Helyi Vidékfejlesztési Stratégia – Érmelléki VNP Kft.

1. Helyi Vidékfejlesztési Stratégia – Érmelléki VNP Kft. „HASS, ALKOSS, GYARAPÍTS” II. – A TÉRSÉG FÉNYRE DERÜL Budapest, 2009 November 27. A dokumentumban szereplő összes szellemi termék a European Public Advisory Partners (EPAP) kizárólagos tulajdonát képezi. A dokumentum bármely részét idézni, forrásként felhasználni csak az EPAP előzetes hozzájárulásával, a forrás pontos megjelölésével szabad.

2. Tartalom • A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia összefoglalása • Helyzetelemzés • Fő fejlesztési prioritások és fejlesztési intézkedések, forrásallokáció • Megoldási javaslatok

3. Érmelléki VNP Kft. – Összefoglaló a térségről A(z) Érmelléki VNP Kft. területe 22 települést foglal magába, melyek közül 7 város. A térség lakossága 87,621 fő, a városokban élő lakosok száma 47,239 fő A térségen belül a legtöbb vállalkozás a(z) Kereskedelem, javítás szektorban tevékenykedik. A legnagyobb foglalkoztató a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektor, az 500 főnél többet foglalkoztató vállalkozások száma 1 A térségben összesen 6 db fő fejlesztési prioritás és 23 db fejlesztési intézkedés fogalmazódott meg A térségben összesen 29 db gazdaságfejlesztési javaslat fogalmazódott meg, melyek közül a legtöbb – az összes javaslat 59%-a, 17 db – a(z) Egyéb tevékenység szektorhoz kapcsolódik A térségben összesen 24 db szolgáltatás-, valamint falu- és településfejlesztési javaslat fogalmazódott meg, melyek közül a legtöbb – 6 db – a(z) Egyéb infrastruktúra mozgatórugó-csoporthoz kapcsolódik Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

4. A térségben a legtöbb vállalkozás a(z) Kereskedelem, javítás szektorban található; a legnagyobb foglalkoztató a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektor Érmelléki VNP Kft. – Általános áttekintés Négy legnépesebb település Vállalkozások, jelentős szektorok Általános információk Népesség 87,621 Derecske 9,315 fő Vállalk. száma létszám szerint (db) Legtöbb vállalk. adó szektor Kereskedelem, javítás Települé-sek száma 22 Nyíradony 8,058 fő Legnagyobb fogl. szektor Városok száma 7 Debrecen 7,662 fő Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás Hátrányos helyzetű települések száma 20 Létavértes 7,309 fő Fejlesztési prioritások és intézkedések, megoldási javaslatok Települések száma, ahol... ...nincs szélessávú internet 1 6 Fő fejlesztési prioritások száma 23 Fejlesztési intézkedések száma ...nem elérhető mindhárom mobilhálózat 0 29 Gazdaságfejlesztési megoldási javaslatok száma ...nincs helyközi autóbusz-megálló 0 24 Szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatok száma ...van közművesített, köz-úton elérhető ipari park 3 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

5. Érmelléki VNP Kft. – HPME allokáció összefoglaló A legtöbb forrás – 2,108,290 EUR – a Mikrovállalkozások létrehozásának és fejlesztésének támogatása jogcímhez lett rendelve Jogcím neve HPME-k száma (db) Allokált forrás (EUR) • Mikrovállalkozások létrehozásának és fejlesztésének támogatása • 4 • 2,108,290 • A turisztikai tevékenységek ösztönzése • 3 • 1,450,890 • Falumegújítás és -fejlesztés • 4 • 2,099,236 • A kulturális örökség megőrzése • 4 • 1,221,484 • Leader közösségi fejlesztés • 2 • 409,852 • Leader vállalkozás fejlesztés • 4 • 885,909 • Leader képzés • 1 • 200,000 • Leader rendezvény • 2 • 399,143 • Leader térségen belüli szakmai együttműködések • 3 • 500,000 • Leader térségek közötti és nemzetközi együttműködések • 1 • 164,612 • Leader komplex projekt • 1 • Leader tervek, tanulmányok • 2 • 288,000 4 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

6. A legfontosabb probléma megoldása, és a legfontosabb lehetőség kihasználása jelenti a kiugrási lehetőséget a térség számára Érmelléki VNP Kft. - Legfontosabb probléma és lehetőség Legfontosabb probléma Legfontosabb lehetőség • A térség legjelentősebb problémája az alacsony népességmegtartó képesség, a szellemi tőke elvándorlása, amelynek elődleges oka a munkalehetőségek hiánya a térségben. Az önkormányzatokra jelentős terhet ró a szociális problémák kezelése. A szegénység igen súlyos társadalmi problémát jelent, különösen a roma lakosság körében. További probléma a halmozottan hátrányos helyzetű, szociálisan elesett rétegek kiáramlása a megyeszékhelyről a térségbe, akikre alacsony munkavégzési hajlandóság jellemző. A kedvezőtlenebb infrastrukturális adottsággal rendelkező települések nem tudnak versenybe szállni Debrecennel és a közeli nagyobb városokkal. • • Mezőgazdaságra épülő feldolgozóipar megteremtése, meglévő zöldség és gyümölcs termelői kapacitás kihasználására. • • Termelői és értékesítői integráció kialakítása. • • Alternatív földhasználati módok (pl. biogazdálkodás). • • Megújuló erőforrások kiaknázása. • • Piacorientált szakképzések beindítása. • • Turizmus fejlesztése, amelynek vonzerejét a szellemi és kulturális örökség és a ligetes táj nyújtotta szabadidős tevékenységek jelentik. • • Az elhelyezkedésből adódóan határon átnyúló gazdasági kapcsolatok kialakítása romániai partnerekkel, különös tekintettel a kereskedelmi és piaci kapcsolatokra. • • Vállalkozásösztönző programok Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis

7. Érmelléki VNP Kft. – A stratégia alapvető célja A stratégia alapvető célja a térség legjelentősebb problémájának, a nagyarányú munkanélküliségnek a visszaszorítása, új munkahelyek megteremtésével és a munkaerő piaci versenyképességének növelésével. A vidéki térség adottságaira építve a foglalkoztatás bővítése az agrártermékek feldolgozásával, az alternatív mezőgazdasági módszerek elterjesztésével, kisipari termelés és szolgáltatások támogatásával lehetséges. A hátrányos helyzetű társadalmi csoportok munkajövedelemhez jutásának és integrációjának érdekében speciális képzési és foglalkoztatási programok indulnak. A térség kulturális és természeti értékeinek turisztikai hasznosítása a célpontokhoz kapcsolódó rendezvények szervezésével és létesítmények kialakításával történik meg. A kommunális infrastruktúra és az intézményhálózat nem megfelelő kiépítettsége szintén negatív irányban befolyásolja a lakosság életminőségét, ezért a stratégia nagy hangsúlyt fektet a közösségi infrastruktúra bővítésére és az alapvető hiányosságok megszűntetésére. A térség legjelentősebb környezeti problémája a települések kommunális szennyvízének és a felszíni vizeknek az elvezetése és kezelése, amelynek megoldása szintén fontos célja a stratégiának. Fontos szempont továbbá a értékeinek tudatosítása és együttes megjelenítése. Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

8. Tartalom • A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia összefoglalása • Helyzetelemzés • Fő fejlesztési prioritások és fejlesztési intézkedések, forrásallokáció • Megoldási javaslatok

