1 / 25

Mi a makroökonómia?

Mi a makroökonómia?. Az egyes gazdasági szereplők helyett a gazdaság egészére koncentrál. John M. Keynes Főbb vizsgált területei: - gazdaság összteljesítménye (GDP) - foglalkoztatottság / munkanélküliség - infláció - külker-mérleg, fizetési mérleg, valutaárfolyamok. 1. Fejezet.

lyle
Download Presentation

Mi a makroökonómia?

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. Mi a makroökonómia? Az egyes gazdasági szereplők helyett a gazdaság egészérekoncentrál. John M. Keynes Főbb vizsgált területei: - gazdaság összteljesítménye (GDP) - foglalkoztatottság / munkanélküliség - infláció - külker-mérleg, fizetési mérleg, valutaárfolyamok 1. Fejezet

  2. Gazdaságpolitika - makroökonómia / 1 Állam makroökonómiai politikájának (gazdaságpolitika) fő céljai: Hosszú távú cél: a potenciális kibocsátás növekedésének elősegítése Rövid távú cél: a gazdasági ingadozások mérséklése NÖVEKEDÉSI POLITIKA STABILIZÁCIÓS POLITIKA GDP Ténylegeskibocs. Potenciáliskibocs. 1. Fejezet t

  3. Gazdaságpolitika - makroökonómia / 2 Hosszú távú cél: a potenciális kibocsátás növekedésének elősegítése NÖVEKEDÉSI POLITIKA Fő eszközei: - Közoktatás fejlesztése (HR) - S és I ösztönzése (Fiz. Tőkeáll.) - K+F ösztönzése (tech. fejlődés) - jogi és pol. stabilitás megteremtése 1. Fejezet

  4. Gazdaságpolitika - makroökonómia / 3 Rövid távú cél: a gazdasági ingadozások mérséklése STABILIZÁCIÓS POLITIKA Fő eszközei: Fiskális politika: döntések a G és a T nagyságáról - Expanzív fisk. pol.: +G és/vagy -T (gazdaságélénkítés) - Restriktív fisk. pol.: -G és/vagy +T (a gazdaság visszafogása) Monetáris politika: döntések a hazai pénzmennyiségről (M) és a kamatlábról (i vagy r) - Expanzív mon. pol.: +M és/vagy - i (gazdaságélénkítés) - Restriktív mon. pol.: -M és/vagy +i (a gazdaság visszafogása) 1. Fejezet

  5. MUNKAPIAC A makroökonómiai körforgás / 1 munka HÁZTARTÁSOK VÁLLALATOK - náluk van a munka (L) - munkát vásárolnak munkabér Állam, mint harmadik szereplő: - munkát vásárol és bért fizet érte (pl. állami alkalmazott egy minisztériumban) 1. Fejezet

  6. A makroökonómiai körforgás / 2 bank bank TŐKEPIAC Közvetlen tőkebefektetés: (saját váll.alapítása, vagy részvényvásárlás) tőke HÁZTARTÁSOK VÁLLALATOK - náluk van a tőke (magán-megtakarítások : S) - (ők a vállalatok tulajdonosai is). - tőkét vásárolnak - (tulajdonosaik a háztartások) kamat osztalék (Megjegyzés): a fenn vázolt alapeseteken túl a természetesen a vállalatok is lehetnek hitelezők, hiszen szabad pénztőkéjüket ők is bankban tartják, valamint a háztatások is ehetnek hitel-felvevők, hiszen léteznek lakossági kölcsönök is. Állam, mint harmadik szereplő: - hitelt vehet fel a háztartásoktól (ált. bankon keresztül) - hitelt vehet fel a vállalatoktól (ált. bankon keresztül) - hitelt nyújthat a háztartásoknak (pl. lakásépítési kölcsön) - hitelt nyújthat a vállalatoknak (pl. beruházási kölcsön kölcsön) 1. Fejezet

