A PEDAGÓGIAI PSZICHOLÓGIA RENDSZERE 1.A pedagógiai pszichológia tárgya 2.A pedagógiai pszichológia kutatási módszerei 3.

1. A PEDAGÓGIAI PSZICHOLÓGIA RENDSZERE 1.A pedagógiai pszichológia tárgya 2.A pedagógiai pszichológia kutatási módszerei 3.A pedagógiai hatás törvényszerűségei 4.A pedagógiai folyamat személyi rendszere A tanuló személyisége Tanár személyisége 5.A nevelési és oktatási folyamat pszichológiai elemzése 6.Az átlagtól eltérő tanulókkal való bánásmód pszichológiai megközelítése Kiemelkedő képességű tanulók Tanulási-nevelhetőségi problémákkal küzdő gyerekek 7.A pedagógiai pszichológia kapcsolata társterületekkel Iskolapszichológus Szaktevékenységek …

2. Főbb kutatási módszerek: • Megfigyelés • Kísérlet • Exploráció • Tesztmódszerek • Pedagógiai helyzetteremtés • Pedagógiai beszélgetés • A tanuló tevékenységeinek értékelése • Egyéb módszerek: pl. szociometria

3. Tesztek • Személyiség vizsgálati eljárások: Projektív eljárások: rajzvizsgálatok, bábteszt, meseteszt, világjáték, Rorschach teszt, CAT TAT stb. Személyiség kérdőív: pl. Eysenck-féle kérdőív • Képességvizsgálatok: pl.: figyelemvizsgálat (Pieron teszt), emlékezetvizsgálat, részképesség vizsgálat, észlelési képesség mérése: Frostig teszt stb. Intelligencia vizsgálatok: pl.: Bp-i Binet teszt, MAWGYI, Raven nonverbális intelligenciateszt

4. Eysenck-féle gyerek személyiség-kérdőív dimenziói: • Pszichoticizmus • Extraverzió • Neuroticizmus • Szociális konformitás

5. A „Big Five” kérdőív (BFQ) faktorai:

6. A PEDAGÓGIAI HATÁS PSZICHOLÓGIÁJA • I./ A pedagógiai hatás általános sajátosságai • tervszerű és célirányos tevékenység : tanterv • (ismeretbővítés, készségek, jártasságok, képességek, kompetenciák) • bipoláris tevékenység • II./ A pedagógiai hatás törvényei • a nevelés társadalmilag meghatározott • a nevelési módszerek kettős meghatározottsága • a közösségi hatás fokozott hatékonysága • III./A személyiségfejlesztés törvényei • IV./A tanulóktól érkező visszajelzések: • a tanulók viselkedése • a tanulók teljesítménye • a tanulók fejlődése

7. Ballér Endre (2003): a tantervi tartalom összetevői: • Ismeretek • Képességek, kompetenciák, kulcskompetenciák • Kulturális értékek • Erkölcsi normák. A tantervi tartalomnak igazodnia kell a tanulók általános és egyéni fejlődési jellemzőihez, összhangban kell lennie a nevelés-oktatás céljaival, és figyelembe kell vennie a tantervi követelményeket.

8. A 2003-as NAT deklarált értékei: • demokratizmus • humanizmus • az egyéniség és fejlődésének tiszteletben tartása • alapvető közösségek (család, haza, Európa, a világ) együttműködése • nemi esélyegyenlőség • szolidaritás • tolerancia.

9. A NAT műveltségi területei: • Anyanyelv és irodalom • Élő idegen nyelv • Matematika • Ember és társadalom: társadalmi, állampolgári és gazdasági ismeretek, emberismeret; történelem • Ember és természet: természetismeret; fizika; kémia; biológia és egészségtan • Földünk és környezetünk • Művészetek: ének-zene; tánc; dráma; vizuális kultúra; mozgóképkultúra és médiaismeret • Informatika: számítástechnika, könyvtárhasználat • Életvitel és gyakorlati ismeretek: technika; háztartástan és gazdálkodás; pályaorientáció • Testnevelés és sport.

10. A 2003-as NAT 8 kiemelt fejlesztési területet határoz meg: Énkép, önismeret Nemzeti identitás Európai identitás és egyetemesség Környezettudatosság Kommunikációs kulturáltság Tanulási képesség Testi és lelki egészség Pályaorientáció.