9. A térség általános jellemzői, a hely szelleme 1/2 Az Érmelléki Helyi Vidékfejlesztési Közösséget három statisztikai kistérség 22 települése alkotja. Területe az ország keleti peremén a magyar-román határ mentén, Hajdú-Bihar megye keleti részén, Debrecen várost körül ölelve, 105 800 hektáron terül el. A közösség jól elkülöníthető három kistáj találkozásánál fekszik: a gyenge homoktalajú, ligetes Dél-Nyírség, a kedvezőbb termőképességű Érmellék (Erdőspuszták) valamint a zömében jó talajadottságokkal rendelkező Hajdúság találkozásánál. A népességszáma 87555 fő (2007.01.01). Települései – a fejlettebb városok kivételével – társadalmilag és gazdaságilag is hátrányos helyzetűek vagy elmaratottak. A térségen belül a kisebb lélekszámú, kevésbé fejlett falvak mellett nagyobb népességű vonzáskörzeti funkciókat ellátó települések is megtalálhatóak. A közösség legtávolabbi településeiről mintegy 50 perc alatt lehet eljutni Debrecenbe. A nagyváros közelsége gazdaságilag a közvetlenül Debrecen szomszédságában fekvő települések életében erőteljesebben érezteti hatását. Debrecen a térség gazdaságában, a foglalkoztatottságban és az oktatásban bír nagy jelentőséggel. A megye gazdasági teljesítményének túlnyomó része a megyeszékhelyen koncentrálódik, ugyanakkor öt centrumtelepülés – Hajdúhadház, Nyíradony, Vámospércs, Létavértes és Derecske – is alkalmassá válhat a lakossági igények szélesebb körű, színvonalas kielégítésére. A közösség települései társadalmi-gazdasági helyzetük, földrajzi fekvésük alapján az alábbiak szerint csoportosíthatók: A megyeszékhely agglomerációjához közel fekvő (Mikepércs, Bocskaikert, Sáránd, Sámsonkert) valamint a centrum települések: demográfiai, iskolázottsági, foglalkoztatási mutatóival kiemelkednek a térség községei közül. Népességük a városból való kiköltözőkkel gyorsabban növekszik. A kiköltözők nagy része bizonytalan, halmozottan hátrányos helyzetű. A térség Debrecentől távolabb fekvő településeinek: közös jellemzője, hogy folyamatosan veszítve lakosságukból, bizonytalan jövedelemszerző lehetőségekkel rendelkeznek. Lakói között magas a tartós munkanélküliek, a rendszeres szociális segélyre jogosultak aránya. A tartós munkanélküliség okozója részben az alulképzettség, az érintettek között magas a roma népesség aránya. 8 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

10. A térség általános jellemzői, a hely szelleme 2/2 A kis településekre a legkedvezőtlenebb adottságok, valamint alacsonyabb életminőség jellemző (Kokad, Álmosd, Bagamér, Fülöp, Konyár, Sáránd). Hajdú-Bihar megye térszerkezeti erővonalától távolabbra eső nagyobb települések (Nyírábrány, Nyíracsád, Monostorpályi, Hajdúbagos) kedvezőtlen helyzetbe vannak. A térség legfőbb természeti erőforrásnak a termőföld tekinthető. Az erre alapozott tradicionális mezőgazdasági termelés és az ehhez szorosan kötődő hagyományos vidéki életforma máig meghatározza a térség arculatát. Emellett nagy múltra tekint vissza a klasszikus, kifejezetten erre a területre jellemző kézműipar (fafaragás, kosárfonás stb.).A népzenei és népművészeti hagyományok őrzésének szinte minden településen nagy hagyományai vannak. A térségi identitás sok település esetében ösztönzésre támogatásra szorul, de alapvetően erős. 9 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

11. A térség környezeti állapota 1/2 A közösség területén, az országos védettséget élvező területek arány relatíve magas (Hajdúsági Tájvédelmi Körzet, NATURA 2000). Nagy számban fordulnak elő védett növény- (kocsányos tölgy, ostorfa, magyar nőszirom stb.) és állatfajok (földikutya, szürke gém, vörösnyakú vöcsök stb.). A tájvédelmi körzet kulturális értékei szintén jelentősek: a területen húzódik az a földsánc-rendszer, amit a 3. század környékén építettek az itt élő szarmata törzsek. Nyíracsádon az Árpád-kori templom, Monostorpályiban a Tubus magtárak jelentenek értékes látnivalót. A legfontosabb természeti erőforrásnak tekinthető termőföld a térség területén nagy heterogenitást mutat (homok-, barnaerdő-, réti-, szikes talajok). A gyenge, mezőgazdasági művelésre alkalmatlan homoktalajok éppúgy megtalálhatóak a térségben, mint a magas aranykorona értékkel bíró réti csernozjomok. A termesztett szántóföldi és kertészeti kultúrák közül számos tájjellegű „hungarikum” fordul elő (zeller, torma, málna), emellett a főbb termesztett növények a kukorica, búza, árpa, burgonya, dohány, kertészeti termékek közül a káposzta, paprika, dinnye, alma, meggy, ribizli, eper, cseresznye, őszibarack, szőlő. A térség területén a klimatikus (mérsékelten-meleg száraz) és domborzati adottságok nagy eltérést mutatnak, az öntözés lehetőségei korlátozottak. A keleti területek a Berettyó–Sebes-Körös belvízi öblözetben helyezkednek el, a nyírségi területekről eredő Kati-ér, Nagy-ér és a Kálló, elsősorban belvíz elvezető funkciót töltenek be. Az I-II. Főfolyások leginkább a Debrecenhez tartozó jóléti és halastavak vízellátását szolgálják. Az térség erdősültsége jelenleg is igen magas, az országos átlag feletti, (Erdőspuszták), várhatóan tovább emelkedik a gyenge minőségű mezőgazdasági területek szántóföldi termelésből való kivonásával, erdősítésével. Jellemző fafajták: tölgy, fenyő és akác. A kistáj legnagyobb összefüggő erdőterülete a Nyíracsád és Nyíradony között található Gúthi- erdő, mely tovább folytatódik a halápi, vámospércsi, bagaméri akácerdőkkel, melyek nem csak erdőgazdálkodási szempontból fontosak, hanem turisztikai lehetőségeket is rejtenek. A térség, környezeti állapota jónak mondható. Levegőminőségi szempontból a térség területe az I. kategóriába tartozik, a levegőminőség nem kifogásolható. A kommunális szilárdhulladék összegyűjtése, elhelyezése megoldott. 10 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

12. A térség környezeti állapota 2/2 Az ipari és mezőgazdasági jellegű veszélyes hulladékok kezelésének és újrahasznosításának problémája megoldatlan jelenleg. Ez tényleges és potenciális szennyező forrást jelent. Emellett a zömében hátrányos helyzetű, gazdasági-társadalmi szempontból elmaradott, települések alacsony infrastrukturális ellátottsága (korszerű szennyvízelvezetés, kezelés hiánya) jelentős környezeti terhelést indukál. Környezetvédelmi szempontból további súlyos gondot jelentenek a lepusztult állapotban lévő települési kommunális hulladéklerakó telepek. Alapvető probléma, hogy környezetvédelmi szempontból feltáratlan a térség. A környezetvédelem helyi társadalmi szintű modelljei, a környezettudatos magatartásformák még nem alakultak ki. 11 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

