P tett s term szeti k rnyezet v delme
Download
1 / 78

- PowerPoint PPT Presentation


  • 78 Views
  • Uploaded on

ÉPÍTETT ÉS TERMÉSZETI KÖRNYEZET VÉDELME. A „Kormányablak ügyintézők képzése” ÁROP-2.2.20. számú kiemelt projekt. Szerző Dr. Mikó Zoltán címzetes egyetemi docens Nemzeti Közszolgálati Egyetem. 2. Tanegység Az épített és természeti környezet védelme. A tantárgy tematikai egységei.

loader
I am the owner, or an agent authorized to act on behalf of the owner, of the copyrighted work described.
capcha
Download Presentation

PowerPoint Slideshow about '' - chiara


An Image/Link below is provided (as is) to download presentation

Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author.While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server.


- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - E N D - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
Presentation Transcript
P tett s term szeti k rnyezet v delme

ÉPÍTETT ÉS TERMÉSZETI KÖRNYEZET VÉDELME

A „Kormányablak ügyintézők képzése”

ÁROP-2.2.20. számú kiemelt projekt

Szerző

Dr. Mikó Zoltán

címzetes egyetemi docens

Nemzeti Közszolgálati Egyetem


P tett s term szeti k rnyezet v delme

2. Tanegység

Az épített és természeti környezet védelme


A tant rgy tematikai egys gei
A tantárgy tematikai egységei

  • Rész: Ingatlanok állami nyilvántartása, kisajátítással és birtokvédelemmel kapcsolatos közigazgatási feladatok

  • Rész: Agrár és vidékfejlesztési igazgatással kapcsolatos szakigazgatási feladatok

  • Rész: A természeti környezet védelme, a vízügyi igazgatás rendje

  • Rész: Építésügyi hatósági feladatok, és a kulturális örökségvédelem igazgatása


P tett s term szeti k rnyezet v delme
I. rész: Ingatlanok állami nyilvántartása, kisajátítással és birtokvédelemmel kapcsolatos közigazgatási feladatok

  • Tematika:

    • Ingatlan-nyilvántartás

    • A földhasználati nyilvántartás

    • A földmérési és térképészeti tevékenység

    • A kisajátításra vonatkozó szabályozás rendszere

    • A birtokvédelemre vonatkozó szabályozás rendje


Ingatlan nyilv ntart s
Ingatlan-nyilvántartás kisajátítással és birtokvédelemmel kapcsolatos közigazgatási feladatok

  • Ingatlanügyi hatóságok

  • A gépi adatfeldolgozású ingatlan-nyilvántartás

  • Az ingatlan-nyilvántartás tartalma

  • Az ingatlan-nyilvántartás elvei

  • Az ingatlan-nyilvántartás tárgya

  • Az ingatlan-nyilvántartás tartalma

  • Az ingatlan-nyilvántartás részei

  • Az ingatlan-nyilvántartás módja

  • Az ingatlan-nyilvántartási eljárás

  • Az ingatlan-nyilvántartás adatainak felhasználása


Ingatlan gyi hat s gok
Ingatlanügyi hatóságok kisajátítással és birtokvédelemmel kapcsolatos közigazgatási feladatok

  • a megyei földhivatalok

  • Budapesten a fővárosi földhivatal

  • a járási földhivatalok

  • Budapesten a Budapesti 1. Számú Földhivatal és a Budapesti 2. Számú Földhivatal és

  • a földhivatali kirendeltségek

  • a Földmérési és Távérzékelési Intézet (FÖMI)


A g pi adatfeldolgoz s ingatlan nyilv ntart s
A gépi adatfeldolgozású ingatlan-nyilvántartás kisajátítással és birtokvédelemmel kapcsolatos közigazgatási feladatok

  • Az adatbázist kezelő számítástechnikai eszköz képernyőjén az ingatlan-nyilvántartás teljes tartalma változatlan adattartalommal jelenik meg.

  • Díj fizetése mellett a TAKARNET rendszeren keresztül is hozzáférhető a külső felhasználók számára.


Az ingatlan nyilv ntart s tartalma
Az ingatlan-nyilvántartás tartalma kisajátítással és birtokvédelemmel kapcsolatos közigazgatási feladatok

  • Településenként tartalmazza

    • az ország valamennyi ingatlanát,

    • az ingatlanhoz kapcsolódó jogokat és a jogi szempontból jelentős tényeket

    • a jogosultak személyazonosító és lakcím adatait.

      Az ingatlan-nyilvántartásba más jog bejegyzését, tény feljegyzését csak törvénnyel lehet elrendelni!


Az ingatlan nyilv ntart s elvei
Az ingatlan-nyilvántartás elvei kisajátítással és birtokvédelemmel kapcsolatos közigazgatási feladatok

  • bejegyzés elve

  • nyilvánosság elve

  • közhitelesség elve

  • kérelemhez kötöttség elve

  • rangsor elve

  • okirat elve.


Az ingatlan nyilv ntart s t rgya
Az ingatlan-nyilvántartás tárgya kisajátítással és birtokvédelemmel kapcsolatos közigazgatási feladatok

Jogi értelemben vett önálló ingatlan:

  • földrészlet

  • egyéb önálló ingatlan.

    Saját helyrajzi számmal jelölik meg.


Az ingatlan nyilv ntart s tartalma1
Az ingatlan-nyilvántartás tartalma kisajátítással és birtokvédelemmel kapcsolatos közigazgatási feladatok

  • Településenként tartalmazza az önálló ingatlanok adatait, valamint az azokhoz kapcsolódó jogokat és jogilag jelentős tényeket:

    • az ingatlan adatai,

    • a jogosultak adatai,

    • az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezhető jogok köre,

    • az ingatlan-nyilvántartásba feljegyezhető tények.


Az ingatlan nyilv ntart s r szei
Az ingatlan-nyilvántartás részei kisajátítással és birtokvédelemmel kapcsolatos közigazgatási feladatok

  • Az ingatlan-nyilvántartás a számítógépes formában megjeleníthető:

    • tulajdoni lapból,

    • a tulajdoni lapról törölt bejegyzések jegyzékéből,

    • ingatlan-nyilvántartási térképből és

    • okirattárból áll.


