások jelentik a gazdasági potenciált. A gazdaság és a munkaerőpiac élénkülésében (elsősorban Balassagyarmat és Rétság város és vonzáskörzetében) 2000. évben elindult egy kedvező folyamat a multinacionális cégek koncentráltan városkörnyékre településének eredményeként, ez a folyamat azonban 2005. évtől stagnál - és a munkanélküliek számának alakulása tekintetében - visszafordulni látszik. A városkörnyéki falvakban, a rendszerváltást követően a mezőgazdasági nagyüzemek többsége megszűnt, vagy elaprózódott, ezzel együtt megszűnt, vagy minimálisra csökkent a mezőgazdasági helyben foglalkoztatás lehetősége is. A lefedett térségről összességében elmondható, hogy gazdasági potenciálja szerény, a településeken nincsenek olyan prosperáló mikro- és kisvállalkozások, amelyek működésük révén számottevően javíthatnák a térség gazdasági, ezen keresztül a foglalkoztatás helyzetét. Ennek megoldása, a program egyik lényeges eleme kell legyen. Társadalmi jellemzők: A lefedett térség demográfiai helyzetére összességében a folyamatos lakónépesség fogyás, valamit az elöregedés jellemző. A népesség fogyás oka a születések és a halálozások közötti különbözet, valamit az, hogy a térségből - döntően megélhetési okokra visszavezethetően - többen költöznek el, mint ahányan beköltöznek. A vándorlási különbözet az elköltözők számának növekedése miatt a 2002. évtől tartósan negatív. Külön kiemelendő a térség elmaradottabb falvaiban egzisztenciális és szociális helyzetüket tekintetve kilátástalan körülmények között élő roma népesség nagy arányának kérdése. Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

10. A térség általános jellemzői, a hely szelleme 2/2 A többszörös hátrány felszámolásához komplex rehabilitációs programokra van szükség. A kistérségekben élők mintegy 60 százaléka alacsony iskolázottságú, ami a foglalkoztathatóság szempontjából igen komoly hátrányt jelent. A környezet jellemzői: A lefedett térség rendkívül gazdag természeti és épített értékekben, valamint a néphagyományokban. A természeti értékek között példaként a Cserhát és a Börzsöny hegységek, valamint az Ipoly folyó említhető. A megszámlálhatatlan épített érték közül kiemelhető Hollókő és a drégelyi vár, a hagyományok közül pedig a palóc néphagyomány. A rendkívüli adottságokban rejlő turisztikai, idegenforgalmi lehetőségek azonban - a túrázó, pihenő és szálláshelyek kiépítetlensége, az elégtelen marketing tevékenység miatt - messze nem kihasználtak. Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

11. A térség környezeti állapota 1/2 A táj jellegzetességét a Cserhát halomvidéke adja vulkanikus eredetű, szétszórt hegycsoportjaival, erdőfoltjaival és a völgyekben meghúzódó falvakkal. A Cserhát hegység és Ipoly folyó peremterületei állat- és növényfajokban gazdagok. A közösség területét érinti a Duna-Ipoly Nemzeti Park, a Bükki Nemzeti Park és a Natura 2000. Több településhez tartoznak táj- és természetvédelmi területek, jelzett túraútvonalak, turistautak, gyalogos ösvények. A térség legnagyobb vízfolyása a Magyarországot és Szlovákiát elválasztó északi határfolyó, az Ipoly. A vízmennyiségére jellemzőek a kisebb források, patakok, mesterséges vízterületek, víztározók. Az intenzív talajszennyezés nem jellemző. Viszont veszélyt jelent az állattartó telepek trágyakezelése, illetve a növénytermesztésben a kemikáliák használata. Legtöbb településen üzemel valamilyen állattartó telep, bár ezek száma az utóbbi években jelentősen csökkent. A legelterjedtebb haszonállat a szarvasmarha és a juh, amelyeket főként nagyüzemi keretek között tartanak. A nagyüzemi állattartás igen szigorú Európai Uniós feltételei (trágyatárolás, trágya elhelyezés), valamint a szintén EU által előírt „Helyes gazdálkodási gyakorlat” kötelező betartása, a talajszennyezési kockázatokat minimálisra csökkenti. Főleg a lovasturizmusnak köszönhetően egyre jellemzőbb a térség egyes településein a lótenyésztése is a fenti haszonállatokon kívül. A térségben a hulladék kezelése, többségében szervezett, az összegyűjtött hulladékot legális hulladéklerakóba szállítják. A legtöbb településen évente egy-két alkalommal végeznek lomtalanítást. A szelektív hulladékgyűjtés bevezetése folyamatban van. Komoly problémát jelentő illegális hulladéklerakók felszámolása véglegesen még nem megoldott. A Rétság, Balassagyarmat és Szécsény környékén lévő ipari üzemek ellenére elmondható, hogy a térség levegőminősége jó. A lefedett területen lévő földeket, mint természeti erőforrást, a mezőgazdasági ágazat, ezen belül a szántóföldi növénytermesztés hasznosítja. Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

12. A térség környezeti állapota 2/2 A rendszerváltást követően – a nagyüzemek felbomlása következtében – növekedett a magángazdaságok száma, ebben a térségben azonban még ma is a nagyüzemi méretek a meghatározóak. A földterületek aranykorona értékei az országos átlaghoz képest általában gyenge, vagy közepes minőségű, kivétel ez alól a Szécsény, Érsekvadkert és a Rétság környéke. A vetésszerkezeten belül meghatározó a búza és a kukorica, jelentős a napraforgó aránya. A bioenergia előállításának fokozatos térhódítása folytán ugyanakkor, egyre növekszik a repceterület is. A térség talaj és domborzati viszonyai miatt, a korábban nagy hagyományokkal bíró bogyósgyümölcsök termesztése mellett előtérbe kerülhet a biogazdálkodás is. Az érintett területek erdősültsége az országos átlaghoz képest magas. A fő fafajok az akác és a tölgy. Ugyanakkor az alacsony termőképességű mezőgazdasági területek erdősítéssel történő hasznosítása kívánatos. Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

