Területi politika főbb összefüggései

1. Területi politika főbb összefüggései

2. A disszertáció főbb területei • A regionális programozás elméleti alapjai • A programozási ciklus az Európai Unióban • A programozás tapasztalatai a leginkább támogatott országokban • Kohéziós országok (EU15) tapasztalatai 1989-1999 között • Visegrádi országok tervezési tapasztalatai 2002-2006 4. A programozás eredményei Magyarországon 2004-2005-ben

3. A ciklus-elmélet

4. A ciklus-elmélet

5. A projektciklus Helyzetvizsgálat Megvalósítható célok meghatározása Új projektterv Meghatározás A projekteredményeit értékelni kell A projekt részletes kidolgozása Lezárás Tervezés Tervek szerinti végrehajtás; Rendszeres nyomonkövetés; A projekt befejezése A projekt szükséges módosításainak elvégzése Megvalósítás Előzetes értékelés Erőforrásokról Finanszírozásról Szervezésről Megvalósításról Döntés

6. Helyzetelemzés az Európai Unió szintjén Miért szükséges a regionális (területfejlesztési vagy kohéziós) politika?

7. GDP/fő (PPS) NUTS II. régiókban 1996-ban (EUR15=100) <75 75-90 90-110 110-125 >= 125

8. GDP/fő NUTS II.régiókban (PPS) 1998 < 30 30-50 50-75 75-100 100-125 125 EU=100 Nincs adat

9. GDP fő (PPS) 1999 average group 3 EU-27 átlaga average group 2 1. Csoport átlaga

10. Az egy főre jutó GDP a mezőgazdaságban 1998-ban EU15=100 <9 9-39 39-69 69-99  99 Nincs adat EU15=100

11. Centrum és periféria a megközelít-hetőség alapján Centrum régiók Periférikus régiók Köztes régiók Source : IRPUD - DG REGIO

12. A 65 éven felüliek aránya a 15 és 64 év közötti korosztályokszázalékában 1995-ben EU15=23% <23 23 - 27 27 - 31 31 - 35 >= 35 Source: Eurostat

13. A 65 éven felüliek aránya a 15 és 64 év közötti korosztályokszázalékában 2005-ben EU15=25,6% < 23 23 - 27 27 - 31 31 - 35 > = 35 Source: Eurostat

14. A 65 éven felüliek aránya a 15 és 64 év közötti korosztályokszázalékában 2025-ben EU15=34,8% <23 23 - 27 27 - 31 31 - 35 >= 35 Source: Eurostat

15. A cél meghatározása az Európai Unióban Magyarország • 2004-2006 között: Az életminőség javítása • 2007-2013 között: A foglalkoztatottság és a foglalkoztathatóság növelése Lengyelország • 2004-2006 között: Az ország versenyképességének javítása • 2007-2013 között: Az ország politikai és gazdasági súlyának növelése, 2013-ra legalább Portugália szintje Csehország • 2004-2006 között: Versenyképességen alapuló fenntartható fejlődés Szlovákia • 2004-2006 között: GDP/fő 2006-ra EU15 átlaga 50%-a fölé • 2007-2013 között: GDP/fő 2013-ra EU15 átlaga 63%-a fölé

16. Az EU átlaghoz viszonyított jövedelmi különbségek mérséklése Gazdasági versenyképesség OP Agrár- és vidékfejlesztési OP Humán erőforrás fejlesztési OP Környezetvé-delem és Infrastruktúra OP Regionális OP A gazdasági versenyképesség javítása A humán erőforrások jobb kihasználása Kiegyensúlyo-zottabb regionális fejlődés Jobb minőségű környezet, fejlett infrastruktúra Erősebb regionális és helyi potenciál Jobb infrastruktúra, tisztább környezet Versenyképesebb termelő szektor Növekvő foglalkoztatás és az emberi erőforrások fejlesztése Nemzeti Fejlesztési Terv Az életminőség javítása Hosszú távú cél NFT 2004-2006 Általános cél Specifikus cél Prioritások

17. A fejlesztési tervek kapcsolati ábrája Források • állami • EU • helyi • magán Országos Területfejlesztési Koncepció Országos szintű, többnyire ágazati jellegű fejlesztési terv Ágazati Fejlesztési és Operatív Programok • állami • EU • helyi • magán Regionális Fejlesztési Terv Regionális Fejlesztési (Operatív) Program • állami • helyi • magán Megyei Területfejlesztési Program Megyei Fejlesztési Terv Kistérségi (esetleg települési) Fejlesztési Program Kistérségi Fejlesztési Terv • helyi • magán A tervek egymásra való hatása, befolyásolásuk ereje; a kapcsolat a különböző szintek között lehet egyből közvetlen, nem feltételez hierarchiát A tervek megvalósulásának helyei

18. Célok meghatározása Magyarországon a közlekedés példáján Projekteket valósítanak meg? Autópályák hossza km-ben. Vagy Gazdasági, társadalmi, területfejlesztési hatásokat karunk elérni?

