1 / 94

Biztosítás

Biztosítás. dr. Zavodnyik József. Biztosítás. alapfogalmak természeti és ember által okozott katasztrófák a világban a világ biztosítási piaca a magyar biztosítási piac a biztosítási tevékenység állami felügyelete. Első Magyar Általános Biztosító Társaság.

kaylee
Download Presentation

Biztosítás

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. Biztosítás dr. Zavodnyik József

  2. Biztosítás • alapfogalmak • természeti és ember által okozott katasztrófák a világban • a világ biztosítási piaca • a magyar biztosítási piac • a biztosítási tevékenység állami felügyelete

  3. Első Magyar Általános Biztosító Társaság • megalakítása: 1857(1858-ban kapta meg a működési engedélyt) • az alapítók között pl. Deák Ferenc, Eötvös József • 1861: megalapította a Pannónia Magyar Viszontbiztosító Intézetet • 1860-as évek: három biztosítót alapított Bécsben • 1910: Szarajevóban megalapította a Herceg Bosna Biztosító Intézetet, amely 1911-ben Szerbiában is megkezdte működését

  4. Külföldi biztosítók a magyar biztosítási piacon • az 1860-as évektől sok külföldi biztosító jelent meg Magyarországon, így például • osztrákok (pl. az Anker Élet- és Járadékbiztosító Társaság) • angolok (pl. a Gresham biztosító, amit az angol tőzsde alapítójáról, Thomas Greshamről neveztek el) • amerikaiak (pl. 1886-ban a New York Életbiztosító Társaság, amelyre emlékeztet a New York palota; illetve a szintén New York-i Germania életbiztosító)

  5. Biztosítás • kockázatkezelési technika • egyedileg bizonytalan, a veszélyközösség szintjén összességében becsülhető pénzszükséglet fedezése a veszélyközösségben és az időben történő kockázatkiegyenlítődés által • jövőbeli kockázatok ellenszolgáltatás fejében történő áthárítása, illetve átvállalása

  6. Biztosítási tevékenység • biztosítási szerződésen, jogszabályon vagy tagsági jogviszonyon alapuló kötelezettségvállalás, amely során a tevékenységet végző megszervezi az azonos vagy hasonló kockázatoknak kitett személyek közösségét (veszélyközösség), matematikai és statisztikai eszközökkel felméri a biztosítható kockázatokat, megállapítja és beszedi a kötelezettségvállalás ellenértékét (díját), meghatározott tartalékokat képez, a létrejött jogviszony alapján a kockázatot átvállalja és teljesíti a szolgáltatásokat

  7. Mire jó a biztosítás? • regisztrált betöréses lopások száma 2012-ben Magyarországon: 22.587 • Szlovákia: 1.742 • Lengyelország: több mint 41.000

  8. Biztosítások csoportosítása • társadalombiztosítás • magánbiztosítás (nem társadalombiztosítás)

  9. A biztosítások csoportosítása a biztosítási közjogban • direktbiztosítás: élet- és nem-életbiztosítás • viszontbiztosítás (a biztosító, illetve harmadik országbeli biztosító által vállalt kockázat egy részének vagy egészének szerződésben meghatározott feltételek alapján, díjfizetés ellenében történő átvállalása)

  10. A biztosítások csoportosítása a magánjogban (Ptk.) • vagyonbiztosítás • felelősségbiztosítás • életbiztosítás • balesetbiztosítás • viszontbiztosítás

  11. A biztosítások csoportosításaaz Új Ptk.-ban • a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény • kárbiztosítások (külön szabályok a felelősségbiztosításra és a jogvédelmi biztosításra) • összegbiztosítások (életbiztosítás, balesetbiztosítás) • betegségbiztosítás

  12. Biztosítási ág, biztosítási ágazat, biztosítási termék • biztosítási ág: a biztosítások kockázati ismérvek alapján elhatárolt két fő csoportja (élet- és nem-életbiztosítási ág) • biztosítási ágazat: a biztosítások biztosítási ágon belüli azonos, illetve egymáshoz hasonló kockázatok alapján elhatárolt csoportja • biztosítási termék: meghatározott biztosítási kockázatokra vagy kockázatcsoportokra kidolgozott feltétel- és teljesítési rendszer