13. Hátrányos helyzetű települések közé tartozó települések bemutatása 1/2 A 311/2007. (XI. 17.) Korm. rendelet értelmében az Ipoly-menti Palócok Helyi Közösség által lefedettek közül, egyedül a Szécsényi tartozik, a leghátrányosabb helyzetű kistérségek kategóriájába. A Szécsényi kistérség az Észak-Magyarországi Régióban, Nógrád megyében található, – a Rétsági kivételével – a megye minden statisztikai térségével határos. A térségben egy város és 12 község található. Központja Szécsény, amely Salgótarján és Balassagyarmat között, a szlovák - magyar határtól és az Ipolytól néhány kilométerre fekszik. Salgótarjántól – a megyeszékhelytől – 30, Budapesttől pedig 100 km-re, a 22-es számú közlekedési út mentén. A kistérség magában foglalja a Cserhát-hegység lankás és meredek legelőit, szántóit, az Ipoly folyó és a Ménes-patak völgyi területeit. Gazdasági helyzet: A kistérség falvairól összességében elmondható, hogy gazdasági potenciáljuk szerény. A településeken nincsenek olyan prosperáló mikro- és kisvállalkozások, amelyek működésük révén számottevően javíthatnák gazdasági, ezen keresztül a foglalkoztatási helyzetüket. A kistérségen belül ipari munkahelyek csak Szécsényben vannak, amelyek az utóbbi években - főként likviditási problémák miatt – komoly létszámleépítésre kényszerültek. Az előzőek együttes hatásának következményeként, a munkanélküliségi ráta tekintetében - a falvak, kritikus helyzetbe kerültek, ugyanakkor a helyzetük jelentős javulását hozó beruházások közeljövőben történő megjelenése nem várható. Demográfiai helyzet: A Szécsényi kistérség falvainak népessége az országos és a megyei tendenciákhoz hasonlóan elöregedőben van és fogy. A népesség száma 1990 és 2000 között csökkent. Ebben a tíz éves periódusban a népesség számának csökkenése 10 %-nál nagyobb Nagylóc községben, 0-10 % közötti Nógrádszakál, Piliny, Endrefalva, Nógrádmegyer, Hollókő, Nógrádsipek és Varsány községekben, valamint Szécsény városában volt. A roma kisebbség aránya a kistérség népességén belül folyamatosan növekszik. Az iskolázottsági adatok azt mutatják, hogy az általános iskola első osztályát el nem végzettek aránya csaknem kétszerese a megyei átlagnak. Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

14. Hátrányos helyzetű települések közé tartozó települések bemutatása 2/2 Az általános iskolát, közép- és főiskolát, valamit egyetemet végzettek aránya is a legalacsonyabb a kistérségek között. Egyéb vonatkozások: A Szécsényi kistérség gazdag természeti és épített értékekben, települései kedvező földrajzi környezetben (Hollókő világörökség, védett területek), de lassan fejlődő turisztikai infrastruktúrájú térségben helyezkednek el. A rendkívüli adottságokban rejlő turisztikai, idegenforgalmi lehetőségek azonban - a túrázó, pihenő és szálláshelyek kiépítetlensége, az elégtelen marketing tevékenység miatt - messze nem kihasználtak. A foglalkoztatást elősegítő beruházásokon túl, a falvak felemelkedése szempontjából, a természeti és épített értékekben rejlő lehetőségek intenzívebb hasznosítása lehet egy választható irány. Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

15. Az egyes szektorok jelentősége a térségben - Jelmagyarázat Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás Kereskedelem, javítás Építőipar Szállítás, raktározás, posta és távközlés Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás Pénzügyi közvetítés Egyéb szolgáltatás Egyéb tevékenység Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

16. 2. Néhány nagy vállalat 1. Sok kis/közepes méretű vállalat 3. Sok kis vállalat 4. Kevés kis vállalat A térség legfontosabb szektorait a foglalkoztatásban, illetve a vállalkozások számában képviselt részesedés alapján lehet azonosítani Az egyes szektorok jelentősége a térségben Foglalkoztatottak számának megoszlása a szektorok között(%) • A településen azok a legfontosabb szektorok, amelyek nagy mértékben részesednek a foglalkoztatásból és/vagy a vállalkozások számából • Ebből a szempontból a település legfontosabb szektorai • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás Vállalkozások számának megoszlása a szektorok között (%) Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

17. A vállalkozások számát tekintve a szektorok közül 23%-kal a(z) Kereskedelem, javítás szektor rendelkezik a legnagyobb részesedéssel Vállalkozások szektor szerinti megoszlása Aktív vállalkozások száma szektoronként (db) Szektorok részesedése Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás 7% Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás 10% 17% Építőipar 23% Kereskedelem, javítás Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás 7% Szállítás, raktározás, posta és távközlés 8% 4% Pénzügyi közvetítés Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás 17% 7% Egyéb szolgáltatás 0% Egyéb tevékenység Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

18. A foglalkoztatottak számát tekintve a szektorok közül 37%-kal a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektor rendelkezik a legnagyobb részesedéssel Foglalkoztatottság szektor szerinti megoszlása* Foglalkoztatottak száma szektoronként (fő) Szektorok részesedése Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás 5% Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás 37% 11% Építőipar 9% Kereskedelem, javítás Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás 2% Szállítás, raktározás, posta és távközlés 7% 1% Pénzügyi közvetítés Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás 4% 2% Egyéb szolgáltatás Közigazgatás, védelem, társadalom-biztosítás, oktatás, egészségügy 22% 0% Egyéb tevékenység * A foglalkoztatottsági adatok nemcsak a vállalkozásokra vonatkoznak Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

19. Az aktív korú lakosságon belül az álláskeresők aránya 2007-ben 13.1%, ami 3.8 százalékpontos változást jelent 2003 óta Álláskeresők aránya az aktív korú lakosságon belül Álláskeresők aránya az aktív korú lakosságon belül(százalék) • Az álláskeresők aránya az aktív korú lakosságon belül 2007-ben 13.1% • Változás 2003-hoz képest 3.8 százalékpont Forrás: HVS kistérségi HVI, Állami Foglalkoztatási Szolgálat, HVS adatbázis

