A Budapesti Népoktatási Kör alapelvei, működése, rendszere, képzései

1. A Budapesti Népoktatási Kör alapelvei, működése, rendszere, képzései

2. Fontosabb alapszabályok • § „Pesti Népoktatási Kör” - felnőttek oktatása • § a. Nem, vallás, nemzetiség b. Tagság (alapítók, rendes tagok, pártolók + tiszteletbeli tagok) • § Felolvasások, rendszeres tanfolyamok • § Tárgyak • § Díjmentesség, ellátás

3. Fontosabb alapszabályok (2) • § • Alkalmas férfiak keresése • Tantermekről való gondoskodás • Előre megegyezés • Felügyelés • Munkák bírálása, pályázatok hirdetése, terjesztés • Jutalmak osztása (dicséretek, oklevelek, díjak, érmek, ajándékok) • § Költségfedezés

4. Fontosabb alapszabályok (3) • § Évente tisztségválasztási közgyűlés  (elnök, alelnök, 1. és 2. jegyző, pénztárnok + 100 tagú központi bizottmány) • § Évente kétszer rendes közgyűlés tanév elején és végén (központi bizottmány működése) • § Mindig nyilvános közgyűlések  az általános szótöbbség határoz • § A kör feloszlásáról (tagok 2/3-a megjelenik, ¾-e nyilatkozik)

5. A felnőttek elemi oktatása • Békey Imre elnöklete (előzetes tapasztalat nélkül)  két fő tanítási kör • Az legelemibb tudás ismerete alapján • Nemek különválasztása • 1. kör: 3 alkalom hetente hétköznapokon este 7-9 • 2. kör: csak ünnep-és vasárnapokon du. 3-5 • Átjárhatóság • Elemi ismeretek tanítása  elemi iskolai oktatók  1 Ft/óra • Felnőtt nők tanítása  tanítónők

6. 1. évben: tanítás: január/február – július • A fővárosi tanítókon kívül számos más segítő, felolvasó, előadó díjmentesen! (pl. Röser Miklós, Göndöcs Lajos, Aul Sándorné, Hajnal Adolf, …)  elismerés jegyzőkönyvileg, dicsérő oklevél • Oktatás felügyelete  igazgató-tanítók • Engedély a vallási és közoktatási minisztertől: államérvényes bizonyítvány kiadása  záróvizsga

7. Iskolaév végén – a választmány kiküldött tagjainak iskolalátogatási körútja (oktatás eredményességének felmérése; buzdító hatás)  siker! • 1872 – külön olvasókönyv tervezete (Irányi, Zichy, Lederer, Péterfy)  használatba is lép • 1890 – a haladó felnőttek számára tan-és olvasókönyv • Kezdők számára is kellene  (Péterfy, Vajdafy)  „akadályozva voltak”, később: pótolhatóság  nem készült el

8. Max 60 tanuló egy osztályban • Felvétel időkorláttal  később jelentkezők új osztályba kerültek

9. Tanterv és órarend • 1874 – Bója Gergely  részletes tanterv és órarend készítése (Bója, Göndöcs, Lederer, Gyulay, …) • Olvasás, írás, számolás, hazai mértékismeretek, természettudományok, történelem, földrajz, fogalmazás, közgazdaság elemei, a polgári jogok és kötelességek ismertetése, rajz • Helyi igény szerint el lehet térni a tantárgyak súlyozottságában • Heti 6 óra (3 x 2) 6 hónapon át  3 órarend:

10. 1. A kezdők és a haladók együttes oktatására

11. IV., V., VI. szakasz  haladóknál kikérdezés, kezdőknél egy-egy felel • Írás, olvasás, fogalmazás: • Eleinte: az olvasottak lemásolása, később tollbamondás • Ezután eleinte: számlák, szállítólevelek, nyugták írása könyvből (1 tanuló a táblánál), később maguktól • Házi feladat adása: néhány olvasmány elolvasása, kijegyzetelése • Számtan: • Mértékek ismerete • Alapműveletek tanítása alkalmazott példákon keresztül • Házi feladat adása: példák gyakorlása

12. 2. Kezdő felnőttek külön oktatására

13. Természetrajz: • Az országok főterményeinek, művelésüknek, használatuknak, hasznuknak ismerete • Földrajz • A föld, a nap, a hold, a csillagok alapvető ismerete, az égtájak, hazai és külföldi városok nevezetesebb helyeinek, városainak áttekintése; térképhasználat • Történelem • A földrajz tárgyához kapcsolódik, rendszeres, önálló tanítása kizárva • Természettan • Természeti jelenségek magyarázata, kísérletezés, babonák káros hatásainak elmagyarázása