  13. Szektorális zártság elve • biztosítási tevékenység és biztosítási tevékenységgel összefüggő tevékenység Magyarország területén a Felügyelet engedélyével végezhető (kivéve: más tagállamban székhellyel rendelkező biztosító tevékenységét a Magyarország területén határon átnyúló szolgáltatásként vagy magyarországi fióktelepe útján akkor végezheti, ha erre a saját államában jogosult) • biztosítási tevékenységet kizárólag biztosító végezhet • biztosító a biztosítási tevékenységen és azzal közvetlenül összefüggő tevékenységen kívül más üzletszerű tevékenységet nem folytathat

  14. Biztosítási tevékenységgel közvetlenül összefüggő tevékenységek Magyarországon • pl. pénzügyi szolgáltatás közvetítése (ügynöki tevékenység) • jelzáloghitelezés • a Wesselényi Miklós Ár- és Belvízvédelmi Kártalanítási Alapról szóló 2003. évi LVIII. törvény szerinti tevékenység

  15. Katasztrófa kockázatok • a természet erőivel összefüggő katasztrófa kockázatok • nem természeti, hanem meghatározóan emberi tényezővel kapcsolatos katasztrófa kockázatok [nem szándékos cselekmények (pl. baleset, robbanás, tűz), szándékos cselekmények (pl. zavargások, terrorista cselekmények)]

  16. A kockázat biztosíthatóságának általános feltételei • nagyobb számú megfigyelési egység, hogy valószínűségszámítási alapon elemezhető legyen, illetve tényleges kockázatmegosztás lehessen • a kockázatok legyenek homogének • az esetleges károk véletlenszerűek legyenek • az esetleges kár egyértelműen leírható és megbecsülhető legyen • az esetleges ügylet a szerződő és a biztosító számára gazdaságos legyen

  17. A terrorizmus kockázata • még nem kellően meghatározott, egyes eseményeket milyen ismérvek alapján lehet besorolni a terrorizmus kategóriájába • még nem kellően tudott, hogyan és milyen finanszírozási szinten lehet e kockázat fedezetének a megteremtése

  18. Természeti katasztrófák okozta károk • a biztosítási piac számára egyre nagyobb kihívást jelentenek • 1980-as évek közepéig: a biztosítással fedezett kár 3-4 milliárd USD volt • 1989, Hugo hurrikán: több mint 4 milliárd USD • 1991: 17 milliárd USD • 1992: 30 milliárd USD

  19. Természeti katasztrófák • az előfordulás nagy fokú bizonytalansága • a potenciális kár szélsőséges nagyságú lehet • súlyosbító körülmény, hogy az események nem függetlenek egymástól • szoros korrelációban lehetnek egyes adott földrajzi területen

  20. Természeti és technikai (ember által okozott) katasztrófák a világban (2013)Adatok forrása: www.swissre.com • 308 katasztrófa • 150 természeti katasztrófa • 158 technikai katasztrófa (ember okozta katasztrófa)

  21. Természeti és technikai (ember által okozott) katasztrófák a világban (2013) • kb. 140 milliárd USD gazdasági kár • 10 éves átlag: 190 milliárd USD gazdasági kár • kb. 45 milliárd USD biztosított kár, ebből kb. 37 milliárd USD a természeti katasztrófák következtében • 10 éves átlag: 61 milliárd USD biztosított kár • 2012: a harmadik legtöbb biztosított kár 1970 óta

  22. Természeti és technikai (ember által okozott) katasztrófák a világban (2013) • kb. 26.000 áldozat (2010: közel 304.000 áldozat, 2012: több mint 14.000 áldozat) • legtöbb áldozat: 2013 november, Haiyan tájfun, Fülöp-szigetek, kb. 7.500 áldozat • 9 repülőgép baleset, 176 halott • 16 utasszállító hajó süllyedt el, 1.079 halott • 13 vasúti szerencsétlenség történt, 231 halott

