Pályázatírás

1. Gönczi Zsolt M.B.A. 06-20/ 377-9200 E-mail: gonnczi.zsolt@fnti.hu Pályázatírás

2. Strukturális Alapok Kohéziós AlapokKözösségi Kezdeményezések

3. Az EU regionális politikáját és a Strukturális Alapokat irányító elvek • Öt meghatározó alapelv: • Szubszidiaritás(a döntéseket és végrehajtást a kompetenciával rendelkező szintre kell delegálni) • Programozás (többéves programok) • Partnerség(érintett szereplők bevonása) • Addicionalitás(kofinanszírozás) • Koncentráció(földrajzi, tematikus) • Egyéb alapelvek • Monitoring (értékelés) • Transzparencia (átláthatóság)

4. Strukturális Alapok területi szintjei A magyarországi NUTS regionális struktúra Területi Statisztikai Régiók (NUTS) • NUTS I az ország teljes területe • NUTS II régiók • NUTS III mikrorégió (megyék) • NUTS IV kistérségek • NUTS V települések • Magyarország: 7 NUTS II. régió

5. Magyarország 7 régiója

6. Strukturális Alapok Cél: a régiók közötti társadalmi és gazdasági kohézió elősegítése • Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) 1975 • Európai Szociális Alap (ESZA) 1960 • Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alap (EMOGA) 1970 • Halászati Orientációs Pénzügyi Eszköz (HOPE) 1993 • Kohéziós Alap 1993

7. ERFA finanszírozás Az Európai Regionális Fejlesztési Alapból támogatható: • munkahelyteremtő beruházások • infrastrukturális beruházások • kis- és középvállalkozások, különösen • vállalatvezetés, technológiatranszfer, hozzáférés a pénzügyi forrásokhoz, közvetlen támogatás

8. ESZA finanszírozás • Európai Szociális Alap (ESZA) fejlesztési területei • aktív munkaerő-piaci politikák; • esélyegyenlőség biztosítása a munkaerőpiacra való belépés tekintetében, különös tekintettel a társadalmi kirekesztés szempontjából veszélyeztetett csoportokra; • az oktatás és képzés rendszerének fejlesztése; • a munkavállalók és a munkaszervezet alkalmazkodóképességének javítása; • a nők munkaerőpiacra való belépésének és munkaerő-piaci részvételének támogatása.

9. Célkitűzések Három célkitűzés megvalósítására: • 1. Elmaradott régiók támogatása (az egy főre jutó GDP az EU átlagának 75%-a alatt van) • 2. Strukturális nehézségekkel küzdő területek gazdasági és társadalmi átalakításának támogatása • 3. Oktatási, szakképzési, foglalkoztatási politikák és rendszerek korszerűsítésének és átalakításának támogatása

10. Kohéziós Alap • Országos szinten támogat, nem regionálisan • Ország GNP-je a közösségi átlag 90%-a alatt kell legyen • Környezetvédelem, közlekedési infrastruktúra támogatása

11. Közösségi kezdeményezések – EQUAL, az esélyegyenlőség biztosítására – INTERREG, a határmenti együttműködésre – LEADER, a vidéki területek fejlesztésére – URBAN, városi területek megújítása

12. A Strukturális Alapok FogadásaFinanszírozás • Társfinanszírozás minden szinten • mennyiség • szerkezet • Költségvetés-tervezés • Az addicionalitás másik oldala PÉNZÜGYI TÁBLÁK

13. Lebonyolítás • Intézményrendszer • Strukturális Alapok szabályrendszere • Felelősség és hatáskörök • Hatékonyság: intézményi modellek • Folyamatok, eljárások • Strukturális Alapok szabályai • lebonyolítás, pályáztatás, értékelés, ellenőrzés, monitoring, kifizetés…

14. Projekttömeg • Szükséges egy olyan tevékenység tömeg, amely képes felszívni a támogatást • Ötlettől a projekttervig  projekttervezés, projektmenedzsment • Jogosultság (elfogadható költségek, versenyszabályok) • Megvalósíthatóság (pénzügyi és nem pénzügyi megtérülés, költségek és hasznok)

15. Alapvető pályázati formák • Pályázat • Tender • Nyílt tender • Zárt tender • Meghívásos • listás • Előminősítési pályázat • Egyéb csoportosítások

16. Finanszírozási formák • Külső befektetők • Hitel • Lízing • Kötvény • Faktoring • Külső támogatás

17. A projektek előkészítésePCM, SWOT, LKM szerepe, felépítése

18. A projekt fogalma • A projekt szempontjából 3 tényező: • Erőforrások (humán, energia, pénz) • Cél, célrendszer • Idő, fázisok

