Szakértői segítségnyújtás az Egyesült Államok oktatásügyében

1. Szakértői segítségnyújtás az Egyesült Államok oktatásügyében Tudás és politika a gyakorlatban Vida Júlia, ELTE Társadalomtudományi kar Know & Pol szeminárium

2. Miről is szól... • Nézőpont: a saját tapasztalat, alapvetően gyakorlati • Hogy jön ez a „know and pol”-hoz?--- szakértői segítségnyújtás: tudás és politika közti „fordítás” avagy a tudásképzés elősegítése • Miről szól: • Kontextus: törvényi és intézményrendszeri • Mi is az a.. ? • Konkrétumok: betekintés a New England-i regionális központ munkájába példával • Miről nem szól: • Amerikában minden szuper és követendő  • Amerikában minden rosszul működik az oktatásban  • Alkalmazott oktatási reform modellek/módszerek elemzéséről

3. Dióhéjban az amerikai oktatásügyről • Erősen decentralizált oktatásirányítás: • korlátozott és vitatott szövetségi szerep • 52 állam sajátos oktatási felépítménye • mintegy 16 000 iskolakörzet • Az oktatáspolitikával, ill. oktatás-fejlesztéssel foglalkozó szervezetek avagy a „közvetítő intézmények” pluralizációja • Az oktatásügyi kérdésekkel kapcsolatos tudásforrások, illetve a vitáknak helyet adó platformok száma óriási: • Szervezetek/intézmények publikációi, konferenciái és egyéb rendezvényei • oktatásra specializálódott lapok pl: az EdWeek, • oktatási blogok

4. Egységes célok: „Egy gyermek se maradjon le” a No Child Left Behind közoktatási törvény • Az elszámoltathatóság minden iskolára kiterjesztett és kötelező jellegű rendszere: • államonkénti standardok tesztek • Nemzeti cél: 2014-re minden diák jártas szintet érjen el (proficient level) • A fejlődés üteme:”megfelelő éves fejlődés”-t (adequate yearly progress) jelző indikátor kidolgozásával • az iskolák/iskolakörzetek nem megfelelő teljesítését egyre erősödő szankciókkal sújtják

5. Tudományos megalapozottság/ Scientifically based research — a szűrő • Az NCLB-t átszövi a „tudományos megalapozottság” alapelve amely egyaránt érvényes az oktatáskutatásra és egyben az innovatív módszerek alkalmazóira is • Ennek követelményei, ismérvei: • Szisztematikus, empirikus módszerek • Adekvát és szigorú adatelemzés • Érvényes és megbízható adatok • Kísérleti vagy kvázi kísérleti konstrukció • A kísérleti eredmények bemutatása kellően részletes és világos • Egy a tudományos közösség által ellenőrzött (peer-reviewed) folyóirat vagy egy független szakértői panel elfogadja • Veszélye: leegyszerűsít, túl nagy hangsúlyt fektet az kísérleti, kvantitatív kutatási módszerekre/eredményekre

6. Mi az a szakértői segítségnyújtás avagy technical assistance? Inkább gyűjtőfogalom, definíciós kísérletek: „ Segítség a kliensek számára, hogy megkapják amire szükségük van a fejlesztéshez” „ Technikai segítség az oktatásügyben dolgozók számára, hogy hogyan végezzék jobban a munkájukat” „ Egy olyan kollegiális vagy tanár-tanított kapcsolat kialakítása amely által egy szakértő, aki speciális tartalmi vagy technikai tudással rendelkezik információt közvetít egy adott probléma megoldásához” „ Külső segítség nyújtása egy intézmény alkalmazottai számára, amelyből ők olyan tudást avagy készségeket nyernek, amire szükségük van (a segítség csak meghatározott időtartamra szól)” Richardson

7. SzövetségiTA Központokrendszere avagy a „tányéralátét” I. NECC

8. Szövetségi TA Központokrendszere avagy a „tányéralátét” II: magyarázat • Jellemzők: • Szövetségi forrásokból, két minisztériumi hivatal ellenőrzése alatt • Működtetés pályázat útján, a kliensek számára ingyenes • Típusaik: • 6 RRC központ: fogyatékos gyerekekkel kapcsolatos témák • 6+1 PTA: fogyatékos gyerekek szülei számára • 10 EAC : egyenlő bánásmód biztosítása • 21 CC avagy komprehenzív központ:16 regionális (comprehensive center), és 5 tartalmi (content center) -- állami hivatalok kapacitásának építése • Különböző témák köré szerveződő egyéb központok pl.: továbbképzés, technológia, oktatásirányítás, kora-gyerekkor