  23. A biztosítók legnagyobb kifizetései (1970-2013) • 2005, Katrina hurrikán: 76,3 milliárd USD, 1.836 halott • 2011, földrengés (Japán): 35,7 milliárd USD, 19.184 halott • 2012, Sandy hurrikán: 35 milliárd USD, 237 halott • 1992, Andrew hurrikán: 26,2 milliárd USD, 43 halott • 2001. szeptember 11-i terrortámadás: 24,3 milliárd USD, 2.982 halott • 1994, Northridge (USA), földrengés: 21,7 milliárd USD, 61 halott • 2008, Ike hurrikán: 21,6 milliárd USD, 136 halott

  24. A legtöbb halottal járó katasztrófák (1970-2013) • 1970, Bangladesh, vihar és árvíz: 300.000 halott (biztosított vagyoni kár: 0 USD) • 1976, Kína, földrengés: 255.000 halott (biztosított vagyoni kár: 0 USD) • 2010, Haiti, földrengés: 222.570 halott (biztosított vagyoni kár: 103 millió USD) • 2004, több ázsiai ország, földrengés és cunami: 220.000 halott (biztosított vagyoni kár: 2,4 milliárd USD) • 2008, Mianmar és Bengáli-öböl, Nargis trópusi ciklon, árvíz az Irrawaddy deltájában, 138.300 halott (biztosított vagyoni kár: 0 USD) • 1991, Bangladesh, trópusi ciklon: 138.000 halott (biztosított vagyoni kár: 3 millió USD)

  25. Budapest, 2006. augusztus 20. • a 2006. évi jegyzett viharkárok között • 3 halott, 1 eltűnt, 240 sebesült • vagyoni kár: 10 millió USD • biztosított kár: 5 millió USD

  26. Természeti katasztrófák hatása amerikai biztosítókra • 1969-1998: 50 kisebb biztosító kifejezetten természeti katasztrófák hatására lett fizetésképtelen • 1992, Andrew hurrikán: 9 biztosító lett fizetésképtelen, az egyik legnagyobb biztosító vesztesége 4 milliárd USD volt

  27. A klímaváltozás hatása az európai biztosítási piacokra • a téli viharok okozta károk jelentősen nőhetnek • legveszélyeztetettebb: Belgium, Dánia, Németország, Svédország

  28. A legtöbb biztosított károkat okozó árvizek (1970-2013) • 2011 Thaiföld, 16,2 milliárd USD • 2013 Németország és Csehország, 4,1 milliárd USD • 2002 Németország és Csehország, 3,1 milliárd USD • 2007 Egyesült Királyság, 2,9 milliárd USD • 2005 Svájc, 2,6 milliárd USD • 2011 Ausztrália, 2,4 milliárd USD • 1997 Lengyelország és Csehország, 2,4 milliárd USD • 2007 Egyesület Királyság, 2,3 milliárd USD • 2010 Ausztrália, 2,3 milliárd USD • 1973 USA 2,0 milliárd USD

  29. Mega katasztrófák • a biztosítók kifizetései meghaladják a 10 milliárd USD-t • első ilyen katasztrófák: Andrew hurrikán, 1992 (26,2 milliárd USD) és Northridge földrengés, 1994 (21,7 milliárd USD) • ezt követően új kockázatkezelési módszerek kifejlesztése

  30. Katasztrófák és biztosítás • iparilag fejlett országok: alulbiztosítás • fejlődő országok: új biztosítási megoldások lehetősége (pl. központi állami intézkedések, biztosítási alapok létrehozása)

  31. A katasztrófakockázatok piaci alapú kockázatmenedzselése • kockázatkihelyezési, kockázatporlasztási eszközök, technikák (pl. katasztrófa kötvények, katasztrófa kockázati swapok) • egyéb piaci eszközök (speciális banki/pénzpiaci hitelezési formák)

  32. Állami szerepvállalás a katasztrófa kockázatok kezelésében • az állam mint biztosító díjat szed és felvállal egyes katasztrófakockázatokat • a kockázatok a piacon maradnak, az állam egyfajta viszontbiztosítási kockázatkezelési programot működtet