11. Kompetencia fogalma • A kompetencia fogalma Chomsky nyelvi kompetencia elméletéből ered, amely velünk született nyelvelsajátítási tudást jelent. • Pedagógiai szempontból a kompetencia a tudásnak arra a formájára utal, amelynek elsajátítása természetes közegben, életszerű tapasztalatok révén történik, és így alkalmazása is természetes könnyedséggel és hatékonysággal valósul meg. Hasonlóan ahhoz, ahogy az anyanyelvet megtanuljuk, majd végtelenül sokféle gondolat megfogalmazására alkalmazzuk.

12. Nagy József kompetencia meghatározása: • A kompetenciák a döntés és kivitelezés megvalósulását szolgáló motívum-és képességrendszerek. • Illetve: ”a személyiség hierarchikus, egymásba ágyazódó komponensei: a kompetenciák, a hozzájuk tartozó motívum-és tudásrendszerek, amelyeknek összetevői a motívumok, a képességek, az ismeretek, a készségek és a pillanat tört része alatt megvalósuló rutinok.”

13. A személyiség funkcionális modellje Nagy József (2000)

14. A kompetenciákhoz tartozó motívum- és képességrendszerek: A kognitív kompetencia összetevői: • Gondolkodási motívumok és képességek • Tudásszerző motívumok és képességek • Kognitív kommunikációs motívumok és képességek • Tanulási motívumok és képességek A szociális kompetencia összetevői: • Proszociális viselkedés • Szociális kommunikáció • Csoportviselkedés • Érdekérvényesítés A személyes kompetencia fontosabb motívumai és képességei: • Önvédelmi motívumok és képességek • Önellátási motívumok és képességek • Speciális motívumok és képességek • Önszabályozási motívumok és képességek • Önfejlesztés motívumai és képességei

15. III./ A személyiségfejlesztés törvényei • Szerkezet és funkció egységének törvénye • Belső alapok és külső hatások egységének törvénye • Koegzisztencia törvénye • Transzfer törvénye • Aktivitás törvénye • A rész és egész viszonyának törvénye • A direkt és indirekt kölcsönhatásának törvénye • A totalitás törvénye

16. A pedagógiai folyamat tevékenységei: • Oktatás • 2. Nevelés: • tervszerű, céltudatos személyiségalakítás • az egész személyiséget áthatja • az iskolai környezetre és az iskolán kívüli életre egyaránt hatással van • tanár-diák együttműködésén alapul • az egyéni különbségeket figyelembe veszi.

17. Nevelési folyamat célterületei: • Ismeretek elsajátításaa társadalmi élet szabályairól, normáiról. Formái: • Tapasztalatszerzéssel: spontán módon vagy tervszerűen • Cselekvéssel, aktivitással: utánzás révén • Szokások kialakításával • Fogalmak kialakításával • Szabályozó normák interiorizálásával. • Megfelelő magatartásformák kialakítása • Értékes személyiségjegyek kialakítása

18. A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS TERÜLETEI A NEVELÉSI FOLYAMATBAN Értékorientáció Igényszint kialakítása Aktivitás Motivációs bázis kialakítása Közösségi jelleg Önállóságra nevelés Fegyelmezettség kialakítása Kreativitás Énkép, önértékelés, önismeret kialakítása.

19. Igényszint és teljesítménymotiváció Igényszint: teljesítményvágy, teljesíteni akarás A siker után nő az igényszint: nehezebb feladat A kudarcot követően csökken: könnyebb feladat Sikerorientált tanulók jellemzői: közepes nehézségű feladat, belső okokra hivatkoznak. A kudarckerülő személyek: vagy nagyon magasra vagy nagyon alacsonyra teszik a mércét. Alacsony teljesítményigénnyel rendelkeznek. Külső okokra hivatkoznak. Az igényszint tantárgyanként, nemi hovatartozásként is változik: a lányok a reál tantárgyaktól tarthatnak míg a fiúk a humán tárgyaktól.

20. Motiváció A motiváció cselekvésre késztető belső mozgató erő. Motívumok, indítékok összessége. Formái: • Belső indítékok: érdeklődés, kíváncsiság, problémafeszültség, megismerési vágy. A „miért” kérdésekben nyilvánulnak meg. • Külső motiváció: jutalom, dicséret, versengési törekvés, önérvényesítési vágy, büntetéstől való félelem, mások elismerésének az igénye, azonosulási igény.

21. Belső motiváció: Maga a tevékenység végzése jutalmazó Kompetenciaérzés erősödik Kreativitás, kezdeményezés, együttműködő készség önjutalmazás Külső motiváció: Másoktól érkező megerősítés Kompetenciaérzés csökken Jutalomért, elismerésért végzett tevékenység

22. Maslow szükségletpiramisa

23. Értékelés formái: • Explicit –kifejezett: szóbeli dicséret, elismerés, jutalom. • Implicit – rejtett értékelés: nemverbális, metakommunikatív jelzések. Az értékelés irányulhat: • A gyermek tevékenységére, teljesítményére • Viselkedésére Konkrét értékelés. Ne értékeljük egy-egy cselekvésből, viselkedésből az egész személyiséget. Individuális fejlődési értékelés. Normatív értékelés. Kritériumorientált értékelés. Az énkép, önértékelés alakulásában meghatározó az értékelés.

24. A 6-9 éves tanulók legfontosabb jellemzői:

25. A 9-12 évesek jellemzői

26. 12-15évesek

27. 15-18 évesek

28. Az iskolaérettség kritériumai • Testi fejlettség • Idegrendszeri fejlettség • Pszichikus fejlettség: Észlelés: alaklátás, forma-szín-térészlelés Figyelem, Emlékezet, Gondolkodási műveletek, Tájékozódási képesség • Motoros fejlettség • Szociális érettség Feladattudat, kitartás, teljesítményigény, helyzetmegértés, viselkedési stabilitás

29. ISKOLAÉRETTSÉGI VIZSGÁLAT • Anamnézis • Csoportban megfigyelés • Egyéni vizsgálat • Kiegészítő vizsgálatok • Konzultáció a szülővel Pedagógiai szakszolgálat Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság A rugalmas beiskolázás fogalma

30. Személyiség megismerési területek (Harsányi István): • Testi (szomatikus) terület: testi fejlettség, egészségi állapot • Megismerési (intellektuális) terület • Érzelmi (affektív) terület • Akarati (konatív) terület • Társadalmi (szociatív) élet • Eszménykép (ideatív terület)

31. A PEDAGÓGIAI JELLEMZÉS • Személyi adatok • Kinek készül a jellemzés és miért? • Problémacentrikus, célirányos jellemzés készüljön • a gyermek jelenlegi szociális környezete • a gyermek mostani fejlettségi szintje: testi fejlettsége, egészségi állapota, érzelmi állapota, viselkedése. • pszichikus fejlettsége: szubjektív érdeklődése; mentális képessége, erőfeszítése, kitartása, kreativitása; eredményei; szabadidős tevékenysége; önértékelése; társas helyzete; személyiségvonásai. • iskolai teljesítménye

32. Nevelési módszerek • Követelés: utasítás, parancs, tiltás • Meggyőzés • Gyakorlás (szoktatás) • Példaadás • Büntetés-jutalmazás

33. Jutalmazás-büntetés formái Indirekt: nemverbális kommunikáció Direkt: verbális kommunikáció: dicséret-szidás Szimbolikus Tárgyi Érdemjegyek Szöveges értékelés Ajándékozás – jutalmazás, büntetés

34. Hatékony büntetési módszerek • a pozitív alternatív válasz jutalmazása a nem kívánatos viselkedés büntetésével párhuzamosan • jutalom és a büntetés kombinálása • konzisztens büntetés • fokozatossági elv • azonnali büntetés • megfelelő mértékű büntetés • magyarázat

35. Gondok a büntetéssel kapcsolatban: • Az erős büntetés agressziót vált ki • A büntetés önmagában nem szilárdít meg egy új kívánatos viselkedést. • A gyerek a felnőttet utánozva agresszíven viselkedik. • A túlzottan szorongó gyerekek esetében inadekvát a túl erős büntetés.

36. Viselkedésformáló technikák iskolai alkalmazása: • Tervszerű megerősítések • Örömmel végzett tevékenységgel való jutalmazás • „Nagymama szabály”: előbb edd meg a spenótot, utána kapsz süteményt! • Szerződés a tanulóval • Figyelmen kívül hagyás • Negatív megerősítés: több feladat kijelölése, megfelelő viselkedést követően a tanár enged belőle.