Az ingatlan nyilv ntart s m dja
Az ingatlan-nyilvántartás módja kisajátítással és birtokvédelemmel kapcsolatos közigazgatási feladatok

  • Az ingatlan területét méterrendszerben (hektár, négyzetméter)

  • Minden ingatlant külön tulajdoni lapon

  • A föld minőségeként a minőségi osztályt és az annak megfelelő kataszteri tiszta jövedelmet kell feltüntetni.

  • A mező- és erdőgazdasági művelés alatt álló föld művelési ága: szántó, rét, legelő, szőlő, kert, gyümölcsös, nádas, erdő és fásított terület művelési ágban, illetve halastóként kell nyilvántartani, továbbá művelés alól kivett területként kell nyilvántartani a mező- vagy erdőgazdasági művelés alatt nem álló földet.


Az ingatlan nyilv ntart si elj r s
Az ingatlan-nyilvántartási eljárás kisajátítással és birtokvédelemmel kapcsolatos közigazgatási feladatok

  • Az ingatlannal kapcsolatos jogok bejegyzésére és tények feljegyzésére, illetve az ingatlan adataiban bekövetkezett változások átvezetésére irányuló közigazgatási hatósági eljárás.

  • Az ingatlanhoz kapcsolódó jog vagy tény keletkezését, módosulását, illetve megszűnését

    • kérelemre ,

    • megkeresésre,

    • bejelentésre, vagy

    • hivatalból kell az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezni.

  • Az ingatlan-nyilvántartási eljárásban bejegyzés alapjául elfogadható egyes okiratokhoz különleges alakszerűségi feltételek szükségesek.


Az ingatlan nyilv ntart s adatainak felhaszn l sa
Az ingatlan-nyilvántartás adatainak felhasználása kisajátítással és birtokvédelemmel kapcsolatos közigazgatási feladatok

  • Az ingatlanügyi hatósághoz benyújtott bejelentésben, kérelemben, valamint az ingatlanokkal kapcsolatos nyilvántartási, tervezési, statisztikai, terület elszámolási és adatszolgáltatási munkánál, továbbá a hatósági határozatokban – a részben vagy egészben az Európai Unió által finanszírozott, a mezőgazdasági földterületekhez kapcsolódó támogatásokra vonatkozó mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatásokat kivéve – az ingatlan-nyilvántartás tartalmát kötelezően kell használni.


A f ldhaszn lati nyilv ntart s
A földhasználati nyilvántartás kisajátítással és birtokvédelemmel kapcsolatos közigazgatási feladatok

  • A használat megkezdésétől számított 30 napon belül be kell jelenteni a földhivatalnak, mulasztás esetén bírság

  • Számítógépes adatbázisban rögzített, az azt kezelő számítástechnikai eszközzel olvasható és kinyomtatható formában is megjeleníthető

    • földhasználati lapból, továbbá

    • okirattárból áll.

  • Minden földhasználó számára, földhivatalonként külön földhasználati lapot kell nyitni, amelyen a földhivatal nevét is fel kell tüntetni.


A f ldm r si s t rk p szeti tev kenys g
A földmérési és térképészeti tevékenység kisajátítással és birtokvédelemmel kapcsolatos közigazgatási feladatok

  • A földmérési és térképészeti tevékenység fogalma

  • Földmérési és térképészeti hatóságok


A f ldm r si s t rk p szeti tev kenys g fogalma
A földmérési és térképészeti tevékenység fogalma kisajátítással és birtokvédelemmel kapcsolatos közigazgatási feladatok

  • Az ország egész területére kiterjed, érinti valamennyi földrészlet tulajdonosát,

  • Gondoskodik az állami szervek, az önkormányzatok, a térinformatikai rendszerek térképellátásáról. (Állami alapmunka)

  • Állami alapfeladat: Az ország teljes területére vonatkozó állami térképek készítése, tárolása, adat karbantartása, kezelése és szolgáltatása, valamint a honvédelem térképellátása állami alapfeladat.

  • Az állam az ország térképellátását az állami alapadatok, térképi adatbázisok készítésével, fenntartásával, korszerűsítésével, tárolásával és szolgáltatásával biztosítja.


A kisaj t t s
A kisajátítás kisajátítással és birtokvédelemmel kapcsolatos közigazgatási feladatok

  • A kisajátításra vonatkozó szabályozás rendszere

  • Közérdekű kisajátítási célok és feltételek

  • A kisajátítási eljárás


A kisaj t t sra vonatkoz szab lyoz s rendszere
A kisajátításra vonatkozó szabályozás rendszere kisajátítással és birtokvédelemmel kapcsolatos közigazgatási feladatok

  • Az Állam általi egyoldalú, de megfelelő jogi és eljárási garanciákkal védett intézkedést feltételez.

  • A kisajátításra vonatkozó alapvető szabályok megtalálhatók:

    • Magyarország Alaptörvényében,

    • a Ptk-ban,

    • a kisajátításról szóló 2007. évi CXXIII. törvényben,

    • a közigazgatási hatósági eljárásról és szolgáltatásról szóló 2004. évi CXV. Törvényben

    • a kisajátítással kapcsolatos értékkülönbözet megfizetésének egyes kérdéseiről szóló 178/2008. (VII. 3.) Korm. rendelet


K z rdek kisaj t t si c lok s felt telek
Közérdekű kisajátítási célok és feltételek kisajátítással és birtokvédelemmel kapcsolatos közigazgatási feladatok

  • Törvény tételesen felsorolja, mint pl.:

    • honvédelmi feladatok ellátása,

    • terület- és településrendezési célból,

    • közlekedési infrastruktúra fejlesztése céljából.

  • Feltétel: a közérdekű cél megvalósítása az ingatlanon fennálló tulajdon korlátozásával nem lehetséges, vagy egyébként az ingatlan tulajdonjogának megszerzése adásvétel – egyes esetekben csere – útján nem lehetséges.

  • Kisajátítás esetén a kisajátítást kérő megszerzi az ingatlan tehermentes tulajdonát.

  • Teljes, azonnali és feltétlen kártalanítás!


A kisaj t t si elj r s
A kisajátítási eljárás kisajátítással és birtokvédelemmel kapcsolatos közigazgatási feladatok

  • Csak ha az ingatlan tulajdonosával az adásvétel vagy a csere ügyében nem sikerült egyezséget kötni.

  • A kérelem az eljárás megindításának alapdokumentuma.

  • A kormányhivatal határozatban rendelkezik a kisajátításról és az annak fejében járó kártalanítás megállapításáról.