13. Hátrányos helyzetű települések közé tartozó települések bemutatása 1/2 ÁLMOSD: A határ mellett fekvő település elérhetősége kedvezőtlen, lakosságmegtartó képessége gyenge. A munkanélküliségi ráta közel 20%, alacsony a vállalkozói aktivitás. A helyi erőforrások kihasználtsága rossz, különösen a termőhelyi adottságok tekintetében (zöldség és gyümölcs ágazat) esetében. A mezőgazdasági termékek értékesítése alacsony feldolgozottsági szinten történik. BAGAMÉR: A település megközelíthetősége a határ menti fekvés és a rossz minőségű, kiépítetlen utak miatt igen kedvezőtlen. A munkanálküliségi ráta az országos átlag háromszorosát éri el, a helyi gazdasági szereplők foglalkoztatási ereje csekély. A kommunális infrastruktúra (pl. szennyvízhálózat), és az alapfokú oktatási intézmények kiépültsége nem megfelelő (új óvodaépület hiánya). BOCSKAIKERT: Magas a munkanélküliek száma, kevés a helyi munkalehetőség. Az ipartelepítésre kijelölt terület még nem teljesen alkalmas vállalkozások fogadására, az infrastruktúra kiépítettsége hiányos. A településen keretül haladó 4.sz. főút nagy környezeti terhelést jelent a település számára. Az közművek kiépítettsége nem megfelelő, közösségi terek hiánya. DERECSKE: A munkanélküliségi ráta 1,7-szeresen haladja meg az országos átlagot, különösen magas a roma lakosság körében. Infrastrukturális hiányosságok. A szennyvízcsatorna-hálózat kiépítettsége nem megfelelő, a szennyvíztisztító telep kapacitása nem elégíti ki a hálózatfejlesztés igényeit. A belterületi utak állapota leromlott. FÜLÖP: A munkanélküliségi ráta több mint kétszeresen haladja meg az országos átlagot. A kedvezőtlen térszerkezeti pozícióban elhelyezkedő település elérhetősége rossz, a kommunális infrastruktúra elavult. A helyi vállalkozói aktivitás és a külső beruházók száma egyaránt alacsony. A fő megélhetési forrás a mezőgazdaság, mely alacsony hatékonyságú. HAJDÚBAGOS: Helyi munkalehetőségek hiányoznak. Az ingázók magas száma miatt nagy az elvándorlás veszélye nagyon nagy. Az utak rossz állapota miatt a közlekedési feltételek kedvezőtlenül befolyásolják a település megítélését, csökkentik a vállalkozási és befektetői kedvet. 12 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

14. Hátrányos helyzetű települések közé tartozó települések bemutatása 2/2 HAJDÚSÁMSON: A legnagyobb problémák a külterület vonatkozásában jelentkeznek: Nincsenek rendezett területviszonyok, járható utak, csapadékvíz elvezetés nem megoldott, közmű hiánya, iskolai ellátás színvonala nem megfelelő, közvilágítás, ivóvízellátás részleges. Orvosi ellátás, rendelő, gyógyszertár, posta és egyéb szolgáltatások csak a belterületen érhetők el, holott a külterületi részeken külön-külön is jelentős igény mutatkozik. HOSSZÚPÁLYI: A munkanélküliségi ráta közel kétszeresen haladja meg az országos átlagot. Magas az ingázók aránya a helyi munkalehetőségek száma relatíve csekély. Magas a roma lakosság aránya, akik összességében kedvezőtlenebb gazdasági-társadalmi mutatókkal jellemezhetők. Kedvezőtlen természeti adottságok (aszályveszély stb.) miatt a gazdálkodási lehetőségek rosszak. KOKAD: A település távol fekszik a jelentősebb városközponttoktól. A helyi munkalehetőségek száma alacsony, ami összefüggésben van a népesség alacso 13 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

15. Az egyes szektorok jelentősége a térségben - Jelmagyarázat Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás Kereskedelem, javítás Építőipar Szállítás, raktározás, posta és távközlés Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás Pénzügyi közvetítés Egyéb szolgáltatás Egyéb tevékenység Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

16. 2. Néhány nagy vállalat 1. Sok kis/közepes méretű vállalat 3. Sok kis vállalat 4. Kevés kis vállalat A térség legfontosabb szektorait a foglalkoztatásban, illetve a vállalkozások számában képviselt részesedés alapján lehet azonosítani Az egyes szektorok jelentősége a térségben Foglalkoztatottak számának megoszlása a szektorok között(%) • A településen azok a legfontosabb szektorok, amelyek nagy mértékben részesednek a foglalkoztatásból és/vagy a vállalkozások számából • Ebből a szempontból a település legfontosabb szektorai • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás • Kereskedelem, javítás Vállalkozások számának megoszlása a szektorok között (%) Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

17. A vállalkozások számát tekintve a szektorok közül 26%-kal a(z) Kereskedelem, javítás szektor rendelkezik a legnagyobb részesedéssel Vállalkozások szektor szerinti megoszlása Aktív vállalkozások száma szektoronként (db) Szektorok részesedése Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás 9% Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás 8% 14% Építőipar 26% Kereskedelem, javítás Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás 5% Szállítás, raktározás, posta és távközlés 7% 3% Pénzügyi közvetítés Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás 18% 9% Egyéb szolgáltatás 0% Egyéb tevékenység Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

18. A foglalkoztatottak számát tekintve a szektorok közül 27%-kal a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektor rendelkezik a legnagyobb részesedéssel Foglalkoztatottság szektor szerinti megoszlása* Foglalkoztatottak száma szektoronként (fő) Szektorok részesedése Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás 9% Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás 27% 7% Építőipar 14% Kereskedelem, javítás Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás 2% Szállítás, raktározás, posta és távközlés 8% 1% Pénzügyi közvetítés Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás 4% 3% Egyéb szolgáltatás Közigazgatás, védelem, társadalom-biztosítás, oktatás, egészségügy 24% 0% Egyéb tevékenység * A foglalkoztatottsági adatok nemcsak a vállalkozásokra vonatkoznak Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

19. Az aktív korú lakosságon belül az álláskeresők aránya 2007-ben 13.8%, ami 3.6 százalékpontos változást jelent 2003 óta Álláskeresők aránya az aktív korú lakosságon belül Álláskeresők aránya az aktív korú lakosságon belül(százalék) • Az álláskeresők aránya az aktív korú lakosságon belül 2007-ben 13.8% • Változás 2003-hoz képest 3.6 százalékpont Forrás: HVS kistérségi HVI, Állami Foglalkoztatási Szolgálat, HVS adatbázis

20. A térség foglalkoztatottsági helyzete 1/2 Az akcióterület településeinek és a térség egészének együttesen is a legjelentősebb problémája a foglalkoztatottság alacsony szintje, a nagyarányú munkanélküliség. Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat 2007. januári adatai alapján elmondható, hogy Hajdú-Biharban a Derecske-Létavértesi és a Hajdúhadházi kistérségekben a legalacsonyabb az aktivitási ráta, nem éri el az 50%-ot, a 15–64 éves korosztály körében, s több mint öt százalékponttal marad el a megyei átlagtól. A rendszerváltást követően a helyi foglalkoztatók megszűntével tömegesen kerültek ki a munkaerőpiacról, váltak munkanélkülivé, vagy inaktív keresővé. A foglalkoztatási rátát tekintve Hajdú-Bihar megyében a Hajdúhadházi kistérség rendelkezik a legrosszabb mutatóval (40,6%), ami közel 10 százalékponttal marad el a megyei átlagtól, a második legrosszabb pozíciót pedig a Derecske-Létavértesi kistérség foglalja el. A KSH munkaerő felmérései és az ÁFSZ nyilvántartása alapján képzett összevont munkanélküliségi ráta értéke a Hajdúhadházi kistérségben kiemelkedően magas (17,35%, szemben a megyei 9,5%-kal), míg a Derecske-Létavértesi kistérség kedvezőbb helyzetben van (11,65%), azonban még mindig a megyei átlag felett. Az akciócsoport területének déli részét elfoglaló kistérségben a fentiekből következően az inaktivitás mértéke sokkal magasabb megyei átlagnál, ami maga után vonja azt, hogy magas a különböző szociális juttatásokból élők aránya. A térségen belül igen komoly területi különbségek figyelhetők meg, elsősorban annak megfelelően, hogy az egyes települések mekkora távolságra helyezkednek el a megyeszékhelytől. A Debrecennel jó összeköttetésben lévő településeken az ingázás révén több munkahely válik elérhetővé, még ha helyben alacsony is a lehetőségek száma. A legkedvezőtlenebb pozícióban elhelyezkedő településeken már-már kritikus szintre emelkedett a munkanélküliség szintje. A regisztrált munkanélküliekre vonatkozó adatok alapján a térségi munkanélküliségi mutató értéke (Debrecen nélkül) kétszeresen haladja meg az országos átlagot, miközben az 1,75 feletti mutatóval rendelkező települések munkanélküliség szempontjából hátrányos helyzetűnek minősülnek. Nem tartozik ebből a szempontból a hátrányos helyzetű kategóriába Bocskaikert, Derecske, Hajdúbagos, Kokad, Létavértes, Mikepércs, Monostorpályi és Sáránd, azonban ezeken a településeken is legalább 25%-kal haladja a munkanélküliségi mutató értéke az országos átlagot. 19 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

