1 / 24

A magyar iskolarendszer csatlakozása az Európai Unió oktatáspolitikájához

A magyar iskolarendszer csatlakozása az Európai Unió oktatáspolitikájához. Mayer József Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet Budapest, 2009. november 20. Néhány szó a 90’-es évekről.

Download Presentation

A magyar iskolarendszer csatlakozása az Európai Unió oktatáspolitikájához

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. A magyar iskolarendszer csatlakozása azEurópai Unió oktatáspolitikájához Mayer József Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet Budapest, 2009. november 20. Mayer József- OFI

  2. Néhány szó a 90’-es évekről • 1985 – 2000 között a közoktatás rendszerében alapvető változások következtek be (tartalom, szerkezet, intézményfenntartói kör, finanszírozás stb.) • Az ezzel párhuzamosan zajló globalizációs folyamatok és az info-kommunikációs forradalom az oktatásban is éreztette a hatását. Mayer József- OFI

  3. Két fontos tendencia: • 1. A LLL –paradigma megjelenése • Mi a paradigmatikus változás természete? • S mi volt ennek a hazai „lecsapódása”? • 2. A közoktatásban expanziós folyamatok indultak el Mit jelent ez? Mayer József- OFI

  4. Lisszabon és következményei… A 2010-ig megvalósítandó öt európai oktatási és képzési cél a következő: • Az Európai Unió átlagát tekintve a korai kimaradók aránya nem haladhatja meg a 10 százalékot - vagyis nem lehet ennél nagyobb azok aránya akiknek nincs befejezett középfokú végzettsége és mégsem vesznek részt oktatásban vagy képzésben; • az Európai Unió átlagát tekintve a matematikai természettudományos vagy műszaki tudományos végzettséggel rendelkezők aránya legalább 15 százalékkal kell hogy növekedjen és ugyanakkor csökkennie kell ezen a téren a férfiak és nők közötti aránytalanságnak is; • az Európai Unió átlagát tekintve a 22 évesek legalább 85 százalékának kell rendelkeznie befejezett középfokú végzettséggel; • az alacsony olvasástudással rendelkező 15 évesek arányának 2000-hez viszonyítva legalább 20 százalékkal csökkennie kell az Európai Unió átlagát tekintve; • az Európai Unió átlagát tekintve a felnőtt munkakorú népességnek a 25 és 64 év közötti korosztálynak legalább a 12 5 százaléka részt kell hogy vegyen az egész életen át tartó tanulásban. Mayer József- OFI

  5. A fejlesztés kulcsterületeiként az alábbiak kerültek megnevezésre: • 1. Alapkészségek és kulcskompetenciák fejlesztése a közoktatásban. • 2. Széles és gazdag kínálat a szakképzésben, felsőoktatásban és a felnőttkori tanulásban. • 3. Folyamatosan bővülő tanulási lehetőségek (IKT, munkahelyi tanulás, informális • tanulás). • 4. Pályaorientáció, tanácsadás és pályakövetés. • 5. Az informális és nem-formális tanulás elismerése. • 6. Hátrányos helyzetű és munkaerő-piaci szempontból veszélyeztetett csoportok • támogatása (lemorzsolódás megelőzése, esély az LLL-be való bekapcsolódásra. • 7. Újfajta tanítási / tanulási kultúra meghonosítása (új pedagógusszerepek, • minőségkultúra). Mayer József- OFI

  6. Az iskolázottság várható alakulása

  7. A népesség iskolázottsága, 1930, 1960, 1970, 1980, 1990, 2001 és 2005 (%) .

  8. A következmények a közép –és felsőfokú oktatásban sem maradhattak el!

  9. Kapcsolódási pontok I. a korai kimaradók (iskolaelhagyók) problémája - vagyis hogy a 18-24 év közötti korosztályban mekkora az a hányad amelyiknek nincs befejezett középfokú végzettsége és mégsem vesz részt oktatásban vagy képzésben; Mayer József- OFI

  10. A legnagyobb probléma: a nem tanulók

  11. A második nagy probléma: a kimaradók

  12. Kapcsolódási pontok II. • a befejezett középfokú képzettség megszerzése - vagyis hogy a 25-64 éves korosztály (illetve más mutató szerint a 22 évesek hány százaléka) mekkora hányada rendelkezik befejezett középfokú végzettséggel; Mayer József- OFI

  13. A középfokú oktatásba felvettek tendenciája

  14. Kapcsolódási pontok III. a matematika a természettudományok és a műszaki tudományok részesedése az oktatásban és a képzésben - vagyis hogy a 20-29 éves korosztályban tízezer lakos közül hány rendelkezik matematikai természettudományos vagy műszaki tudományos végzettséggel és hogy ezen belül milyen a nemek aránya. TÁMOP.6.2.1. Új tanulási formák és rendszerek (2010- 2013-2017) Mayer József- OFI

  15. Kapcsolódási pontok IV. • az alapkészségek elsajátítása - vagyis hogy az alapvető elsajátítandó képességek (kulcskompetenciák) közül, amelyeket az európai oktatási és képzési rendszerek részletes munkaprogramja rögzített: • milyen szintet érnek el a 15 évesek az olvasás • továbbá a matematikai és • természettudományos írni-olvasni tudás (literacy) területén; Lásd erről: PISA - jelentések Mayer József- OFI

  16. Olvasó és nem olvasó tanulók

  17. Kapcsolódási pontok V. • az egész életen át tartó tanulás biztosítása - vagyis hogy a 25 és 64 év közötti korosztály mekkora hányada vesz részt az életen át tartó tanulásban Mayer József- OFI

  18. Az egész életen át tartó tanulásról szóló stratégia 2005 őszén (2212/2005. (X. 13.) Korm.Határozat) kormányzati szinten elfogadásra került. • A prioritások: • 1. Az oktatás, képzés esélyteremtő szerepének erősítése. • 2. Az oktatás, képzés és a gazdaság kapcsolatainak erősítése. • 3. Új kormányzási módszerek, közpolitikai eljárások alkalmazása. • 4. Az oktatás, képzés hatékonyságának javítása, össztársadalmi ráfordításainak növelése. • 5. Az oktatás, képzés minőségének javítása. Mayer József- OFI

  19. 25-64. év között tanulók Mayer József- OFI

  20. Kapcsolódási pontok V. • Integráció – szegregáció Támogató programok és rendszerek működtetése a. Phare – programok b. QUAL c. Tanodák d. OIH e. Arany János Tehetséggondozó Program Mayer József- OFI

  21. Hogyan jelenik meg az integráció az iskolai dokumentumokban? Mayer József- OFI

  22. Összefoglalás I: A hazai oktatás és az EU • Demográfiai folyamatokból adódó problémák • Az iskolarendszerből kilépők problémái (a pályakezdő munkanélküliségtől a sikeres munkaerő-piaci stratégiákig) • A tankötelezettség felemelése (A szakképzés dilemmái) • Ágazatközi együttműködés – LLL politika (a sikerhez nem csak pedagógiai eszközök kellenek!) • A tudásgazdaság által igényelt kompetenciák előtérbe állítása (egy rossz dilemma: ismertek versus kompetenciák) • Orientáció, pályaválasztási tanácsadás (A régi módon nem megy!) • A leszakadókra irányuló speciális figyelem (Kulcs: a társadalmi kohézió erősítése)

  23. Összefoglalás II. Az EU új generációs programjai2007-2013. 2006 november (Európa Parlament és Tanács) – LLL - program (6970 M. EU) • (Erasmus, Leonardo, Grundtvig, Comenius) →Fiatalok lendületben (Youth in Action) • Fiatalok Európáért - Európai Önkéntes Szolgálat - Fiatalok a világban - Ifjúságsegítők támogatása - Ifjúságpolitikai együttműködések (A nem formális nevelés támogatása) Alapvető célkitűzések: • Tudástársadalom megteremtése • A gazdasági fejlődés fenntartása • Több és jobb munkalehetőség biztosítása • A társadalmi kohézió megerősítése Specifikus célkitűzések: • Az egész életen át tartó minőségi tanulás fejlesztése, a magas teljesítmény elérése • LLL –tanulás európai térségeinek kialakítása • A tanulás vonzerejének, hozzáférhetőségének és a minőségének javítása • A kultúrák közötti párbeszéd javítása. • A nemek közötti egyenjogúság erősítése • Az egyén(iség) kiteljesedésének elősegítése

  24. Köszönöm a figyelmüket!mayer.jozsef@ofi.hu Mayer József- OFI

More Related