14. 3. Haladó felnőttek külön oktatására

15. Fogalmazás • Másolás, majd tollbamondás, majd emlékezetből • Nyelvtan tanítása csak helyesírás szintjén, gyakorlat közben • Tanítói felolvasás  „értelem szerinti olvasás” • Írásfüzetek kicserélése  kül. kézírások olvasása • Számtan • Római számjegyek, tízes számrendszer, törtek • Mértékrendszer • Kamatszámítás • Olvasás • Olvasókönyv + más művek a tanító ajánlásával • Külön előadás tartása pl. embertanból, egészségtanból, nemzetgazdaságtanból

16. Részletes tanmenet

21. Csoportos tanulás a hatékonyabb • Október/november – április vége/május/június • Dr. Reich Ádám  dr. Kresz Géza „Balesetekben való rögtöni segítségnyújtásról” c. könyve • A mentő-egyesület külön előadása • Ünnepélyek, hangversenyek rendezése a hallgatóknak, színházi ingyen-jegyek biztosítása

22. Adatok, megoszlások, arányok

23. 46 év alatt: 50000 felnőtt tanult meg írni, olvasni, számolni • 1915/16 – a rokkantképzés megindulása (több mint 2000 rokkant és lábadozó katona tanult) • Az egyesület tanulóinak száma:

24. Hallgatók adatai: • Főként helybeliek • Főként magyar anyanyelvűek • <20; 20-30 • Főként munkanélküliek (állami segélyezés)

26. Egyéb tanfolyamok, képzések

27. Magyar nyelvi tanfolyamok • 1877 – Irányi Dániel – idegen ajkúak számára • Heti 2 x 2 óra • Tanulók: katonák, vasúti és gyári dolgozók, gépészek, iparossegédek • Üzleti tanfolyamok • 1890 – dr. VerédyKároly • A nők között népszerű • Felvétel  15 évnél idősebb, és már elvégezte a VI. elemi, vagy a II. polgári osztályt

28. Vasárnapi tanfolyamok • Munkások vasárnapi szabadidejének hasznos eltöltése végett (újbóli kiterjesztés) • Vasárnap délután 2-4-ig • Tudás, ismeretek kiszélesítése (feltétel: írni-, olvasni- tudás) • Nem volt hosszú életű (szabadidő…)ű • A honvédség oktatása • 1872 (Zichy Antal kérvénye)  honvédelmi miniszter utasítása • Szigorú parancsnoki ellenőrzés • Olvasás, írás, számolás

29. Raboktatás • Cél: erkölcsi nevelés és elhelyezkedési lehetőségek • Alkalmatlan helyiségek  Irányi intézkedése • 1872 – az Állami Fegyházban is • Eleinte: naponta  heti 3-szor  1881 – dologház megszűnése  1882 – Rabsegélyező Egyesület • Népkönyvtárak • 1871 – Maár Péter indítványa: • Közhasznú könyvek, alsó-és középréteg, könyvtár • Városi könyvtár  anyagi gondok miatt nem jött létre • 1895 – Gyulay Béla indítványa: a Kör maga bocsássa a tanulók rendelkezésére a könyveket

30. Művelődési csarnokok • 1873 – Lederer Ábrahám felvetése – a fizikai munkát végzők is részesüljenek szellemi oktatásban (munka + műveltség)  szükséges: felolvasási csarnokok építése • Alapismereteken túli képzés • Kritériumok: hallgatóság, előadók-felolvasók, helyiség • 1895 – A Magyar Iskolaegyesület  népkaszinók a népkonyhák helyiségeiben  felolvasások, előadások otthona

31. Háztartási tanfolyamok • 1895 – Gyulay Béla – fiatal lányokat a háztartás vezetésére oktatni (sok munka miatt nem tanulják meg) • Megvalósulás: nők számára tartott tanfolyamok vasárnap délutánonként

32. Köszönjük a figyelmet!

33. Felhasznált irodalom Áfra Nagy János: Az írástudatlanok Budapesten, Statisztikai Közlemények, 63. kötet, 1. szám A "Pesti Népoktatási Kör" alapszabályai, Pest, 1871 Bajusz Klára – Filó Csilla – Németh Balázs: A magyar felnőttoktatás története a XX. század közepéig, Pécs, TTK FEEFI, 2004, 97-106. p. Gyulay Béla: A felnőttek oktatása és a Budapesti Népoktatási kör története (reprint) Budapest, 1891

34. Felhasznált irodalom Novák József: A magyar népművelés története I. 1772-1919, Budapest, ELTE BTK, 1986, 79-90. p. Pesti Népoktatási Kör: Kivonatos jelentés az Országos Népoktatási Kör negyvenhat esztendős tevékenységéről 1870-1916, Budapest, Róvó, 1916 Tar Károly: A magyar népművelés története, Budapest, KLTE Bölcsészettudományi Kar, 1978