1 / 40

A szél

A szél. A légkör dinamikája, az atmoszférikus határréteg jellemzői I. Balogh Miklós, Balczó Márton, Goricsán István Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Áramlástan Tanszék. 1. 2. A légkör dinamikája - a szél. A szél fogalma és jellemzése A szél keletkezése - hatóerők

elwyn
Download Presentation

A szél

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. A szél A légkör dinamikája, az atmoszférikus határréteg jellemzői I. Balogh Miklós, Balczó Márton, Goricsán István Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Áramlástan Tanszék 1

  2. 2 A légkör dinamikája - a szél • A szél fogalma és jellemzése • A szél keletkezése - hatóerők • Globális szélrendszerek • Mérsékeltövi ciklonok • Trópusi forgószelek • Helyi szelek • Monszun és El Niño • A szélmérés gyakorlata • Mérőműszerek BOREAS (1902) John William Waterhouse festménye *Bóreasz, az északi szél istene, Óreithüiá elrablója – a bóra névadója

  3. SZÉL 3 • A szél: mozgó levegő. • Időben és térben változik • Irány: ahonnan fúj! • 4 főirány • 12 mellékirány • Sebesség: • m/s • km/h • (szárazföldi) mérföld/h = 1.609 km/h • Csomó (knots) Észak (É, North): 0° Kelet (K, East, Orient): 90°

  4. EGY KIS KITÉRŐ: A CSOMÓ 4 • Tengerészeti sebességmérés • 1 tengeri mérföld/h = 1.852 km/h = 1 szélességi fokperc/h • 28 másodpercig mértek homokórával - csomók 47 láb 4 hüvelykenként A „Danmark” teljes vitorlázatú hajó Forrás: Dr. Gáspár Ferencz: Hét év a tengeren. Budapest,1903. A log

  5. A BEAUFORT SZÉLSKÁLA 5 • Beaufort szélerőskála, kategorizálás a szél hatása alapján • 1805 /1832, Sir Francis Beaufort angol sorhajókapitány, hidrográfus Fok Megnevezés Hatás km/h 0 szélcsend a füst függőlegesen száll föl < 2 1 gyenge szellő a füst csaknem függőlegesen száll föl 2-6 2 könnyű szél alig érezhető 7-12 3 gyenge szél a fák levelei mozognak, az árbocszalag leng 13- 18 4 mérsékelt szél az árbocszalag kiegyenesedik 19- 26 5 élénk szél a nagyobb ágak mozognak,kellemetlenül érződik a szél 27- 35 6 erős szél zúgó hangot ad 36- 44 7 igen erős szél vékonyabb fatörzsek hajladoznak 45- 54 8 viharos szél vastagabb fatörzsek hajladoznak, nehéz gyalogolni 55- 65 9 vihar könnyebb tárgyakat elsodor 66- 77 10 erős vihar fákat csavar ki 78- 90 11 igen erős vihar súlyos rombolások 91-104 12 orkán teljes pusztulás 105-119

  6. Forrás: http://www.howtoons.com/data/orig/F2/9F/96B/F29F96B736B144DE29DF26BA7D4183DD2.jpg

  7. A BEAUFORT SZÉLSKÁLA 7 A balatoni elsőfokú viharjelzés 6-os (12m/s), a másodfokú 8-as (17m/sBeaufort szélnek felel meg. Forrás: wikipedia.org

  8. A METEOROLÓGIAI SKÁLÁK 8 • Skála: idő és hosszintervallum, amely egyes meteorológiai jelenségeket jellemez. • L : 10-3m – 107 m (10 nagyságrend) • T : 10-3 s – 1017 s (20 nagyságrend) • Makroskála: L > 2000 km (globális szélrendszerek) • Mezoskála: 2000 km > L > 2 km (mérsékelt övi és trópusi ciklonok, városklíma) • Mikroskála: L < 2 km (tornádók, domb vagy épület feletti áramlás ) Forrás: Roland B. Stull: Boundary Layer Meteorology

  9. A METEOROLÓGIAI SKÁLÁK 9

  10. A SZÉL KELETKEZÉSE 10 • Légköri áramlások kialakulásának alapvető okai: • Különböző mértékű felmelegedésből adódó hőmérsékletkülönbség(» sűrűségkülönbség »nyomáskülönbség) • Föld forgásából adódó Coriolis-erő (koordinátarendszer függő) • Egyéb hatóerők: • Súrlódás a földfelszínnel, illetve légrétegek között (viszkozitás)A felszín hatása 1.5-2 km magasságig érezhető, ez a planetáris határréteg. E felett található a szabad légkör. • Centrifugális erő – görbült mozgások miatt Térfogategységre ható erők:

  11. A CORIOLIS-ERŐ MAGYARÁZATA 11 Fotó: Balczó M.

  12. A CORIOLIS-ERŐ HATÁSA A FÖLDÖN W V . C Forrás:http://nsidc.org/arcticmet/images/factors/coriolis.gif 12 f - Coriolis paraméter Forrás: http://www.ux1.eiu.edu/~jpstimac/1400/FIG06_011.jpg

  13. GLOBÁLIS SZÉLRENDSZEREK • Eltérő felmelegedés a szélességi fok függvényében: • alacsony nyomás az Egyenlítőnél (illetve a Nap zenitjénél) • Feláramló nedves levegő a tropopauzáig (csapadékos) • A 30° táján nagyobb a nyomás (4-8mbar-al) – szubtrópusi nagy nyomású zóna • felszíni áramlás innen az Egyenlítőfelé, helyébe száraz levegő fentről. • Trópusi Konvergencia ZónaHADLEY (v. PASSZÁT) CELLA- hőtranszport a sarkok felé • Nagy nyomás, hideg lev. a sarkokon • Áramlás az ún. poláris front felé(kb. 60°, alacsonyabb nyomás) • Felmelegszik, felszáll, vissza a sarkokhoz POLÁRIS CELLA- hőtranszport a sarkok felé- télen erős, nyáron gyenge 13 Forrás:http://www.atmosphere.mpg.de/media/archive/3318.jpg

  14. GLOBÁLIS SZÉLRENDSZEREK 14 • A Hadley-cella és a sarki cella köztes cirkulációt hoz létre a közepes szélességeken (30-60°) a polárfront és a szubtrópusi nagy nyomású zóna között: • A másodlagos hatóerők jobban befolyásolják – óceánok, felszíni hőmérsékletkülönbségek • Nem annyira stabil, mint a másik kettő, változékonyabb • FERREL CELLA- hőtranszport a sarkok felé Forrás:http://www.atmosphere.mpg.de/media/archive/3318.jpg

  15. GLOBÁLIS SZÉLRENDSZEREK 15 Forrás: NASA A Föld az Apollo–17-ről (1972. december)

  16. GLOBÁLIS SZÉLRENDSZEREK - SZÉLIRÁNYOK 16 • Sarki szelek keletiesek • Mérsékelt égövi nyugatias szelek • ÉK-i passzátszél • Szélcsendöv • DK-i passzátszél • … A Coriolis erő a sarkon maximális, de mérsékelt szélességeken is jelentős. Mivel ez utóbbi indirekt cella, a Coriolis erő a legjelentősebb, nagyméretű , nyugatról keletre haladó örvények alakulnak ki benne a Coriolis erő hatására ezek keverik át a cella déli és északi pereme között a levegőt. Forrás: http://www.fas.org/irp/imint/docs/rst/Sect14/FIG07_006.jpg

  17. GLOBÁLISSZÉLRENDSZEREK 17 Forrás: NASA A Föld az Apollo–17-ről (1972. december)

  18. A GEOSZTRÓFIKUS SZÉL 18 A szél a Coriolis-erőt követve elfordul és az izobárokkal megközelítőleg párhuzamosan halad. Ezt nevezzük geosztrófikus szélnek. Nyomási gradiens erő és Coriolis-erő egyensúlya • Vg izobárokkal párhuzamosan fúj! • A nyomáskülönbség nem tud egyszerűen kiegyenlítődni p1 p3 p2 • ELMÉLETI SZÉL, súrlódásmentes – szabad légkörben, 2km felett

  19. MÉRSÉKELT ÉGÖVI CIKLONOK ÉS ANTICIKLONOK 19 • Szinoptikus skálájú (~ 1000km méretű) jelenségek. • Az áramvonalak közel párhuzamosak az izobárokkal • A nyomáserő tart egyensúlyt a Coriolis erővel, valamint biztosítja a centripetális erőt. • Gradiens szélnek nevezzük.

  20. MÉRSÉKELT ÉGÖVI CIKLONOK ÉS ANTICIKLONOK Ciklonális Anticiklonális 20 Centripetális, Coriolis-, nyomási gradiens erő | északi félteke Óramutató járásával ellentétes Óramutató járásával megegyező

  21. MÉRSÉKELT ÉGÖVI CIKLONOK ÉS ANTICIKLONOK 21 Forrás: NASA Ciklon Izland felett, 2003. szeptember 4-én

  22. TRÓPUSI FORGÓSZELEK 22 • Ciklon, tájfun, hurrikán (földrajzi helytől föggően) • Kb 26°C tengervíz hőmérséklet felett erős bepárolgás • Megfelelő hőmérsékletgradiens mellett konvekció a tropopauzáig Kondenzáció , a nedvesség egy része kiesik látens hő felszabadulás  tovább emelkedik alacsony nyomás a felszínen további nedves légtömegek áramlanak a magba - pozitív visszacsatolás • A Nap óceánba sugárzott energiájával működik, hűti az óceánt

  23. TRÓPUSI FORGÓSZELEK 23 • Szem 15-40 km, száraz levegő beáramlás fentről • Szemfalak: max. sebesség 200-300 km/h. Haladási sebesség 20-30km/h • Nagy magasságban ellenkező irányú kiáramlás • Szárazföld felé érve megszűnik a hajtóerő, a látens hőfelszabadulás

  24. TRÓPUSI FORGÓSZELEK 24 A Catarina trópusi ciklon Brazília partjainál, a Nemzetközi Űrállomásról fotózva, 2004. március 26-án A Katrina hurrikán szeme 2005. aug 28-án repülőgépről fényképezve.

  25. FUJITA SKÁLA Rombolás mértéke alapján! Forrás: http://www.hprcc.unl.edu/nebraska/wichita-ks-j2004tornado.JPG Forrás: http://telan.pl/en/wiki/Image:Fujita_scale_technical.svg.html Forrás: http://newsimg.bbc.co.uk/media/images/42063000/jpg/_42063530_scene5.jpg

  26. HELYI SZELEK 26 Bóra, sirokkó, kámszin, harmattán, misztrál, főn, száhel, számum, helm, Cape Doctor… Különböző albedó, hőkapacitás és ebből adódó különböző felmelegedés/kihűlés, azaz változó hőmérsékletkülönbség indukálja  napi periodicitás • Parti szél • Városi szél • Lejtő / völgyi szél • Ezek kombinációi, szinoptikus hatásokkal erősítve (pld. bóra – 200km/h) este délelőtt

  27. EGYÉB, A GLOBÁLIS CIRKULÁCIÓT MÓDOSÍTÓ SZELEK 27 Különböző albedó, hőkapacitás és ebből adódó különböző hőmérsékletkülönbség indukálja  éves periodicitás • Monszun • El Niño jelenség • El Niño-Southern Oscillation (ENSO)tengeráramlások, és különböző hőmérsékletű víztömegek okozta fokozott esőzés Dél Amerika partjainál, szárazság a nyugati csendes-óceáni partvidéken. Az áramlás iránya megfordul, nyugatról fúj.

  28. GLOBÁLIS SZÉLRENDSZEREK - ÖSSZEGZÉS 28 Talajközeli szélsebesség és légnyomáseloszlás januárban (Weischet, 1977) T: alacsony; H: nagy nyomású terület

  29. GLOBÁLIS SZÉLRENDSZEREK - ÖSSZEGZÉS 29 Talajközeli szélsebesség és légnyomáseloszlás júliusban (Weischet, 1977) T: alacsony; H: nagy nyomású terület

  30. Szél iránya, nagysága 30 SZÉL: Vektormennyiség » irány és nagyság Milyen magasan mérjünk? Milyen magasságra számítsuk át? Hogyan? Átlagolási idő: ? (3s, 10 s, 1 min, 10 min, 1 h) Forrás: http://shop.idokep.hu/images/products/idokep.hu/WS-TX20.jpg Forrás: http://www.wrds.uwyo.edu/images/wrds/wsc/climateatlas/chapter16/fig1611a.gif

  31. A szél, mint adat 31 10 m-re átszámítva, 1 órás átlag, max.:9.2 m/s, 2005, forrás:OMSZ

  32. A szél, mint adat 32 Budapest, Lágymányos 2005

  33. A szél nagyságának és irányának mérése 33 Forrás: http://www.edsc.dk/Dansk/Produkter/Meteorologi/Sensorer/Cup%20anemometer/Cup.jpg Forrás: http://www.novalynx.com/images/200-ws-02.jpg

  34. A szél nagyságának és irányának mérése 34 Forrás: http://www.globalspec.com/FeaturedProducts/Detail/ExtechInstruments/AN200_/50101/0 Forrás: http://www.campbellsci.com/images/05103.gif

  35. A szél nagyságának és irányának mérése 35 Forrás:http://en.wikipedia.org/wiki/Image:Airspeed_p1230157.jpg Forrás:http://content.answers.com/main/content/wp/en-commons/0/0d/Pitot_tube_types.jpg Forrás:http://www.dantecdynamics.com/Default.aspx?ID=1057

  36. A szél nagyságának és irányának mérése 36 Forrás: http://www.circuitcellar.com/library/print/0106/Cyliax-186/2601013-f4-t.jpg Forrás: http://www.licor.com/env/Products/GasAnalyzers/7500/7500_graphics/anemometer.jpg Forrás: www.ekopower.nl/gill-anemometer.html

  37. A szél nagyságának és irányának mérése 37 Forrás:http://www.dantecdynamics.com/Default.aspx?ID=1046 Forrás: http://mrbarlow.files.wordpress.com/2007/09/doppler_overview.jpg

  38. A szél nagyságának és irányának mérése 38 Radio Acoustic Sound System SOnic Detection And Ranging szél és turbulencia mérésére ~ 30 m -1000 m rétegben, felbontás ~10 m Akusztikai hullámok visszaverődnek a hőmérsékleti inhomogenitásokról (turbulens örvények) » széllel mozognak » Doppler-frekvencia eltolódás különböző sugárirányok melletti mérés » 3D széladat RASS: Hőmérsékleti profil mérés Rádióhullámok visszaverődése a SODAR akusztikai hullámairól Doppler-frekvencia eltolódás a hangsebesség függvénye, amely a hőmérséklettől függ Forrás:http://eflum.epfl.ch/research/images/sodar_principle.gif

  39. A szél nagyságának és irányának mérése 39 Forrás:http://www-das.uwyo.edu/~geerts/cowex/wind1.jpg Forrás: http://lidar.jpl.nasa.gov/falo.jpg Forrás:http://salmon.nict.go.jp/systemsum/rayleigh/dopp_e.png Szél-, hőmérséklet- és nedvességprofil mérésére ~60 km-ig (földi) ~40 km-ig (légi), 10-40 m-es felbontással, ~0.25 m/s-os pontossággal, ~10 Hz időbeli felbontással

  40. Köszönöm a figyelmet!

More Related