  • A kisajátított ingatlant a jogerős kisajátítási határozatban megjelölt időpontban kell birtokba adni, feltéve, hogy a kártalanítási összeget megfizették vagy a csereingatlant birtokba adták.


A birtokv delem
A birtokvédelem kisajátítással és birtokvédelemmel kapcsolatos közigazgatási feladatok

  • A birtokvédelemre vonatkozó szabályozás rendje

  • Igazgatási Birtokvédelem


A birtokv delemre vonatkoz szab lyoz s rendje
A birtokvédelemre vonatkozó szabályozás rendje kisajátítással és birtokvédelemmel kapcsolatos közigazgatási feladatok

  • Birtoklás tényén alapuló birtokvédelem:

    • az eljárásban nem vizsgálják azt, hogy a birtokvédelmet kérő személy az adott dolgot milyen jogcímen birtokolja

    • A jegyző hatáskörébe tartozik

  • A birtoklás jogalapján alapuló birtokvédelem:

    • vizsgálni lehet, hogy aki a birtokvédelmet kérte, jogszerű birtokosnak tekinthető-e

    • a bíróság hatáskörébe tartozik.


Az igazgat si birtokv delem
Az igazgatási birtokvédelem kisajátítással és birtokvédelemmel kapcsolatos közigazgatási feladatok

  • Jegyzői birtokvédelmi eljárás. Egy éven belül indítható

  • Az ügyfél kérelmére indul, és a bizonyítást is az ügyfél kérelmére kell lebonyolítani.

  • A jegyző az eredeti birtokállapotot helyreállítja, és a birtoksértőt e magatartásától eltiltja

  • A jegyző határozatot hozhat a hasznok, károk és költségek kérdésében is.

  • A birtokvédelmi eljárás során hozott végzés elleni fellebbezést a fővárosi és megyei kormányhivatal bírálja el.

  • A jegyző által a birtokvédelem kérdésében hozott határozatot sérelmesnek tartó fél az ellenérdekű fél ellen a határozat kézbesítésétől számított tizenöt napon belül indíthat keresetet.


Ii r sz agr r s vid kfejleszt si igazgat ssal kapcsolatos szakigazgat si feladatok
II. rész: Agrár és vidékfejlesztési igazgatással kapcsolatos szakigazgatási feladatok

  • A termőföld védelmével kapcsolatos szakigazgatási feladatok

  • Az erdő védelmével kapcsolatos szakigazgatási feladatok

  • Az élelmiszerlánc-biztonsággal kapcsolatos szakigazgatási tevékenység

  • A föld használatához kapcsolódó közösségi támogatások rendszere és feltételei, a kölcsönös megfeleltetés

  • A részarány földkiadási eljárás


A term f ld v delm vel kapcsolatos szakigazgat si feladatok
A termőföld védelmével kapcsolatos szakigazgatási feladatok

  • A termőföld mennyiségi védelme

  • A termőtalaj védelme

  • A földminősítés

    • A föld-, illetve a talajvédelmi feladatokat ellátó hatóságok


A term f ld mennyis gi v delme
A termőföld mennyiségi védelme feladatok

  • A termőföld olyan speciális tulajdoni tárgy, amely esetében a tulajdonnal való szabad rendelkezés joga részben korlátozható.

  • Eszközök:

    • hasznosítási kötelezettség

    • mellékhasznosítási kötelezettség

    • újrahasznosítási kötelezettség

    • művelési ág megváltoztatására irányuló eljárás

    • a termőföld más célú hasznosításának engedélyhez kötése

    • földvédelmi járulék

    • földvédelmi bírság

      A földvédelmi eljárást az ingatlanügyi hatóság folytatja le.


A term talaj v delme
A termőtalaj védelme feladatok

  • A földhasználó alapvető kötelezettsége, a termőföldet védő művelési mód alkalmazása.

  • Eszközök:

    • A talajvédelmi hatóság szakhatósági hozzájárulása szükséges

      • az egyes beruházások megvalósításának és üzemeltetésének engedélyezéséhez,

      • a más célra időlegesen hasznosításra kerülő vagy hasznosított termőföld újrahasznosítására készített tervhez

    • talajvédelmi bírság

    • talajvédelmi terv


A f ldmin s t s
A földminősítés feladatok

  • Földminősítési eljárás: a termőföldek minőségi osztálya és kataszteri tiszta jövedelme (aranykorona értéke) megállapításra kerül.

  • A kataszteri tiszta jövedelem az az aranykoronában kifejezett viszonyszám, amely az azonos művelési ágú területek termőképessége közötti különbséget fejezi ki.

  • A termőföld kataszteri tiszta jövedelmét

    • a minőségi osztály,

    • a kataszteri tiszta jövedelmi fokozat és

    • a területnagyság figyelembevételével kell meghatározni.


A f ld illetve a talajv delmi feladatokat ell t hat s gok
A föld-, illetve a talajvédelmi feladatokat ellátó hatóságok

  • Földvédelem:

    • Első fok: a termőföld fekvése szerint illetékes járási földhivatal

    • Másod fok: megyei földhivatal jár el.

  • Talajvédelem:

    • Első fok: megyei kormányhivatal mezőgazdasági szakigazgatási szerveként a növény- és talajvédelmi igazgatósága

    • Másod fok: Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH), egyben mint szakmai irányító szerv


Az erd v delm vel kapcsolatos szakigazgat si feladatok
Az erdő védelmével kapcsolatos szakigazgatási feladatok hatóságok

  • A fenntartható erdőgazdálkodás és a közérdek hatósági eszközökkel való érvényesítése

  • Az erdő és az erdőhöz kapcsolódó létesítmények

  • Az erdészeti igazgatási és az erdőgazdálkodási egységek kialakítása

  • Az erdőgazdálkodó jogai, kötelezettségei

  • Az erdőgazdálkodási haszonbérlet

  • Az erdei haszonvételek tervszerű gyakorlása

  • Az erdészeti igazgatás


A fenntarthat erd gazd lkod s s a k z rdek hat s gi eszk z kkel val rv nyes t se
A fenntartható erdőgazdálkodás és a közérdek hatósági eszközökkel való érvényesítése

  • Az erdő alapfunkciói:

    • környezeti

    • gazdasági és

    • társadalmi

  • Az erdészeti jogi szabályozás meghatározó eleme a közérdek jogi és hatósági eszközökkel való érvényesítése.

  • Cél: a fenntartható erdőgazdálkodás feltételeinek a megteremtése.

