Arktogea eur pa zsia
Download
1 / 92

- PowerPoint PPT Presentation


  • 126 Views
  • Uploaded on

Arktogea /Európa, Ázsia/. FAUNABIRODALOM. Arktogea. Európa Ázsia Afrika Észak-Amerika Északi-sarkköri vidék. Endemizmusok ( Bennszülött faj, amelynek elterjedése viszonylag kicsi,jól körülhatárolt területre ) Rendek. Bőrszárnyúak (Dermoptera) repülő maki félék

loader
I am the owner, or an agent authorized to act on behalf of the owner, of the copyrighted work described.
capcha
Download Presentation

PowerPoint Slideshow about '' - Samuel


An Image/Link below is provided (as is) to download presentation

Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author.While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server.


- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - E N D - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
Presentation Transcript
Arktogea eur pa zsia

Arktogea/Európa, Ázsia/

FAUNABIRODALOM


Arktogea
Arktogea

  • Európa

  • Ázsia

  • Afrika

  • Észak-Amerika

  • Északi-sarkköri vidék


Arktogea
Endemizmusok(Bennszülött faj, amelynek elterjedése viszonylagkicsi,jól körülhatárolt területre)Rendek

  • Bőrszárnyúak (Dermoptera) repülő maki félék

  • Pikkelyesek (tobzoskák, Pholidota)

  • Csövesfogúak (Tubulidentata)

  • Struccok (Struthiones) szavannás területek, Ny -K- Dny Afrika

  • Pusztai tyúkok (Pteroclinea)

  • Kecsegealakúak (Chondroganoidea)

  • Bojtosúszósok (Brachioganoidea)

  • Mozaikpáncélosak (Rhomboganoidea)

  • Ál-csontoshalak (Cycloganoidea)


Alrendek
Alrendek

  • Előpatások (Hyracidea)

  • Ormányosok (Proboscidea)

  • Félmajmok (Lemurinea)

  • Négykarmos félmajmok (Tarsiinea)

  • Keskenyorrú majmok (Catarrhina

  • Kaméleonok (Rhiptoglossa)


Hi nyok
Hiányok

Kloákások, erszényesek, vendégizületesek, szélesorrú majmok, nanduk, kazuáralakúak, kivialakúak, felemás gyíkok, egytüdős halak,

A hiányok az egész Arktogea teljes területén

hiányoznak, az endemizmusok azonban egy- egy alacsonyabb szintű területegységre jellemzőek


Arktogea faunabirodalom
Arktogea faunabirodalom

  • Holarktikus

Etiópiai

Madagaszkári

Orientális

faunaterület


Holarktikus faunater let
Holarktikus faunaterület

  • Észak-Amerika

  • Európa

  • Ázsia

  • Afrika északi részei

  • Mérsékeltövi klíma

    • Hűvös, csapadékos

      • Lombhullató és örökzöld erdők, tajgaerdők

    • Meleg, száraz

      • Füves területek (prérik, sztyeppek

  • Mediterrán terület (legdélibb részen)

    -nagy hegyláncok magashegységi klímával (Alpok, Ural)


Endemizmusok
Endemizmusok

  • Renedek

    • Pusztai tyúkok (Pteroclinea)

    • Kecsegealakúak (Chondroganoidea)

    • Mozaikpáncélosok (Rhomboganoidea)

    • Ál-csontoshalak (Cycloganoidea)


Arktogea

  • Családok

    • Vakondok (Talpidae)

    • Pocoknyulak (Öchotonidae)

    • Hódok (Castoridae)

    • Ugróegerek (Dipodidae)

    • Fajdfélék (Tetraonidae)

    • Alkafélék (Alcidae)

    • Ökörszemfélék (Troglodytidae)

    • Csonttollúmadár-félék (Bombycillidae)

    • Kopoltyúsgőte-félék (Proteidae)

    • Tokfélék (Acipenseridae)


Arktogea

Holarktikus faunaterület

nearktikus

arktikus

palearktikus

faunatartomány


Plearktikus faunatartom ny
Plearktikus faunatartomány

  • Észak-Afrika

  • Európa

  • Ázsia

    • Hideg, mérsékeltövi klíma (északon)

