1 / 18

A szabadidősport és a versenyképesség kapcsolata

A szabadidősport és a versenyképesség kapcsolata. Szabó Ágnes agnes.szabo2@uni-corvinus.hu. Tartalom. Cél és kutatási kérdés Bevezetés - definíciók Szabadidősport és versenyképesség kapcsolata Egyéni értékteremtés és versenyképesség kapcsolata

mauli
Download Presentation

A szabadidősport és a versenyképesség kapcsolata

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript

  1. A szabadidősport és a versenyképesség kapcsolata Szabó Ágnes agnes.szabo2@uni-corvinus.hu

  2. Tartalom Cél és kutatási kérdés Bevezetés - definíciók Szabadidősport és versenyképesség kapcsolata Egyéni értékteremtés és versenyképesség kapcsolata Vállalati értékteremtés és versenyképesség kapcsolata Makroszintű értékteremtés és versenyképesség kapcsolata Konklúzió

  3. Cél és kutatási kérdés Cél: bemutatni a szabadidősport esetében az ÉRTÉKTEREMTÉS formáit és a NEMZETGAZDASÁGI VERSENYKÉPESSÉG-gel való kapcsolatot Milyen módon teremt értéket a szabadidősport az egyénnek, a vállalatoknak és a társadalomnak és milyen módon tud hozzájárulni a nemzetgazdasági versenyképességhez?

  4. Bevezetés – szabadidősport definíció • Szabadidőben önként végzett, rendszeres és nem rendszeresfizikai testmozgás, az aktív rekreáció része, amelynek célja a teljesítőképesség és egészség megőrzése vagy helyreállítása, valamint a kikapcsolódás, szórakozás, a testi-lelki jóllét érzésének elérése mind a sportolás időtartama alatt, mind utána. • Sportolhatunk üzleti alapon működő szolgáltatóknál, állami/önkormányzati/közösségi létesítményekben, parkokban, civil szervezetekben (egyesületekben) vagy akár otthon is.

  5. Bevezetés – nemzetgazdasági versenyképesség definíciók • …polgárai számára magas és növekvőéletszínvonalat tesz lehetővé (OECD) • …vállalatai számára magasabb szintű értékteremtést, állampolgárainak pedig nagyobb jólétet biztosító környezetet hoz létre és tart fenn (IMD, 2005) • …fenntarthatóan magas növekedési rátát érjen el az egy főre jutó GDP értékében (WEFORUM, 2005) • …EU versenyképességi piramisa az életszínvonalat helyezi a piramis csúcsára, amelyet a foglalkoztatás és a termelékenység alakulása határoz meg (Chikán-Czakó, 2009)

  6. A szabadidősport és a versenyképesség lehetséges kapcsolódási pontjai IMD és WEFORUM indexei alapján

  7. Értékteremtés és versenyképesség egyéni, vállalati és társadalmi szinten

  8. Cég Hatása Vállalati mozgásprogramok hatása I. Union Pacific Railroad 80%-kal nagyobb termelékenység75%-kal jobb koncentráció-képesség MDS Nordon Nagyobb termelékenység és megelégedettség Johnson & Johnson Pozitív attitűd a munka iránt NASA 12,5%-kal jobb állóképesség, kitartás és döntéshozatali-képességek Canadian Life Assurance 7%-kal nagyobb termelékenység Signature Corporation 8%-kal nagyobb termelékenység és kevesebb hiányzás (a nem résztvevőknél csökkent termelékenység) Worksafe Australia Termelékenység, hangulat, reakcióidő, kognitív és motorikus képességek javulása Forrás: Nana et al. (2002), 33.o.

  9. Cég Hatása a hiányzásra Vállalati mozgásprogramok hatása II. Blackmores Australia 40%-kal kevesebb hiányzás Johnson & Johnson 26%-kal kevesebb hiányzás Mesa Corporation 50%-kal kevesebb hiányzás 5 év után DuPont Corporation 14%-kal kevesebb a táppénzes napok száma Signature Corporation Kevesebb hiányzás UK Household Survey 33-50%-kal kevesebb hiányzás Westpac Bank 29%-kal kevesebb hiányzás Forrás: Nana et al. (2002), 32.o.

