1 / 85

V ízminőségszabályozás az Európai Unió tagállamaiban a V íz K eretirányelv szerint

V ízminőségszabályozás az Európai Unió tagállamaiban a V íz K eretirányelv szerint. A Keretirányelv célja, hogy jogi keretet biztosítson:. a vizekkel kapcsolatban lévő ökoszisztémák védelméhez. a fenntartható vízhasználatokhoz. az emisszió csökkentésével

jesse-bush
Download Presentation

V ízminőségszabályozás az Európai Unió tagállamaiban a V íz K eretirányelv szerint

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. Vízminőségszabályozás az Európai Unió tagállamaiban a Víz Keretirányelv szerint

  2. A Keretirányelv célja, hogy jogi keretet biztosítson: • a vizekkel kapcsolatban lévő • ökoszisztémák védelméhez • a fenntartható vízhasználatokhoz • az emisszió csökkentésével • a vízminőség javításához • az árvizek és aszályok környezeti • hatásának mérsékléséhez A sorrend fontos !!! • Fontos egyéb szempontok: • költségmegtérülés, • a “szennyező fizet” elv, • társadalmi kapcsolatok

  3. Víz keretirányelv (Water Framework Directive) 2000/60/EC • Integráló szemlélet • Vízgyűjtő elv • Fogalmi meghatározások (vízgyűjtő, részvízgyűjtő, vízgyűjtő kerület, víztest, „jó” állapot) • Célok (állapot romlás megakadályozása, jó állapot elérése) • Feladatok (monitoring, vízgyűjtő-gazdálkodási terv, intézkedési terv) • Határidők • Felelős hatóság • Jelentési kötelezettség

  4. VKI Cikkelyek: • Célkitűzés • Definíciók • Vízgyűjtő Kerületeken belüli közigazgatási intézkedések koordinálása • Környezeti célkitűzések • A Vízgyűjtő Kerület jellemzése, az emberi tevékenység környezeti hatásainak áttekintése és a vízhasználatok közgazdasági elemzése • A védett területek nyilvántartása • Ivóvíz célra használt vizek • A felszíni és talajvizek, valamint a védett területek monitoringja • A vízzel kapcsolatos szolgáltatások költség megtérülése • A pontszerű és a nem pontszerű szennyezőforrások együttes kezelése • Az intézkedési program • A tagállamok által nem kezelhető kérdések • A vízgyűjtő-gazdálkodási program • A társadalom tájékoztatása és párbeszéd • Jelentési kötelezettség • Vizek szennyezésével szembeni stratégia • Stratégiák a felszín alatti víz szennyezésének megelőzéséhez és szabályozásához • A Bizottság beszámolója • A jövőbeli EU-szintű intézkedések tervének közlése • Az Irányelvhez kapcsolódó műszaki jellegű ajánlások • A Keretirányelv-Bizottság • Hatályon kívül helyezések és átmeneti rendelkezések • Szankciók • Végrehajtás • Hatályba lépés

  5. Mellékletek • Az Illetékes Hatóságok listájához igényelt információk • Vízterek jellemzése • Közgazdasági elemzések • Védett területek • Vízterek környezeti állapotának minősítése és monitorozása • Az intézkedési tervben figyelembe veendő intézkedések listája • A Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv • A fő szennyezők tájékoztató jellegű listája • Kibocsátási határértékek és a környezet minőségére vonatkozó szabványok • Kiemelt szennyezőanyagok listája

  6. Fontosabb, a vízminőséggel kapcsolatos korábbi direktívák • Vízminőségi normák: • Felszíni vizek irányelv (75/440/EEC) • Halak életteréül szolgáló felszíni vizek (78/695/EEC) • Rákok, kagylók életteréül szolgáló felszíni vizek (79/869/EEC) • Talajvíz (80/68/EEC) • Szabadtéri fürdőzésre használt víz (76/160/EEC) • Ivóvíz (98/83/EEC) • Kibocsátási határértékek: • Városi szennyvíz (91/271/EEC) • Veszélyes anyagok (76/464/EEC) • Nitrát direktíva (91/676/EEC) • Növényvédő szerek (91/414/EEC) • Egyéb jogszabályok és intézkedések • Élőhelyek direktíva (92/43/EEC) • Madarak direktíva (79/409/EEC) • Szennyvíziszap direktíva (86/278/EEC) • Integrált szennyezés megelőzés (IPPC) • Seveso (82/501/EEC) • Környezeti hatásvizsgálat (85/37/EEC)