19. A pénzfelvevő képesség négy pillére

20. A projekttömeg Lesz-e elég projekt? Mi a projekt? NEKÜNK VANNAK-E PROJEKTJEINK?

21. Van-e projekt bázis? • Szükséglet felismerése – „adott egy probléma, valamit tennünk kellene” • Projekt ötlet, elképzelés, csíra – „mi lenne, ha ezt csinálnánk” • Projekt javaslat – „vannak céljaink, és tudjuk, hogyan érjük el azokat” • Kidolgozott projekt – „az ördög a részletekben rejlik” • Kidolgozott pályázat – „erre talán már pénzt is adnak”

22. A „jó” projekt ismérvei • releváns • valós igényre alapul • cél-orientált • a kiírásnak megfelel • megvalósítható • jól átgondolt, következetes • eredményei mérhetők • reális költségvetés • világos munkamegosztás • előzetesen felmért kockázatok • fenntartható • a célcsoport számára nyújtott előnyök a fejlesztés után is biztosíthatók

23. 1. Projekt előkészítés • Projekt tervezet készítése: • Adatgyűjtés • Célok tisztázása (általános, specifikus) • Célcsoport kiválasztása • A tevékenységek megtervezése • Körülmény analízis • Üzleti terv készítése • Dokumentációk/ellenőrzés

24. 2. Adatgyűjtés – probléma meghatározás • Jelenlegi helyzet meghatározása • Probléma elemzés, körülmények • Probléma meghatározása • Ok-okozati viszonyok feltárása

25. 3. Cél és feladat meghatározás • Célcsoport kiválasztása: • Érdekelt személyek, szervezetek • Részesedésük • Érdekeik, céljaik vizsgálata • Célok, feladatok rögzítése • SWOT modell • Logikai keretmátrix elkészítése

26. 4. Tevékenység tervezés • Feladatok kiosztása • Az időtávok meghatározása • Fázisok alapos ismerete (szakértők bevonása) • MÉRFÖLDKÖVEK!

27. 5. Üzleti terv elkészítése • Bevezető oldal: • Azonosító adatok, alapinformációk • Összefoglaló: • Ötlet leírása, piaci tendenciák, marketing stratégia, pénzügyi kimutatások • Megvalósíthatósági tanulmány: • Vállalkozás bemutatása, célok ismertetése, iparág elemzés, marketing terv, pénzügyi terv • Mellékletek

28. 7. Pályázat elkészítése • A pályázati szabályzat alapos ismerete • A pályázati cél és a projekt cél összhangja • A projekt belső ellenőrzése az űrlapok kitöltés előtt (monitoring) • Nyilatkozatok megléte • Dokumentumok, engedélyek, igazolások rendelkezésre állnak!

29. PCM és LogFrame módszertan

30. A PCM módszertan… • a problémamegoldó ember módszere • jól definiált keretet ad a stratégiai gondolkodáshoz • megfelelő mozgásteret biztosít a megvalósításhoz • egy láncra fűzi fel a tervezést és a végrehajtást • ha a megfelelő logikában gondolkodunk, segít azt rendszerbe foglalni - ha nem, feltárja előttünk ezt a hiányosságot • … és mindemellett az EU fejlesztési programjainak kedvelt (megkövetelt?) módszertani eszköze

31. A PCM mint megvalósítási eszköz • Cél: • az érintettek hozzák meg a döntéseket • a döntések releváns információkra épüljenek • a fázisok egymásra épülnek, a sikerhez minden fázist teljesíteni kell • a tapasztalatok beépülnek a következő programok és projektek tervezésébe Programozás Értékelés Identifikáció Megvalósítás Kidolgozás Finanszírozás

32. Szükségletek meghatározása Célok kialakítása Visszacsa-tolás Projekt tervezés Projekt megvalósítás Projekt monitoring és értékelés Korlátok Projekt ciklus - egy másik megközelítés

33. Egy kis történelem

34. A tervezés módszere - Logframe A logikai keretmódszer garantálja: • a valós problémákra épülést • a célok strukturáltságát • a mérhetőséget • a kockázatok felmérését • a projektterv következetességét Tervezési módszer? • Projektmenedzsment • Projektértékelés

35. A logikai keretterv A logframe módszer több, mint maga a mátrix!

36. Problémaelemzés Kiindulás: eltérés a mai helyzet és a jövőbeni „ideális” helyzet között Eredmények: Milyen állapotot szeretnénk elérni? Probléma: Jelenlegi helyzet ELTÉRÉS

37. A probléma meghatározása • Szükséglet, probléma meghatározása • A probléma által leginkább érintett népesség / csoportok meghatározása • A projekt iránti szükséglet igazolása • Az állítások alátámasztása statisztikákkal, tanulmányokkal, tapasztalatokkal Miért van szükségünk a projektre?