  10. „Éltanulók” és „lemaradók”

  11. Konklúzió • A nemzetgazdasági versenyképességbeli különbségek magyarázatában egyértelműen meghatározó a humán tőke szerepe. • A szabadidősport a humán tőkére, az emberek testi-lelki egészségére, képességeire, és termelékenységére biztosan pozitív hatással bír. • Ács [2012] és saját számításaim szerint egyértelmű pozitív korreláció mutatható ki a nemzetek sportolási aktivitása és várható élettartamuk között, valamint az aktivitási ráta között. • A magasabb arányú szabadidőben való sportolás nemcsak következménye lehet a versenyképesebb gazdaságnak, hanem kiváltója is.

  12. A SZAKEMBEREK TISZTÁBAN VANNAK A SZABADIDŐSPORT ÉRTÉKTEREMTŐ TÉNYEZŐIVEL, A LAKOSSÁG VISZONT NINCS. FEL KELL HASZNÁLNI EZEN TÉNYEZŐKET A SZEMLÉLETFORMÁLÁSBAN, KERESLETÉLÉNKÍTÉSBEN. EZZEL EGY ÉRTÉKTEREMTÉSI-SPIRÁL ALAKULHAT KI.

  13. Gyakorlati példák és „tanács” • Olimpia évében „Sport mindenkié”-kampány a Médiauniótól • TAO-ból megvalósuló fejlesztésekből a szabadidősport is kap • A (hivatásos sport) egyesületek fogadják a szabadidősportolókat is – legyen átjárható rendszer

  14. Ács, P., Paár, D., Stocker, M., Hécz, R.M. (2011): Examine the costs of physical inactivity. Manuscript • Barro R.J. (1997): „Determinants of economic growth: a crosscountry empirical study”. Cambridge, MA, MIT Press • Blomm D., Canning D. (2000): „Health and wealth of nations”. http://www.riverpath.com/library/pdf/HEALTH%20AND%20WEALTH%20RPA%20FEB00.PDF • Bloom, M.,Grant, M.,Watt, D. (2005): “Strengthening Canada.The socio-economic benefits of sport participation in Canada”, The Conference Board of Canada • Dénes, F., Keserű, Cs. (2007): “The Hungarian sport-financing”: http://mmvsz.hu/download/sportfinanszirozas_hun.pdf • Edwards P, Tsouros A, (2006): „The Solid Facts: Promoting physical activity and active living in urban environments: The Role of Local Governments”. WHO European Office, Geneva. • “Eurobarometer survey shows that Europeans want sport which is cleaner and more citizen-focused”. Brussels, 2003: http://europa.eu.int/rapid/start/cgi • Goodchild, M., Harris, F., Nana, G., Russel, S. (2000): “The growing business of sport and leisure”. Business and Economic Research Ltd, Wellington • Gratto,n C., Taylor, P. (2000): “Economics of sport and recreation”. E and FN Spon, London • Lechner, M. (2009): “Long-run labour market and health effects of individual sports activities”. Journal of Health Economics, 28(4): 839-854. • Nagy, P. (1996): “Economics of sport and recreation”. BKE, Budapest • Nana, G., Sanderson, K., Goodchild, M. (2002): “Economic impact of sport”. Business and Economic Research Ltd., Wellington • Oakey, B., Rhys, M. (2008): “The Sport and Fitness Sector”; Routledge, New York • Paár, D. (2011): Sportexpenditures, as the indicators of standard of living and wealth in Europe. Conference presentation, Győr, 2011.05.18-20. • Palócz, É. (2006): Healthcare and competitiveness, Kopint-Datorg, Budapest • Pati Nagy, A. (2006): “The health and fitness of employees is a good investment” http://www.vg.hu/index.php?apps=cikk&cikk=152867 • Suhrcke M., Arce R. S., McKee M., Rocco L. (2008): „The economic costs of ill helath in the European Region”. WHO Europe • Suhrcke M., McKee M., Sauto Arce R., Tsolva S., Mortensen J. (2005): „The Contribution of Health to the Economy in the European Union”. Brussel: EC • Staines, N., Prince, I., Oliver, D. (2003): “The Economic Impact of Physical Activity in Ontario”: www.line.ca/lin/recource/html/econom.htm • Téglásy, Gy. (2006): “Nutrition + Sport = Health”. OSEI, MOB, Budapest • “White Paper on Sport”, 2007 • “WHO Health and development through physical activity and sport” 2003

  15. Budapesti Corvinus Egyetem Prezentáció címegy vagy két sor, balrazárva KÖSZÖNÖM A FIGYELMET! Szabó Ágnes agnes.szabo2@uni-corvinus.hu

More Related