      • Örökzöld tajgaerdők

      • Lombhullató erdők, melyeket a civilizáció megritkított (délebbre)

      • A terület belső részén nagy kiterjedésű füves területek, sztyeppek

    • Délen a Földközi- tenger környéke mediterrán klímájú, cserjékkel

    • Az etiópiai faunaterülettel határos része a sivatag (Szahara)


Endemizmusok vakond
EndemizmusokVakond

  • Szervezete föld alatti életmódhoz alkalmazkodik

  • A föld alatt szerteágazó járatot készít,s túráskor a felesleges földet a felszínre dobálja

  • Tápláléka állati eredetű→ Cserebogár,giliszta


Vizicick ny
Vizicickány

  • Legnagyobb hazai cickányfaj

  • Lába,hasa,farka fehéres.

  • Lábain úszószőrök vannak→

    Úszás közben evező mozgást

    végez

  • Lakásának egyik járata a vízben

    másik a víz felszíne felett nyílik a

    szabadba

  • Európa és Ázsia


Arktogea
Pele

  • Fákon élő,rövid lábú,szőrös far-

    kú rágcsáló

  • Dombos,erdős helyeken v. kertek

    ben fákon tanyázik

  • Csoportosan élnek

  • Téli álmot alszanak



F ldikutya
Földikutya

  • Szeme a bőre alatt van. Vak.

  • Világos ezüstszürke feje jellegzetesen lapos

  • Föld alatti járatokban,sík vidéken, főleg

    Tiszántúlon él


H rcs g
Hörcsög

  • Teste zömök,háta barnássárga,lábai fehérek

  • A hímnek és a nősténynek külön háza van,

    csak párosodáskor élnek együtt

  • Mogorva természetű üldözőjével harcba száll

  • Ellensége a róka,menyét és a ragadozó madarak


K z ns ges h d
Közönséges hód

  • Európában már igen kevés helyen él

  • Hazánkban egy időben meglehetősen gyakori

    volt, de az 50-es évek óta egyetlen példánya

    sem került elő

  • É-Amerikában meglehetősen gyakori


Arktogea
Ürge

  • Az ürge teljes hossza 30 cm, ebből a 6-7 cm a farka

  • A mély, agyagos talajt kedveli

  • Az állatok csoportosan élnek, de a meleg évszakban minden példány a saját üregében lakik

  • Téli álmot alvó állatok

  • Építményeik hosszúak ,néha 8 m kiterjedésűek


Arktogea
Őz

  • Nálunk a legkisebb ,karcsú testű-lábú szarvasféle

  • Szürkésvörös-sárgásvörös

  • Gidánál a háton pár hónapos korig vörös alapon kerek

    fehér v. sárgás foltok vannak

  • Tápláléka nedvdús fűfélék,felszedi a makkot


Arktogea
Borz

  • Nem olyan ügyes és mozgékony

    mint a többi nyestféle

  • Erdős vidéken él, szereti a magányt

  • Maga ásta üregekben tartózkodik

  • Ún. borzvárakat épít a föld alatt


D mvad
Dámvad

  • Agancs koronája lapátos

  • Színét évszakonként és életkorok

    szerint változtatja

  • Társaságban él

  • É-Afrikában és Dk-Ázsiában vadon él,

    hozzánk betelepített faj



V r sbegy
Vörösbegy

  • Felsőteste olajbarna,torka-begye

    narancsszínbe hajló rozsdavörös

  • Hozzánk március közepe táján érkezik

    és szeptemberig marad

  • Fészkét fák,bokrok tövébe rakja

  • Hernyót,rovarokat,csigát eszik


Zerge
Zerge

  • A kecske távoli rokona, Európa valamennyi magashegységében él

  • Nyáron hóhatár magasságában tartózkodik

  • 2 vagy több hétig is kibírja élelem nélkül

  • Biztos járású, hiszen patái a sziklán való járáshoz alkalmazkodtak


Fogoly
Fogoly

  • 3 paleartikus faja közül hazánkban a

    közönséges fogoly él

  • Sokat szenved télen a hideg és a táplálék hiány miatt, az emberek és a ragadozó madarak is nagyon üldözik, s csak szaporaságuknak köszönhető, hogy eddig nem pusztultak ki