20. A térség foglalkoztatottsági helyzete 1/2 A helyi közösség legtöbb településére jellemző – főként a kisebb lélekszámúakra -, hogy a legnagyobb foglalkoztatók a helyi önkormányzatok és intézményeik. Problémát jelent, hogy elenyésző a térségben a nagyobb – legalább 100 fő foglalkoztatását biztosító - vállalkozások száma. A helyi vállalkozások jelentős része mikro- és kisvállalkozás, amelyek közül több csak 4-5 fő foglalkoztatását tudja biztosítani. Az egyéni vállalkozók és a civil szervezetek foglalkoztatási ereje gyenge. A térség foglalkoztatási helyzetét jól tükrözi, hogy az érintett 50 településen élő 33.399 fő, munkavállaló korú lakosság 12,88 %-a (3809 fő ) nyilvántartott álláskereső, amely a megyei álláskeresők 25, 2 %-át teszi ki. A nyilvántartott álláskeresők több mint a fele a férfiak köréből kerül ki, és ugyanez jellemző a 180 napon túli nyilvántartott álláskeresők számát tekintve is. A pályakezdő álláskeresők az összes nyilvántartott munkavállaló korú lakosság 10,42 %-át teszik ki, melyből a férfi álláskeresők száma a magasabb. A nyilvántartott álláskeresők 43,6 % csak általános iskolai végzettséggel rendelkezik. Az álláskeresők iskolai végzettségét vizsgálva megállapítható az a tény, hogy a magasabb iskolai végzettséggel rendelkezők közül kevesebb az álláskeresők száma. A térségben főiskolai, illetve egyetemi végzettséggel rendelkezők közül csupán 47 fő álláskeresőt tartanak nyilván, mivel a felsőfokú végzettséggel rendelkező fiatalok nem maradnak a térségben, hanem a képzettségüknek megfelelő munkahelyeken – nagyobb városokban, a megyeszékhelyen vagy Budapesten – helyezkednek el. Az országban tudományos fokozattal 15000 fő rendelkezik, sajnálatos tény, hogy a megyénkben ebből csak 10 fő él. Ez arra vezethető vissza, hogy a megyében egyedüli felsőoktatási intézmény a Budapest Gazdasági Főiskola, Pénzügyi és Számviteli Főiskolai Kar Salgótarjáni Intézete. A helyi közösség által lefedett települések állandó lakosságának 2,73 %-a részesül rendszeres szociális segélyben, 1,4 %-uk egyéb járadéktípusú ellátásban, 0,75 %-uk pedig egyéb segélyezett. Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

21. A térség foglalkoztatottsági helyzete 2/2 Ezen réteg jelentős részének egyetlen munkalehetőség a helyi önkormányzatok által biztosított közhasznú foglalkoztatás. Az álláskeresők strukturális jellemzői évek óta kedvezőtlenül alakulnak. Sok esetben több évi állás nélküliség, társulva a gazdasági, megélhetési nehézségekkel, jelentős szociális problémává változhat. Erre a problémára megoldás lehet a befektetések ösztönzésére irányuló tevékenységek megújítása a vállalkozási környezet és az innovációs feltételek javításával, továbbá a tudás alapú és szociális gazdaság nyújtotta lehetőségek kiaknázásával, a civil társadalom erősítésével. Az érintett kistérségi foglalkoztatási paktumok stratégiai céljai is a munkanélküliség érdemi és eredményes mérséklését célozzák. A helyi közösség által lefedett települések foglalkoztatási helyzetét kedvező irányban befolyásolhatja az idegenforgalmi lehetőségek lehető legteljesebb mértékben történő kihasználása, a falusi turizmus fejlesztése, valamint a helyi termékek előállítására irányuló vállalkozások támogatása Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

22. A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozásának jelentősége az alapján mérhető le, hogy milyen hányadban részesednek a foglalkoztatottságból A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozásának összefoglaló jellemzése Leírás Érték Legjelentősebb szektor • A(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektorban* működő vállalkozások száma 9 db A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása 14%-át adja a térségen belüli foglalkoztatás-nak Legjelentősebb település • Nagyoroszi székhellyel/telephellyel/fiókteleppel** működő vállalkozások száma 2 db Foglalkoztatás abszolút értelemben • A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása által foglalkoztatottak száma 2,329 fő Foglalkoztatás relatív értelemben • A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása által foglalkoztatottak számának aránya a térség összes foglalkoztatásán belül 14% * Ezen szektorban tevékenykedik a 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás legnagyobb hányada ** Ezen településen tevékenykedik a 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás legnagyobb hányada Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, Cégbíróság, HVS adatbázis

23. A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása közül a legtöbb – 9 db – a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektorban működik A 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás a térségben 1/2 Működés helye a térségben Fogl. száma (fő) Árbevétel (ezer Ft) Név Főtevékenység Szektor 1 • Zollner Elektronik Kft. • Szügy • 2875 Máshova nem sorolt egyéb fémfeldolgozási termék gyártása • 482 • 7,500,000 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás 2 • Euro Candle Kft. • Szécsény • 3663 Egyéb, máshova nem sorolt feldolgozóipar • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás • 334 • 1,939,755 3 • Tommy-Invest Kft. • Szécsény • 3210 Elektronikai alkatrész gyártása • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás • 317 • 1,171,363 4 • Knaus Tabbert Kft. • Nagyoroszi • 3550 Máshova nem sorolt egyéb jármű gyártása • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás • 314 • 2,360,835 5 • Parat Automotive Kft. • Szügy • 1740 Konfekcionált textiláru gyártása (kivéve: ruházat) • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás • 303 • 1,084,520 Forrás: HVS kistérségi HVI, Cégbíróság, HVS adatbázis

24. A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása közül a legtöbb – 9 db – a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektorban működik A 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás a térségben 2/2 Működés helye a térségben Fogl. száma (fő) Árbevétel (ezer Ft) Név Főtevékenység Szektor 6 • Zalakerámia Zrt. • Romhány • 2630 Kerámiacsempe, -lap gyártása • 185 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás 7 • C.F. Maier Polymert Kft. • Nagyoroszi • 2524 Egyéb műanyag termék gyártása • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás • 171 • 1,903,278 8 • Szondi Lakatos Szer. Ip. Sz, • Drégelypalánk • 2942 Egyéb fémmegmunkáló szerszámgép gyártása • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás • 90 • 1,048,115 9 • Zentis Hungária Kft. • Drégelypalánk • 2852 Fémmegmunkálás • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás • 79 • 1,943,206 10 • Egut Zrt • Nógrádkövesd • 4523 Autópálya, út, repülőtér, sportjátéktér építése • Építőipar • 54 • 2,900,000 Forrás: HVS kistérségi HVI, Cégbíróság, HVS adatbázis

25. A térség helyzete a vállalkozások szempontjából 1/2 A rendszerváltást követő gazdasági átalakulás tartós kihatással bír Nógrád megye, ill. a térségünk vállalkozási struktúrájára. A hosszú ideig meghatározó barnaszénbányászat visszafejlődött, majd teljesen megszűnt. A korábban meghatározó alapanyaggyártás ma már csak nyomokban található meg. A megye mezőgazdasága nem versenyképes. Az idegenforgalom – annak ellenére, hogy a megyében található a világörökség részeként kezelt Hollókő, és a nemzetközi hírű Ipolytarnóc, – nem járul hozzá számottevően vállalkozásaink fejlődéséhez. A térségben elsősorban feldolgozóipari, valamint mezőgazdasági és szolgáltató kis- és középvállalkozások működnek. A vállalkozások mintegy egyötöde az ipari és építőipari ágazathoz tartozik. A kedvezőtlen termőhelyi adottságok miatt a mezőgazdasággal foglalkozók aránya a vállalkozások töredékét jelentik, a szolgáltatói gazdasági ágban tevékenykedők részesedése ugyanakkor magas, több mint kétharmados arányú. A gazdaság és a munkaerőpiac élénkülésében (elsősorban Balassagyarmat ill. Rétság város és vonzáskörzetében) a 2000 évben elindult egy kedvező folyamat a multinacionális cégek koncentráltan városkörnyékre településének eredményeként, ez a folyamat azonban 2005. évtől stagnál - és a munkanélküliek számának alakulása tekintetében - visszafordult. A lefedett 50 településen 2006-ban 2964 vállalkozást regisztráltak. Ebből 15-15 % a korlátolt felelősségű társaság és a betéti társaságok, 66% az egyéni vállalkozók és mindössze 4% a részvénytársaságok és a szövetkezetek aránya. Meghatározó tehát az egzisztenciálisan és gazdaságilag is érzékeny egyéni vállalkozások aránya. A vállalkozások számának lakosságarányos összehasonlítása kedvezőtlen képet mutat. A megye lakosságának 24 %-a ugyanis a közösség által lefedett 50 településen él, a megyében nyilvántartott vállalkozásoknak azonban mindössze 19 %-a működik a térségben, tehát vállalkozásokban szegény környezetről beszélhetünk. A foglalkoztatottak jelentős hányada dolgozik a térségünkön kívül (Balassagyarmat, Rétság, Vác, Budapest és agglomerációja). Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

26. A térség helyzete a vállalkozások szempontjából 2/2 Összességében elmondható, hogy a térség gazdasági potenciálja szerény és a gazdasági növekedést elősegítő - ezen keresztül a foglakoztatási helyzet jelentős javulását hozó - termelő beruházások megjelenése sem látszik. A térség elöregedőben lévő és többségében alulképzett lakosú települései nem vonzzák a vállalkozásokat. A településeken nincsenek olyan tőkeerős mikro- és kisvállalkozások, amelyek működésük révén számottevően javíthatnának a jelenlegi helyzeten. A falvak elnéptelenedésének megállításában jelentős szerepet kapnak a vállalkozások megtartását, fejlesztését elősegítő intézkedések. Ennek keretében szükséges továbbá a települések természeti és épített adottságaihoz igazodó, azt hasznosítani tudó mikro- és kisvállalkozások létrehozása. Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

27. A térség civil aktivitása a non-profit szervezetek alapján ítélhető meg Non-profit szervezetek a térségben Számuk a térségben Számuk a térségben Non-profit szervezet típusa Non-profit szervezet típusa Kultúrával kapcsolatos tevékenység 24 Környezetvédelemmel kapcsolatos tevékenység 3 Vallással kapcsolatos tevékenység 7 Településfejlesztéssel, lakásüggyel kapcsolatos tevékenység 37 Sporttal kapcsolatos tevékenység 36 Gazdaságfejlesztéssel, munkaüggyel kapcsolatos tevékenység 7 Szabadidővel kapcsolatos tevékenység 48 Jogvédelemmel kapcsolatos tevékenység 0 Oktatással kapcsolatos tevékenység 26 Kutatással, tudományokkal kapcsolatos tevékenység 1 Közbiztonság védelmével kapcsolatos tevékenység 16 Többcélú adományosztással kapcsolatos tevékenység 1 Egészségüggyel kapcsolatos tevékenység 4 Nemzetközi kapcsolatok 1 Szociális ellátással kapcsolatos tevékenység 12 Szakmai, gazdasági érdekképviselettel kapcsolatos tevékenység 10 Polgárvédelemmel, tűzoltással kapcsolatos tevékenység 4 Politikai tevékenység 0 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