21. A térség foglalkoztatottsági helyzete 2/2 A különösen kedvezőtlen helyzetben lévő települések közé tartozik Bagamér (2,96), Nyíracsád (3,21) és Újláta (4,04) az országos mutató többszörösét elérve. E településeken kifejezetten magas a tartósan munkanélküliek és piacképes szakképzettséggel nem rendelkezők aránya, amely tovább súlyosbítja a kedvezőtlen foglalkoztatási helyzetet. A legalább egy éve regiszterben szereplők aránya az egész térséget tekintve több mint hét százalékponttal haladja meg az országos átlagot. 20 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

22. A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozásának jelentősége az alapján mérhető le, hogy milyen hányadban részesednek a foglalkoztatottságból A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozásának összefoglaló jellemzése Leírás Érték Legjelentősebb szektor • A(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektorban* működő vállalkozások száma 9 db A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása 51%-át adja a térségen belüli foglalkoztatás-nak Legjelentősebb település • Debrecen székhellyel/telephellyel/fiókteleppel** működő vállalkozások száma 9 db Foglalkoztatás abszolút értelemben • A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása által foglalkoztatottak száma 11,460 fő Foglalkoztatás relatív értelemben • A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása által foglalkoztatottak számának aránya a térség összes foglalkoztatásán belül 51% * Ezen szektorban tevékenykedik a 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás legnagyobb hányada ** Ezen településen tevékenykedik a 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás legnagyobb hányada Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, Cégbíróság, HVS adatbázis

23. A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása közül a legtöbb – 9 db – a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektorban működik A 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás a térségben 1/2 Működés helye a térségben Fogl. száma (fő) Árbevétel (ezer Ft) Név Főtevékenység Szektor 1 • TEVA Gyógyszergyár Zrt. • Debrecen • 2442 Gyógyszerkészítmény gyártása • 1,997 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás 2 • TIGÁZ Tiszántúli Gázszolgáltató Zrt. • Debrecen • 4022 Gázelosztás, -kereskedelem • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás • 1,825 3 • FRIESLAND Hungária Kereskedelmi és Termelő Zrt. • Debrecen • 1551 Tejtermék gyártása • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás • 1,399 4 • Hajdú Volán Zrt. • Debrecen • 6021 Menetrendszerű egyéb szárazföldi személyszállítás • Szállítási, raktározási, postai és távközlési szolgáltatásokra vonatkozó megoldási javaslatok • 1,375 5 • E.ON Tiszántúli Áramszolgáltató Zrt. • Debrecen • 4013 Villamosenergia-elosztás, -kereskedelem • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás • 1,205 Forrás: HVS kistérségi HVI, Cégbíróság, HVS adatbázis

24. A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása közül a legtöbb – 9 db – a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektorban működik A 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás a térségben 2/2 Működés helye a térségben Fogl. száma (fő) Árbevétel (ezer Ft) Név Főtevékenység Szektor 6 • FAG Magyarország Ipari Kft. • Debrecen • 2914 Csapágy, erőátviteli elem gyártása • 1,046 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás 7 • National Instruments Europe Software és Hardware Gyártó Kft. • Debrecen • 3210 Elektronikai alkatrész gyártása • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás • 1,000 8 • Debreceni Hús Zrt. • Debrecen • 1513 Hús-, baromfihús-készítmény gyártása • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás • 587 9 • Hajdú Hajdúsági Ipari Zrt. • Téglás • 2971 Háztartási villamos készülék gyártása • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás • 576 10 • DEKO-FOOD Konzerv- és hűtőipari Zrt. • Debrecen • 1513 Hús-, baromfihús-készítmény gyártása • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás • 450 Forrás: HVS kistérségi HVI, Cégbíróság, HVS adatbázis

25. A térség helyzete a vállalkozások szempontjából 1/2 A vállalkozások száma a megyén belül az akcióterületen a legalacsonyabb, ezer lakosra mindössze 37 vállalkozás jut. A vállalkozások nagy része csak 1-2 főt foglalkoztató egyéni vállalkozás, vagy betéti társaság, kisebb részt tesznek ki az átlagban 20-30 főt foglalkoztató társas vállalkozások (többségében kft-k), s mindössze egy vállalat (Hajdúsági Iparművek) van, amelyik 500 főnél több embert foglalkoztat. A korábbi centralizált fejlesztések egyértelműen hozzájárultak a megyén belüli különbségek felerősödéséhez, amely a térséget alkotó településeken is érzékelhetők. A foglalkoztatottak igen jelentős része a térségen kívül, túlnyomó többségben a megyeszékhelyen vállal munkát. Bár érezhető bizonyos területeken a társadalmi-gazdasági lemaradás, az utóbbi évtizedben az akcióterületen is folyamatosan nőtt a kis- és közepes-, valamint az egyéni vállalkozások száma. A legkedvezőbb helyzetben a vállalkozói aktivitás szempontjából is a Debrecen szomszédságában elhelyezkedő, a szuburbanizációs folyamatok által érintett települések vannak. A vállalkozás-sűrűség Bocskaikert esetében a legmagasabb, több mint kétszerese a második helyet elfoglaló Nyíradonynak. A megyeszékhelytől távolabb elhelyezkedő községek nagyon gyenge vállalkozói aktivitást mutatnak (különösen Fülöp, Újléta és Kokad esetében), kivéve Bagamér mutatói átlag felettiek. Jellemző, hogy a legkisebb vállalkozásszámmal rendelkező településeken a legmagasabb csekély tőkeerővel rendelkező egyéni vállalkozások részaránya. A közösség területén működő vállalkozásainak/vállalkozóinak tipikus problémái: • A térségekben található vállalkozások tőkeszegényebbek, hitelhez, profi vállalkozásfejlesztési programokhoz, szolgáltatásokhoz való jutásuk nehéz. • A vállalkozók nagy része nem ismeri az adott térség adottságait, fejlesztési lehetőségeit, a térségben nincs megoldva a széleskörű piaci ismeretek, információk megjelenítése, nincs elérhető, megfizethető, rugalmas vállalkozásfejlesztési intézmény- és szolgáltatási rendszer. • A településeknek nincs összehangolt elképzelése a térség vállalkozásainak fejlesztésére. • A vállalkozók nagy részének hiányosak a szakmai, piaci ismeretei és készségei, jellemző az ösztönösség, • A térségben élők számára megoldatlan a szakmai képzés, átképzés, személyiség és készségfejlesztés, • A térségben élő vállalkozók nem járatosak a pályázatkészítésében, • A vállalkozói attitűd nem ”piac és EU-komform”; alacsony az informatikai kultúra, nehézkes a kommunikáció, emiatt a vállalkozások nem tudják érdekeiket hatékonyan érvényesíteni. 24 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

26. A térség helyzete a vállalkozások szempontjából 2/2 • Az innovációs képesség alacsony vagy nincs hatékonyan kihasználva, az előállított termékek és szolgáltatások kevés hozzáadott értéket tartalmaznak. 25 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

