A depresszió előfordulása a családorvosi gyakorlatban

1. A depresszió előfordulása a családorvosi gyakorlatban Dr. Torzsa Péter SE Családorvosi Tanszék

2. „Az emberi anyag, mely az emberek lelkében él: tapinthatatlan és mégis valóságos” Márai Sándor

3. „2020-ra a depresszió lesz a legnagyobb népegészségügyi probléma” WHO

4. A depresszió szövődménye • Legnagyobb veszély az öngyilkossági kísérlet (20-25%) • Alkoholizmus, drogabuzus • Komorbiditás Pszichiátriai kórkép szorongásos zavarok Szomatikus betegségek kardiovaszkuláris és daganatos betegségek • Betegállomány, romló szociális státusz • Személyiség változás • Romló gazdasági, társadalmi helyzet

5. A depresszió előfordulása Egyéves időszakban a felnőtt lakosság 5-10%-át érinti Nőknél kétszer nagyobb kialakulásának valószínűsége Az életminőséget nagyobb mértékben befolyásolja, mint a legtöbb krónikus betegség Az esetek 50-85%-ban megismétlődik

6. Az alapellátásban megjelenő betegek 20%-nál diagnosztizálható valamilyen pszichiátriai betegség • 30%-a major depresszió • A családorvos ezeknek a betegeknek mindössze 25-50%-át ismerik fel, mivel a depresszióra történő szűrés ritkán valósul meg

7. A hangulatzavarok felismerését akadályozó tényezők Betegfüggő ok • Nem tekinti betegségnek • Gyógyíthatatlannak tartja • Fél a stigmatizációtól • Szomatikus panaszokat helyezi előtérbe • Információ hiánya Orvosfüggő ok • A képzés elsősorban organikus irányú • A pszichiátriai zavart gyakran bizonytalan területnek tekinti • Időhiány • Kizárólag az egyidejűleg fennálló testi betegséget észleli

8. A depresszió felismerését befolyásolja Az orvos által regisztráltpanasz pszichés jellegű szomatikus jellegű A depresszió 10%-át 81%-át ismeri fel Szádóczky és mtsai., 2003

9. A vizsgálatban résztvevő orvosok Dr. Antalics Gábor XVII. ker. Dr. Simon Judit VIII. ker. Dr. Szabó János Heves Dr. Tímár Éva VII. ker. Dr. Tamás Ferenc Pilisvörösvár, Dr. Torzsa Péter XIII. ker.

10. Rövidített Beck Depresszió Kérdőív (BDI) • Összpontszám: pontok összege ( __ __ ) x 2,33 = __ __ 0-9 Nincs depresszióra utaló tünet 10-18 Enyhe depresszió 19-25 Középsúlyos depresszió 26- Súlyos depresszió • Diagnózis felállítás: DSM-IV

11. 756 beteg átlagéletkor: 52,6±18,3 év (16 - 93 éves) 451 nő 305 férfi 60% 40%

12. A depresszió megoszlása a betegek neme szerint % 40 30 nő n:451 36 20 férfi n:305 26 10 0 Depressziós tünetek Enyhe Középsúlyos Súlyos

13. % 60 50 40 nő n:451 30 férfi n:305 20 10 0 <8 általános 8 általános szakmunkás középfokú felsőfokú Depresszióra utaló tünetek elfordulásaa beteg neme és iskolai végzettsége szerint

14. A depressziós tünetek előfordulása életkor szerint életkor enyhe depresszió közepes depresszió súlyos depresszió < 20 10 - - 20-49 15,1 3 5,3 50 - 59 21 10 11,7 60 - 69 22,7 5,5 8,2 > 70 23,8 4,7 10,1

15. 50-59 életkorban megnő a depresszió előfordulása • Munkahely elvesztése • Szomatikus betegségek • Időskorban emelkedik a súlyos depresszió Súlyos krónikus betegség Gyógyszermellékhatás Szociális izoláció Érzékszervek működés csökkenés Mozgásszervi betegségek Hozzátartozók elvesztése

16. Súlyos depresszióra utaló tünetek elfordulásaa beteg neme és iskolai végzettsége szerint % 30 25 20 nő n:451 15 férfi n:305 10 5 0 <8 általános 8 általános szakmunkás középfokú felsőfokú

17. Depresszióra utaló tünetek előfordulása: • Vidéki praxis: 34.1% • Fővárosi praxis: 31.9%

18. Összefoglalás • A rövidített Beck Depresszió Kérdőív gyorsan kitölthető, jól használható a családorvosi praxisban • Klinikai szintű depresszió 19 pont felett valószínűsíthető. • A beteg könnyebben meggyőzhető volt a kezelés szükségességéről • A DSM-IV kitöltése, a diagnózis felállítása több időt igényel • Sok betegnél a súlyos depresszióra utaló tünetek a családorvos számára is új információ volt

19. Összefoglalás • Kezelt depressziós betegeknél is súlyos depresszió derült ki • Nehézkes kommunikáció a területi pszichiáterrel. Gyakran csak gyógyszerfelírás történik a pszichiátria ambulancián, elmarad a pszichoterápia

20. Hagyományos konzultáció interakciós mintája Családorvos ? Beteg Pszichiáter

21. A depresszió ideális kezelése Családorvos Beteg Pszichiáter

22. A depresszió kezelésében a családorvosnak fontos szerepe van • a depresszió korai felismerése • több éve ismeri a beteget, családi körülményeit, gyógyszeres kezelését • A beteg könnyebben elfogadja a kezelés szükségességét Aktív konzíliáriusi, betegcentrikus kapcsolat a családorvos és a pszichiáter között

23. Köszönöm figyelmüket!