Az evolúció: válasz a miértre, vagy válasz a hogyanra

Az evolúció: válasz a miértre, vagy válasz a hogyanra Birher Nándor VHF

Tartalom • Miért – Hogyan • Biogenezis • „Szellem a világban” • Összefoglalás

Miért/Hogyan • A természet tudományok egy összefüggés rendszeren belül történő eseményeket írják le – hogyan történnek az empirikus események • Rész (Hogyan működöm?) • A filozófia az empirikus valóság nem empirikus feltételeit kutatja – miért történnek az empirikus események • Egész (Ki vagyok?) • Mit remélhetek? • Mit tudhatok? • Mit tegyek? • Probléma: ha a két terület keveredik: azaz a filozófus természettudományos kijelentést akar tenni, ill. a természettudós az egészet akarja magyarázni.

Mi ez az egész? Belső összefüggések Egy példa

Biogenezis • Az Evolúció fogalma tág értelemben: • Biogenezis • Kozmikus evolúció (18 milliárd éve, ősrobbanás) „0” idő? • Kémiai evolúció (Biopolimerek: Proteinek és Nukleinsavak) 4,6 milliárd éve ill. 0,5 – 1 milliárd éve mikroorganizmusok • Evolúció (szűk értelemben) • Biológiai evolúció (szelekció, mutáció) Anaximandrosz, Leibniz, Goethe, Hegel, Lamarck, Darwin (felvilágosodás, romantika, idealizmus) • Filozófia és természettudomány keveredése • Kulturális evolúció (az ember mint kultúra teremtő)

A probléma • A felismert oksági viszonyok valósak • Nincs azonban válasz, milyen rendező elv mentén történt mindez, azaz mi volt a causa efficiens, a hatóok, továbbá mi volt a rendszer célja a causa finalis. • Miért ez a rend? • Hogyan lesz a kevesebből több?

„Theory of everything” TOE • A tudomány ideologikus illúziója • Még Gödel után is Hawking bestsellere • Grand Unified Theory (GUT contra GOD) • De: a tételek tétele megalkothatatlan • De: az abszolút tudomány elképzelhetetlen (falszifikáció szükségessége) • De: az elméleti ész alkalmatlan a téridőbeli tapasztalatokon kívüli használatra, azaz nem képes a reális végesből a reális végtelenre következtetni • Ellenben: miért van mégis az igény a végtelenre az emberi elmében?

Konkrétabban: • It from bit: hogyan lesz a világ az információból (J. A. Weeler) • Mi az első ok? (Arisztotelész) Ki az első ok? (Szt. Tamás) • Az igazi kérdés nem az ősrobbanásra (az értelmetlen „0” időre vonatkozik, hanem arra: „Miért van egyáltalán valami, miért nem inkább a semmi” (Leibniz)

Még konkrétabban: • Honnan az ősrobbanás minimálstruktúrája • Honnan az egyensúly? • Miért pontosan olyan a viszony az energia és a tömeg közt, hogy létrejött az univerzum (Kisebb: túl gyors terjedés, Nagyobb: összeroppanás) • Miért akkorák az elektromágneses magerők amekkorák (ha gyengébbek lennének, nem lennének nehezebb elemek, csak hidrogén lenne, fordítva: nem lenne hidrogén • Nap magreakciójának gravitációs ereje és energiája: ha nagyobb, a csillagok gyorsabban kiégnének, ha kisebb nem tartaná kellőképp össze az anyagot

A rendező elv szükségessége • A rendező elv egyszerre jelenik meg a térben és az időben, és egyszerre felül is múlja a teret és az időt • Az ember képes arra, hogy ezt a szükségszerűséget felismerje „capax infiniti”

Evolúció (szűk értelemben) • Megjelenik a szellem a világban • Ki ez a szellem: • Kreacionizmus (közvetlen teremtői aktus, anyag és szellem egymást kizárják res extensa contra res cogitans) • Fizikalizmus (a szellem anyagi termék, nincs minőségi különbség) • Mérsékelt evolúció (a szellem substantia incompleta az anyag és a Teremtő együttműködése)

