1 / 51

7.1 A reformkor fő kérdései. Széchenyi és Kossuth reformprogramja .

7.1 A reformkor fő kérdései. Széchenyi és Kossuth reformprogramja. A rendi országgyűlés és a megyerendszer működése. A gazdasági átalakulás jellemzése. A magyar társadalom rétegződése és életformái. A reformkor fő kérdései. REFORMKOR. Magyar nyelv. REFORMKOR „HAZA ÉS HALADÁS ”.

aneko
Download Presentation

7.1 A reformkor fő kérdései. Széchenyi és Kossuth reformprogramja .

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript

  1. 7.1A reformkor fő kérdései.Széchenyi és Kossuth reformprogramja. A rendi országgyűlés és a megyerendszer működése. A gazdasági átalakulás jellemzése. A magyar társadalom rétegződése és életformái

  2. A reformkor fő kérdései

  3. REFORMKOR Magyar nyelv

  4. REFORMKOR „HAZA ÉS HALADÁS” BESSENYEI GYÖRGY: MAGYARSÁG Bessenyei György (Magyarság) „Jegyezd meg e nagy igasságot, hogy soha a földnek golyobissán egy Nemzet sem tehette addig magajévá a' böltsességet, mélységet, valameddig a' tudományokat, a maga Anya nyelvébe bé nem húzta. Minden Nemzet a maga nyelvén lett tudós, de idegenen sohasem.” http://magyar-irodalom.elte.hu/gepesk/corpus/xviii/besgy041.htm Kölcsey Mohács (1826)”Minden nemzet, mely elmúlt kora emlékezetét semmivé teszi, vagy semmivé lenni hagyja, saját nemzeti életét gyilkolja meg; s akármi más kezdődjék ezentúl: az a régi többé nem leszen.” MOHÁCS http://mek.oszk.hu/06300/06367/html/01.htm#224 „HAZA ÉS HALADÁS” Búcsú az országos rendektől http://mek.oszk.hu/06300/06367/html/02.htm

  5. 1825 I Ferenc „Haza és haladás” 1830 REFORMKOR Széchenyi István 1830 Reformkori országgyűlések Hitel ősiség 1832-36 Wesselényi Miklós Kossuth Lajos érdekegyesítés Kölcsei Ferenc Kötelező örökváltság Önkéntes örökváltság népképviselet Kossuth Lajos cenzúra közteherviselés 1844 államnyelv Védegylet védvám 1847

  6. A reformkor kezdeteTk(Sz) III.-117.old Reformkori országgyűlések Tk III.(Sz)-124/131/145.old Széchenyi István Tk III.(Sz)-117.old http://www.suliaweben.hu/index.php?page=single&tk=60 Kossuth Lajos-Tk III.(Sz)-124/131.old

  7. (1792-1835) A forradalmak és Napóleon ellen harcoló I. Ferenc megkísérelte kiépíteni Mária Lujza I Ferenc abszolutizmust

  8. Mária Lujza (1792-1835) A forradalmak és Napóleon ellen harcoló I. Ferenc megkísérelte kiépíteni I Ferenc abszolutizmust

  9. I Ferenc Magyar rendek Himnusz címlapja ? Koronázási menet a pozsonyi Dómba „Isten, áldd meg a magyart” 1823. Jan.22 1825-27-es országgyűlés Helyreállt az uralkodó és a rendek együttműködése MAGYAR KULTÚRA NAPJA

  10. Magyar rendek I Ferenc Himnusz címlapja ? Koronázási menet a pozsonyi Dómba „Isten, áldd meg a magyart” 1823. Jan.22 MAGYAR KULTÚRA NAPJA 1825-27-es országgyűlés Helyreállt az uralkodó és a rendek együttműködése Kölcsey Ferenc http://users.atw.hu/tetelek/backup/img/Online_tetelek/irodalom/Kolcsey.Ferenc.html