  7. Intézkedések a Víz Keretirányelv keretében Összestöbbi intézkedés koordinálása települési szennyvíz nitrátok IPPC & egyéb ipari kibocsátások vegyi anyagok (76/464) növényvédő- szerek biocidek lerakók szennyvíz- iszap ivóvíz fürdővíz

  8. Az EU Víz Keretirányelvének (VKI) átültetése magyar jogszabályokba Az VKI előírásait tartalmazó hazai rendeletek: A Kormány 221/2004. (VII.21.) Korm. rendelete a vízgyűjtő-gazdálkodás egyes szabályairól A Kormány 220/2004. (VII.21.) Korm. rendelete a felszíni vizek minősége védelmének szabályairól A Kormány 219/2004. (VII.21.) Korm. rendelete a felszín alatti vizek védelméről

  9. A VKI BEVEZETÉSÉNEK FŐBB LÉPÉSEI Tipológia. Víztestek kijelölése és besorolása. Referencia jellemzők, állapot, helyek. Minősítés Monitorozás. Víztestek jellemzése. Környezeti célkitűzések Vízgyűjtő Gazdálkodási Tervek. Jelentés az EU-nak. Lényeg: ciklikus folyamat biológiai validációval

  10. LEGFONTOSABB HATÁRIDŐK (21.§) • 2004. december 22 • Emberi tevékenységek környezeti hatásainak elemzése • Víztestek kijelölése és jellemzése • Védett területek nyilvántartása • Gazdasági elemzés • 2006. december 22 • Új monitoring üzembe állítása • 2009.december 22 • VGT közzététele a minisztérium hivatalos lapjában • Intézkedési program kidolgozása • 2010 • Költség-visszatérülés elvének érvényesítése • 2012. december 22 • Intézkedési program végrehajtásának megkezdése • 2015.december 22. • Vizek jó állapotának elérése

  11. Víztestek („water bodies”): tipizálás Szárazföldi vizek, átmeneti vizek, tengeröblök (parti vizek) Szárazföldi vizek (inland waters) Felszíni vízterek (surface water) a felszíni vizeknek egy különálló eleme, úgy mint tó, tározó, patak, folyó vagy csatorna, vagy annak egy része Felszín alatti vízterek víztartó vagy víztartók lehatárolható részén belüli felszín alatti víz Különböző víztartók telített zónájában található vizek Állóvizek Vízfolyások Természetes tó Természetes vízfolyás Természetes, de erősen módosított felszíni víztér (Emberi hatásra, a természetestől jelentősen eltérő jellemzők Mesterséges felszíni víztér (tározó, csatorna) Felszín alatti osztályok nincsenek A felszíni vízterek típusai osztályonként: Természetes vízfolyásokra és tavakra megadott jellemzők szerint, Az erősen módosított és a mesterséges felszíni vízterek esetében aszerint, amire leginkább hasonlít- referencia területek A felszín alatti vízterek típusai: esetleges, a háttér értékek meghatározásához

  12. FELSZÍNI VÍZTEREK TÍPUSAINAK MEGHATÁROZÁSA A tipológia felállításához két változat között lehet választani: a részletesebb B-változat tartalmazza a A-változatot V í z f o l y á s o k • Földrajzi szélesség és hosszúság • Tengerszint feletti magasság szerint: • > 800 m • 200 – 800 m • <200 m • Geológiai felépítés: • meszes • szilikátos • szerves (?) • A víztérhez tartozó vízgyűjtőterület szerint: • 10 – 100 km2 • 100 – 1000 km2 • 1000 – 10000 km2 • >10000 km2 • A folyótorkolattól mért távolság • Meteorológiai jellemzők (léghőmérsékleti tartomány, csapadék) • Medermorfológiai jellemzők (víztükörszélesség és vízmélység, a főmeder és a völgy alakja) • Hozam-kategória • Hordaléktranszport • Esés (az előzővel együtt: energiakészlet!) • Természetes vízminőségi jellemzők (klorid, a savasságot semlegesítő (puffer)kapacitás)