  • 1941-42-es tél az állomány 85%-át elpusztította

  • Fészkét pillangósvirágú növények

    közé,rétekre rakja

  • A hím homloka és torka világosbarna

    begye szürke feketés harántcsíkokkal

  • Az alsótest közepén nagy rozsdabarna

    fehérrel szegett folt van

  • Alpokban, Kis- Ázsiában él


Posz ta
Poszáta

  • Költöző

  • Hozzánk április végén érkezik

    szeptember elején távozik

  • Ligetes erdőkben,erdőszélen él

  • Cseresznyét érési időben leeszi


Bark scinege
Barkóscinege

  • A kantárrészről indulnak el a

    hosszabb fekete,barkószerű

    tollak,melyről a nevét kapta

  • Mocsaras helyen él

  • Rovarokkal,legyekkel táplálkozik

  • Állandó madár, a téli időszakban kóborol



Barlangi g te
Barlangi gőte

  • Vékony,hengeres test

  • Soha nem hagyja el a vizet

  • Testükben nincs pigment

  • Fehér,kissé átlátszó

  • Megőrizte külső kopoltyúit


Foltos szalamandra
Foltos szalamandra

  • 15-20cm

  • Fénylő fekete testén sárga pöttyök

  • Domb és hegyvidéki

  • Nedvesebb erdeinkben is ritka

  • Eső után jár táplálék után

  • Eleventojó

  • Aggteleki Nemzeti Park címerállata


Palearktikus faunatartom ny
Palearktikus faunatartomány

  • Euro-turáni

  • Mediterrán

  • Szibériai

  • Belső-ázsiai

  • Tibeti

  • Kelet-ázsiai

faunavidék


Jellemz csoportok s fajok eml s k cick nyok vizicick ny
Jellemző csoportok és fajokEmlősökCickányok, vizicickány


Arktogea
Sün

  • Eurázsiai

  • Régebben azt hittük, hogy több faj is

    tartozik a sünfélék családjába, de csak 1

    faj van és egymásnak alfajai.

  • Ormány hosszabb mint az alsó ajka

  • Farokig széles tüskék borítják,,durva

    szőr fedi

  • Hazánkban mindenhol előfordul

  • Félénk,magányt kedvelő állat

  • Látása gyenge,szaglása kitűnő, hangra

    érzékenyen reagál

  • Ellenség közelében összegömbölyödik



Havasi ny l
Havasi nyúl

  • Az európai Szovjetunió északi és észak

    nyugati részén őshonosak

  • Kisebbek, zömökebbek mint a mezei rokonaik

  • Megismerhetőek arról, hogy télen vakító fehér a bundájuk, kivéve a fülük hegyén található fekete folt

  • Kedvelt életterük az erdők, a tundra és a mocsaras helyek

  • Ellensége róka és a menyétfélék


Regi ny l
Üregi nyúl

  • Füle előrehajtva nem éri el az

    orrhegyét

  • A fül hegye barna,széle fekete

  • Homokos talajú erdőkben,földi

    lyukakban él

  • Házi nyúl őse


Havasi marmota
Havasi marmota

  • 22 foguk van

  • Nincs pofazacskó

  • Alpesi növényeket eszik

  • Az emberen kívül kevés

    ellensége van, de ilyen a

    sas, róka ,holló

  • Nappali életet élő állatok

  • Alpokban elterjedt


Mezei pocok
Mezei pocok

  • Háta szürkésbarna,hadoldala fehér

  • Zárt erdők kivételével mindenhol él

  • Tömegekben nagy kártevő



Sz riai aranyh rcs g
Szíriai aranyhörcsög

  • Rendkívüli szaporodóképessége még a

    tudományos körökben is csodát váltott ki.