  • A hasznosítás módja egyben megalapozza a sajátos szakmai szabályozás alkalmazását is.


Az erd s az erd h z kapcsol d l tes tm nyek
Az erdő és az erdőhöz kapcsolódó létesítmények hatósági eszközökkel való érvényesítése

  • Erdő : melyet az erdészeti hatóság az Országos Erdőállomány Adattárban erdőként tart nyilván, függetlenül attól, hogy a földrészletet adott időpontban faállomány borítja vagy valamely élő vagy élettelen alkotóelem átmenetileg hiányzik.

  • Szabad rendelkezésű erdő: külön engedéllyel telepített erdő

  • Fásítás: egyes fa, fasor (max. 20 m. széles), facsoport (0,5 ha-ig), fás legelő

  • Erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló földterületek: gazdálkodási és erdővédelmi szempontból az erdővel szerves egységet alkotnak, így osztják az erdőre vonatkozó jogi korlátokat

  • Erdészeti létesítmények: az erdőgazdálkodást és az erdő más funkcióinak megvalósulását is egyaránt szolgálják (erdészeti magánút, erdei vasút, műtárgyak)


Az erd szeti igazgat si s az erd gazd lkod si egys gek kialak t sa
Az erdészeti igazgatási és az erdőgazdálkodási egységek kialakítása

  • Az erdészeti igazgatási egységek kialakítása: az erdő térbeli rendjének meghatározása a tervezés, erdőgazdálkodás és ellenőrzés elsődleges feltétele.

  • Erdészeti igazgatási egységek:

    • erdőtervezési körzetek

    • erdőtagok

    • erdőrészletek

  • Az erdészeti igazgatás sajátos térbeli rendje alapvetően az erdőgazdálkodással kapcsolatos szakmai szempontok figyelembe vételével került kialakításra, rendszere alapvetően eltér a tulajdoni rendet földrészletenként nyilvántartó ingatlan-nyilvántartástól.


Az erd gazd lkod jogai k telezetts gei
Az erdőgazdálkodó jogai, kötelezettségei egységek kialakítása

  • Az erdőgazdálkodói nyilvántartás a tervszerű és fenntartható erdőgazdálkodás megvalósításának előfeltétele.

  • Erdőgazdálkodóként csak az a személy vehető nyilvántartásba, aki dologi vagy kötelmi jogcímen az erdő használatára jogosult.

  • A társult erdőgazdálkodás legjellemzőbb szervezeti formája az 1994. évi XLIX. törvény szerint működő erdőbirtokossági társulat.


Az erd gazd lkod si haszonb rlet
Az erdőgazdálkodási haszonbérlet egységek kialakítása

  • Erdő vagy erdőgazdálkodás célját közvetlenül szolgáló földterület haszonbérbe adására lehet kötni

  • Tulajdoni hányad alapján számított egyszerű többséggel dönthetnek a tulajdonosok

  • Erdő, vagy erdőgazdálkodás célját közvetlenül szolgáló erdő művelési ágú földterület használatát a szerződés hatálybalépésétől számított 30 napon belül a szerződés benyújtásával az erdészeti hatósághoz nyilvántartásba vétel céljából be kell jelenteni.


Az erdei haszonv telek tervszer gyakorl sa
Az erdei haszonvételek tervszerű gyakorlása egységek kialakítása

  • Az erdőgazdálkodó az erdei haszonvételeket csak a törvényben meghatározott feltételekkel gyakorolhatja.

  • Az erdőgazdálkodás hosszú távú célját az elsődleges rendeltetés adja meg, melyet erdőrészletként kell meghatározni.

  • Az erdő rendeltetései :

    • védelmi

    • közjóléti

    • gazdasági

  • Az erdő rendeltetésének megváltoztatását az erdészeti hatóság engedélyezi.

  • Tervszerűség:

    • körzeti erdőgazdálkodási és tervezési szabályokról szóló miniszteri rendelet kiadása( erdőtervrendelet),

    • hosszú távra – legalább tíz évre – szóló körzeti erdőterv

    • Országos Erdőállomány Adattár működtetése és az abban foglalt egyes adatok kötelező felhasználása

    • erdőgazdálkodási tevékenység bejelentési-engedélyezési rendszere


Az erd szeti igazgat s
Az erdészeti igazgatás egységek kialakítása

  • Első fok: megyei kormányhivatal erdészeti igazgatósága

  • Másodfok: Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal

  • Az erdészeti hatósági feladatokat ellátó személyek részére igazolványt, az igazolvánnyal azonos sorszámú szolgálati jelvényt és egyenruhát kell biztosítani.

  • Szankció:

    • erdőgazdálkodási bírság

    • erdővédelmi bírság (ismételten kiszabható)


Az lelmiszerl nc biztons ggal kapcsolatos szakigazgat si tev kenys g
Az élelmiszerlánc-biztonsággal kapcsolatos szakigazgatási tevékenység

  • Az élelmiszerlánc szereplőinek jogai és kötelezettségei 

  • Élelmiszerlánc-felügyelettel kapcsolatos állami feladatok

  • Az élelmiszerlánc felügyelettel kapcsolatos sajátos eljárási szabályok

  • A járványokkal és kártevők felszaporodásával kapcsolatos intézkedések és a kártalanítás szabályai

  • Jogkövetkezmények

  • A személyes adatok védelme és a közérdekű adatok nyilvánossága

  • Élelmiszerlánc hatóságok


Az lelmiszerl nc szerepl inek jogai s k telezetts gei
Az élelmiszerlánc szereplőinek jogai és kötelezettségei 

  • A fogyasztókat kell szolgálnia

  • A szántóföldtől az asztalig elv: áru nyomon követhetősége az alapanyag előállítójától a fogyasztóig

  • Szennyezettségi határérték: termőföld, élelmiszer, élelmezés-egészségügyi várakozási idő

  • Állat tartás: nem veszélyeztetheti az emberek és állatok egészségét, jólétét, nem károsíthatja a környezetet, állattartó hely bejelentése.

  • Élelmiszer-vállalkozás létesítése, működtetése: jogszabályban írt feltételek

  • Nyomon követhetőségi eljárás kötelező alkalmazása

  • Méhész: vándoroltatását be kell jelenteni a letelepedés helye szerint illetékes élelmiszerlánc-felügyeleti szervnél.