19. Az infrastruktúra fejlesztésének céljai (projektekben) Az autópálya program főbb elemei: • tovább épül az M0, • az M3 autópálya 2004-ig Görbeházáig, 2006-ig Nyíregyházáig épül meg, • az M30 autópálya 2004-ig Miskolcot éri el, • az M35 autópályán 2006-ig Debrecenig lehet eljutni, • az M5 autópálya 2006-ig megépül Szegedig, • az M7 autópálya a ciklus végéig 58 kilométerrel bővül, • a 6 sz. főút autópályává szélesedik Dunaújváros és Budapest között.

20. A gyorsforgalmi úthálózat fejlődése 1970 és 2015 között 3000 2015 2500 2000 A gyorsforgalmi úthálózat hossza [km] 1500 2006 1000 2002 1998 1990 500 1970 0 1980 2010 1975 1985 1995 2005 2015 1970 1990 2000 Évek

21. Az infrastruktúra fejlesztés általános céljai • Közép távon az ország gyorsforgalmi utakkal való ellátottsága érje el az EU mai országai (EU15) akkori megfelelő átlagának 60 %-át. • Hosszú távon az ország gyorsforgalmi utakkal való ellátottsága érje el az EU15 akkori megfelelő átlagát. • A hálózat sugaras szerkezete változzon sugaras-gyűrűs rácsszerkezettéaz elmaradott területek felzárkóztatása, a fővárosi agglomeráció tehermentesítése érdekében. • Javuljon a közlekedési ágak közötti munkamegosztás. • Teljesítőképes határátmenetekmegvalósítása, a hagyományos mellékúti kapcsolatok helyreállítása. • A természeti- és emberi környezet, a termőföld védelme.

22. A fejlesztés eredményei • a főváros tehermentesítése az átmenő forgalomtól az M0 forgalommal arányos bővítése révén, • új, nagyteljesítményű főhálózati elemek kiépítése a budapesti agglomerációban, • Szeged, Debrecen, Nyíregyháza, Miskolc és Pécs elérése autópályával, ill. gyorsforgalmi úttal, • valamennyi megyei jogú város elérése gyorsforgalmi úttal, ill. előzési sávokkal kiépített úttal, • a határszakaszok gyorsforgalmi utakkal való elérése, • új folyami átkelések létesítése a Dunán és a Tiszán, • a gyűrű- és harántirányú kapcsolatok fejlesztése a hátrányos hálózatszerkezet felszámolása érdekében, • a dél-alföldi régió feltárása.

23. M30 M3 M25 M56 M2 Parassapuszta M15 M3 M9 Vác M35 M1 M86 M0 M81 M4 M4 M8 M8 M44 SLO YU RO A HR SK UA M6 M7 M5 M70 M9 M43 M56 2015-re javasolt gyorsforgalmi úthálózat V Tornyosnémeti LVOV, KIJEVfelé Tisza POZSONY, PRÁGA felé Miskolc IV Emőd Nyíregyháza BÉCS felé V Polgár Eger Duna Győr Füzesabony Sopron BUDAPEST Debrecen Tatabánya Szombathely Szolnok Székesfehérvár Veszprém GRÁC felé IV Dunaújváros ARAD, KOLOZSVÁRfelé Rábafüzes Kecskemét Zalaegerszeg LJUBJANA, TRIESZT felé Bszgyörgy Békéscsaba Lelle Kiskunfélegyháza Nagykanizsa V ARAD felé Szeged Letenye ZÁGRÁB felé Szekszárd Kaposvár IV V/A Baja Mohács TEMESVÁR, BUKAREST felé Nagylak Röszke Pécs BELGRÁD felé Helsinki folyosókautópálya autóút épülő autóút V Ilocska X/A SZARAJEVÓ felé V/C