27. A térség civil aktivitása a non-profit szervezetek alapján ítélhető meg Non-profit szervezetek a térségben Számuk a térségben Számuk a térségben Non-profit szervezet típusa Non-profit szervezet típusa Kultúrával kapcsolatos tevékenység 20 Környezetvédelemmel kapcsolatos tevékenység 5 Vallással kapcsolatos tevékenység 11 Településfejlesztéssel, lakásüggyel kapcsolatos tevékenység 33 Sporttal kapcsolatos tevékenység 36 Gazdaságfejlesztéssel, munkaüggyel kapcsolatos tevékenység 9 Szabadidővel kapcsolatos tevékenység 45 Jogvédelemmel kapcsolatos tevékenység 17 Oktatással kapcsolatos tevékenység 39 Kutatással, tudományokkal kapcsolatos tevékenység 3 Közbiztonság védelmével kapcsolatos tevékenység 13 Többcélú adományosztással kapcsolatos tevékenység 1 Egészségüggyel kapcsolatos tevékenység 11 Nemzetközi kapcsolatok 1 Szociális ellátással kapcsolatos tevékenység 27 Szakmai, gazdasági érdekképviselettel kapcsolatos tevékenység 15 Polgárvédelemmel, tűzoltással kapcsolatos tevékenység 10 Politikai tevékenység 2 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

28. A térség jelentősebb non-profit szervezeteinek jellemzése 1/2 A térségben a debreceni és a hajdúhadházi (nem jogosult települések) szervezeteket is beleértve összesen 298 civil szervezet tevékenykedik. Elmondható, hogy a megyeszékhely és a kistérségi központ jelentősebb civil szervezeteinek tevékenysége az akcióterület jelentős részére is kiterjed. Tevékenységük alapján elsősorban a helyi értékeket védő, hagyományőrző, kulturális, településfejlesztő, sport szervezetek működnek. Jól működő civil szervezetek hiányában a közösségi kapcsolatok elsorvadnak, az értelmiség és a fiatalok elvándorolnak. A fenti problémák megoldására lehetőség településenként egy információs iroda, programközpont létrehozása, amelyekkel a települések népességmegtartó erejét fokozni lehet. A térség jövőjében a civil szféra megerősítése és támogatása stratégiai fontosságú feladat. A térség kiemelt tevékenységet végző szervezetei: A 2004-ben megalakult Érmelléki Iskolaszövetség célja az óvodai és általános iskolai szakmai munka koordinálása, a tanulók számára tanulmányi való versenyek szervezése, tehetséggondozás, valamint a pedagógusok szakmai továbbképzése. A szervezet keretein belül 18 szakmai munkaközösség dolgozik, a bevont tanárok száma meghaladja a 250 főt. A szövetség szorosan együttműködik a Hajdú-Bihar megyei Pedagógiai Intézettel, akik a szakmai felügyeletet látják el a törvényileg meghatározott keretek között. A Lendület Egyesület 2003 októberében alakult, fő tevékenysége a hátrányos társadalmi csoportok esélyegyenlőségének elősegítése. Eddig sikerrel szervezett az egyesület öt természetjáró- és egy roma olvasótábort. Az ifjúsági rendezvényeknél rendszeres támogató és szervező. A hajdúhadházi Fiksz Pont Egyesület az elmúlt években számos tématerületen valósított meg programokat,a melyek keretében elősegítették a lakosság internethez való hozzáférését, a civil társadalom szerveződését, a helyi hagyományok felelevenítését, hátrányos helyzetű fiatalok táboroztatását, továbbá szociális szakembergárda kialakítását a térségben. Ligetalja Gúth Idegenforgalmi Egyesület: Nyíracsádon évek óta kiemelt jelentőséggel működő egyesületnek is köszönhetően a falu a térség idegenforgalmi központja. Az egyesület integráló szerepet tölt be a többi település turizmusában, biztosítva az összefogást, együttműködést. 27 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

29. A térség jelentősebb non-profit szervezeteinek jellemzése 2/2 A Roma Esélyegyenlőség az Uniós Csatlakozásért Egyesület egy fiatalnak mondható szervezet, mely székhely szerint Nyíradonyban jött létre. Célja hogy programjaikkal minden területen olyan lehetőséget teremtsenek a megyében élő romák és hátrányos helyzetűek számára, amivel élethelyzetük javul, illetve hosszútávon emelkedő tendenciát mutat. A Szociális Igazságosságért a Roma Foglakoztatással (SZIROM) Alapítvány legfontosabb feladatának olyan projektek kidolgozását és lebonyolítását tekinti, melyek a halmozottan hátrányos helyzetű roma lakosság foglakoztatásával, kapcsolódó képzések, programok szervezésével, egyszerre segíti a romák felzárkózását és integrációját. Célja továbbá a roma hagyományok, mesterségek, a roma kultúra megőrzése, ápolása és a hagyományos mesterségek újraélesztése. 28 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

30. 2002 (fő) 2003 (fő) 2004 (fő) 2005 (fő) 2006 (fő) A térség összesített lakossága 2002-2006 között 1,394 fővel nőtt, ami arányosítva 2%-os növekedést jelent A térség lakosságának alakulása az elmúlt öt évben Térség összlakossága 86,227 86,638 87,106 87,596 87,621 Éves változás 490 25 411 467 • A térség összesített lakossága 2002 és 2006 között 1,394 fővel nőtt • A térség összesített lakossága 2002 és 2006 között 2%-kal nőtt Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

31. A térségben az aktív korú lakosság aránya 63%, ami 3 százalékponttal magasabb az országos átlagnál A lakosság kor szerinti összetétele a térségben Aktív korú lakosság Lakosság kor szerinti összetétele (fő) Országos átlag Megoszlás 3% 3% 0-2 év 4% 3% 3-5 év 12% 13% 6-14 év 63% 60% 15-59 év 17% 21% 59 év felett Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

32. A térségben elsősorban a 0 általános képzettséget igénylő munkahelyekhez áll rendelkezésre megfelelő munkaerő Lakosság iskolai végzettség szerinti összetétele 7 évesnél idősebb népesség végzettség szerinti összetétele (fő) Országos átlag Megoszlás 3% 2% 0 általános 14% 9% 1-5 általános 12% 9% 6-7 általános 31% 26% 8 általános Középiskolai, érettségi és szakmai oklevél nélkül 3% 4% Középiskolai, érettségi nélkül, szakmai oklevéllel 18% 17% Középiskolai, érettségivel, általános oklevéllel 5% 9% Középiskolai, érettségivel, szakmai oklevéllel 8% 12% 1% 2% Egyetemi vagy főiskolai, oklevél nélkül 4% 10% Egyetemi vagy főiskolai, oklevéllel Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

