Törvényes képviselet – az új Ptk. szabályozásai, jogok és kötelezettségek a gyakorlatban

1. Törvényes képviselet – az új Ptk. szabályozásai, jogok és kötelezettségek a gyakorlatban Szociális szakmai nap 2014. március 20.Kecskemét Előadó: dr. Poloznik Arankaszociális szakreferensBKMKHSzociális és Gyámhivatala

2. Témakörök • Az új Ptk. nagykorúak cselekvőképességét, gondnokságot érintő rendelkezései (változások) • Új jogintézmények: • Előzetes jognyilatkozat • Támogatott döntéshozatal • Hivatásostámogatók tevékenysége

3. Vonatkozó jogszabályi előírások • 2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről (2014. március 15-től hatályos új Ptk.) II. könyv 2:19.§-2:41.§ • 2013. évi CLXXV. törvény a gondnokoltak és az előzetes jognyilatkozatok nyilvántartásáról • 2013. évi CLV. törvény a támogatott döntéshozatalról • 2013. évi CLXXVII. törvény aPolgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti és felhatalmazó rendelkezésekről 4-7.§

4. I. Nagykorúak cselekvőképességét, gondnokság szabályait érintő változások • 1959. évi IV. törvény (régi Ptk.) • cselekvőképességet korlátozó gondnokság (ált. – ügycsoportok) • cselekvőképességet kizáró gondnokság • 2013. évi V. törvény (új Ptk.) Megszűnik a cselekvőképességet kizáró gondnokság fogalma a cselekvőképesség korlátozása

5. 1. Cselekvőképesség korlátozása • A korlátozás 2-féle lehet: teljes (kizáró gondnokságnak felel meg) és részleges korlátozás (ügycsoportok szerinti korlátozás); • Az új Ptk. kizárja a nagykorúak cselekvőképességének általános korlátozását, a cselekvőképesség kizárólag a bíróság által meghatározott ügycsoportokra nézve korlátozható; • A régi Ptk-val szemben az új Ptk. nem nevesít (személyi és vagyoni jellegű) ügycsoportokat, azokat a bíróság személyre szabottan állapítja meg (jogkérdés); • A cselekvőképesség teljes korlátozása csak kivételesen rendelhető el, feltéve, hogy az érintett személy jogainak védelmére a cselekvőképesség részleges korlátozása nem elégséges.

6. 2. Gondnokság alá helyezés feltételei Cselekvőképességrészleges korlátozása • mentális zavar(korábbi 3-féle elmeállapot: pszichés állapot, szellemi fogyatkozás, szenvedélybetegség) • az ügyei viteléhez szükséges belátási képesség nagymértékű csökkenése tartósan vagy időszakonként visszatérően • egyéni körülményeire tekintettel a gondnokság alá helyezése indokolt(egyénre szabottság elve) • A cselekvőképesség részlegesen sem korlátozható, ha a érintett jogainak védelme családi körben vagy egyéb, cselekvőképességet nem érintő módon (támogatott döntéshozatal) biztosítható.

7. Cselekvőképességteljes korlátozása • mentális zavar • az ügyei viteléhez szükséges belátási képesség tartós vagy teljes körű hiánya • egyéni körülményeire tekintettel a gondnokság alá helyezése indokolt (egyénre szabottság elve) • az érintett jogainak védelme szempontjából más kevésbé korlátozó eszköz hiánya (szükségesség, arányosság, fokozatosság elve).

8. 3. Egyéb szabályok • a cselekvőképességében részlegesen korlátozott személy esetében a bíróság állapítja meg, miszerint az érintett keresményével milyen %-os mértékben rendelkezik (korábbi 50 % helyett); • képviselet: megszűnt annak lehetősége, hogy a gondnokolt közokiratban felhatalmazza a gondnokát, hogy helyette és nevében általános jelleggel eljárjon, jognyilatkozatot tegyen; • jognyilatkozatok köre, amelyek érvényességéhez gyámhatósági jóváhagyás szükséges: - a gondnok kirendelő határozatban a gyámhatóság határozza meg, milyen összeget meghaladó értékű vagyontárgyat érintő jognyilatkozat esetén szükséges gyámhatósági jóváhagyás (50.000,- Ft min. összeghatár eltörlésre került);

9. - gyámhatóság kivételesen hozzájárulhat ahhoz, hogy a cselekvőképtelen nagykorú személy leszármazója az érintett személy vagyonának terhére támogatáshoz jusson, a támogatás mértéke a törvényes örökrész felét nem haladhatja meg (régi Ptk-ban itt a viszonyítási alap a kötelesrész volt). Új Ptk. szerint a kötelesrész a törvényes örökrész 1/3-a, nem a fele; - nem tehermentes ingatlanszerzés esete – gyámhatósági jóváhagyás csak abban az esetben nem szükséges, ha a gondnokolt ingatlantulajdonának megterhelésére az ingatlan ingyenes (ellenérték nélküli) megszerzésével egyidejűleg az ingyenesen juttató személy javára haszonélvezet alapításával került sor.