  33. Madárinfluenza • kihívás az egész biztosítási szektor számára mint biztosítási esemény • kihívás a felügyeleti hatóságok számára (a biztosítási szektorban lehetséges válsághelyzet kezelése)

  34. Madárinfluenza • 2003-tól 2006. január 10-ig: hat országban 147 személy • 78 halott • 53%-os halálozási ráta

  35. Influenza az USA-ban • egy átlagos évben 36.000 amerikai hal meg influenzában • a madárinfluenzában becslések szerint 1,9 millió ember halhat meg • a legkedvezőtlenebb becslés szerint: 80 millió amerikai betegszik meg, 20%-os a halálozási ráta, 16 millió halott

  36. A madárinfluenza mint biztosítási esemény 1. • nincs kellő tapasztalat (eltérően pl. a természeti katasztrófáktól) • 1918: a spanyolnátha következtében 675.000 halott az USA-ban, 50-100 millió halott világszerte • a legtöbb halott: 25-34 évesek – ez a korcsoport fontos ma a csoportos és az egyéni életbiztosításban (a legmagasabb halálozási ráta 1918-ban: 1 év alattiak, 85 év felettiek, 75-84 évesek, 25-34 évesek) • az 1957-es és 1968-as influenzajárvány 31 milliárd dollár haláleseti kifizetést eredményezett az USA-ban • a madárinfluenza 133 milliárd dollár kifizetést tehet szükségessé

  37. A madárinfluenza mint biztosítási esemény 2. • jelentős számú élet- és betegségbiztosítási teljesítés szükségessége • a járvány hatása a gazdaságra, a befektetésekre, a tőzsdére, az egyes vállalkozások üzletmenetére • a viszontbiztosítás is csak korlátozottan tudja kezelni a problémát

  38. Jelentős eltérések 1918-hoz képest • a világháború miatt az emberek nem szokásos koncentrációja (laktanyák stb.) • az amerikai egészségügyi személyzet jelentős részét átküldték Európába • 1918-ban más kórokozók (baktériumok) is hatást gyakoroltak • az orvostudomány jelentősen fejlődött • ma mások a tömegkommunikációs lehetőségek stb.

  39. A világ biztosítási piaca (2012)Adatok forrása: www.swissre.com • biztosítási díj összesen: 4.612.514 millió USD • életbiztosítás: 2.620.864 millió USD • nem-életbiztosítás: 1.991.650 millió USD

  40. Díjbevételek, részesedések, változások (2012) • Észak-Amerika: 1.393.416 millió USD (30,21%) (2011-hez viszonyítva: +1,8%) • Latin-Amerika: 168.737 millió USD (3,66%) • Nyugat-Európa: 1.462.718 millió USD (31,71%) -2,0% • Kelet- és Közép-Európa: 72.458 millió USD (1,57%) +4,9% • Japán és új ázsiai ipari gazdaságok: 935.958 millió USD (20,29%) +8,1% • Afrika: 971.891 millió USD (1,56%) +10,5%

  41. Részesedések (2012) • OECD: 3.819.652 millió USD (82,81%) (+1,5%) • G7: 2.977.531 millió USD (64,55%) (+1,5%) • EU 27 tagállam: 1.402.293 millió USD (30,40%) (-2,3%)

  42. Egyes államok díjbevétele, részesedése (2012) • 1. USA: 1.270.884 millió USD (27,55%) • 2. Japán: 654.112 millió USD (14,18%) • 3. Egyesült Királyság: 311.418 millió USD(6,75%) • 4. Kína: 245.511 millió USD (5,32%) • 5. Franciaország: 242.459 millió USD (5,26%) • 6. Németország: 231.908 millió USD (5,03%) • 17. Dél-Afrika: 54.871 millió USD (1,19%) • 36. Portugália: 13.556 millió USD (0,29%) • 43. Csehország: 7.846 millió USD (0,17%) • 45. Görögország: 5.873 millió USD (0,13%) • 49. Magyarország: 3.298 millió USD (0,07%) • 51. Peru: 2.997 millió USD (0,06%)

