1 / 22

Sigmund Freud és a klasszikus pszichoanalízis

Sigmund Freud és a klasszikus pszichoanalízis. Egy ember műve? Freud óta változatlan? Divatjamúlt? Kultusz, mely csak a beavatottaké?. Pszichoanalízis = lélekelemzés. Mi a pszichoanalízis?.

sunila
Download Presentation

Sigmund Freud és a klasszikus pszichoanalízis

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. Sigmund Freud és a klasszikus pszichoanalízis

  2. Egy ember műve? Freud óta változatlan? Divatjamúlt? Kultusz, mely csak a beavatottaké? Pszichoanalízis = lélekelemzés

  3. Mi a pszichoanalízis? • Kutatási módszer, amelynek segítségével beszéd-megnyilvánulások, cselekvések és imaginárius képződmények (álmok, fantáziák, kényszerképzetek stb.) tudattalan jelentéséit rekonstruálhatjuk • Kezelési módszer, amely kommunikáción, interszubjektív kapcsolaton alapul • Metapszichológiai rendszer, amely a normális és a patologikus folyamatokról alkotott elképzeléseket tartalmazza.

  4. A pszichoanalízis történeti gyökerei • XIX. század vége: hisztéria kutatása • Charcot: Salpêtrière A probléma: a gondolat, amely kívül van a tudaton • Janet, Breuer és Freud a hisztéria okait kutatta: trauma-eredet! • A hisztériás paciensek tünetei enyhíthetők, ha a pacienssel feltárják és kimondatják a traumatikus emlékeket és az ezzel járó intenzív érzéseket! „katarzis” „pszichoanalízis”

  5. „…azt a tézist terjesztem elő, mely szerint minden hisztériás eset mélyén egy vagy több idő előtti szexuális élmény rejtőzik; olyan élmények, amelyek ugyan a korai gyermekkor részei, ám amelyek pszichoanalitikus munkával az eltelt évtizedek után is reprodukálhatók. Úgy hiszem, e felfedezés komoly jelentőséggel bír; az ideggyógyászat tudományán belül ez caput Nili fontosságú eredmény.” (S. Freud: A hisztéria etiológiája, 1896.)

  6. Freud elméletének további alakulása • Freud megtagadta a hisztéria trauma-eredetét • Breuerrel együtt felismerték, hogy a tünetek tartós megszüntetésében annak van a legnagyobb jelentősége, hogy a tudattalan élményanyag hozzáférhető legyen maga a paciens számára! • Szabad asszociáció módszere (álomelemezés, elhárítás, ellenállás)

  7. A psziché topográfiai modellje • A tudattalan az elfogadhatatlan gondolatok és érzések tárháza. Közvetlenül, akaratlagosan nem hozzáférhető a tudatosság számára, de hatást gyakorol a viselkedésre, rejtett módon megnyilvánul. • A tudatelőttes elfogadható és tudatosulni képes gondolatokat és érzéseket tartalmaz, melyek a jelenben éppen nem tudatosak, de hozzáférhetőek. A normál emlékezet. • A tudatos az adott időben éppen átélt érzéseinket és gondolatainkat tartalmazza. Az a lelki terület, amiről pillanatnyilag tudomásunk van, amit szavakba vagyunk képesek önteni. (A jéghegy csúcsa.)

  8. A psziché strukturális modellje • Ösztönén (ősvalami, id) • Én (ego) • Felettesén (superego)

  9. Az id jellemzői • A személyiség ősi, velünk született része • Valamennyi öröklött jellemzőnket tartalmazza: ösztönöket, melyek szorosan kapcsolódnak a biológiai szükségletekhez • Tartalmazza a testi és lelki működésben felhasználható összes energiát • Irracionálisan, az örömelv alapján működik • Reflex-tevékenységek által csökkenti a feszültséget, másrészt elsődleges folyamatok révén teljesíti vágyait • Fő hajtóereje a libido (életösztön) • Később másik hajtóerőt is leírt Freud: halálösztön

  10. Az ego jellemzői • A szabályozó műveletek gyűjtőhelye • Az idből származik, annak energiáit használja • Realitáselv vagy valóságelv alapján működik • A viselkedés racionálisnak tekintett oldala az ego megnyilvánulása • Mérlegel, halaszt • Másodlagos folyamatokáltal csökkenti a feszültséget • Végrehajtó szerepe van • Fő funkciói: közvetít! • Szorongás esetén elhárító mechanizmusokat működtet

  11. A superego jellemzői • Normákat, erkölcsi értékeket tartalmaz • Belsővé tett szülő-képek köré szerveződik • Önkritikus beállítódások sorozata • Szorosan kapcsolódik az egohoz, de részben független is attól • Megkülönbözteti egymástól a jót és a rosszat, a helyeset és a helytelent • További két része az énideál és a lelkiismeret • Idealista, tökéletességre törekszik • Fő funkciói: meggátolni az id társadalmilag elítélt impulzusait, az ego-t eszmei célok felé terelni

