1 / 199

Növényrendszertan gyakorlatok 2. gyakorlat

Növényrendszertan gyakorlatok 2. gyakorlat. Természetvédelmi mérnöki szak 2012. Basidiomycetes - Valódi bazídiumos gombák o. Phragmobasidiomycetidae – Tagolt bazídiumú g. alo. Holobasidiomycetidae – Tagolatlan bazídiumú g. alo. Aphylloporanae – Likacsgombák felrendje

janet
Download Presentation

Növényrendszertan gyakorlatok 2. gyakorlat

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. Növényrendszertan gyakorlatok2. gyakorlat Természetvédelmi mérnöki szak 2012

  2. Basidiomycetes - Valódi bazídiumos gombák o. • Phragmobasidiomycetidae – Tagolt bazídiumú g. alo. • Holobasidiomycetidae – Tagolatlan bazídiumú g. alo. • Aphylloporanae – Likacsgombák felrendje • Agaricanae – Kalaposgombák felrendje • Boletales – Tinórugomba-alkatúak r. • Boletaceae – Tinórufélék cs. (Boletus, Leccinum, Suillus, Xerocomus) • Agaricales – Csiperke-alkatúak r. • Russulales – Galambgomba-alkatúak r. (Russula, Lactarius) • Gasteromycetales – Pöfeteggombák r.

  3. felr. Agaricanae – Kalaposgombák r. Boletales – Tinórugomba-alkatúak cs. Boletaceae – Tinórufélék családja • Hazánkban mintegy 70 faj • Sok jó, ehető gomba, de vannak mérgezők is. • A termőréteg nagyon könnyen leválik a kalapról. • A csöves részt néha fátyol borítja. • A spórák sima felszínűek, elliptikusak vagy orsó alakúak. • A hús mindig lédús, puha; változó színű lehet.

  4. r. Boletales – Tinórugomba-alkatúak cs. Boletaceae – Tinórufélék családja Ízletes vargánya – Boletus edulis (úrigomba, igazgomba, szepe)

  5. Boletus edulis – Ízletes vargánya • A kalap 5-15 cm átmérőjű, ellaposodik, barna, világosbarna, matt, finoman nemezes. • A termőréteg csöves, a kalap húsáról könnyen lefejthető, fehér, sárga, majd zöldessárga. • A tönk vastag, a hengerestől a hasasig, fehéres, világosbarna, a felső részén sötétbarna hálózatos erezet található. • A hús vastag, fehér, nem színeződő, kellemes illatú, dióízű. • Júniustól októberig. • Savanyú talajú lomb- és fenyőerdőkben. • Ehető, árusítható, jól szárítható. • Hasonlít hozzá a nemezes kalapú, • végig hálózatos tönkű nyári vargánya (Boletus aestivalis).

  6. r. Boletales – Tinórugomba alkatúak Ízletes vargánya – Boletus edulis

  7. Ízletes vargánya– Boletus edulis

  8. Ízletes vargánya– Boletus edulis

  9. Ízletes vargánya– Boletus edulis

  10. Barna érdestinóru – Leccinum scabrum • A kalap domború, dohány-, feketésbarna színű, kissé tapadós, vastag húsú. A kalap bőre néha a kalap szélén túlér. • A termőréteg a tönk előtt felkanyarodik, a tönk körül árkot alakít ki, a kalapról könnyen lefejthető, fehéres majd barnás színű. • A tönk 5-15 cm hosszú, fehér alapon szürkésbarnán, feketésen pikkelyes. • A hús szürkésfehér, vágásra nem vagy csak kissé szürkülhet, íze enyhe, szaga nem jellegzetes. • Júniustól októberig. • Nyírfák alatt nő. • Fiatalon ehető, árusítható.