37. A zaklatás és a pszichoterror fogalma: • A zaklatás (bullying): olyan agresszív megnyilvánulásra utal, amely gyenge, sérülékeny egyénre irányul, aki nem tudja saját magát megvédeni (iskolai zaklatás, munkahelyi zaklatás) • pszichoterror (mobbing): olyan lelki agressziót jelent, amely során a csoport valamelyik gyengébb tagját a többiek rendszeresen megaláznak, megszégyenítenek stb.

38. A bántalmazók és az áldozatok százalékos aránya az egyes országok 7-18 éves korosztályában(Aszmann, 2002; Figula, 2004.)

40. Irányító (megkívánó) stílus jellemzői: • követelés • érzelmi melegség • gyerekek véleményének és érzéseinek figyelembevétele • kevés büntetés. • Magas mércét állítanak a gyerekek elé, és az • egyéniségük kifejlesztésére ösztönzik őket. • A gyerekek jellemzői: • barátságosság • együttműködés • nagyfokú önállóság • jó önkontroll • önérvényesítés • erős teljesítménymotiváció.

41. Tekintélyelvű (megkövetelő) stílus • szabályközpontúság • engedelmességre nevelés • a rend, a munka és a hagyomány tisztelete • saját elvárás, tekintély fontosabb, mint a gyerek igényei • nincs alkudozás • gyakori büntetés. A gyerekek jellemzői: • kezdeményezés hiánya • kreativitás hiánya • visszahúzódás • alacsony teljesítménymotiváció • agresszivitás • bűntudat.

42. Engedékeny (megengedő) stílus: • gyerekcentrikus nevelői attitűd • kevés korlátozás • nagy szabadságot adnak a gyerekeknek • nem nagyon fegyelmeznek • túlzottan engedékenyek. A gyerekek jellemzői: Éretlenség Önállótlanság Felelőtlenség Gyakran indulatosak.

43. Elhanyagoló stílus • Közönyösség • Elutasítás A gyerekek jellemzői: • Impulzivitás • Agresszivitás • Gyakran kapcsolódnak antiszociális csoportokhoz • Hedonizmus.

44. Adelson 3-féle tanári modellt különböztetett meg: Sámán típusú pedagógus: • nárcisztikus • karizmatikus • nagy tudású tanárok akik csodálatra vágynak. Lelkész típusú tanár: • küldetéstudat • pasztorálás • kiválasztottság. Misztikus gyógyító: • Gyerekközpontúság • Gyerekek fejlesztése • Altruizmus.

45. Kelemen László: A pedagógus kívánatos pszichológiai jellemzői: • társadalmi hivatástudat: értékek továbbadása • magabiztos világnézet • legyen fejlettebb mint növendékei • tudás átadásának képessége, érzelmek és akarat kifejezésének képessége • legyen humánus, megértő, szeresse a gyerekeket.

46. Vekerdy Tamás szerint: • meleg, biztonságot nyújtó érzelmi légkör • szeresse a gyerekeket • gyerekközpontúság jellemezze • gyerek szükségleteinek megfelelő tevékenységekkel tudjon kapcsolatot teremteni a gyerekekkel

47. Carl Rogers szerint: A pedagógus kedvező személyiségjegyei a következők: • kongruencia • feltétel nélküli elfogadás • empátia • bizalom

48. Sallai Éva szerint: • kommunikációs eredményesség • rugalmas viselkedés • gyors helyzet felismerési képesség • konstruktív helyzetalakítási képesség • erőszakmentesség • kreativitás • együttműködési képesség • mentális egészség

49. A pedagógusok pályaszocializációja Pályaorientáció Szakmai képzés Pályakezdés Pályavitel

50. A mentálhigiénés tevékenység lényege Egészség- mentálhigiéné fogalma • Hiányos önismeret kiegészítése • Pszichés készséghiányok pótlása • Társkapcsolati konfliktusok kezelése • Neurózis, öngyilkosság, pszichoszomatikus betegségek megelőzése. • Minden korosztályra kiterjed: kisgyermekkortól-időskorig. • Prevenciós szinteken valósul meg