28. A térség jelentősebb non-profit szervezeteinek jellemzése 1/2 A nonprofit szervezetek számának meghatározása bizonytalan a nyilvántartási problémák miatt. Számuk évről évre nő, egyre határozottabban jelenik meg a minőségi fejlődés igénye. Több mint 2/3-uk egyesületi formában működik, kb. 1/3 alapítványként, és csupán néhány százalék a közhasznú, kiemelten közhasznú társaságok száma. Legjellemzőbb problémájuk, hogy nem rendelkeznek megfelelő alaptőkével, bevételeiket döntő többségben a tagok befizetései, az önkormányzati támogatások képezik, amelyek a legszükségesebb működési költségeket fedezik. Fejlesztésre, eszközbeszerzésre, szakmai programra alig nyílik lehetőség. A szervezetek több mint 2/3-a 300.000 Ft alatti költségvetésből gazdálkodik. Ezt részben orvosolja a Nemzeti Civil Alapprogram támogatása, amelyre egyre több szervezet pályázik. Az egyesületek székhelye vagy a polgármesteri hivatalban, annak valamelyik intézményében, de sok esetben az elnök lakásán van, ahol többnyire nem rendelkezik megfelelő saját alapinfrastruktúrával. A szervezetek zöme nem rendelkezik főállású alkalmazottal, nincs szakmai kapacitása pályázati programok kidolgozására és megvalósítására. Ismeretek hiányában nem használják ki az 1 %-os kampányból adódó lehetőségeket és kevés figyelmet fordítanak a PR fontosságára. Még a magasabb költségvetéssel gazdálkodó szervezetek sem rendelkeznek olyan saját bevétellel, amely a működést és a munkatársak bérezését fedezné, a pályázatokhoz esetenként szükséges önrészt biztosítaná. Alacsony az üzleti támogatások, magánadományok aránya, ez a támogatási forma nem jellemző, de hiányzik a megszerzés technikájának az ismerete is. Legnagyobb számban társadalmi szervezetek (egyesületek) fordulnak elő a térségben, amelyek jelentős önkéntes munkát tudnak mozgósítani. Kevés a közfeladatot is felvállaló, ill. a több településre kiterjedő hatókörű civil szervezek száma. A leggyakrabban előforduló tevékenységi kör: kultúra, szabadidő, hobbi, hagyományőrzés, sport, falufejlesztés, turizmus, környezetvédelem, vallás, közbiztonság stb. Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

29. A térség jelentősebb non-profit szervezeteinek jellemzése 2/2 A térség szervezetei ritkán vállalnak fel gazdasági tevékenységet, szolgáltatásokat, mert nincsenek felkészülve rá, hiányzik az ehhez szükséges telephely, felszerelés és szakembergárda. Alacsony a kisebbségvédelemmel foglalkozó szervezetek aránya, nem alakult még ki olyan stabil bázis, amely hatékonyan tudná a kisebbség érdekeit érvényesíteni és védeni. Alig jelenik meg a hátrányos helyzetűek, fogyatékosok, megváltozott munkaképességűek képviselete a nonprofit szférában, de tevékenységükkel mégis meghatározó szerepet töltenek be a civil szférában. A civil szervezetek döntő többsége csak helyi szervező erőt képvisel, tevékenységük nem terjed ki működési területük kistérségi koordinációjára. A civil szervezetek hatékony munkájához kistérségi szintű komplex összefogására van szükség. A nehézségek ellenére mégis egyre több civil szervezet működik és gazdag programokkal, széles rétegeket érintő tevékenységi körrel segíti a helyi társadalom építését, valamint egyre több feladatot lát el és vállal át az állami és önkormányzati szereplőktől. Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

30. 2002 (fő) 2003 (fő) 2004 (fő) 2005 (fő) 2006 (fő) A térség összesített lakossága 2002-2006 között 858 fővel csökkent, ami arányosítva 2%-os csökkenést jelent A térség lakosságának alakulása az elmúlt öt évben Térség összlakossága 52,740 52,562 52,304 52,122 51,882 Éves változás -182 -240 -178 -258 • A térség összesített lakossága 2002 és 2006 között 858 fővel csökkent • A térség összesített lakossága 2002 és 2006 között 2%-kal csökkent Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

31. A térségben az aktív korú lakosság aránya 62%, ami 2 százalékponttal magasabb az országos átlagnál A lakosság kor szerinti összetétele a térségben Aktív korú lakosság Lakosság kor szerinti összetétele (fő) Országos átlag Megoszlás 3% 3% 0-2 év 3% 3% 3-5 év 10% 13% 6-14 év 62% 60% 15-59 év 22% 21% 59 év felett Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

32. A térségben elsősorban a 6-7 általános képzettséget igénylő munkahelyekhez áll rendelkezésre megfelelő munkaerő Lakosság iskolai végzettség szerinti összetétele 7 évesnél idősebb népesség végzettség szerinti összetétele (fő) Országos átlag Megoszlás 2% 2% 0 általános 11% 9% 1-5 általános 14% 9% 6-7 általános 31% 26% 8 általános Középiskolai, érettségi és szakmai oklevél nélkül 4% 4% Középiskolai, érettségi nélkül, szakmai oklevéllel 18% 17% Középiskolai, érettségivel, általános oklevéllel 6% 9% Középiskolai, érettségivel, szakmai oklevéllel 9% 12% 1% 2% Egyetemi vagy főiskolai, oklevél nélkül 4% 10% Egyetemi vagy főiskolai, oklevéllel Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

33. A térség demográfiai helyzete 1/2 Az Ipoly-menti Palócok Helyi Közössége által érintett terület lakosságának száma 2006. január 1-jén 50.992 fő, a népsűrűsége 56,1 fő/km2 (KSH). A helyi közösséget alkotó 50 településnek több mint a 20 %-a 500 fő, 60 %-a pedig 1000 fő lakossal rendelkezik. A 2000 főt meghaladó települések száma 5, melyből a legnagyobb - 6.097 fő - állandó lakónépességű Szécsény. A térség állandó népességének kor szerint összetétele átlagában az alábbiak szerint alakult: 0-14 évesek: 15 % 15-17 évesek: 4 % 18-59 évesek: 58 % 60 éven feletti lakosok: 23 % A statisztika adatokból megállapítható, hogy a lakosság elöregedő, hiszen a 2006. január 1-jén 100 fő 14 évesnél fiatalabb lakosra átlagosan 140 fő 60 évesnél idősebb lakos jut. Az állandó népességen belül a fiatal és idős korosztály aránya az érintett települések nagy részén hasonló a megyei átlaghoz. A helyi közösség állandó népességéből a férfiak aránya 48,2 %-ot, a nőké pedig 51,8 %-ot tesz ki. A térség demográfiai helyzetére - hasonlóan az országos és megyei átlaghoz – folyamatos lakónépesség csökkenés jellemző. Ennek oka egyrészt a természetes fogyás (2006. évben a halálozások száma 239 fővel több volt, mint az élve születések száma), másrészt sajnálatos jelenség a felsőfokú végzettséggel rendelkező fiatalok elvándorlása. A térség szinte minden településére jellemző, hogy a fiatal értelmiség jelentős része képzettségének megfelelő munkalehetőség és a komfortosabb élet reményében a megye nagyobb városaiban vagy a fővárosban telepedik le. Ezt a tényt tükrözi, hogy 2001. évtől a vándorlási egyenleg tartósan negatív, számszakilag kifejezve 2006. január 1-jén 297 fő. A 2001. évi népességet alapul véve átlagosan 3 %-os csökkenés tapasztalható, vagyis a lakónépesség öt év alatt 1. Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

