2013. n ovember 19. p artnerségi rendezvény

1. Foglalkoztathatóság ösztönzése és a vállalati alkalmazkodóképesség fejlesztései a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 5. prioritásában 2013. november 19. partnerségi rendezvény

2. I. Európai Szociális Alapból tervezett foglalkoztatási és képzési intézkedések szabályozási keretei

3. Európa 2020 stratégia számszerű célkitűzéseinek teljesítése EU 2020 célkitűzések: • a 20–64 évesek legalább 75 %-ának munkahellyel kell rendelkeznie; • az EU GDP-jének 3 %-át a K+F-re kell fordítani; • energia/klíma: ÜHG gázok kibocsátásának 20%-os csökkentése; Energiahatékonyság 20%-os növelése; Megújuló energia részarányának 20%-os növelése. • Az iskolából kimaradók arányát 10 % alá kell csökkenteni, • az ifjabb generáció 40 %-a rendelkezzen felsőoktatási oklevéllel; • 20 millióval csökkenteni kell a szegénység kockázatának kitett lakosok számát. Hazai célkitűzések a Nemzeti Reform Programban (NRP): • Foglalkoztatási ráta 75% (20-64 korosztály) • K+F ráfordítások a GDP 1,8%-ra nőnek • Szegénységben élők száma 450 000 fővel csökken • Korai iskolaelhagyók aránya 10%-ra csökken • 30-34 éves korosztályban a felsőfokú végzettségűek aránya 30,3 • Megújuló energiaforrások aránya 16,4%-ra nő • Energiahatékonyság 10%-kal nő • ÜHG kibocsátás 2005-höz képest legfeljebb 10%-kal nő

4. GINOP 5. - tematikus célkitűzések Uniós források felhasználási területe: EU 2020 célokból levezethető, uniós jogszabály-tervezetben rögzített 11 tematikus célkitűzések közül: • A foglalkoztatás előmozdítása és a munkaerő mobilitásának támogatása (8.) • A társadalmi befogadás előmozdítása és a szegénység elleni küzdelem (9.) • Beruházások az oktatás, a készségfejlesztés és az egész életen át tartó tanulás terén (10.)

5. GINOP 5. beruházási prioritások • Munkaerő-piaci hozzáférés a munkakeresők és az inaktív személyek számára • A nem dolgozó és nem tanuló fiatalok fenntartható munkaerő-piaci integrációja • Az egész életen át tartó tanulás lehetőségeihez való hozzáférés ösztönzése, a munkavállalók készségeinek és kompetenciáinak naprakésszé tétele, továbbá az oktatási és képzési rendszereknek a munkaerő-piaci igényekhez való jobb igazítása • A munkavállalók, vállalkozások és vállalkozók alkalmazkodása a megváltozott körülményekhez • A szociális gazdaság és társadalmi vállalkozások ösztönzése

6. Foglalkoztatáspolitikai intézkedések helye az Operatív programokban • GINOP 5. prioritás (ESZA) – foglalkoztatási és képzési intézkedések • GINOP 6. prioritás (ERFA) – szociális gazdasághoz kapcsolódó pénzügyi eszközök • VEKOP 7. prioritás – foglalkoztatási és képzési intézkedések a KMR területén – szűkülő források • TOP – foglalkoztatási -képzési együttműködések támogatása, helyi és megyei szintű egyedi beruházásokhoz kapcsolódó foglakoztatási és képzési támogatások támogatása

7. A 2014-2020 közötti időszak foglalkoztatáspolitikai célú fejlesztéseinek megalapozása Munkaerő-piaci helyzetkép

8. A munkakínálatot szűkítő demográfiai folyamatok • Népesség természetes fogyása + erősödő elvándorlás • Korösszetétel megváltozása (öregedés, aktív korúakra jutó eltartási teher növekedése) • Csökken a munkavállalási korú népesség, a gazdaságilag aktív népesség öregszik