  11. Legfontosabb törvények 1825-27 Adót csak az országgyűlést szavazhat meg Háromévente kell országgyűlést tartani Megalapítják a Magyar Tudományos Akadémiát Széchenyi István

  12. Legfontosabb törvények 1825-27 Háromévente kell országgyűlést tartani Adót csak az országgyűlést szavazhat meg Széchenyi István Megalapítják a Magyar Tudományos Akadémiát

  13. Széchenyi István Cenk

  14. Széchenyi István ZICHY ANTAL: GRÓF SZÉCHENYI ISTVÁN ÉLETRAJZA http://mek.oszk.hu/05800/05836/html/index.htm

  15. 1791- ben született Bécsben Részvett a napóleoni háborúkban http://vagta.hu/rajzpalyazat/2010/_html/tortenetek.html 1810-es évtől nyugati utazások Anglia 1825-től az országgyűlések résztvevője MTA

  16. 1830 Hitel Fontosabb írások, publicisztika, elméleti művek 1831 Világ 1833 Stádium 1841 Kelet Népe http://mek.niif.hu/05500/05533/05533.htm 1859 Ein Blick Széchenyi István : A Magyar Akadémia körül http://mek.oszk.hu/01000/01072/01072.htm Gróf Széchenyi István intelmei Béla fiához http://mek.oszk.hu/01000/01072/01072.htm

  17. Hitel: „Hol kötelesség van, ott jussnak is, hol pedig juss, szabadság s privilégiumok vannak, ott bizonyosan kötelességnek is kell lenni! Ezek elválhatatlanok, a különbség egyedül az: hogy első esetben mindazok, kiknek polgári életek csak kötelességeik által tűnik szembe, jussaikat számtalanszor tapasztalják áthágatni, másodikban pedig mindazok, kik szabadok s privilégiumokkal bírnak, kötelességikről közönségesen el szoktak felejtkezni. ... „ http://mek.niif.hu/06100/06132/html/index.htm

  18. Tk (Sz)-117-118)Széchenyi a gazdaság oldaláról kívánta meggyőzni olvasóit a reformok szükségességéről. Azt próbálta bebizonyítani a feudális kiváltságokat élvező nemességnek, hogy előjogaik nem szolgálják érdekeiket. Az ősiség törvénye megakadályozza a nemest a hitelfelvételben, mert birtoka az elidegenítés korlátai miatt nem szolgálhatott fedezetül. A jobbágyi szolgáltatások (robot) nem kényszerítik ki a termelékeny gazdálkodást. Programjának alapvető vonásai közé tartozott a társadalmi összeütközések kerülése, a lassú de folyamatos és szerves fejlődés biztosítása. Emiatt kerülni kívánta az összeütközést a bécsi kormányzattal. Ausztriát a –és a Szent Szövetség révén mögötte álló Oroszországot- túl erősnek ítélte Magyarország erejéhez képest. Sőt, éppen Oroszországgal szemben remélt védelmet Ausztriától. Széchenyi iszonyodott az általa befolyásolhatónak tartott tömegektől. Az arisztokráciának továbbra is vezető szerepet szánt, bár programját a magyar köznemesség karolta fel és valósította meg.

  19. Széchenyi Wesselényi Politikai megközelítés (érdekegyesítés) Gazdasági megközelítés cél Haza Nemzeti felemelkedés Vállalja a konfliktust a dinasztiával Tart az erős Ausztriától és Oroszországtól Tömegmozgalmak elvetése Széles rétegekre kíván támaszkodni Haladás Polgári átalakulás+- Rendi sérelmi politika hagyományai Rendi sérelmi politika elvetése

  20. Lóverseny

  21. Hitel egyik legfontosabb tétele „A magyar birtokos szegényebb mint birtokaihoz képest lennie kellene” problémának az elemzésével Gazdasági gondok oka Hiteltörvény hiánya A hitel szükségességének felismeréséből egy egész sor reformgondolat fakadt.