    1 év alatta egy hímből és három nőstényből

    álló tenyészetben 150 utódot neveltek fel


Sivatagi r ka
Sivatagi róka

  • A legkisebb termetű és legfakóbb bundájú rókafaj

  • Hosszú ideig kibírja víz nélkül

  • Homokba vájt üregben él

  • Gyors mozgású

  • Hatalmas füléről, melynek mérete akár 15cm is

    lehet, viszonylag könnyen felismerhető

  • A sivatagi róka fülei sokak szerint azért nőttek

    nagyra, hogy asz állat fülein keresztül hőt adjon le.

    a sivatagi róka azonban a forróság elől kotorékába

    húzódik, s csak éjszaka merészkedik elő.

    A sivatagban viszont éjszaka a forróságot hideg

    váltja fel,a hidegben pedig a sarki róka sem akarja

    hűteni magát. Ráadásul a fülkagylóit bunda borítja,

    mely nehezíti a hőleadást.

  • Fülei tehát az irányhalláshoz kellenek, állatunk

    ugyanis az éj sötétjében leginkább füle segítségével

    kutatja fel zsákmányát


Cibetmacska
Cibetmacska

Afrikai


Meny t
Menyét

  • Farok egyszínű

  • Házak körül,nádasok körül

  • Hengeres testű

  • Jól úszik

  • Éjjel vadászik




Arktogea
Hiúz

  • Manapság Ázsiában, Alaszkában, Kanadában és Európában őshonos

  • Aktív ragadozó, magányosan élő állat

  • Napjainkra az ország hiúzállománya katasztrofálisan megritkult, de hasonló a helyzet

    Európa többi országában is


Vadmacska
Vadmacska

  • Vannak teljesen fekete,de kivilágosodott

    fakó színűek is

  • Nagyobb erdőkben,,sziklarepedésekben

    tanyázik

  • Tápláléka kiterjed az egértől az őzig



Zsiai vadl
Ázsiai vadló

  • Kis,zömök termetű,nagy fejű

  • Erős lábai vannak

  • Nappal pihen,éjszaka merészkedik elő

  • Érdekessége, hogy kromoszóma száma

    eltér a házi lóétól,64-gyel szemben 66

  • Belső mongol síkságban él vad formában



Bezo r kecske
Bezoár kecske

  • Kaukázusban, KisÁzsiában legtöbb

    helyen tenyészik, nem különben Kréta

    szigetén

  • Gyomrában és belében gyakran található

    szőrök és epealkatrészekből álló tömör

    testek, az un. Bezoárkövek, amelynek

    hajdan gyógyerőt tulajdonítottak


Muflon
Muflon

  • A hím fejdísze csigaszerűen megcsavarodott

    szarv,mely állandó

  • A nőstény szarvtalan.

  • Korzikán,Szardínián őshonos

  • Aggtelek, Cserhát



Berbermajom
Berbermajom

  • Gibraltálon él

  • Természetes körülmények között 20-30as falkában él

  • Elszigetelt hegyvidéken,erdőben él.

  • Gyümölcsöt,virágot eszik


Dugong
Dugong

  • Tengeri állat

  • Soha nem jön ki a partra.

  • Mellső végtagjukkal tartják

    egyensúlyba magukat

  • Tengeri hínárral táplálkozik


Madarak siketfajd
MadarakSiketfajd



T zok
Túzok

  • A hátulsó ujja hiányzik

  • Legnagyobb testű hazai madár

  • Réteken,kaszálókon gyakori.




Sz rkeg m
Szürkegém

  • Vizes területen mindenhol közönséges

  • A halakon kívül rovarokat,békákat fogyaszt

  • Eurázsiai


F c n
Fácán

  • Az egész test fő színe a vörösbarna

  • Fénylő szemhéja csupasz és élénkpiros

  • A tojó nem visel díszes tollazatot

  • Nem őshonos madarunk,eredeti hazája Kaukázus

  • Tartózkodási helyei a bokros erdőszélek,nádasok.