33. A térség demográfiai helyzete 1/2 A közösség 22 települést foglal magában. Kokad kivételével a térség valamennyi településének népességszáma meghaladja az 1000 főt. A hat várost és 15 községet, valamint Debrecen külterületét felölelő térség 87 555 fős lakónépességének mintegy fele lakik városi jogállású településen. A térség átlagos népsűrűségi értéke 80,39 fő/km², amely kevéssel marad el Hajdú-Bihar megye 88 fő/km²-es és az Észak-Alföld 86 fő/km²-es átlagos népsűrűségi értékétől. Az akciócsoport területén az elmúlt fél évszázad népességcsökkenő tendenciája az elmúlt években megállt, a lakónépesség száma a térség településeinek többségében az utóbbi években kis mértékben növekedett. A növekedés a települések egy részének fiatalos korstruktúrája mellett a Debrecenből kiáramló népességnek is köszönhető, a szuburbanizációs folyamat különösen jól megfigyelhető Hajdúsámson, Mikepércs és Hosszúpályi esetében. A természetes szaporodás egyenlege a térség egészében negatív, a népességszámmal összevetve jelentős többlet Bagamérban és Újlétán jelentkezik. A közösség népességének körében a nemi arányok megegyeznek a megyei és az országos átlaggal (48% férfi – 52% nő). A korösszetétel tekintetében a közösség területén 4,5 százalékkal magasabb a fiatalok aránya, az országos és regionális adatokkal összehasonlítva. A 60 év felettiek aránya a térségben átlagosan 18%. A 20%-ot csak Monostorpályiban haladják meg, míg a legkevesebb időskorú Hosszúpályiban él. A települések összességében az országos átlagnál fiatalosabb korstruktúrájúak. Egy egész fölötti az öregedési index érték Derecskén, Hajdúbagoson, Mikepércsen és Monostorpályiban. A települések közül Bagamér, Hosszúpályi és Létavértes népessége tekinthető a kedvezőbb korösszetételűnek. A legtöbb településen 20-22 % körül alakul a 15 év alattiak aránya.(Bagamérban, Kokadon, Konyáron a 22% feletti). A statisztika arányait árnyalja, hogy a fiatalok arányának növekedése elsősorban a térség szociális problémákkal jobban sújtott településein jellemzőek, különösen a halmozottan hátrányos helyzetű népesség körében. A cigány lakosság demográfiai helyzetéből következően a fiatal korosztályokban az arányuk dinamikusan növekszik, s egyes településeken a gyermekkorúak, s a munkát kereső fiatalok jelentős hányadát ők teszik ki. 32 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

34. A térség demográfiai helyzete 2/2 A oktatási-képzési és foglalkoztatás-fejlesztési programoknak egyik legfontosabb célcsoportnak kell őket tekinteni. 33 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

35. Azon települések aránya, ahol nem található meg egyik fontos gazdasági fejlődést támogató infrastruktúra sem, 0% A gazdasági fejlődést támogató infrastruktúra elérhetősége Azon települések száma, ahol nem érhető el (db) Azon települések aránya, ahol nem érhető el (%) Infrastrukturális adottság • Szélessávú Internet 1 5% A térségben 0 db olyan település van, ahol a fejlődést támogató infrastruktúra közül egyik sem található meg, ez a térség településeinek 0%-a 0% • Mindhárom mobilhálózat 0 • Helyközi autóbusz-megállóhely 0 0% • Közművesített, közúton elérhető ipari park 18 82% • Fenti infrastruk-turális adottsá-gok együttesen 0 0% Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

36. A fejlesztések során kiemelt figyelmet kell azokra az infrastrukturális adottságokra fordítani, amelyek a térség egyik településén sem találhatók meg A térség egyik településén sem megtalálható infrastrukturális elemek 1/2 Mozgatórugó alcsoport Egyik településen sem megtalálható infrastruktúra Mozgatórugó alcsoport Egyik településen sem megtalálható infrastruktúra Közlekedés • Kikötő • EUROVELO kerékpárút Közmű ellátottság Adminisztratív és kereskedelmi szolgáltatások Oktatás Ipari parkok Kultúra Pénzügyi szolgáltatások Telekommuni-káció Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, VÁTI TeIR, HVS adatbázis, illetékes minisztériumok, egyéb tematikus források

37. A fejlesztések során kiemelt figyelmet kell azokra az infrastrukturális adottságokra fordítani, amelyek a térség egyik településén sem találhatók meg A térség egyik településén sem megtalálható infrastrukturális elemek 2/2 Mozgatórugó alcsoport Egyik településen sem megtalálható infrastruktúra Mozgatórugó alcsoport Egyik településen sem megtalálható infrastruktúra Szociális ellátás Gazdaságfej-lesztési szervezetek Egészségügyi ellátás Természeti adottságok Szabadidős te-vékenységre és sportolásra al-kalmas infrastr. Natura 2000 területek Egyéb infrastruktúra Közbiztonsági szolgálat Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, VÁTI TeIR, HVS adatbázis, illetékes minisztériumok, egyéb tematikus források

38. A térség infrastrukturális adottságai 1/2 Közúti közlekedés: A közösség településeinek egy része kedvező pozícióban, az Észak-alföldi régió fő közlekedési útvonalai mentén helyezkedik el. A legmeghatározóbb 4-es számú országos főút mellett helyezkedik el Téglás és Bocskaikert. A 47-es számú főút felfűzi Mikepércs, Sáránd, Derecske településeket, állapota jónak minősíthető. A 48-as számú főút, amely nemzetközi összeköttetést biztosít Románia irányába, valamint összeköti a nyírségi településeket a megyeszékhellyel, állapota azonban nagyon leromlott. A mellékutak többségének állapota szintén rossz. A Vasúti közlekedés: Az országos és nemzetközi vasútvonalak közül a térség nyugati részét érinti a Budapest-Záhony vasúti fővonal. A térség közepén Debrecen–Nyírábrány vonalon fut egy szintén nemzetközi vonal Románia felé, amely jelentős teherforgalmat is bonyolít. A térségen keresztülhalad továbbá a Hajdúsámson és Nyíradony városok érintésével a Debrecen–Mátészalka vasútvonal. Megszűnés fenyegeti a Létavértes és Derecske irányába közlekedő szárnyvonalakat. A XX. század elején épült az ún. „Zsuzsi vonat” keskeny nyomtávú vasútvonala, amely jelenleg Debrecen és Hármas-hegy között közlekedik. Elsősorban turisztikai szerepet tölt be, ami a vasútvonal rekonstrukciójával bővíthető lenne. Távolsági autóbusz-közlekedés: A térség települései, illetve Debrecen között a személyszállítás elsősorban a helyközi autóbuszjáratokon bonyolódik. A helyközi autóbusz-közlekedést a Hajdú Volán Rt. üzemelteti. A járatok elsősorban a Debrecen felé történő közlekedést biztosítják, a települések közötti járatok az úthálózat hiányosságaiból fakadóan sokkal ritkábbak. A térség minden településének van közvetlen, átszállás nélküli összeköttetése a megyeszékhellyel, azonban Újlétán nem megoldott az iskolába és a munkába járás biztosítása, ezért saját járat üzemeltetésére kényszerül. Kerékpárút- hálózat: A térségben kerékpárút-hálózatról nem beszélhetünk, hiszen a kerékpárutak hossza a térség egészében is csak 80 km. A már meglévő utak is felújításra szorulnak. Leginkább a települések közötti kapcsolatteremtés a feladatuk. 37 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

39. A térség infrastrukturális adottságai 2/2 Közműellátottság: Az infrastruktúra kiépítése a vezetékes ivóvízellátás (95%) elektromos ellátás (98,5 %) és a vezetékes gázellátás (90%) közel teljes körűen megtörtént az elmúlt években, miközben a kommunikációs szolgáltatások fejlődtek a leggyorsabban. Alig fejlődött azonban a szennyvíz és a hulladékgazdálkodás kiépítettsége. Fejlesztésre szorul a csapadékvíz-csatorna és a belterületi szilárd burkolatú utak kiépítettsége. A településekhez kapcsolódó településrészek, tanyák, hét végi kertek, kertségek infrastruktúrája erősen hiányos. Gazdasági, jóléti infrastruktúra: A települések alig vagy nem rendelkeznek ipari, szolgáltató övezettel, a meglévő szolgáltatóházak feltételrendszere elavult. A települési önkormányzatok törekednek (oktatás, közművelődés, szociális ellátás, kommunikáció, szolgáltatások) a lakosság teljes körű kiszolgálására. A kisebbségi települési önkormányzatok az érdekképviselet mellett egyre erőteljesebben részt vállalnak a problémák feltárásában, kez 38 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