  • Állattartó bejelentési kötelezettsége: betegség, fertőzés, elhullás

  • Szennyező fizet elv

  • Állat tartós jelölése


Lelmiszerl nc fel gyelettel kapcsolatos llami feladatok
Élelmiszerlánc-felügyelettel kapcsolatos állami feladatok

  • Élelmiszerlánc felügyeleti szerv : élelmiszerlánccal kapcsolatos ellenőrzéssel, hatósági felügyelettel kapcsolatos feladatok

  • Egészségügyi államigazgatási szerv: az élelmezés és táplálkozás-egészségügyi hatósági feladatok

  • Magán-állatorvos, mint jogosult állatorvos: élelmiszerlánc-felügyeleti szerv hatáskörébe tartozó egyes állami feladatok

  • Az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv szervezési, irányítási, felügyeleti, hatósági ellenőrzési, nyilvántartási illetve engedélyezési feladatokat lát el mely tevékenysége során együttműködik az érintett szervekkel.


Az lelmiszerl nc fel gyelettel kapcsolatos saj tos elj r si szab lyok
Az élelmiszerlánc felügyelettel kapcsolatos sajátos eljárási szabályok

  • Az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv védekezést és járványügyi intézkedést elrendelő határozata fellebbezésre való tekintet nélkül végrehajtható.

  • A védekezésre kötelező, valamint a közérdekű védekezést elrendelő határozat hirdetmény útján közölhető akkor is, ha a termelő ismeretlen.

  • Az állami védekezést, járványügyi intézkedést elrendelő határozat hirdetmény útján is közölhető nagyszámú ügyfél érintettsége esetén, továbbá, ha az intézkedés célját a kézbesítésből adódó késedelem veszélyeztetné.

  • Egyes esetekben a közzétett határozat fellebbezésre tekintet nélkül azonnal végrehajtandó.

  • Az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv hatósági eljárása során próbavásárlást (ideértve az interneten történő vásárlást is) végezhet.


A j rv nyokkal s k rtev k felszaporod s val kapcsolatos int zked sek s a k rtalan t s szab lyai
A járványokkal és kártevők felszaporodásával kapcsolatos intézkedések és a kártalanítás szabályai

  • Állami védekezés: zárlati károsítók megjelenése miatt termelőn kívül álló okból előállt jelentős veszély elhárítás

  • Közérdekű védekezés: a föld használója - annak hiányában tulajdonosa - védekezési kötelezettségének az azt elrendelő hatósági határozat ellenére sem tesz határidőre eleget (parlagfű elleni közérdekű védekezés) . A személyek akarata ellenére is megtarthatja, illetve elvégeztetheti.

  • Járványügyi intézkedések: földterület, jármű, épület, berendezés, eszköz és anyag igénybevételének, és a gazdálkodó szervezetek közreműködésre kötelezése

  • Magánállatorvos köteles: járványos állatbetegség gyanúja esetén szükséges intézkedéseket megtenni, a további intézkedésre jogosult szervet haladéktalanul értesíteni.

  • Kártalanítási összeg: nem terjed ki az elmaradt haszonra.


Jogk vetkezm nyek
Jogkövetkezmények kapcsolatos intézkedések és a kártalanítás szabályai

  • intézkedést hozhat : korlátozza a gazdasági tevékenységet

  • bírság:

    • növényvédelmi bírság

    • takarmány-ellenőrzési bírság

    • élelmiszer-ellenőrzési bírság

    • élelmiszerlánc-felügyeleti bírság

  • jogi személy vezető tisztségviselője is felel a jogi személyt terhelő bírság megfizetéséért

  • Figyelmeztet


A szem lyes adatok v delme s a k z rdek adatok nyilv noss ga
A személyes adatok védelme és a közérdekű adatok nyilvánossága

  • Az élelmiszerlánc-felügyeleti szervet tájékoztatási kötelezettség terheli élelmiszerláncban bekövetkezett események, illetve jogsértések esetén.

  • A jogsértő vállalkozás cégneve és címe is nyilvánosságra hozható.

  • Amennyiben egy vállalkozó tevékenységét intézkedésként felfüggesztették, akkor a hatóság e körülményről a felhasználókat kérelemre tájékoztatja.


Lelmiszerl nc hat s gok
Élelmiszerlánc hatóságok nyilvánossága

  • A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH): országos illetékességgel jár el. szakmai irányítását, felügyeletét az országos főállatorvos látja el szakmailag irányítja és felügyeli a fővárosi és megyei kormányhivatalok mezőgazdasági szakigazgatási szervei által ellátandó szakigazgatási feladatokat járványveszély elhárításához szükséges járványügyi intézkedések megtétele.

  • Országos főállatorvos: a NÉBIH útján elrendelheti a kormánytisztviselők NÉBIH, valamint a megyei kormányhivatalok mezőgazdasági szakigazgatási szervei közötti kirendelését, az eszközök NÉBIH, valamint a megyei kormányhivatalok mezőgazdasági szakigazgatási szervei közötti átcsoportosítását.

  • fővárosi és megyei kormányhivatal

    • élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgatóság

    • növény- és talajvédelmi igazgatóság

    • kerületi hivatal (járási hivatal) élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi ügyben első fok


P tett s term szeti k rnyezet v delme
A föld használatához kapcsolódó közösségi támogatások rendszere és feltételei, a kölcsönös megfeleltetés

  • A Közös Agrárpolitika támogatási rendszere

  • A kölcsönös megfeleltetés rendszere, a földhasználatot érintő rendelkezései


A k z s agr rpolitika t mogat si rendszere
A Közös Agrárpolitika támogatási rendszere támogatások rendszere és feltételei, a kölcsönös megfeleltetés

  • Az Európai Unió közös agrárpolitikájának (KAP) részeként kerülnek megfogalmazásra az állat-, illetve növényegészségügyre, illetve az élelmiszerekre vonatkozó szabályok.

  • KAP két pillérének a pénzügyi forrása:

    • Európai Mezőgazdasági Garancia Alap (EMGA)

    • Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA).

  • A pénzügyi alapok kifizetéseit akkreditált kifizető ügynökségen (Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal) keresztül kell teljesíteni.

  • A kárenyhítési rendszer a mezőgazdasági termelő használatában lévő termőföldön bekövetkezett jégeső-, aszály-, belvíz- és fagykárra mint elemi kárra terjed ki.


A k lcs n s megfeleltet s rendszere a f ldhaszn latot rint rendelkez sei
A kölcsönös megfeleltetés rendszere, a földhasználatot érintő rendelkezései

  • Olyan minőségi, szakmai előírásokat tartalmaz, amelyek az európai kultúrához tartozó élelmiszerminőség és élelmiszerbiztonság, valamint a környezettudatos gazdálkodás szavatolásának alapfeltételei.

    • Jogszabályban foglalt gazdálkodási követelmények:

    • köz-, állat- és növényegészségügy,

    • környezet

    • állatjóllét

    • Jó mezőgazdasági és környezeti állapot: tagállamoknak kell biztosítaniuk, hogy valamennyi mezőgazdasági földterület jó mezőgazdasági és környezeti állapota fennmaradjon


A r szar ny f ldkiad si elj r s
A részarány földkiadási eljárás érintő rendelkezései

  • A mezőgazdasági igazgatási szerv hatáskörébe tartozik

  • Eljárás:

    • egyezség

    • sorsolás

  • A földek egyedi kiméréséhez az állam támogatást nyújt.

  • Az ingatlanügyi hatóság ingatlan-nyilvántartási bejegyzésre alkalmas földkiadási határozatot hoz.

  • Új földrészletek kitűzése, helyszíni birtokbaadása (járási földhivatal látja el

  • Akik önálló földrészlet kedvezményes kialakítását nem kérték a visszamaradó földrészleten tulajdonközösségben maradnak.


Iii r sz a term szeti k rnyezet v delme a v z gyi igazgat s rendje
III. érintő rendelkezéseirész: A természeti környezet védelme, a vízügyi igazgatás rendje

  • A természet védelmével kapcsolatos igazgatási feladatok

  • A víz védelmével kapcsolatos igazgatási feladatok


A term szet v delm vel kapcsolatos igazgat si feladatok
A természet védelmével kapcsolatos igazgatási feladatok érintő rendelkezései

  • Védett természeti területek, védett természeti értékek

  • A természetvédelmi igazgatás rendszere

  • Felelősség a természeti területekben, a természeti értékekben okozott károkért


V dett term szeti ter letek v dett term szeti rt kek
Védett természeti területek, védett természeti értékek

  • Elemei:

    • természeti táj,

    • természeti érték,

    • természeti terület,

    • védett természeti terület,

    • az Európai Közösségek jogi aktusaiban meghatározott védettségi kategóriába tartozó területek (NATÚRA 2000 terület),

    • Érzékeny Természeti Terület.

  • Kiemelt oltalma a védetté nyilvánítással jön létre: országos (NPI), helyi (önkormányzat)

  • A törvény erejénél fogva védelem alatt áll valamennyi forrás, láp, barlang, víznyelő, szikes tó, kunhalom, földvár.

  • Ingatlan-nyilvántartásba is fel kell jegyezni

  • Sajátos gazdálkodási, hasznosítási szabályok jogszabályban

  • Védett természeti terület: nemzeti park, tájvédelmi körzet, természetvédelmi terület, természeti emlék.

  • Nyilvántartás: Védett Természeti Területek Törzskönyve , Védett Természeti Értékek Törzskönyve


A term szetv delmi igazgat s rendszere
A természetvédelmi igazgatás rendszere értékek

  • Természetvédelmi hatóságok:

    • Természetvédelemért felelős miniszter (vidékfejlesztési miniszter)

    • Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség (OKTVF)

    • környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőség

    • fővárosi főjegyző (fővárosi védettség esetén)

    • települési önkormányzat jegyzője (helyi védettség esetén )

      Nemzeti park igazgatóságok: természetvédelmi őrszolgálat, szabálysértések


Felel ss g a term szeti ter letekben a term szeti rt kekben okozott k rok rt
Felelősség a természeti területekben, a természeti értékekben okozott károkért

  • Természetvédelmi őrszolgálat, polgári természetőrök

  • Védett természeti érték és terület tulajdonjogának változásakor az államot elővásárlási jog illeti meg (nemzeti park igazgatóság képviseli), értékesítési tilalom

  • A védett természeti területeken természetvédelmi érdekből elrendelt gazdálkodási korlátozás, illetve tilalom esetén a jogszerű használó tényleges kárát meg kell téríteni.

  • Természetvédelmi bírság

  • Természetvédelmi egyesületek közérdekű kereset indítási joga

  • Aki a természet védelmére vonatkozó jogszabályokat, egyedi hatósági előírásokat megszegve kárt okoz, a kárt a Polgári Törvénykönyvnek a veszélyes üzem működéséért való felelősségre vonatkozó szabályok szerint köteles megtéríteni.


A v z v delm vel kapcsolatos igazgat si feladatok
A víz védelmével kapcsolatos igazgatási feladatok értékekben okozott károkért

  • A vízgazdálkodás szabályozási rendje

  • A vizek, vízi létesítmények tulajdona, működtetése

  • Gazdálkodás a vízkészlettel

  • A vizek kártételei elleni védekezés

  • A vízügyi hatósági feladatokat ellátó intézmények

  • A vízügyi igazgatási feladatokat ellátó intézmények


A v zgazd lkod s szab lyoz si rendje
A vízgazdálkodás szabályozási rendje értékekben okozott károkért

  • Az édesvízkészlet védelme, gazdasági kihasználása nemzetstratégiai érdek

  • Állami feladatok:

    • vízgazdálkodással kapcsolatos szabályozási, hatósági munka

    • a vizek kártételei elleni védekezés

  • Önkormányzati feladatok:

    • a lakosság ivóvízzel való ellátása

    • szennyvíz elvezetése

    • egyes hatósági feladatok


A vizek v zi l tes tm nyek tulajdona m k dtet se
A vizek, vízi létesítmények tulajdona, működtetése értékekben okozott károkért

  • A vizek, vízi létesítmények jelentőségüknek megfelelően az állam, a települési önkormányzatok, illetve az ingatlan tulajdonosának a tulajdonában lehetnek.

  • Az állami tulajdonban lévő természetvédelmi szempontból védett, fokozottan védett, illetve védelemre tervezett területeken lévő vizek forgalomképtelenek.

  • Az állami tulajdonban lévő vizek és vízilétesítmények fenntartásáról az állam saját szervei vagy a vizitársulatok útján a központi költségvetés terhére gondoskodik.

  • A közérdek mértékét meghaladó vízimunka, vízilétesítmény építésének többletköltségeit az igénylők kötelesek megtéríteni.