  22. Ősiség eltörlés Robot, kilenced megszüntetése A szabad iparűzést akadályozó céhek belsővámok árszabások felszámolása Nem nemesek Birtokbírhatási joga Nemesi adómentesség felszámolása Kívánatosnak tartotta az alkotmány kiterjesztését az ország minden lakosaira

  23. A mű záró gondolata „…SOKAN AZT GONDOLJÁK MAGYARORSZÁG - VOLT - ÉN AZT SZERETNÉM HINNI: LESZ”… Tk 5-123.old-Ez az optimizmus általában is jellemző a mű hangulatára. Az igazságos, mindenki számára hasznos, egyenlő jogokon és kötelességeken alapuló társadalom megvalósításának senki sem lesz kárvallottja. Hogy mindenki alkalmazkodni tudjon a megváltozott körülményekhez annak legfőbb eszköze a nevelés, a „ kiművelt emberfők” számának gyarapítás. Az átalakulás elhívatott vezetője pedig a legkedvezőbb helyzetben lévő nagybirtokos arisztokrácia kell, hogy legyen , amely ennek jutalmaként megőrizheti vezető pozícióját a jövőben is. Ugyanakkor a nagy változást csak lassan, évtizedek aprólékos munkájával tartotta keresztül vihetőnek, s feltétlenül hasznosnak, s feltétlen szükségesnek érezte a hatalom támogatását, ezért követett el mindent a kormányzat megnyeréséért terveihez

  24. Vaskapu Casino Gőzhajó

  25. 1848-ban közmunkaügyi miniszter Batthány-kormány idegösszeroppanás Döblingi gyógykezelés 1860 öngyilkosság Csorba László: BETEG SZÉCHENYIRŐL http://www.matud.iif.hu/2010/12/06.htm

  26. Kossuth Lajos

  27. Kossuth Lajos SzülőházaMonokon

  28. Kossuth Lajos

  29. Kossuth Lajos korabeli portréja, 1867.(Hadtörténeti Múzeum Fotóarchívum 42

  30. 1802 Monok –jogi tanulmányok folytatása 1831 kolerabiztos Zemplénben 1832-től országgyűlések résztvevője 1837-1840 börtönbüntetés 1841–től Pesti Hírlap és aktív politizálás 1846 Védegylet igazgatója 1847 Ellenzéki Párt vezetője 1848 a forradalom és szabadságharc vezetője 1849-től emigráció (Törökország, Torino) 1894 halála Torinóban

  31. 1832-1836 Országgyűlési Tudósítások 1836-37 Törvényhatósági Tudósítások 1841-44 Pesti Hírlap 1841 Felelet Gróf Széchenyi Istvánnak Ellenzéki Nyilatkozat 1851 Alkotmányterv 1862 Duna-konföderációs terv 1867 Cassandra levél

  32. A Pesti Hírlap első száma, amelyben a kiadó, Landerer Lajos értesíti olvasóit, hogy "a szerkesztés vezérlésére Kossuth Lajos urat kértem meg". Kossuth a lap vezércikkeiben az értelemre és az érzelemre egyaránt apelláló érvekkel mozgósította olvasóit a Nemzeti önrendelkezés Polgári átalakulás programjának megvalósítására http://www.mek.oszk.hu/01200/01298/01298.pdf

  33. Polgári tulajdonviszonyok (ősiség eltörlése) Nemzeti érdekegyesítés Örökváltság állami kárpótlássál Közteherviselés Független nemzeti állam (Magyarország gazdasági és politikai különállása) Népképviselet Szólásszabadság Önálló nemzeti ipar (védvámok alkalmazása)

  34. Karikatúra Széchenyi és Kossuth vitájáról Eötvös József: Kelet népe és Pesti Hirlap  http://mek.oszk.hu/05200/05280/05280.pdf