  11. Barna érdestinóru –Leccinum scabrum

  12. Barna érdestinóru – Leccinum scabrum

  13. Barna érdestinóru – Leccinum scabrum

  14. r. Boletales – Tinórugomba-alkatúak Leccinum nemzetség

  15. r. Boletales – Tinórugomba-alkatúak cs. Boletaceae – Tinórufélék családja Suillus nemzetség

  16. Szemcsésnyelű (fenyő)tinóru– Suillus granulatus • Gyakran nagyobb csoportokban megjelenő. • A kalap 3-10 cm átmérőjű, domború, majd ellaposodó. Sárga, okker, vagy világos barna, nyálkás, ragadós. A kalapbőr könnyen lehúzható. • A csöves termőréteg sárgák, tejszerű nedvet választ ki, ezek megszáradnak. • A tönk hengeres, sárgás, megbarnuló szemcsék vannak rajta. • Májustól novemberig. • Kéttűs fenyők alatt növő, gyakori faj. • Ehető, árusítható.

  17. Szemcsésnyelű (fenyő)tinóru– Suillus granulatus

  18. Szemcsésnyelű (fenyő)tinóru– Suillus granulatus

  19. Szemcsésnyelű (fenyő)tinóru– Suillus granulatus

  20. Szemcsésnyelű (fenyő)tinóru– Suillus granulatus

  21. Barna gyűrűstinórú– Suillus luteus • A kalap 5-15 cm átmérőjű, ellaposodó, rendszerint sötétbarna, felülete nyálkás, ragadós. A kalapbőr lehúzható. • A csövek eleinte szűkek, sárgák, majd barnásak. • A tönk hengeres, fehéres gallérja van, melyet később a spórák barnásra festenek; a gallér felett sárgás, alatta fehéres. • Májustól novemberig. • Kéttűs fenyők alatt nő. • Ehető, árusítható.

  22. Barna gyűrűstinórú– Suillus luteus

  23. Barna gyűrűstinórú– Suillus luteus

  24. Barna gyűrűstinórú– Suillus luteus

  25. Barna gyűrűstinórú– Suillus luteus

  26. r. Boletales – Tinórugomba alkatúak Barna gyűrűstinóru – Suillus luteus

  27. Molyhos tinóru– Xerocomus subtomentosus • A kalap 5-10 cm átmérőjű, félgömb, majd ellaposodó. Barna, világos barna, okkeres árnyalatú, bársonyos. • A csövek tágak, a tönkre lefutók, élénk sárgák. A pórusok nyomásra gyengén kékülhetnek. • A tönk lefelé vékonyodó, gyakran görbe; Sárgás-barna, felülete gyakran pontozott. • A hús sárga, enyhe szagú és ízű. • Májustól októberig. • Lomb- és fenyőerdőben. Gyakori. • Ehető, árusítható faj.

  28. r. Boletales – Tinórugomba-alkatúak cs. Boletaceae – Tinórufélék családja Molyhos tinóru – Xerocomus subtomentosus

  29. Molyhos tinóru– Xerocomus subtomentosus

  30. Molyhos tinóru– Xerocomus subtomentosus

  31. Xerocomus subtomentosus – Molyhos tinóru

  32. Basidiomycetes - Valódi bazídiumos gombák o. • Phragmobasidiomycetidae – Tagolt bazídiumú g. alo. • Holobasidiomycetidae – Tagolatlan bazídiumú g. alo. • Aphylloporanae – Likacsgombák felrendje • Agaricanae – Kalaposgombák felrendje • Boletales – Tinórugomba-alkatúak r. • Boletaceae – Tinórufélék cs. (Boletus, Leccinum, Suillus, Xerocomus) • Agaricales – Csiperke-alkatúak r. (Amanita, Agaricus, Macrolepiora, Lepiota, Pleurotus, Lepista, Armillariella, Marasmius, Omphalotus, Tricholomopsis, Coprinus, Inocyce, Hypholoma) • Russulales – Galambgomba-alkatúak r. (Russula, Lactarius) • Gasteromycetales – Pöfeteggombák r.