  7. ÁRUPIAC A makroökonómiai körforgás /3 áru VÁLLALATOK HÁZTARTÁSOK - ŐK TERMELNEK - náluk van a munka (L) pénz Állam, mint harmadik szereplő: - a vállalattól árut vásárol és fizet érte (pl. útépítési szolgáltatást vásárol egy építővállalattól) 1. Fejezet

  8. GDP / 1 GDP (Gross Domestic Product) Egy országban egy bizonyos időszak alatt megtermelt termékek és szolgáltatások összes értéke. 3 megközelítés: a GDP = a.) = a különböző ágazatok bruttó hozzáadott értékének összegével b.) = a gazdaságban keletkezett jövedelmek összegével c.) = a hazai termelésű javakra irányuló kiadások („megvalósult keresletek”) összegével 2. Fejezet

  9. GDP / 2 a.) GDP, mint hozzáadott értékek összege: Hozzáadott érték = Megtermelt javak értéke — Folyó termelőfelhasználás Folyó termelőfelhasználás: - nyersanyagok - segédanyagok - energiahordozók - alkatrészek, félkésztermékek Hogyan lesz bruttó hazai termékből nettó hazai termék? (GDP-ből NDP?) NDP = GDP - amortizáció (A termeléshez felhasznált tőkejavak értékcsökkenését azért kell levonnunk, mert a tőkejavak értékét régebben (a megtermelésükkör)már számításba vettük. 2. Fejezet

  10. GDP / 3 Munkavállalói jövedelem Munkavállalói jövedelem b.) GDP, mint a gazdaságban keletkezett jövedelmek összege: Ha a megtermelt jövedelem-értékből kivonjuk a folyó termelő- felhasználást, akkor a maradékból mit kell még kifizetnünk? 1.) A béreket a közterheikkel (pl. TB-járulék) együtt. 2.) A felvett hitelek kamatát, a bérelt eszközök bérleti díját 3.)Ha még ezután is marad, az már nyereség, amiből osztalékot fizetünk a tulajdonosoknak 4.)Ha nem szórtuk ki osztalékra az egész nyereséget, akkor maradékként eltehetjük a fel nem osztott profitot. „Elsődleges” jövedelmek: Tulajdonosi jövedelmek Bruttó működési eredmény (profitjellegű kategória) Fel nem osztott profit Bruttó nemzeti jövedelem (GNI = Gross National Income): A hazai gazdasági szereplők összes elsődleges jövedelme. GNI = GDP + külföldről kapott (els.) jövedelmek — külföldre utalt (els.) jövedelmek 2. Fejezet

  11. GDP / 4 c.) GDP, mint a végső felhasználásra kerülő javakra irányuló kiadások értéke: (kiadás: realizált / megvalósult kereslet) Kik támaszthatnak keresletet a megtermelt javakra?: Háztartások — Fogyasztási kereslet (C : Consumption) Vállalatok — Beruházási kereslet (I : Investments) (Az új lakásokat, épületeket is ide soroljuk, akárki is építtette). Kormányzat — Kormányzati kereslet (G : Governmental expenditures) Nettó export — Exportkereslet — Importkereslet ( X — M ) (Hiszen az export során a külföldiek a mi cuccaink iránt támasztanak keresletet, míg mi az import során nem a hazai árut vettük meg, hanem a külhoni termékeket.) E = C + I + G + X — M 2. Fejezet

  12. Levontuk, amit külföldre utaltunk és hozzáadtuk, amit külföldről kaptunk. Hazai termék Nemzeti jövedelem Bruttó GDP GNI Levontuk az amortizációt Nettó NDP NNI GDP / 5 2. Fejezet

  13. Fogyasztási határhajlandóság: Megmutatja, hogy a fogyasztók egységnyi többletjövedelemből mennyit fordítanak fogyasztásra. ΔC ΔDI c = c Fogyasztási és megtakarítási kereslet DI = adózott jövedelem Ha nincs adózás : DI = Y Ha fix összegű (jövedelemtől független) adó van : DI = Y — Tfix Ha jövedelem-függő (kulcsos) adó van : DI = (1—t)*Y C = CA + c * DI C, S Megtakarítási határhajlandóság: Megmutatja, hogy a fogyasztók egységnyi többletjövedelemből mennyit nem fordítanak fogyasztásra. vagyis mennyit takarítanak meg. ΔS ΔDI s = C S CA DI — CA s 3. Fejezet

  14. C C CA DI - c Tfix * c A fogyasztási függvény változásai C C C’ c CA DI Egyösszegű (fix) adót növelik (c.p.) Megtermelt reáljövedelem növekszik (c.p.) C C C’ C C C’ c ’ c c CA CA DI DI Bestseller lesz az „Élj a mának, ne törődj a holnappal” című könyv (c.p.) A fogyasztók hosszú távon várható reáljövedelmük csökkenésére számítanak 3. Fejezet

  15. Beruházási - és kormányzati kereslet I r Beruházási függvény • Csökkenő reálkamatláb, vagy • javuló profitvárakozások, vagy • technológiai fejlődés, vagy • új állami támogatások / adókedvezmények • hatására a beruházások nőnek. • A beruházási függvény jobbra • tolódik a következő esetekben: • javuló profitvárakozások • technológiai fejlődés • új állami támogatások / adókedvezmények I2 Ha a reálkamatláb csökken, a beruházások nőnek, mivel olcsóbbá vált a beruházások finanszírozása. (Ilyenkor változatlan beruházási függvény mentén mozdulunk lefelé.) I1 I Y A beruházási kereslet rövid távon nem függ a megtermelt jövedelemtől. G G A kormányzati kereslet rövid távon nem függ a megtermelt jövedelemtől. 3. Fejezet Y

  16. E E = C+I+G CA+I+G Y Jövedelem-kiadási modell: tervezett kiadások görbéje E E = Y E = C+I+G Túlkínálat Túlkereslet 45° Y Ye Egyensúlyi jövedelem Túlkereslet Túlkínálat 4. Fejezet

  17. Kiadási - és adómultiplikátor /1 KÍNÁLATI oldal KERESLETI oldal Y = C + I + G Ha egy jövedelem-független pótlólagos keresleti tényező ( I, vagy G) adódik a keresleti oldalhoz: + 100 ( I,vagy G) Akkor első körben a kínálat (jövedelem) is ugyanannyival nő. +100 De a jövedelem (kínálat) megnövekedésével a jövedelem-függő fogyasztás is megnő; nem a teljes növekményt költjük el, hanem csak a fogyasztási határhajlandóság-szorosát. (+Y*c) Megint nőtt tehát a keresleti oldal, a fogyasztással (C): +80 (ha c=0.8) A következő körben a kínálat (jövedelem) ismét „utánamegy” a kereslet növekedésének. +80 De az ismételt jövedelem-növekedés c - szeresével ismét tovább nő a keresleti oldalon is a fogyasztási kereslet. +64 A következő körben a kínálat (jövedelem) ismét „utánamegy” a kereslet növekedésének. +64 De az ismételt jövedelem-növekedés c - szeresével ismét tovább nő a keresleti oldalon is a fogyasztási kereslet. +51.2 És így tovább . . . Az egyensúlyi jövedelem az eredeti kereslet - növekedésnél sokkal nagyobb mértékben nőtt az ismételt kínálat (jövedelem)-növekedések   az ezáltal kiváltott (jövedelem-függő) fogyasztás-növekedések  és az ehhez újra felnövekedő kínálat (jövedelem-növekedések következtében. A kiadási multiplikátor által tehát a pótlólagos (I-, vagy G-) kereslet önmagát meghaladó mértékű jövedelem-növekedést eredményez. Az adó-multiplikátor pont e folyamat fordítottját indítja be: az adó emelése csökkenti a fogyasztási keresletet, az így beinduló „negatív spirál” az adó emelésénél nagyobb mértékben csökkenti az egyensúlyi jövedelmet. 4. Fejezet