38. A helyzetelemzés eszköze - a SWOT • Az aktuális helyzet leírására épül • A helyzetleírás megállapításait strukturálja, elemzési keretet biztosít • Megalapozza a stratégia felé való továbblépést • Osztályozás • Erősségek (belső - pozitív) • Gyengeségek (belső - negatív) • Lehetőségek (külső - pozitív) • Veszélyek (külső - negatív)

39. A SWOT négy kategóriája • Erősségek (Strengths) - Belső tényezők, + • Pozitív dolgok, amik jól működnek, és lehet rá befolyásom hogy még jobban működjön • Gyengeségek(Weaknesses) - Belső tényezők, - • Olyan dolgok amik nem jól működnek, de lehet rá befolyásom hogy jobb legyen a helyzet • Lehetőségek(Opportunities) - Külső tényezők, + • Olyan adottságok, amelyeket nem tudunk befolyásolni, de kedvezőek és rájuk építve kihasználhatjuk az erősségeinket • Veszélyek (Threats) - Külső tényezők, - • Olyan korlátok, negatív tényezők, amelyeket nem tudunk befolyásolni és csökkentik a siker esélyeit, kockázatot jelenthetnek

40. A SWOT elemzés

41. LOGIKAI KERETMÁTRIX (LKM) MÓDSZER • Az 1960-es években fejlesztették ki • Az EU pályázati gyakorlatában kötelezően használt módszer • Tervezési eszköz: elemzési folyamatból és megjelenítési módból áll • Segítségével szisztematikusan felállítható a projekt elemeinek (célok, eredmények, tevékenységek) hierarchiája, oksági kapcsolata, teljesülésük megállapítása és a befolyásoló külső tényezőkre tett feltételezések

42. Logikai keretmátrix • Tervezési és menedzsment eszköz • célorientált • Célkitűzés-meghatározás kulcsszerepe van a • tervezésben • monitorozásban • értékelésben

43. A logikai keretmódszer mint projekttervezési eszköz Lépései: 1. Projekt-identifikáció • Problémaelemzés • Célelemzés • Stratégiaelemzés 2. Logikai keretmátrix kidolgozása • beavatkozási logika • indikátorok és forrásaik • források • feltételezések

44. A logframe mátrixot megalapozó bevatkozási logika

45. ELEMZÉSI FÁZIS 1. lépés: érintettek elemzése 2. lépés: problémaelemzés 3. lépés: célkitűzés-elemzés TERVEZÉSI FÁZIS 4. lépés: a beavatkozási logika meghatározása 5. lépés: az előfeltevések és a rizikófaktorok meghatározása 6. lépés: az indikátorok azonosítása 7. lépés: tevékenységütemezés 8. lépés: költségvetés készítése Logikai keretmátrix lépésről-lépésre

46. 1. Az érintettek elemzése • A különböző érintettek azonosítása • Érinti a projekt • Befolyásolhatja a projektet • Lehetséges projekt partner • „Konfliktusos” szereplők • Szerepek szerinti csoportosítása • Projektben közreműködik, társfinanszíroz, haszonélvező • Támogató szervezet • Ellenőrző szerep

47. Csoportosítás társadalmi és szervezeti szempontból • Mik a társadalmi és gazdasági jellemzőik • Milyen a szervezeti felépítésük (Hogyan hoznak döntéseket) • Milyen a jogi státuszuk • Érdekek és elvárások • érdekeik és elvárásaik a projekttel kapcs. • az egyes csoportok közötti kapcsolatrendszer • A potenciál, kapacitások és erőforrások értékelése • mik azok az erősségek, amikre építhetünk • milyen hozzájárulásra számíthatunk • mik a hiányok

48. Horizontális problémák (környezeti érzékenység, esélyegyenlőség • Következtetések, ajánlások • Hogyan vegyük figyelembe az egyes csoportokat • Milyen intézkedések szükségesek • hogyan kezeljük az egyes csoportokat

49. 2. Probléma elemzése • Célkitűzés-meghatározás alapja • Érintettek bevonásával Lépések: • Azonosítsuk a terület fontosabb problémáit. • Problémafa készítése ok-okozati összefüggések alapján.

50. Problémaelemzés problémafa = ok-okozati összefüggésekbe helyezett problémák • azonosítsuk a kulcsproblémát • „építsünk” fát a kulcsprobléma köré • Ha az A a B oka, alá helyezzük • Ha az A a B következménye, fölé helyezzük • Ha egyik sem, mellétesszük