Download
szak szakir ny eredm nyess g n.
Skip this Video
Loading SlideShow in 5 Seconds..
Szak, szakirány, eredményesség PowerPoint Presentation
Download Presentation
Szak, szakirány, eredményesség

Szak, szakirány, eredményesség

130 Views Download Presentation
Download Presentation

Szak, szakirány, eredményesség

- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - E N D - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
Presentation Transcript

  1. Szak, szakirány, eredményesség Mit befolyásol a személyiségtípus?

  2. Tartalom • A kutatás bemutatása • A Jung-féle személyiségteszt és a típusok • A kutatás módszertana és a minta alapvető jellemzői • Milyen típus való gazdasági pályára? • Szak és személyiségtípus illeszkedése • Érdekességek • Humor • Mire jók a típusok?

  3. Jung féle teszt bemutatása (Dea)

  4. Dimenziók bemutatása (Dea)

  5. 4 nagy típus bemutatása (Dea)

  6. Adatfelvétel • Teljeskörű adatfelvétel a DE-KTK hallgatóinak körében (731 fő) Köszönjük az adatfelvétel során nyújtott segítséget! Barizsné Hadházi Edit Dr. Frankó Krisztina Mezei Péter Pallagi Nikoletta Papp Dávid

  7. A minta megoszlása

  8. Típusok megoszlása Forrás: Todd Little

  9. DE-KTK hallgatóinak megoszlása 417 fő (57 %) alkalmas a gazdasági pályára (Similarminds.com)

  10. Alapképzés, mesterképzés és személyiség-dimenziók

  11. Átfogó kép

  12. Szignifikáns különbségek (t-próba) • Alapképzéses és mesterképzéses hallgatók közt kimutatható 1%-os sziginfikancia-szinten: a mesterképzéses hallgatókat jobban jellemzi az ítéletalkotás (74% vs. 68%). • 10%-os sziginfikancia-szinten kimutatható, hogy a nemzetközi gazdálkodás BSc hallgatókat jobban jellemzi az intuitivitás, mint a gazdálkodás és menedzsment szakos hallgatókat (55% vs. 51%). • ANOVA nem mutat szignifikáns különbséget.

  13. Személyiségtípusok vs. szakok • A 16 személyiségtípus, valamint a 4 személyiségtípus-csoport és a választott szak között az ANOVA nem mutat szignifikáns különbséget (Gazdálkodási és menedzsment BSc, Nemzetközi gazdálkodás BSc, Gazdaságinformatikus BSc, Vezetés és szervezés BSc, valamint párban sem t-próbával).

  14. Befolyásolja-e a személyiség a tanulmányi eredményt?

  15. Típusalkotó dimenziók és tanulmányi eredmény • Lineáris regressziós modellbe bevonva a típus alkotó dimenziókat azt az eredményt kaptuk, hogy egyedül az Észlelő-Ítélkező dimenzió az, amely befolyásolja a tanulmányi eredményt szignifikánsan 1%-on. Minél inkább Ítélkező valaki, annál jobb a tanulmányi eredménye. (Beta: 0,316) • (Más tényezőket bevonva a modellbe, a hatás szignifikáns marad, de nagyon lecsökken)

  16. Ösztöndíjindexek és személyiségtípusok • A 2010/11. I. és II. féléves ösztöndíjindexek összességében nem térnek el szignifikánsan a személyiségtípusok (16 és 4 összevont csoport) szerint. (ANOVA) • Ugyanakkor 2010/11. I. félév esetén van 13 pár, 2010/11. II. félév esetén pedig 9 pár a 16 összes lehetséges párosításából (120), mely 5-10%-on szignifikánsan eltérő indexszel rendelkezik. (t-próba)

  17. Ösztöndíjindexek és személyiségtípusok

  18. Ösztöndíjindexek és személyiségtípusok

  19. Ösztöndíjindexek és személyiségtípusok • A 2010/11. I. féléves ösztöndíjindexek esetén páronként sincs szignifikáns különbség a 4 személyiségtípus-csoport között. (t-próba) • Ugyanakkor a II. félév esetén 5%-on szignifikáns eltérést találunk a Racionálisak és az Életművészek között (3,26 és 2,96), valamint a Gondviselők és az Életművészek között (3,35 és 2,96). (t-próba)

  20. Felvételi pontszámok és személyiségtípusok • A felvételi pontszámok összességében nem térnek el szignifikánsan a személyiségtípusok (16 és 4 összevont csoport) szerint. (ANOVA) • A 4 személyiségtípus-csoport között páronként sincs szignifikáns eltérés a felvételi pontszámok tekintetében. (t-próba) • Ugyanakkor van 12 pár a 16 összes lehetséges párosításából, mely 5-10%-on szignifikánsan eltérő indexszel rendelkezik. (t-próba)

  21. Felvételi pontszámok és személyiségtípusok

  22. Ajánlott szakma (minden szak)? • Az összes értékelhető (723 db) esetből 501-ben (69%) illeszkedik a személyiség a szakhoz legalább részben. 332 esetben teljesen (46%). • A szakirányhoz (71 érvényes eset) 79%-ban valósul meg teljes illeszkedés (56 db). • Ezek az eredmények különösen akkor érdekesek, ha megvizsgáljuk az illeszkedés hatását a tanulmányi sikerességre!