  18. Kiadási - és adómultiplikátor /2 E E Kiadási multiplikátor Adómultiplikátor E = Y E = Y E E’ E’ E +ΔG -cΔT Y Y Y’e Ye Ye Y’e ΔY =ΔT*(-c)/(1-c) +ΔY=ΔG*1/(1-c) 4. Fejezet

  19. r - Ha G nő - Ha T csökken - Ha Iegz. Nő - Ha Cegz. nő Exp. Fisk. Pol. IS IS’ Y IS-görbe Az IS-görbe az árupiaci egyensúlyi pontok halmaza a reálkamatláb / jövedelem koordináta-rendszerben. Az IS-görbe negatív meredekségű, mert a reálkamatláb csökkenésével emelkedik a beruházási kereslet, s így a multiplikátor-hatáson keresztül nő az egyensúlyi jövedelem. Ennélfogva az IS görbe mentén alacsonyabb reálkamatlábhoz nagyobb egyensúlyi jövedelem tartozik. A reálkamatláb csökkenésével pedig azért emelkedik a beruházási kereslet, mert így a beruházások finanszírozása olcsóbbá válik. Ha a reálkamatláb változik, az IS görbe nem változik, csupán az eredeti IS görbe mentén történik elmozdulás. Az IS görbe jobbra tolódik, vagyis változatlan reálkamatlábhoz nagyobb egyensúlyi jövedelem tartozik az alábbi esetekben: - A kormányzati vásárlások emelkedése - Az adók csökkentése - A fogyasztási és a beruházási kereslet egzogén növekedése (például kedvező profitkilátások a beruházások esetében, vagy „élj a mának” mozgalom népszerűsítése a fogyasztás esetében). Expanzív fiskális politika 4. Fejezet

  20. M nőtt, vagy P csökkent Pénzpiaci kereslet és kínálat r r Reál - pénzkereslet Reál - pénzkínálat M/P reál-pénzkínálat M/P’’ M/P’ 2.) +ΔY 1.) -r M csökkent, vagy P nőtt L’ L M/P M/P ( reál-pénzmennyiség) ( reál-pénzmennyiség) A központi bank ún. „nyílt piaci műveletekkel”képes szabályozni a gazdaságban levő pénz (M) mennyiségét. Ha a központi bank államkötvényeket vásárol, így államkötvények kerülnek a bankba, cserébe pedig pénz áramlik a gazdaságba, tehát M bővül. Ha a bank államkötvényeket ad el, így a gazdaságba államkötvények áramlanak, cserébe pedig pénz áramlik ki a gazdaságból a bankba, a gazdaságban csökkent tehát a pénzmennyiség (M). A reál pénzmennyiség nagysága (reál-pénzkínálat) ennek megfelelően tehát független a kamatlábtól (tehát a reál-pénzkínálati függvény függőleges). Ha az árszínvonal nő, akkor változatlan nominális pénzmennyiséggel (M) kevesebb árut tudunk venni, így a reál-pénzkínálat (M/P) csökken. Ha az árszínvonal csökken, akkor változatlan nominális pénzkínálat (M) esetén a reál-pénzkínálat (M/P) nő, hiszen változatlan pénzből többet tudunk venni az olcsóbbá vált árukból. 1.) A reál-pénzkereslet a kamatláb csökkenő függvénye. Ha az emberek vagyonukat forgatható pénzben és lekötött, de kamatozó kötvényekben tarthatják, akkor a reálkamatláb csökkenésével csökken a kötvények hozama, így kötvénykereslet csökken, ezzel párhuzamosan pedig a pénzkereslet megnő. (Ilyenkor a (változatlan) reál-pénzkeresleti görbén lefelé mozdulunk). 2.) Ha nő a reáljövedelmünk, több dologra akarjuk költeni, így reál-pénzkeresletünk is nő. Mivel ilyenkor változatlan reálkamatláb mellett nőtt meg a reál-pénzkereslet, ezért az eredeti reál-pénzkeresleti görbe jobbra tolódik. A nominális pénzkeresletre természetesen ugyanúgy hatnak a reál-pénzkeresletet befolyásoló tényező (r és Y), valamint az árszínvonal (P) is: kétszeresére növekvő árakhoz a nominális pénzkereslet is kétszeresére nő, amennyiben a reál pénzkereslet változatlan marad. 5. Fejezet