Tévedések • Mindhárom elmélet redukál, a mindenséget és az embert nem tudja egységben látni • Kreacionizmus: Lamarck, Darwin cáfol • Fizikalizmus: a reflexió nem fizikai, anyagi valóság (önmagát kalapáló kalapács) „a materializmus számára nagy kihívás a belső tapasztalás, mert ennek oldalán van a közvetlen bizonyosság, nélkülöz azonban minden rendszeres tudományosságot, míg a természettudomány létideálja híján van a közvetlen evidenciának, heurisztikus módon azonban igazolhatja magát a jelenségek rendszerezésével” H. Jonas • Hogyan lehet tárgytudat éntudat nélkül? Az éntudat nem fizikai valóság • Honnan vannak a feltétlen emberi cselekedetek? (Igen /nem, Jó/rossz, szabadság, önmeghatározás…) • Mérsékelt evolúció: a lélek keletkezése nem igényel közvetlen isteni beavatkozást

Eredmények • A világ dinamikus egész, alkalmas a véges szellem létrehozására • A szellem minőségileg több mint az anyag • Az ember egység • A világból (természetből) meghatározott rend szerint (információ) fejlődik ki a reflexív szellem (emberi lélek)

Sajátosság: önfelülmúlás • Létező „levése” (Werden) aktív • A szellem az anyag irányított önfelülmúlása (Szt. Tamás) • A szellem transzempirikus: énünk nem tárgyi tapasztalataiból megismerhető: önmagunk-számára-való-jelenlét (öntudat) • A szellem a szabad cselekvés feltétele • Empirikus én (megnyilvánulás) • Transzcendentális én (feltétel)

Az evolúció: önfelülmúlástörténet • Az evolúció: az egyre tökéletesebb, a létben magasabb rendű egységek folyamatos differenciálódása, amelynek során a természet öntudatra ébred – létrejön az ember • A folyamatot a véges okozza, (természet), de a végtelen (első ok) teszi lehetővé • A folyamatban „ősdinamika” van: „omne ens est agens” – minden együtt-működik, nem elszigetelten

Az evolúció célja: egyre nagyobb egység • A komplexitás az egységhez vezet (minél szervezettebb, annál egyedibb) • A fejlődés motorja a dunami a potentia • A létező több mint ami ténylegesen • Az anyagból azért keletkezik a szellem, mert kezdetben nincs benne jelen aktuálisan, azonban benne van lehetőségileg • A szellem az anyag önmagára vonatkozása, a formális magánál valósága, nem két különálló elvről van szó • Az emberi lélek nem vándorló „kísértet”, hanem a végtelen egység felé mozgatott személyes anyagi valóság.

Szép Nézz meg egy kődarabot, egy kalapácsot, egy bokrot, egy paripát, egy embert: mindegyik keletkezett, pusztuló, határolt, egyéni, külön-lévő. De közös lényegük a létezés, nem keletkezett, nem pusztuló, nem határolt, nem egyéni, nem külön-lévő. A létezés mindenkiben azonos. A sokféle keletkező és pusztuló alakzat: ez az élet. Az örök egymásután, melynek minden alakzat csak egy-egy állomása: ez a létezés. Az ember az egyetlen, aki a változókban a névvel-rögzíthetőt keresi: értelme van. Az ember az egyetlen, aki önmagában az egyéni és feltételes dolgok alá, a közös és feltétlen létezésig ás: lelke van. (Weöres Sándor)

Irodalom • Szaszkiewicz, J., Filosofia dell’uomo, Roma 1989. • Nyíri T., Antropológiai vázlatok, Bp. 1972. • Anzenbacher, A., Bevezetés a filozófiába, Bp. 1994. • Weissmahr B., Szellem anyagból?, in Mérleg 2000/1 • Küng, H., A kozmosz eredete, in Mérleg 2004/4

Az evolúció: válasz a miértre, vagy válasz a hogyanra