40. A turizmus csak akkor rejt magában valós fejlődési lehetőséget, ha a térség már rendelkezik turisztikai potenciállal és aktivitással Adottságokból adódó fejlesztési lehetőségek – turizmus Egy főre jutó szálláshelyek száma (db/fő) Egy főre jutó vendégéjszakák száma (vendégéjszaka/fő) Magas kategóriájú szállás* Alacsonyabb kate-góriájú szállás** Magas kategóriájú szállás* Alacsonyabb kate-góriájú szállás** Térségi adat 0.00 0.00 0.19 0.03 Országos átlag 0.02 0.04 1.81 0.68 Térségi adat az országos átlag százalékában 13% 4% 11% 5% * Szálloda, gyógyszálloda, panzió ** Üdülőház, ifjúsági szálló, turistaszálló, kemping, magánszállásadás Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

41. Települések főbb jellemzői 1/4 A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Munkanél-küliség (%) Lakosság (fő) Legnagyobb foglalkoztató szektor Jövedelmi helyzet* (Ft) Magas** kat. (db/fő) Alacsony** kat. (db/fő) Jogállás Álmosd • Község • 1,820 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... • 14.02% • 283,980 • 0.000 • 0.000 Bagamér • Nagyközség • 2,712 • Közszféra • 20.21% • 227,129 • 0.000 • 0.000 Bocskaikert • Község • 2,915 • 11.79% • 536,550 • 0.000 • 0.000 • Közszféra Debrecen • Város • 7,662 • 6.45% • 657,897 • 1.971 • 0.246 • Közszféra Derecske • Város • 9,315 • 11.96% • 376,241 • 0.000 • 0.105 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Fülöp • Község • 1,834 • 14.82% • 264,944 • 0.000 • 0.000 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Hajdúbagos • Község • 2,058 • 9.15% • 355,757 • 0.000 • 0.000 • Közszféra * Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra ** Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis 40

42. Települések főbb jellemzői 2/4 A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Munkanél-küliség (%) Lakosság (fő) Legnagyobb foglalkoztató szektor Jövedelmi helyzet* (Ft) Magas** kat. (db/fő) Alacsony** kat. (db/fő) Jogállás Hajdúsámson • Város • 2,784 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... • 12.25% • 327,478 • 0.000 • 0.000 Hosszúpályi • Nagyközség • 5,927 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... • 13.27% • 314,167 • 0.000 • 0.000 Kokad • Község • 685 • 9.90% • 211,039 • 0.000 • 0.000 • Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás Konyár • Község • 2,319 • 15.73% • 219,774 • 0.000 • 0.000 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Létavértes • Város • 7,309 • 9.41% • 277,837 • 0.000 • 0.000 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Mikepércs • Község • 3,979 • 10.35% • 349,885 • 0.000 • 0.000 • Közszféra Monostorpályi • Község • 2,231 • 9.91% • 319,716 • 0.000 • 0.000 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... * Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra ** Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis 41

43. Települések főbb jellemzői 3/4 A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Munkanél-küliség (%) Lakosság (fő) Legnagyobb foglalkoztató szektor Jövedelmi helyzet* (Ft) Magas** kat. (db/fő) Alacsony** kat. (db/fő) Jogállás Nyírábrány • Község • 4,126 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... • 15.53% • 325,383 • 0.199 • 0.000 Nyíracsád • Község • 4,118 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... • 20.99% • 379,672 • 0.000 • 0.004 Nyíradony • Város • 8,058 • 14.59% • 283,010 • 0.000 • 0.000 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Nyírmártonfalva • Község • 2,132 • 17.54% • 325,784 • 0.327 • 0.000 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Sáránd • Község • 2,439 • 9.82% • 377,039 • 0.000 • 0.000 • Közszféra Téglás • Város • 6,495 • 12.66% • 384,828 • 0.061 • 0.000 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Újléta • Község • 1,087 • 26.88% • 150,800 • 0.000 • 0.000 • Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás * Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra ** Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis 42

44. Települések főbb jellemzői 4/4 A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Munkanél-küliség (%) Lakosság (fő) Legnagyobb foglalkoztató szektor Jövedelmi helyzet* (Ft) Magas** kat. (db/fő) Alacsony** kat. (db/fő) Jogállás Vámospércs • Város • 5,616 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... • 15.64% • 391,328 • 0.000 • 0.000 {TelFoJell.1.Nev} • {TelFoJell.1.M355} • {TelFoJell.1.M354} • {TelFoJell.1.Szektor} • {TelFoJell.1.M115} • {TelFoJell.1.M440} • {TelFoJell.1.Magas} • {TelFoJell.1.Alacsony} {TelFoJell.2.Nev} • {TelFoJell.2.M355} • {TelFoJell.2.M354} • {TelFoJell.2.M115} • {TelFoJell.2.M440} • {TelFoJell.2.Magas} • {TelFoJell.2.Alacsony} • {TelFoJell.2.Szektor} {TelFoJell.3.Nev} • {TelFoJell.3.M355} • {TelFoJell.3.M354} • {TelFoJell.3.M115} • {TelFoJell.3.M440} • {TelFoJell.3.Magas} • {TelFoJell.3.Alacsony} • {TelFoJell.3.Szektor} {TelFoJell.4.Nev} • {TelFoJell.4.M355} • {TelFoJell.4.M354} • {TelFoJell.4.M115} • {TelFoJell.4.M440} • {TelFoJell.4.Magas} • {TelFoJell.4.Alacsony} • {TelFoJell.4.Szektor} {TelFoJell.5.Nev} • {TelFoJell.5.M355} • {TelFoJell.5.M354} • {TelFoJell.5.M115} • {TelFoJell.5.M440} • {TelFoJell.5.Magas} • {TelFoJell.5.Alacsony} • {TelFoJell.5.Szektor} {TelFoJell.6.Nev} • {TelFoJell.6.M355} • {TelFoJell.6.M354} • {TelFoJell.6.M115} • {TelFoJell.6.M440} • {TelFoJell.6.Magas} • {TelFoJell.6.Alacsony} • {TelFoJell.6.Szektor} * Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra ** Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis 43

45. Települések egy mondatos jellemzése 1/11 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Település Legfontosabb probléma a településen Legfontosabb lehetőség a településen • „A határ mellett fekvő település elérhetősége kedvezőtlen, lakosságmegtartó képessége gyenge. A munkanélküliségi ráta közel 20%, alacsony a vállalkozói aktivitás. A helyi erőforrások kihasználtsága rossz, különösen a termőhelyi adottságok tekintetében (zöldség és gyümölcs ágazat) esetében. A mezőgazdasági termékek értékesítése alacsony feldolgozottsági szinten történik.” • „A rendelkezésre álló geotermikus energia kiaknázása. Energia- és költségtakarékos fűtési rendszer kialakítása (fóliás és üvegházas zöldség termesztés, közintézmények fűtése). Energetikai célú biomassza előállítás (energiafű, energiaerdő). Mezőgazdasági termékfeldolgozó, csomagoló üzemek és raktárak, hűtőházak létesítése. A Bocskai Istvánhoz kapcsolódó történelmi hagyományőrzés.” • Álmosd • „A település megközelíthetősége a határ menti fekvés és a rossz minőségű, kiépítetlen utak miatt igen kedvezőtlen. A munkanélküliségi ráta az országos átlag háromszorosát éri el, a helyi gazdasági szereplők foglalkoztatási ereje csekély. A kommunális infrastruktúra (pl. szennyvízhálózat), és az alapfokú oktatási intézmények kiépültsége nem megfelelő (új óvodaépület hiánya).” • „Határmenti együttműködésekben rejlő lehetőségek kiaknázása (kulturális, gazdasági). Helyi adottságokra épülő alternatív turisztikai tevékenységek beindítása, falusi turizmus infrastrukturális feltételeinek megteremtése. A hungarikumnak számító, helyben termesztett torma hűtőházi tárolásának és feldolgozásának kiépítése.” • Bagamér 44 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis

46. Települések egy mondatos jellemzése 2/11 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Település Legfontosabb probléma a településen Legfontosabb lehetőség a településen • „Magas a munkanélküliek száma, kevés a helyi munkalehetőség. Az ipartelepítésre kijelölt terület még nem teljesen alkalmas vállalkozások fogadására, az infrastruktúra kiépítettsége hiányos. A településen keretül haladó 4.sz. főút nagy környezeti terhelést jelent a település számára. Az közművek kiépítettsége nem megfelelő, közösségi terek hiánya.” • „Az urbanizációs övezetben elhelyezkedő településen a foglalkoztatás bővítésében az ipartelepítés állhat az első helyen. Lakossági és ipari tevékenységhez szükséges infrastrukturális beruházások. A 4. sz. főút elkerülő szakaszának megépítése. Közösségi ház kialakítása.” • Bocskaikert • „Külterületek vonatkozásában: • A lakott külterületi részek infrastrukturális ellátottsági mutatói meglehetősen kedvezőtlenek (különösen a szennyvízhálózat és pormentes út hiánya miatt). Az intézményi ellátottság alacsony szintű. Tömegközlekedéssel való elérhetőség nem megfelelő.” • „Külterületek vonatkozásában: • Jelentős turisztikai potenciál (erdőspuszták településrészen) kiaknázása. A külterületeken átvezető állami közúthálózat tervezett rekonstrukciója. A sűrűbben lakott külterületi részek belterületbe vonásának kezdeményezése. Információs pontok kijelölése a könnyebb ügyintézés érdekében.” • Debrecen 45 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis

47. Települések egy mondatos jellemzése 3/11 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Település Legfontosabb probléma a településen Legfontosabb lehetőség a településen • „A munkanélküliségi ráta 1,7-szeresen haladja meg az országos átlagot, különösen magas a roma lakosság körében. Infrastrukturális hiányosságok. A szennyvízcsatorna-hálózat kiépítettsége nem megfelelő, a szennyvíztisztító telep kapacitása nem elégíti ki a hálózatfejlesztés igényeit. A belterületi utak állapota leromlott.” • „Nagy vállalkozói potenciál, jó területi és infrastrukturális elhelyezkedés. A vállalkozói létforma általános a településen élők között, nagy a vállalkozási kedv. A város jó térszerkezeti pozícióban helyezkedik el, aminek köszönhetően kiaknázhatja a Debrecen–Nagyvárad közötti kapcsolatok bővülését. Kedvező termőhelyi adottságok.” • Derecske • „A munkanélküliségi ráta több mint kétszeresen haladja meg az országos átlagot. A kedvezőtlen térszerkezeti pozícióban elhelyezkedő település elérhetősége rossz, a kommunális infrastruktúra elavult. A helyi vállalkozói aktivitás és a külső beruházók száma egyaránt alacsony. A fő megélhetési forrás a mezőgazdaság, mely alacsony hatékonyságú.” • „Pályázati lehetőségek feltárásával a vállalkozói aktivitás növelése és a helyi munkahelyek számának bővítése. Infrastruktúra fejlesztése a lakossági életkörülmények javítása és a gazdaság szereplők betelepülése érdekében. Hatékonyabb mezőgazdasági termelés és értékesítés céljából termelési-értékesítési láncolat létrehozása.” • Fülöp 46 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis

48. Települések egy mondatos jellemzése 4/11 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Település Legfontosabb probléma a településen Legfontosabb lehetőség a településen • „Helyi munkalehetőségek hiánya. Az ingázók magas száma miatt nagy az elvándorlás veszélye. Az utak rossz állapota miatt a közlekedési feltételek kedvezőtlenül befolyásolják a település megítélését.” • „Natura 2000 területek fejlesztése, a természeti adottságok kiaknázása falusi vendéglátás és ökoturizmus révén. Helyi munkalehetőségek számának növelése az infrastrukturális feltételek megteremtésével.” • Hajdúbagos • „Külterület vonatkozásában: Nincsenek rendezett területviszonyok, járható utak, csapadékvíz elvezetés nem megoldott, közmű hiánya, iskolai ellátás színvonala nem megfelelő, közvilágítás, ivóvízellátás részleges. Orvosi ellátás, rendelő, gyógyszertár, posta és egyéb szolgáltatások csak a belterületen érhetők el, holott a külterületi részeken külön-külön is jelentős igény mutatkozik.” • „Külterület vonatkozásában: Pályázati források bevonásával az infrastrukturális hiányosságok megszűntetése és a szolgáltatások bővítése. A szolgáltatós szektor bővítésével a helyi munkalehetőségek számának növelése, a vállalkozási kedv élénkítése. Ingatlanfejlesztéssel a település népességvonzó képességének növelése. Falusi turizmus fejlesztése.” • Hajdúsámson 47 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis

49. Települések egy mondatos jellemzése 5/11 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Település Legfontosabb probléma a településen Legfontosabb lehetőség a településen • „A munkanélküliségi ráta közel kétszeresen haladja meg az országos átlagot. Magas az ingázók aránya a helyi munkalehetőségek száma relatíve csekély. Magas a roma lakosság aránya, akik összességében kedvezőtlenebb gazdasági-társadalmi mutatókkal jellemezhetők. Kedvezőtlen természeti adottságok (aszályveszély stb.).” • „Városi cím elnyerése. Gazdaságfejlesztési terület infrastrukturális feltételeinek megteremtése, munkahelyteremtő beruházások megvalósítása. Hátrányos helyzetű társadalmi csoportok infrastrukturális fejlesztések során történő foglalkoztatása. Nagy kézimunkaerő igényű kertészeti kultúrák meghonosítása és bővítése. Csendes turizmus lehetőségeinek biztosítása.” • Hosszúpályi • „A település távol fekszik a jelentősebb városközponttoktól. A helyi munkalehetőségek száma alacsony, ami összefüggésben van a népesség alacsony átlagos iskolai végzettségével. Magas a szociális támogatásból élők aránya. Az egészségügyi és szociális ellátórendszer hiányos. Tőkehiányos vállalkozások, beruházások alacsony száma.” • „Mezőgazdasági termékek magasabb szintű feldolgozása, hűtőház építése. A termésbiztonság növelése érdekében öntözőrendszer kiépítése, a tradicionális kertészeti és szántóföldi kultúrák bővítése. Falusi turizmus feltételeinek megteremtése. Nemzetközi együttműködés a szomszédos romániai településekkel.” • Kokad 48 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis

50. Települések egy mondatos jellemzése 6/11 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Település Legfontosabb probléma a településen Legfontosabb lehetőség a településen • „A vállalkozások száma alacsony, a munkanélküliségi ráta közel 2,5-szerese az országos átlagnak. Jelentős a nem megfelelő képzettséggel rendelkező felnőttek száma. Magas a szociális támogatásra szorulók aránya. A közlekedési infrastruktúra fejlesztésre szorul.” • „Közlekedési kapcsolatok fejlesztése. Tájjellegű élelmiszeripari termékek forgalmazásának javítása marketing tevékenységgel. Fenntartható mezőgazdasági formák elterjesztése. Falusi turizmus fejlesztése (ökoturizmus, vadászat). Szociális szolgáltatások bővítése.” • Konyár • „Kevés a munkahely a településen, legnagyobb foglalkoztató az önkormányzat. A fiatal, szakképzett munkaerő elvándorol a településről, rövid időn belül elöregedés indulhat meg a városban. A munkanélküliek egy része nem rendelkezik megfelelő szakképzettséggel, így munkaerő-piaci reingtegrációjuk csak (át) képzéssel biztosítható. Munkahelyteremtő beruházások ösztönzése nem elég intenzí” • „Munkahelyteremtő beruházások indítása. Ipari terület kialakítása. Lakópark létesítése. Geotermikus energiaforrások kiaknázása, mely a közintézmények energiatakarékos fűtéskorszerűsítését és tisztasági fürdő kialakításának lehetőségét hordozza magában. A településen a társadalmi összefogásra alapozva a helyi hagyományok megőrzése hosszú távon biztosított.” • Létavértes 49 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis