AZ AUTIZMUSSAL ÉLŐ GYERMEKEK FEJLESZTÉSÉNEK ALAPELVEI

1. AZ AUTIZMUSSAL ÉLŐ GYERMEKEK FEJLESZTÉSÉNEK ALAPELVEI Őszi Tamásné Autizmus Alapítvány

2. A MEGKÖZELÍTÉS ALAPJAI: • Tudományos megalapozottság. • A fejlesztés alkalmazkodjon az autizmusból fakadó szükségletekhez • A család igényei, lehetőségei. • Egyénre szabottság (felmérés, tervezés, keretek). • Viselkedés és kognitív terápiás módszerek. • Érthető, bejósolható, biztonságos környezet: Vizuális környezeti támpontok és Strukturált tanítás. • Megfelelő képzettségű és létszámú személyzet. • Az ellátás folytonossága.

3. A FEJLESZTÉS ÁLTALÁNOS ELVEI: • Autizmus specifikus • Mentális korhoz és kronológiai korhoz is igazodó • Egyéb tanulási zavarokat is figyelembe vesz

4. A FEJLESZTÉS SZEMPONTJÁBÓL KIEMELKEDŐ TULAJDONSÁGOK: • A másik személy szempontjának meg nem értése • Belső motiváció hiánya • Beszéd korlátozott megértése • Egyenetlen képességprofil • Hiányzó, vagy korlátozott belátás

5. TÍPUSOS ERŐSSÉGEK: • Vizuális információ megértése • Tanult rutinokhoz, szabályokhoz való alkalmazkodás • Jó mechanikus memória • Érdeklődésének megfelelő témánál kiemelkedő koncentráció • Egyes nem szociális tartalmú tantárgyi területeken relatíve jó képesség

6. TÍPUSOS NEHÉZSÉGEK ÉS KOGNITÍV PROBLÉMÁK: • szenzoros ingerfeldolgozás zavarai • figyelemzavar gyakorisága • utánzási képesség kialakulásának deficitje • percepciós, vizuomotoros koordinációs problémák • analízis-szintézis műveleteinek problémája • lényegkiemelés, problémamegoldó gondolkodás deficitje • általánosítás, a tanultak új helyzetben való alkalmazásának sérülése • emlékezet-felidézési problémák • váratlan nehézség ismert tananyagban szociális elem bevezetésével, vagy új körülmények közötti alkalmazásával

7. a feladat céljának nem-értése, reális jövőre irányultság hiánya • szimbolikus gondolkodás (pl. játék) fogyatékossága • énkép-éntudat fejlődésének deficitje • a valóság téves értelmezése, felfogása • realitás és fantázia összetévesztése • verbális utasítások félreértése, különösen a többértelmű, elvont kifejezések, többrészes utasítások esetén • gyermekközösségben áldozattá, ill. bűnbakká válás, más esetben szociálisan inadekvát viszonyulás a kortársakhoz • strukturálatlan időben passzivitás, reaktív viselkedésproblémák • félelmek, fóbiák, szorongás

8. Egyéni fejlesztésiterv készítése Egyéni fejlesztési tervvégrehajtása A gyermek képességeinekmegismerése Ellenőrzés,korrekció A PEDAGÓGUS FELADATAI:

9. A KÉPESSÉGEK MEGISMERÉSE: • Objektív megfigyelések, mérések • Különböző környezetekben is

10. TERVEZÉS, TARTALOM: • Nincsenek kész receptek • Kiindulópont a mentális kor és a fejlettségi szint • Fejlesztési célok hierarchiája • Szülők igényeinek integrálása • Hosszú-, közép-, és rövidtávú célok összehangolása

11. TANÍTÁS: • Új készségek és ismeretek tanítása egyéni helyzetben • Higgyük el, ha a gyerek nem képes elvégezni a feladatot • A meglévő tudás bővítése egy új mozzanattal • A feladatok lebontása a gyerek képességeinek megfelelő lehető legnagyobb lépésekre • Feladatok legyenek a gyermek szempontjából értelmesek • Elsajátított ismeretek, készségek gyakoroltatása a lehető legtöbb funkcionális, mindennapi helyzetben • A tanultak folyamatos szinten tartása • Egyénre szabott motivációs rendszer kialakítása • Támaszkodjunk a meglévő ép, esetleg kiemelkedő képességekre, speciális érdeklődésre • A fejlődési egyenetlenség csökkentése az elsődleges • Fontos a követelmények objektív körülményekből fakadó szükségszerűségként való megjelenítése