  12. A személyiség dinamikája /1. • Az ember: komplex energiarendszer: a lelki folyamatok biológiai folyamatokon keresztül jutnak energiához • a biológiai folyamatok az ösztönénen keresztül, ösztöntörekvések formájában jutnak kifejezésre • Az ösztönök a személyiség hajtóerői: belső szomatikus ingerforrás velünk született pszichológiai megjelenési formái. (Pszichés megjelenése a vágy, testi alapja pedig a szükséglet, pl. éhség.) • Az ösztönök székhelye, energiák tárháza az ösztönén

  13. A személyiség dinamikája /2. Az ösztönök 4 jellemzője: • Forrás • Cél • Tárgy • Erő (impetus) Az ismétléskényszer

  14. A személyiség dinamikája /3. Az ösztönök 2 kategóriája: • Életösztön: minden létfenntartó és fajfenntartó ösztön ide tartozik, energiája a libido • Halálösztön: romboló ösztönök. Ennek származéka az agresszivitás

  15. A személyiség dinamikája /4. A psziché struktúrájának energia-ellátása • Pszichés energiával eredetileg csak az ösztönén rendelkezik! (tárgyválasztás: tárgykathexis) • Az ego az ösztönéntől kölcsönzi energiáját (identifikáció, ego-kathexis, antikathexis) • A felettesén energiaellátása is identifikáció révén valósul meg „A pszichoanalízis dinamikus koncepció, amely a lelki életet az egymást serkentő és gátló erők kölcsönhatására vezeti vissza.” (Freud, 1910)

  16. A pszichoszexuális fejlődés • 1897. A gyermekkori szexualitás elmélete • A szexualitás alapja: az ösztönkésztetések • Az idegvégződések sűrűsége bizonyos szervekben: libidinális késztetések forrásaként működnek. Ezek az erogén zónák. • A gyermekkor különböző fázisaiban más-más erogén zónának van meghatározó szerepe • A gyermekkor szexuális késztetései tovább élnek a felnőttkorban is …

  17. A pszichoszexuális fejlődés szakaszai • Orális • Anális • Fallikus (Ödipusz-komplexus) • Latencia • Genitális

  18. A szorongás • Funkciója: figyelmezteti az ént a veszélyre! • Fajtái: • Valóságszorongás (1.) • Neurotikus szorongás (2.) • Morális/erkölcsi szorongás (3.) • Traumatikus szorongás • A szorongás és az elfojtás kapcsolata: melyik volt előbb?

  19. Az elhárító mechanizmusok • az ego-hoz tartoznak • tudattalanok • meghamisítják a valóságot • soha nem teljes, végleges az elhárítás. Az elhárított tartalom, érzés, a megszelídített lelki konfliktus feszültsége kerülő úton visszajár!

  20. Elfojtás Tagadás Projekció Reakcióképzés Racionalizáció Intellektualizáció Meg nem történtté tevés Izoláció Regresszió (fixáció!) Áttolás Elaboráció, Szublimáció Stb. Elhárító mechanizmusok

  21. A klasszikus pszichoanalitikus terápia • Célja: a tünetek megszüntetése, csökkentése. • Az ehhez vezető út: elhárítások és konfliktusok feltárása, újraélése (katarzis), tudatosítása és átdolgozása • Módszere: kezdetben hipnózis, majd szabad asszociáció, álomelemzés: értelmezés. • A tünetnek értelme van, szimbolikus formában megnyilvánul az eredeti lelki konfliktus. • A pszichoanalitikus passzív, a páciens mégis indulatokat tulajdonít neki: ez az indulatáttétel jelensége. A tudattalan vágyak, érzések az eredeti tárgyról az analitikusra vetülnek.

  22. A pszichoanalízis kritikája • Kora közvéleménye számára nehezen volt elfogadható a gyermeki szexualitásról vallott elképzelése, és az is, hogy a tudattalan határozza meg az emberi viselkedést, nem a racionalitás. • Elméletének objektív ellenőrzése akadályokba ütközik • Klasszikus pszichoanalízis: viszonylag kevés eset alapján létrehozott elmélet. • Az esetismertetés szubjektív: F. résztvevő megfigyelő. Mennyiben irányította ő pacienseit? Mennyiben szól az elmélet róla? • Fogalmait tényként kezelték, holott csupán következtetések • A személyiség fejlődésében az első 5 évnek tulajdonít csak meghatározó szerepet. És azután? • A kezelés hosszú, költséges. Hatékony? • A „tudattalan” létét mai kognitív kutatások is bizonyítják. • A strukturális modell sok igazságot ír le a szocializációval kapcsolatban. Legfeljebb más nevet adunk a jelenségeknek…

More Related