34. A térség demográfiai helyzete 2/2 578 fővel csökkent. A folyamat megállítására jelentős népesedés- és szociálpolitikai beavatkozásokra van szükség, ugyanakkor a probléma közép- és hosszú távon stratégiai kérdésként kezelendő. Ellenkező esetben a térség elnéptelenedési folyamata felgyorsul. A közösség részét képező települések népességének alakulását vizsgálva megállapítható továbbá, hogy azok a települések, ahol nincs vagy nem számottevő a roma kisebbség ott folyamatos a létszámcsökkenés, ahol pedig nagyszámú a roma kisebbség ott népességnövekedés tapasztalható. A határ közelsége miatt a szlovák kisebbség jelenléte a jövőben a határmenti partnerségi kapcsolatok kialakításában, ill. térségünk demográfiai összetételének alakulásában jelentős szerepet játszhat. Az érintett településeken élők mintegy 60 %-a alacsony iskolázottságú, ami a foglalkoztatottság szempontjából igen komoly hátrányt jelent. A társadalmi csoportok között megfigyelhető jelenségeket vizsgálva megállapítható, hogy a leghátrányosabb helyzetben a pályakezdő fiatalok, a munkaerőpiacról kiszoruló, szakképzetlen 50 év feletti korosztály és az alacsony nyugdíjjal rendelkező lakosság van. Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

35. Azon települések aránya, ahol nem található meg egyik fontos gazdasági fejlődést támogató infrastruktúra sem, 0% A gazdasági fejlődést támogató infrastruktúra elérhetősége Azon települések száma, ahol nem érhető el (db) Azon települések aránya, ahol nem érhető el (%) Infrastrukturális adottság • Szélessávú Internet 5 10% A térségben 0 db olyan település van, ahol a fejlődést támogató infrastruktúra közül egyik sem található meg, ez a térség településeinek 0%-a 30% • Mindhárom mobilhálózat 15 • Helyközi autóbusz-megállóhely 4 8% • Közművesített, közúton elérhető ipari park 49 98% • Fenti infrastruk-turális adottsá-gok együttesen 0 0% Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

36. A fejlesztések során kiemelt figyelmet kell azokra az infrastrukturális adottságokra fordítani, amelyek a térség egyik településén sem találhatók meg A térség egyik településén sem megtalálható infrastrukturális elemek 1/2 Mozgatórugó alcsoport Egyik településen sem megtalálható infrastruktúra Mozgatórugó alcsoport Egyik településen sem megtalálható infrastruktúra Közlekedés • Kikötő • Repülőtér • EUROVELO kerékpárút Közmű ellátottság Adminisztratív és kereskedelmi szolgáltatások Oktatás Ipari parkok Kultúra Pénzügyi szolgáltatások Telekommuni-káció Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, VÁTI TeIR, HVS adatbázis, illetékes minisztériumok, egyéb tematikus források

37. A fejlesztések során kiemelt figyelmet kell azokra az infrastrukturális adottságokra fordítani, amelyek a térség egyik településén sem találhatók meg A térség egyik településén sem megtalálható infrastrukturális elemek 2/2 Mozgatórugó alcsoport Egyik településen sem megtalálható infrastruktúra Mozgatórugó alcsoport Egyik településen sem megtalálható infrastruktúra Szociális ellátás Gazdaságfej-lesztési szervezetek • Ipari kamara • Agrárkamara • Rotary típusú klub Egészségügyi ellátás • Szülészeti ellátás • Egészségügyi kommunikációs pont Természeti adottságok Szabadidős te-vékenységre és sportolásra al-kalmas infrastr. • Fedett/nyitott úszómedence Natura 2000 területek Egyéb infrastruktúra • Életház Közbiztonsági szolgálat Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, VÁTI TeIR, HVS adatbázis, illetékes minisztériumok, egyéb tematikus források

38. A térség infrastrukturális adottságai 1/2 Közlekedési infrastruktúránk nagyban gátolja gazdaságunk fejlődését, rányomja bélyegét az itt élő emberek életminőségére, komfortérzetére. Több településünkön okoz gondot, hogy a növekvő forgalom ellenére továbbra sincs egyetlen elkerülő útszakasz sem, így a gépjárműforgalom a településeken halad át. A fővárossal való összeköttetést az eléggé túlterhelt 22. sz. főközeledési út, illetve a 2/A gyorsforgalmi út biztosítja. A 70-100 km-es távolságot 2 óra alatt lehet megtenni gépjárművel térségünkből, míg autóbusszal az utazás időtartama Szécsény és Budapest között 2 óra 40 perc. Településeink többségére jellemző az emberek napi, heti ingázása lakóhelyeik, ill. budapesti munkahelyük, iskolájuk között. A térség alsórendű útvonalai elavultak, műszaki állapotuk - főleg kis teherbírásuk miatt – sok helyen felújításra szorul. Különösen a zsáktelepülések bekötő útjai kátyúsak. Távolsági autóbusszal a 22-est nem érintő kistelepülések elérhetősége - az átszállási viszonyok miatt – nehéz. A vonatközlekedést tekintve két vonal halad át a térségen, az egyik nemzetközi, Losoncra megy, gyér forgalommal, elhanyagolt, hosszú menetidejű, a másik Hatvan felől érkezik térségünkbe, nagyon hosszú menetidővel. Egy jól kiépített, korszerű vasútvonal nemcsak az itt élők tömegközlekedési nehézségeit csökkentené, hanem a határ menti szlovák-magyar gazdasági kapcsolatok fejlődését is szolgálná. A szlovák-magyar határon az újjá nem épített Ipoly-hidak is gátjai a határmenti kapcsolatok kiaknázásának. Térségünkben összesen két határátkelőhely van (Parassapuszta, Balassagyarmat). Az uniós belső határőrizet megszüntetésével mára az infrastruktúra ezen kiépítetlensége akadályozza a két ország szorosabb közösségi, gazdasági, civil együttműködését. Az agrárinfrastruktúrát kiszolgáló utak kiépítetlensége, a meglévők karbantartásának hiánya több helyen okoz gondot. A földutak paraméterei rosszak, rossz időjárási körülmények között járhatatlanok, így gátjai a fejlődésnek. A térség egyetlen kerékpárútja a Rimóc-Hollókő kerékpárút, melyet főleg a világörökséget látogatók vesznek igénybe. A kerékpárút hálózat kiépítése mind a turisztikai célkitűzések megvalósítása miatt, mind pedig közlekedésbiztonsági szempontból fontos. Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