  33. Agaricales – Csiperke-alkatúak r.

  34. Agaricales Amanita – galóca nemzetség • közepes vagy nagy termetűek • a kalapszél gyakran bordázott • fehér lemezek (kevés kivétel) • teljes és részleges burok • ált. fejlett gallér • pettyek v. bocskor • mikorrhizásak • mérgezők, néhány ehető

  35. Agaricales r. Gyilkos galóca - Amanita phalloides

  36. Gyilkos galóca – Amanita phalloides  • A kalap 5-15 cm, olajzöldtől az egészen sárgásig, néha fehéres, a széle világosabb, felülete selymes, fénylő, benőtten szálas. • A lemezek szabadon, sűrűn állók, fehérek, a tönköt nem érintik. • A tönk akár 20 cm hosszú, lefelé vastagodó, márványozott felületű; fehérlelógó gallérja és nagy,tövén bő, elálló, fehér bocskora van. • A hús fehér, édeskés illatú, a burgonyára emlékeztetőízű. • Júniustól novemberig. • Főleg tölgy alatt növő gombafaj. • Halálosan mérgező

  37. Gyilkos galóca– Amanita phalloides

  38. Gyilkos galóca– Amanita phalloides

  39. Gyilkos galóca– Amanita phalloides

  40. Gyilkos galóca– Amanita phalloides

  41. Hosszú lappangási idejű mérgezések (4 órától több napig) Gyilkosgalóca-mérgezés (phalloides-szindróma, ciklopeptid mérgezés) • Halálos kimenetelű mérgezések 90-95 %-át alkotja. • A halálozási szám Magyarországon évente 10 körül van. • Tünetei: A mérgezés lefolyása jellegzetesen két fázist mutat. A lappangási idő 6-24 óra (legtöbbször 8-12 óra). • Kezdetben gyomorpanaszok, majd csillapíthatatlan hányás, hasmenés, láz, kiszáradásveszély (gasztrointesztinális fázis). • Az akut tünetek egy-két nap múlva csökkennek, de ezután következik be a májkárosodás, májmegnagyobbodás, sárgaság, gyomor- és bélvérzések, öntudatzavar stb. (májkárosodási vagy hepatorenális fázis). • A máj mellett jelentősen károsodhat a vese is. Súlyos esetben egy-két héten belül halálhoz is vezet.

  42. Hatóanyagai: amatoxinok (a szervezet nem tudja lebontani), fallotoxinok és a virotoxin. • Egy termőtest egy négytagú családnak elegendő halálos dózist tartalmaz. • A tünetek csak akkor jelentkeznek, ha a méreg a tápcsatornából felszívódott. • A májsejtekben megszűnik a fehérjeszintézis, és kb. 48 óra múlva a sejtek elhalnak. • A sejtmembránokat is károsítják, gátolják a sejtosztódást. • Alkalmazott terápia: • a toxin eltávolítása a béltraktusból és a vérből, • A szervezet víz- és elektrolit-háztartásának visszaállítása, • Kemoterápia: májvédőszerek, C-vitamin, antibiotikumok, • Végső esetben májátültetés. • A letalitás 10-15 %-ra csökkenthető.

  43. Az amatoxin és fallotoxin LD50 értékei különböző fajoknál (mg/kg) (LD50 érték: a kísérleti állatok felénél pusztulást okozó mennyiség)

  44. Előidéző gombafajok: gyilkos galóca, fehér galóca, kistermetű őzlábgombák (vörhenyes, húsbarnás őzlábgomba) gyilkos galóca vörhenyes őzlábgomba fehér galóca húsbarnás őzlábgomba

  45. Agaricales r. Párducgalóca - Amanita pantherina

  46. Párducgalóca– Amanita pantherina • A kalap 5-15 cm átmérőjű, sötét vagy szürkésbarna, széle mélyen bordázott, sok fehér petty díszíti. • A sűrű, puha és szabadon álló lemezek kifejlett állapotban is fehérek maradnak. • A tönk karcsú 5-15 cm hosszú, fehér, töve peremes, gumós, kicsit feljebb gyűrűszerű zóna van, bocskora nincs, gallérja gyengén fejlett, fehér, lelógó, bordázottság nélküli. • Húsa puha, vizenyős, fehér, retekszagú, édeskés ízű. • Júniustól novemberig. • Savanyú talajú fenyő-, tölgy- és bükkerdőkben nő. • Mérgező.

  47. Párducgalóca– Amanita pantherina

  48. Párducgalóca– Amanita pantherina

  49. Párducgalóca– Amanita pantherina

More Related