24. A gyorsforgalmi úthálózat elérhetősége 15 és 30 perces vonzáskörzetek 2015-ben

25. Hegyeshalom (EU) elérhetősége 2006-ban(eljutási idők térképe percekben)

26. Hegyeshalom (EU) elérhetősége 2015-ben(eljutási idők térképe percekben)

27. A fejlesztési koncepció kidolgozásához szükséges vizsgálatok • Előzmény feltárás • Terület vizsgálat • Humán erőforrások vizsgálata • A gazdaság és vállalkozások vizsgálata • Az állam gazdasági szerepének vizsgálata • Fejlesztő szervezetek • Környezeti állapot • Veszélyeztetett területek • Védendő értékek • Vonalas infrastruktúra • Vizsgálati összefoglaló

28. A fejlesztési koncepció tartalma • A fejlődés lehetséges forgatókönyveinek bemutatása • A realitásokon alapuló optimális forgatókönyv kiválasztása • A fejlődést befolyásoló külső és belső tényezők • Az optimális fejlődési út választásához szükséges információk • A pozitív jövőkép stratégiája • A kockázatok kivédésének lehetőségei

29. Program Ciklus Menedzsment Helyzetelemzés – Probléma-fa Okozat Elvándorlás, elöregedés, elnéptelenedés Szülők más településekre íratják gyerekeiket Korszerűtlen oktatási infrastruktúra Korszerűtlen és elavult iskolaépület OK Kis tanterem Elavult közmű és szigetelés Hiányos és elavult oktatási eszközök Képzettségi hiányosságok

30. Program Ciklus Menedzsment Helyzetelemzés – Cél-fa Népesség megtartása Tanulói létszám stabilitása Korszerű iskolaépület multifunkciós iskola Korszerű oktatási feltételek biztosítása Számítógép beszerzése, teleház Több funkció egyidejű biztosítása Sport, kultúra, hagyományőrzés, közösségi létszíntér, egészségmegőrzés, nemzetközi kapcsolatok Felszereléskorszerűsí-tés Tanárok képzése Integrált intézmény létrehozása

31. Partnerség A programok érintettjeinek elemzése Stakeholder analízis • A stakeholderek azon szervezetek, személyek összessége • akik közvetve befolyásolhatják a projekt megvalósítását, • akik közvetlenül érdekeltek a célok elérésében, • akik döntöttek a beavatkozásról és finanszírozzák azt, • a közszférában dolgozó érintett végrehajtók, • a projekt végső kedvezményezettjei, • az érintett lakosság, stb. • érdekelt az eredményben

32. Logframe mátrix • A módszer előzménye a problémafa-célfa analízis • A módszer két elemből áll: • a projekt átgondolása: a probléma okaira való koncentrálást szolgálja az elemzési fázis, • az elemzés dokumentálása: a tervezés fázisa, ahol a projektötletből részletes projektterv lesz, elkészül a logikai keret-mátrix felépítése (logframe matrix) Összevontan tartalmazza: • a projekt céljait, • a hozzárendelt mutatókat, • a megvalósítás kockázatát, • a szükséges erőforrásokat és • a lehetséges eredményeket. azaz a teljes program egy oldalban

33. Logframe mátrix Beavatkozási logika Átfogó/ Stratégiai célok magasabb szintű célkitűzések, amelyek megvalósulásához a projekt hozzájárul;a célfa csúcsán lévő, a pályázati kiírásban szereplő céllal megegyező megfogalmazás adja. A projekt célok a célfából a stratégia célt szolgáló konkrét, az eredmény következményeként előálló célmegfogalmazást emeljük ki, A tevékenységek elvégzéséhez szükséges fizikai és nem fizikai eszközök Eredmények a projekt kézzelfogható hozadéka, az elvégzett tevékenységek „termékei”, közvetlen outputjai. Tevékenysé-gek a projekt végrehajtása során az eredmény elérése érdekében elvégzendő feladatokat soroljuk fel. Eszközök

34. Nyertes városok, 1928 település

35. Koncentráció?

36. Koncentráció? 17 433 projekt • 100 000 Ft-nál kisebb 50 projekt 3,1 M • 100 001-500 000 Ft között 1137 projekt 440 M • 500 001-1 000 000 Ft között 3068 projekt 2 361,5 M • 1 000 001-5 000 000 Ft között 3027 projekt 7 960,6 M Ft

37. NFT számokban

38. NFT számokban

39. NFT számokban

40. NFT számokban