10. A gondnokrendelés szabályai: - előzetes jognyilatkozat elsőbbsége - hivatásos gondnokként mentális zavarban szenvedő személyekkel foglalkozó jogi személy is kirendelhető (kijelölendő azon személy, aki ténylegesen eljár) - többes gondnokrendelés új esete, ha a gondnokolt vagyona meghatározott részének kezelése igényel külön szakértelmet; feladatkörök megosztása. • Gondnok tevékenysége: - alapvető feladata: törvényes képviselet - vagyonkezelésre kizárólag a gondnokolt cselekvőképességének teljes korlátozása, vagy a vagyonkezelést, jövedelemkezelést érintő részleges korlátozás esetében jogosult (vagyonjogi nyilatkozatok) - előzetes jognyilatkozat köti a gondnokot - felelősség: az új Ptk. szabályozza a gondnok általi jogkörtúllépés következményét - gondnokolt leellenőrizheti a gondnok tevékenységét (jogosult a nyilvántartásokba betekinteni, azokról másolatot kérni)

11. 4. A gondnokság alá helyezés kötelező felülvizsgálata • A belátási képesség mértékétől függetlenül kötelező felülvizsgálat, bíróság ítéletében nem tekinthet el a felülvizsgálattól; • A felülvizsgálati eljárást – változatlanul - a gyámhatóság hivatalból indítja meg: • részleges korlátozás esetén: (max.) 5 év • teljes korlátozás esetén: (max.) 10 év(cselekvőképesség teljes korlátozása esetén sem állapítható meg a belátási képesség végleges hiánya) • A gondnokság alá helyezés megszüntetését, módosítását a kötelező felülvizsgálat időpontját megelőzően is kérhetik az arra jogosultak (körük nem változott, kiegészítés: házastársnál feltétel az együttélés)

12. 5. Átmeneti rendelkezések – 2013. évi CLXXVII. törvény alapján • Az új Ptk. hatálybalépésekor cselekvőképességet kizáró gondnokság alatt álló nagykorú személyre a Ptk. cselekvőképességet teljesen korlátozó gondnokság alatt álló nagykorú személyre vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni. • Valamennyi gondnokság alatt álló személyt az új szabályok alapján felül kell vizsgálni. • Az új Ptk. hatálybalépése előtt hozott, felülvizsgálati kötelezettséget tartalmazó határozatok esetében a gyámhatóságnak a felülvizsgálati eljárást a bírósági határozatban megjelölt időpontban, de legkésőbb 2019. március 15-ig meg kell indítania.

13. Az új Ptk. hatálybalépését megelőzően hozott, cselekvőképességet kizáró gondokság alá helyezést elrendelő, felülvizsgálati kötelezettséget nem tartalmazó határozatok felülvizsgálata iránt a gyámhatóságnak a következő ütemezés szerint szükséges a bíróságon pert indítani: a) 2014-ben az 1982. december 31. előtt, b) 2015-ben az 1983. január 1. és 1994. december 31. között, c) 2016-ban az 1995. január 1. és 2001. december 31. között, d) 2017-ben a 2002. január 1. és 2007. december 31. között, e) 2018-ban a 2008. január 1. és 2014. március 14. között

14. II. Új jogintézmények1. Előzetes jognyilatkozat • Nagykorú cselekvőképes személy cselekvőképességének jövőbeli részleges vagy teljes korlátozása esetére -közokiratban, ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratban vagy gyámhatóság előtt személyesen (érvényességi feltétel) - jognyilatkozatot tehet, hogy ki legyen a gondnoka, illetőleg személyes és vagyoni ügyeiben milyen módon járjon el. • A jognyilatkozatot be kell jegyezni (nem érvényességi feltétel) az előzetes jognyilatkozatok nyilvántartásába (2013. évi CLXXV. törvény a gondnokoltak és az előzetes jognyilatkozatok nyilvántartásáról) • A bíróság a gondnokság alá helyező határozatában elrendeli az előzetes jognyilatkozat alkalmazását (hatályossági feltétel), kivéve, ha az a gondnokolt érdekeivel kifejezetten ellentétes, a megnevezett személy nem vállalja a teljesítést, vagy kizáró ok áll fenn.

