A mogyoródi sivatagi kéreg vizsgálata

1. A mogyoródi sivatagi kéreg vizsgálata Készítette: Barta Gabriella

2. Kutatástörténet • Lóczy L., Cholnoky J.: „sivatagi elmélet” • Erre bizonyíték a geomorfológiai formakincs, amely a mai arid- és szemiarid területek formakincséhez feltűnően hasonló

3. A Tapolcai-medence

4. Kutatástörténet • A zalai és somogyi merev futású meridionális völgyek esete • Lóczy L., Cholnoky J.: szélbarázdák • A. Penck: fosszilizálódott homokdűnék • Pécsi M.: felső pliocén keresztrétegzett homokok vizsgálata -> szélfelhalmozódásos eredet

5. Kutatástörténet • Papp K., Jaskó S., Jámbor A., Korpás L. • Cholnoky J. elméletének alapját részben a Dreikanterek, vagyis sarkos kavicsok vizsgálata képezte • Teraszok, hordalékkúpok, hegylábfelszínek vizsgálata ez alapján • Megállapították, hogy ezek a sarkos kavicsok a pleisztocén száraz-hideg klímaidőszakaiban uralkodó szelek termékei lehetnek

6. Sarkos kavics

7. Kutatástörténet • A Pannóniai-tenger feltöltődése után a folyóvízi és tavi üledékekre homokos összlet rakódott le • Vannak rá bizonyítékok, hogy ez az úgynevezett Baltavárium végén lerakódott homokos összlet száraz klímához köthető, melyben egy sivatagi periódus is előfordul

9. Kutatástörténet • Pannon-tó beszáradása után a lefolyástalan területeken pangó vizek maradtak hátra, melyekben a száraz klíma hatására a párolgás miatt a CaCO3 kicsapódott • Ez a folyamat többször ismétlődött, míg vastag mészkéreg alakult ki összeiszapolt kvarcszemcsékkel • Treitz P., Pávai Vajna F.

10. Kutatástörténet • Kretzoi M.: Hipparion fauna változásának vizsgálata • számuk lecsökkent, majd a Bérbaltavárium végére megszűnt a szerepük. Ez annak köszönhető, hogy a nedves ligeterdőket felváltották a szélsőséges sztyep elemek (pl. gazellák).

11. Kutatástörténet • Pannon-pontuszi emelet végén a pleisztocénbe átnyúló száraz klímaszakasz megegyezik a mediterrán térségben lezajló folyamatokkal • 1950-es években végzett földközi-tengeri mélyfúrások eredményei is igazolják

12. Ásványtani és geokémiai jellemzők • Miocén-pliocén határ 5,3 millió évre tehető, ekkor történt a Kárpát-medencében az elsivatagosodás • A sivatagi klímára utaló geomorfológiai formakinccsel szemben az arid-szemiarid klímafázist egyértelműen bizonyító üledékeket nem találtak a medencében

13. A mogyoródi sivatagi kéreg • Fót-Mogyoród-Nagytarcsa térsége: 200-250 m tszf. magasság, a Pesti-síkság részei • ablakszerűen kibukkanó homokot 0,5-1,5 m vastag, lemezes szerkezetű mészfelhalmozódásos réteg fedi több helyen • a homokvonulatok közötti mélyedésekben gyakran vörösagyagszintek találhatók

14. A mogyoródi sivatagi kéreg • Ezek a vörösagyagok szubmediterrán, szubtrópusi éghajlat mállástermékeiként keletkeztek • A Gödöllői és a Bérbaltavári homokokon alakultak ki (Ruscinium-Csarnótánum idöszaka) • Kb. 3-4 millió évvel ezelőtt

15. A mogyoródi sivatagi kéreg • 1989: Forma-1-es autópálya bevágásaiban megfigyelhető homokösszletben több cm2-es vörös, vörösesbarna fényes-mázas (sivatagi lakk) felületű konkréció jellegű képződmények láthatók • alak: lapos, szabálytalan v. ovális • méret: 2-10 cm átmérő, 0,5-2,5 cm vastag • szélkoptatta nyomok, sivatagi máz

16. A mogyoródi sivatagi kéreg • Gábris Gy. 1975-ben Algériában, Hassi Zegdou környékén a mogyoródihoz hasonló kérget talált • A pliocén korúnak minősített szinteken szilíciumos kéreg, amely néhol pár cm-es vastagságú vörösesbarna színű bevonat formájában mutatkozik. Fiatalabb szinteken már nem található ilyen típus.

17. Vizsgálatok • Termoanalitikai vizsgálat • Mindkét minta kis karbonáttartalmú vasas-kovás diagenetikus konkréció

18. Vizsgálatok • Polarizációs mikroszkópos vizsgálat • a 10 mikrométernél nagyobb szemcsék nagy része kvarc • földpátok alárendelt mennyiségben vannak • bontott és kifakult csillámok (muszkovit) ->a két mintában ezek eltérő mennyiségben vannak • néhány durvább szemcse található a mogyoródi kéregben

19. Vizsgálatok

20. Vizsgálatok • Pásztázó elektronmikroszkópos vizsgálat, röntgenanalízis • Ásványszemcsék amorf, homogén mátrixba ágyazottak • Szögletesek, csak a legkisebbek kerekítettek, koptatottak • A mátrixban található: Si, Al, Ca, Mg, K, S, P, Cl

21. Következtetések • Nyomelem tartalom oldásos-kicsapódásos, diagenetikus eredetre utal -> ez alátámasztja azt, hogy a mogyoródi kiválás beszáradási folyamat eredménye • Ezt még a környezetében tapasztalható jelenségek is bizonyítják • A kialakulás korát a vörösagyagok korához lehet viszonyítani

22. Következtetések • Jászladány 1.sz. fúrás pollenképei • Felső pannóniai alemelet: 930-740 m mélységben fajtagazdag meleg lombos erdő nyomai • Levantei alemelet: 432-740 m mélységben erdőtlenségre, félsivatagi száraz éghajlatra utaló nyomok

23. Forrás • Dr. Schweitzer Ferenc - Dr. Szöőr Gyula : Adatok a Magyar-medence száraz-meleg klímájához a mogyoródi „sivatagi kéreg” alapján In: Földrajzi Közlemények CXVI. kötet, 1992. 3-4. szám, 105-123.o.