39. A térség infrastrukturális adottságai 2/2 50 településből 49-ben van gázvezeték, a vízhálózat teljes, a csatorna-építés folyamatos, a települések 90 %-ánál kiépített. A kábeltelevízióhoz való hozzájutás lehetősége csak 50%-os. Internet-hozzáférésre van mód mindenütt, az elmúlt néhány évben történt fejlesztéseknek köszönhetően. Az internetet használó családok száma – ennek ellenére - nem éri el a 10%-ot. Összességében az alapinfrastruktúrák kiépítettsége megfelel az országos átlagnak. A családok 5-8 százaléka, a szociális helyzet miatt azonban, a telekhatáron belülre vagy a lakásba bevezetett gázszolgáltatást nem veszi igénybe, mert a beköttetésre nincs anyagi forrásuk. Sok helyütt bekötötték ugyan, de - főképp a roma családok - nem tudják fizetni a gyorsan emelkedő rezsiköltségeket. Ma térségünk a közüzemi díjak tekintetében az egyik legeladósodottabb térségek egyike. Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

40. A turizmus csak akkor rejt magában valós fejlődési lehetőséget, ha a térség már rendelkezik turisztikai potenciállal és aktivitással Adottságokból adódó fejlesztési lehetőségek – turizmus Egy főre jutó szálláshelyek száma (db/fő) Egy főre jutó vendégéjszakák száma (vendégéjszaka/fő) Magas kategóriájú szállás* Alacsonyabb kate-góriájú szállás** Magas kategóriájú szállás* Alacsonyabb kate-góriájú szállás** Térségi adat 0.01 0.01 0.13 0.37 Országos átlag 0.02 0.04 1.81 0.68 Térségi adat az országos átlag százalékában 29% 35% 7% 54% * Szálloda, gyógyszálloda, panzió ** Üdülőház, ifjúsági szálló, turistaszálló, kemping, magánszállásadás Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

41. A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Települések főbb jellemzői 1/8 Munkanél-küliség (%) Lakosság (fő) Legnagyobb foglalkoztató szektor Jövedelmi helyzet* (Ft) Magas** kat. (db/fő) Alacsony** kat. (db/fő) Jogállás Alsópetény • Község • 671 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... • 9.77% • 441,831 • 0.000 • 0.000 Becske • Község • 644 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... • 21.00% • 341,120 • 0.000 • 0.000 Bercel • Község • 2,034 • 6.18% • 529,940 • 0.805 • 0.000 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Cserháthaláp • Község • 396 • 7.00% • 395,390 • 0.000 • 0.000 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Cserhátsurány • Község • 899 • 13.37% • 388,006 • 0.000 • 0.000 • Közszféra Csesztve • Község • 338 • 13.50% • 410,313 • 1.538 • 0.000 • Közszféra Csitár • Község • 450 • 16.10% • 414,417 • 0.000 • 0.000 • Közszféra * Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra ** Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

42. A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Települések főbb jellemzői 2/8 Munkanél-küliség (%) Lakosság (fő) Legnagyobb foglalkoztató szektor Jövedelmi helyzet* (Ft) Magas** kat. (db/fő) Alacsony** kat. (db/fő) Jogállás Debercsény • Község • 88 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... • 16.36% • 337,443 • 0.000 • 0.000 Dejtár • Község • 1,466 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... • 12.65% • 436,519 • 0.000 • 0.000 Drégelypalánk • Község • 1,623 • 13.35% • 470,831 • 0.000 • 0.097 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Endrefalva • Község • 1,310 • 15.00% • 33,850 • 0.000 • 0.000 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Érsekvadkert • Község • 3,862 • 8.67% • 458,180 • 0.000 • 0.000 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Herencsény • Község • 685 • 25.00% • 388,374 • 0.000 • 0.403 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Hollókő • Község • 382 • 13.15% • 360,961 • 3.188 • 13.288 • Szállítási, raktározási, postai és távközl... * Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra ** Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

43. A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Települések főbb jellemzői 3/8 Munkanél-küliség (%) Lakosság (fő) Legnagyobb foglalkoztató szektor Jövedelmi helyzet* (Ft) Magas** kat. (db/fő) Alacsony** kat. (db/fő) Jogállás Hont • Község • 572 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... • 6.60% • 397,071 • 0.000 • 0.000 Horpács • Község • 183 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... • 15.00% • 381,710 • 4.546 • 0.940 Hugyag • Község • 920 • 21.12% • 30,500 • 0.000 • 0.172 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Iliny • Község • 192 • 10.60% • 351,536 • 0.000 • 0.000 • Közszféra Ipolyszög • Község • 0 • 7.10% • 701,211 Ipolyvece • Község • 882 • 9.53% • 526,955 • 0.000 • 0.012 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Kétbodony • Község • 515 • 6.36% • 604,278 • 0.000 • 0.000 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... * Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra ** Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

44. A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Települések főbb jellemzői 4/8 Munkanél-küliség (%) Lakosság (fő) Legnagyobb foglalkoztató szektor Jövedelmi helyzet* (Ft) Magas** kat. (db/fő) Alacsony** kat. (db/fő) Jogállás Kisecset • Község • 208 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... • 10.66% • 379,117 • 0.000 • 0.928 Kutasó • Község • 109 • 15.00% • 402,601 • 0.000 • 0.211 Ludányhalászi • Község • 1,599 • 11.23% • 361,926 • 0.000 • 0.000 • Közszféra Magyargéc • Község • 925 • 40.00% • 264,706 • 0.000 • 0.000 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Magyarnándor • Község • 1,231 • 6.29% • 471,677 • 0.000 • 0.000 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Mohora • Község • 1,013 • 13.10% • 408,271 • 0.000 • 0.000 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Nagylóc • Község • 1,678 • 15.07% • 304,563 • 0.000 • 0.021 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... * Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra ** Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