  35. Széchenyi és Kossuth vitája „ Kossuth a legnagyobb magyarnak nevezett. (..)Meg se motccantam.” 1841 Pesti Hírlap …az arisztokráciának, nemzet pedig lesz „velők és általok, ha nekik tetszik, nélkülük , sőt ellenük , ha kell 1841 Kelet népe: „csakmost lábadozó , nemzetté virulni csak most akaró népünket az anarchia örvényébe” vagy „az önkénynek hajótörő szirtjei felé taszítja”

  36. Széchenyi: Kelet népe „hiúságbul-e vagy mert nem sült el neki a vezéri szerep(…)vagy az üressé vált erszények hazafiságba takargatása, és tán annak egy „csendes kis forradalom” által ismét betöltése végett (…) teszi homályba” azokat az előkellőket „kiknek mély nézeteit” nem tudja felfogni Kossuth „roppant s valóban ritka elmebeli tehetségiről senki csak legtávolabbrul sem kételkedik. Hanem tactikája, modorja hibás

  37. Az Országos Széchényi Könyvtár Zeneműtára őrzi azt a két fonográfhengert, melyekre Kossuth Lajosnak az aradi vértanúk emlékművének felavatására szánt ünnepi beszédét rögzítették.  Kossuth arcképe a felvétel készítésének idejéből Kossuth dolgozószobája a torinói lakásban, ahol a hangfelvétel készült A fennmaradt két eredeti viaszhenger. - OSZK Zeneműtár, F-NZ1 http://mek.oszk.hu/kiallitas/kossuthhangja/html/nyito.htm

  38. Reform országgyűlések 1832-36 Önkéntes örökváltság KÖLCSEY FERENC ÖSSZES MŰVEI BÚCSÚ AZ ORSZÁGOS RENDEKTŐL Wesselényi Miklós védelme http://mek.oszk.hu/06300/06367/html/02.htm

  39. Liberalizmus Ellenzéki nemesség eszmevilágaban Nemzeti törekvésekkel kapcsolódott össze Nemzeti egység megteremtését Magyar államnyelvet Magyar országgyűlésnek felelős nemzeti kormányt

  40. ÉRDEKEGYESÍTÉS jogkiterjesztés Népnek „az alkotmány sáncaiba való beemelése” Politikai nemzet államnemzet A magyar reformozgalom nem a társadalom valamely nagy törésvonala - vagyoni társadalmi mentén szervezte az erőket A különbözőbb helyzetű csoportokból váltak a reformok híveivé vagy ellenzőivé

  41. 2006. Február 18. A feladat a reformkorral kapcsolatos. (hosszú) Vesse össze Széchenyi István és Kossuth Lajos gazdasági és társadalmi elképzeléseit! Fogalmazza meg a források és ismeretei felhasználásával a két politikus főbb céljait a társadalmi-gazdasági átalakulásról! Térjen ki a hasonlóságokra és a különbségekre!

  42. „Nevetséges vagy inkább szomorú dolognak kell e mondani, ha valaki nagy számú gulyája és telt gabonavermei mellett is koplal, vagy szinte éhen hal? Nevetséges vagy szomorú e, ha egy nagy birtokos, kinek kiterjedt termékeny szántóföldei, rétjei, erdei, szőlei stb. vannak, nem adózik, és az országnak szinte semmi terhét nem viseli, és kinek sok ingyen dolgozik – ha ily birtokos mondom annyira elszegényül, hogy véges adósságai miatt semminél kevesebbje marad? Már ez miért van így – és ennek úgy kell e lennie, vagy talán nem kellene; […] Ha egynek pénzre van szüksége, minden jószági mellett is ugyan kaphat-e törvényes kamatra elegendőt könnyen és tüstént? […] Hitel híja miatt csak felette nagy uzsorával kaphatott. Hány birtokost ismerek magam, ki mindig pénzben szűkölködik, és kinek kincse maga előtt mindig el van zárva? És ez földesuraink és földbirtokaink állapotjának vázrajza, és ebből látszik, hogy inkább mende-monda teszi Hitelünk létét vagy nemlétét, mint fekvő jószág, ház, marha, gabona, bor, sajt.” (Széchenyi István: Hitel)