Gazd lkod s a v zk szlettel
Gazdálkodás a vízkészlettel értékekben okozott károkért

  • Elsődleges cél a vízbázis védelem. Eszközök:

    • tulajdoni korlátozás

    • használati korlátozás

    • Vízkészlet biztonságban tartása

    • Szennyvíz elvezetési kötelezettség

  • Amennyiben a rendelkezésre álló vízkészlet minden igény kielégítésére nem elegendő, a vízigényeket előre meghatározott sorrendben kell kielégíteni.

  • A vízhasználónak a lekötött, illetve a ténylegesen felhasznált vízmennyiség után mezőgazdasági vízszolgáltatási díjat kell fizetnie.


A vizek k rt telei elleni v dekez s
A vizek kártételei elleni védekezés értékekben okozott károkért

  • Az állam a vízügyi igazgatási szervek útján

  • A helyi önkormányzatok

    • védművek létesítése, fenntartása

    • a település belterületén a patakok, csatornák áradásai, továbbá a csapadék- és egyéb vizek által okozott kártételek megelőzéséhez szükséges intézkedések megtétele.

  • Az árvíz- és belvízvédekezés országos irányítása a vízügyi igazgatásért felelős miniszter ( belügyminiszter) feladata.

  • A vizek kártételei elleni védekezés az ingatlan mindenkori tulajdonosát, használóját is kötelezi.

  • Közérdekből a tulajdonnal való rendelkezési jog, a használat korlátozható.

  • A vízvezetési , vízhasználati szolgalmi jog


A v z gyi hat s gi feladatokat ell t int zm nyek
A vízügyi hatósági feladatokat ellátó intézmények értékekben okozott károkért

  • Országos hatáskör:

    • Első fok: a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőség

    • másodfok: Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség

  • Helyi jelentőségű vízgazdálkodási jogkörök:

    • Első fok:jegyző

    • Másodfok: megyei kormányhivatal

  • Vízjogi engedély :

    • létesítési engedély

    • üzemeltetési engedély

    • elvi vízjogi engedély.

  • A vízügyi hatóság általi kötelezés

  • Vízgazdálkodási bírság

  • Vízikönyv, vízkészlet nyilvántartás

  • Szakhatósági közreműködés


A v z gyi igazgat si feladatokat ell t int zm nyek
A vízügyi igazgatási feladatokat ellátó intézmények értékekben okozott károkért

  • Intézmények:

    • Országos Vízügyi Főigazgatóság

    • vízügyi igazgatóságok

  • Állami feladatok:

    • vízgazdálkodási rendszerek, védművek fenntartása

    • START munka program keretében a vízügyi közfoglalkoztatás

    • a vizek kártétele elleni védekezés szervezése.

  • Települési önkormányzat jegyzője:

    • a helyi vízigények kielégítését szolgáló egyedi engedélyek kiadása

    • helyi vízgazdálkodással összefüggő döntések meghozatala


Iv r sz p t s gyi hat s gi feladatok s a kultur lis r ks gv delem igazgat sa
IV. rész: Építésügyi hatósági feladatok, és a kulturális örökségvédelem igazgatása

  • Az épített környezet védelmének igazgatási rendje

  • A kulturális örökség védelme


Az p tett k rnyezet v delm nek igazgat si rendje
Az épített környezet védelmének igazgatási rendje kulturális örökségvédelem igazgatása

  • Az építésüggyel kapcsolatos állami, önkormányzati feladatok

  • A településrendezési feladatok megvalósulását biztosító sajátos jogintézmények

  • Az építésügyi hatósági eljárások, és az ahhoz kapcsolódó nyilvántartások

  • Az építési tevékenység résztvevői

  • Építési tevékenységgel kapcsolatos hatósági tevékenység

  • Az építészeti örökség védelmére vonatkozó külön szabályok


Az p t s ggyel kapcsolatos llami nkorm nyzati feladatok
Az építésüggyel kapcsolatos állami, önkormányzati feladatok

  • Állami feladat az építésügy:

    • központi irányítása

    • Összehangolása

    • ellenőrzése

  • Településrendezési és építészeti-műszaki tervtanácsok

  • Helyi építési szabályzat

  • Fővárosi építési keretszabály

  • Szabályozási tervek:

    • településszerkezeti terv

    • szabályozási terv

    • helyi építési szabályzat (önkormányzati rendeletben teszik közzé)


A telep l srendez si feladatok megval sul s t biztos t saj tos jogint zm nyek
A településrendezési feladatok megvalósulását biztosító sajátos jogintézmények

  • Építési tevékenységet végezni csak a helyi építési szabályzat, szabályozási terv előírásainak megfelelően szabad.

  • A települési önkormányzatot elővásárlási jog illeti meg az építési szabályzatban és a szabályozási tervben meghatározott településrendezési célok megvalósításához szükséges ingatlanok esetében.

  • A településrendezési feladatok megvalósításához közérdekből szükséges ingatlanok kisajátíthatók

  • Településrendezési kötelezettség körében pl:

    • beépítési kötelezettség

    • helyrehozatali kötelezettség

    • beültetési kötelezettség rendelhető el.

  • A tulajdonost, haszonélvezőt a korlátozásért kártalanítás illeti meg.


Az p t s gyi hat s gi elj r sok s az ahhoz kapcsol d nyilv ntart sok
Az építésügyi hatósági eljárások, és az ahhoz kapcsolódó nyilvántartások

  • 14 sajátos építésügyi hatósági eljárás

  • Összevont építésügyi hatósági engedélyezési eljárás

  • Építési munka csak felelős műszaki vezető ellenőrzésével végezhető

  • Építési engedély (jogszabályban meghatározott kivételekkel)

  • Bontási engedély

  • Új épület esetén épületfeltüntetési vázrajz

  • Használatbavételi engedély alapján el ingatlan-nyilvántartásba bejegyzés

  • Nyilvántartások:

    • földmérési alaptérképek

    • belterületi közműnyilvántartás

  • Építésügyi hatósági engedélyezési eljárást támogató elektronikus dokumentációs rendszer (ÉTDR) az alapja az egyes kérelmek elektronikus ügyintézésének.

  • ügyfélnek minősül az építtető, az építési tevékenységgel érintett telek, építmény, építményrész tulajdonosa.

  • Építészeti-műszaki dokumentáció szükséges.