9. Foglalkoztatási folyamatok

10. Munkanélküliség

11. Foglalkoztatási folyamatok 1

12. Foglalkoztatási folyamatok 2 • Aktivitás-növelés (nyugdíjkorhatár emelése, ellátások felülvizsgálata) • Munkapiaci rugalmasság (egyszerűsített foglalkoztatás, részmunkaidő, határozott idejű szerződések, új munka törvénykönyve) • Aktív eszközök szerepe (benne: közfoglalkoztatás) • Célzott rétegprogramok és járulék-kedvezmény

13. Főbb munkaerő-piaci kihívások • Alacsony aktivitás és foglalkoztatás (különösen fiatalok, idősek, alacsonyan képzettek, kisgyermekes nők), foglalkoztathatóság • Alacsony munkaerő-kereslet • Munkabéreket terhelő relatív magas adóék • Egyszerre munkaerőhiány és túlkínálat • Fiatalok munkanélkülisége, NEET ráta • Rugalmas foglalkoztatási formák alacsony elterjedtsége • Munka és magánélet összehangolásának nehézségei • Egész életen át tartó tanulásban való részvétel alacsony • Be nem jelentett munkavégzés számottevő

14. A 2014-2020 közötti időszak foglalkoztatáspolitikai és képzési tervezett intézkedései

15. Munkaerő-piaci belépés segítése

16. Aktív munkaerő-piaci politikák Cél: foglalkoztathatóság javítása (munkanélküliek és inaktívak), munkaerő kínálat fejlesztése, keresleti oldal kiszolgálása  foglalkoztatás növelés, munkanélküliség csökkentés • Munkaerő-piaci szolgáltatások (tanácsadás, mentorálás) • Támogatások – foglalkoztatási támogatás (bér- és bérköltség támogatás, járulékkedvezmény, önfoglalkoztatóvá válás támogatása, közfoglalkoztatás), képzés, mobilitási támogatás • Előzmények

17. Aktív eszközök - Helyzetkép • Ráfordítás: GDP 0,3-0,6%-a, növekvő trend (EU: 0,8%) • Összes aktív eszköz: 222,7 Mrd Ft 2012-ben (2009: 135 Mrd Ft) Közfoglalkoztatás nélkül: 90,9 Mrd Ft (2009:76,7 Mrd Ft) • Érintett létszám (2012): >550 ezer fő (2010: 405 ezer fő) Közfoglalkoztatás nélkül: 240 ezer fő (2010: 200 ezer fő)

18. Aktív eszközök – uniós előzmények START programok uniós elszámolása >210 000 fő HEFOP „A munkanélküliség megelőzése és kezelése” 2004-2008: 25 000 fő fiatal, tartós/regisztrált álláskereső,inaktív • Munkaügyi központok - személyre szabott, komplex segítség (szolgáltatás, képzés, támogatás) TÁMOP „Decentralizált programok a hátrányos helyzetűek foglalkoztathatóságának javításáért” • 58 000 + 113 000 fő alacsony képzettségű, fiatal/pályakezdő, 50 év feletti, GYES/GYED-ről visszatérő, válság miatt állását vesztő, választott célcsoport

19. Aktív eszközök – javaslatok 2014-2020 • Célzott szociális hozzájárulási adókedvezmények továbbvitele • Nagy volumenű komplex munkaerő-piaci programok folytatása indokolta korábbi projektek tapasztalatainak figyelembe vételével: • Előfinanszírozás, központi koordináció megtartása • Folyamatos szakmai és pénzügyi monitoring • Megfelelő célzottság • Személyre szabott jelleg – ügyfél-kategorizálás • Rugalmas szabályozó rendszer és megvalósítás • Megfelelő megvalósítói kapacitások • Egyszerűsített elszámolási formák • Szolgáltatás-vásárlás szabályozása

20. Ifjúsági garancia „valamennyi 25 év alatti fiatal a munkahelye elvesztését vagy a formális tanulás befejezését követő négy hónapos időszakon belül színvonalas állásajánlatot kapjon, illetve további oktatásban, tanulószerződéses gyakorlati képzésben vagy gyakornoki képzésben részesüljön” (tanácsi ajánlás, 2013. április 22.) Európai Tanács, ország-specifikus ajánlások (2013.jún.)