  43. „4-szer: Jus proprietatis Ha pedig a nemtelen is bírhat ingatlant, kell neki teljes személyi s vagyonbeli bátorság, azaz 5-ször: törvény előtti egyformaság. És mert sikertelen a törvény, ha azt mindig csak egy felekezet magyarázza – 6-szor: törvényes pártvéd. Ezen utolsó két törvény azt vonja maga után, hogy 7-szer: a házipénztár s országgyűlési költségek a nemestül is idomzat szerint viseltessenek. Ezen törvények következésében új életre ébredend a hon… De mind e mellett a szorgalom hatalmasan nem léphet elő; s így félre kell vetni, mint káros akadályt 9-szer: a monopóliumokat, céheket, limitatiókat s egyéb ilyen intézeteket örökre. (Széchenyi István: Stádium)

  44. „Tavalyi jelentéseimben több úgynevezett Védegyletet említettem […] Kossuth […] minden figyelmét e tárgynak szentelte, és sikerült létrehoznia az Országos Védegyletnek nevezett szervezetet, amely most általános szóbeszéd tárgya. […] egy petíciót nyújtottak be az alsótáblának, melyben bejelentették, hogy a Védegylet megalakult az ország gyáriparának támogatására. […] Mikor valaki a Védegylet tagja lesz, aláírásával és becsületszavával megerősített fogadalmat tesz, hogy 1850. október 1-jéig nem vesz, rendel, hord vagy használ külföldi árucikkeket – és nem hagyja, hogy gyermekei, szolgái és a tőle függő személyek ilyeneket használjanak –, ha a környéken, ahol lakik, hasonló honi árucikk beszerezhető. (Korabeli levélrészlet)

  45. „[…] cél; szabadság s alkotmányos jog minden magyarnak; nemzeti jólét, mely a szabadság gyökeréből hajtson; közös teherviselés különbség nélkül, s az alkotmányos szabadság közös élvezete, azon organikus formák kifejtése és a népképviselet kellékeihez idomítás által, melynek köszönhetjük, hogy ’él magyar, áll Buda még’. […] Európa szerte csak a koldus adómentes, minálunk az úr.” (Kossuth Lajos)

  46. 2013/május 17. A feladat a magyar reformkorhoz kapcsolódik. (rövid) Mutassa be a forrás és ismeretei segítségével Széchenyi reformprogramjának jogi, gazdasági és politikai alapelveit!

  47. „[Az ősiség törvényének] eltörlése pedig szükségkép maga után vonja 3-szor: a Fiscalitas [háramlási jog] megszűnését. Minthogy továbbá nem elég, ha a hitelező az ingatlant csak exequálhatja [végrehajthatja], de azt nekie teljes bátorsággal [biztonsággal] bírhatni is kell, mert máskép kis kamatra pénzt nem fogadni; többször lehetne pedig a hitelező nemtelen, mint magyar nemes: szükségkép foly mindenkire a 4-szer: Jus proprietatis [birtokbírhatás joga]. Ha pedig nemtelen is bírhat ingatlant, kell neki teljes személy s vagyonbeli bátorság, azaz 5-ször: törvény előtti egyformaság. És – mert sikertelen a törvény, ha azt mindig csak egy felekezet magyarázza 6-szor: törvényes pártvéd [választott védő]. Ezen utolsó két törvény azt vonja maga után, hogy 7-szer: a házi pénztár s országgyűlési költségek a nemestül is idomzat szerint viseltessenek. Ezen törvények következtében új életre ébredend a hon, s nagyobb lévén a mozgás […].” (Széchenyi István: Stádium; 1833)

More Related