15. A bíróság által hatályba léptetett előzetes jognyilatkozat köti a gyámhatóságot (a gondnokká válás akadályainak köre bővült) és a kirendelt gondnokot is (a be nem tartása elmozdítási ok lehet) • Az előzetes jognyilatkozat a végrendelethez hasonlóan bármikor módosítható, visszavonható (formai követelmények betartása mellett). • A körülmények lényeges megváltozása esetén – hatályosulását követően is – felülvizsgálható (pl. a rendelkezések alkalmazásának mellőzése kérhető – gondnokolt, gondnok, gyámhatóság, ügyész). • Ha a jognyilatkozat valamely rendelkezése nem alkalmazható, ez a többi rendelkezés alkalmazását nem érinti.

16. 2. Támogatott döntéshozatal • Az új Ptk. szerinti cselekvőképességet nem érintő, az érintett személy önrendelkezését és jogai védelmét érintő jogintézmény. • Az egyes ügyei intézésében, döntései meghozatalában belátási képességének kisebb mértékű csökkenése miatt segítségre szoruló nagykorú személy számára – cselekvőképesség korlátozása nélküli - döntési segítség nyújtása. • A támogató a támogatottnak cselekvőképessége korlátozása nélkül nyújt segítséget. • A támogató jognyilatkozata vagy annak elmaradása a támogatott jognyilatkozatának érvényességét nem érinti.

17. 2.1. Támogató kirendelése: • gyámhatósági hatáskör: a támogatásra szoruló kérelmérevagy a bíróság megkeresésére (szükséges az érintett egyetértése), ha a bíróság a gondnokság alá helyezés iránti keresetet elutasítja, de a segítséget indokoltnak tartja. • kirendelés (határozatlan időre) történhet általános jelleggel vagy ügycsoportokra meghatározva. • Azon ügycsoportra nézve, amelyre a gondnokság alá helyezés vonatkozik, nem lehet támogatót kirendelni. • Részletszabályok: 2013. évi CLV. törvény a támogatott döntéshozatalról

18. 2.2. Ki lehet támogató? • Támogatott által megjelölt személy, ha nem áll kizáró okok hatálya alatt és vállalja a feladat ellátását. • Kizáró okok hasonlóak a gondnokság viselésére vonatkozó kizárók okokra. • Lehet rokon, bizalmi személy, ennek hiányában hivatásos támogató (kirendelő határozattal vagy tanúsítvánnyal igazolja magát) • Támogatott személynek legfeljebb 2 fő támogatója lehet.

19. 2.3. Támogató feladata: • A közigazgatási, polgári és büntető eljárási cselekményeknél jelen lehet, amelyekben a támogatott érintett; • az eljárási cselekmény rendjét meg nem zavaró módon a támogatott személlyel egyeztet; • a támogatott személy jognyilatkozatának megtételekor jelen van; • tanácsaival, tájékoztatásával a támogatott személy jognyilatkozatának megtételét elősegíti; • a támogatott személy döntésének meghozatalához segítséget nyújt, döntése meghozatalában személyes jelenlétével közreműködik. DE nem veheti át a döntést támogatottjától! • Támogatott személy kérelmére vagy gyámhatóság felhívására írásba kell foglalnia, miben segítette, milyen tanácsokkal látta el támogatottját.

20. Hivatásos támogatónak az általa végzett tevékenységről évente jelentési kötelezettsége van a gyámhatóság irányába. • A támogató kirendelését a gyámhatóság 5 évenként köteles felülvizsgálni (rendkívüli felülvizsgálatnak is van helye). 2.4. Hivatásos támogató • nincs olyan, a támogatott által megjelölt személy, akit támogatóul ki lehetne rendelni és a támogatott személy is egyetért hivatásos támogató kirendelésével. • cselekvőképes, büntetlen előéletű személy, vonatkozó képesítési előírásoknak megfelel, nem áll kizáró okok hatálya alatt. • Kormány által kijelölt szervvel kormányzati szolgálati jogviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban foglalkoztatott személy, hivatásos gondnok, vagy mentális zavarban szenvedő személyekkel foglalkozó jogi személy lehet.

21. A hivatásos támogató egyidejűleg max. 30 támogatott személy érdekében járhat el. • 5 fővel magasabb létszám, amennyiben az nem veszélyezteti a hivatásos támogatói feladatokat, figyelemmel a támogatott személyek igényeire. • Kormányzati szolgálati jogviszonyban álló hivatásos támogató max. 45 főt támogathat. • A hivatásos támogatók képzését, továbbképzését a gyámhatóság szervezi.

22. Köszönöm a figyelmet!