1 / 16

A klaszterek jogállása, jogi szabályozása Magyarországon

A klaszterek jogállása, jogi szabályozása Magyarországon. Tartalom. Fogalom-meghatározás Jogállás Alapítás Működés (felelősség, megszűnés, ügyvitel, döntéshozatal) Vagyon Versenyjogi összefüggések. Klaszter fogalma I.

skylar
Download Presentation

A klaszterek jogállása, jogi szabályozása Magyarországon

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. A klaszterek jogállása, jogi szabályozása Magyarországon

  2. Tartalom • Fogalom-meghatározás • Jogállás • Alapítás • Működés (felelősség, megszűnés, ügyvitel, döntéshozatal) • Vagyon • Versenyjogi összefüggések

  3. Klaszter fogalma I. • földrajzilag egymáshoz közel elhelyezkedő vállalatok és kapcsolódó intézmények • meghatározott gazdasági területen együttműködő csoportja, • melyeket hasonlóságuk és • egymást összekötő mivoltuk köt össze

  4. Klaszter fogalma II. • A polgári jogi társaság létesítésére irányuló társasági szerződéssel a felek arra vállalnak kötelezettséget, hogy gazdasági tevékenységet is igénylő közös céljuk elérése érdekében együttműködnek és az ehhez szükséges vagyoni hozzájárulást közös rendelkezésre bocsátják. Polgári jogi társaságot a felek közös gazdasági érdekeik előmozdítására és az erre irányuló tevékenységük összehangolására, vagyoni hozzájárulás nélkül is létrehozhatnak. [Ptk. 568. § (1) bek.)]

  5. Klaszter jogállása I. • Nem önálló jogi személy • Kötelmi jogviszony • A tagok együttműködésén alapul • A gesztor tag (klasztermenedzsment) képviseli (a döntést a klaszterbizottság hozza)

  6. A klaszter jogállása II. • 3 alaptípus: • Informális együttműködés • Formalizált együttműködés (gesztor, klaszterbizottság) • Jogi személyiségű gazdasági társaság létrehozása

  7. Klaszter alapítása • Legalább 2 tag • Szóban/írásban/ráutaló magatartás • Közös vagyon (nem kötelező) • Határozatlan idő/határozott idő/meghatározott cél

  8. A klaszter vagyona I. • Vagyoni hozzájárulás – közös tulajdon (vagyoni hozzájárulás mértékében) • Meg nem terhelhető csak a tagok döntésével • Át nem ruházható • Kiadása: • Klaszter megszűnése • Tag kilépése (felmondás) vagy kizárása

  9. A klaszter vagyona II. • Nyereség, veszteség – egyenlő arányban oszlik meg • Tag a hitelezője felé csak a saját vagyoni hányaddal felel (végrehajtás körében csak felmondás, természetbeni kiadás nincs)

  10. Klaszter felépítése

  11. Klaszter működése • Ügyvitel (klasztermenedzsment) • Határozathozatal (egyszerű, 2/3-os) • Kárfelelősség (társasági tevékenység – egyetemlegesség) • Felmondás – megszűnés (Ptk. alapján) • Rendes (3 hónap) • Azonnali hatályú • Másik tag „fontos okot szolgáltat” (AO súlyos megszegése, vagy olyan magatartás, amely az együttműködést, a klaszter célját veszélyezteti)

  12. Versenyjogi kérdések I. • Tilos a vállalkozások közötti megállapodásésösszehangolt magatartás, valamint a vállalkozások egyesülési jog alapján létrejött szervezetének, köztestületének, egyesülésének és más hasonló szervezetének a döntése (a továbbiakban együtt: megállapodás), amely a gazdasági verseny megakadályozását, korlátozását vagy torzítását célozza, vagy ilyen hatást fejthet, illetve fejt ki. (Tpvt. 11. §.)

  13. Versenyjogi kérdések II. • Tilalom különösen: • a vételi vagy az eladási árak, valamint az egyéb üzleti feltételek közvetlen vagy közvetett meghatározása; • az előállítás, a forgalmazás, a műszaki fejlesztés vagy a befektetés korlátozása vagy ellenőrzés alatt tartása; • a beszerzési források felosztására, illetve a közülük való választás lehetőségének korlátozására, valamint a fogyasztók, üzletfelek meghatározott körének valamely áru beszerzéséből történő kizárására; • a piac felosztására, az értékesítésből történő kizárásra, az értékesítési lehetőségek közötti választás korlátozására; • a piacra lépés akadályozására; • arra az esetre, ha azonos értékű vagy jellegű ügyletek tekintetében az üzletfeleket megkülönböztetik, ideértve olyan árak, fizetési határidők, megkülönböztető eladási vagy vételi feltételek vagy módszerek alkalmazását, amelyek egyes üzletfeleknek hátrányt okoznak a versenyben; • a szerződéskötés olyan kötelezettségek vállalásától történő függővé tételére, amelyek természetüknél fogva, illetve a szokásos szerződési gyakorlatra figyelemmel nem tartoznak a szerződés tárgyához.

  14. Versenyjogi kérdések III. • Mentesség: • Általános • az hozzájárul a termelés vagy a forgalmazás ésszerűbb megszervezéséhez, vagy a műszaki vagy a gazdasági fejlődés előmozdításához, vagy a környezetvédelmi helyzet vagy a versenyképesség javulásához; • a megállapodásból származó előnyök méltányos része a fogyasztóhoz, illetve az üzletfélhez jut; • a gazdasági verseny velejáró korlátozása vagy kizárása a gazdaságilag indokolt közös célok eléréséhez szükséges mértéket nem haladja meg; és • nem teszi lehetővé az érintett áruk jelentős részével kapcsolatban a verseny kizárását. • Egyedi

  15. Versenyjogi kérdések IV. • A mentesülés kiterjed arra a szakosítási megállapodásra, amelynek révén a megállapodásban részt vevő vállalkozások • kizárólagos beszerzési vagy szállítási kötelezettséget vállalnak, vagy • nem egymástól függetlenül értékesítik a megállapodás keretében előállított árukat, hanem közösen forgalmazzák azokat. [202/2011 (X.7.) Korm. Rendelet]

  16. Versenyjogi kérdések V. • A Korm. Rendelet szerinti mentesülés akkor alkalmazható, ha a megállapodásban részt vevő vállalkozások együttes piaci részesedése egyik érintett piacon sem haladja meg a 20%-ot. • A piaci részesedést a piaci eladások értékére vonatkozó adatok alapján kell kiszámítani. Ha a piaci eladási értékekre vonatkozó adat nem áll rendelkezésre, az érintett vállalkozás piaci részesedését más megbízható piaci információn - beleértve a piaci értékesítés mennyiségét - alapuló becslések alapján kell meghatározni. • A piaci részesedést az előző naptári évre vonatkozó adatok alapján kell kiszámítani. [202/2011 (X.7.) Korm. Rendelet]

More Related