9. Komprehenzív központok:kapacitásépítés • Tartalmi központok: a tudásforrások összegyűjtése más tudásforrások adaptálása • Regionális központok: szakértelmet közvetítenek, elősegítik a tudásképzést • Az egyes államok oktatási hivatalai(SEA) NCLB+SBR

10. A New England-i regionális központ • Munkafolyamatok: • Éves „szolgáltatási terv” • Kijelölt állandó kapcsolattartó minden állammal • Projektek: • regionális: a központ kezdeményezései, a hat New England-i államot érintő fontos témákról • állam-specifikus: egy állam kérésére indul el, a helyi oktatási hivatal problémáira/prioritásaira igyekszik reagálni

11. Egy konkrét rendezvény története- az áprilisi regionális SSOS konferencia • 2008 áprilisában megrendezésre került 2 napos regionális konferencia „egész államra kiterjedő segítségnyújtási rendszer” (statewide sytems of support vagy SSOS) kiépítéséről • Háttér: az NCLB megköveteli egy ilyen rendszer kiépítését az alulteljesítő iskolakörzetek/iskolák megreformálása céljából, azonban kevés támpontot nyújt a megtervezéshez és kivitelezéshez • Előzmény: a központ előző évi rendezvénye, amelyen a cél az eredményes SSOS kulcs- elemeinek megállapítása volt– az idei témák ezek alapján születtek

12. Célok • A résztvevők megértik és jobban értékelik a fontosságát az iskolakörzeti vezetés/állami hivatalok közti dialógusnak és közös problémamegoldásnak • Az oktatásirányítók világosabban látják, hogy mik a főbb kihívások egy ilyen támogató rendszer kiépítése során • Az állami és iskolakörzeti irányítók közösen keresik a legmegfelelőbb stratégiákat a támogató rendszer kiépítésére/megerősítésére • A résztvevők közösen tanulnak olyan jó gyakorlatokról/modellekről amelyek a kiépítendő rendszer részeként elősegíthetik a diákok eredményességét és az iskolafejlesztést • Az állami és körzeti vezetők közösen tanulmányozzák a már alkalmazásban lévő politikákat, amelyek elősegíthetik vagy akadályozhatják a fejlesztést

13. Módszer • Stratégia: célok kitűzése és „visszafelé tervezés” • Előkészületek: • Meghívottak gondos kiválasztása(állami csapatok, kerületi) • A központ emberei---csapatok kerek-asztal témák szerint---elkészítették, kidolgozták: • Az információ megosztásához szükséges anyagokat elsősorban egy ún „research brief”-et • Egy közös protokoll adaptációját a témájukhoz: 1,Miről beszélünk? — 2,Mi van most?— 3,Mit lehetne tenni? • Kérdéseket, interaktív feladatokat pl: erőtér elemzés • Pontos időbeosztást és moderátori szerepeket

14. A helyszínen... • Délelőtt: kerek-asztalok témák szerint, résztvevők lehetőleg minden államból: tömör input és sok vita • Délután: az egyes „államok csapatainak ideje” a meghívottak lehetőséget kaptak, hogy saját kollégáikkal tárgyalják meg a nap tanulságait,a lehetséges politikai lépéseket • A második nap végén egy elismert külső szakértő „kritikai megfigyelő” reflexiói zárták az eseményt

15. Eredmények • A résztvevők értékelése szerint sikeres esemény: jól szervezett, informatív, hasznos; sokan kiemelték, hogy időt és lehetőséget adott az együttgondolkodásra, többen említették, hogy már konkrét akciótervvel térnek haza • A szervezők benyomásai szerint az emberek nyitottak voltak az eszmecserére és aktívanbekapcsolódtak a beszélgetésekbe • Több kerekasztal-téma is önálló projektként él tovább pl: Rhode Island

16. Záró megjegyzések/kérdések • Amit én ebből hasznosnak találtam: • A módszerek- pl: hogyan lehet egy konstruktív vitát elősegíteni? • A munkafilozófia: együttműködés és rendszerszintű gondolkodás • Mit és hogyan lehetne ebből a magyar közoktatásban alkalmazni?