  13. FELSZÍNI VÍZTEREK TÍPUSAINAK MEGHATÁROZÁSA T a v a k • Földrajzi szélesség és hosszúság • Tengerszint feletti magasság szerint: • > 800 m • 200 – 800 m • <200 m • A tó átlagos mélysége szerint: • < 3 m • 3 - 15 m • > 15 m • A vízfelület nagysága szerint: • 0,5 - 1 km2 • 1 – 10 km2 • 10 – 100 km2 • > 100 km2 • Geológiai felépítés: • meszes • szilikátos • szerves • Meteorológiai jellemzők (léghőmérsékleti tartomány, csapadék) • Vízszintingadozás • A tó alakja • Meder- (üledék) összetétel • Tartózkodási idő • Keveredési jellemzők • Savasságot semlegesítő (puffer) kapacitás • Tápanyag-terhelés

  14. A MAGYAR FOLYÓTIPOLÓGIA (1)

  15. A MAGYAR FOLYÓTIPOLÓGIA (2)

  16. A MAGYAR TÓTIPOLÓGIA (2)

  17. Kötelező tipológiai elemek: domborzat (m B.f.):  < 200  200 – 500  > 500 vízgyűjtőterület (km2):  100 – 500  500 – 1000  > 1000 az egyes részvízgyűjtőkön belüli < 100 km2 vízgyűjtőkkel rendelkező szakaszok az ábrán nem szerepelnek, a domborzat szerint csoportokat alkotnak

  18. részletek Összesen: 170-200 víztest

  19. Vízfolyás víztestek: 876 természetes (ebből 306 erősen módosított) 150 mesterséges

  20. VÍZTEST SZINTŰ OSZTÁLYOZÁS Előzetesen erősen módosítottá nyilvánított víztestek Változatok: a tevékenység fenntartandó-e? 1. változat: tározók és nagy síkvidéki folyók duzzasztott szakaszai 2. változat: + alvízi hatás 3. változat: + nagyvízi medret érintő duzzasztás dombvidéken 4.változat: + dusszasztás síkvidéki kis vízfolyásokon 5.változat: + nem megfelelő sebességviszonyok 6.változat: + vízjárásban bekövetkezett jelentős hatás

  21. MESTERSÉGES VÍZTESTEK Kezelésük szempontjából hasonlóak az erősen módosított víztestekhez Természetes víztestek Mesterséges vízfolyások Mesterséges víztestek

  22. eltérő jellegű ökoszisz-témával rendelkező belső vízterek elhatárolhatók általában egy tó egy víztest, de csoportbafoglalási lehetőségek 50 ha-nál nagyobb állóvizek! Tó víztestek: 100 természetes, 124 mesterséges

  23. Állapotjellemzők Besorolás biológiai elemek 5 osztály biológiai állapot hidrológiai morfológiai állapot hidrológiai és morfológiai elemek 5 osztály ökológiai állapot fizikai és általános kémiai elemek Az ökológiai állapotot befolyásoló kémiai állapot 5 osztály A FELSZÍNI VÍZTÉR ÁLLAPOTA Specifikus szennyezők 5 osztály kémiai állapot Kémiai paraméterek 2 osztály VÍZTEREK ÁLLAPOTÁNAK JELLEMZÉSE

  24. BIOLÓGIAI ELEMEK Gerinctelen fauna egyedsűrűség összetétel érzékeny állomány jelenléte diverzitás Halak egyedsűrűség összetétel életciklus/korszerkezet érzékeny állomány jelenléte Perifiton egyedsűrűség összetétel érzékeny állomány jelenléte Makrofiton Egyedsűrűség összetétel érzékeny állomány jelenléte Fitoplankton egyedsűrűség összetétel virágzási gyakoriság/intenzivitás biomassza

  25. Az ökológiai állapot jellemzését szolgáló fizikai és általános kémiai paraméterek: Hőmérsékleti viszonyok Oxigén háztartás Sótartalom Savasodási állapot Tápanyagok Átlátszóság (csak állóvizekre)