  43. Egyes államok életbiztosítási díjbevétele, részesedése (2012) • 1. USA: 567.756 millió USD (21,66%) • 2. Japán: 524.372 millió USD (20,01%) • 3. Egyesült Királyság: 205.918 millió USD(7,86%) • 4. Franciaország: 149.346 millió USD (5,70%) • 5. Kína: 141.208 millió USD (5,39%) • 6. Németország: 106.411 millió USD (4,06%) • 12. Dél-Afrika: 44.787 millió USD (1,71%) • 32. Portugália: 8.400 millió USD (0,32%) • 36. Csehország: 3.680 millió USD (0,14%) • 40. Görögország: 2.479 millió USD (0,09%) • 42. Magyarország: 1.774 millió USD (0,07%) • 47. Peru: 1.394 millió USD (0,05%)

  44. Egyes államok nem-életbiztosítási díjbevétele, részesedése (2012) • 1. USA: 703.128 millió USD (35,30%) • 2. Japán: 129.740 millió USD (6,51%) • 3. Németország: 125.497 millió USD (6,30%) • 4. Egyesült Királyság: 105.500 millió USD (5,30%) • 5. Kína: 104.302 millió USD (5,24%) • 6. Franciaország: 93.112 millió USD (4,68%) • 24. Dél-Afrika: 10.084 millió USD (0,51%) • 39. Portugália: 5.155 millió USD (0,26%) • 43. Csehország: 4.165 millió USD (0,21%) • 45. Görögország: 3.395 millió USD (0,17%) • 52. Málta: 1.591 millió USD (0,08%) • 53. Magyarország: 1.524 millió USD (0,08%) • 54. Szlovákia: 1.385 millió USD (0,07%)

  45. Biztosítási díjak a GDP százalékában (2012) • 1. Tajvan (18,2%) • 2. Dél-Afrika (14,2%) • 3. Hollandia (13,0%) • 4. Hong-Kong (12,4%) • 13. USA (8,2%) • 20. Portugália (6,3%) • 40. Csehország (3,7%) • 50. Horvátország (2,7%) • 51. Magyarország (2,4%) • 52. Kolumbia (2,4%)

  46. Egy főre eső biztosítási díj (2012) • 1. Svájc (7.522 USD) • 2. Hollandia (5.985 USD) • 3. Dánia (5.304 USD) • 4. Japán (5.167 USD) • 10. USA (4.047 USD) • 27. Portugália (1.279 USD) • 31. Dél-Afrika (1.081 USD) • 33. Csehország (747 USD) • 36. Chile (601 USD) • 37. Görögország (520 USD) • 41. Szlovákia (480 USD) • 44. Namíbia (415 USD) • 49. Magyarország (331 USD) • 50. Panama (314 USD)

  47. Biztosítás és vallás • az iszlám előírásait betartó biztosítási szolgáltatások piaca 2010-ben 19%-kal emelkedett, elérte a 8,3 milliárd USD-t • takaful: a sharia elvei alapján létrejött különböző iszlám biztosítási modellek egyike, amely kölcsönös segítségnyújtáson, a biztosítottak közös kockázatvállalásán, a biztosítottak és a részvényesek vagyonának világos elkülönítésén alapul, s a befektetési stratégiát is a shairának megfelelően alakítják (pl. nem fektetnek alkohollal, dohánnyal, szerencsejátékkal foglalkozó társaságba, kamatot fizető értékpapírba) • kötelező egészségügyi takaful pl. Szaúd-Arábiában és Abud Dhabiban

  48. Magyar biztosítási piacDíjbevétel az életbiztosítási ágban(Forrás: MNB) • 2007: 510,9 milliárd Ft • 2012: 402,9 milliárd Ft • 2013: 436,4 milliárd Ft

  49. Magyar biztosítási piacDíjbevétel a nem-életbiztosítási ágban (Forrás: MNB) • 2007: 402,9 milliárd Ft • 2012: 357,6 milliárd Ft • 2013: 364,8 milliárd Ft

More Related