21. Helyzetkép – 15-24 éves fiatalok • Ifjúsági munkanélküliség: 28,1%; 84,6 ezer fő (2012) • Regisztrált álláskeresők: 86,2 ezer fő 25 év alatti fiatal • 2013. I. félévben 90,4 ezer fő • aktív eszközben: 13,2 ezer fő • közfoglalkoztatásban: 20,7 ezer fő • Ifjúsági garancia célcsoportja: NEET fiatalok • NEET (15-24) ráta: 14,7%  170,7 ezer fő (2012) • Heterogén célcsoport

22. Ifjúsági garancia program-előzmények • Munkahelyvédelmi Akcióterv • Aktív munkaerő-piaci eszközök – kiemelt célcsoport • „Első Munkahely Garancia Program” • Gyakornoki program • Vállalkozóvá válás segítése • Civil foglalkoztatási programok • Innovatív foglalkoztatási programok • Pályaorientáció fejlesztése

23. Ifjúsági garancia – hazai bevezetés 2014-2020 Támogatások köre: • Álláslehetőség • Gyakornoki program (ösztöndíjas foglalkoztatás) • Munkatapasztalat-szerzés támogatása • Bértámogatás • Mobilitási támogatás • Vállalkozóvá válás támogatása • Szakképzési lehetőség • Tranzitfoglalkoztatás • Nonprofit szervezetek fiatalokat célzó munkaerő-piaci programjai • „Második esély iskola”, HÍD program • Kompetencia-fejlesztés bizonyos formái • Felzárkóztató képzés +Munkaerő-piaci szolgáltatások

24. Ifjúsági garancia – hazai bevezetés • Egy belépési pont: Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat • Komplex munkaerő-piaci programokhoz hasonlóan előfinanszírozás, központi koordináció • Hátrányos helyzetűek, alacsony iskolai végzettségűek fókuszban • Fokozatos bevezetés • Heterogén célcsoport – differenciálás – támogatás tartalma, intenzitása, tartama eltérő lehet alcsoportonként • Egyéni fejlesztési terv, együttműködési kötelezettség • Nemzeti Foglakoztatási Szolgálat regiszterében nem szereplők elérése

25. Szociális gazdaság és a non-profit foglakoztatási programok támogatása Specifikus cél: Hátrányos helyzetűek foglalkoztathatóságának javítása és a szociális gazdaság fejlesztése A szociális gazdaság hosszabb távon átvezessen a nyílt munkaerő-piaci foglalkoztatásba, és fenntartható munkalehetőségeket teremtsen, valamint hogy a hátrányos helyzetű csoportok elhelyezkedését segítő helyi és innovatív kezdeményezések valósuljanak meg. Elvárt eredmények: A fejlesztések eredményeként nő a fenntartható munkalehetőségek száma a szociális gazdaságban, és javul a hátrányos helyzetű munkanélküliek és inaktívak foglalkoztathatósága.

26. Szociális gazdaság és non-profit foglalkoztatási programok támogatása

27. A szakképzés fejlesztése, a duális képzés elterjesztésének támogatása Előzmény: • A szakképzés rendszerszintű problémái • Megkezdett hazai és uniós fejlesztések • A szakképzés radikális átalakítása és újraszabályozása 2011-től A tervezés alapelvei: • Támogassa a szakképzés átalakításának céljait: duális képzés elterjesztése, hatékonyság, minőség, munkaerőpiac igényeinek figyelembevétele • Kapcsolódjon a korábbi és a párhuzamos hazai fejlesztésekhez • Országosan összehangolt fejlesztéseket valósítson meg

28. Fejlesztési irányok, javaslatok (1.) • Duális képzés elterjesztésének támogatása, a szakképzés és a gazdaság összekapcsolása • szakiskolák intézményfejlesztési támogatása • gyakornoki és ösztöndíjprogramok • duális képzési kapacitások fejlesztése a gazdaságfejlesztési programokhoz kapcsolódóan • munkaerő-piaci előrejelző modell • a duális képzés gyengeségeinek kezelése, a duális képzés minőségbiztosítása

29. Fejlesztési irányok, javaslatok (2.) 2.A szakképzés minőségének javítása, tartalmi, módszertani fejlesztések: • szakképzésben részt vevő szakemberek továbbképzése, szakmai együttműködések • tananyagok, taneszközök, módszertani újítások fejlesztése 3. A szakképzés hatékonyságának növelése: • a lemorzsolódás csökkentését célzó programok • mobilitási programok • infrastrukturális fejlesztések • pályaorientáció rendszerszerű további fejlesztése

30. Az élethosszig tartó tanulás ösztönzése felnőttképzési programok támogatásával és a felnőttképzés intézményrendszerének fejlesztésével • Élethosszig tartó tanulás, felnőttképzés, jelentősége: a tanulás fogalmának változása, a felnőttképzés és az egész életen át tartó tanulás fogalma • Magyar részvételi mutatók, jellemzők: LLL indikátor: 2.8% (25-64 évesek), iskolázottsági mutatók, munkahelyi képzések, képzéselérési arány, képzési területek • Európai Bizottság ajánlásai: képzési programok megerősítése az élethosszig tartó tanulásban való nagyobb arányú részvételért; közmunkaprogramok aktiválási elemeinek erősítése

31. Jogszabályi környezet 2013. évi LXXVII. Törvény a felnőttképzésről Célok: • minőségi képzések • a támogatott képzések szabályozása – kamara szerepe • átláthatóbb és ellenőrizhetőbb szabályozás Jellemzők: • hatály – személyi és tárgyi • engedélyezés – hatóság, szakértői bizottság; biztosíték • minőségbiztosítás – keretrendszer, 2 évente kötelező • nyilvántartás

32. Fejlesztési irányok, javaslatok • Részvételi arányok növelése, elsősorban a munkaerő-piaci szempontból nem megfelelő képesítéssel rendelkezőké, ugyanakkor függetlenül aktuális munkaerő-piaci helyzetüktől. • Rétegprogramok: alacsonyan képzettek, elavult szakképesítéssel rendelkezők, kisgyermeknevelést követően visszatérők, idősek • Részvétel ösztönzése: a képzési támogatás felhasználásának szabadsága, információ-terjesztés

33. Fejlesztési irányok, javaslatok (2.) • Oktatók szakmai továbbképzése • Életpálya-tanácsadás:hozzáférés a felnőtt lakosság egésze számára • Képzési életút követése: az egyén képzési-tanulási útjának végigkísérése. Forrásfelhasználás követése, munkaadó számára információ.

34. Munkaerő-piaci alkalmazkodóképesség fejlesztése A jogszerű foglalkoztatás ösztönzése • A be nem jelentett munkavállalás elleni küzdelem • A munkaegészségügy és a munkabiztonság fejlesztése • A szociális partnerek programjainak támogatása A munkahelyi rugalmasság ösztönzése, a munka és a magánélet összehangolásának elősegítése

35. A be nem jelentett munkavállalás elleni küzdelem Aránya becslések szerint 15-20% közötti Kedvezőtlen hatásai többirányúak: • Munkavállalók: TB és nyugdíjjogosultság kiesése • Jogkövető munkáltatók számára: versenyhátrány • Állam: bevételkiesés Munkavédelem és munkaügyi ellenőrzés: Kormányhivatalok szakigazgatási szervei • Előzmény: TÁMOP 2.4.8 kiemelt projekt • Célja: • A hatósági ellenőrzés fejlesztése, minőségének javítása, • munkavállalók és munkáltatók tájékozottságának növelése, • munkaügyi felügyelők képzése

36. A be nem jelentett munkavállalás elleni küzdelem – intézkedés-javaslatok • A be nem jelentett munkavállalás mérése • Ágazati párbeszéd és stratégiák fejlesztése • Munkavállalók és munkáltatók tájékozottságának növelése • Jogszabályi környezet átvilágítása, hatékonyabb büntetési tételek • Szorosabb ellenőrzés

37. A munkahelyi egészség és biztonság fejlesztése • A gazdálkodó szervezetek munkavédelmi,munkaegészségügyi színvonala ágazattól, mérettől és földrajzi területtől eltér: • Kedvezőbb: jobb helyzetben lévő, versenyképes ágazatok, nagyvállalatok Budapest és környéke, Nyugat- és Közép-Dunántúl • A gazdasági válság kedvezőtlen hatása. • A cél, hogy a költségtakarékossági intézkedések ellenére a munkavédelem és munkaegészségügy ne szoruljon háttérbe. • Előzmény: TÁMOP 2.4.8. munkahelyi egészség és biztonság fejlesztése

38. A munkahelyi egészség és –biztonság fejlesztése beavatkozási javaslatok • A munkaképességi index bevezetése Magyarországon • Munkavállalók és munkáltatók célzott tájékoztatása a munkavédelemmel, munkaegészségüggyel kapcsolatosan • Munkavédelem és munkaegészségügy fejlesztése a mikro és kisvállalkozásoknál, a kezdő vállalkozások esetében elsősorban a leginkább veszélyeztetett gazdasági ágazatokban • Munkavédelmi kutatások és erre alapozott fejlesztések • Szorosabb ellenőrzés

39. A szociális partnerek programjainak támogatása • 2007-2013 között a TÁMOP 2.5 intézkedés forrásaiból összesen 8,8 Mrd Ft támogatás a szociális partnerek részére. • Kapacitásfejlesztés és az együttműködés erősítése • Jogsegélyszolgálat kiépítése és működtetése • Fejlesztési javaslatok • A szociális partnerek kapacitásainak fejlesztése, képviseleti erejének növelése • A szociális partnerek szolgáltatói tevékenységének megerősítése • Tematikus projektek megvalósításának támogatása a szociális partnerek által képviselt ágazathoz, munkavállalói/munkáltatói csoportokhoz kapcsolódóan • Társadalmi-gazdasági partnerségek, paktumok erősítése helyi szinten

40. Rugalmas foglalkoztatás - helyzetkép Tág jogszabályi keretek (új munka törvénykönyve) ellenére alacsony a rugalmas foglalkoztatás aránya • részmunkaidős foglalkoztatás: 6,6% (EU átlag 19,9%) • nők: HU 9,3% EU átlag: 32,1% (de folyamatosan nő) • Munka és magánélet összehangolásából eredő problémák: • elsősorban kisgyermeket nevelő (nők) esetében • 6 évesnél fiatalabb gyermeket nevelő nők foglalkoztatási rátája 34% (EU átlag:58,9%) • A 6 éven aluli gyermeket nevelő (20-49 éves) nők és a kisgyermeket nem nevelő nők foglalkoztatási rátája közötti különbség 33,4%, (EU átlag:12,1%)

41. A rugalmas foglalkoztatás ösztönzése - javaslatok Munkavállalók , munkáltatók számára egyaránt előnyökkel jár Rugalmas foglalkoztatás elterjesztésének ösztönzése: • átvilágítás, • tanácsadás, • többletköltségek megtérítése • Pilot programok a közszférában • Minőségi munkahelyek érdekében: társadalmi felelősségvállalás erősítése munkahelyi és magánéletbeli kötelezettségek összehangolhatósága • hatékonyabb munkaszervezésből eredő költségmegtakarítás, • termelési igényekhez való rugalmasabb alkalmazkodás, • lojálisabb munkavállalók

42. A munka és a magánélet összehangolásának fejlesztése - javaslatok Napközbeni gyermekellátási szolgáltatások további fejlesztése 3 éven aluli gyermekek részére • Elsősorban munkahelyeken • Közszféra példamutatása • Támogatás: a szolgáltatás infrastrukturális és tárgyi feltételeinek biztosítása, gyermekgondozók képzése és foglalkoztatása – hozzájárul a foglalkoztatás növeléséhez is Egyéb intézkedések: rugalmasabb szolgáltatások érdekében, pilot programok, tájékoztató kampányok

43. GINOP 5-höz kapcsolódó, a foglalkoztatás ösztönzését elősegítő egyéb intézkedések (GINOP 1.) Cél: vállalkozások foglalkoztatásának ösztönzése , munkahelyek megtartása és új munkahelyek létrehozása. Intézkedések: • Vállalkozások foglalkoztatás-orientált fejlesztései: • Komplex munkahelyteremtő fejlesztések • Munkavállalók készségeinek fejlesztése, képzése • Gyakornoki helyek infrastrukturális kialakítását célzó fejlesztések (GINOP 5. ESZA forrásait egészíti ki) • Rugalmas, családbarát foglalkoztatási formák alkalmazását elősegítő fejlesztések • Esélyegyenlőségi célcsoportok foglalkoztatását elősegítő fejlesztések • Társadalmi vállalkozások beruházásainak támogatása (GINOP 5. ESZA forrásait egészíti ki)

44. GINOP 5-höz kapcsolódó, a foglalkoztatás ösztönzését elősegítő egyéb intézkedések - Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program (VEKOP) Cél:gazdasági teljesítmény és foglalkoztatás növelése, foglalkoztathatóság javítása a KMR-ben. Intézkedések: • Vállalkozások foglalkoztatásának ösztönzése, munkahelyek megőrzésének és új munkahelyek teremtésének támogatása (komplex munkahelyteremtő fejlesztések, munkavállalók készségeinek fejlesztése, képzése, gyakornoki helyek infrastrukturális kialakítását célzó fejlesztések, rugalmas, családbarát foglalkoztatási formák alkalmazását elősegítő fejlesztések, esélyegyenlőségi célcsoportok foglalkoztatását elősegítő fejlesztések, társadalmi vállalkozások támogatása) • Munkaerő-piaci belépés segítése (vállalkozóvá válás támogatása, hátrányos helyzetű álláskeresők foglalkoztathatóságának javítása, nem állami szervezetek foglalkoztatási programjai) • Fiatalok munkaerő-piaci integrációjához, Ifjúsági garanciához kapcsolódó támogatások • Egész életen át tartó tanulás ösztönzése, kompetencia-fejlesztés, képzés, szakképzés-felnőttképzés fejlesztése • Vállalatok alkalmazkodóképességének javítása (munkahelyi rugalmasság, jogszerű foglalkoztatás ösztönzése)

45. GINOP 5-höz kapcsolódó, a foglalkoztatás ösztönzését elősegítő egyéb intézkedések - Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Cél: térségi gazdaságfejlesztés, gazdasági növekedés és foglakoztatás bővítés, befektetők és lakosság számára vonzó térségi környezet fejlesztése, foglalkoztathatóság javítása, a helyben foglalkoztatottak számának növelése. Intézkedések: • Helyi adottságokra és specifikumokra építő, helyi jellegű gazdaság-fejlesztési beruházásokhoz kapcsolódó egyedi foglalkoztatási célú fejlesztések és humánerőforrás fejlesztés támogatása • Helyi gazdasági szereplők együttműködéseinek támogatása

46. Köszönöm figyelmüket! További információ: www.kormany.hu http://www.kormany.hu/download/8/4c/01000/Fogl_Strat_14-20.pdf 2014-20 közötti időszak foglalkoztatáspolitikai célú fejlesztéseinek megalapozása c. tervezet