  • Vadon élő állománya visszaszorul Európában


Aranyf c n
Aranyfácán

DK-Ázsiai faj


Urali bagoly
Urali bagoly

Kárpátok és az Alpok felől települt

be hozzánk


Arktogea
Daru

  • Fejteteje csupasz,fő színe hamuszürke

  • A mérsékelt égöv északi és délkeleti részeiben honos

  • Szabályos V alakban repül nyújtott nyakkal

  • Vonuláskor az Alföldön jelenik meg

  • Tápláléka növényi,állati eredetű




Csonttoll mad r
Csonttollú madár

  • Nevét szárnyának megkeményedett tolláról kapta

  • A csonttollú félék családjának 3 faja van: Japánban,

    USA-ban, míg nálunk is előforduló faj Eurázsiában


Szirtisas
Szirtisas

  • Az összecsukott szárny vége nem ér el a farok végéig

  • Hazánkban ma már nem fészkel

  • Nyáron Hortobágyon is megtalálható


Vad szs lyom
Vadászsólyom

  • Zsákmányának nagy részét a levegőben fogja el

  • Nagy távolságból megtudja különböztetni a tárgyakat

  • Látása kb. háromszor jobb az embernél


Fak kesely
Fakókeselyű

D-Európában és a Keleti Alpokban él

hazánkban is előfordul leginkább a

Hortobágyon


D gkesely
Dögkeselyű

D-Európában ,Afrikában elterjedt

Hazánkban Bugacon észlelték


Saskesely
Saskeselyű

D-Európa, Ázsia hegyvidéki részein

Németország címermadara


H ll k p nc los seltopuzik
HüllőkPáncélos seltopuzik



Kam leon
Kaméleon

  • Teste 2 oldalról lapított

  • Bőrük érdes tapintású,színe kedélyállapottól

    függően változik,ha szükséges színét elrejti

  • Oka a színanyagok vándorlása a bőrben,egyik

    bőrrétegből a másikba

  • A szemei egymástól függetlenül mozognak

  • A fej mozgatás nélkül körbe tud nézni

  • Életük nagy részét fák ágain töltik

  • Nyelvét messzire, nagy sebességgel tudja kiölteni

  • afrikai


Mocs ri tekn s
Mocsári teknős

  • Hetven évig is elél

  • Növényevő

  • Tövises cserjéket,kaktuszokat esznek

  • Nincs foga


L batlan gy k
Lábatlan gyík

  • Erdőkben él

  • Gyűrűzött test

  • Földigilisztát,termeszeket és

    más rovarokat eszik


Keresztes vipera
Keresztes vipera

  • Hideg helyeken él

  • Egér nagyságú emlősöket,gyíkot

    fogyaszt

  • Fején kereszt alakú fekete rajzolat

    sötétlik

  • elevenszülő


Homoki vipera
Homoki vipera

  • Kis termetű,de veszélyes

    Dél-európai kígyó

  • Mindegyik viperafaj marása

    fájdalmas

  • A méreg a vörös vértesteket

    roncsolja és az izmokat

    károsítja


Tarajos g te
Tarajos gőte

  • 13-17cm

  • Hasa sárgáspíros,háta barnás fekete és szemcsés

  • Ősszel a víz közelében,tavasszal és nyáron

    a vízben él

  • A hím hátát és farkát nász idején taraj díszíti


Halak pontyf l k
HalakPontyfélék

  • A hosszú hátúszóban az első keménysugár fűrészes, a

    többi lágy

  • Lassú folyóvizekben és állóvízben közönséges

  • Tógazdaságban tervszerűen szaporítják


Kecsegealkat ak
Kecsegealkatúak

  • Legfeljebb 1-2m

  • Hazánkban csaknem minden folyó fenekén él

  • Kicsi szája nem éri el a fejoldalát

  • Ormány hegyes,hengeres bajuszszálai rojtosak


Lazacf l k
Lazacfélék

Az Északi Jeges-tengert, az Atlanti-óceán északi részét lakja


Csukaf l k
Csukafélék

  • 4 éves példánya általában 50 cm hosszú

  • Álló és lassan folyó vizekben gyakori

  • Falánk ragadozó→békát,vízimadarat is felfal

  • Az orra kacsacsőrszerűen lapos,éles


Harcsaf l k
Harcsafélék

  • 2-2,5méteresre is megnő

  • Folyókban,tavakban a fenéken húzódik meg

  • Feltűnően lapos és széles fejéről,szája körüli 6 bajuszáról könnyen felismerhető






ad