45. A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Települések főbb jellemzői 5/8 Munkanél-küliség (%) Lakosság (fő) Legnagyobb foglalkoztató szektor Jövedelmi helyzet* (Ft) Magas** kat. (db/fő) Alacsony** kat. (db/fő) Jogállás Nagyoroszi • Község • 2,196 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... • 9.84% • 525,951 • 0.212 • 0.000 Nógrádkövesd • Község • 723 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... • 3.90% • 532,814 • 0.000 • 0.000 Nógrádmarcal • Község • 563 • 2.32% • 385,992 • 0.000 • 1.211 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Nógrádmegyer • Község • 1,756 • 21.00% • 272,106 • 0.000 • 0.000 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Nógrádsipek • Község • 725 • 15.30% • 340,703 • 0.258 • 0.058 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Nógrádszakál • Község • 648 • 27.60% • 238,599 • 0.000 • 5.312 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Őrhalom • Község • 1,160 • 1.65% • 542,635 • 0.000 • 0.255 • Közszféra * Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra ** Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

46. A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Települések főbb jellemzői 6/8 Munkanél-küliség (%) Lakosság (fő) Legnagyobb foglalkoztató szektor Jövedelmi helyzet* (Ft) Magas** kat. (db/fő) Alacsony** kat. (db/fő) Jogállás Patak • Község • 959 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... • 11.80% • 349,391 • 0.000 • 0.000 Patvarc • Község • 750 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... • 12.03% • 444,745 • 0.000 • 0.000 Piliny • Község • 652 • 45.00% • 355,715 • 0.000 • 0.000 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Pusztaberki • Község • 148 • 9.00% • 526,553 • 0.000 • 0.000 Rimóc • Község • 1,888 • 14.36% • 306,952 • 0.000 • 0.000 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Romhány • Község • 2,375 • 7.11% • 528,336 • 0.205 • 0.150 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Szanda • Község • 681 • 8.74% • 377,577 • 0.000 • 10.485 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... * Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra ** Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

47. A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Települések főbb jellemzői 7/8 Munkanél-küliség (%) Lakosság (fő) Legnagyobb foglalkoztató szektor Jövedelmi helyzet* (Ft) Magas** kat. (db/fő) Alacsony** kat. (db/fő) Jogállás Szátok • Község • 548 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... • 18.00% • 286,079 • 0.000 • 0.000 Szécsénke • Község • 241 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... • 6.30% • 539,689 • 0.000 • 0.000 Szécsény • Város • 6,359 • 9.14% • 551,904 • 0.217 • 0.055 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Szécsényfelfalu • Község • 474 • 13.48% • 327,239 • 0.000 • 1.091 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Szente • Község • 359 • 12.61% • 320,111 • 0.000 • 0.039 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Szügy • Község • 1,581 • 6.01% • 583,730 • 0.000 • 0.000 • Közszféra Terény • Község • 452 • 8.14% • 363,715 • 0.000 • 0.301 * Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra ** Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

48. A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Települések főbb jellemzői 8/8 Munkanél-küliség (%) Lakosság (fő) Legnagyobb foglalkoztató szektor Jövedelmi helyzet* (Ft) Magas** kat. (db/fő) Alacsony** kat. (db/fő) Jogállás Varsány • Község • 1,769 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... • 13.75% • 357,411 • 0.000 • 0.040 {TelFoJell.1.Nev} • {TelFoJell.1.M355} • {TelFoJell.1.M354} • {TelFoJell.1.Szektor} • {TelFoJell.1.M115} • {TelFoJell.1.M440} • {TelFoJell.1.Magas} • {TelFoJell.1.Alacsony} {TelFoJell.2.Nev} • {TelFoJell.2.M355} • {TelFoJell.2.M354} • {TelFoJell.2.M115} • {TelFoJell.2.M440} • {TelFoJell.2.Magas} • {TelFoJell.2.Alacsony} • {TelFoJell.2.Szektor} {TelFoJell.3.Nev} • {TelFoJell.3.M355} • {TelFoJell.3.M354} • {TelFoJell.3.M115} • {TelFoJell.3.M440} • {TelFoJell.3.Magas} • {TelFoJell.3.Alacsony} • {TelFoJell.3.Szektor} {TelFoJell.4.Nev} • {TelFoJell.4.M355} • {TelFoJell.4.M354} • {TelFoJell.4.M115} • {TelFoJell.4.M440} • {TelFoJell.4.Magas} • {TelFoJell.4.Alacsony} • {TelFoJell.4.Szektor} {TelFoJell.5.Nev} • {TelFoJell.5.M355} • {TelFoJell.5.M354} • {TelFoJell.5.M115} • {TelFoJell.5.M440} • {TelFoJell.5.Magas} • {TelFoJell.5.Alacsony} • {TelFoJell.5.Szektor} {TelFoJell.6.Nev} • {TelFoJell.6.M355} • {TelFoJell.6.M354} • {TelFoJell.6.M115} • {TelFoJell.6.M440} • {TelFoJell.6.Magas} • {TelFoJell.6.Alacsony} • {TelFoJell.6.Szektor} * Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra ** Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

49. A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Települések egy mondatos jellemzése 1/25 Település Legfontosabb probléma a településen Legfontosabb lehetőség a településen • „Munkalehetőség hiánya” • „Túrisztika, idegenforgalom.” • Alsópetény • „Munkanélküliség, hátrányos helyzetű családok. Alacsony iskolázottság.” • „Jó levegő, szép kirándulási helyek (alusi turizmus)” • Becske Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis

50. A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Települések egy mondatos jellemzése 2/25 Település Legfontosabb probléma a településen Legfontosabb lehetőség a településen • „Munkahely hiány. Utak rossz állapota. Szállás hiány.” • „Turizmus fejlesztés. Vállalkozások segítése, fejlesztése.” • Bercel • „Település rossz úthállózata. Munkahelyek hiánya.” • „Munkahely teremtés. Vállalkozások fejlesztése.” • Cserháthaláp Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis