Helyi Vidékfejlesztési Stratégia – Szinergia Egyesület

1. Helyi Vidékfejlesztési Stratégia – Szinergia Egyesület SZINERGIA az élhető vidékért. Budapest, 2009 November 27. A dokumentumban szereplő összes szellemi termék a European Public Advisory Partners (EPAP) kizárólagos tulajdonát képezi. A dokumentum bármely részét idézni, forrásként felhasználni csak az EPAP előzetes hozzájárulásával, a forrás pontos megjelölésével szabad.

2. Tartalom • A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia összefoglalása • Helyzetelemzés • Fő fejlesztési prioritások és fejlesztési intézkedések, forrásallokáció • Megoldási javaslatok

3. Szinergia Egyesület – Összefoglaló a térségről A(z) Szinergia Egyesület területe 66 települést foglal magába, melyek közül 2 város. A térség lakossága 32,607 fő, a városokban élő lakosok száma 7,508 fő A térségen belül a legtöbb vállalkozás a(z) Kereskedelem, javítás szektorban tevékenykedik. A legnagyobb foglalkoztató a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektor, az 500 főnél többet foglalkoztató vállalkozások száma 0 A térségben összesen 5 db fő fejlesztési prioritás és 20 db fejlesztési intézkedés fogalmazódott meg A térségben összesen 24 db gazdaságfejlesztési javaslat fogalmazódott meg, melyek közül a legtöbb – az összes javaslat 38%-a, 9 db – a(z) Egyéb szolgáltatás szektorhoz kapcsolódik A térségben összesen 33 db szolgáltatás-, valamint falu- és településfejlesztési javaslat fogalmazódott meg, melyek közül a legtöbb – 10 db – a(z) Kultúra mozgatórugó-csoporthoz kapcsolódik Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

4. A térségben a legtöbb vállalkozás a(z) Kereskedelem, javítás szektorban található; a legnagyobb foglalkoztató a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektor Szinergia Egyesület – Általános áttekintés Négy legnépesebb település Vállalkozások, jelentős szektorok Általános információk Népesség 32,607 Szentlőrinc 7,059 fő Vállalk. száma létszám szerint (db) Legtöbb vállalk. adó szektor Kereskedelem, javítás Települé-sek száma 66 Bükkösd 1,259 fő Legnagyobb fogl. szektor Városok száma 2 Királyegyháza 1,065 fő Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás Hátrányos helyzetű települések száma 61 Bicsérd 1,061 fő Fejlesztési prioritások és intézkedések, megoldási javaslatok Települések száma, ahol... ...nincs szélessávú internet 27 5 Fő fejlesztési prioritások száma 20 Fejlesztési intézkedések száma ...nem elérhető mindhárom mobilhálózat 15 24 Gazdaságfejlesztési megoldási javaslatok száma ...nincs helyközi autóbusz-megálló 1 33 Szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatok száma ...van közművesített, köz-úton elérhető ipari park 1 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

5. Szinergia Egyesület – HPME allokáció összefoglaló A legtöbb forrás – 1,751,839 EUR – a A turisztikai tevékenységek ösztönzése jogcímhez lett rendelve Jogcím neve HPME-k száma (db) Allokált forrás (EUR) • Mikrovállalkozások létrehozásának és fejlesztésének támogatása • 5 • 1,397,782 • A turisztikai tevékenységek ösztönzése • 5 • 1,751,839 • Falumegújítás és -fejlesztés • 3 • 1,475,986 • A kulturális örökség megőrzése • 6 • 398,754 • Leader közösségi fejlesztés • 8 • 188,373 • Leader vállalkozás fejlesztés • 5 • 122,799 • Leader képzés • 1 • 62,123 • Leader rendezvény • 4 • 70,456 • Leader térségen belüli szakmai együttműködések • 2 • 69,500 • Leader térségek közötti és nemzetközi együttműködések • 4 • 77,350 • Leader komplex projekt • 3 • 152,416 • Leader tervek, tanulmányok • 1 • 29,521 4 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

6. A legfontosabb probléma megoldása, és a legfontosabb lehetőség kihasználása jelenti a kiugrási lehetőséget a térség számára Szinergia Egyesület - Legfontosabb probléma és lehetőség Legfontosabb probléma Legfontosabb lehetőség • A legnagyobb gondot a magas és tartós munkanélküliség jelenti; az aktív korú lakosság nagy része alulképzett és a korösszetétel kedvezőtlen. • A munkanélküliség okai: • - a perifériára került lakosság magas részaránya, ebből a magas roma kisebbségez tartozók száma. • - a helyi vállalkozások és szolgáltatói szektor gyengesége, tőkehiánya. • - az önkormányzatok és intézményei a legnagyobb kényszer-foglalkozatók • - a települések infrastrukturális, közlekedési, ellátottsága elégtelen • - a települések demográfiai és szociális gondokkal küzdenek, magas az időskorúak aránya. • Munkahelyek teremtése következő az eszközökkel: • - a helyi vállalkozók, a szolgáltató szektor megerősítése beruházásaik támogatásával, az infrastrukturális feltételek javításával, és humán erőforrás fejlesztéssel • - a működő vállalkozások hálózatosodásának fejlesztése, integrátor szereplők bevonásával, ernyőszervezetek létrehozásával • - képzések támogatása. • - az önkormányzatok szolgáltatás szervező szerepének erősítése. • - a turisztikai vonzerő fejlesztése: egységes megjelenés, arculat kialakítása. A meglévő szálláshelyek fejlesztése, falusi vendégfogadók képzése, ökoturizmus fejlesztése • - helyben élők identitásának fejlesztése Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis

7. Szinergia Egyesület – A stratégia alapvető célja A helyben élhető vidék megteremtése a helyi foglalkoztatás bővítésével, a meglévő kulturális, környezeti, gazdasági adottságokra építetten. A stratégia megalkotása során a területen élők és tevékenykedők véleményére, elképzeléseire alapozottan, konszenzusos alapon történik a döntéshozatal. Az élhető vidék haszonélvezői között külön célcsoportként jelennek meg az alulképzettek, a munkaerőpiacról tartósan kiszorultak, a zsáktelepüléseken élők, az etnikumhoz tartozók. Az élhető vidék önfenntartását a projektek megalapozottsága, egymásra épültsége, a szinergikus kapcsolatokból eredő értéktöbblet biztosítja. Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

8. Tartalom • A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia összefoglalása • Helyzetelemzés • Fő fejlesztési prioritások és fejlesztési intézkedések, forrásallokáció • Megoldási javaslatok

9. A térség általános jellemzői, a hely szelleme 1/2 A Dél-Dunántúl szívében fekvő térség három kistáj, a Nyugat-Mecsek, a Dél-Zselic, és az Ormánság találkozásában helyezkedik el, földrajzi területe 940 km². Tagoltságánál fogva a térség domborzati éghajlati és földrajzi viszonyai sokszínűek. A térség elhelyezkedésében meghatározó a 6-os főközlekedési út menti fekvés. A térség sajátosságai e tengelytől északra és délre eltérőek. A síksági területek kiváló agrárpotenciálja több erős mezőgazdasági termelő bázis kialakulását indukálta, míg az északi dombvidéki területeken fekvő települések kedvező turisztikai potenciállal rendelkeznek. A térség határos a barcsi, a kadarkúti, a kaposvári, a pécsi, a sásdi és a sellyei kistérségekkel, így a régió legfejlettebb és legfejletlenebb kistérségeivel is. Nem országhatár menti térség, de a legdélebben fekvő településtől, Zádoról légvonalban a horvát határ 7 km-re található. A településszerkezet máig megtartotta aprófalvas jellegét, ami különösen a zsáktelepülések tekintetében nehezíti az infrastrukturális fejlesztések megvalósítását, a tömegközlekedés gazdaságos megszervezését, az oktatási és szociális alapellátások helyben történő biztosítását. A helyi közösség területe két statisztikai kistérségből áll, melyek közül a szentlőrinci a hátrányos, a szigetvári pedig a 33 leghátrányosabb, helyzetű kistérségei közé tartozik. Ez jelentős egyenlőtlenségi problémák forrása. A közösséghez tartozó 66 település népessége megközelítőleg 32 ezer fő, ezen felül 11 ezer lakos él a közösség területéhez nem tartozó Szigetvár városában. A térség oktatási, kulturális, művészeti intézményei is zömmel a két városban tömörülnek. A térség gazdasági szerkezete a vegyes gazdasági struktúra jegyeit hordozza, ahol főként a mezőgazdasági ágazat jelentősége tekinthető meghatározónak, bár a mezőgazdasági és feldolgozóipari szerkezetváltás által okozott sokkhatás a mai napig rányomja bélyegét a térség településeinek vállalkozói szektorára. A terület több elemzés alapján a leszakadó térségek közé sorolódott be. A régión belüli fejlettsége az infrastruktúra, a foglalkoztatás, a jövedelemtermelés és a fejlődési lehetőségek szempontjából sajátosnak és elmaradottnak tekinthető. 8 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

10. A térség általános jellemzői, a hely szelleme 2/2 A hátrányos helyzet legfontosabb oka az aprófalvas településszerkezet, mely a térség problémáit jelentősen meghatározó sajátosság. A térségi vállalkozások működésére a tőkehiány, illetve a térségi fizetőképes kereslet alacsony szintje jellemző. A hagyományokkal rendelkező nagy cégek megszűntek. A helyi termékek feldolgozóipara piaci nehézségekkel küzd, mivel nagymértékben csökkent a kereslet a saját előállítású termékek iránt. A 311/2007. Kormány Rendelet komplex mutatórendszere alapján a Szentlőrinci kistérség az 53., a Szigetvári kistérség a 23. helyet foglalja el az ország kistérségeinek rangsorában, ezek az értékek jól jellemzik a két kistérség különbözőségeit, valamint azt a tényt, hogy az értékek, mind az országos, mind a regionális, mind pedig a megyei átlag alatt vannak. 9 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

11. A térség környezeti állapota 1/2 A térség három földrajzi kistáj, a Nyugat-Mecsek, a Dél-Zselic, és az Ormánság találkozásánál helyezkedik el, területe 940 km2. Hármas tagoltságánál fogva a térség domborzati, éghajlati és földrajzi viszonyai sokszínűek, felszínén a síkságok, dombságok és a középhegységi nyúlványok mindegyik típusa megtalálható. A gránitból, vagy helyenként kristályos palákból álló őshegység mindenütt fellelhető a mélyben. A térség kontinentális éghajlati viszonyaira jellemző, hogy a Földközi-tenger felől érkező enyhe légtömegek és a Mecsek védőövezete hatására a táj szubmediterrán klímajelleget mutat. Ez Magyarországon ennek a térségnek az egyedülálló sajátossága. Enyhe a tél, korai a tavasz, meleg a nyár, hosszú az ősz, kiemelkedően magas a napsütéses órák száma. A csapadékmennyiség általában bő és egyenletes eloszlású. A hőmérséklet-ingadozások alacsonyak, a táj uralkodó szele északi, északnyugati irányú. A talajtakaró az éghajlati és kőzettani tulajdonságoknak megfelelően változik. A patakok völgyében a réti öntéstalaj, a hegylábfelszíneken réti talajba megy át. A dombvidékeken az erdőségi talajfajták jellemzők, míg a magasabb mecseki nyúlványokon a barna erdőtalajok uralkodnak. A lösztakarós tájakon barnaföldek találhatók, helyenként csernozjommá átalakulva. A zselici tájakon a kedvezőtlen talajviszonyokhoz az erőteljes erózió is hozzájárul. Jelentősebb vízfolyásai az Almás patak Bükkösdi -víz, a Pécsi-víz és az Okor patak. Állóvizei főként mesterséges tavak, amelyek közül kiemelkednek a csertői, somogyapáti, sumonyi, szentlászlói halastavak, valamint az almamelléki, a bicsérdi, bodai, boldogasszonyfai, bükkösdi, domolosi, hetvehelyi, kétújfalui, magyarlukafai és merenyei horgásztavak, illetve a most épülő helesfai tó. A térség gazdag termál- és ásványvíz-készlettel rendelkezik, az eddig feltárt hévforrások közül legjelentősebbek, szigetvári és szentlőrinci hévizek. A térségben a légszennyező anyagok döntő többsége a lakossági tüzelésből ered, a mezőgazdasági és ipari üzemek emissziója nem jelentős, a szálló por és nitrogénoxid mennyisége a 6-os főút mellett sem lépi túl a megengedett emissziós normákat. A térség felszíni, felszín alatti vizeinek minőségét a területen elhelyezkedő települések környezeti állapota befolyásolja. A talajvíz általában szennyezett, egyrészt a mezőgazdasági művelés, másrészt a szennyvízelhelyezés hiányosságai miatt. 10 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

12. A térség környezeti állapota 2/2 A rétegvizek is csak előzetes vízkezelés után használhatók fel ivóvízként. A terület rendelkezik a távlati vízigényei kielégítésére elegendő felszín alatti vízkészlettel. A mediterrán jelleg hatására az országban egyedülálló növénytársulások élnek itt, melyek egyébként csak a Földközi Tenger környékén honosak. A térség háborítatlan természeti környezetét az itt található országos jelentőségű védett természeti területek jellemzik legjobban, főként a Zselici Tájvédelmi Körzet és a Szentegáti Erdő Természetvédelmi Terület, melyek a több mint egy tucatnyi helyi védettségű területtel együtt számos védet és fokozottan védett állat és növényfaj számára jelentenek élőhelyet. 11 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

13. Hátrányos helyzetű települések közé tartozó települések bemutatása 1/2 A szigetvári statisztikai kistérség a Dél-dunántúli régióban, Baranya megyében helyezkedik el. Területe 669 km2 és Baranya megyének 15,1 %-át foglalja magába. Határos a barcsi, a kaposvári, a szentlőrinci, a sásdi és a sellyei kistérséggel. Közvetlenül nem országhatár menti kistérség, de a legdélebben fekvő településtől légvonalban a horvát határ 7 km-re található. A térségben az egyetlen városon, Szigetváron kívül 45 községet találunk, melyek közül mindössze kettő lélekszáma haladja meg – Mozsgó, Hobol – az 1000 főt, a települések 80%-a 500 fő alatti törpefalu. A falvak 24%-ában a lakosság száma a 200 főt sem éri el. A térségben mintegy 27 ezer ember él, közel 11 ezren Szigetváron, a fennmaradó népesség pedig a 45 apró- és törpefalu valamelyikén. A hivatalos adatok szerint a szigetvári a megye kilenc kistérsége közül a legrosszabb helyzetű térségei közé tartozik, hátrányos helyzete nemcsak a megyén, de a tágabb régión belül is kitűnik. A Központi Statisztikai Hivatal fejlettségi szint alapján kialakított térségtípusai közül a szigetvári kistérség a legrosszabb, lemaradó kategóriába tartozik. Baranyában a szigetvári kistérségen túl ebbe a térségtípusba tartozik még a sásdi és a sellyei kistérség. A KSH e térségkategóriáinak kialakításában felhasznált mutatók a népességmozgás, a foglalkoztatottság, a munkahelyek, a lakossági jövedelem, a fogyasztás, az infrastrukturális fejlettség, a gazdasági szerkezet állapotára vonatkoznak. A kistérség bekerült az ország 28 leghátrányosabb kistérségei közé, a zászlós hajó program kedvezményezettjei közé. A szigetvári kistérség hátrányos helyzetének egyik fő összetevője az aprófalvas településszerkezet, amely a térség problémáit jelentősen meghatározó sajátosság. Az ilyen településszerkezet szerepet játszik abban, hogy adott térség hátrányos helyzetének egyéb összetevői is kialakulnak, fennmaradnak; legyen szó a munkahelyek hiányáról, a közlekedés okozta nehézségekről, s így akár a munkahelyekhez, akár az oktatáshoz, akár az egyéb szolgáltatásokhoz való hozzáférés problémáiról, a településeken különböző intézmények, szolgáltatások és az infrastruktúra hiányosságairól, az önkormányzatok lakosságszám arányosan kialakított támogatásának elégtelenségéről. 12 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

14. Hátrányos helyzetű települések közé tartozó települések bemutatása 2/2 A térségi vállalkozások a talpon maradásukért küzdenek. A hagyományokkal rendelkező nagy cégek megszűntek. A bőrhöz kapcsolódó ipar nehézségekkel küzd, mivel nagymértékben csökkent a kereslet a saját előállítású termékek iránt, így a vállalkozások bérmunkában dolgoznak, mely hosszú távon nem jelent biztonságot. Mindemellett a mezőgazdaság is nehézségekkel küszködik. A konzervgyár korábban a helyi termelőkre épített, ma azonban import nyersanyagot dolgoz fel. 13 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

15. Az egyes szektorok jelentősége a térségben - Jelmagyarázat Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás Kereskedelem, javítás Építőipar Szállítás, raktározás, posta és távközlés Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás Pénzügyi közvetítés Egyéb szolgáltatás Egyéb tevékenység Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

16. 2. Néhány nagy vállalat 1. Sok kis/közepes méretű vállalat 3. Sok kis vállalat 4. Kevés kis vállalat A térség legfontosabb szektorait a foglalkoztatásban, illetve a vállalkozások számában képviselt részesedés alapján lehet azonosítani Az egyes szektorok jelentősége a térségben Foglalkoztatottak számának megoszlása a szektorok között(%) • A településen azok a legfontosabb szektorok, amelyek nagy mértékben részesednek a foglalkoztatásból és/vagy a vállalkozások számából • Ebből a szempontból a település legfontosabb szektorai • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás Vállalkozások számának megoszlása a szektorok között (%) Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

17. A vállalkozások számát tekintve a szektorok közül 23%-kal a(z) Kereskedelem, javítás szektor rendelkezik a legnagyobb részesedéssel Vállalkozások szektor szerinti megoszlása Aktív vállalkozások száma szektoronként (db) Szektorok részesedése Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás 15% Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás 7% 15% Építőipar 23% Kereskedelem, javítás Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás 7% Szállítás, raktározás, posta és távközlés 6% 6% Pénzügyi közvetítés Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás 16% 6% Egyéb szolgáltatás 0% Egyéb tevékenység Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

18. A foglalkoztatottak számát tekintve a szektorok közül 27%-kal a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektor rendelkezik a legnagyobb részesedéssel Foglalkoztatottság szektor szerinti megoszlása* Foglalkoztatottak száma szektoronként (fő) Szektorok részesedése Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás 14% Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás 27% 6% Építőipar 11% Kereskedelem, javítás Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás 2% Szállítás, raktározás, posta és távközlés 9% 1% Pénzügyi közvetítés Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás 4% 2% Egyéb szolgáltatás Közigazgatás, védelem, társadalom-biztosítás, oktatás, egészségügy 24% 0% Egyéb tevékenység * A foglalkoztatottsági adatok nemcsak a vállalkozásokra vonatkoznak Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

19. Az aktív korú lakosságon belül az álláskeresők aránya 2007-ben 18.5%, ami 0.3 százalékpontos változást jelent 2003 óta Álláskeresők aránya az aktív korú lakosságon belül Álláskeresők aránya az aktív korú lakosságon belül(százalék) • Az álláskeresők aránya az aktív korú lakosságon belül 2007-ben 18.5% • Változás 2003-hoz képest 0.3 százalékpont Forrás: HVS kistérségi HVI, Állami Foglalkoztatási Szolgálat, HVS adatbázis

20. A térség foglalkoztatottsági helyzete 1/2 A gazdasági aktivitást vizsgálva megállapítható, hogy a Dél-Dunántúli Régió országos viszonylatban a középmezőnyben helyezkedik el 51,6%-os gazdasági aktivitással, ami az országos átlagnál (54,5%) alacsonyabb. A megyei szintű aktivitási arány összehasonlításakor megállapítható, hogy Baranya megye országos viszonylatban is az egyik legalacsonyabb aktivitási rátával rendelkezik, melyhez alacsony foglalkoztatási szint és magas munkanélküliségi arány párosul. A SZINERGIA LEADER KÖZÖSSÉG által lefedett területen elmondható, hogy még a nem túl erős megyei átlagnál is lényeges kedvezőtlenebb mutatókat tapasztalhatunk. Ez a tény fokozottan igaz a Szigetvári kistérség aprófalvas területein, ahol az itt található számos zsáktelepülésen egészen kirívó munkanélküliségi arányokkal találkozhatunk. A statisztikai adatok világosan mutatják a kistérség települései és Szigetvár városa közötti szembetűnő különbséget (Szigetvár: 10,09%, kistérségi átlag: 25,94%; 2006). Ezt az elszomorító helyzetet a rendszerváltás után drámai módon összeomló feldolgozóipar okozta, mely traumát a térség a mai napig nem heverte ki. Az államszocializmus időszakában két jelentős gazdasági szervezet is működött Szigetváron, munkahelyet teremtve nemcsak a helybelieknek, hanem a környező településeken élők számára is. A 90-es évek elején a gazdasági átalakulás következtében a konzervgyártás és cipőgyártás volumene jelentősen visszaesett, amellyel a foglalkoztatás is mérséklődött. Azóta egyetlen vállalkozás sem tudta a környéken átvenni a konzervgyár és a cipőgyár szerepét. A Szentlőrinci kistérség általános foglalkoztatási helyzetéről is elmondható, hogy az alacsony foglakoztatási szinthez igen magas munkanélküliség párosul. A kistérség foglalkoztatottsági helyzetét érzékenyen érintették az 1990-es évek első felének bányabezárásai, mind az urán, mind pedig a szénbányászat, illetve háttérágazataik megszűnése. Emellett a mezőgazdasági nagyüzemek megszűnése, illetve átalakulása is növelte a munkanélküliek számát. A Közösség teljes területén a foglalkoztatottsági lehetőségeket tovább rontotta, hogy jelentős beruházás, illetve külföldi tőkebeáramlás nem valósult meg a térségben. 19 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

21. A térség foglalkoztatottsági helyzete 2/2 Pécs közelsége Szentlőrinc városa esetében jelentősen javítja a munkaerő-piaci esélyeket, azonban a többi településen a földrajzi közelséget felülírja a tömegközlekedés fejletlensége, ellehetetlenítve az ingázást. A SZINERGIA LEADER KÖZÖSSÉG két statisztikai kistérség teljes lefedésével jött létre. A két kistérségben a regisztrált munkanélküliek jellemzői hasonlóságot mutatnak, azonban a munkanélküliség aránya a Szigetvári kistérségben lényegesen magasabb, bár a Szentlőrinci kistérsgben is meghaladja a megyei átlagot. A regisztrált álláskeresők körében a férfiak túlreprezentáltak, a diplomás munkanélküliek száma alacsony, legnagyobb részül legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezik. Igen magas az álláskeresők körében azok száma, akik már legalább egy éve folyamatosan szerepelnek a nyilvántartásban. 20 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

22. A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozásának jelentősége az alapján mérhető le, hogy milyen hányadban részesednek a foglalkoztatottságból A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozásának összefoglaló jellemzése Leírás Érték Legjelentősebb szektor • A(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektorban* működő vállalkozások száma 5 db A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása 5%-át adja a térségen belüli foglalkoztatás-nak Legjelentősebb település • Botykapeterd székhellyel/telephellyel/fiókteleppel** működő vállalkozások száma 3 db Foglalkoztatás abszolút értelemben • A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása által foglalkoztatottak száma 427 fő Foglalkoztatás relatív értelemben • A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása által foglalkoztatottak számának aránya a térség összes foglalkoztatásán belül 5% * Ezen szektorban tevékenykedik a 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás legnagyobb hányada ** Ezen településen tevékenykedik a 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás legnagyobb hányada Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, Cégbíróság, HVS adatbázis

23. A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása közül a legtöbb – 5 db – a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektorban működik A 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás a térségben 1/2 Működés helye a térségben Fogl. száma (fő) Árbevétel (ezer Ft) Név Főtevékenység Szektor 1 • Szabadszentkirályi Mezőgazdasági és Szolgáltató Zrt. • Szabadszentkirály • 0111 Gabonafélék, egyéb, máshova nem sorolt növény termelése • 70 • Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás 2 • ITAFA Felvásárló, Feldolgozó és Kereskedelmi Kft. • Nemeske • 2010 Fűrészárugyártás • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás • 60 3 • Bicsérdi Arany-Mező Mezőgazdasági Termelő, Szolgáltató és Kereskedelmi Zrt. • Bicsérd • 0121 Szarvasmarha-tenyésztés • Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás • 55 4 • Szentkirály Kereskedelmi,Szolgáltató és Gyártó Kft. • Szabadszentkirály • 2932 Egyéb mezőgazdasági gép gyártása • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás • 54 5 • AGRO-LŐRINC Termelő-Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. • Szentlőrinc • 0111 Gabonafélék, egyéb, máshova nem sorolt növény termelése • Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás • 53 Forrás: HVS kistérségi HVI, Cégbíróság, HVS adatbázis

24. A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása közül a legtöbb – 5 db – a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektorban működik A 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás a térségben 2/2 Működés helye a térségben Fogl. száma (fő) Árbevétel (ezer Ft) Név Főtevékenység Szektor 6 • Trust Hungary Fafeldolgozó és Kereskedő Zrt. • Szigetvár • 2010 Fűrészárugyártás • 35 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás 7 • SZABOLCSKI Termelő, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. • Botykapeterd • 0111 Gabonafélék, egyéb, máshova nem sorolt növény termelése • Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás • 26 8 • VAKON Építőipari és Szolgáltató Kft. • Botykapeterd • 4521 Épület, híd, alagút, közmű, vezeték építése • Építőipar • 26 9 • "FLINK" Hordógyártó Kft. • Botykapeterd • 2040 Tároló fatermék gyártása • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás • 25 10 • LŐRINCTEX Munka- és Védőruhaipari, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. • Szentlőrinc • 1821 Munkaruházat gyártása • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás • 23 Forrás: HVS kistérségi HVI, Cégbíróság, HVS adatbázis

25. A térség helyzete a vállalkozások szempontjából 1/2 A térség rendszerváltást követő gazdasági hanyatlása miatt, a foglalkoztatottság jelentősen csökkent, ami e körzetet Baranya egyik legnagyobb munkanélküliségi rátájú térségévé tette. A helyi ipar keleti piacainak drasztikus beszűkülése a körzet munkanélküliségének ugrásszerű emelkedéséhez vezetett, ami a 90-es években tetőződött, a munkanélküliségi ráta megközelítette a kritikus 30%-os értéket. Napjainkban átmeneti mérséklődés figyelhető meg, amely egyrészt a munkanélküli ellátás idejének kimerítését követő kapcsolat megszakításából, valamint a munkaügyi központ nyilvántartási rendszerének korszerűsítéséből ered. Az aktív keresők, mintegy fele dolgozik a szolgáltatások területén, egyharmad arány az iparban, egytizedük pedig a mezőgazdaságban. Összevont nemzetgazdasági ágak szerint a legjelentősebb fogyás országosan, a régió, így a térség vonatkozásában is a mezőgazdaságban mutatkozott. Az iparban megfigyelhető jelentős foglalkoztatás csökkenést, egyrészt a nagyipari struktúra teljes megszűnésének, másrészt pedig a az alacsonyan kvalifikált munkaerőt alkalmazó, tőkeszegény kisvállalkozások elsorvadása indukálta. Létszámnövekedés egyedül a szolgáltatási szektorban következett be, bár mértéke a szektor egészét tekintve nem volt túl jelentős. A szolgáltató ágazat arányának növekedését elsősorban a mezőgazdasági és ipari ágazatból felszabaduló foglalkoztatotti létszám átcsoportosulása táplálta. A térség vállalkozási aktivitása lényegesen elmarad mind a megyei, mind pedig az országos átlagtól (adatok kellenek: országos, régiós, megyei, PBKIK segít és adott is már adatokat). A vállalkozások döntő része mikro és kisvállalkozás, egyéni vállalkozó és őstermelő. A vállalkozásokból a foglalkoztatottak száma alapján mind a régióban, de különösen a térségben kevés a közép- és nagyméretű. A multinacionális cégek (Lidl, Penny Market, Plus) megjelenésével a helyi kereskedelmben érintett kisvállalkozói kör piaci pozíciói romlottak, a multik további betelepülése várható (Spar, Tesco, Aldi). A községi kisvállalkozások elsősorban mezőgazdasági, részben pedig kereskedelmi - személyi szolgáltató jellegűek, de találunk néhány országos piaci kapcsolatokkal is rendelkező, vagy exportorientált kisebb ipari, gazdasági vállalkozást is. 24 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

26. A térség helyzete a vállalkozások szempontjából 2/2 A településeken létrejött vállalkozások inkább a helyi – területi piacon érdekeltek, ezért fontos a területi gazdaság megerősítése, kimozdulása a holtpontból. A térségben jelentős a kkv-k számára alkalmassá tehető ingatlanok aránya. A helyi termékek népszerűsítésére, piacra jutásának segítésére, fontos lenne egy szervezet megalakítása, amely összefogná a vállalkozásokat, őstermelőket, vagyis a helyi terméket előállítókat, és egy egységes marketing stratégia mentén, egy egységes szakmai háttérrel, akár egy egységes technológiával, egy homogén végterméket állítana elő. A térség településeinek jelentős része rendelkezik falusi turizmus körébe tartozó szolgáltatással, de ezek komfortfokozata, szolgáltatások köre, színvonala fejlesztésre szorul. 25 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

27. A térség civil aktivitása a non-profit szervezetek alapján ítélhető meg Non-profit szervezetek a térségben Számuk a térségben Számuk a térségben Non-profit szervezet típusa Non-profit szervezet típusa Kultúrával kapcsolatos tevékenység 12 Környezetvédelemmel kapcsolatos tevékenység 3 Vallással kapcsolatos tevékenység 3 Településfejlesztéssel, lakásüggyel kapcsolatos tevékenység 22 Sporttal kapcsolatos tevékenység 25 Gazdaságfejlesztéssel, munkaüggyel kapcsolatos tevékenység 0 Szabadidővel kapcsolatos tevékenység 28 Jogvédelemmel kapcsolatos tevékenység 2 Oktatással kapcsolatos tevékenység 15 Kutatással, tudományokkal kapcsolatos tevékenység 1 Közbiztonság védelmével kapcsolatos tevékenység 9 Többcélú adományosztással kapcsolatos tevékenység 0 Egészségüggyel kapcsolatos tevékenység 1 Nemzetközi kapcsolatok 0 Szociális ellátással kapcsolatos tevékenység 6 Szakmai, gazdasági érdekképviselettel kapcsolatos tevékenység 6 Polgárvédelemmel, tűzoltással kapcsolatos tevékenység 1 Politikai tevékenység 1 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

28. A térség jelentősebb non-profit szervezeteinek jellemzése 1/1 A térség non-profit szervezetei tevékenységük alapján túlnyomó részt településfejlesztéssel lakásüggyel, sporttal és szabadidővel kapcsolatos tevékenységekkel foglalkoznak. Jelentős arányban jelennek meg a kulturális és oktatással foglalkozó szervezetek is a közösség területén. Nem elhanyagolható, de a fent említett szervezetek számához képest már nagyságrenddel kevesebb szervezet foglalkozik szociális ellátással, közbiztonság védelmével és szakmai gazdasági érdekképviselettel. Kutatással, környezetvédelemmel, jogvédelemmel, csekély számban foglalkoznak a térségben. A roma szervezetek száma növekszik: Hetvehelyi Beás Cigány Egyesület, Dél Zselici Cigányok Szövetsége). Természetesen egy szervezet több tevékenységet is folytat ezek a besorolások a fő tevékenység megjelölése alapján készültek. Bizonyos szervezetek, mint a köztestületek pl.: kamara, vagy más önkormányzati tulajdonú, vagy alapítású szervezetek kivételével, mint foglalkoztató nem jelentősek a térség civil szervezetei Az önkormányzatok és a civil szervezetek közti együttműködés jelentős, bár ennek konkrét önkormányzati feladatátvállalás formájában való megjelenése, még nem meghatározó. A legtöbb civil szervezet székhely településén fejti ki tevékenységét. A saját közösségében meghatározó a szerepe, és jelentős plusz erőforrást próbálnak feltárni, bár általánosan jellemzi őket a forráshiány. Jelen vannak olyan szervezetek is a térségben, amelyek foglalkoztatási programok bonyolítását is végezték már, illetve az NFT I. keretében erre a célra már sikeres pályázók voltak. Több olyan szervezet is működik a térségben, amely adott területen túlnyúlik településeinek határain, szakmai tevékenységűk több települést, adott esetben kistérséget is érint. Szakmai kapcsolataik nagyon fontosak, hisz a térségen túlnyúló kapcsolatrendszer erősíti a desztináció sikerességét. A civil szervezetek jelentős tapasztalattal rendelkeznek túrizmus, területfejlesztés, kultúra és közösségfejlesztés terén. Képesek LEADER programban bonyolítandó projektek megvalósítására. 27 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

29. 2002 (fő) 2003 (fő) 2004 (fő) 2005 (fő) 2006 (fő) A térség összesített lakossága 2002-2006 között 684 fővel csökkent, ami arányosítva 2%-os csökkenést jelent A térség lakosságának alakulása az elmúlt öt évben Térség összlakossága 33,291 32,989 32,916 32,807 32,607 Éves változás -109 -200 -302 -73 • A térség összesített lakossága 2002 és 2006 között 684 fővel csökkent • A térség összesített lakossága 2002 és 2006 között 2%-kal csökkent Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

30. A térségben az aktív korú lakosság aránya 66%, ami 6 százalékponttal magasabb az országos átlagnál A lakosság kor szerinti összetétele a térségben Aktív korú lakosság Lakosság kor szerinti összetétele (fő) Országos átlag Megoszlás 3% 3% 0-2 év 3% 3% 3-5 év 11% 13% 6-14 év 66% 60% 15-59 év 17% 21% 59 év felett Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

31. A térségben elsősorban a 0 általános képzettséget igénylő munkahelyekhez áll rendelkezésre megfelelő munkaerő Lakosság iskolai végzettség szerinti összetétele 7 évesnél idősebb népesség végzettség szerinti összetétele (fő) Országos átlag Megoszlás 3% 2% 0 általános 11% 9% 1-5 általános 11% 9% 6-7 általános 34% 26% 8 általános Középiskolai, érettségi és szakmai oklevél nélkül 4% 4% Középiskolai, érettségi nélkül, szakmai oklevéllel 20% 17% Középiskolai, érettségivel, általános oklevéllel 4% 9% Középiskolai, érettségivel, szakmai oklevéllel 8% 12% 1% 2% Egyetemi vagy főiskolai, oklevél nélkül 3% 10% Egyetemi vagy főiskolai, oklevéllel Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

32. A térség demográfiai helyzete 1/2 Baranya megye és ezen belül a Szigetvári kistérség a zsáktelepülések számát tekintve országosan is első helyen áll. 96 zsáktelepülés van a megyében, amely az összes települést tekintve 30%-ot tesz ki. A Szigetvári kistérségben 37 település lélekszáma alacsonyabb 500 főnél, vagyis a kistérség településeinek 80%-a 500 fő alatti. A falvak 24%-ában a lakosság száma a 200 főt sem éri el. A kistérségben mintegy 27 ezer ember él, közülük mintegy 11 ezren Szigetváron, a fennmaradó lakosság pedig a 45 apró- és törpefalu valamelyikén. A Szentlőrinci kistérségben a lakosság elhelyezkedése ennél valamivel kiegyenlítettebb képet mutat, hiszen arányaiban több 1000 fő körüli települést találunk, illetve a kistérségi centrum, Szentlőrinc városa is lényegesen kisebb népességszámmal rendelkezik. A szentlőrinci kistérségben összesen mintegy 16 ezer ember él. A Közösség területén -mely Szigetvár városának csak külterületi részét fedi le – hozzávetőlegesen 32 ezren laknak. A Szigetvári kistérség szinte mindegyik településéről elmondható, hogy csökken az élveszületések száma, illetve a lakosságszám szinte minden településen csökken, vagy stagnál. Ez nem mondható el a Szentlőrinci kistérség legtöbb településéről, hiszen itt sok helyütt a természetes szaporodás és a vándorlási különbözet összegzése népességszám növekedést mutat. Ehhez hozzájárul az, hogy a Szentlőrinci kistérség bizonyos területei komoly migrációs vonzerővel rendelkeznek, amelyben természetesen szerepet játszik a Pécshez közeli fekvés, azonban a periférikus elhelyezkedésű zsáktelepüléseknél itt is népességcsökkenés figyelhető meg. A korösszetétel tekintetében feltétlenül meg kell említeni, hogy a Szentlőrinci kistérség Baranya megye átlagához képest fiatalabb népesség összetétellel rendelkezik. A 14 éven aluli korosztály aránya a kistérség lakónépességen belül 19 %-os, aránya jobb a 15,6 %-os megyei átlagnál, de a régiós, illetve országos értékeknél is (16-17 %). Komplex demográfiai mutatók alapján nyert általános helyzetkép alapján a Szentlőrinci kistérség regionális rangsorban is az élvonalban van. 31 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

33. A térség demográfiai helyzete 2/2 A Szigetvári kistérségben a mai demográfiai jellemzők legfontosabb eleme a kistérségi székhely meghatározó szerepe. A kistérségben a legnagyobb munkáltatók itt vannak, ebből következően jelentős a migráció a kistelepülésekről Szigetvár irányába. Ugyanakkor ezen folyamattal párhuzamosan jelentős elvándorlás is megfigyelhető a város esetében. A népességmegtartó erő szempontjából különösen a középiskolai korosztály és az értelmiség megtartása jelent komoly kihívást. Az akcióterületen élők több nemzetiségbe tartoznak, svábok, horvátok, romák. A közösség területének bizonyos részein rendkívül magas a roma lakosság részaránya. Összességében elmondható, hogy a SZINERGIA LEADER KÖZÖSSÉG területén a demográfiai jellemzők tekintetében meglehetősen változatos a kép, kissé leegyszerűsítve azonban kijelenthetjük, hogy a Közösséget alkotó két kistérség egyikében erőteljes negatív tendenciák figyelhetőek meg, míg a másik esetében demográfiai szempontból pozitív trendek látszanak. 32 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

34. Azon települések aránya, ahol nem található meg egyik fontos gazdasági fejlődést támogató infrastruktúra sem, 0% A gazdasági fejlődést támogató infrastruktúra elérhetősége Azon települések száma, ahol nem érhető el (db) Azon települések aránya, ahol nem érhető el (%) Infrastrukturális adottság • Szélessávú Internet 27 41% A térségben 0 db olyan település van, ahol a fejlődést támogató infrastruktúra közül egyik sem található meg, ez a térség településeinek 0%-a 23% • Mindhárom mobilhálózat 15 • Helyközi autóbusz-megállóhely 1 2% • Közművesített, közúton elérhető ipari park 64 97% • Fenti infrastruk-turális adottsá-gok együttesen 0 0% Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

35. A fejlesztések során kiemelt figyelmet kell azokra az infrastrukturális adottságokra fordítani, amelyek a térség egyik településén sem találhatók meg A térség egyik településén sem megtalálható infrastrukturális elemek 1/2 Mozgatórugó alcsoport Egyik településen sem megtalálható infrastruktúra Mozgatórugó alcsoport Egyik településen sem megtalálható infrastruktúra Közlekedés Közmű ellátottság Adminisztratív és kereskedelmi szolgáltatások Oktatás • Szakiskolai és speciális szakiskolai feladat-ellátási hely Ipari parkok Kultúra • Filmszínház Pénzügyi szolgáltatások Telekommuni-káció Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, VÁTI TeIR, HVS adatbázis, illetékes minisztériumok, egyéb tematikus források

36. A fejlesztések során kiemelt figyelmet kell azokra az infrastrukturális adottságokra fordítani, amelyek a térség egyik településén sem találhatók meg A térség egyik településén sem megtalálható infrastrukturális elemek 2/2 Mozgatórugó alcsoport Egyik településen sem megtalálható infrastruktúra Mozgatórugó alcsoport Egyik településen sem megtalálható infrastruktúra Szociális ellátás Gazdaságfej-lesztési szervezetek Egészségügyi ellátás • Mentőállomás Természeti adottságok Szabadidős te-vékenységre és sportolásra al-kalmas infrastr. Natura 2000 területek Egyéb infrastruktúra Közbiztonsági szolgálat Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, VÁTI TeIR, HVS adatbázis, illetékes minisztériumok, egyéb tematikus források

37. A térség infrastrukturális adottságai 1/2 A meglévő infrastruktúra elemzése egy nagyon jellemző vonást mutat, a városi dominanciát. Legyen az közlekedési, humán, egészségügyi vagy akár telekommunikációhoz kapcsolódó infrastruktúra, a két kistérségi központ túlsúlya nyomasztó. A közlekedés adottságai közül kiemelendő, hogy a közösség területén két főút (6-os, 67-es sz.) halad át. A közutak rossz állapotúak. Ez igaz mind az alsórendű, mind a főutakra. A belterületi utak állapota sem kielégítő. A fő problémát az okozza, hogy a közösség mintegy egyharmada zsáktelepülés, amit csak közúton lehet megközelíteni. A közösségben hiányoznak a kerékpárutak, valamint a többfunkciós mezőgazdasági szervízutak. A vasút alárendelt jelentőségű, bár a Budapest-Pécs, a Pécs-Barcs vonal mind az utas, mind a teherforgalmat tekintve is meghatározó a Dél-Dunántúlon. Hátránya a közösségnek, hogy ezek a vonalak (kiegészülve a Sellye-Szentlőrinc szárnnyal) csak kevés települést érintenek. Vízi vagy légi közlekedési infrastruktúra nincs a térségben. A tömegközlekedés színvonala nem megfelelő. A közművesítés vegyes képet mutat. A vezetékes ivóvíz és az elektromos energia ellátás szinte teljes A közösség két városában, és mindössze néhány kis településen megoldott a csatornázott szennyvízelvezetés. A szennyvíz elvezetésének megoldása továbbra is várat magára több településen is, bár jelentős előrelépések történtek ebben, tervszintű előkészítettség általános. A vezetékes gázbekötések nagyobb arányban jellemzőek a szentlőrinci kistérségben. A telekommunikáció területén a vezetékes telefonszolgáltatás a nagy többség számára elérhető, a rákötések azonban a mobilkommunikáció térhódításával csökken. A mobiltelefonok és a hozzájuk kapcsolódó szolgáltatások egyes területeken a domborzati viszonyok miatt problémásak. A szélessávú internet-elérhetőség rohamosan nő a közösség településein belül, de egyes helységekben még nem adottak a megfelelő feltételek a kiépítéséhez. A kábeltévé-szolgáltatás is már megvalósult a települések többségében. Az említett túlsúly leginkább a pénzügyi-kereskedelmi-adminisztratív, illetve az egészségügyi-szociális szolgáltatásokhoz kapcsolódó infrastruktúrában érhető nyomon. A közösség települései közül csak a nagyobb népességgel rendelkezők büszkélkednek bankfiókokkal vagy takarékszövetkezettel. 36 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

38. A térség infrastrukturális adottságai 2/2 Az okmányirodák csak a közösség városaiban érhetők el, míg földhivatal csak Szigetvár városában található. Postát a jegyzőséggel rendelkező településeken találhatunk, ugyanakkor a jövőben számolnunk kell ezek visszafejlesztésével. A területen egy kórház és kettő járóbeteg-ellátást biztosító egészségügyi központ van (mindkettő városban elérhető) a háziorvosi rendelők mellett. A szociális infrastruktúra jellemzően a városokba települt, bár üdítő jelenség a falugondnoki szolgálatok, és egyéb szociális szolgáltatások jelenléte. Középfokú oktatási intézmény a városokban van A felnőttképzési intézmények csak Pécsett állnak rendelkezésre. A helyi képzés színvonalának emelése az oktatás minden szintjén elengedhetetlen. 37 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

39. A turizmus csak akkor rejt magában valós fejlődési lehetőséget, ha a térség már rendelkezik turisztikai potenciállal és aktivitással Adottságokból adódó fejlesztési lehetőségek – turizmus Egy főre jutó szálláshelyek száma (db/fő) Egy főre jutó vendégéjszakák száma (vendégéjszaka/fő) Magas kategóriájú szállás* Alacsonyabb kate-góriájú szállás** Magas kategóriájú szállás* Alacsonyabb kate-góriájú szállás** Térségi adat 0.01 0.01 0.18 0.12 Országos átlag 0.02 0.04 1.81 0.68 Térségi adat az országos átlag százalékában 39% 35% 10% 18% * Szálloda, gyógyszálloda, panzió ** Üdülőház, ifjúsági szálló, turistaszálló, kemping, magánszállásadás Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

40. Települések főbb jellemzői 1/10 A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Munkanél-küliség (%) Lakosság (fő) Legnagyobb foglalkoztató szektor Jövedelmi helyzet* (Ft) Magas** kat. (db/fő) Alacsony** kat. (db/fő) Jogállás Almamellék • Község • 491 • Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás • 23.86% • 256,890 • 3.631 • 1.226 Almáskeresztúr • Község • 85 • Közszféra • 20.75% • 325,643 • 0.000 • 0.000 Bánfa • Község • 220 • 24.64% • 152,045 • 0.000 • 0.000 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Basal • Község • 192 • 11.17% • 333,267 • 0.000 • 0.000 • Közszféra Bicsérd • Község • 1,061 • 7.65% • 0.000 • 0.000 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Boda • Község • 421 • 15.36% • 0.000 • 0.000 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Boldogasszonyfa • Község • 474 • 1.996 • 2.728 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... * Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra ** Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis 39

41. Települések főbb jellemzői 2/10 A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Munkanél-küliség (%) Lakosság (fő) Legnagyobb foglalkoztató szektor Jövedelmi helyzet* (Ft) Magas** kat. (db/fő) Alacsony** kat. (db/fő) Jogállás Botykapeterd • Község • 370 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... • 18.99% • 229,855 • 0.000 • 0.000 Bükkösd • Község • 1,259 • Közszféra • 16.00% • 0.000 • 0.319 Bürüs • Község • 105 • 30.65% • 176,912 • 0.000 • 0.000 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Csebény • Község • 115 • 24.88% • 162,765 • 0.000 • 0.000 • Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás Cserdi • Község • 395 • 35.47% • 0.000 • 0.000 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Csertő • Község • 425 • 16.34% • 384,632 • 4.122 • 0.000 • Közszféra Csonkamindszent • Község • 186 • 20.10% • 0.000 • 0.000 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... * Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra ** Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis 40

42. Települések főbb jellemzői 3/10 A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Munkanél-küliség (%) Lakosság (fő) Legnagyobb foglalkoztató szektor Jövedelmi helyzet* (Ft) Magas** kat. (db/fő) Alacsony** kat. (db/fő) Jogállás Dencsháza • Község • 626 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... • 22.19% • 296,325 • 0.000 • 0.000 Dinnyeberki • Község • 105 • Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás • 21.62% • 0.000 • 0.000 Endrőc • Község • 433 • 21.61% • 214,164 • 0.000 • 0.000 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Gerde • Község • 603 • 14.85% • 0.000 • 0.000 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Gyöngyfa • Község • 135 • 19.28% • 194,056 • 0.000 • 0.000 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Gyöngyösmellék • Község • 330 • 20.70% • 135,338 • 0.000 • 0.000 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Helesfa • Község • 551 • 4.00% • 0.000 • 0.000 • Közszféra * Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra ** Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis 41

43. Települések főbb jellemzői 4/10 A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Munkanél-küliség (%) Lakosság (fő) Legnagyobb foglalkoztató szektor Jövedelmi helyzet* (Ft) Magas** kat. (db/fő) Alacsony** kat. (db/fő) Jogállás Hetvehely • Község • 514 • Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás • 21.51% • 0.000 • 0.778 Hobol • Község • 1,017 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... • 10.61% • 369,082 • 0.000 • 0.000 Horváthertelend • Község • 81 • 25.78% • 126,478 • 0.000 • 0.000 • Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás Ibafa • Község • 231 • 30.93% • 202,932 • 0.000 • 0.870 • Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás Kacsóta • Község • 280 • 18.40% • 0.000 • 0.000 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Katádfa • Község • 178 • 31.73% • 85,763 • 0.000 • 0.000 • Építőipar Kétújfalu • Község • 735 • 12.81% • 364,844 • 0.000 • 0.037 • Közszféra * Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra ** Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis 42

44. Települések főbb jellemzői 5/10 A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Munkanél-küliség (%) Lakosság (fő) Legnagyobb foglalkoztató szektor Jövedelmi helyzet* (Ft) Magas** kat. (db/fő) Alacsony** kat. (db/fő) Jogállás Királyegyháza • Község • 1,065 • Közszféra • 12.38% • 323,936 • 0.000 • 0.000 Kisdobsza • Község • 277 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... • 14.07% • 211,895 • 0.000 • 0.000 Kistamási • Község • 143 • 25.52% • 268,488 • 0.000 • 0.000 Magyarlukafa • Község • 123 • 15.38% • 304,260 • 0.000 • 2.285 • Közszféra Merenye • Község • 317 • 28.24% • 246,230 • 0.000 • 0.000 • Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás Molvány • Község • 230 • 12.50% • 337,964 • 0.000 • 0.000 • Közszféra Mozsgó • Község • 1,004 • 14.83% • 381,125 • 0.000 • 0.010 • Közszféra * Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra ** Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis 43

45. Települések főbb jellemzői 6/10 A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Munkanél-küliség (%) Lakosság (fő) Legnagyobb foglalkoztató szektor Jövedelmi helyzet* (Ft) Magas** kat. (db/fő) Alacsony** kat. (db/fő) Jogállás Nagydobsza • Község • 708 • Közszféra • 18.60% • 286,804 • 0.000 • 0.000 Nagypeterd • Község • 657 • Közszféra • 11.37% • 411,210 • 0.000 • 0.000 Nagyváty • Község • 368 • 11.84% • 253,425 • 0.000 • 1.087 • Szállítási, raktározási, postai és távközl... Nemeske • Község • 288 • 16.22% • 363,684 • 0.000 • 0.000 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Nyugotszenterzsébet • Község • 251 • 27.45% • 154,973 • 0.000 • 0.000 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Okorvölgy • Község • 87 • 20.00% • 0.000 • 0.000 • Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás Patapoklosi • Község • 415 • 17.58% • 174,118 • 0.000 • 0.000 * Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra ** Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis 44

46. Települések főbb jellemzői 7/10 A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Munkanél-küliség (%) Lakosság (fő) Legnagyobb foglalkoztató szektor Jövedelmi helyzet* (Ft) Magas** kat. (db/fő) Alacsony** kat. (db/fő) Jogállás Pécsbagota • Község • 122 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... • 17.07% • 0.000 • 0.000 Pettend • Község • 162 • 16.67% • 94,655 • 0.000 • 0.000 Rózsafa • Község • 411 • 16.32% • 271,563 • 0.000 • 0.000 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Somogyapáti • Község • 573 • 17.02% • 333,122 • 0.000 • 0.000 • Közszféra Somogyhárságy • Község • 466 • 23.73% • 223,324 • 0.000 • 0.000 • Közszféra Somogyhatvan • Község • 376 • 19.41% • 214,055 • 0.000 • 0.000 • Közszféra Somogyviszló • Község • 279 • 26.95% • 226,284 • 0.000 • 0.000 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... * Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra ** Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis 45

47. Települések főbb jellemzői 8/10 A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Munkanél-küliség (%) Lakosság (fő) Legnagyobb foglalkoztató szektor Jövedelmi helyzet* (Ft) Magas** kat. (db/fő) Alacsony** kat. (db/fő) Jogállás Sumony • Község • 485 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... • 20.65% • 207,317 • 0.000 • 0.000 Szabadszentkirály • Község • 825 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... • 6.61% • 0.000 • 0.030 Szentdénes • Község • 344 • 19.19% • 308,076 • 0.000 • 0.000 • Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás Szentegát • Község • 426 • 19.46% • 261,361 • 0.000 • 0.160 • Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás Szentkatalin • Község • 133 • 19.77% • 0.000 • 0.000 Szentlászló • Község • 861 • 13.22% • 368,683 • 0.000 • 0.000 • Közszféra Szentlőrinc • Város • 7,059 • 8.30% • 559,105 • 0.161 • 0.047 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... * Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra ** Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis 46

48. Települések főbb jellemzői 9/10 A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Munkanél-küliség (%) Lakosság (fő) Legnagyobb foglalkoztató szektor Jövedelmi helyzet* (Ft) Magas** kat. (db/fő) Alacsony** kat. (db/fő) Jogállás Szigetvár • Város • 449 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... • 9.91% • 524,612 • 0.911 • 0.038 Szörény • Község • 74 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... • 6.58% • 192,322 • 0.000 • 0.000 Szulimán • Község • 263 • 14.71% • 261,224 • 0.000 • 0.000 • Közszféra Teklafalu • Község • 391 • 19.20% • 258,183 • 0.000 • 0.000 • Közszféra Tótszentgyörgy • Község • 180 • 16.32% • 230,684 • 0.000 • 0.000 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Várad • Község • 121 • 26.69% • 170,485 • 0.000 • 0.000 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Vásárosbéc • Község • 202 • 22.70% • 184,003 • 0.000 • 0.000 • Közszféra * Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra ** Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis 47

49. Települések főbb jellemzői 10/10 A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Munkanél-küliség (%) Lakosság (fő) Legnagyobb foglalkoztató szektor Jövedelmi helyzet* (Ft) Magas** kat. (db/fő) Alacsony** kat. (db/fő) Jogállás Velény • Község • 176 • Kereskedelem, javítás • 18.85% • 0.000 • 0.000 Zádor • Község • 380 • Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás • 20.82% • 304,526 • 0.000 • 0.000 Zók • Község • 298 • 11.40% • 0.000 • 0.000 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... {TelFoJell.3.Nev} • {TelFoJell.3.M355} • {TelFoJell.3.M354} • {TelFoJell.3.M115} • {TelFoJell.3.M440} • {TelFoJell.3.Magas} • {TelFoJell.3.Alacsony} • {TelFoJell.3.Szektor} {TelFoJell.4.Nev} • {TelFoJell.4.M355} • {TelFoJell.4.M354} • {TelFoJell.4.M115} • {TelFoJell.4.M440} • {TelFoJell.4.Magas} • {TelFoJell.4.Alacsony} • {TelFoJell.4.Szektor} {TelFoJell.5.Nev} • {TelFoJell.5.M355} • {TelFoJell.5.M354} • {TelFoJell.5.M115} • {TelFoJell.5.M440} • {TelFoJell.5.Magas} • {TelFoJell.5.Alacsony} • {TelFoJell.5.Szektor} {TelFoJell.6.Nev} • {TelFoJell.6.M355} • {TelFoJell.6.M354} • {TelFoJell.6.M115} • {TelFoJell.6.M440} • {TelFoJell.6.Magas} • {TelFoJell.6.Alacsony} • {TelFoJell.6.Szektor} * Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra ** Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis 48

50. Települések egy mondatos jellemzése 1/33 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Település Legfontosabb probléma a településen Legfontosabb lehetőség a településen • „Várostól és a főútvonaltól való nagy távolság és a rossz buszközlekedés.Ebből is adódóan munkalehetőség hiánya. Internet és mindenhol használható mobilszolgáltató hiánya.” • „Szép természeti környezet. Erdei kisvasú léte.” • Almamellék • „Zsáktelepülés jelleg, rendkívül rossz minőségű közúton érhető csak el, mobil szolgáltatás rendkívül gyenge, szélessávú internetelérés nincs, szociális lemaradottság, munkanélküliség, lakosság elöregedése.” • „Táj szépsége, a környezet nyugalma és csendje.” • Almáskeresztúr 49 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis