Közadatok hozzáférésének és újrafelhasználásának jogi kérdései Dr. Kovács A. Tamás

1. Közadatok hozzáférésének és újrafelhasználásának jogi kérdései Dr. Kovács A. Tamás 2. HUNAGI Konferencia 2011. március 3.

2. PSI re-use és a közérdekű adatok nyilvánossága • PSI re-use sajátosságai • A közszféra és a privátszektor együttműködése • A privátszektor szolgáltatása profitorientált, a közszféra pedig az alapfeladatai (azaz nem szolgáltatási célból) ellátása érdekében állítja elő az adatokat • A privátszektor szolgáltatása a közszféra adataira épül, azoktól függ • Teljesen különleges szabályozási tárgy!! Az alaphelyzet teljesen eltér • a piaci szolgáltatásoktól • a közfeladat-ellátás logikájától, és • a közérdekű adatok nyilvánosságának szempontrendszerétől is.

3. A közadatok felhasználhatósága – jelenlegi helyzet • Re-use: nem jelenik meg önálló szabályozási tárgyként • Hozzáférhetőség: közérdekű adatok nyilvánosságának keretében kezelve • alkotmányjogi korlátok az implementációban • A gyakorlatban: • átláthatóság hiánya • alacsony hatékonyság (hozzáférési nehézségek: pl. rendszeres adatszolgáltatás igénylésének problémái) • visszaélésszerű példák

4. A problémák gyökere – szabályozási hiányosságok • Előzmény: • PSI irányelv 2003/98/EK irányelv a közszféra információinak további felhasználásáról Implementációs határidő: 2005. július 1. • Hazai implementáció • Előtanulmány, majd átültető törvény • Megközelítés: közérdekű adatok nyilvánosságának oldaláról • A magyar jogalkotó szerint az irányelvnek Magyarország javarészt eleve megfelelt! • Részben új jogszabályok elfogadásával, részben a meglévő módosításával • DE! már 2007-ben felmerültek hiányosságok az átültetés kapcsán • Kritikák, infringement veszélye

5. A konkrét problémák • a magyar jog nem ismeri a további felhasználás fogalmát- nincs különbség a közérdekű adatok nyilvánossága körébe eső tartalmak és az újrahasznosítás körébe eső tartalmak között- nincs meg a további felhasználás fogalma- konkrét hiba pl: Avtv. 22. § nem alkalmazható a közhitelű nyilvántartásból való adatszolgáltatásra, ill. hazai jogban az adatszolgáltatások nagy része ágazati szabályok hatálya alatt kerülnek kezelésre (cégiratok, inyt. nyilvánossága) • az ágazati szabályozások és közhiteles nyilvántartások felülvizsgálata nem történt meg- állami adatbázisokhoz nem az Avtv. szerint lehet hozzáférni, hanem ágazati jogszabályok szerint- közhiteles nyilvántartások • alapvető követelmények nem jelennek meg a magyar jogban- követelmények csak az Avtv. szerinti hozzáférés körében jelennek meg, máshol nem

6. A konkrét problémák • a hozzáférés mechanizmusa gazdaságilag nem hatékony- gazdasági hasznosítás lehetőségeit korlátozza az irányelv: díjazási szabályok, ennél szűkebb: Avtv. csak a másolatkészítésért kérhető díj, a hozzáférés ingyenes- ez nem biztosítja a vonatkozó adatok előállításának költségeinek megtérítését sem, és nem is ösztönzi a közig. szerveket a továbbhasznosítás elősegítésére, így azok csak a feltétlenül szükséges minimumot teljesítik • a hatály bizonytalansága- eltérő fogalomrendszer: alanyi és tárgyi hatály • a díjazási elvek ellentmondásai- közadatokhoz való hozzáférés elvben ingyenes, a gyakorlatban azonban díj ellenében, a díjrendeletek alapján- ellentmondás az Avtv. (kérelemre kell a költségeket előzetesen közölni) és Eitv. (általános közzétételi listán szerepel a díjak közzététele) között is

7. A konkrét problémák • gyakorlati intézkedések hiányosságai- nem hatékony, nincs elegendő anyagi forrás erre a célra • vitarendezés, ellenőrzés- konfliktusrendezési mechanizmusok hiánya • PPP megoldások hiánya- közig. szervek és gazdasági szervezetek között nincs ilyen együttműködés a közadatokhoz való hozzáférés fejlesztése terén- ok: közig. szervek nem kellő motiváltsága

8. Az irányelv hatékonyabb átültetése? A jelenlegi problémák feloldása lehet Az irányelv: meglévő hozzáférési szabályokra épül Követelmények • további felhasználás iránti kérelmek (indoklási kötelezettség és jogorvoslati jogról való tájékoztatás, határidők) • rendelkezésre álló formátumok • költségalapú díjazás • átláthatóság • felhasználási engedélyek • gyakorlati intézkedések • megkülönböztetés tilalma • kizárólagosságot biztosító megállapodások tilalma • elektronikus eszközök igénybevétele

9. Az átültetés módszere a tagállamok különböző módon ültették át: • egyedi intézkedéseket fogadtak el (pl. Nagy-Britannia, Észtország) • közszféra információinak további felhasználására vonatkozó új egyedi intézkedések ésaz irányelvet megelőző jogszabályok kombinációját alkalmazták (pl. Dánia), illetve a dokumentumok hozzáférésére vonatkozó jogi kereteket kiegészítették a közszféra információinak további felhasználásával kapcsolatos rendelkezésekkel (pl.: Franciaország) • olyan intézkedésekről értesítette a Bizottságot, amelyek nem tartalmaznak egyedi rendelkezéseket a közszféra információinak további felhasználására vonatkozóan (pl. Magyarország, Lengyelország) Magyarország a következő jogszabályok útján ültette át az irányelvet: • Adatvédelmi törvény módosítása, valamint • Az elektronikus információszabadságról szóló 2005. évi XC. törvény (Eitv.)

10. Egy lehetséges modell • A közérdekű adatok nyilvánosságának érintetlenül hagyása: alkotmányos jogok ne sérülhessenek! • De a kétféle terület elválasztása: eltérő eljárásrend, követelményrendszer • Elválasztása: az igénylő döntése/választása szerint • Következmények: • Ugyanaz az adat akár mindkét eljárásrendben igényelhető • Az új eljárásrend egyfajta értéknövelt szolgáltatásként fogható fel: • Szabályozott eljárásrend • Jogorvoslat lehetősége • Díjazással kapcsolatos követelmények • Diszkrimináció tilalma stb. • Szolgáltatásminőségi követelmények támaszthatók!! (Felek megállapodása szerint) • Nagyobb rugalmasság lehetősége

11. Egy lehetséges modell • Szabályozási szempontból: önálló törvény megalkotása • Hatály elválasztása: az igénylő döntése/választása szerint  a közérdekű adatok nyilvánosságának, közszféra átláthatóságának nem jelenti korlátját • Fogalomrendszerében lehetőleg az Avtv. fogalmaira építve • Eljárásrend szabályozása • Irányelv tartalmi követelményeinek átültetése • Várt eredmény: irányelvnek való jobb megfelelés biztosítása, a piac beindítása, tisztább piaci működés • Jelenlegi helyzet • 2010-ben előkészítő tanulmányok, szabályozási modell elkészítése • Társadalmi fórum  végkicsengés: a legnagyobb kérdés a közérdekű adatok nyilvánosságától való elhatárolás • Normaszöveg előkészítése • Kormányváltás – elfogadás az új kormányzat részéről?

12. Köszönöm a figyelmet! Kovács A. Tamás ügyvéd 1055 Bp. Falk Miksa u. 3. III/2. tamas.kovacs@kovacsatamas.hu