  21. Az LM - görbe levezetése r r Pénzpiaci egyensúly LM-görbe M/P: reál-pénzkínálat LM 2.) 2.) +ΔY 1.) 1.) L’ L Y M/P A reáljövedelem emelkedésével a reál-pénzkereslet nő, tehát reál-pénzkeresleti görbe jobbra tolódik, ami változatlan pénzkínálat mellett magasabb reálkamatláb mellett hozza létre az egyensúlyt. A pénzpiaci egyensúlyi pontokat tartalmazó LM-görbén tehát magasabb reáljövedelemhez (vagyis magasabb reál-pénzkereslethez) magasabb egyensúlyi reálkamatláb tartozik (hiszen az LM-görbe mentén a reál-pénzkínálat változatlan). 5. Fejezet

  22. r - Ha M/P nő: pl. expanzív monetáris politika, vagy az árak esése a gazdaságban LM LM’ Y LM - görbe (összefoglalás) Az LM-görbe a pénzpiaci egyensúlyi pontok halmaza a reálkamatláb / jövedelem koordináta-rendszerben. Az LM-görbe pozitív meredekségű. Ha nő a reáljövedelem, az növeli a reál pénzkeresletet. A pénzpiaci túlkereslet automatikusan kötvénypiaci túlkínálattal jár együtt. A kötvények árfolyama tehát csökken, ami növeli a kamatlábat. Az emelkedő kamatláb (tehát növekvő kötvénykereslet, így csökkenő pénzkereslet) mellett áll végül helyre az egyensúly. Az LM görbe jobbra tolódik, ha nő a gazdaságban a reál pénzmennyiség. (M/P) 5. Fejezet

  23. IS - LM modell és az aggregált kereslet: árszínvonal-emelkedés (AD görbe levezetése) r LM’ LM 2.) 1.) Az árszínvonal nő. 2.) A reál pénzmennyiség (M/P) tehát csökken: - Az LM görbe balra tolódik, a reálkamatláb emelkedik. - (A reál pénzmennyiség csökken – túlkereslet a pénzpiacon – - túlkínálat a kötvénypiacon – esnek a kötvényárfolyamok – - emelkedik a reálkamatláb) 3.) A reálkamatlábak emelkedésével csökken a beruházási kereslet, így csökken a reáljövedelem is. B A IS Y 3.) P B’ 1.) A’ AD Y

  24. IS - LM modell és az aggregált kereslet: expanzív monetáris politika LM LM’ 1.) 1.) Plusz pénzmennyiség a gazdaságba: a reál pénzmennyiség (M/P) nő, tehát LM görbe jobbra tolódik. 2.) A pénzbőség túlkínálatot eredményez a pénzpiacon, ami túlkeresletet okoz a kötvénypiacon. Ez felviszi a kötvények árfolyamát, ami lenyomja a reálkamatlábat. 3.) A reálkamatláb csökkenésével nő a beruházási kereslet, ami a multiplikátor-hatáson keresztül önmagánál nagyobb mértékben emeli az egyensúlyi reáljövedelmet. Az AD-görbe is jobbra tolódik, hiszen változatlan árszínvonal mellett nőtt a reáljövedelem. A B 2.) IS 3.) 3.) B’ A’ AD AD’

  25. IS - LM modell és az aggregált kereslet: expanzív fiskális politika LM B Az expanzív fiskális politika (kormányzati vásárlások növelése és/vagy adócsökkentés) jobbra tolja az IS-görbét. A multiplikátor-hatáson keresztül nő a reáljövedelem. Nő a reálkamatláb és AD görbe jobbra tolódik. A IS’ IS B’ A’ AD AD’

More Related