  23. Illeszkedés és eredményesség • Összehasonlítottuk a gazdasági pályákhoz illeszkedő és nem illeszkedő típusok átlagos tanulmányi eredményeit és 1%-on szignifikáns eredményeket találtunk:

  24. N = 125 N = 129 N = 213 N = 207

  25. Mennyit jelent a kb. 0,4-es átlagos eltérés? Néhány példa.

  26. N = 105 N = 80 Illeszkedés és felvételi pontok

  27. N=125 N=129 N=93 N= 99 N=207 N=213 Ezeket a különbségeket az ANOVA is alátámasztja (1%-os szig.)

  28. Ezeket a különbségeket az ANOVA is alátámasztja (1%-os szig.) N=80 N=55 N=105

  29. Befolyásolja-e a személyiség a szakirányválasztást?

  30. Különbségek • 10%-on szignifikáns: a Gondolkodó – Érző dimenzióban magasabb Gondolkodó értékkel bírnak azok, akik érdeklődésül alapján fognak szakirányt választani és nem más „kényszer” alapján. • Akik már választottak, azok közt ilyen különbség nincs, de a két csoport összevonásával még kimutatható. • A közszolgálati hallgatók közt 1%-on szignifikáns az Észlelő – Ítélkező dimenzióval való összefüggés (49% aki mást választ, 18% aki az érdeklődésének megfelelőt). Itt azonban az elemszám nagyon alacsony (9 fő). • A gazdasági informatikus BSc hallgatók közül az introvertáltabbak (kevésbé extrovertáltak) választanak mást, mint ami érdekli őket (41% vs. 33% introvertáltság), ez 10%-on szignifikáns. • Egyéb szignifikáns különbséget nem találtunk.

  31. Szakirányválasztást befolyásoló tényezők • Munkaerőpiaci lehetőségek (1) vs. személyes érdeklődés (10) • Hosszú távú megtérülés (1) vs. rövid távú hasznok (10) • Személyes érdeklődés (1) vs. családi javaslat (10) • Már szakirányt választottak és még előtte állók körében

  32. Befolyásolta-e a személyiség a szakirányválasztásra ható tényezőket a már szakirányosok esetén?

  33. Munkaerőpiaci lehetőségek (1) vs. személyes érdeklődés (10) • Összességében 10%-on szignifikáns gyenge eltérés van a 16 személyiségtípus között abban, hogy a szakirányválasztást inkább a munkaerőpiaci lehetőségek vagy a személyes érdeklődés határozta meg. (ANOVA: η2=0,089) • Nincs eltérés viszont a 4 összevont személyiségtípus-csoport között. (ANOVA)

  34. Munkaerőpiaci lehetőségek (1) vs. személyes érdeklődés (10)

  35. Munkaerőpiaci lehetőségek (1) vs. személyes érdeklődés (10) • Páronként a következő szignifikáns eltérések mutathatók ki a 16 személyiségtípus tekintetében (t-próba):

  36. Munkaerőpiaci lehetőségek (1) vs. személyes érdeklődés (10) • Páronként a következő szignifikáns eltérések mutathatók ki a 4 személyiségtípus-csoport tekintetében (t-próba): • Életművészek vs. Racionalisták: 4,67 vs. 5,89 (10%-on szignifikáns) • Életművészek vs. Idealisták: 4,67 vs. 5,88 (10%-on szignifikáns)

  37. Hosszú távú megtérülés (1) vs. rövid távú hasznok (10) • Összességében nincs szignifikáns összefüggés a 16 személyiségtípus és aközött, hogy a szakirányválasztást inkább a hosszú távú megtérülés vagy a rövid távú hasznok határozták-e meg. (ANOVA) • Nincs eltérés a 4 összevont személyiségtípus-csoport között sem összességében, ill. páronként sem. (ANOVA, t-próba)

  38. Hosszú távú megtérülés (1) vs. rövid távú hasznok (10) • Páronként a következő szignifikáns eltérések mutathatók ki a 16 személyiségtípus tekintetében (t-próba):

  39. Személyes érdeklődés (1) vs. családi javaslat (10) • Összességében nincs szignifikáns összefüggés a 16 személyiségtípus és aközött, hogy a szakirányválasztást inkább a személyes érdeklődés vagy a családi javaslat határozta-e meg. (ANOVA)

  40. Személyes érdeklődés (1) vs. családi javaslat (10) • Páronként a következő szignifikáns eltérések mutathatók ki a 16 személyiségtípus tekintetében (t-próba):

  41. Személyes érdeklődés (1) vs. családi javaslat (10) • 5%-on szignifikáns eltérés van összességében a 4 személyiségtípus-csoport között (ANOVA)

  42. Személyes érdeklődés (1) vs. családi javaslat (10) • Páronként a következő szignifikáns eltérések mutathatók ki a 4 személyiségtípus-csoport tekintetében (t-próba): • Életművészek vs. Racionalisták: 4,07 vs. 2,49 (5%-on szignifikáns) • Életművészek vs. Idealisták: 4,07 vs. 2,42 (10%-on szignifikáns)

  43. Befolyásolja-e a személyiség a szakirányválasztásra ható tényezőket a szakirányt még nem választók esetén?

  44. Munkaerőpiaci lehetőségek (1) vs. személyes érdeklődés (10) • Összességében 5%-on szignifikáns gyenge eltérés van a 16 személyiségtípus között abban, hogy a szakirányválasztást inkább a munkaerőpiaci lehetőségek vagy a személyes érdeklődés határozza meg. (ANOVA: η2=0,052)

  45. Munkaerőpiaci lehetőségek (1) vs. személyes érdeklődés (10)

  46. Munkaerőpiaci lehetőségek (1) vs. személyes érdeklődés (10) • Páronként a következő szignifikáns eltérések mutathatók ki a 16 személyiségtípus tekintetében (t-próba):

  47. Munkaerőpiaci lehetőségek (1) vs. személyes érdeklődés (10) • 5%-on szignifikáns eltérés van összességében a 4 személyiségtípus-csoport között (ANOVA: η2=0,021)