Az p t si tev kenys g r sztvev i
Az építési tevékenység résztvevői kapcsolódó nyilvántartások

  • Építési tevékenység feltételei:

    • jogerős építésügyi engedély

    • Bejelentési kötelezettség teljesítése

    • záradékkal ellátott építészeti-műszaki dokumentáció

    • kivitelezési dokumentáció

  • Résztvevők:

    • építtető

    • tervellenőr

    • építési, műszaki ellenőr

    • felelős műszaki vezető

    • beruházás-bonyolító

    • energetikai tanúsító

    • kivitelező

    • fedezetkezelő.

  • Hulladék elszállításért, környezeti károk megszüntetéséért az építtető és a kivitelező együttesen felel


P t si tev kenys ggel kapcsolatos hat s gi tev kenys g
Építési tevékenységgel kapcsolatos hatósági tevékenység

  • Általános építésügyi hatóság:

    • járásszékhely települési önkormányzat jegyzője

    • fővárosi kerületi önkormányzat jegyzője

  • Másodfok: építésügyi és örökségvédelmi hivatal önálló feladat- és hatáskörrel rendelkező szervezeti egysége

  • Kiemelt ügyek: járási építésügyi hivatal (járási építésügyi és örökségvédelmi hivatal) Pl. helyi építészeti értékvédelem

  • Sajátos ügyek: külön jogszabály (pl. kiemelt beruházások)

  • Építésügyi Szolgáltatási Pont : kijelölt települési önkormányzat építésügyi szolgáltatási feladatokat lát el.

  • Építésfelügyeleti hatóság:

    • Első fok: járási építésügyi hivatal (járási építésügyi és örökségvédelmi hivatal korm. rendeletben meghatározott illetékességgel

    • másodfok: építésügyi és örökségvédelmi hivatal önálló feladat- és hatáskörrel rendelkező szervezeti egysége

  • Hatósági ellenőrző tevékenység:

    • Építésfelügyeleti ellenőrzés

    • Építésfelügyeleti hatósági intézkedés (pl. szabálytalan építés megszüntetése)

    • Építésfelügyeleti bírság


Az p t szeti r ks g v delm re vonatkoz k l n szab lyok
Az építészeti örökség védelmére vonatkozó külön szabályok

  • Építészeti örökség köre:

    • műemlékek

    • műemléki környezetek

    • műemléki jelentőségű területek

    • történeti tájak

  • Védettség:

    • nemzetközi (egyetemes) Világörökség jegyzék

    • országos (nemzeti)

    • helyi építészeti örökség

  • A helyi védetté nyilvánításról vagy annak megszüntetéséről, továbbá a védettséggel összefüggő korlátozásokról és kötelezettségekről és támogatásokról a települési önkormányzat (a fővárosban a fővárosi és a kerületi önkormányzat is) rendeletben dönt.


A kultur lis r ks g v delme
A kulturális örökség védelme szabályok

  • A kulturális örökségvédelem céljai, szabályozási rendje

  • A régészeti örökség védelme

  • A műemlékek védelme

  • Emlékhelyek védelme

  • A kulturális örökségvédelem igazgatási rendje


A kultur lis r ks gv delem c ljai szab lyoz si rendje
A kulturális örökségvédelem céljai, szabályozási rendje

  • A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény:

    • a természetvédelem és az épített környezet védelme alá nem tartozó örökségek védelmére vonatkozó szabályokat állapítja meg

    • felsorolja a „Világörökség Jegyzékben” szereplő helyszíneket.

  • A kulturális örökség védelme olyan közérdek, amelynek megvalósítása közreműködési jogosultságot és együttműködési kötelezettséget jelent az állami és önkormányzati valamint más szervezetek, valamint az állampolgárok számára.

  • A kulturális örökség védelme céljából kezdeményezhető az ingatlan kisajátítása.

  • A Magyar Államot ingatlanok esetében elővásárlási jog illeti meg, feltéve, ha ezt a védetté nyilvánító, illetőleg a védettséget módosító rendelet kimondja.


A r g szeti r ks g v delme
A régészeti örökség védelme rendje

  • Régészeti örökség védelem:

    • felkutatás , értékelés, számbavétel , nyilvántartás

    • a kiemelten vagy fokozottan védendő területek meghatározása, védetté nyilvánítása (miniszteri rendelet, határozat)

    • a régészeti örökség megőrzése.

  • A védetté nyilvánítás egyben tevékenységi korlátozást is jelent.

  • Amennyiben földmunka közben régészeti emlék kerül elő, a munkálatokat haladéktalanul meg kell szakítani, és az illetékes hatóságot értesíteni kell.


A m eml kek v delme
A műemlékek védelme rendje

  • A műemléki értékek védetté nyilvánítása a kulturális örökségvédelmi hatóságnál kezdeményezhető.

  • Az elővédelem céljából listára vett műemléki értéken tervezett építési engedélyköteles, telekhasznosítási és telekalakítási célú, valamint a hatóság a listára vételről szóló határozatában meghatározott beavatkozást annak megkezdése előtt 90 nappal a kulturális örökségvédelmi hatóságnál be kell jelenteni.

  • Ideiglenes védelem: legfeljebb egy évre


Eml khelyek v delme
Emlékhelyek védelme rendje

  • Az emlékhelyek:

    • történeti kertek (Pl. Martonvásári kastélykert)

    • Temetők, temetkezési helyek

    • műemléki területek (Pl. Budai vár)

  • Történeti táj (pl. Hegyalja)

  • A védettségi kategóriákat a helyi építési szabályzatokon is át kell vezetni.


A kultur lis r ks gv delem igazgat si rendje
A kulturális örökségvédelem igazgatási rendje rendje

  • Kultúráért felelős miniszter

  • Régészeti örökség és a műemléki érték védelméért felelős miniszter

  • Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság

  • Hatóságok:

    • járási építésügyi és örökségvédelmi hivatal

    • fővárosi és megyei kormányhivatal építésügyi és örökségvédelmi hivatalának önálló feladat- és hatáskörrel rendelkező szervezeti egysége

    • Budapest Főváros Kormányhivatala Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatalának önálló feladat- és hatáskörrel rendelkező szervezeti egysége (örökségvédelmi hatóság) : a régészeti örökség védelmével másodfokú örökségvédelmi hatóságként országos illetékességgel

  • Fővárosi és megyei kormányhivatal: örökségvédelemmel kapcsolatos egyes területi feladatok

  • Forster Gyula Nemzeti Örökséggazdálkodási és Szolgáltatási Központ: vagyonkezelés szolgáltatás