  26. Jelentős mennyiségben bevezetett szennyezőanyagok • (VKI VII. Melléklet) • Szerves halogén vegyületek • Szerves foszforvegyületek • Szerves ónvegyületek • Karcinogén (rákkeltő) vagy mutagén tulajdonságú anyagok, hormonháztartást zavaró anyagok • Perzisztens szénhidrogének, Perzisztens és felhalmozódásra képes szerves toxikus anyagok • Cianidok • Fémek és vegyületeik • Arzén és vegyületei • Biocidek és növényvédő szerek • Szuszpenzióban lévő anyagok • Az eutrofizációt elősegítő anyagok (elsősorban nitrátok és foszfátok) • Az oxigénháztartást kedvezőtlenül befolyásoló anyagok, illetve jellemzőik, mint BOI, KOI stb.). Hazai felszíni vizekben rendszeresen vizsgált

  27. Kiemelten veszélyes anyagok („First priority list of substances”) • Alachlor, antracén, atrazin, benzol, brómozott difenil-éter, kadmium és vegyületei, klórozott alkánok (C10-C13), klórfenvinfosz, klórpirifosz, 1,2-diklóretán, diklór-metán, di(2-etilhexil)ftalát (DEHP), diuron, endoszulfánok, hexaklórbenzol, hexaklórbutadién, hexaklórciklohexán(Lindán), izoproturon, ólom és vegyületei, higany és vegyületei, naftalin, nikkel és vegyületei, nonilfenolok, oktilfenolok, pentaklórbenzol, pentaklórfenol, többgyűrűs aromás szénhidrogének (beleértve a benzpiréneket, benzperiléneket, fluoronténeket és piréneket), simazin, tributil-ón vegyületek, triklórbenzolok, triklórmetán (kloroform), trifluralin. Hazai felszíni vizekben vizsgált

  28. A kémiai állapot meghatározása: A környezeti kockázat meghatározásáról szóló direktívák (91/414/EEC, 98/8/EC) ill. a korábbi veszélyes anyagokra vonatkozó direktívákban (76/464 EEC és 86/250 EEC, 82/176 és 84/156 EEC – Higany szennyezés, 83/513 EEC – Kadmium szennyezés, 84/491 EEC – Hexaklorociklohexán) meghatározott emissziós határértékek és környezeti kritériumok és egyéb releváns uniós szabályozás szerint.

  29. HIDROMORFOLÓGIAI JELLEMZŐK (VÍZFOLYÁSOK) • Hidrológiai viszonyok • a vízfolyás mennyiségi és dinamikai jellemzői • történelmi lefolyási jellemzők • módosított lefolyási jellemzők • valós idejű lefolyási jellemzők • összefüggés a felszín alatti vizekkel • vízszint helyzete • hozzááramlás a felszíni vízből • Folyó folytonossága • nem biztosított, akadályok típusa • a vízi organizmusok áthaladásának biztosítása • Morfológiai viszonyok • a vízfolyás-mélységi és szélességi változók • keresztmetszete • vízhozam • a meder szerkezete és a mederüledék • keresztmetszete • szemcse mérete • parti zóna szerkezete • hossza/szélessége • fajok összetétele • folytonosság/talaj fedőréteg • áramlási sebesség • mederformák

  30. HIDROMORFOLÓGIAI JELLEMZŐK (TAVAK) • Hidrológiai viszonyok • mennyiségi és dinamikai jellemzők • történelmi lefolyási jellemzők • módosított lefolyási jellemzők • valós idejű lefolyási jellemzők • keveredés és vízkörforgás • összefüggés a felszín alatti vizekkel • vízszint helyzete • hozzááramlás a felszíni vízből • tartózkodási idő • térfogat • elfolyás/hozzáfolyás • Morfológiai viszonyok • a tómélységi változók • felülete • térfogata/mélysége • a meder szerkezete és a mederüledék • szemcse mérete • elemi összetétel • üledék kora / üledékképződési ráta • parti zóna szerkezete • hossza • fajok összetétele • növénytakaró

  31. ÖKOLÓGIAI ÁLLAPOT MEGHATÁROZÁSA • A fizikai és az általános kémiai jellemzők nem jeleznek emberi beavatkozást. A szennyező-anyagok koncentrációja megfelel a természetes háttérértékeknek, szintetikus anyagok nem mutathatók ki. • A biológiai és a hidrológiai, hidromorfológiai elemek közel azonosak a referencia állapottal. kiváló állapot: • A referencia állapothoz képest enyhe torzulások a biológiai elemek összetételében, esetleg plankton virágzás, nincs bakteriális terhelés. • A hidrológiai, morfológiai, fizikai állapot megfelel a fentieknek. • Kémiai komponenesek koncentrációja kisebb, mint a környezetminőségi határérték. jó állapot: A referencia állapothoz képest közepes eltérések. Bakteriális telepek és alacsonyabb diverzitás. közepes állapot: A zavartalan állapothoz képest jelentős átalakulások a biológiai közösségek összetételében. gyenge állapot: A zavartalan állapothoz képest komoly átalakulások, a biológiai közösségek jelentős csoportjai hiányoznak. rossz állapot:

  32. ÖKOLÓGIAI ÁLLAPOT MEGHATÁROZÁSA • A biológiai és a hidrológiai, hidromorfológiai elemek közel azonosak a referencia állapottal. • A fizikai és az általános kémiai jellemzők nem jeleznek emberi beavatkozást. A szennyező-anyagok koncentrációja megfelel a természetes háttérértékeknek, szintetikus anyagok nem mutathatók ki. kiváló állapot: • A referencia állapothoz képest enyhe torzulások a biológiai elemek összetételében, esetleg plankton virágzás, nincs bakteriális terhelés. • A hidrológiai, morfológiai, fizikai állapot megfelel a fentieknek. • Kémiai komponenesek koncentrációja kisebb, mint a környezetminőségi határérték. jó állapot: A referencia állapothoz képest közepes eltérések. Bakteriális telepek és alacsonyabb diverzitás. közepes állapot: A zavartalan állapothoz képest jelentős átalakulások a biológiai közösségek összetételében. gyenge állapot: A zavartalan állapothoz képest komoly átalakulások, a biológiai közösségek jelentős csoportjai hiányoznak. rossz állapot:

  33. REFERENCIA ÁLLAPOT MEGHATÁROZÁS FOLYAMATÁBRÁJA Terhelés kritériumok Ökológiai kritériumok Előzetes ökológiai állapot becslés Referencia területek azonosítása Validáció EQR értékek számítása, EQS értékek, osztályozás Megbízhatóság becslés Interkalibráció Kiváló Jó Mérsékelt Gyenge Rossz állapot

  34. REFERENCIA ÁLLAPOT MEGHATÁROZÁS ÖKOLÓGIAI MEGKÖZELÍTÉSEI • Szakértői becslés • Történeti adatok • Paleorekonstrukció (direkt, indirekt) • Modellezés • Mérés

  35. REFERENCIA ÉRTÉKEK MEGHATÁROZÁSA • Meglévő környezeti határértékek (kémiai) • EU: veszélyes anyagok, vízhasználati direktívák • Nemzeti vízminőségi szabványok • Mérés? • Biológiai elemekre kevés információ • Nem található minden típusra referencia terület • Modellezés,becslés • Főként a kémiai jellemzőkre jó • Mit jelent a “közel azonos”, • “az enyhe torzulás”, • “a közepes eltérés”, • “a jelentős átalakulás” és a • “komoly átalakulás”? • VKI nemzetközi munkacsoportok

  36. FIZIKAI ÉS ÁLTALÁNOS KÉMIAI ÁLLAPOT • Referencia paraméterek kiválasztása • Mire van mérés? • Kevesebb számú, integráló paraméterek • Határértékek megválasztása • MSZ 12749 • 78/695/EEC (halas direktíva), 75/440/EEC (felszíni vízbázisok), 76/160/EEC(fürdővizek) • ECE- UNECE ökológiai osztályozási rendszere • Duna Konvenció • EU és Duna menti országok szabványai • Állóvizek (OECD – tavak, Felföldy stb.) • Mozgástér, érzékenység • Osztályba sorolás alapja? (átlag, 90%, stb.) • Ne legyen a szükségesnél szigorúbb!

  37. Felszíni vizek minősítése: határértékek összehasonlítása

  38. Várható legszigorúbb érték Várható legkedvezőbb érték MSZ II.o. Ox.tel. (%) 80-100 MSZ I.o. >50 <120 75/440/EEC, 78/695/EEC-kötel., ECE II.o. max: MSz II.o. 70-80 100-120 BOI5 (mg/l) 3 78/695/EEC-Pisztrángos víz ECEI.o., 75/440/EEC 6 78/695/EEC–Pontyos-víz irányért. MSz,GII.o, 6 KOIcr (mg/l) 12 MSz I.o. 25 SK, CZ II.o., 91/271/EEC! 22 NH4-N (mg/l) 0.04 0.2 78/695/EEC- Pisztrángos víz Pontyos víz 1 0.6 78/695/EEC- Kötelező érték UK II.o. 0.5 Oxigén háztartás jellemzői: Old.O2, O2 telítettség, BOI5, KOIcr, KOIps, TOC, NH4-N, KN

  39. „Jó állapot” az MSZ 12749 határértékei szerint Oxigén háztartás paraméterei

  40. „Jó állapot” kevésbé szigorú határértékekkel Oxigén háztartás paraméterei

  41. Várható legszigorúbb érték Várható legkedvezőbb érték MSZ II.o. NO3-N (mg/l) 1 MSz, SK, Cz, G I.o. 11.3 5 75/440/EEC – kötelező 91/676 – Nitrát dir. 5 Összes N (mg/l) 0.75 1 ECE II.o. G I.o. 2.2/ 1.3/ 0.5 3 Duna-Fekete tenger védelme, (rövid-hosszútáv), G II.o. - Összes P (g/l) 40 (25) 10 ECE I.o. folyóvíz(állóvíz) OECD – oligotróf 200/ 130/ 100 Duna-Fekete tenger védelme, (rövid-hosszútáv) 200 (100) Chl-a (g/l) 2.5(4) 2.5/8 ECE I.o. folyó(állóvíz) OECD oligotróf 4(25) 8/25 ECE II.o. folyó(állóvíz) OECD mezotróf 25 Tápanyag ellátottság jellemzői: NH4-N, NO2-N, NO3-N, IN, ÖN, PO4-P, ÖP, Chl-a

  42. „Jó állapot” az MSZ 12749 határértékei szerint Tápanyagellátottság paraméterei

  43. „Jó állapot” kevésbé szigorú határértékekkel Tápanyagellátottság paraméterei

  44. A JÓ ÁLLAPOT KRITÉRIUMAINAK MEGFELT SZELVÉNYEK AZ ALAPTIPOLÓGIA SZERINTI FELOSZTÁSBAN

  45. 2004-re: „Vízgyűjtőkerületek jellemzése a vízhasználatokból eredő környezet-igénybevételek és hatások, valamint a vízhasználatok gazdasági mutatói alapján, beleértve a védett területek nyilvántartásba vételét” • A vízgyűjtő kerületek jellemzőinek elemzése, • A felszíni és felszín alatti víz státusát befolyásoló emberi tevékenység hatásának felmérése, és • A vízhasználatok gazdasági elemzése. (5. cikk, 6. cikk, II. melléklet, III. melléklet) „impact”+„pressure” → IMPRESS

  46. KÖRNYEZETI IGÉNYBEVÉTELEK

  47. Bizonytalanságok • Kevés információ (terhelések, állapotjellemzők) • Hiányzó határértékek és referencia jellemzők a kockázat megítéléséhez • Biológia, kémia és hidromorforfológia közötti kapcsolatok → 2004 évi állapotfelmérés (első „screening”) sok hibával terhelt! „A Tagállamoknak úgy kell végrehajtaniuk az első elemzéseket, hogy miközben a terhelésekre és hatásokra megfelelő becsléseket végeznek, óvatosnak lenniük és figyelembe kell venniük a VKI célkitűzései által megkövetelt környezeti feltételekben rejlő bizonytalanságokat és a becsült hatásokban rejlő bizonytalanságokat.”

  48. Módszerek a környezeti igénybevételek (jelentős terhelések) meghatározására • Közvetlen azonosítás észlelési (monitoring) adatok alapján • Számítás modellek segítségével • Szakértői becslés („hasonló” vizek) • ... És ezek kombinációi

More Related